Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-22 / 250. szám

1978. OKTOBER 22., VASÄRNAP 5 Merre tart a Kék Duna? Budakalászi halászok és a társak Akkor gazdaságos a tavi halászat, ha legalább 200 hek­táros területen művelik — vallja dr. Galambos László, a budakalászi Kék Duna Halá­szati Tsz elnöke. Ennek meg­felelően alakítják az eddig dunai halászattal foglalkozó gazdaság profilját. Elsősorban kisebb víztárolóikkal, halasta­vakkal rendelkező szövetke­zetekkel kötnek szerződéseket a meglevő, de nem megfele­lően hasznosított területek felújítására, modern halgaz­daság kialakítására. Dinami­kusan fejlődik a szövetke­zet. Tavaly például 14,2 mil­lió forint bevételük volt Az idén — elsősorban az alap­ágazat termelésbővítésének köszönhetően — a tervezett 15 millió forint helyett majd­nem a duplájára számítanak, s jövőre szeretnék elérni az 56 millió forintot Ehhez azon­ban nem elég csak halászni, gazdálkodni kell az állomány­nyal; rendszeresen telepítik a halivadékot a Dunába és a ta­vakba. Dunába kecsege — Az idén 20 ezer 4—5 centis csukaivadékot telepítet­tünk a Dunába — mondja az elnök. Novemberben 70 ezer kétnyaras pontyot rakunk be a felső szakasz csendes ré­szeibe. Most készítjük a te­lepítési tervet. Ezenkívül Visegrád környékén megpró­bálkozunk a Duna alsó sza­kaszán honos kecsege telepí­tésével is. Nagyon ízletes, szálkamentes, jó sport hal Ez is fontos, hiszen nemcsak ma­gunkra, hanem a sporthor­gászokra is gondolunk. Min­den évben tonnaszámra eresz­tünk a vízbe pontyot, mely­nek többségét ők fogják ki. — A szövetkezet dolgozói­nak kedvezett-e az idén a halászszerencse ? — Igen, szeptember 30-ig mintegy 54,2 tonna halat fog­tunk a Dunából, $ 100 mázsa körül a társgazdaságok ha­lastavaiból. Hozzá kell ten­nem, hogy az idén kevésbé szennyezett a folyó, mint az előző években. Hetenként vizsgáljuk a kifogott hal mi­nőségét, de szerencsére nem találtunk az ízét kedvezőtle­nül befolyásoló fenolszennye- ződést. tését A mi parképítő részle­günk hozza rendbe, előrelát­hatóan 1,5 millió forintba ke­rül a munka. Gyöngyös­halászon 21 hektáros víztároló hasznosítására kötöttünk szer­ződést a tsz-szel A tavasz- szal 80 mázsa kárászt és ke­szeget fogtunk ki, az ősszel 35 mázsát. Béka sincs benne — Van-e Pest megyei part­nerük? — Cegléden a Szovjet—Ma­gyar Barátság Tsz kezelésében van egy szennyvíztisztító. A jelenlegi állapotában használ­hatatlan víz, béka sincs ben­ne. Hamarosan megépül egy 200 hektáros víztároló, mely­nek hasznosítására már most megkötöttük az együttműkö­dési szerződést. Jászkarajenön az Árpád Tsz-nek 85 hektáros víztárolója van. Az október 4-én kötött szerződés értelmé­ben 1979—81 között a szikes területek hasznosításával bő­vítjük ezt a területet és hal­lal telepítjük be. Ránk vár a tanulmányterv kidolgozása. — Nem ez az egyetlen együttműködési forma, amely­ben részt veszünk. Év végére mintegy 10 társulásnak le­szünk a tagjai. Október 12-én írtulk alá a szerződést a fóti Béke Tsz-szel a- Közmű és Vízügyi Szolgáltató Társulás­ba való belépésünkről. T. Ágoston László HüSBőház az állatkertben Több éves szünet után ismét megnyílt a Fővárosi Altat­ás Növénykert hüllőháza. A látogatók mintegy negyven fajta — a trópusokról származó — állatot láthatnak a terráriumbán. A képen: afrikai óriás teknősök. Csak ígérgetnek Bezárták a vendéglőt Intézkedik a tököli tanács Tököl nagyközség tanácsá­nak végrehajtó bizottsága fo­kozott figyelemmel kíséri a község kereskedelmi és ven­déglátóipari ellátását. Koráb­ban felkérték a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatot, hogy újítsák fel a Kővári féle vendéglőt és a Víg Milkovics italboltot. A vállalat csak rész­ben tett ennek eleget, csak kisebb felújítást végzett és egy-egy hűtőpultot állított be. A változással nem elégedettek a köz­ségben. Kifogásolják a Mátyás presz- szó munkáját is, ezt már többször is jelezték a Ven­déglátóipari Vállalatnak. En­nek ellenére nem történt semmi javulás. Megvonták vi­szont a Petőfi utcai kisven­déglő működési engedélyét, s bejelentették, hogy amíg a Taksonyi Áfész nem teremt itt kultrált körülményeket, nem adnak ki újabb enge­délyt. A Budapestkömyéki Tüzé- pet még tavaly kérték, hogy gondoskodjon az áruellátás megjavításáról, de mint a vb most megállapította, hathatós intézkedések azóta sem tör­téntek. A Tüzép-telep munká­jára is sokan panaszkodtak a községben, a tanács ezeket kivizsgálta, s több panaszt jo­gosnak ítélt. A telep munkájában ja­vulás tapasztalható. Korábban már hírül adtuk, hogy ABC-áruházat készülnek építeni a községben. Megnyi­tásától egyebek között azt várják, hogy vége szakad a kenyér és a tej időnkénti hiá­nyának, a rendszertelen áru- e'.osztásnak. Javítja a vendéglátást, hogy a HÉV-állomás közelében lángos- és pecsenyesütő-üzle­tet nyitnak. Egy kis leleményesség D/lirtden gyermeknek jut hely Tóalmás új óvodájában Télen is piacon — A tavasszal új áruda nyitását tervezték és szerző­dést akartak kötni hűtőtáro­lásra. Mi valósult meg eb­ből? — A Tolbuhin csarnok és az Élmunkás téri piac után megnyílt a Garai téri eláru­sítóhelyünk its. Az utóbbin, valamint Csillaghegyen halsü­tőt is üzemeltetünk a régi bu­dakalászi mellett De van más tervünk is; Budakeszin ha­lászcsárdát szeretnénk nyitni, itt Budakaiászon pedig egy hal-vad-baromfi boltot Az egyenletes ellátást szolgáló hűtőtárolást az Ercsi Halá­szati Tsz-szel kötött szerző­déssel sikerült megoldanunk A téli időszakban mintegy 10 vagon hal értékesítésére szá­mítunk. Ebben segít az ercsi szerződés, s a Szolnoki Halá­szati Tsz-szel is van egy meg­állapodásunk 3 vagon hal tá­rolására. Másokkal is szívesen társulunk. Horogra nem akad — A halastavakkal rendel­kező gazdaságokkal kétoldalú szerződést kötnek. Mi a célja és tartalma ezeknek? — A célunk a piaci halvá­laszték bővítése és a gazda­ságos haítenyésztés elősegíté­se. Most kezdjük meg például a Baranya megyei Horgász- szövetség kérésére a Pécs melletti horgásztó állomány­stabilizáló lehalászását. Fel­méréseink szerint sok olyan nagy hal van a tóban, amit a horgászok nem képesek ki­fogni. Harcsa, busa, s több növényevő hal. A munka fe­jében a kifogott hal egy bi­zonyos százalékát megkapjuk, a többit megvesszük. A táci XJj Tavasz Tsz-nelk 110 hol­das halastava van. Vállaltuk a felújítását, közös üzemelte­— A korábbi években, saj­nos, sok gondot okozott szá­munkra, hogy legalább húsz gyereket nem tudtunk felven­ni az óvodába. Bizony, nem volt kellemes hallgatni akko­riban a szülők panaszait. A helyzet már tarthatatlanná vált, ezért úgy gondoltuk, fel­tétlenül cselekednünk kell. Fel­épült az új óvodánk, s most már minden apróságnak ju­tott hely: még olyan is van közöltük, akinek az otthoni felügyelete éppenséggel meg­oldható lenne..» Volt bátorságuk A tóalmást községi tanács elnöke, Földesi Ferenc: az ő szavait jegyeztük fel. Szem­mel láthatóan büszke ma már irigylésre méltó helyzetükre. Aim a jelenlegi helyzet kiala­kulásáig történt néhány em­lítésre méltó dolog. Számunk­ra az egész történetben az tűnt a legirokanszanvesebb mozzanatnak, hogy óvodaügy­ben a 3800 lakosú — nagyká- tai járásbeli — községben sen­ki nem tétlenkedett, hanem gyorsan cselekedett. A régi, negyvenszemélyes óvoda már meglehetősen ro­zoga állapotban volt, s min­denképpen — a szorító lét­számgondokon kívüli okokból is — szükségessé vált egy új, gyermekintézmény tető alá hozása. Eredetileg úgy tervez­ték, hogy hetvenöt apróságról tudjanak gondoskodni, ám köz­ben. volt bátorságuk változtat­ni, mondván: jusson hely leg­alább száz kisgyermeknek, s akkor hosszú távon is megol­dódik a probléma. így is tet­tek. S ez az a pont, ahol jogo­san mondhatná bárki: a ter­veket könnyen el lehet készí­teni, sokkal nehezebb azon­ban kivitelezőt találni. És ak­kor a beruházáshoz szükséges pénzről még nem is beszél­tünk ... Nos, éppen ez utóbbiak miatt említésre méltó a tóalmási példa. Bármilyen hihetetlen, mégis igaz: százszemélyes óvo­dát építettek 2 millió 300 ezer forintból. Tavaly december­ben nyitotta meg kapuit az új intézmény. Hogyan sikerült mindez? Ki volt a kivitelező? Kaptak-e segítséget? Segített az építőipar — A ikivitelező sajjt építő­ipari brigádunk volt — vála­szolt Földesi Ferenc. — Meggyőződésem, hogy ez a módszer nemcsak hasznos, ha­nem kifizetődő is. Ami pedig a külső segítséget illeti: csak elismeréssel szólhatunk a 21- es, valamint a 43-as számú Építőipari Vállalat megértő támogatásáról. Mindkét mun­kahelyen dolgoznak tóalmá­snak, s az első hívó szóra azt válaszolták, mindenben szá­míthatunk rájuk... A tényékhez hozzá tartozik: a tóalmásiiak valóban komoly segítséget kaptak mindkét vál­lalattól. A 43-asok például egy, a fővárosban lebontott napközi építőanyagát ajánlot­ták fel, a 21-esik pedig a mun­kálatokhoz gépeket adtak, s felajánlották — meg is csi­nálták — a központi fűtés fel­szerelését, természetesen úgy, hogy a szükséges szerkezete­ket is Tóalmásra szállították. S annak érdekében, hogy ér­zékeltessük e két építőipari vállalat önzetlen támogatásá­nak jelentőségét, írjuk le: a központi fűtéshez szükséges berendezések, valamint a sze­relés értéke együttvéve elér­te a félmillió forintot. Jövőre konyha Az előzmények ismeretéiben magunk is jártunk az új óvo­dában. Célszerűen kialakított foglalkoztatók, csempás mos­dók, rend és tisztaság min­denütt: a kicsinyek — négy csoportban —, érthető módon, vidáman játszadoztak, nyu­godt körülmények között. Vi­rág Józsefné vezető óvónő — aki immár tizenhét esztende­je tölti be a községiben ezt a posztot — szívesen kalauzolt. Aktívacsoport, fiatal értelmiségiekből Mikor partner a KISZ-titkár? Hasznos vizsgálatok a budai járásban —. Az üzemi négyszög ülé­sén nem azért vesz részt a KISZ-titkár, hogy az elhang­zottakra egyetértőén bólogas­son. Mindenkor legyen hatá­rozott véleménye, ismerje az aktuális termelési feladato­kat, rendelkezzen széles körű áttekintéssel az üzem életé­ről. Ha viszont az alapvető gazdasági összefüggésekkel nincs tisztában, nem képvisel­heti felelősségteljesen társait. S ennek egyenes következmé­nye az is, hogy a gazdasági vezetők a felkészületlen KISZ- tí'tkárt nem fogadják el part­nerként .,. Tanácsadó testület Meggyőzően érvel Gáspár András, a KISZ budai járási bizottságának titkára. Sok egyéb, lényeges tényező mel­lett — mindenekelőtt a járási KlSZ-küldöttgyűlésen felve­tett javaslat nyomán — hív-, ták életre az ifjúsági szervezet gazdasági építőmunkáját irá­nyító tíztagú aktívacsoportot. Tagjai valamennyien olyan fiatal értelmiségiek, akik fel­sőfokú végzettségűek: jogász és vegyész, fejlesztő- és me­zőgazdasági mérnök, közgaz­dász és építészprogramozó egyaránt található közöttük. S milyen céllal alakult meg az ifjúkommunisták e tanács­adó testületé, amely összeté­teléiben is tükrözi a budai já­rás gazdasági életét? — Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában bizo­nyos jelenségeket csak alapos felkészültséggel lehet és sza­bad értelmezni — mondta Gáspár András. — A beveze­tőben említett üzemi négyszög példánál maradva: arról van szó, hogy üzemi KISZ-4dtká­— A régi óvodában rendkí­vül nehéz körülmények kö­zött dolgoztunk kolléganőim­mel — mondta. — S amikor átköltöztünk új otthonunkba, egyszeriben megváltozott min­den: kitűnő az eszközellátá­sunk a községi tanács jóvoltá­ból. A kedvelt tornaszerekés a legmodernebb játékok mel­lett környezetismeretre pél­dául diapozitívek segítségé­vel oktatjuk a gyerekeket. Ilyen körülmények között jó­val többet tudunk tenni a gye­rekek fejlődéséért. Az aprósá­gok nevében is szeretnénk kö­szönetét mondani mindazok­nak, akik hozzájárultak cso­daszép óvodánk elkészülté­hez! , Az új épület ablakaiból jól látni még a régi házat, ahol mindössze negyven gyereket tudtak elhelyezni. Nem ítélték lebontásra, hanem ismét gon­dolkodni kezdtek. A helyi is­kola konyháját kinőtték: eb­ben nemcsak a napközisekre, hanem az óvodásokra is főz­tek. Gyors elhatározással úgy döntöttek, hogy az egykori óvoda épületét felújítják, s nem kevesebb, mint háromszáz adagos, korszerű konyhává alakítják. Ismét akadt tehát munkája a községi tanács épí­tőbrigádjának. A tervek sze­rint — egymillió forintos be­ruházással — a jövő év elejé­re megvalósul ez az elképzelés is. A belső vakolás és a szere­lés időközben már elkészült. Az új konyha megnyitása nemcsak az óvodásoknak, saz iskolásoknak szerez örömöt: az öregek napközijébe szin­tén innen viszik majd az ebé­det. Nem titok A tóalmásiak egyébként jo­gosan büszkék új gyermekin­tézményükre. Idegeneknek szí­vesen megmutatják, s talán attól sem zárkóznának el, hogy adott esetben átadják tapasz­talataikat más érdekelteknek óvodaügyben. Mert egy terv valóra váltásához nemcsak pénzre, hanem leleményes­ségre is, szükség van... F. G. rainkat alaposan fel kell ké­szítenünk érdemi hozzászólá­saikra. A hosszú távú tervek megértéséhez, vagy a munka­erőhelyzet elemzéséhez nyújt számunkra nélkülözhetetlen tá­mogatást az aktívacsoport. Mindez természetesen csak egyetlen példa. Az aktívacso­port feladata ugyanis rend­kívül sokrétű: a járás ifjúsági termelési mozgalmainak koor­dinálásán kívül legfontosabb tennivalójuk az, hogy — ter­mészetesen a járási KISZ-bi- zottsággal közösen — hozzá­segítsék a választott KISZ- tiszts égviselőket ésszerű dön­tések meghozatalához. E célok eléréséhez azonban randid- { vül sok információra van szükség. Az asztalon vaskos paksaméta — beszédes szá­mokkal. Mindössze négy óm — Az aktívacsoport felméré­seiből egyértelműen kitűnik, hogy számunkra melyek az el­következendő időszak legfon­tosabb tennivalói — folytatta Gáspár András, s néhány fel­tétlenül említésre méltó szám­adatot közölt Az ifjú diplomások felmé­résének eredménye szerint tavaly a budai járás több mint hatezer ifjúkommunis- tája — a KISZ-en kívüli fia­talokkal közösen — jó néhány { társadalmi munkaakcióban i vett részt. Tevékenységük ér-* teke meghaladta a húszmillió | forintot. Tanulságos képet < mutat ugyanakkor a mun-. kaidő-kiesés vizsgálata. A tér- melésből elveszett órák száma — az elmúlt esztendőről van szó — 250 ezer, ebből 200 ezer tanulmányi okokból, U-, letve betegségből ered, 50 ezer óra egyéb távollétbőL Hu­szonötezer óra esik ki a moz­galmi, így a KISZ-munka miatt: ez utóbbi számadat egyúttal azt jelenti, hagy., emiatt minden járásbeli KISZ- tagra évente csak négy óra jut. A gazdasági eredményes­ség elképzelhetetlen a munka­idő hathatósabb kihasználá­sa nélkül. Sorsa ismeretlen Az aktívacsoport egy másik figyelemre méltó vizsgálata szerint a járás gazdasági egy­ségeiben a fiatalok között nagy az újítókedv: tavaly hatszáz újítás készült el, több mint százat elfogadtak, s ez utób­biak értéke meghaladta a 15 millió forintot. Természetesen felvetődik a kérdés: vajon mi lett a fennmaradó ötszáz újí­tás sorsa? Erre is igyekeztek választ kapni a fiatal diplo­mások. Tapasztalataik szerint több mint száz ötlet sorsáról az elkövetkezendő «időszakban döntenek, s el kell mondani azt is, hogy jó néhány újítás­sal az aktívacsoport közbelé­pése nyomán kezdtek foglal­kozni az illetékesek. Annak ellenőre, hogy legalább kétszáz javaslat eleve megvalósítha­tatlan, tény: több mint száz ötlet sorsa mindeddig isme­retlen. Nyilvánvalóan egy-egy, íróasztalfiókban pihennek Kár értük, mert a kétségkívül meglévő újítókedvet — mint a gazdasági hatékonyság fo-> kozásának egyik eszközét —• nem elapasztani, hanem óp-i- pen felkarolni kellene. S en- nek egyik módja éppen az^ ha az ötlet szerzőjét válasz­ra méltatjuk, még akkor is,’ ha netán nincs lehetőség az elképzelés gyakorlati kivite-, lezésére... A KISZ budai járási bizott­ságán az aktívacsoport tagjai? időről időre megvitatják ta-4 pasztalataikat. értékelnek, ele­meznek. Mindezen túlmenően — az összefüggések feltárásá­val, közérthetővé tételével —*■ felkészítik a KlSZ-titkárokat.^ Adott esetben például arra,! hogy az üzemi négyszögben! a részvételük ne legyen foró mális... , F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents