Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-15 / 244. szám
1978. OKTOBER 15., VASÁRNAP xMilap ^V^AYiViVCCü^Város, erőltetett menetben '9 Szerencsénk volt; nem. kellett a sorompónál várakozni. Kicsit összerázott ugyan a vasúti átjáró, de a Zsiguli jól tűrte. Mégis megállunk, ez már afféle menetrendi szokás, ahogy a Diósdi úton a Csöpi-presszó- hoz érkezünk: kijár egy nyújtózkodás és a kávé. Alig kell íélrehúzód- nunk az útról, hiszen nem nagy a forgalom; hétköznap délelőtt van. Tekintetünket szabadon húzza magával a kétsávos aszfaltcsík a Balatonra vezető útig, ahol az érdi házaltba ütközik. Aztán már nehéz egyetlen képbe összefogni a panorámát: ligetes lankák emelkednek, magasfeszültségű villanyoszlopok és a párás levegőben csíkozó sugarak mögött Százhalombat ia három kéménye. Hátunk mögött valahol Budapest. A két város között — ma még Európa legnagyobb faluja — Érd. Ismerkedés A kávé nem éppen jól sikerült a kisasszonynak, látom rajta, hogy tudja ő is. Rám néz. helyettem is fintorog. (Sebaj. Jókedvre derít az ötlet: ha a magyar nyelvben is volna nemük a főneveknek — mint a franciában, vagy a németben —, akkor Érd minden bizonnyal nőnemű névelőt kapna. Szépsége, halmai és akarnoiksága miatt is. Közben az asztalunkhoz telepszik egy lány, kevergeti a kávéját; a szüléről 'át- szik, hogy neki nagyobb szerencséje volt. Rágyújtana, gyufát keres. Véletlen találkozás... Tüzet adok. — Helybéli? — Igen. Itt lakom a Kutyavári úton. — Régen? — Három éve. — Akkor biztosan ismeri már Érdet. Én még sohasem jártam itt. Nem szegődne mellém útikalauznak? — Hát. velem ráfizetne, mert alig tudok valamit a községről. Egyébként se érek rá; rengeteg dolgom van otthon. Ma vagyok szabadnapos, és ilyenkor kell mindent elvégeznem a háztartásban. Persze, csak annyit, amennyi összejön egy pici albérleti szobában ... Már pattan is fel, visszateszi poharát a pultra, s miközben indul az ajtó felé, még odaböki: Viszlát Az- tá-n elsuhan. Gondolhattam volna, hogy semmi köze Érdhez, ismeretlen neve elé éppen csak. hogy oda lehetne biggyeszteni a nőnemű névelőt; kamaszos, vékony, fiús alkat „majd’ azí mondtam...” Befordulunk a balatoni útra. Itt már jóval nagyobb a forgalom, a járdákon is. Mindennapi lüktető életét éli a település A művelődési központ és a tanácsház felé haladunk az üzletsorok előtt. Az OTP utáni széles keresztutca bejáratánál legalább húszán dolgoznak: világos- szürke -rózsaszír, es követ terítenek a kocsiút két oldalára. A látvány azért szokatlan, mert á munkások öltözékén — s kicsit a mozgásukon is — azonnal látni, hogy nem profi útépítők. Kék és fehér köpenyes, farmernadrágos, pulóveres asszonyok, lányok és mutatóban egy-kél fiatalember is. — Mi készül itt? — Parkírozóhely — válaszol a fiatalember, s közben tenyerét dör- zsölgeti a szerszám nyeléhez, megmegmozgatja ujjait. — Társadalmi munkában építjük a parkírozót. Nincs ebben semmi különös, mostanában sokszor látnak majd hasonló képet Erden, hiszen vaiamennyi üzem és intézmény szocialista brigádja vállait társadalmi munkát a község, majd’ azt mondtam város szépítésé, fejlesztése érdekében. Másfél hónappal ezelőtt tartották az érdi szocialista brigádvezetők tanácskozását, akkor a Budai járási Építőipari Szövetkezet József Attila szocialista brigádja kezdeményezte ezt a szinte az egész településre kiterjedő társadalmi munkát. így a helyi Hazafias Népfront és a KISZ szervezésében a legkülönbözőbb intézményektől és vállalatoktól találhat embereket. Tanúság és történelem Alig kőhajításnyira a majdani parkolótól, az érdi tanácsház sárga épüléte szegélyezi az utat. Szilárd burkolatú járda, modern autópálya, kicsit távolabb a posta kétszintes épülete is idelátszik, s az ellenkező irányból az ugyancsak emeletes pelikán épület az áruházzal, bisztróval, étteremmel. Ez a képzeletbeli háromoldalú képeslap egy gazdag és sok szempontból már fejlett településről adhatna hírt. Pedig alig száz évvel korábban mocsaras erdő borította Érdnek ezt a részét. A tanácsház helyén állt a Pelikán vendég- fogadó és postakocsi pihenőhely, amely a környező nádasban fészkelő pelikánmadarakról kapta a nevét. Érd múltjának legrégibb tanúja a régi faluközpont kis dombján álló katolikus templom, amelynek hajója még a XV. században épült. S nemcsak szerencsésen átvészelte a történelem viharait, hanem szépült, bővült és gazdagodott folyamatosan. Így aztán három-négy építészeti stílus elemeit fedezhetjük fel rajta. Érdekessége, hogy a középkori hajórészhez csak 1776-ban építettek tornyot, már barokk stílusban, s a templom bútorainak egy része szépen példázza a copf stílust. A templomnál közel száz évvel fiatalabb a híres — és sajnos, átépítése miatti értékcsonkulása következtében kissé hírhedt — érdi minaret. Ez a település egyetlen épülete, ami a török uralomból fennmaradt,; pedig ez az időszak nagyon 'jelentős volt Érd történetében. Évszázadokra még a nevét is megváltoztatta: Hamzsabégre. S a történelem idézői közé tartozik az oroszlános emlékkő, amely arról tanúskodik, hogy Ákosházi Sárkány Ambrus földesúr kastélyában szállt meg a mohácsi csatába induló II. Lajos királyunk. Rövidre zárja időben a történeti kört a Diósdi úton fennmaradt Kutyavárrom falomladéka, amelynek biztonsággal csak a korát lehet megállapítani. A népetimológia szerint a haidani Eben falu helyét jelöli, valószínűbb. hogy Mátyás király vadászkutyáinak teleoe volt, egyes feltételezések az Ebenyi testvérek várának romjait ítélik ezen a területen felfedezni. A történeti kétségek mellett van errefelé is történelmileg biztos nont: Érdnek a Kutyavár felé vezető utcái ma egyáltalán nem szegény lakosokra valló rendezett település arcát mutatták. Eredménye ez annak a fejlődésnek, amelv 1944 decembere — a község felszabadulása — után gyors ütemben indult mes. A korábban tisztán mezőgazdasági jellegű teleoülésen megie- lent az ioar: létrejött a TEXELEKT- RO. majd a szolgáltató- és az éoí+ő- szöveíkezet, ezt követően a PEVDI üzeme. Ugyánakkor jelentősen fejlődtek a korábbi egy-két műhelyből álló egységek is, így a kenyérgyár, a malomipar és a téglagyár. Viszonylag korán kezdődött a mezőgazdaság szocialista átszervezése Érden: 1948-ban Benta-pusztánmegalakult a Szabadság Termelőszövetkezet, amely később egyesült a ki sebb szakcsoportokkal, s létrejött a hatalmas mezőgazdasági nagyüzem, a Benta-völgye Termelőszövetkezet. A gazdasági erősödéssel természetesen együtt jár az egészségügyi, szociális és kulturális fejlődés. Például a felszabadulás előtt mindösz- sze 3 orvos volt a községben, jelenleg pedig 18 és 13 védőnő. A korábbi két kis óvoda helyett már 800 apróságot vehetnek fel a gyermekin tézményekbe. Az iskolákban pedig 84 tanterem várja a diákokat a 16 tantermes gimnázium mellett, s a szakmunkásiskolában 650 diák tanul. Huszonnégy évvel korábban, bizony, nagy eredménynek számított, hogy megnyílt a község történetében az első könyvkölcsönző a tanácsház épületében. Azóta 12 fiók- könyvtár és az idén használatba vett bibliobusz kínálja az olvasnivalót. Mindezek mellett hat évvel ezelőtt korszerű művelődési központot is kapott a település. Meglehet: mindez az érdieknek már természetes, megszokták megváltozott életfeltételeiket. Tudomásul vették a munkájuk gyümölcseként épült és épülő új létesítményeket. S ahogy gazdagodtak. egyre inkább hiányát érezték olyasmiknek is, amelyek korábban még a vágyak listáján sem szerepeltek. És ez is természetes. Jogos igény lett minden lakásban a villany, a folyó víz, az aszfaltozott járda, a szilárd burkolatú út, a csatornázás és a korszerű ellátást biztosító kereskedelem. És részben már ezeknek a vágyaiénak a teljesülését is meghozta az „idő”. Házak Somogyi György rajza Olasz kisváros • __ Makrisz Zizi rajza Város: jog szerint Rójuk Érd utcáit. Ha valameny- nyit be akarnánk járni, éppen 399,6 kilométert kellene megtennünk; ugvanannyit, mint a Budapest és „.Záhony .kijzötti távolság., Érdi_.bau- rangolásunit -legfeljebb szprakdzta- fobb" lenné. ízlésesen. dern családi házak, akad jó néhány kétszintes otthon és akad néhány hivalkodónak épített kerítés, a lakótelep környéke még rendezetlen. de épületei kimagasodnak a képből. Üjabb utcákat választunk találomra: emeletes, modern iskola, aztán egy hangulatos borozó, majd egy újabb ABC-kisáruház. És egy svéd rendszerű családi ház kapujának postaládájából éppen az eszpresszóbeli ismerős szedi ki a képeslapokat. — Nos. mit látott a faluból? — Sok mindent, már érdinek kezdem érezni magam. És ön. átmeneti lakóhelyének tartja Érdet? — Nem tudom. Beszéltünk már arról, hogy jó volna itt építeni, végleg letelepedni. — Beszéltek? — Igen. Egy fiúval lakom itt kettesben. — És a legfontosabb érdi hírt már hallották? — Hallottam valamit, de nemigen hiszem. Búcsúzásul kezébe adtam a Magyar Közlöny legújabb számát: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 19/1978. számú határozata egyes nagyközségek várossá szervezéséről. A Magyar Népköztársaság Elnöki , Tanácsa elrendeli, hogy... Érd nagyközséget (Pest megye), ... várossá kell szervezni. A határozat végrehajtásáról az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik; a szervezeti változás végrehajtásának időpontja 1978. december 31. Ezzel hát törvény és jog szerint 107 esztendő után ismét városi jogú település lesz Érd. Először 1702- ben kaoott városi rangot és 170 év után. 1872-ben vonták meg a településtől a mezővárosi jogot. Sőt. a Tanácsköztársaság leverése után még nagyközségi rangját is elvesztette a település, és csak 1970-től használhatja ismét a nagyközségi címet. S most Európa legnagyobb falujából Pest megye legnagyobb városa lesz, több mint 43 ezer lakosával. A rang feltételei Miért jó Érdnek, hogy városi rangot kap? — Nehéz lenne a válasz végére érni, ha mindent felsorolnánk, ami kedvezővé teszi számunkra ezt a döntést — kezdte magyarázatát dr. Benussi Silvió, Érd tanácselnöke. — Mégis ami a legfontosabb, mert közvetlenül érinti a lakosságot: a várossá válással jelentősen megnövekednek a fejlesztési lehetőségeink. Feltétlenül javulni fog az államigazgatási, ezen belül az egyes területek szakmai irányítási munkája. Ez a két dolog úgy is összefügg, hogy hatékonyabbá válik majd a településfejlesztési tevékenységünk. A jövőre elkészülő általános rendezési terv alapján a korábbinál határozottabb koncepció áll majd rendelkezésünkre, s így a mupka is összehangoltabb lesz. A gyorsabb .ütemű növekedés reredúléiiyeit az .egész lakosság élvezi majd, hiszen új kórház, áruház, a sorompó helyén felüljáró és még egy iskola épül majd. Az új városközponttal összehangoltan megoldjuk a helyi közlekedés jelenlegi gondjait. Belső járatot indítunk — a település nyugati oldalán — a Szent István utcában, és — keleti oldalon — a Kutyavári utcában, középen pedig a Bajcsy-Zsilinszky úton. Tehát egy középen kettészelt körútrendszert hozunk létre. — Jelenleg még egy fázissal előbb vagyunk: a várossá szervezéssel egyidőben jó néhány fejlesztési feladatot is meg kell oldanunk —folytatta a tanácselnök. — De munkánkhoz nagy erőt és önbizalmat ad a városi rangra emelkedés. Eddig még nem tapasztalt társadalmi összefogásnak lehetünk tanúi Érd egész területén. Már megkezdődött a település csinosítása: még' ebben az évben 7 kilométer járdát építünk, rendezzük az utcákat, parkosítunk, felújításokat végzünk a sporttelepen. Ezek voltak a kevésbé jelentős munkák. S a nagyobb volumenűek: még az idén hét új lakást adunk át, négyet nagycsaládosoknak, a többit egy orvos, egy védőnő és egy pedagógus kapja. Megoldjuk a felszíni vízelvezetést négy utcában. 2 millió forint értékben utat építünk. S a legfontosabb: előkészítjük az 510 otthont magábafoglaló új lakótelep jövőre kezdődő építkezését. Érd várossá szervezésére, s a legsürgősebb fejlesztések irányítására operatív bizottság is alakult, amelynek vezetője Piszék Imre, a nagyközségi pártbizottság titkára. — Gyakorlatilag négy szekcióban folvik a munka — mondta Piszák Imre. — A propagandabizottság feladata, hogy megismertesse a lakossággal a várossá válás feltételeit, s az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Emellett fórumokat és tanácskozásokat szervez a szocialista brigádok részvételével. A községfejlesztési bizottság egyik kiemelkedő feladata, hoav elősegítse a 120 OTP-Lakás határidőre, azaz december 31-re tervezett befejezését. Legalább ennyire kiemelt cél, hogy a szennyvíztelep berendezéseit és gerincvezetékét az év végére üzembe helyezzék. Környezetvédelmi bizottságunk a főútvonalak fásítását, a kertek létesítését, az utak. a járdák és a vízelvezető árkok tisztítását, valamint az intézmények és vállalatok környezetének szépítését szorgalmazza. Legbonyolultabb a tennivalója a társadalmi munkát szervező bizottságunknak, hiszen ők valamennyi területtel kapcsolatban állnak. , — Ügy állítottuk össze az operatív bizottságot, hogy abban a nagyközség valamennyi politikai, társadalmi és tömegszervezeti képviselője részt vegyen. Tehát elmondhatjuk, hogy a település egészét átfogja az előkészítő, munka. Különösen figyeltünk arra, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemek sz*>cialista brigádjait is aktivizáljuk. Hiszen végül is ami most Érden történik, az mindenkinek közös ügye kell légy én. Hirtelen számon tartani' is nehéz mindazt, amit a nagyközség tanács-, elnöke és párttitkára, mint sürgős feladatot elmondott. A kérdésre: miért jó Érdnek, hogy városi rangot kap? — már akkor is választ kaptunk, ha csak az idei fejlődést vesszük figyelembe. Persze, tudni kell: sem ezeknek a gondoknak a megoldásával, sem a városi rang hivatalos és ünnepélyes adományozásával nem szűnnek meg ennek a hatalmas településnek a gondjai. De, hogy hamarabb oldódnak meg, az bizonyos. Érd 1979. január elsején is híjával lesz sok mindennek, ami modern várossá tenné. A gondok nem varázsütésre oldódnak meg. Idő, s nem is rövid idő kell a kereskedelmi hálózat megfelelő kiépítéséhez; az utak, járdák és lakótelepek ét>í- téséhez, az új munkahelyek létesítéséhez — hogy ne csak a község lakóinak 15 százaléka találjon helyben munkaalkalmat; hogy ne csak a lakások 42 százalékában legyen folyóvíz; s hogy a csatornahálózat a nagyközség 14 049 lakásának többségéhez eljusson. A jövő arculata Harmadik találkozásunk nem volt véletlen az újdonsült ismeréssel., Ígéretemet betartva mentünk a mű-' velődési központba, s ő hozta magával a fiút. a mokány arcú apróságot, aki útközben még beszámolt az óvodai ebédről, s egy néniről már mérgesebben, mert nem hitte el, hogy tizenkettőig is tud számolni. A művelődési központ klubhelyiségeiben végzős építőmérnökök dip- lomaterveit és makettjeit néztük meg. Valamennyi terv készítője Érdre álmodta épületét: százszemélyes óvoda, könyvtár és könyvesbolt, új művelődési kombinát, bevásárló- köznont, tanácsháza és sorolhatnánk tovább a közintézményeket. Az di tanácselnök felvilágosítása szerint ezek az ultramodern tervekké összeálló vonalak határozzák maid meg a város későbbi arculatát. Álmok? Évtizedes jövő idézése? Talán. De kell álmodni. Kel] sürgetni az évtizedek közeledtét. Fel' kell venni az álomlistára a merész álmokat is. Hiszen a közvetlenül magunk mögött hagyott múlt évtizedek a merész tervek megvalósulását igazolják. KRISZT GYÖRGY
