Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-07 / 237. szám
A lé! évszázados múzeum Ahogyan elkezdődött I. RÉSZ Egy múzeum kezdetét egyetlen dátumhoz kötni felületes dolog lenne, hiszen töi»o osz- szetevóje van. Mindenekelőtt tgy gyűjtemény az alapja. De fontos a neiy is, ameiy raktározásra, kiállításra, bemutatásra szolgál. Fontos tényező a működését megteremtő személyi feltétel. A háború után Nagykőrösön először a gyűjtemény tereimtoaott meg, igaz, a gimnázium keretében. Az löoo—lüui közötti időszakban halmozódott íei az a paratian értékű iroaalomtorteneii em- lekanyag, amely Arany János mellett a „nagy tanári kar” tevékenységét is reprezentálja. Arany Janos, majd László ria halála után több értékes dokumentum került i\ egykörösre. Arany Lászlóné xot)9-ben a „Nagy-rda”, „Katalin”, „Ke- resztíiu” kéziratát juttatta el az akkori igazgatóhoz, Adárn Gerzsonhoz. Személyes relikviák is kerültek a gimnázium gyűjteményébe. Az iskolán bedül értékes gyűjtemény tárak voltak, ameiyek között legjelentősebb az „Erem- és régiség tar” vólt. Erre a gyűjteményre a „múzeumi bizottság” ügyelt, ameiy élén a mindenkori igazgató állt, s mellette hat tanár segédkezett. Ez a muzeális jellegű gyűjtés meny az oktatás szolgálatában állt, a szélesebb közönség előtt ismeretlen volt. Az irodalmi emlékanyag is, mint irattári dokumentáció elzárva hevert a szekrényekben. A város is lépéseket tett a múzeum ügyében, elsősorban a régészeti kutatások szorgalmazásával. A nagy történész, az egykori körösi tanár, Szilágyi Sándor közbenjárásával a Régészeti és Embertani Társa1- ság egyik régésze, Thallóczy Lajos kezdte meg először az ásatást a Földvárban és Te- tétlen pusztán. Itt elsősorban a Gesta Hungarorum hírforrása — miszerint Árpád fejedelem honfoglaló népe táborozott azon a vidéken — ösztönözte a régészt kutatásra. A következő régészeti feltárás 1849- ben kezdődött, amikor Kada Elek és Nagy Géza ásatott a Földvárban és a Csipváron. Ezeknek a régészeti feltárásoknak az anyaga sajnos nem került Nagykőrösre, amely megvethette volna régészeti gyűjtemény alapját. A múzeum alapításának gondolata Stróbl Alajos Arany-szobrának felavatása, 1910 után vetődött fel, amelyet azonban az első világháború meghiúsított. A háború után azonban dr. Győré János gimnáziumi tanár kezdeményezésére Arany-szobát alakítottak ki a gimnázium épületében, Nagykőrösre kerülve dr. Törös László is lelkesen kapcsolódott az Arany-emlékek gyűjtésébe, a kultusz feltámasztásába. Alapítvány Nagykőrös városa, élén a széles látókörű polgármesterével, Dezső Kázmérral, az 1920- as években nagy lépéseket tett a kulturális fellendülés, valamint a múzeumügy érdekében. 1925. március 22-én alakult meg az Arany János Társaság, amelynek alapítóbeszédét Dezső Kázmér tartotta: „Nagykőrös város társadalma egy nagy jelentőségű lépésre határozta el magát, ez a lépés a kultúrának Arany János szellemében való kiépítése, fejlesztése. Nagykőrös város társadalma, amely a nemzeti kultúrára minden időben tettekkel is áldozott, érzékelte azt a hiányt már évtizedek óta, ezért pótolni igyekezett azt. Ez volt egy társaság megalapítása, amely Arany János szellemében lesz hivatva minden közművelődést támogatni.” Nagy jelentőségű volt az 1925-ben megrendezett 500 éves jubileumi kiállítás, amely' alkalmával a város történelmi emlékeit kiállító bizottság feladata volt, hogy Arany Jánosra, Petőfire, Jókaira, Salamon Ferencre, Szabó Károlyra, Szilágyi Sándorra, Szász Károlyra vonatkozó emlékeket összegyűjtse és bemutassa. Ekkor régi bútorokat, néprajzi tárgyakat, okleveleket is bemutattak. Bár ez az anyag jórészt visszakerült kölcsönadó tulajdonosához, megteremtette az eszmét egy állandó múzeum létrehozásához. Dezső Kázmér 1928. március 1-én a városi képviselő testület előtt alapítványt tett; Négy osztály „A város fejlődésének és haladásának első feltétele, hogy legyen Nagykőrösnek egy-egy olyan erős és öntudatos polgári osztálya, mely a város múltjának megismerése révén városépítő tevékenységét, politikai 'mentalitását és eikölcsi felfogását önzetlenül a város közönségének javára gyümölcsözted. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a város múltjának történelmi emlékeit rendszeresen összegyűjtjük és mindenkinek alkalmat adunk arra, hogy azt a sok tapasztalatot, amelyet őseink évszázadok folyamán összegyűjtöttek, minden nagyobb fáradság nélkül megismerhesse... Azonban ilyen irányú tevékenységem közepette állandóan érzem, hogy az én munkám csak abban az esetben lesz eredményes, ha intézményes gondoskodás történik az általam ösz- szegyűjtött és felkutatott értékek megőrzésére, azok feldolgozására és a munka személyemtől független, tervszerű folytatására. Ennek tudatában azon előterjesztéssel fordulok a Tekintetes Városi Képviselőtestület elé, hogy méltóztas- sék a városi múzeum felállítását elhatározni. A felállt tanáé városi múzeum megalapítására a városnak ajándékozom az általam eszközölt gyűjtésékből összeszedett régiségeket és könyveket. Ugyancsak felajánlom a városnak növénygyűjteményemet, amely Magyarország egész flóráját magában foglalja, és évtizedek óta gyarapítóit éremgyűjteményemet.” Dezső Kázmér négy múzeumi osztály megszervezésének alapjait vetette meg Gyakorlatilag már létezett ekkor az irodalmi osztály is, bár elkülönülve a gimnázium szervezetében. Dr. Novak László (Folytatjuk.) NAGYKŐRÖSI bJHIb A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1978. OKTÓBER 7., SZOMBAT Transzformátorok az A TRAKIS nagykőrösi gyárában az év végéig 500 hordozható biztonsági transzformátort gyártanak az építőipar számára. Képünkön: Nagy Sarolta, Vince Eszter és Deák Jó- zsefné összeszerelik a transzformátort. Barcza Zsolt felvétele Nagyobb tudást szerezni Tanévkezdés a Rcnzervgpriian A pedagógusok felajánlották segítségüket Megkezdődött a tanév. A nevezetes eseményről sok szó esett az elmúlt napokban. A kérdések és a válaszok szakadatlanul záporoztak: Mi lesz a dolga a kisdiákoknak? Mit hoz az új tanterv? Mi a feladata a szülőknek? A tanévkezdés ritkábban emlegetett eseményéről, a felnőttek iskolába indulásáról a konzervgyár szeptemberi tájékoztató kiadványából kaptunk hírt. Mint a tudósításból kiderül, a gyárban, kihasználva a Kossuth Lajos általános iskola kínálta lehetőségeket, az idén is megszervezték az öthónapos, rövidített általános iskolai tanfolyamokat. Az ötödik osztályba heten, a hetedikbe 12-en a nyolcadikba 14-en iratkoztak be. Az előadókat, oktatási segédeszközöket az idén is a gyár biztosítja, élve a pedagógusok által felajánlott segítséggel. Sok lehetőség A konzervgyár természetesen nemcsak az általános iskola befejezését szorgalmazza dolgozói körében. A szaktudás növekvő szerepét szem előtt tartva megszervezte a konzervipari szakmunkás tanfolyamot is, melynek keretében szeptember 2-án huszonhármán kezdték meg tanulmányaikat. A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben a gyáriak közül öten a mester-szakmunkásképzői 7-en pedig a technikus minősítő tanfolyamon gyarapítják ismereteiket. A szakmai tovább- kéDzésre azonban nemcsak ez a lehetőség áll a konzervgyáHÉT VÉGI JEGYZET AkceSeráció 4 Biológiai lexikon 60. ol- dalán írottak szerint az akceleráció a növekedés és a testi fejlődés meggyorsulása. Vagyis az ember ma gyorsabban nő, hamarabb éri el végleges termetét mint korábban. A lexikon azt is tudni véli, hogy ez világjelenség és jellemző a homo sapiens, vagyis az ember fejlődésének mai szakaszára. Feltehető, írják a tudósok, hogy ez az ugrás a korábbi retardáció megszűnésének eredménye. Magyarra fordítva: eddig nem nőhettünk, mert biológiai és társadalmi körülményeink nem tették ezt lehetővé. Még ma- gyarabbul: nem nőttünk, mert nem ettünk rendesen, mert vitaminhiányunk volt, mert tizenévesen munkába törtünk, így igaz. Most úgy növünk, pontosabban úgy nőnek azok, akik biológiailag e kritikus időszakban élnek, mintha húznák őket. A mérőszalagok adatai azonban önmagukban legfeljebb az életszínvonal változásait regisztrálják. A valóságban ennél jóval többről van szó. Arról például, hogy a biológiai érés meggyorsulásával nem haladt párhuzamosan a társadalmi érés. Ebben az esetben nem a politikai tisztánlátás megszerzésének elmaradásáról van szó. hanem arról, hogy a diákévek meghosszabbodása miatt fiataljaink mind későbben válnak alkalmassá az önálló életvitelre. Egyszóval a biológiai akceleráció korunk örvendetes valósága, mely nem tévesztendő össze a társadalmi akcelerá- cióval. Ez utóbbi nehezebben fogalmazható meg. de legalább olyan valóság mint az előzőekben említett változás. Itt már teljesen mindegy ki mekkorára növekszik. A fontosabb az, hogy mennyire találja meg a helyét, milyen indítékokká tanul, nem tanul, házasodik, takarékoskodik, költekezik, ragaszkodik a hagyományokhoz, újít, táncol, nem táncol. Az akceleráció- nak ez a területe az, amelyről ha beszélünk, rendszerint így kezdjük a mondatot: bezzeg az én időmben. A mondatkezdés, ezúttal nem alaptalan. Csupán egyetlen példa: fiatal tudósítónk a konzervgyárba látogató Marosán Györgyöt csak mint a Tüzes kemence című könyv szerzőjét ismerte. A tíz-húsz évvel idősebbek még emlékeztek a nem nyugdíjas miniszterre, a társadalmat alakító kommunistára is. Hibáival és erényeivel eggyütt. Egyszóval tudomásul kell vennünk, hogy az utóbbi három évtized olyan változásokat hozott, melyekre a korábbi évszázadokban, az államalapítás-honfoglalás idejét kivéve, emberi szempontból nem volt p,élda. S ez a változás nem egyetlen pillanatig tartott, hanem még tart ma is __ A bezzeg az én időmben-t mondóknak mégis van valamiféle igazságuk. Ha más nem, hát az, hogy nem történelmi elmélkedésnek fogták fel Marosán György előadását, hanem saját életük, harcaik részének, visszatükröződésének. Saját arcuk fényképének abból az időből, amikor az iskolai, tananyag még az árva- lányhajas rónánál tartott, a valóság pedig a földosztásnál, a szövetkezet szervezésénél, szocialista nagyüzem építésénél. Igazsága van az idősebbeknek, a hőskorszakot átélők- nek, alakítóknak, mégis nevetséges volna erkölcsi prédikációkba foglalni a klottga- tyás-mezítlábas évek és a far- mernadrágos időszak normáit. Nem mintha ellenmondás volna a kettő között. A cél, az akarat ugyanaz. A megvalósítás módja változott. A fiataloknak ez természetes. Ökmár beleszülettek a biológiai és a társadalmi akcelerációba. Az idősebbeknek viszont meg kell tanulni mindazt ami ma természetes. Azt amit ők formáltak és alakítottak, meg kell tanulni azt amely előtt olykor értetlenül állnak, s ha megszólalnak, csak a megszokott közhelyig jutnak el: bezzeg az én időmben! Igazságuk van? Ez aligha vitatható. Gyakran emlegetett példáik bizonyítják ezt. Történetek, melyek arról szólnak, hogy miként kellett megküzdeni az életért. A fiatalok példái sem rosz- szabbak. ök az élet értelmét keresik. Ma 1978-ban. S ha nem kíváncsiak olyan mértékben a múltra, mint ahogy azt az idősebbek szeretnék, az figyelmeztetés is. Intés arra, hogy akad még a jelenben is megoldásra váró feladat. ppen ezért nem arról kell meggyőzni őket. hogy korábban születtek jobbak, hanem arról, hogy az ő eredményeik és hibáik tanulságosak. Nem azt kell mondani hát, hogy én így meg így csináltam, hanem azt, hogy akkor erre volt szükség. Ma ugyanez az emberi, politikai tartás, meggyőződés mást követel. Az én dolgom fiam a tanácsadás, az őrzés, a tiéd pedig a cselekvés. Vágj bele, én is ott leszek... Farkas Péter E1 riak előtt. Mindert egybevetve kilenc szakközépiskolában 88-an tanulnak valamilyen szakmát. Sokan törekednek az általános műveltség megszerzésére is. Az Arany János Gimnáziumban 21-en ismerkednek a középiskolai tananyaggal. Egymásra építve Nincs hiány egyetemen, főiskolán tanulókban sem. Az idén 13-an koptatják a konzervgyárból valamelyik Universitas padjait. Fontos szerepet kapott a nem iskola rendszerű oktatás is a evár életében. Középfokú szaktanfolyamon négyen, felsőfokún pedig 14-en vesznek részt. Nagy az érdeklődés a társadalmi szervezetek tanfolyamai iránt is. A pártoktatás 20 körben kezdődött meg a tanév elején. A szocialista társadalom fejlődésének kérdéseivel 80-an ismerkednek, a gazdaságpolitikai tanfolyam ipari tagozatán 102-en, a társadalomról és az állami életről szóló foglalkozásokon 23-an tanulnak. Világnézeti és etikai ismereteiket 13-an gyarapítják majd. A kulturális témákat feldolgozó előadásokon pedig 44-en vesznek részt. A szakszervezeti oktatást a SZOT határozata értelmében differenciált és egymásra épített rendszerben szervezték meg a konzervgyáriak. Az idén az oktatási forma első lépcsőjén 1326-an tanulnak. Az előadók felkészítésére ezekben a napokban kerül majd sor. Közös érdek A gyár életében nagyon sok feladat • jut a fiataloknak. Elegendő, ha csak a KISZ-ra- dar akcióra és ezzel kapcsolatban a műszaki fejlesztés feletti védnökségvállalásra gondolunk. A még jobb eredmények eléréséhez szükség van a fiatalok ismereteinek bővítésére is. Az idén a KISZ által szervezett politikai oktatásban több mint 200-an vesznek részt, részben gyári, részben városi szervezésű tanfolyamokon, foglalkozásokon. A politikai képzés iskolarendszerű formái sem ismeretlenek a konzervgyárban. A marxizmus—leninizmus kétéves esti középiskolájában 50- en, az esti egyetemen 23-an, az esti egyetem szakosító tagozatán pedig hárman tanulnak az idén. Esti előképző tanfolyamra öten iratkoztak be. Az adatok azt bizonyítják, hogy a szándék mögött őszinte igyekezet és áldozatvállalás rejtőzik. Még pontosabban fogalmazva az a tény, hogy a gyár valamennyi dolgozójának alkalma lesz az idén ismereteit gyarapítani. A vállalat érdekeinek és a dolgozók egyéni vonzalmának megfelelően. F. P. Piaci jelentés Pénteken nagy felhozatal és élénk forgalom jegyében folyt le a piac. A szemestermény-piacon a búza, az árpa és a kukorica literje egyformán 4 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpiacon a csemegeszőlőt 12—16, az új diót 28, az almát 6—12, a körtét 10—14, a szilvát 4, a görögdinnyét 4, a karfiolt 8— 10, a fehér káposztát 8,50—4, a kelkáposztát 4, a vöröshagymát 8, a fokhagymát 20. a paradicsomot 4—5, a petrezselyemgyökeret 8, a burgonyát 3,40—4, a zöldpaprikát 4—24, a zöldséget csomónként 4 forintért adták. A baromfipiacon a tyúk párja 150—160, a vágócsirke 60—100, a kacsa 100—150, a lúd 280—300, a pulyka 300— 350, a tyúktojás darabja 1,80 forint volt. A halászati szövetkezetnél az élő halat 16—30, a csirke- és libaaprólékot 24, az egész csirkét 39, a tyúkot 38, a csirkemellet 54, a combot 60, a zúzát 42 forintért mérték. Két nap sportműsora Szombat: Kézilabda Dunakeszi: D. SE—Nk. Kinizsi és Dunakeszi ifi—Nk. Gimnázium ifi megyei női; Csömör: Szilasmenti SK ifi— Nk. Kinizsi ifi, NB-s férfi bajnoki mérkőzés. Kosárlabda Százhalombatta: Dunai Kőolaj—Nk. Pedagógus női felnőtt megyei bajnoki mérkőzés. Sportlövészet Szentendre: Steinmetz Kupa-viadal. Súlyemelés Cegléd: országos egyesületi és középiskolás meghívásos verseny. Vasárnap Asztalitenisz Békéscsaba: B. Konzervgyár —Nk. Kinizsi NB III-as férfi; Vác: V. Vasas Izzó II—Nk. Kinizsi II és V. Vasas Izzó ifi —Nk. Kinizsi ifi, megyei csapatbajnoki mérkőzés. Atlétika Budapest: országos ifjúsági és serdülő gyalogló csapat- bajnokság. Kézilabda Toldi-pálya, 9.30: Nk. Toldi DSK—Nk. Kinizsi, 10.30: Nk. Toldi DSK ifi—Nk. Gimnázium ifi megyei női; Kinizsisporttelep, 10 óra: Nk. Kinizsi—MTK-VM (Budapest) NB Il-es férfi bajnoki mérkőzés. Kosárlabda Toldi-sportcsarnok, 14: Pedagógus—VM KÖZÉRT (Bp.) NB Il-es férfi bajnoki mérkőzés. . Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 10: Nk. Kinizsi serdülők—Monori SE serdülők, megyei; 14.30: Nk. Kinizsi II—Vasadi KSK, ösz- szevont járási II. osztályú bajnoki mérkőzés. Kiskunlachá- za: ÉGSZÖV MEDOSZ—Nk. Kinizsi felnőtt és ifjúsági megyei bajnoki mérkőzés. Sakk Szentendre: Sz. Spartacus— Nk. KIOSZ, megyei I. osztályú csapatbajnoki mérkőzés. Sportlövészet Szentendre: Steinmetz Kupa-viadal. Moziműsor Kalózok Jamaicában. Színes angol film. Kísérőműsor: Változó idők. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 óra.
