Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-12 / 267. szám

2 kMIoú 1978. NOVEMBER 12., VASÄRNAP H Elé 1 mÚKom kérdés® A stabilizálódás útján Ä barátság okmánya — Csalódott tömegek — fi sietség oka A szovjet—vietnami barát­ság és szövetség megerősítése a világsajtó érdeklődésének középpontjába került. Sokan kérdezik, milyen összefüggés van a Moszkvában aláírt szer­ződés és aközött a szomorú tény között, hogy fokozódnak a provokációk, Kína részéről a szocialista Vietnam ellen? Az Egyesült Államokban no­vember 7-én lezajlott félidős választások hoztak-e változá­sokat az USA belpolitikai erő­viszonyaiban? Az ENSZ ismét állást fog­lalt a ciprusi problémában. A Földközi-tenger keleti meden­céjére és az Égei-tenger tér­ségére irányította a figyelmet. Hogyan alakul a görög—török viszony? SOKASODNAK A VIET­NAM ELLENI KÍNAI PROVOKÁCIÓK. VAN-E ÖSSZEFÜGGÉS E TÉNY ÉS A MOSZKVÁBAN ALÁIRT SZOVJET—VIET­NAMI SZERZŐDÉS KÖ­ZÖTT? Nyilvánvaló, hogy a Viet­nami Szocialista Köztársaság elleni kínai provokációk meg­szaporodása idején megnő a jelentősége az önmagában is rendkívüli fontosságú ok­mánynak: a szovjet—vietnami barátsági és együttműködési szerződésnek. De az összefüg­gés nem úgy jelentkezik, hogy Vietnam Kína fenyegetése miatt kéri a Szovjetunió se­gítségét, hanem inkább úgy, hogy a pekingi vezetők harag­ja nyilvánul meg a provoká­ciókban amiatt, hogy Hanoi és Moszkva között az utóbbi években rohamosan fejlődnek a kapcsolatok. A pekingi provokációk ide­jén természetesen különös hangsúlyt kap a szovjet— vietnami szerződésnek 6. cik­kelye: ....... ha a felek egyike tá madásnak vagy támadás ve­szélyének van kitéve, a magas szerződő felek haladéktalanul kölcsönös tanácskozásokat kezdenek az ilyen veszély ki­küszöbölése céljából.” A viet­nami sajtó úgy értékelte a szerződést, hogy az növeli a vietnami nép erőit a szocialis­ta építésben, a haza megvé­désében, s hozzájárul Délke- let-Ázsia helyzetének stabili­zálásához. A szovjet—vietnami barát­sági és együttműködési szer­ződés természetesen minde­nekelőtt Vietnam békés építő­munkájának meggyorsítását szolgálja, ezzel viszont ke­resztül is húzza a pekingi za­varkeltők számításait. HOZTAK-E VÁLTOZA- f SOKAT AZ USA BELPO­LITIKAI ERŐVISZONYAI- j BAN A FÉLIDŐS VÁ- I LASZTÁSOK? ____________ A képviselőház 435 mandá­tumáról, a szenátus tagjainak egyharmadáról, 35 szenátori helyről és 50 állam közül 36- nak kormányzójáról döntöttek az amerikai választópolgárok a minden szökőévben esedé­kes elnökválasztás közötti fél­időben sorra kerülő választá­son. Bonyolult lenne eldönte­ni, ki győzött most? A de­mokraták továbbra is több­ségben vannak a kongresszus­ban, de képviseletük valame­lyest csökkent, a republiká­nusok pedig — jóllehet ki­sebbségben maradtak — né­mileg növelték mandátumaik számát.l A képviselőházban például a demokraták 12 he­lyet veszítettek, de a „győz­tes” republikánusok így is csak 159 mandátummal ren­delkeznek. Vannak olyan vélemények, hogy Carter elnök semmi esetre sem lehet elégedett a választások kimenetelével. Pártja, a demokrata párt ugyan továbbra is többségben van a kongresszusban, de megerősödött a „köldöknézők” befolyása. A befelé forduló, a jóformán csupán amerikai belső problémákkal törődő honatyák pedig eddig is sok­szor keresztezték az elnök tö­rekvéseit. A választások fő jellemző­je az amerikai polgárok közö­nye volt: a szavazásra jogo­sultaknak csak 36 százaléka járult az urnák vagy a szava­zógépek elé. Az ijesztően ma­gas, 64 százalékos tartózkodá­si arány az érdektelenséget, a csalódottságot mutatta, és azt is, hogy mind többen veszik észre: a két párt alapjában véve nem különbözik egymás­tól. HOGYAN ALAKUL A GÖRÖG—TÖRÖK VI­SZONY — VAGY VI­SZÁLY — AZ ENSZ CIP­RUSI VITÁJA ÉS AZ AMERIKAI—TŐRÖK KA­TONAI TÁRGYALÁSOK UTÁN? Az ENSZ közgyűlésén óriási többséggel elfogadták az el nem kötelezett országok ha­tározati javaslatát, amely kö­veteli az idegen csapatoknak a Ciprusi Köztársaság terüle­téről való kivonását. Ez első­sorban a 20 000 főnyi török csapatokra vonatkozik, de a szigeten levő brit támaszpon­tok felszámolása is beleérten­dő. Az ENSZ-határozat ellené­re kevés a remény arra, hogy a ciprusi kérdés elmozdul a holtpontról — mondják dip­lomáciai megfigyelők Athén­ban és Ankarában csakúgy, mint Washingtonban és Brüsszelben, a NATO székhe­lyén. Az Atlanti Szövetség katonai vezetői a nyáron pe­dig már azt hitték, egyszerre tudják visszacsalogatni a NATO-ba a görögöket és újra aktivitásra serkenteni az ame­rikai fegyverembargó feloldá­sa után a törököket. A héten két amerikai kül­döttség is tárgyalt a török fővárosban, hogy megpróbál­ják nyélbeütni az új amerikai —török védelmi szerződést. A sietség oka, hogy négy hét múlva Brüsszelben kerül sor a NATO szokásos év végi mi­niszteri tanácsülésére. Az amerikai hadügyminisztérium és a NATO stratégái szeret­nének a tanácsülés elé olyan jelentést terjeszteni, amely a NATO délkeleti szárnyán évek óta fennálló feszültséget, válságos helyzetet már eny­hébb formában mutathatja be. Pálfy József Angola példát matat Agosftimho Neto a szovjet te­levíziónak nyilatkozott Angola függetlenségének 3. évforduló­ja alkalmából. — Olyan társadalmat kívá­nunk létrehozni, amely nem­csak az angolai nép szocialista törekvéseinek felel meg, ha­nem egyúttal példát mutat Af­rika más népeinek is, amelyek harcolnak azért, hogy földré­szünkön haladó változások le­gyenek — hangoztatta Agos- tiruho Neto. Neto hangsúlyozta: a függet­lenség három éve alatt Ango­lában figyelemre méltó fejlő­dés következett be gazdasági, politikai és társadalmi téren. — Emellett számos nehéz­séggel kell még megküzde- nünfc. Angola olyan utat vá­lasztott, amely nincs minden­kinek ínyére. Meg kell védel­meznünk függetlenségünket, politikai rendszerünket, békés politikát akarunk megvalósí­tani valamennyi szomszédunk­kal Franciák és magyarok © Kelták MAURICE BLAIZEAU, a Francia—Magyar Baráti Tár­saság titkára. Ez az egyesülés kis bajtársi asztaltársaságból fejlődött egész országot behá­lózó szervezetté. A második világháború idején szökött francia hadifoglyok éltek Ma: gyarországon, a szövetséges hatalmak felé tekingető Kál- lay-kormány titkos támogatá­sával. A háború után az egy­kor bújtatott franciáit Lyon­ban találkoztak, s elhatároz­ták egy szervezet alakítását, amely a két nép közötti kap­csolatokat ápolja. Az ötvenes évek Politikai légköre nem kedvezett ennek a törekvésnek, de a hatvanas évek elejétől már fejlődni, iz­mosodni kezdett a társaság. Pedig a körülmények, ame­lyek között dolgoznak, ko­rántsem eszményiek. A fran­ciáit ugyanis elég rosszul is­merik a földrajzot. A mai francia polgárban nagyon ho­mályos kép él Magyarország­ról, s ha Bécsben jár, döb­benten csodálkozik: ilyen kö­zel van Budapest? A baráti társaság éppen e gondolatokban, érzelmekben meglévő mérföldek ritkításán fáradozik. Blaizeau úr sze­rint a földrajzi távolságon kí­vül más is akadályozza ezt a munkát. Egy német állampol­gár — nyilván a történelmi hagyományok miatt — ottho­nosabban érzi magát nálunk, mint a francia. Csak ilyen — jellemző — kicsiséget említ­sünk, mint az étlap: a német vendég a legtöbb étteremben, csárdában saját nyelvén is megtalálja ,az ételek felsoro­lását. S az országban jóval többen beszélnek németül, mint franciául. A két nép közeledését az idegenforgalmi szokások is nehezítik: a franciák szíve­sebben mennek a szomszédos Spanyolországba. Le Havre lakosságának például 89 szá­zaléka ruccant át az idén egy­két napra, vagy hétre a Pire- neusokon túlra. Gátat szab a nagyobb forgalomnak a ma­gyar vendégfogadó kapacitás szűkössége is. A társaság rég­óta szervezett Magyarországra egy baráti találkozót, Az utol­só pillanatban érkezett az értesítés Budapestről: sajnos nem tudnak szállodát biztosí­tani, minden hely foglalt... MIT TUD A FRANCIA állampolgár Magyarország­ról? A Balatonról hallott már, s a cigányzenét is sze­reti. A műveltebbek, érdeklő­dőbbek ismerik Liszt, Bartók, Kodály zenéjét, s a műértők keresik és tisztelik a magyar filmeket, Jancsó Miklós. Mé­száros Márta alkotásait, mau- rice Blaizeau úgy véli, az érdeklődés ma örvendetesen javul, egyre több kapcsolat lé­tesül magyar és francia váro­sok között. Ezt igyekszik elő­segíteni a Francia—Magyar Baráti Társaság is, amely ma már — ellentétben az 1946-os bajtársi egyesülettel — szé­les körű szervezet. Díszelnöke Victor Vasarely, a világhírű művész. A díszelnökségben neves alkotók, művészek, tu­dósok, közéleti férfiak tevé­kenykednek. A társaság mun­káját igazgatóság irányítja, tagjai az ország minden terü­letét képviselik. A vezetőségi tagok mellett vannak speciá­lis szervezeteik: film- és ze­neértők köre, filatéliai klub és létezik egy utazási bázis­szerv is. Ez szervezi a ma­gyarországi víkendeket, ta - nulmányi utakat, s a magyar- országi autósklubbal együtt­működve, túrákat, sőt lovas­találkozókat hazánk tájain. A társaság eleinte esik va­lósághű képet akart adni — igen szerény eszközeivel — ró­lunk a franciáknak. Ma már a magyar kultúra széles körű népszerűsítésére, is vállalko­Beíejeződött a szolidaritási viMgértekezlet Madridban Pinochet „minősít” — Kennedy, Pertini üzenete Szombaton teljes ülésen folytatta munkáját a Chilével való szolidaritás viiágértekez- lete Madridban. A teljes ütés mellett folytatja tanácskozását a szakszervezeti vezetők ke- rekasztal-értekezlete és az if­júsági világi órum, amelynek részvevői — akik között ott van Geraldine Chaplin, a film­színésznő is — a világ ifjúsá­gához intézendő felhívás szö­vegét vitatják meg. A Pinochet-klikk a konfe­rencia nagy nemzetközi sikere láttán nyilatkozatban igyeke­zett annak hatását ellensú­lyozni. „Kommunista manő­vernek” minősítette az érte­A TASZSZ beszámolója sze­rint változatlanul feszültség érzékelhető az iráni főváros­ban, ahol a főbb útkereszte­ződésekben továbbra is harc­kocsik őrködnek. Különösen erős készültség ellenőrzi az egyetemi városrészt, ahol a korábbi súlyos összecsapások miatt szünetel az oktatás. kezdetet, amelynek munkájá­ban katolikus püspököktől, ke­reszténydemokrata és szocia­lista politikusokon át kom­munistákig különböző demok­ratikus politikai irányzatok­hoz tartozó küldöttek vesznek részt. Az értekezlet munkáját ugyancsak a legkülönbözőbb pártállású politikai személyisé­gek támogatják a tanácskozás­hoz intézett üzenetükben. Töb­bek között üzenetet intézett a konferenciához Edward Ken­nedy amerikai szenátor és Sandro Pertini, az Olasz Köz­társaság elnöke is. A konferencia szombaton este ünnepélyes záróértekez­lettel ért véget. amelynek egyik eszköze a sztrájkmozgalom. Szandzsabi letartóztatását a hatóságok nem indokolták. Az Osztrák KP ünnepe Vendégünk Szemin Szarná A 65 éves Szonoda Szunao, japán külügyminiszter politi­kai és közéleti pályafutása 1947-ben kezdődött, amikor a japán parlament alsóházinak képviselőjévé választották. A második világháború után tör­vényhozói tevékenységet foly­tatott, a különböző pártokban vezető funkciót töltött be, és számos társadalomi megbízatást vállalt Főtitkárhelyettese volt a Demokrata, majd a Reform­pártnak és — 1955-ös megala­kulása óta — egyik legismer­tebb személyisége a jelenleg kormányon levő Liberális De­mokrata Párt legfelső vezeté­sének. Fontos posztokat töltött be a parlamentben is. Előbb a szociális és munkaügyi, ké­sőbb a közigazgatási bizottság elnökévé választották, és 1965- től kiét éven át a törvényhozás alsóházinak alelnöke volt. A japán politikus varsói nagykövetként a szocialista or­szág állami, gazdasági és társa­dalmi felépítéséivel, életével is­merkedhetett. Az első kor- manytoegbizatäsa 1967-re esett: egy éviig az egészségügyi tárca minisztereként tevékeny­kedett. Államminiszteri , rang­ban volt a kabinet főtitkára 1976—1977 között, s tavaly no­vember 28-án bízták meg a külügyminisztérium irányítá­sával. kánban nem csökken a lesziiltsé Az országban nem lanyhul a sztrájkmozgalom sem: az olajmunkások sztrájkja miatt már mintegy 40 hatalmas tank­hajó zsúfolódott össze az Arab­öbölben, rakományra várva. A sztrájkolok követelik a szükségállapot megszünteté­sét, a politikai elítéltek sza- badonbocsátását és a polgári szabadságjogok biztosítását. A Reuter hírszolgálati iroda sze­rint a tehetős irániak közül sokan elhagyják az országot, tartva a bizonytalan helyzet következményeitől. Szombaton SZ iráni hatósá­gok letartóztatták Karim Szandzsabit, az ellenzéki nem­zeti front vezetőjét, aki a hét elején Khomeini Ajatollah muzulmán vezetővel tárgyalt Párizsban. Éppen sajtóérte­kezletet akart tartani a házá­ban összegyűlt csaknem száz külföldi újságíró előtt, amikor katonatisztek és civilruhás de­tektívek vették körül, és szó­vivőjével együtt magukkal vitték. Szandzsabi párizsi út­járól hazatérve úgy nyilatko­zott, hogy mindenben egyetért Khomeini nézeteivel. Egyúttal leszögezte: szervezete eltökélt szándéka folytatni a harcot, Nagygyűlésen emlékeztek meg szombaton Bécsben az Osztrák Kommunista Párt megalakulásának 60. évfordu­lójáról. Az Osztrák Köztársaság 60 évvel ezelőtti kikiáltásának megünneplésével összekötött rendezvényen beszédei mon­dott Franz Muhri, az Osztrák KP elnöke. Sok más társadalmi funk­ciója mellett elnökségi tagja a Japán—Szovjet Társaságnak, a Japán—Kínai Társaságnak és az Ázsiai Szolidaritási Bizott­ságnak. Szonoda Szunao, a ja­pán kormány első külügymi­nisztere, aki Magyarország fel- szabadulása után látogat el hozzánk. A háború nem végzetszerű A francia államfő emlékbeszéde — A háború végzetszerűsége megszűnt a franciák számára — jelentette ki szombaton, az 1918-ais compiegne-i fegyver- szünet hatvanadik évfordulója alkalmából az egykori aláírás színhelyén mondott beszédé­ben Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök. — Franciaország — mon­dotta az áliliamfő — maga biz­tosítja védelmét, aktívan hoz­zájárul a béke feladatainak megoldásához, a leszereléshez és az enyhüléshez. Többé nem végzetszerű az európai össze­csapás. A compiegne-i megemléke­zés előtt az államfő megkoszo­zik. Kiállításokat, bemutató­kat, előadásokat szerveznek, főleg a vidéki városokban. Ott van könnyű dolguk, ahol a vezetés baloldali. E helyeken rendszerint — például Arras- ban —képviselettel is rendel­kezik a társaság, a városi pre- fektúrától pénzt kap a ren­dezvények szervezésére. Maconban, Soisson-ban, Saint-Quentinben például egy­mást követték októberben a magyar napok. Vándorkiállí­tás — a szombathelyi Savaria múzeum rendezésében — mu­tatta be magyarországi fali­szőnyegeket, helyi zenekarok magyar műveket tolmácsol­tak. Látogatásunk idején járt a társaság Montyon utcai szék­házában a bresti művelődési ház igazgatója, s egy sokoldalú magyar kulturális bemutató­ról tárgyalt Blaizeau titkár­ral. Ügy tervezik, hogy jövőre tíz városban lép föl az Ope­raház társulata a Háry Já­nossal és népművészeti be­mutatók, egyetemi tanárok előadásai, filmvetítések is szerepeljenek a programban. A történelmi időkbe vissza­nyúlva keresik a két népet összekötő szálakat: a Kelták nyomában címmel mutatják be az ókori nép magyar- és franciaországi kulturális és régészeti hagyatékát. A MAGYAR KULTÜRA, a magyaros szokások (például a konyha) és gondolkodás be­mutatása szolgálhat alapul a jobb megértésnek, a kölcsö­nös érdeklődés megteremté­sének. Nem gyárak, üzemek, intézmények, hanem a magyar és a francia emberek között. S ez a fontos, az egyes fran­cia polgárra vonatkoztatott emberi kapcsolat kitűnő tele- vénye lehet a majdani üz­letkötéseknek, a magyi” köny­vek, filmek, a sport, a zene iránti fokozottabb érdeklődés­nek. Szekszárd és Bezons ta­valy ünnepelte a testvérváro­si kapcsolat 10 éves é/fordu­ló j át. Az ünnepségen a be- zonsiak minden rétege részt vett. Komoly érzelmeken, ro- konszenven és kialakult ér­deklődésen alapul ez a kap­csolat. Jellemző, hogy a kis bányászvárosban többen ma­gyarul is elkezdtek tanulni. Pedig ez nem éppen minden- nanos szokásuk a franciák­nak ... Egy párizsi mérnök pedig, aki tavaly járt először hazánkban, azóta 15-ször uta­zott vissza. S már nemcsak a turisztikai érdeklődés vezet­te, hanem üzleti tárgyalások is szerepeltek a programjában. Blaizeau-ék a városok ki­sebb csoportjain keresztül a lakosság szélesebb rétegeit is érdeklődésre szeretnék bírni. Sikerül-e? Az eddig történtek biztatók. Csupor Tibor rúzta az Ismeretlen Katona sír­ját, és a Champs-Élysées-n díszszemlét fogadott. LemyM Brezsnyev új könyve A legtöbb központi szovjet lap és a köztársasági vezető lapok folytatásban közölték az elmúlt napokban Leonyid Brezsnyev új könyvét, a Szüz- föld-et. Az SZKP KB főtitká­rának, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége elnö­kének harmadik önéletrajzi jellegű írását a Novij Mir, a szovjet írószövetség folyóirata közölte elsőként novemberi számában. A mű könyvalak­ban is megjelent a moszkvai politikai irodalmi kiadónál. A Szűzföld-ben Leonyid Brezsnyev emléket állít azok munkájának, akik tömegesen érkeztek az 50-es évek első felében Kazahsztánba, hogy végrehajtsák az irdatlan te­rületek termővé tételéről ho­zott párt- és kormányhatáro­zatot. Kubában nagy példány­számban jelentek meg a tár­sadalomtudományi kiadó gon­dozásában Leonyid Brezsnyev válogatott művei „Legyen béke” címmel. Üdvözlő távirat Leonyid Brezsnyev, az SZjvP Központi Bizottságának főtit­kára a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szombaton táviratban üdvözöl­te Rudolf Kirchschläger oszt­rák köztársasági elnököt a köz­társaság fennállásának 60. év­fordulója alkalmából. A távirat egyebek között hangsúlyozta: a Szovjetunió továbbra is síkraszáll Auszt­ria függetlenségének és szu­verenitásának megszilárdítá­sáért, a két ország közötti sok­oldalú, kölcsönösen előnyös együttműiködóséórt. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents