Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-27 / 254. szám
Megnyílt a* ősmí ülésszak XXII. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM ÁRA B© FfiULÉR 1918. OKTÓBER 27., PÉNTEK Beszámoló az alsó- és középfokú oktatás helyzetéről Győri bitre felszólalása — Pest megyei képviselő hozzászólása a vitához Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Központi Bizottság titkárai, a Minisztertanács tagjai. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, majd — miután a jelentéssel a képviselők is megismerkedtek — tájékoztatta az országgyűlést: a jogi-igazgatási és igazságügyi bizottság a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Bács-Kiskun megye 14. számú választó- kerületében megválasztott dr. Mátyus Gábor, a Békés megye 10. számú választókerületében megválasztott Mészáros István, a Borsod megye 13. számú választókerületében megválasztott Herczeg Károly és a főváros 2. számú választókerületében megválasztott Szurdi István országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelnek, ezért a képviselők igazolását javasolja az országgyűlésnek. Az indítványnak megfelelően az orSíággyűlés az újonnan választott képviselőket igazoltnak jelentette ki. Apró Antal a továbbiakban bejelentette, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága elnökét, dr. Gonda Györgyöt, érdemeinek elismerése mellett, elnöki tisztéből felmentette — mert más munkakörbe került —, s a bizottság új elnökévé dr. Gajdócsi Istvánt választotta. A kulturális bizottság Géczi Jánost választotta elnökévé (az elhunyt Ortutay Gyula utódjává); a külügyi bizottság — Nagy Miklóst, a bizottság titkárát szintén, mert más munkakörbe került, saját kérésére, munkásságának elismerése mellett felmentve — Darvasi Istvánt választotta titkárává. Apró Antal az országgyűlés elismerését tolmácsolta dr. Gonda Györgynek és Nagy Miklósnak sok évi értékes tevékenységükért, s eredményes munkát kívánt az új tisztségviselőknek. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak á legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: O Az oktatási miniszter beszámolója a közoktatás helyzetéről; O A közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolója a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról és továbbfejlesztésének főbb irányairól; o Interpelláció. Az elfogadott napirendnek megfelelően az országgyűlés elnöke dr. Polinszky Károly oktatási miniszternek adta meg a szót. Az oktatási miniszter beszámolóját követően elsőként Salamon Hugóné (Komárom megye, 3. vk.), az MSZMP Komárom megyei bizottságának titkára szólalt fel, majd Varga Zsigmond (Békés megye, 11. vk.), a gyomai általános iskola igazgatója. A délelőtti szünet után Palásti Józsefné (Borsod megye, 18. vk.), a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola tanára, valamint Barát Endre (Pest megye, 29. vk.), az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezetője és Kelemenné Balogh Katalin (Szabolcs megye, 8. vk.), a nagykállói 2. számú általános iskola tanára, illetve Káli Ferenc (Fejér megye, 13. vk.), a bicskei Vajda János Gimnázium igazgatóhelyettese felszólalása következett. A képviselők ebéd után folytatták a vitát. Elsőként Győri Imre (Csongrád megye, 13. vk.), az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel, majd Vallyon Aladárné (Csongrád megye, 9. vk.), a csongrádi Kossuth Lajos Általános Iskola tanára, dr. Tóth János (Budapest, 35. vk.), az MSZMP XII. kerületi bizottságának első titkára, Schmidt Ernő (Vas megye, 10. vk.), a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát vezérigazgatója, Nagy Pálné (Zala megye, 4. vk.), a zalaszentgróti általános iskola tanára, Raffai Sarolta (Bács-Kiskun megye, 17. vk.), az országgyűlés alelnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Fodor Istvánná (Heves megye, 3. vk.), a recski általános iskola tanára, Bácskái Istvánná (Hajdú-Bihar megye, 11. vk.), a polgári általános iskola igazgatóhelyettese, Tóth Ilona (Veszprém megye, 12. vk.), a KISZ Veszprém megyei bizottságának első titkára, és Mezei László (Budapest, 8. vk.), a Budapesti Rádiótechnikai Gyár szerszámkészítője. Az országgyűlés őszi ülésszakának első napja — amelyen az elnöki tisztet, felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János, Raffai Sarolta — ezzel befejeződött. A képviselők pénteken — napirend szerint — a közoktatás helyzetéről szóló beszámoló vitájával folytatják munkájukat. (A továbbiakban Polinszky Károly beszámolóját, Győri Imre, valamint Barát Endre felszólalását ismertetjük.) Az országgyűlési képviselők az oktatási hallgatják miniszter beszámolóját POLINSZKY KAROLY: Munkánk szépsége — egyszerre cselekszünk jelenért és jövőért — Közoktatásunkban is fontos változásoknak voltunk és vagyunk tanúi, cselekvő résztvevői — kezdte beszámolóját a miniszter. — Számunkra elsőként azok a változások a szembetűnőefc, amelyek a szocialista életmód kibontakoztatását, terjedését jelzik, hiszen ennek a gazdagodó folyamatnak közvetlen részese és alakítója az oktatás is. Szocializmust építő társadalmunk nagyszerű alkotások sorát hozta és hozza létre. Ezek közül számunkra a legfontosabb: a szocialista társadalmat építő ember személyiségének gazdagodása. Az oktatáspolitika, amelynek törekvéseit megerősítette a párt programnyilatkozata is, elsődleges feladatának tekintette és tekinti az iskoláztatási, a tanulási, a művelődési esélyek alkotmányosan is előírt egyenlőségének biztosítását. Az iskola, az oktatásügy sokat tehet a mind egyenlőbb esélyek megteremtéséért, ellensúlyozva a tanulók családi-társadalmi körű Lményeiből fakadó hátrányokat. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy céljainkat fokozatosan, hosszabb távon, egész társadalmi fejlődésünk eredményeként érhetjük ed. Lendületesebb, átgondolt fejlesztés A miniszter a továbbiakban Iák tennivalóit, űj erőfeszítérámutatott: közoktatásügyünk állapotát és fejlődését nem kis mértékben befolyásolta és befolyásolja az ország ^ demográfiai helyzete, elsősorban az iskolás korú korosztályok létszámának hullámzása. Kormányzatunk népesedéspolitikai intézkedéseinek hatására az óvodába és az iskolába lépő korosztályok létszáma újból örvendetesen növekszik és ez átmenetileg sűríti az iskosekre késztet az oktatás tárgyi és szermélyi feltételeinek fejlesztésében. Egyes országrészekben iskoláztatási gondokat okoz a lakosság mozgása a faluról a városba, a városokon belül az új lakótelepekre. Iskolahálózatunkat az eddigieknél lendületesebben, de nagyon átgondoltan, ésszerűen kell fejlesztenünk. 1965-ben az óvodás korúak negyvenhét százalékát, ma a nyolcvanhárom százalékát fogadják be ezek az intézmények. Ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredmény. Tudjuk azonban azt is, hogy ezt a haladást a munkaerőhiány, a nők foglalkoztatása iránti nagyobb igény is ösztönözte. Sokat segített az a felelősségtudat és példa nélküli társadalmi ösz- szefogás, melynek az utóbbi években voltunk tanúi, például az óvodahálózat fejlesztésének terén. Azt akarjuk, hogy köny- nyebb legyen az óvodából az iskolába való átmenet, az iskolai munka, a tanulás megkezdése. Az általános iskola fejlesztését, az oktatás minőségének emelését, a nevelés szocialista tartalmú gazdagítását kiemelt feladatunknak tekintettük. Nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy mind kevesebben bukjanak meg az első osztályban, csökkenjen az alsó tagozatos tanévvesztés. Joggal keltett aggodalmat néhány évvel ezelőtt az a tény, hogy minden száz elsős kisdiák közül tíz-tizenegy ismételt évet. Ma már felénél is kevesebbre csökkent az elsős tanéwesztők aránya. Arra törekszünk, hogy megfelelő nevelési, oktatási módszerek alkalmazásával az első osztályban gyakorlatilag teljesen megszűnjön a bukás, anélkül, hogy engedményeket tennénk a követelmények, a színvonal rovására. Ez utóbbit azért hangsúlyozom, mert vannak jelei a liberalizmusnak. Nincs szükségünk látszateredményekre. Egyedül azt az utat, felfogást tartjuk követendőnek, elfogadhatónak, amely abból indul ki: az alap- ismeretekre meg lehet és meg kell tanítani minden gyermeket. Magyarországon ma a tankötelezettség ideje alatt — tehát tizenhat éves korig — egy-egy korosztálynak kiilenc- venhárom százaléka fejezi be az általános iskolát Tanév- vesztés. nélkül a tanulók nyolcvankét százaléka halad végig a nyolc osztályon. Mégis elégedetlenek vagyunk, mert aggaszt bennünket minden egyes gyermek, minden elmaradó sorsa. Az általános iskolai oktatás teljessé tétele ösz- szehamgolit társadalmi erőfeszítéseket követel. Hangsúlyozottan szólt Po- linszky Károly a továbbiakban arról, hogy Ikieméltsn kell foglalkoznunk azoknak a cigány gyermekeknek oktatásával!, nevelésével, akik erre rászorulnak. Bátorítjuk azokat, akik olyan sajátos eszközöket, módszereket, 'lehetőségeket keresnek, amelyek a korábbiaknál jobb esélyeket, te- rerrítenek általános fejlődésükhöz, társadalmi beilleszkedésükhöz. Tartalmi korszerűsítéssel — A középfokú oktatásban — folytatta Polinszky Károly — nőtt a részvevők száma és aránya. 1965-ben az általános iskolát végzettek nyolcvan- három százaléka tanult tovább. Mára ez az arány ki- lencvenhárom százalékra emelkedett. Jelenleg egy-egy korosztály átlagosan több mint tíz tanévet tanul iskola- rendszerünkben. A ’középfokon továbbtanulók fele szakmunkásképző iskolába jár. Az elmúlt időszakban arra törekedtünk, hogy ezt az intézménytípust a korábbinál szervesebben, illesszük a középfokú oktatás rendszerébe. 1977-tŐl kezdtük el az új közismereti tantervek bevezetését. Ezek minden szakmunkástanuló számára — szakmától függetlenül — az általános iskola tananyagával összehangolt, egységes műveltségi anyagot tartalmaznak. A tantervek és az új tankönyvek a korábbinál színvonalasabb magyar-, történelem-, matematikatanításra, általános képzésre adnak lehetőséget. A szakmai tárgyak tamíerveimiek, tankönyveinek korszerűsítése is befejeződött. Kialakítottuk a szakmunkások hároméves szakközépiskoláját is. Oktatáspolitikai céljainknak megfelelően emelkedett a szakközépiskolákba jelentkezők száma, s az itt tanulók aránya ma már megközelíti a középfokon továbbtanulók egyharmadát. Az ipari és a mezőgazdasági szakközápdsko- lák többsége űj képzési cél alapján dolgozik. Tanulói négy év után érettségizett szakmunkások lesznek. Ez év őszén vezettük be az új képzési célnak megfelelő tanterveket. Az új tanóervekkel összefüggésben módosítani kell egyetemi, főiskolai felvételi vizsgáinkat, hogy mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgákon az eddiginél jobban figyelembe vegyük: a jelentkező szakközépiskolát vagy gimnáziumot végzett-e. Az a célunk, hogy arányos munkamegosztást teremtsünk a szakmunkásképző és a szakmunkásképzési célú Gzaikkö- zépiskolák . között. Ez azt jelenti, hogy a jövőben, a szakközépiskolai keretekben azokra a szakmákra készítjük fel a tanulókat, amelyek nagyobb elméleti megalapozást kívánnak. (Folytatás a 2. oldalon.) A padsorokban Kádár János, Biszku Béla és Fock Jenő az ülés kezdete előtti percekben