Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-18 / 246. szám
1978. OKTÓBER 18.. SZERDA Rangosabb feladatokat kérnek Pest megyei újítók ankétja Solymáron Többségük hozzájárult a minősig és a munkavédelmi helyzet javításához, a nehéz, fizikai munka csökkentéséhez. Nem egy helyütt sikerrel vonták be a szocialista origádokat az újítási mozgalomba. Nem véletlen, hogy az elmúlt két évben a brigádmunka értékelésénél azt is figyelembe veszik: hozzájárultak-e javaslataikkal, ötleteikkel a vállalati célkitűzések megvalósulásához a szocialista közösségek. Irreális díjazás Természetesen az újítások díjazása is szóba került. A hozzászólók szerint megérett a jelenlegi rendelet a változtatásra, módosításra. A vállalatok ugyanis a részesedési alapból fizetik az újítási díjakat, vagyis a közösből. Éppen ezért sok vezető szűkmar- kúan szabja meg a kifizethető forintokat. S, hogy ez sem kedvderítő tényező, nem igényel bizonyítást. Mariok Gyula, a PEMÜ műszaki igazgatóhelyettese nemcsak az újítási mozgalom jelenéről, a gondokról, hanem a jövőről is beszélt. Elmondta, miként szeretnék felkelteni az • emberek műszaki érdeklődését. Elsősorban a vállalati FMKT-tól kérnek ahhoz segítséget, hogy az eddiginél műszakilag jobban előkészített újítási terveket állítsanak össze. A felső vezetés fő feladata a mozgalom szervezettebb irányítása, ez megtérülő befektetés. Fábián Pál, a szentendrei PEFÉM műszaki igazgató- helyettese egyéni újításukról számolt be. Náluk negyedévenként tájékoztató füzetet jelentetnek meg, amelyben az új fejlesztési tennivalókról, különféle szabványtémákról és a műszaki irodalom újdonsáSzocialista országok együttműködése Felsőoktatási miniszterek konferenciája Kedden Balatonaligán megkezdődött a szocialista országok felsőoktatási minisztereinek XI. konferenciája. A megbeszélés célja — mint Po- linszky Károly oktatási miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta —. hogy tervszerűbbé, tökéletesebbé tegyék a felsőfokú tudományos képzést, s a haladás szolgálatában ezen a téren is megismerjék, összevessék a baráti országok tapasztalatait. Az előreláthatóan 3 napig tartó konferencia megnyitóján részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is. Tíz esztendő mérlege Felszólalás a biatorbágyi bejárók ügyében az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülésén A közlekedéspolitikai koncepció tízéves végrehajtásának tapasztalatait, a továbbfejlesztés irányelveit vitatta meg seddi ülésén az országgyűlés építési és közlekedési bízott-, -ága. Az országházban Gyarmati János elnökletével megtartott tanácskozáson Pullai Árpád közlekedés- és posta- ügyi miniszter egyebeik között hangoztatta: A tíz évvel ezelőtt született koncepció a közlekedés és belső szerkezetének átalakítását tűzte célul. A napjainkig tartó fejlődés igazolta: a sikeres programhoz eredményes végrehajtás párosult. A továbbiakban ismertette a közlekedéspolitikai koncepció fejlesztésének elgondolásait. Az irányelv legfontosabb alapeleme: népigazdaságilag tervezett és szervezett munkával a különböző vállalatoknál és üzemeknél a jobb közlekedés feltételeit kell megteremteni. A vitában felszólalók egyetértettek a közlekedéspolitikai koncepció továbbfejlesztésének irányelveivel, hangsúlyozva, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériuminak az eddiginél is jobb együttműködést kell teremtenie a többi tárcávaL A Kelenföldi pályaudvar lassú átépítését és a Biator- bágyról bejáró négy és fél ezer dolgozó közlekedési nehézségeit tette szóvá Bánáti Gézáné (Pest megye 21. budaörsi választókörzet). A közlekedési kultúráira, pontosabban kultu- rálatlansáigra, a megrongált vasúti kocsikra és várótermekre is felhívta a figyelmet. Ha másképp nem megy, büntetésekkel kell jobb belátásra bírni a köztulajdon pusztítóit — mondotta. A kérdésekre és az észrevételekre Pullai Árpád, valamint Urban Lajos közlekedés- és postaügyi államtitkár váaszolt. A miniszter kiemelte, hogy jelenleg minden magyar állampolgár — beleértve a csecsemőket is — évente ezer forint állami hozzájárulást kap a közlekedéshez. A motorizáció fejlődéséhez, amennyiben a jelenlegi növekedési ütem nem változik, 1990-ig biztosítani lehet a feltételeket. A számítások szerint a költségvetésből a közlekedés részesedése a jövőben elérheti a 13 százalékot, vagyis a mostanihoz viszonyítva több mint egy százalékkal növekedhet. Körvonalazódtak a pályaudvarok, a vasúti csomópontok felújításának tervei is. A kelenföldi rekonstrukcióval várhatóan 1987-re végeznek az építők. Jó ütemben halad az eger—bélapátfalvi vasútvonal átépítése, s a hatodik ötéves tervben valószínűleg Kálká- polma és Kisterenye állomása is megszépül. Belátható időn belül hozzálátnak a miskolci Tisza pályaudvar felújításához, s 1985-ig várhatóan a veszprémi vasútállomás rekonstrukciójával is végeznek. gairól informálják dolgozóikat. Nem egy terméküket újítás alapján gyártják ma is. Társadalmi összekötők Sikeres a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalatnál az újítási mozgalom. Négy éve, hogy megszervezték a megye különböző részein lévő gyáregységek és telepek között a társadalmi újításiösszekötő hálózatot. Az aktivisták mindegyike szívügyének érzi a legkisebb ötlet megvalósítását is A mérhető gazdasági hasznon kívül politikai jelentősége is van az újítási mozgalomnak. Erősíti az emberekben a társadalmi tulajdon szemléletét, csakúgy, mint a munkaszerinti elosztás elvének érvényesülését. Ezt hangsúlyozta Nyári János, a HVDSZ megyebizottságának szervező titkára. Felhívta a figyelmet, hogy a szakszervezeti bizottságok még sokat 'ehetnek az újítási mozgalomért. Mint kiderült, újítás eredménye az is, hogy Váctól északra huszonkilenc Pest megyei település lakóinak csökkentek a gondjai. A mozgó-patyolat autóbuszról van szó, melyet jövőre két újabb társa követ, A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalatnál nem az újítások számát szeretnék elsősorban növelni, sokkal inkább az a céljuk, hogy dolgozóik hasznosítható javaslatokat tehessenek. Ehhez jövőre komplex újítási tervet állítanak össze. D. Gy. Összefüggésben a gazdasági munkával Pártmegbizatások a közéletben Dabas napról napra alakul, új lakóházak épülnek, a nagyközség központjában szemre is tetszetős ABC-áruház nőtt ki szinte a földből. A fejlődéssel együtt formálódik az itt élők szemlélete. A nagyközségben 600—650 kommunista tevékenykedik, akik közül sokan felelős poszton kapcsolódnak be a közélet irányításába. A hivatásuk és a pártmegbízatásaik közé nehéz lenne — képletesen is — határvonalat húzni, mivel hogy munkájukban naponta érvényesítik a központi és helyi párthatározatokat, irányelveket Mozgósítás iskohépííésre Vörös Ferenc, a költségvetési és építési üzem vezetője olyan ember, akire valóban illik a közéleti jelző. Tagja az MSZMP járási végrehajtó bizottságának, a pártbizottság fegyelmi bizottságának, ő az elnöke a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága mellett működő környezet- és természetvédelmi bizottságnak. — A gazdasági munka és a pártmegbízatás sok esetben nem választható el egymástól — mondja, — Itt van például az új nyolctan term ss általános iskola építése. A tornateremmel, sportpályával felszerelt intézmény költségei elérik a 24 millió forintot. A nagyközségi tanácsnak azonban í csak 22 millió forint állt ren- I kommunisták munkájára, tadelkezésére. Felhívtuk a helybelieket, hogy társadalmi munkában segítsék az iskola- építést. A diákok jelentkező- lapokat kézbesítettek ki, amelyekben arra kértük a daba- siakat, hogy naponta legalább 15-en jöjjenek el az építkezésre. Azóta rendszeresen részt is vesznek a munkában, s így a többi között az ő érdemük lesz, ha jövő szeptemberben az új iskolában is kezdődhet a tanítás. — A hivatás és a pártmunka kapcsolatát igazolandó, megemlíteném a környezet- és természetvédelmi bizottságbeli munkát. Üzemünk feladata, hogy rendszeresen elszállítsa a házakból a hulladékot. Feladatunknak tartjuk azonban a lakosság szemléletének formálását. Meg akarjuk értetni: környezetünk tisztaságának és rendjének megóvása saját érdekünk. Bizottságunk munkájába számos szakma képviselői bekapcsolódtak. Legutóbb a KÖJÁL, a Dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulat, a járási KISZ-szervezet és üzemünk munkatársainak segítségével kiadványt készítettünk környezetvédelmi feladatainkról. Ivóvíz, gyalogút A beszélgetésbe bekapcsolódik Czeróczki András, a nagyközségi tanács elnöke, a járási párt-végrehajtóbizottság tagja. — Nagy szükségünk van a Szeszélyes folyó VízszabáSyozás — közösen Párhuzamos munkák az Ipoly mentén Irattárnyi terv, tanulmány, térképvázlat, jegyzőkönyv gyűlt össze az 1950-es évek óta. Csehszlovákia és Magyar- ország vízügyi együttműködéséről tanúskodnak, s csupán egyetlen folyó, az Ipoly szabályozása kapcsán. A dokumentumok közül talán a legfontosabb egy 1954- ben kötött egyezmény a két ország között a határmenti vízfolyások műszaki és gazdasági kérdéseinek szabályozásáról. Az aláírók, a két ország vízügyi hatóságainak képviselői vállalták, hogy az ármentesítés, a vízszabályozás, a mederkotrás, a hajóút biztosítása, s a mérések, kutatások, tervezésék feladatát közösen végzik. Száznegyvenkét kilométer Az Ipoly ilyen határmenti vízfolyás. Mit is kell tudni a folyóról? Aki válaszol: Konkoly János, a Középduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke. — Az Ipoly vízgyűjtő területe 5 ezer 700 négyzetkilométernyi, s ennek egyharmada Magyarország területén van. A folyó 142 kilométer hosszon a közös határvonalon fut. Szélsőségesen ingadozó a vízjárása: kisvízkor 200 litert visz másodpercenként, nagyvízkor 76 millió litert — De akad egyéb lényeges jellemzője is: például, hogy a folyó völgye igen változatos, néhol öszeszűkül, néhol tál- szerűen kiszélesedik. Ez azért fontos, mert a mezőgazdaságilag művelhető földek a tálszerű völgyrészekben találhatók. Csupán a magyar oldalon 4800 hektár az ilyen mezőgazdasági terület. — 1954 óta — ékkor született az egyezmény — évente legalább egy alkalommal víz alá kerülnek az ártéri földek. A legsúlyosabb 1975—76 tele volt, amikor öt árhullám követte egymást. Egy töltésszakadás miatt 120 hektárt öntött el a víz. s járhatatlan lett a Szob—Vámosmikota közötti út. Ez gazdasági gondot is okozott: csak a Börzsöny megkerülésével lehetett megközelíteni például Kemencét, Perő- csényt. — A vízszabályozás nemcsak az értékes földterületek, néhány út, vasútvonal és híd védelme miatt fontos. Kisvíz- kor ez a terület öntözést igényelne, de a csekély vízmeny- nyiség ilyenkor nem elegendő. Épp ezért a folyó vízkészletének azonos mennyiségét használhatja a két állam ön tözésre. Húsz évi szünet ufón Az Ipoly szabályozási munkái az 1940-es évek elején kezdődtek, de a háború miatt abbamaradtak. Húszesztendei szünet után fogott a két ország isimét a vízszabályozáshoz. Elsősorban Csehszlovákia és Magyarország gazdasági érdekeit, s nem a műszakilag optimális megoldást szem előtt tartva kezdték a munkát. Tehát nem a szobi torkolattól felfelé haladva épültek a töltések. Mindkét állam a lakott települések védelmét tartotta elsődlegesnek. Pest megyében Letkés és Ipolytölgyes ármentesítése -volt az első, 1969-ig. Azóta a megye minden Ipoly menti falva védett már, s a folyó Nógrád megyei szakaszán is töltés „szigeteli” a lakott települések zömét az Ipolytól. Ezután az értékesebb mezőgazdasági területek ármentesítése következett. A szó szoros értelmében párhuzamosan folyt a két országban a munka, a határ, az Ipoly két oldalán egyszerre épültek a töltések. Ma máir a 142 kilométernyi közös folyószakaszból 40 kilométer szabályozott. Magyar- országon kétezer hektárnyi területet sikerült megvédeni az ártól. Mégis — gyakorlatilag — rakoncátlan folyó az Ipoly: mindkét oldalán szabályozott és nem szabályozott szakaszok váltiák egymást. A befejezés, a folyó teljes szabályozása még hátra van. Az általános fejlesztési tanúl- mánvtervet tavaly fogadta el a két ország, s napjainkban minden beavatkozás e terv szegemében történik. Az elmúlt két ötéves tervidőszakban Magyarország 25 millió forintot költött az Inoly szabályozására. Mostanában folyt Letkésnél a közös munka: kotrógépekkel mélyítik a medret, a partot pedig kőborítású rézsűvel védik mindkét oldalon. Hogyan tovább? Állandó a karbantartás, erre hazánk a közös megegyezés alapján 3 millió forintot költ évente. Ipolytölgyes és Vámos- mikola között például elvadult növényzet gátolja az árvizek lefolyását. Itt a környék termelőszövetkezetei végeznek egymillió forint értékű munkát; irtják a növényzetet. Az Ipoly-szabályozási tárgyalásokról eddig harminc- nyolc jegyzőkönyv készült. Az utolsó a szeptember 18-tól 22-ig tartó ülésen, ahol a soron következő teendők kerültek napirendire. Így aiz országhatár és Trenc közötti szakasz szabályozása, vagy a szécsényi beruházás: Nógrád- ban harmincmillió forintért épül majd ez évtől védőmű, s itt is szabályozzák a medret. Űjabb nyolcszáz hektár termőföld mentesül az ártól, ha elkészülnek a munkával. Mali Kosihy és Pastovice között — Ipolytölgyessel átellenben — is töltés épüL Szó volt a tárgyaláson az őszi közös védmű-felüivizsgá- latról is, amely október 13-án kezdődik, s célja, hogy ellenőrizzék, a szabályozott szakaszok, a töltések védőképessége megfelelő-e, s az árvíz elleni védekezésre megtették-e az előkészületeket. A KÖVIZIG számolt itt be a vizszintrögzítés általuk kidolgozott módszeréről. Ennek segítségévéi pontosan figyelemmel követhető az árhullámok lefolyása, s hasznos adatokat kaphatnak a további mederszabályozáshoz. Végezetül egy nem is túl távoli terv a nagymarosi erőmű építésével kapcsolatos. A dunai vízszint emelkedése miatt az Ipoly egészen Ipolytölgye- sig „duzzad vissza”, s ezért már most számolnunk kell azzal, hogy a VI. és VII. ötéves tervidőszakban további folyószabályozásra lesz szükség az Ipoly on. Ennek műszaki és pénügyi feltételeit pedig rövidesen meg keli teremteni. V. G P. pasztalataira különösképpen a helybeliek mozgósításában, így volt ez a vízhálózat kialakításakor is. Különösen kommunista tanácstagjaink jártak élen e munkában. Az ő érdemük is, hogy ma már azt mondhatjuk: lassanként befejeződik Dabas teljes ivóvíz- hálózatának a kiépítése. A közeljövőben ismét számítunk a helybeliek összefogására. Az egyik szombat-vasárnapon egy kilométernyi járda megépítésére mozgósítjuk a dolgozókat. Kiszely István nyugdíjas. Mégis annyi megbízatást lát el, hogy energiáját, lendületét megirigyelhetik a fiatalok is. Tagja a pánt járási fegyelmi bizottságának, ellátja az MHSZ községi titkári teendőit, tagja a TIT járási elnökségének és a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága elnökségének. Dolgozik emellett az egyik községbeli üzemben és szervezi — alapszervezeti párttitkárként — a II. kerület kommunistáinak mozgalmi munkáját. — Negyvenhárom tagja van alapszerv ezetünk nek — mondja ez utóbbi megbízatásáról. — Közülük 13-an felmentettek, a maradék 30 ember fele nyugdíjas. Nem kis feladatot jelent az alapszervezet tagjainak mozgósítása és szervezése. Legfőbb fel adatunknak tekintjük, hogy tolmácsoljuk a területünkön élők észrevételeit és véleményét az illetékeseknek. Pontosabban: a magunk módján szeretnénk segíteni, hogy érvényesüljenek a központi és helyi párthatározatok lakóterületünkön. — Felmértük legutóbb például a kistermelők és a kiskertekben gazdálkodók helyzetét. Megállapítottuk, hogy áruik átvétele nem zökkenő- mentes. Nem egy esetben 6—8 kilométert kell gyalogolniuk a többnyire idős embereknek, hogy az Áfész felvásárlóhelyén értékesíthessék portékájukat. Az lett volna a megoldás, ha az Áfész a mostani egyetlen felvásárlóhelyén kívül kerületenként nyitott volna átvevőhelyet. Erre azonban nem volt lehetőség Mégis találtunk megoldást. Pártszervezetünk kezdeményezésére az Áfész vezetése zöld séges üzleteit utasította, hogy vegyék át az árukat. Említhetem másik vizsgálatunkat is, amellyel felmértük a területünkön élő idősebb emberek helyzetét. Helytállnak a munkásőrök A saját munkaterületéről Balázs Ferenc, a munkásőrség járási parancsnoka hoz példákat. — Munkásőreink többsége tagja munkahelye pártszervezetének — mondja. — így többszörösen is kötelesek helytállni a munkában és a magánéletben. Nagy kedvvel jelentkeztek a kiistarcsai kórház építésére, 800—1000 órányi társadalmi munkával .segítettek. Az átlagosnál több támogatást, 10—12 napi munkát ajánlottak fel az általános iskola építésére. Említhetem a betakarítást isi. A Fehér Akác Termelőszövetkezet terményeinek betakarítása idején híradó összeköttetést létesítettünk, így irányítottuk a gépeket a földekre. Kovács Sándor, az MSZMP nagyközségi bizottságának titkára egészíti ki a mondottakat: — Dabas valóban dinámiku- san fejlődő település, 1970 óta részleges szerepkörű központ Ez a hivatalos kifejezés any- nyit jelent, hogy 40 ezer ember tartozik vonzáskörzetébe, akiknek munkájáról, ellátásáról, gondjainak és problémáinak megoldásáról gondoskodnunk kell. E munkában érthetően nagy részt kell vállalniuk a kommunistáknak. A köz- életiség és a válóban tartalmas pártmegbizatások elválaszthatatlanok egymástól. Különösen így van ez a mostani időszakban, amikor mérleget készítünk, hogy mit valósítottunk meg eddig az ötödik ötéves terv feladataiból és hozzálátunk a hatodik ötéves terv előkészítéséhez. Virág Ferenc Milyen az újítási mozgalom? Benyújthatnak-e javaslatokat közösségek, brigádok is? Meddig újítás valami és mikor találmány már? Ezekről és a hasonló kérdésekről volt szó tegnap Solymáron. Sok az általánosság A Pest megyei Tanács ipari osztálya a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalatot kérte fel: rendezzék meg a tanácsi vállalatoknál dolgozók újítási ankétjét Műszaki igazgatók, szakszervezeti bizottságok titkárai, valamint előadók és kiváló újítók kap'.ak meghívást a tanácskozásira. Vitaindító előadásra Barna Ferencet, az Országos Találmányi Hivatal munkatársát kérték fel, aki elmondta, hogy a közelmúltban a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta az újító mozgalmat hátráltató tényezőket, illetve a fejlődés Lehetőségeit kutatta. Három éve rendelet írja elő, hogy a vállalatok kötelesek újítási feladatterveket készíteni, ám ezek nem sokat lendítettek a mozgalmon. Többségük ugyanis formális, szakállas, sok éve nem megoldott témákat tartalmaz. Jobb esetben csupán általánosságban rögzítenek megoldandó műszaki dolgokat. Pedig az újítók rangosabb feladatokat kérnek. Kiaknázatlan a pályázati rendszerben rejlő lehetőség is, a gyárak csak esetenként hirdetnek meg egy- esgy pályázatot. Sok helyütt a szerződéseket sem megfelelően kötik meg az újítókkal, hosszú az értékelési idő, kedvüket vesztik az emberek. Pest megyében az utóbbi két-három évben jelentős újítások sorát valósították meg a tanácsi vállalatoknál.
