Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-12 / 267. szám
1978. NOVEMBER 13., VASÄRNAP ■'iJtiiian Településfejlesztés, kiegyenlítettebben 5 Településpolitikánk legfontosabb kérdéséit az elmúlt ldő- | szakuan rendszeresen napirendjére tűzte a Hazafias Népfront = Országos Tanácsa, s a területi eszmecseréket, fórumokat köve- I tóén országos tanácskozásokat rendeztek a tanyák és az apró- = falvak helyzetéről. Többször is megvitatták a városok szerep- = körének változásait, s e központok feladatait, felelősségét a = vonzáskörzetükhöz tartozó kisebb településekkel kapcsolatban. = Az összefüggéseket feltáró, elemző munka tanulságait S. Hege- Z düs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára r összegezte Mélykúti Attilának, az MTI munkatársának adott = nyilatkozatában: — Az elmúlt évtizedekben a gazdasági változások két nagy hulláma érte és „mozgatta” meg az ország hagyományos településszerkezetét. Az első változást mezőgazdaságunk szocialista átszervezése jelentette, ami együttjárt a termelés korszerűsödésével, ipari jellegének erősödésével, valamint a kisebb gazdaságok egyesülésével. A nagyüzemi táblásítás a tanyák egy részét „eltörölte” a térképről, s a több ezer hektáros téeszek, állami gazdaságok kialakítása nyomán a falvak között megindult a lakosság áramlása. Főként a fiatalok igyekeztek a termelőszövetkezeti központnak helyet adó községekbe. A második nagy hullámot, a gyors, általános gazdasági, társadalmi fejlődés és az ipar- telepítés indította el. — A közös tanácsokhoz tartozó társközségekbe, az aprófalvakba a IV. és a mostani ötödik ötéves tervidőszakban nagyon kicsiny központi fejlesztés jutott. Ennek ellenére, ezeknek a településeknek a zöme erőteljesen, látványosan fejlődött, amit az új családi- ház-sorok is bizonyítanak. Az életképességet példázza, hogy a kisebb települések fejlesztéséhez az ott lakók országos átlag többszörösére rúgó társadalmi munkával járulnak hozzá. A lakosság azonban önmaga nem oldhatja meg az ellátás valamennyi gondját. A kereskedelmi szolgáltatások, a közlekedés és az egészségügy fejlesztésében, az egészséges ivóvizet szállító vezetékek kiépítésében az eddiginél jóval nagyobb központi támogatásra van szükség. — A támogatás már megmutatkozik a falvakban ingázó autóbusz-élelmiszerárudák- ban és a szolgáltatások fejlesztésében. Ilyképpen is keresendő a megoldás. A városoknak egyre nagyobb szerepet kell vállalniuk a vonzás- körzetükbe tartozó települések ellátásából. — A vizsgálatok, elemzések tapasztalatai egyértelműek: Magyarország jelenlegi településszerkezetével hosszú távon számolni kell. A távlati településpolitikai koncepciónak a gazdasági és társadami fejlődésen alapuló felülvizsgálata megkezdődött és jelenleg is tart. Mi ehhez, az illetékes párt-, állami szerveknek a tapasztalatainkat, javaslatainkat elküdtük. Annyi már most bizonyos, hogy nem tartható fenn a jelenlegi állapot, amely a nagyvárosoknak, a megyeközpontoknak aránytalan fejlesztési lehetőséget biztosít. A társadalmi igazságosságnak és tényleges országos érdekeinknek megfelelően ajánlatos a VI. ötéves tervidőszakban a kiegyenlítettebb, a középfokú település- központoknak, a városoknak és vidéküknek, a községeknek és a falvaknak az eddiginél gyorsabb gyarapodást biztosítani — mondta befejezésül S. Hegedűs László. Testvét iség vezeték Egy hónap c.ónyhen A tervezettnél egy hónappal korábban adták ác a munica- terüíetet az építők a szerelővállalat koileittivájának L'e- regdarucon, a Testvériség gázvezeték új kompresszorállomásának kivitelezésénél. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az idén áprilisban kezdődött beruházáson 26 ezer köbméter föld megmozgatásával elkészítették a három kompresszor alapjait. A két- és féi méter melyen földbe ágyazott alapok mindegyikéhez 200 köbméter betont és csaknem 60 mázsa vasat használtak fel. Ezenkívül megépítették az állomáshoz vezető bekötő utat, s 45 ki- se’ob-nagyobb létesítményt — diszpécserközpontot, raktárházakat, irodákat, étkezőhelyiséget, öltözőket — is tető alá hoztak. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói már a helyszínen tartózkodnak, s minden előkészületet megtettek az egyenként 75—80 tonnás, gázzal működő kompresszorturbinák fogadására. Tájrendezés A Szentendrei-sziget területhasznosítási és tájrendezési tanulmánytervében, amelyet Kemény Bertalan és Schuch- mann Péter készített, számos javaslat szerepel az üdülési- idegenforgalmi lehetőségeknek a jelenleginél jobb kihasználására. így például a szerzőpáros javasolja a második kis-dunai híd megépítését, libegő létesítését, a strandolási lehetőségek bővítését, a vendéglátás fejlesztését, s így tovább. A tervezésnél már eleve figyelembe vették a nagymarosi vízlépcső belépésekor bekövetkező változásokat. Konumamsfa szombat Bsásh tsSomkssSfán Lombos fákért, jé levegőért roksxáztsn a város ssépíiéséérü Idős házaspár sétál Százha- lomuuttán a Turbina úton a dús lombú nyárfák alatt. Megállnak, leülnek a padra. Csendben pihennek, nézelődnek. A néni párjára tekint, rnegsimogatja a kezét. — Emlékszel? Amikor ezeket a fákat ültettük... A bácsi elmosolyodik. — Hát igen, akkor még megfordultak utánad a fiúk ... — Felnéz a fára. A napsugár mintha az ágakkal, levelekkel kergetőzne. írre mejd emlékeznek — Ugye ilyesmi még magukkal is előfordulhat? — kérdeztem szombat délelőtt i^ovacs Lászlótól, a Dunai Kőolajipari Vállalat üzemmérnökétől és feleségétől, aki színtan a DKV-nál dolgozik, a vízelőkészítő üzemben analitikus. — Ötven év múlva esetleg eppen itt egy pádon ülve emlékeznek erre a mai napra. — Megtörténhet — mondja a férj. — Bár akkor már ugyancsak benne leszünk a korban, hiszen már mindketten elmúltunk harmincévesek. S hogy mire emlékezhetnek majd vissza? Arra egyebek között, hogy 1978. november U-én ők s még nyolcszázan társadalmi munkában szépítették a városukat. Gödröket, árkokat ástak, azokba cserjét, díszfákat ültettek, száraz ágakat szedtek össze, a lehullott lombot égették. A százhalombattai városi pártbizottság munkatársaira a Damjanich utcában árokásás és cserjeültetés közben akadtam rá. Közülük Jánki Zoltán gazdaságpolitikai osztályvezető vállalkozott, hogy elvezet a társadalmi munka különböző színhelyeire. A város tíz különböző pontján dolgoztak a társadalmi munkások. Jánki Zoltán gyors számvetést készített, s kide- rü't, hogy a nyolcszáz ember 6 ezer méter hosszú út szélét ülteti be szombat reggel 7 órától 13 óráig fával, cserjével. Tavasszal és ősszel — Városunknak van egy 1976 decemberében jóváhagyott hosszú távú zöldövezetfejlesztési programja. Ebben 250 hektár erdősítés és Százhalombatta valamennyi utcájának és terének fásítása szerepel. A program nagyobbik részét társadalmi munkában szeretnék megvalósítani, s így évente kétszer, tavasszal és ősszel mozgósítjuk a százha- lombattaiakat — mondta el Jánki Zoltán. Most a DKV-tól, a Hőerőműtől, a Nagynyomású Kísérleti Intézettől, a Temperáltvi- zű Halszaporító Társaságtól jelentkeztek a társadalmi munkások. Ott voltak az egészségügyiek, a párt- és a tanácsi apparátus dolgozói, s természetesen a lakosság. A Nógrádi Sándor téren rendőrökkel találkoztunk. Most természetesen civilben, melegítőben, munkaruhában voltiak, s lapáttal, csákánnyal fegyverkeztek fel. S hogy milyen jó hangulatban dolgoztak, arra jellemző, hogy nagyot derültek a megjegyzésen: most nyugodtak lehetnek a tolvajok és a betörők ... — A szolgálatot is ellátjuk — mondotta Házi István őrsparancsnok. — Akik ma szolgálatban vannak, majd egy másik alkalommal jönnek ide dől gozni. Lesz rá módjuk, mert felajánlották, hogy a Nógrádi Sándor tér teljes fásítását elvégzik, s ráadásul építenek oda egv játszóteret is. Szombaton borús volt az ég, s ha az ember nem mozgott, néldául abbahagyta a lapátolást vagy a csákányozást, már érezte az idő csíoését. Talán fgy volt ezzel a Vaéda házaspár is a Damjanich utcában (Vajda László és a felesége ugyancsak a DKV-nál dolgozik), addig sem álltak meg, amíg néhány szót váltottunk. Jánki Zoltántól megkérdeztem még, hogy ennyi embernek milyen munkát adtak volna, ha netán esik az eső. — Mondtuk is egymás között, hogy nem eshet az eső, mert erre vb-határozat van — nevetett Jánki Zoltán. — Ha esett volna — tette hozzá már komolyan —, akkor elhalasztottuk volna más alkalomra. Kevés az őslaká Százhalombattán, ifjú városról lévén szó, köztudottan kevés az őslakó. Az emberek többsége az ország különböző részeiből került ide. Vannak, akik az első kapavágáskor (Kovács Láázlóék például tizennégy éve, amikor még csak tizenöt épület állt a mostani impozáns városból), s vannak, akik nemrégiben költöztek. Szabó Ernő, a Halgazdaság agronómusa két éve, a gödöllői agrártudományi egyetem befejezése után került Százhalombattára. Az idén májusban nősült. Amíg nem kapnak lakást, munkásszálláson laknak. — Miért vállalkozott erre a városszépítő társadalmi munkára? — kérdeztem tőle.' — Kevés fa van a ' váro,- sunkban. Kell a zöldövezet; jobb lesz a levegő és szebb lesz a város. De ez önmagától nem megy, hanem valakinek, nekünk kell megcsinálni. Szíva Miklósáét a földlapátolásban állítottuk meg. — Nem törte fel a kezét a lapátnyél? — Kesztyűt húztam — mutatta. — Kissé szokatlan munka, nem is tudom, hogy mikor végeztem ilyet utoljára. Szente Pál Megkezdődött a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusa Az TASZTA? Központi Bizottságának üd vözle tóJ dr. Komi desz Mihály tolmácsolta Szombaton az MSZMP Pest megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának épületében megkezdődött a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VI. kongresz- szusa. Iínyihár János, a szövetség elnöke üdvözölt? a 198 küldöttet, és a meghívott vendégeket, köztük Kornidesz Mihályt, az MSZMP KB osztályvezetőjét, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Oktatási és a Kulturális Minisztérium képviselőit. A szövetség országos választmányának az V. kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámolójához Such János, a szövetség főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Beszámoló eredményekre!, gondokról A Magyarországon élő szlovákok büszkén vállalják nemzetiségüket, hiszen a magyar lakossággal egyenjogúak, élvezik hazánk társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésének eredményeit, akárcsak a többi hazai nemzetiség — állapítja meg a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének beszámolója, ötévi munkájukat, nemzetiségi politikánk eredményeit vizsgálva hangsúlyozza: a hazai szlovákok a jogokkal együtt a kötelezettségeket is vállalják. A Békés, Pest, Nógrád, Bács- Kiskun és Szabolcs-Szatmár megyei nagyüzemi gazdaságok tagjai csakúgy, mint az üzemi munkások vagy a Nógrád, Borsod megyei bányászok, a magyar lakossággal vállvetve dogoznak. Tudják, sorsuk, boldogulásuk az ország fejlődésétől függ. Tevékenyen vesznek részt a politikai, a kulturális és a társadalmi életben is, közben élnek az alkotmány biztosította lehetőségekkel. Az eredmények közt említi a beszámoló, hogy amíg 10 évvel ezelőtt 15 óvodában 633 gyermekkel foglalkoztak szlovák nyelven, ma már 44 óvodában 1912 gyermeket készítenek elő az iskolai oktatásra. Az iskolai szlovák nyelv- oktatásban részt vevő tanuló száma is gyarapodott. A legutóbbi kongresszus óta újabb községekben, így például Vóc- rátóton és Kiskőrösön is tanítanak szlovák nyelven. A nyelvoktatást tantervek, tantervi útmutatók és tankönyvek segítik, de változatlanul górni, hogy számos helyen még szakképzetlen pedagógusok tanítják a szlovák nyelvet. r Kedvezően értékelte a beszámoló, hogy fokozódott a szlovák lakosság kulturális érdeklődése, aktivitása, egyes községekben, mint például Tótkomlóson, Kesztölcön, Ta- tabánya-Bánhidán, Nagytar- csán, Maglódon, Püspökhatvanban, Tardosbányán évtizedek óta él a szlovák népdal, náptánc, népzene, míg más településeken csak egy-egy művészeti ágat művelnek magas szinten. A répáshutaiak, nagyhutaiak, legénöiek, pilis- szentkeresztiek pávakörükkel, a bánhidafiak, sárisápiak fúvós" zenekarukkal, a szarvasiak citerakettősükkel, a terényiek és jásdiak a gyermekegyüttessel szereztek elismerést. A legkiválóbb művészeti csoportok rendre ellátogatnak a szlovákok lakta településekre, évenként 25—30 községbe. Előadásaikat a lakosok tömegei tekintik meg. A szlovák nemzetiségi együttesek rendszeresen vendégszerepeinek Szlovákiában is, a legkiválóbb szlovákiai együttesek pedig a szlovákok lakta magyarországi településeken mutatkoznak be. A két ország kulturális együttműködése révén szlovákiai szakemberek közreműködnek a pedagógusok anyanyelvi továbbképzésében, a néprajzosok tanfolyamain. Hatékonyan segítik az anyanyelv gyakorlását a nemzetiségi könyvtárak és klubok is. A vica A beszámolót követő vitában felszólalt dr. Kornidesz Mihály, aki az MSZMP Központi Bizottsága nevében üdvözölte a kongresszust. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az őszirózsás forradalom évfordulója kapcsán emlékeztetett arra, hogy a sok nemzetiségű Magyarország századoson at felgyülemlett történelmi adósságaira először éppen a századelő magyar munkásmozgalma és a xjoigári törekvéseit naxauó esz- mearamlata hívta föl a figyelmet. Nemzetiségi politikánk eredményeiről szóivá elmondta: partunk rendszeresen elemzi a nemzetiségek helyzetét. Határozataival, állásfoglalásaival — az élet új lehetőségeit figyelembe veve — fejleszti nemzetiségi politikánk gyakorlati megvalósítását. Általánosan tudatosítani kell, hogy a nemzetiségi politika szocialista elveinek érvényesítése nem valamiféle kegy gyakorlása, és azt is, hogy a nemzetiségi kultúra föllendítése társadalmi szükséglet, nem taktikai elem, hanem pártunk számára fontos elvi, politikai kérdés. Beszéde további részében hangsúlyozta: a kongresszus is megerősítheti azt a törekvésünket, igényünket, elvárásunkat, hogy hazánk szlovák nemzetiségű dolgozói még jobban éljenek politikai-kulturális lehetőségeikkel. Használják ki még jobban történelmi gyökerű „kettős kötöttségük” pozitív adottságait. A többi nemzetiségi szövetség üdvözletét Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára tolmácsolta. Pest megyei felszólalások Mikusik Béla, a piiis- szentkereszti tanács elnöke elsősorban a nemzetiségi oktatás helyzetét elemezte, ismertette azokat az eredményeket, amelyeket ezen a téren községében elértek. A gyermekek életkori sajátosságaira alapozzák a járásban az óvodai nevelést, amelynek az általános iskolai oktatás előkészítésében nagy a szerepe. A pilis- szentkereszti iskolában 1978- tól új módszert is bevezettek: a napközis foglalkozásokon naponta tartanak társalgási órákat, amelyeken a gyermekek csak szlovákul beszélnek. Az óvodai, iskolai munkát segíti, hogy a nevelők között sokan Pilisszentkereszt 22 pedagógusa közül tizen helyi születésűek, jól beszélik a szlovák nyelvet. Tudnak szlovákul a klubkönyvtár igazgatója, a könyvtáros és a tanácsnál dolgozók is. A nyelvművelés nem áll meg az iskolai oktatásnál — hangsúlyozta Mikusik Béla — nagy a szerepe ebben a nyári nyelvművelő táboroknak. A szlovák nemzetiségi nyelvművelő tábort 1974 óta minden évben megrendezik. Költségeinek nagy részét a já. rás dolgozói a komumnista szombatokon végzett munka A pilisszentkereszt.i Iskolások szlovák nyelven előadott dalait nagy tetszéssel fogadták a küldöttek Hozsán Péter felvételei keretéből fedezik. Az összefogás eredményességét az mutatja, hogy a gyerekek számos országos tanulmányi versenyen értek el szép sikert További előrelépést jelentene, ha szlovákiai esereíáborozásra nyílna lehetőség. Movik László- né acsai tar nácsefnök azokról az eredményekről beszélt amelyeket a nemzetiségpolitikai feladatok megvalósításában a váci járásban elértek. 1977 januárja óta, amikor együttműködési megállapodás jött létre a Magyar Szocialista Munkáspárt Váci Járási Bizotíi'á- ga és a' Szlovák Kommunista Párt Nővé Zámky Járási Bizottsága között — tovább bővülnek a politikai, gazdasági, kulturális és tömegszervezeti kapcsolatok, rendszeresen sor kerül határmenti találkozókra. A járás szlovákok lakta községeiben az intézményeken kétnyelvű feliratok tájékoztatnak. Az V. kongresszus óta megélénkült a kulturális élet, ebben jelentős szerepe van a műkedvelő nemzetiségi csoportoknak, pávaköröknek. A püspökhatvani együttes Csehszlovákiában is sikert aratott. Fejlődött az anyanyelvi oktatás. 9 óvodai csoportban 275, 41 iskolaiban 643 gyermek tanulja a nyelvet magas színvonalon. Az eredmények arról beszélnek — mondta Movik László- né —, hogy a nemzetiségi politika megvalósítása eredményes, ez megmutatkozik a felnőtt szlovák nemzetiségű lakosság közéleti, gazdasági, kulturális tevékenységében is. Kitüntetések A kongresszuson Kornidesz Mihály kitüntetéseket adott át a szövetség 13 társadalmi aktivistájának a nemzetiség érdekében kifejtett több évtizedes munkájuk elismeréseként. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával két, a Munka Érdemrend bronz fokozatával egy társadalmi aktivistát tüntettek ki. A Szocialista Kultúráért kitüntetést öten, — köztük Sass Erzsébet mag- lódi pedagógus —, a Kiváló Munkáért kitüntetést szintén öten kapták. Öt aktivistát miniszteri dicséretben részesítettek. A kongresszus vasárnap folytatja munkáját.
