Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-07 / 237. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • ' ’ . ... ■* -,V:7 .■ • • A VÁCI JÁRÁS ES.VÁC VAROS RESZERE XX. ÉVFOLYAM. 837. SZÁM 1978. OKTÓBER 7., SZOMBAT Átázott a talaj, könnyebb a szántás E hé végéig befejezik a vetést Szárítják a kukoricát — Késik a szüret Beköszöntött az október, mely a mezőgazdaságot a leg­nehezebb feladat elé állította. A zöldség, a gyümölcs és az ipari növények egész sorát kell még betakarítani, az őszi veté­sekkel párhuzamosan. Az utóbbi napok esős, meleg időjárása kedvezően hatott: a lehullott néhány milliméter csapadék megfelelő mértékben áztatta át a földet, megköny- nyítve a vetőmagágy-készítők munkáját, az évszakhoz képest szo­katlanul meleg idő pedig jótékonyan segíti elő az érésében megkésett szőlő- és gyümölcsfélék cukroso- dását, minőségének javulását. A nagyüzemek közül a búza vetését elsőként a szödi terme­lőszövetkezet kezdte meg, a múlt hét végi eső már kétszáz­ötven hektár területen találta földben a magot. A repce vetése befejeződött, és csaknem vége felé jár az őszi takarmánykeverékek ve­tése is. Ügy tervezik a közös gazdaságok, hogy optimális időn belül, legkésőbb október végéig végeznek a vetéssel. A silókukorica betakarítása gyakorlatilag befejeződött, a hét elejére csak egy-két üzem­ben maradt munkájúk a gép­soroknak. A burgonya és a zöldség­félék szedése, a napraforgó kombájnolása jó ütemben halad, a termés kétharma­da már biztonságban. A nyári kedvezőtlen időjárás következtében jelenleg nehe­zen érik a kukorica, a lábon álló 2 ezer 230 hektárból eddig mindössze 30 hektár került be­takarításra. A tengeri okozza most a gaz­daságok legnagyobb gondját, hiszen nem kevesebbről, mint a legfontosabb szemestakar­mányról van szó. Megmentése érdekében, az összes szárítóbe­rendezést üzembe helyezték, s szükség szerint, több műszak­ban, a szárítóberendezéssel nem rendelkező kukoricater­melő gazdaságok terményét szintén szárítják majd. Késik az idén a szüret is, várhatóan csak a hónap köze­pén kezdődhet el. Az Alagi Állami Tangaz­daságnak, a fóti és a szödi szövetkezetnek jelent első­sorban kiemelkedő felada­tot. A termés minőségének meg­óvása érdekében, az üzemek szakvezetőinek számolniuk kell külső munkaerő igénybe­vételére. Török Antal hírek + hírek + hírek + hírek -+- hírek — Október 11-én ülést tart a KISZ városi bizottsága irá­nyításával dolgozó közművelő­dési munkabizottság a Lenin úti művelődési központban. Tájékoztató hangzik el a Sztáron Sándor Gimnázium és a Mezőgazdasági Szakközépis­kola kulturális tevékenységé­ről, majd értékelik a közmű­velődési munkabizottság pat- ronálási rendszerét. Piaci jelentés Vácott a pénteki piacon a fehér burgonya kilója 2,90-be, a rózsáé 4,50-be került. A tar­kababot 35, a fehéret 20—25 forintra mondták. Zöldbab már csak mutatóban volt, kilóját 20 forintra tartották. A zöldborsóért 25—28 forintot kértek. Zöldséget kilóra 8, sár­garépát 5,50-ért mértek, cso­móra 5—6 forintért árulták. A kelkáposzta 5, a fejes 2,80— 3,40, a piros 4 forintos áron kelt el. A karfiol ára 7,80 volt a ZÖLDÉRT-boltokban, 12-ért adták a magántermelők. A ka­ralábé darabja 2—4 forint, a saláta 2—5, a retek csomója 3—4 forintért kelt el. A para­dicsom ára a ZÖLDÉRT-nél 4,50, az őstermelőknél 6—10 forint között változott. A pap­rika ára 12—24 forint volt, a minőségtől függően. A piros paradicsompaprikát 18, a gyu- fapaprikát 40 forintért mérték. Uborka, már csak mutatóban akadt: 9 forintot kértek a sa­látának valóért. Láttunk pa­tisszont, 20 forintra mondták kilóját. A tőkegombát 30, a sampinyont 80 forintért árul­ták. Az őszibarack már eltűnő­ben, a kései apró gyümölcsöt 6—10 forint közötti áron kí­nálták. A magvaváló szilva 10—12, a duránci 6—7 forin­tért kelt el. Az új diót 28—30 forintra mondták. A mák ára a ZÖLDÉRT-boltokban 38 fo­rint volt. A borszőlőt 12—15, a csemegét 18—22 forintért mérték Birsalmát 10 forintért láttunk. A csipkebogyóért 12 forintot kértek. A szilvalekvár kilóját 40 forintra tartották A termelőszövetkezeti áru- dákban az élő csirke kilója 34 forint volt. A környező közsé­gekből tisztított kacsákat hoz­tak, 200—250 forintra tartot­ták őket, nagyságuktól füg­gően. A vágott libát 60 forin­tos kilónkénti áron mérték. A tojásért 1,80—2 forintot kértek ÁRAMSZÜNET Október 9-én, hétfőn dél­előtt, kétórás időtartamra szü­netel az áramszolgáltatás Vá­cott, a Tragor Ignác utca és a Széchenyi utca közötti részen, a transzformátorállomások karbantartása miatt. Vasárnapi labdarúgóműsor A járási labdarúgó-bajnok­ság 9. fordulóját vasárnap játsszák a csapatok. Az ifjúsá­giak fél egykor, a felnőttek 2 órakor kezdik a mérkőzéseset. I. OSZTÁLY: Nagymaros I. —Szokolya (v. XIII. kér.), Ve­rőcemaros I.—Szob (v. Rajosa, Gáspár, Füzesi>, Főt—Perő- csény (v. Fodor, Huszár), Kos —Örbottyán (v. XIII. kér.), Vácrátót—Márianosztra (v. Strell, Vidra), Sződliget—Du­nakeszi (v. Petrovics, Tóth), Galgavölgye I.—Fóti MÁV (v. Vigh, Kutat, Fehér), Esze Ta­más—Váchartyán (v. Füzesi, Gáspár, Raposa, délelőtt 10 órakor). II. OSZTÁLY, ÉSZAKI CSO­PORT: Kemence—Let kés (v. XIII. kér., 13,30-kor), Ipolyda- másd—Kóspallag (v. Kiss, li­kőr), Vámosmiko'.a—Nagyma­ros II. (v. Farkas, 14-kor), Ze­begény—Verőcemaros II. (v. XIII. kér.). DÉLI CSOPORT: Püspökszi­lágy—Vácduka (v. Styevkó, Pusztai, Kovács), Kisnémedi— Szód (v. XIII. kér.), Rád—Penc (v. Kunya, Ferenc), Galgavöl­gye II.—Főt II. (v. XIII. kér., 13.30-kor). Női kézilabda Ma mérkőzik a Forte Vasárnap helyett ma, szom­baton rendezik meg a kézilab­da női NB II Forte—KEL- TEX mérkőzését, délután fél négykor, Vácott. A rangadónak is beillő ösz- szecsapáson a harmadik hely sorsa dől el, hiszen jelenleg' a Forte rosszabb gólarányával szorul a KELTEX mögé. — Diósgyőrben rendezik meg a II. országos diaporá- ma biennálét, az ottani Vasas Művelődési Központ gondozá­sában. A zsűri tagjai között van Kocsis Iván, a Dunaka­nyar Fotóklub elnöke, s meg­hívták a hétvégi rendezvény­re Robotka Jánost, valamint Magyar Ferencet, a Dunaka­nyar Fotóklub tagjait is. — Idős emberek kirándulá­sát szervezte meg a Magyar Autóklub váci csoportja és a helyi közlekedésbiztonsági ta­nács. A résztvevőket szállító autókaraván ma, szombaton indul el a Géza király térről. Ütirány: a törökmezői turista­ház és a zebegényi Szsőnyi Ist­ván Múzeum. — Három általános iskola bővítését tervezik, négy-négy tantermes, FORFA-rendszerű építményekkel. A Gábor Jó­zsef és a Báthori utcain kí­vül az új, gombási iskolában is ilyen módon akarnak helyet teremteni az újabb osztályok­nak. Pártoktatás Évnyitó konferencia Pártoktatási évnyitó kon­ferenciát rendez október 10-én, kedden déiután 2 óra­kor a járási hivatal nagyter­mében az MSZMP járási bi­zottsága. A megbeszélésen Princz Lenke, a járási pártbizottság osztályvezetője az idei oktatá­si év eszmei-politikai felada­tairól tart előadást, majd Spilenberg László, a járási pártbizottság titkára tájékoz­tatja a résztvevőket az idősze­rű gazdaságpolitikai kérdések­ről, Tánczos Sándor, a Mar­xista—Leninista Esti Közép­iskola tanára A történelmiség- re törekvés a pártoktatásban címmel mondja el előadását, Mike Károly, a járási pártbi­zottság munkatársa pedig a pártokatás központi felada­tairól, a páirtoiktatásban hasz­nált szemléltető módszerekről beszél. A lakosság közreműködésével iárdásítás Foton Foton az idén a tanács a járdásításra kerülő utcák la­kóit képviselő tanácstagoknak kérdőívet adott ki: az ívek kitöltése után, pontos képet kapott arról, hogy mennyi anyagra és milyen segítségre van szükség. Azóta valamennyi érintett utcában megkezdték a társa­dalmi munkák szervezését. S hogy nem eredménytelenül, bizonyítja: napjainkra befe­jezték a Tanács, a Szeberényi és a Petőfi utca, valamint a Vörömarty tér egy részének járdásítását. E négy helyen összesen 610 métert fedtek be szilárd burkolattal, s a lakos­ság csaknem 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Az akció azonban még nem ért véget. Több fóti utcába már a tanács kiszállíttatta az építkezéshez szükséges kavi­csot, megrendelte a betonla­pokat ÉRVÉNYTELEN A BÉLYEGZŐ A városi rendelőintézet érte­síti a vállalatokat, intézmé­nyeket és iskolákat, hogy a Szőnyi Tibor Kórház és Intéz­ményei Szakorvosi Rendelő- intézet Vác, Szemészet II. 16. sz. feliratú bélyegző elveszett, lenyomata október 3-tól ér­vénytelen. KISZ-esek társadalmi munkája Súlyos betontalpak bújtak elő Hantházán segítettek a vasúti pálya felbontásában Az egyik legnehezebb teendővel, a rozsdás csavarok eltávolításával birkóznak a szakközépiskolások. Nem az első s a feladatokat ismerve, nem is az utolsó al­kalommal szervezett társadal­mi munkát a KISZ városi bi­zottsága a felszámolásra ítélt Cegléd—Hantháza vasútvonal elbontására. Az utolsó vonat már hónapokkal ezelőtt el­ment, s azóta fiatalok százai dolgoznak a sínpályán önkén­tesen. Legutóbb a mezőgazdasági szakközépiskola 32 diákja és az Egyesült Izzó váci gyárának Ságvári Endre szocialista cí­mért küzdő brigádjának 8 tagja ült fel a Váci Híradás Sportegyesülettől kölcsön ka­pott buszra. Kétórás kellemes út után ér­kezett a csoport a Ceglédtől mintegy 6—7 kilométerre levő munkaterületre, s rövid bal­esetvédelmi tájékoztató után, megkezdődött a könnyűnek igazán nem mondható munka: betontalpak bújtak elő a föld­ből és kerültek szépen sorba rakba a vagonokba. A kellemes időben, a fárasz­tó szorgoskodás után jólesett az ebédre feltálalt babgulyás. A váci fiatalok lelkességük­kel, jó teljesítményükkel já­rultak hozzá a feladat minél előbbi sikeres megvalósításá­hoz. Simák Attila Az Egyesült Izzó fiataljai a teherautóról a vagonba eme­lik át a súlyos betontalpakat. Iványi Károly felvételei A Mányoki ifjúsági napok után Óvni, őrizni, fejleszteni Két kiállítás képei között Szokolyán rendezték meg a Mányoki ifjúsági napokat. A változatos és gazdag program egyik legjelentősebbje volt a Mányoki Alkotóműhely átadá­sa. A nem mindennapi ese­ményre, a meghívott vendége­ken kívül, az esős, szeles idő ellenére is sok érdeklődő je­lent meg, adózva a falu festő­szülötte emlékének. A kiállítás anyagát két te­remben helyezték el. Erő, szépség Az első terembe lépve, úgy érzi a látogató, mintha gyer­mekkora színes, kavargó em­lékei közé érkezett volna vissza. Mintha egy-egy mo­solygós gyerekarc nevetne csintalanul a színekben gaz­dag képekről. Ebben a teremben állították ki az e célra készült, legjob­ban sikerült gyerelcpajzokat. Az ifjúság erejét, szépségét ér­zékeltetik ezek a jórészt zsír­krétával papírra varázsolt ké­pek. Egyszerű, tiszta érzelme­ket tolmácsolnak, kuszaságuk ellenére, látszik, hogy gondo­san szerkesztettek, irányítot­tak a vonalak. Alapos előkészület előzte meg a műhely átadását. A sok fáradozással és lelkesedés­sel megrendezett kiállítás szer­vezője Kiss Sándor, aki egy­ben az iskola képzőművészeti szakkörének irányítója is, és most már az alkotóház veze­tője. Személyes példájával hatni tudó, alkotó padagógus- művész ő, akinek vezetésével eddig is jelentős eredményeket értek el a gyerekek. A megnyitón ezt mondta: — A szakkörnek nem az a célja, hogy művészeket nevel­jen, hanem olyan gyerekeket, akik szeretik, megbecsülik a szépet, miáltal formálni tud­ják környezetüket, de elsősor­ban önmagukat. Látni, érezni tanítja a gye­rekeket, a lényeget figyelteti meg, a felszíntől a mélység titkai felé vezeti képzeletüket, észrevehetetlen-észrevehetően irányítva. S a gyerekeket nem­csak fegyelmezettségre szok­tatja az alkotás határtalan vágya, de a szabad idő fel- használásában önállóságra is nevel. A természet, az ember A második teremben, a szak­kör két helybeli, idősebb tagja, Raffa Jánosné Verebes Mária és Szinyéry László festményei kerültek kiállításra. Ezek az amatőrök megtalál­ták azt a művészeti megnyi­latkozási formát, amely min­denkihez közel áll, amelyből mindenki ért. Képeik meg­győződéssel hirdetik, hogy aki benne él az embert körülvevő természetben, a nép közössé­gében, annak van mondani­valója, s ha ez a mondaniva­ló őszinte, tiszta, akkor a ki­fejezésmódja sem lehet más. Alkotásaik csupa harmo­nikus szépség és nyugalom. Rend, fegyelem, biztonság, alaposság, elmélyültség, vál­tozatos színkultúra jellemzi festészetüket. Témáik a köz­vetlen élményből indulnak ki, és ez az élmény a termé­szet, az ember. Mindegyik képnek megvan a maga sajátos világa és kü­lönös levegője. A szép táj sokféle érzelmet vált ki a szemlélőből. Megnyugtat, fel­kavar, gyönyörködtet, vagy elgondolkoztat. Raffa Jánosné fölfedezte a vidék sajátos báját és han­gulatát. Vásznain ott az em­ber és mindennapi környe­zete. a ház, a domb, az állat, ott mindaz, ami a falusi éle­tet vonzóvá teszi. A termé­szet iránti mély szeretete és tisztelete tájképein fokozottan érvényesül. Élményeinek ép­pen egyik éltető forrása a ki­meríthetetlen és mindig vál­tozó természet. Raffa Jánosné sokszor lá­togatta meg a Zebegényben alkotó Szőnyi Istvánt. S ta­lálkozhatott-e volna jobb ta­nárral Szőnyinél, aki ember­nek, művésznek egyaránt eszménykéo lehetett, aki el­látta a szükséges festészeti is­meretekkel, befolyásolta mű­vészetének fejlődését, látás­módjának fölszabadulását, aki további festésre ösztönözte? Derűs bölcsesség Szinyéry László képei előtt állva, senki nem hinné, hogy ezek olyan ember alkotásai, aki soha felső szinten nem tanult festészetet senkitől. Csupán belső indításra. al­kotási vágyból varázsolta vá­szonra színekben gazdag, for­mában kitűnően megszerkesz­tett munkáit. Témaválasztá­sakor ő is környezetéből in­dult ki, a látott tárgyak, épü­letek, táji részletek ragadják meg. Képein szelídség, derűs bölcsesség sugárzik a tájak­ból, még a házak falaiból is. Raffa Jánosné és Szinyéry László szerényen, kitartóan, fiatalokat buzdító lelkesedés­sel, erővel és eredménnyel alkot. Munkásságuk, remél­jük. még sok értékes, meleg hangulatot árasztó képpel gaz­dagítja majd a Mányoki Alko­tóműhelyt. ★ Amit az új létesítményben láthatunk, nemcsak minősé­gével, hanem puszta létével is örömet kelt, hiszen olyan újabb kincs van birtokunk­ban, amit óvni. őrizni, to­vábbfejleszteni és a szépet kedvelő, munkában megfá­radt ember szolgálatába állí­tani kötelességünk, felada­tunk. Amikor szemünk előtt változik és gazdagodik az élet, akkor nemcsak pusztán ide­genforgalmi érdekek, hanem elsősorban az embe-ről való gondoskodás teszi parancso­kban szükségessé a lappangó értékek feltárását és gondos ápolását. Szórád Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents