Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-18 / 246. szám

1978. OKTÓBER 18.. SZERDA Rangosabb feladatokat kérnek Pest megyei újítók ankétja Solymáron Többségük hozzájárult a mi­nősig és a munkavédelmi hely­zet javításához, a nehéz, fizi­kai munka csökkentéséhez. Nem egy helyütt sikerrel von­ták be a szocialista origádokat az újítási mozgalomba. Nem véletlen, hogy az elmúlt két évben a brigádmunka értéke­lésénél azt is figyelembe ve­szik: hozzájárultak-e javas­lataikkal, ötleteikkel a válla­lati célkitűzések megvalósulá­sához a szocialista közössé­gek. Irreális díjazás Természetesen az újítások díjazása is szóba került. A hozzászólók szerint megérett a jelenlegi rendelet a változta­tásra, módosításra. A vállala­tok ugyanis a részesedési alapból fizetik az újítási dí­jakat, vagyis a közösből. Ép­pen ezért sok vezető szűkmar- kúan szabja meg a kifizethető forintokat. S, hogy ez sem kedvderítő tényező, nem igé­nyel bizonyítást. Mariok Gyula, a PEMÜ műszaki igazgatóhelyettese nemcsak az újítási mozgalom jelenéről, a gondokról, hanem a jövőről is beszélt. Elmond­ta, miként szeretnék felkelte­ni az • emberek műszaki ér­deklődését. Elsősorban a vál­lalati FMKT-tól kérnek ah­hoz segítséget, hogy az eddigi­nél műszakilag jobban előké­szített újítási terveket állítsa­nak össze. A felső vezetés fő feladata a mozgalom szerve­zettebb irányítása, ez megtérü­lő befektetés. Fábián Pál, a szentendrei PEFÉM műszaki igazgató- helyettese egyéni újításukról számolt be. Náluk negyed­évenként tájékoztató füzetet jelentetnek meg, amelyben az új fejlesztési tennivalókról, különféle szabványtémákról és a műszaki irodalom újdonsá­Szocialista országok együttműködése Felsőoktatási miniszterek konferenciája Kedden Balatonaligán meg­kezdődött a szocialista or­szágok felsőoktatási miniszte­reinek XI. konferenciája. A megbeszélés célja — mint Po- linszky Károly oktatási mi­niszter megnyitó beszédében hangsúlyozta —. hogy terv­szerűbbé, tökéletesebbé te­gyék a felsőfokú tudományos képzést, s a haladás szolgála­tában ezen a téren is megis­merjék, összevessék a baráti országok tapasztalatait. Az előreláthatóan 3 napig tartó konferencia megnyitó­ján részt vett Kornidesz Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is. Tíz esztendő mérlege Felszólalás a biatorbágyi bejárók ügyében az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülésén A közlekedéspolitikai kon­cepció tízéves végrehajtásának tapasztalatait, a továbbfejlesz­tés irányelveit vitatta meg seddi ülésén az országgyűlés építési és közlekedési bízott-, -ága. Az országházban Gyar­mati János elnökletével meg­tartott tanácskozáson Pullai Árpád közlekedés- és posta- ügyi miniszter egyebeik között hangoztatta: A tíz évvel ezelőtt született koncepció a közlekedés és bel­ső szerkezetének átalakítását tűzte célul. A napjainkig tartó fejlődés igazolta: a sikeres programhoz eredményes vég­rehajtás párosult. A továbbiakban ismertette a közlekedéspolitikai koncepció fejlesztésének elgondolásait. Az irányelv legfontosabb alap­eleme: népigazdaságilag terve­zett és szervezett munkával a különböző vállalatoknál és üzemeknél a jobb közlekedés feltételeit kell megteremteni. A vitában felszólalók egyet­értettek a közlekedéspolitikai koncepció továbbfejlesztésé­nek irányelveivel, hangsúlyoz­va, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériuminak az eddiginél is jobb együttműkö­dést kell teremtenie a többi tárcávaL A Kelenföldi pályaudvar lassú átépítését és a Biator- bágyról bejáró négy és fél ezer dolgozó közlekedési nehézsé­geit tette szóvá Bánáti Gézáné (Pest megye 21. budaörsi vá­lasztókörzet). A közlekedési kultúráira, pontosabban kultu- rálatlansáigra, a megrongált vasúti kocsikra és váróter­mekre is felhívta a figyelmet. Ha másképp nem megy, bün­tetésekkel kell jobb belátásra bírni a köztulajdon pusztítóit — mondotta. A kérdésekre és az észrevé­telekre Pullai Árpád, valamint Urban Lajos közlekedés- és postaügyi államtitkár váaszolt. A miniszter kiemelte, hogy jelenleg minden magyar ál­lampolgár — beleértve a cse­csemőket is — évente ezer fo­rint állami hozzájárulást kap a közlekedéshez. A motorizá­ció fejlődéséhez, amennyiben a jelenlegi növekedési ütem nem változik, 1990-ig biztosí­tani lehet a feltételeket. A számítások szerint a költ­ségvetésből a közlekedés ré­szesedése a jövőben elérheti a 13 százalékot, vagyis a mosta­nihoz viszonyítva több mint egy százalékkal növekedhet. Körvonalazódtak a pálya­udvarok, a vasúti csomópon­tok felújításának tervei is. A kelenföldi rekonstrukcióval várhatóan 1987-re végeznek az építők. Jó ütemben halad az eger—bélapátfalvi vasútvonal átépítése, s a hatodik ötéves tervben valószínűleg Kálká- polma és Kisterenye állomása is megszépül. Belátható időn belül hozzálátnak a miskolci Tisza pályaudvar felújításá­hoz, s 1985-ig várhatóan a veszprémi vasútállomás re­konstrukciójával is végeznek. gairól informálják dolgozói­kat. Nem egy terméküket újí­tás alapján gyártják ma is. Társadalmi összekötők Sikeres a Pest megyei Ve­gyi- és Divatcikkipari Válla­latnál az újítási mozgalom. Négy éve, hogy megszervezték a megye különböző részein lé­vő gyáregységek és telepek között a társadalmi újítási­összekötő hálózatot. Az akti­visták mindegyike szívügyének érzi a legkisebb ötlet megva­lósítását is A mérhető gazdasági hasz­non kívül politikai jelentősége is van az újítási mozgalom­nak. Erősíti az emberekben a társadalmi tulajdon szemléle­tét, csakúgy, mint a munka­szerinti elosztás elvének érvé­nyesülését. Ezt hangsúlyozta Nyári János, a HVDSZ me­gyebizottságának szervező titkára. Felhívta a figyelmet, hogy a szakszervezeti bizott­ságok még sokat 'ehetnek az újítási mozgalomért. Mint kiderült, újítás ered­ménye az is, hogy Váctól északra huszonkilenc Pest megyei település lakóinak csökkentek a gondjai. A moz­gó-patyolat autóbuszról van szó, melyet jövőre két újabb társa követ, A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vál­lalatnál nem az újítások szá­mát szeretnék elsősorban nö­velni, sokkal inkább az a cél­juk, hogy dolgozóik haszno­sítható javaslatokat tehesse­nek. Ehhez jövőre komplex újítási tervet állítanak össze. D. Gy. Összefüggésben a gazdasági munkával Pártmegbizatások a közéletben Dabas napról napra alakul, új lakóházak épülnek, a nagy­község központjában szemre is tetszetős ABC-áruház nőtt ki szinte a földből. A fejlődés­sel együtt formálódik az itt élők szemlélete. A nagyköz­ségben 600—650 kommunista tevékenykedik, akik közül so­kan felelős poszton kap­csolódnak be a közélet irányí­tásába. A hivatásuk és a párt­megbízatásaik közé nehéz len­ne — képletesen is — határ­vonalat húzni, mivel hogy munkájukban naponta érvé­nyesítik a központi és helyi párthatározatokat, irányelve­ket Mozgósítás iskohépííésre Vörös Ferenc, a költségveté­si és építési üzem vezetője olyan ember, akire valóban illik a közéleti jelző. Tagja az MSZMP járási végrehajtó bi­zottságának, a pártbizottság fegyelmi bizottságának, ő az elnöke a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága mellett működő környezet- és termé­szetvédelmi bizottságnak. — A gazdasági munka és a pártmegbízatás sok esetben nem választható el egymástól — mondja, — Itt van például az új nyolctan term ss általá­nos iskola építése. A tornate­remmel, sportpályával felsze­relt intézmény költségei elérik a 24 millió forintot. A nagy­községi tanácsnak azonban í csak 22 millió forint állt ren- I kommunisták munkájára, ta­delkezésére. Felhívtuk a hely­belieket, hogy társadalmi munkában segítsék az iskola- építést. A diákok jelentkező- lapokat kézbesítettek ki, ame­lyekben arra kértük a daba- siakat, hogy naponta legalább 15-en jöjjenek el az építkezés­re. Azóta rendszeresen részt is vesznek a munkában, s így a többi között az ő érdemük lesz, ha jövő szeptemberben az új iskolában is kezdődhet a tanítás. — A hivatás és a pártmun­ka kapcsolatát igazolandó, megemlíteném a környezet- és természetvédelmi bizottságbeli munkát. Üzemünk feladata, hogy rendszeresen elszállítsa a házakból a hulladékot. Fel­adatunknak tartjuk azonban a lakosság szemléletének formá­lását. Meg akarjuk értetni: környezetünk tisztaságának és rendjének megóvása saját érde­künk. Bizottságunk munkájá­ba számos szakma képviselői bekapcsolódtak. Legutóbb a KÖJÁL, a Dunavölgyi Vízgaz­dálkodási Társulat, a járási KISZ-szervezet és üzemünk munkatársainak segítségével kiadványt készítettünk kör­nyezetvédelmi feladatainkról. Ivóvíz, gyalogút A beszélgetésbe bekapcsoló­dik Czeróczki András, a nagy­községi tanács elnöke, a járá­si párt-végrehajtóbizottság tagja. — Nagy szükségünk van a Szeszélyes folyó VízszabáSyozás — közösen Párhuzamos munkák az Ipoly mentén Irattárnyi terv, tanulmány, térképvázlat, jegyzőkönyv gyűlt össze az 1950-es évek óta. Csehszlovákia és Magyar- ország vízügyi együttműködé­séről tanúskodnak, s csupán egyetlen folyó, az Ipoly szabá­lyozása kapcsán. A dokumentumok közül ta­lán a legfontosabb egy 1954- ben kötött egyezmény a két ország között a határmenti vízfolyások műszaki és gazda­sági kérdéseinek szabályozá­sáról. Az aláírók, a két or­szág vízügyi hatóságainak képviselői vállalták, hogy az ármentesítés, a vízszabályo­zás, a mederkotrás, a hajóút biztosítása, s a mérések, ku­tatások, tervezésék feladatát közösen végzik. Száznegyvenkét kilométer Az Ipoly ilyen határmenti vízfolyás. Mit is kell tudni a folyóról? Aki válaszol: Kon­koly János, a Középduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke. — Az Ipoly vízgyűjtő terü­lete 5 ezer 700 négyzetkilomé­ternyi, s ennek egyharmada Magyarország területén van. A folyó 142 kilométer hosszon a közös határvonalon fut. Szél­sőségesen ingadozó a vízjárá­sa: kisvízkor 200 litert visz másodpercenként, nagyvízkor 76 millió litert — De akad egyéb lényeges jellemzője is: például, hogy a folyó völgye igen változatos, néhol öszeszűkül, néhol tál- szerűen kiszélesedik. Ez azért fontos, mert a mezőgazdasá­gilag művelhető földek a tál­szerű völgyrészekben találha­tók. Csupán a magyar oldalon 4800 hektár az ilyen mezőgaz­dasági terület. — 1954 óta — ékkor szüle­tett az egyezmény — évente legalább egy alkalommal víz alá kerülnek az ártéri földek. A legsúlyosabb 1975—76 tele volt, amikor öt árhullám kö­vette egymást. Egy töltéssza­kadás miatt 120 hektárt öntött el a víz. s járhatatlan lett a Szob—Vámosmikota közötti út. Ez gazdasági gondot is okozott: csak a Börzsöny meg­kerülésével lehetett megköze­líteni például Kemencét, Perő- csényt. — A vízszabályozás nem­csak az értékes földterületek, néhány út, vasútvonal és híd védelme miatt fontos. Kisvíz- kor ez a terület öntözést igé­nyelne, de a csekély vízmeny- nyiség ilyenkor nem elegendő. Épp ezért a folyó vízkészleté­nek azonos mennyiségét hasz­nálhatja a két állam ön tözés­re. Húsz évi szünet ufón Az Ipoly szabályozási mun­kái az 1940-es évek elején kezdődtek, de a háború miatt abbamaradtak. Húszesztendei szünet után fogott a két or­szág isimét a vízszabályozás­hoz. Elsősorban Csehszlovákia és Magyarország gazdasági ér­dekeit, s nem a műszakilag optimális megoldást szem előtt tartva kezdték a munkát. Te­hát nem a szobi torkolattól felfelé haladva épültek a töl­tések. Mindkét állam a lakott települések védelmét tartotta elsődlegesnek. Pest megyében Letkés és Ipolytölgyes ármen­tesítése -volt az első, 1969-ig. Azóta a megye minden Ipoly menti falva védett már, s a folyó Nógrád megyei szaka­szán is töltés „szigeteli” a lakott települések zömét az Ipolytól. Ezután az értékesebb me­zőgazdasági területek ármen­tesítése következett. A szó szo­ros értelmében párhuzamosan folyt a két országban a mun­ka, a határ, az Ipoly két olda­lán egyszerre épültek a tölté­sek. Ma máir a 142 kilométernyi közös folyószakaszból 40 kilo­méter szabályozott. Magyar- országon kétezer hektárnyi területet sikerült megvédeni az ártól. Mégis — gyakorlati­lag — rakoncátlan folyó az Ipoly: mindkét oldalán szabá­lyozott és nem szabályozott szakaszok váltiák egymást. A befejezés, a folyó teljes sza­bályozása még hátra van. Az általános fejlesztési tanúl- mánvtervet tavaly fogadta el a két ország, s napjainkban minden beavatkozás e terv szegemében történik. Az elmúlt két ötéves terv­időszakban Magyarország 25 millió forintot költött az Inoly szabályozására. Mosta­nában folyt Letkésnél a közös munka: kotrógépekkel mélyí­tik a medret, a partot pedig kőborítású rézsűvel védik mindkét oldalon. Hogyan tovább? Állandó a karbantartás, er­re hazánk a közös megegyezés alapján 3 millió forintot költ évente. Ipolytölgyes és Vámos- mikola között például elva­dult növényzet gátolja az ár­vizek lefolyását. Itt a környék termelőszövetkezetei végeznek egymillió forint értékű mun­kát; irtják a növényzetet. Az Ipoly-szabályozási tár­gyalásokról eddig harminc- nyolc jegyzőkönyv készült. Az utolsó a szeptember 18-tól 22-ig tartó ülésen, ahol a so­ron következő teendők kerül­tek napirendire. Így aiz or­szághatár és Trenc közötti szakasz szabályozása, vagy a szécsényi beruházás: Nógrád- ban harmincmillió forintért épül majd ez évtől védőmű, s itt is szabályozzák a medret. Űjabb nyolcszáz hektár ter­mőföld mentesül az ártól, ha elkészülnek a munkával. Mali Kosihy és Pastovice között — Ipolytölgyessel átellenben — is töltés épüL Szó volt a tárgyaláson az őszi közös védmű-felüivizsgá- latról is, amely október 13-án kezdődik, s célja, hogy ellen­őrizzék, a szabályozott szaka­szok, a töltések védőképessége megfelelő-e, s az árvíz elleni védekezésre megtették-e az előkészületeket. A KÖVIZIG számolt itt be a vizszintrögzítés általuk ki­dolgozott módszeréről. Ennek segítségévéi pontosan figye­lemmel követhető az árhul­lámok lefolyása, s hasznos adatokat kaphatnak a további mederszabályozáshoz. Végezetül egy nem is túl tá­voli terv a nagymarosi erőmű építésével kapcsolatos. A du­nai vízszint emelkedése miatt az Ipoly egészen Ipolytölgye- sig „duzzad vissza”, s ezért már most számolnunk kell az­zal, hogy a VI. és VII. ötéves tervidőszakban további folyó­szabályozásra lesz szükség az Ipoly on. Ennek műszaki és pénügyi feltételeit pedig rö­videsen meg keli teremteni. V. G P. pasztalataira különösképpen a helybeliek mozgósításában, így volt ez a vízhálózat kiala­kításakor is. Különösen kom­munista tanácstagjaink jártak élen e munkában. Az ő érde­mük is, hogy ma már azt mondhatjuk: lassanként befe­jeződik Dabas teljes ivóvíz- hálózatának a kiépítése. A kö­zeljövőben ismét számítunk a helybeliek összefogására. Az egyik szombat-vasárnapon egy kilométernyi járda megépíté­sére mozgósítjuk a dolgozókat. Kiszely István nyugdíjas. Mégis annyi megbízatást lát el, hogy energiáját, lendületét megirigyelhetik a fiatalok is. Tagja a pánt járási fegyel­mi bizottságának, ellátja az MHSZ községi titkári teen­dőit, tagja a TIT járási elnök­ségének és a Hazafias Nép­front nagyközségi bizottsága elnökségének. Dolgozik emel­lett az egyik községbeli üzem­ben és szervezi — alapszerve­zeti párttitkárként — a II. kerület kommunistáinak moz­galmi munkáját. — Negyvenhárom tagja van alapszerv ezetünk nek — mond­ja ez utóbbi megbízatásáról. — Közülük 13-an felmentet­tek, a maradék 30 ember fele nyugdíjas. Nem kis feladatot jelent az alapszervezet tagjai­nak mozgósítása és szervezése. Legfőbb fel adatunknak tekint­jük, hogy tolmácsoljuk a terü­letünkön élők észrevételeit és véleményét az illetékeseknek. Pontosabban: a magunk mód­ján szeretnénk segíteni, hogy érvényesüljenek a központi és helyi párthatározatok lakóte­rületünkön. — Felmértük legutóbb pél­dául a kistermelők és a kis­kertekben gazdálkodók helyze­tét. Megállapítottuk, hogy áruik átvétele nem zökkenő- mentes. Nem egy esetben 6—8 kilométert kell gyalogolniuk a többnyire idős embereknek, hogy az Áfész felvásárlóhelyén értékesíthessék portékájukat. Az lett volna a megoldás, ha az Áfész a mostani egyetlen felvásárlóhelyén kívül kerüle­tenként nyitott volna átvevő­helyet. Erre azonban nem volt lehetőség Mégis találtunk megoldást. Pártszervezetünk kezdeményezésére az Áfész vezetése zöld séges üzleteit uta­sította, hogy vegyék át az áru­kat. Említhetem másik vizs­gálatunkat is, amellyel felmér­tük a területünkön élő idősebb emberek helyzetét. Helytállnak a munkásőrök A saját munkaterületéről Balázs Ferenc, a munkásőr­ség járási parancsnoka hoz példákat. — Munkásőreink többsége tagja munkahelye pártszerve­zetének — mondja. — így többszörösen is kötelesek helytállni a munkában és a magánéletben. Nagy kedvvel jelentkeztek a kiistarcsai kór­ház építésére, 800—1000 órányi társadalmi munkával .segítet­tek. Az átlagosnál több támo­gatást, 10—12 napi munkát ajánlottak fel az általános is­kola építésére. Említhetem a betakarítást isi. A Fehér Akác Termelőszövetkezet termé­nyeinek betakarítása idején híradó összeköttetést létesítet­tünk, így irányítottuk a gépe­ket a földekre. Kovács Sándor, az MSZMP nagyközségi bizottságának tit­kára egészíti ki a mondotta­kat: — Dabas valóban dinámiku- san fejlődő település, 1970 óta részleges szerepkörű központ Ez a hivatalos kifejezés any- nyit jelent, hogy 40 ezer em­ber tartozik vonzáskörzetébe, akiknek munkájáról, ellátásá­ról, gondjainak és problémái­nak megoldásáról gondoskod­nunk kell. E munkában érthe­tően nagy részt kell vállalniuk a kommunistáknak. A köz- életiség és a válóban tartalmas pártmegbizatások elválasztha­tatlanok egymástól. Különösen így van ez a mostani időszak­ban, amikor mérleget készí­tünk, hogy mit valósítottunk meg eddig az ötödik ötéves terv feladataiból és hozzálá­tunk a hatodik ötéves terv előkészítéséhez. Virág Ferenc Milyen az újítási mozgalom? Benyújthatnak-e javaslatokat közösségek, brigádok is? Med­dig újítás valami és mikor találmány már? Ezekről és a hasonló kérdésekről volt szó tegnap Solymáron. Sok az általánosság A Pest megyei Tanács ipa­ri osztálya a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalatot kérte fel: rendezzék meg a taná­csi vállalatoknál dolgozók újítási ankétjét Műszaki igaz­gatók, szakszervezeti bizottsá­gok titkárai, valamint elő­adók és kiváló újítók kap'.ak meghívást a tanácskozásira. Vitaindító előadásra Barna Ferencet, az Országos Ta­lálmányi Hivatal munkatársát kérték fel, aki elmondta, hogy a közelmúltban a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta az újító moz­galmat hátráltató tényezőket, illetve a fejlődés Lehetőségeit kutatta. Három éve rendelet írja elő, hogy a vállalatok kötele­sek újítási feladatterveket készíteni, ám ezek nem sokat lendítettek a mozgalmon. Többségük ugyanis formális, szakállas, sok éve nem meg­oldott témákat tartalmaz. Jobb esetben csupán általánosság­ban rögzítenek megoldandó műszaki dolgokat. Pedig az újítók rangosabb feladatokat kérnek. Kiaknázatlan a pá­lyázati rendszerben rejlő le­hetőség is, a gyárak csak ese­tenként hirdetnek meg egy- esgy pályázatot. Sok helyütt a szerződéseket sem megfelelő­en kötik meg az újítókkal, hosszú az értékelési idő, ked­vüket vesztik az emberek. Pest megyében az utóbbi két-három évben jelentős újítások sorát valósították meg a tanácsi vállalatoknál.

Next

/
Thumbnails
Contents