Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-12 / 267. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA.ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 367. SZÄM ÁRA 1 FORINT 1978. NOVEMBER 13., VASÁRNAP ÍS'* Állandóság C sendben zajlott a megbeszélés, ahol vállalatvezetők, vállalati politikai irányítók vettek részt. Ki-ki mondta a maga gondjait, terveit, mígnem valaki felszólalásában úgy vélte, öreg hiba, hogy csökken az ipari beruházások aránya a megyében. Ebből azután parázs vita kerekedett. Hiszen már a csökkenés fogalma sem egyértelmű mindenki számára, vannak, akik arányokat, mások forintösszegeket firtatnak; méricskélnek. Kérdés, vajon napjainkban, amikor egyre inkább annak nő meg a jelentősége, rendelkezésre álló forrásainkat miként hasznosítjuk, lehet-e tere, szerepe ennek a méricské- lésnek, mennyiségek összevetésének? Ha tetszik, ha nem tetszik, ez a szerep, gondolkodásbeli gyakorlat van, létezik, hat. Manapság az országban megtermelt minden tonna cementből 253 kilogrammot Vácott, a Cement- és Mészművek ottani gyárában állítanak elő. Ami természetesen nem csekély meny-- nyiség, ám a részesedés az össztermelésből jóval kisebb, mint például 1970- ben volt, mert akkor a váci gyár minden tonnából 343 kilogrammal részesedett. Ha a puszta adatokat vetjük össze, akár azt gondolhatnánk, hogy csökkent a gyár fontossága, népgazdasági szerepköre, azaz csillaga lefelé hanyatlik. Az önmagukban álló adatokkal azonban csínján kell bánni! Csakis akkor szolgálnak útbaigazítással, ha összehasonlítjuk ezeket más adatokkal, esetünkben azzal, hogy az országos termelésből való részesedésének zsugorodása ellenére a Naszály tövében tavaly 220 ezer tonnával több cementet égettek ki a forgókemencékben, mint 1970-ben. Ha tréfát fabrikálnánk, azt mondhatnánk, úgy csökkent szerepük, hogy növekedett; nem kell a papíroknak kizárólagos jelentőséget tulajdonítani, sokkal fontosabb a bármennyire is tekintélyes kimutatásoknál a folyamatok fölismerése és nyomon követése.-p rdekes, ám nem vélet- |í len módon, az előbb említett gondolkodás- módnak még szerények a hagyományai. Sokkal nagyobbak annak a hosszú éveken át követett felfogásnak a hagyományai, ami szerint a gyarapodás nem más, mint mennyiségek folytonos halmozása. Ennek jegyében azután vállalatok, ahol a termelés évről évre növekedett, fejlődésben levőnek látszottak, s csak a világpiaci hatások követelte önvizsgálat derítette fel, a nagyobb termelést . drágán fizette meg a társadalom, mivel a ráfordítások meredeken emelkedtek. Visszakanyarodva a ce- menttermeléshez; valamit persze közöl egy-egy termelőegység súlyáról, nép- gazdasági szerepköréről az, mekkora a részesedése az adott termékfajta előállításából. Sokkal fontosabb azonban ennél, hogyan készül az a termék, a többi hasonló gyárral összevetve, miként alakulnak az anyag- és energiafelhasználási jellemzők, sikerül-e az optimálishoz közelíteni az élőmunkaigényt s így tovább. A puszta mennyiségi hatások sem elhanyagolhatók, de gazdaságfejlesztésünk jelenlegi szakaszában egyre inkább az válik döntővé, mi módon, s nem az, mennyit termelünk. Ha az iyesfajta mércéket alkalmazzuk, akkor a Vácott készült cement olcsóbb, mint a Művek jó néhány más gyárában kibocsátott, ám drágább, mint amennyiért a legújabb egységekben képesek megtermelni. S ez is csak egyike a viszonyítási lehetőségeknek, hiszen semmivel sem kerülhet hátrább annak elemzése, adott technikai, technológiai feltételeik közepette tudják-e mérsékelni Vácott a költség képében megjelenő ráfordításokat. Ha igen — mint ahogy ezt a tények bizonyítják a különböző költségfajták többségénél —, akkor valóban javult a munkájuk, függetlenül attól; részesedésük az össztermelésből csökkent, avagy emelkedett. M indezek egyben azt is sejtetik, milyen válasz adható a gondolatmenetünk elején említett véleményre, arra, vajon valóban öreg hiba-e, hogy csökken az ipari beruházások aránya a megyében. Forma szerint tényleg így van, hiszen amíg 1970-ben az ipari fejlesztési kiadások minden száz forintjából nyolcat fektettek be Pest megyében — s volt olyan esztendő, amikor ennél is többet —, tavaly ez a részesedés 5,70 forintra csökkent. A fejlesztés ún. leszállóágában lenne ezek szerint a megye ipara? Vigyázzunk! Az előbb említett magasnak tűnő részesedés — a nyolc százalék — a valóságban 2,7 milliárd forinttal volt egyenlő, míg az 1977-es, alacsonynak vélt arány nem kevesebb, mint 4,3 milliárd forint elköltésével alakult ki! Szemléletes, s ezért meggyőző példája ez az ún. bázisszemlélet kétarcúságának, annak a gyakorlatnak, amikor a fejlődést egyszerű összeadási műveletté si- lányítják az érintettek. S kétségtelen, ma még nagy tábora van azoknak, akik szeretnek összeadni, kivonni, ahelyett, hogy az alapműveletek egészét, így a szorzást, az osztást is használnák. Ha ugyanis beletörődnénk az összeadás mindenhatóságába, akkor automatikusan azt is elfogadnék, újabb s még újabb beruházási összegek kellenek ahhoz, hogy a megye ipara fejlődhessék, s a mil- liárdok ilyesfajta növekedésének óhajtása aligha volt időszerűtlenebb, mint mostanában. Egy-egy fejlesztés, ahogy a beruházási tevékenység egésze nem attól válik eredménnyé, hogy sokat költenek rá. Akkor igazán eredmény, ha legalább az átlagos idő alatt visszafizeti a ráfordításokat, azaz jövedelmezősége a legrosszabb esetben is átlagos. A holnap erre kínál utat. Hiszen jelenleg az ipari fejlesztéseknek mindössze egyharmada tartozik az átlagos, s az átlagnál kedvezőbb jövedelműek közé, míg kétharmad — ugyan erőteljes szóródással — oda sorolódik, ahol a várt jövedelmezőséget nem igazolják a gyakorlatbani teljesítmények. Mészáros Ottó Új BT tagok az ENSZ-ben Banglades, Jamaica, Norvégia, Portugália és Zambia 1979. január 1-től a Biztonsági Tanács nem állandó tagja lesz. A Biztonsági Tanácsban jövőre a következő országok foglalnak helyet: Szovjetunió, Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia, Franciaország, és Kína, mint állandó tagok, valamint a most megválasztott államokon kívül Bolívia, Csehszlovákia, Gabon, Ku- vait és Nigéria. Ä betakarítás utdsó napjai A hét végén is dolgosnak a kukorítakombáinok Továbbra is kedvez a kellemes őszi idő a mezőgazdasági munkáknak. Erről tájékoztattak szombaton a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályán. Mint az összehasonlító adatokból kiderül, a megye gazdaságai jó szervezéssel, gépátcsoportosításokkal sokat pótoltak a kései érés miatti lemaradásból. Sőt a többi megyével összehasonlítva ugyancsak előkelő a helyezésünk az őszi talajelőkészítési, vetési és betakarítási munkák tekintetében. Az őszi vetések alá minden földet fölszántottak a traktorok. az egész megyében elvetették az őszi búzát, a rozsot, őszi árpát. Az őszi mélyszántásnak körülbelül a 40 százaléka kész, s hogy nem több, annak csak a kukorica késői érése az oka. Ennek eddig háromnegyed részét takarították be a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Ha felszabadulnak a földek, itt is azonnal megkezdődik a szántás. tv.•■■■■" '•••>' •••■yír-''" Korszerűbb lakások, iskolák Új utakon a budai járási építők Az új utak kereséséről ismert érdi Budai Járási Építőipari Szövetkezet jelentős tervekkel kezdte az esztendőt. Mit sikerült megvalósítaniuk e tervekből? — Legfontosabb feladatunk a lakásépítés — mondja Varga Ilona elnökhelyettes —, 154 lakás átadását terveztük. Ezenkívül az első negyedévben még tető alá kellett hoznunk 42 otthont a solymári lakótelepen. S hol tartunk ma? Elkészült Százhalombattán 56 és Solymáron is 56 lakás, 18-at pedig még e hóban birtokba vehetnek a lakóik Törökbálinton. — Bevezették-e az új, a no fines (nofájnsz-nak mondjuk) technológiát? — Az új építészeti eljárást Százhalombattán • alkalmazzuk. Ügy terveztük, hogy már az idén 38 lakást ezzel a módszerrel állítunk elő. Számításunkat több tényező is keresztülhúzta azonban. Hiába volt szerződés a birtokunkban, a technológia vezérgépét, egy nagy teljesítményű szerelődarut, március helyett csak augusztusban állíthattunk üzembe. Vagyis hiába szereztük be időben a többi, szükséges berendezést, késve láthattunk munkához. — Nehezítette dolgunkat, hogy nem megfelelő területeket jelöltek ki az építésre — kapcsolódik a beszélgetésbe Lázár József műszaki vezető. — Elmulasztották az alapos talajvizsgálatot és így a talaj alkalmatlansága későn derült ki. — Segített-e a szövetkezet abban, hogy a budai járás kis lakói közül kevesebbnek kell' jen több műszakban iskolába járnia? — Bővítését és tatarozását vállaltuk az érdi 7-es számú — vincellért — általános iskolának — felel az elnökhelyettes. — A szülők jelentős társadalmi munkájával szeptemberben a korábbinál hat tanteremmel nagyobb, korszerűsített iskolában kezdhették meg a tanulást a kisdiákok. Hozzáláttunk a húszmillió forint költséggel tervezett, ugyancsak érdi 8-as számú iskola átépítéséhez is. Terv szerint ezt csak jövő ősszel vehetik birtokba a gyerekek. És még mindig az iskoláknál maradva: a Beton- és Vasbetonipari Művekkel közösen építjük Törökbálinton a nyolc tantermes, plusz négy előadótermes és tornatermes új általános iskolát. Ez két ütemben készül el. — Nem ígérkezett kis feladatnak a megyei Semmelweis Kőház felújítása sem. — Akadályok sora hátráltatta a munkákat — mondja ismét a műszaki vezető. — Már kész kellene lennünk a teljes födém- és tetőcserével. Ám nem kaptuk folyamatosan a terveket és két hónapra teljesen le is kellett állnunk. Azon folyt a vita, hogy alkal- masak-e a falak az új tető- szerkezethez. Jobbnak látszott végül is a falak megerősítése — új svájci technológiával. Remélhetőleg még a tél beállta előtt mi is befejezhetjük a födémcserét. Sikereik között említik a fővárosi Iparművészeti Szak- középiskola felújítását és a pilisszentiváni PEVDI üzem bővítését. A tavalyinál 11 millióval főbbet, 146 millió forint termelési értéket irányoztak elő az érdiek. Az, hogy szeptember végén már megközelítették a 110 millió forintot, azt jelzi: sikerül túl is teljesíteniük tervüket. D. Gy. Januárban költöznek a gépek VL *-• ív ■ -i r ■ - ■■ v ' ....Mo noron, a Kossuth Tsz 20 hektáros tábláján befejezte a munkát a burgonyakombájn. Halmágyi Péter felvétele Ezerkétszáz műszaki és háromszázféle háztartási kefe ké. szül a monori Kefegyárban. Januárban korszerűsítik a termelést, új csarnokba költöznek a gépek, s ide települ a budapesti központ is. Bozsán Péter felvétele Mint ismeretes, a megyei tanácson az őszi betakarítási munkák idejére is operatív bizottságot alakítottak, hogy állandóan figyelemmel kísérhessék a munkák menetét és segítséget adjanak a gondokkal küszködőknek. Adataik szerint mindenütt jó ütemben folynak a munkák, nincs szükség kapkodásra, de a budai, a nagykátai és a váci járási termelőszövetkezetek közül néhány most már három műszakban is üzemeltethetné kombájnjait, szárítóit. Igaz, a most közölt helyzetképen valószínűleg sokat változtat a hét vége, hiszen több termelőszövetkezetben a pihenőnapon is folyamatosan dolgoznak a gépek. A betakarítanivalóból a burgonyával, a napraforgóval teljes egészében végeztek a termelők. Tudajdonképpen ugyanezt mondhatnánk a zöldségfélékről is, de például a nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezet 60 hektáros sárgarépatáblája egyelőre szedetlenül áll. Eddig a gazdaság nem kért segítséget, s csupán a megyei tanács ösztökélésére fogadnak most munkásokat, elsősorban katonákat. Néhány termelő ugyan panaszkodik, de az elmúlt évekhez összehasonlítva mégis csak azt kell megállapítani, hogy tervszerűbb a feldolgozók és a szállítók együttműködése: folyamatos a cukorrépa betakarítása. Eddig a termés 85 százalékát szedték fel. Elutazott Pierre Aubert Szombaton elutazott Budapestről Pierre Aubert, a Svájci Államszövetség külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter vendégeként november 8—11-e között hivatalos látogatást tett hazánkban. Pierre Aubert-t és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa búcsúztatta. Ott volt Zágor György, hazánk svájci, illetve August Geiser, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövete. Magyar gyógyszergyár Afganisztánnak Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára szombaton fogadta a hazánkban tartózkodó afgán küldöttséget, amelyet Abdul GKor- bandi kereskedelmi miniszter vezet A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen vélemény- cserét folytattak a két ország kapcsolatairól. A találkozón részt vett Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője is. ★ — Afganisztán magyar vállalatok, ipari szakemberek részvételiére is számít iparfejlesztési programjának megvalósításában — mondotta az MTI munkatársának a hazánkban tárgyaló Abdul Ghorbandi, afgán kereskedelmi miniszter. — Magyarország és a megújuló Afganisztán együttműködésének kiszélesítésére adottak a lehetőségek. A két ország külkereskedelmi forgalma évente egyelőre nem haladja meg az egymillió dollárt, a lehetőségiek ennél sokkal nagyobbak. Afganisztán főleg mezőgazdasági termékeket, például bőröket szállít Magyarországra ipari anyagok, gyógyszerek ellenében. A külkereskedelmi forgatom bővítésére jó lehetőséget kínál Afganisztán középtávú gazdasági terve, amely komplett üzemek importálásával számol. Ilyen létesítmények szállításába a magyar vállalatok is bekapcsolódhatnak. Egyebek között komplett gyógyszergyár szállítására már el is készítettek a magyar szakértők tanulmányokat, és ezek nyomán megkezdődtek az üzletkötés előkészítő tárgyalásai. KOZELET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az Angolai Népi Köztársaság kikiáltásának 3. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte dr. Agos- tinho Neto elnököt. Az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnöknek, az Osztrák Köztársaság megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Kiss Károlynak, a SZOT alelnökének vezetésével szombaton szakszervezeti küldöttség utazott Damaszkuszba, hogy részt vegyen a Szíriái Szakszervezetek Általános Szövetsége kongresszusán, ez követően pedig a Paiésztrna Munkásszövetség ugyanot sorrakerülő kongresszusán. Csikós-Nagy Béla állami it kárnak az Országos Anyag és Árhivatal elnökének veze tésével szombaton magyar de Iegáció utazott Havannába, ; KGST tagállamok árhivatal vezetőinek 11. ülésére. Az ér tekezlet résztvevői megtár gyalják a tagállamok import ár-képzési módszereit, meg vitatják a geológiai kutat« munkák ösztönzőbb elszámo lásának módozatait, tovább: véleményt cserélnek az 1981- 85. évi munkatervben javasol feladatokról.
