Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-15 / 244. szám
1978. OKTOBER 15., VASÁRNAP ^&iav i Amit nem talál a boltban... ...megtalálja a raktárban Egy olvasói levél nyom óban Egyik olvasónk levelet írt a szerkesztőségnek, többek nevében az aszódi 92. számú élelmiszerbolt eladógárdájára paaszkodott. A boltban tapaszltak már hosszabb ideje nem igy.ták nyugodni, de egy legutóbbi élménye feltette mindre a koronát. Szem- és fül- núja volt egy olyan esetik, ami igazolta korábbi feltevését, azt, hogy a boltban ;m tekintenek minden vevőt egyenlőnek, barátokkal, ismerősökkel kivételeznek. Oe ígérd meg... Levélírónkat a boltban az egyik polc eltakarta, így a kenyerespult mögött álló eladó- nő azt hitte, a szavait nem hallja senki. Egy vevő füstszűrös Symphoniát keresett. A polcokon nem talált. A kenyerespult mögül megszólították: — Mit keresel, Éva? — Füstszűrös Symphoniát — felelte a megszólított. — Gyere ide! — hangzott a pult mögül, maijd a biztonság kedvéért az eladó halkabbra fogta a hangját, s már nyúlt is a pult alá. ■ Adok — mondta a vevőnek —, de ígérd meg, hogy ha lesz nálatok gyöngyperié fonal, hozol! Ez a kis párbeszéd volt levélírónk poharában az utolsó csepp, mert előtte már sok minden mást is tapasztalt. Azt írja például, hogy a pénztárnál szemrebbenés nélkül beütnek olyan összegeket, aminek az ellenértéke nem szerepel a vásárolt áruk között. A húsospultnál szeretnek felfelé kerekíteni, néha meg a tarját adják el hosszúkarajként ... Baj van a sörrel is, írja olvasónk. A boltban többnyire csak külföldi sört tartanak, a magyart raktárból árulják. Ügy látja, hogy csak annak, aki „megérdemli”, és persze oly módon, hogy lehetőleg ne vegye észre senki; De azért feltűnt a vevőknek, hogy a magyar sör táskákban vagy nagy papírzacskókba csomagolva vándorai ki a raktárból. „Magyar sör csak akkor kerül az eladótérbe, ha a szavatossági ideje már lejárt.” Elfogyott volna Megtörtént már — így a levél —, hogy a népi ellenőrök lejárt gzavatosságú sört találtak a boltban, ezért kirakatták az üzlet elé, hogy mint fogyasztásra alkalmatlant, selejtezzék ki. Ahogy elmentek a népi ellenőrök, az eladók visz- szavitték a boltba a rekeszeket és a sört eladták. Pedig — írja olvasónk — elfogyott volna az a sör a lejárati idő előtt is, mert éppen elegen keresik. Más kérdés, hogy soha nincs a boltban annyi máj és téliszalámi, amennyi elfogyna. Ezt még megbocsátanák a vevők, hiszen tudják, hogy máshol sincs elegendő. És megint más kérdés, hogy azt a keveset, ami mégis van, ki kapja. Nem elhanyagolható az a vád sem, hogy a zöldség néha tpbbe kerül a boltban, mint a maszeknál. És az sem, hogy három-négy napos tejfölöket tesznek ki a vevők _ _elé, és mégcsak nem is a hűtőpultba. A fries tejföl van alul, a lejárt felül. Azt is észrevették, hogy az előző napi tejről'lemossák a dátumot és becsempészik a frissek közé. Sokszor elgondolkodom — írja olvasónk —, hogy engedhetnek meg maguknak ennyi mindent a kereskedők!? Van vagy nincs? Olvasónk panaszát a Népi Ellenőrzési Bizottság gödöllői járási-városi szervezete vizsgáltatta ki. A népi ellenőrök próbavásárlásokat végeztek és bementek a raktárba is. Megnézték, mennyi téliszalámit és májat kap a bolt. Nem sokat, valóban, egy hónap alatt körülbelül 32 kilót. Téliszalámiból is kevés érkezik, az év első négy hónapjában például összesen száz kilogramm, ehhez jön még 75 kiló csemege szalámi. Készletet nem találtait a boltban. Az eladótérben jugoszláv sört tároltak éppen. Megkérdezték a pénztárost — még inkognitóban —, nincs-e véletlenül magyar sörük is. A. pénztáros azt válaszolta, hogy csak import sör kapható. A népi ellenőrök azonban ebbe nem törődtek bele, benéztek a raktárba is. Bizony, volt ott 235 üveg Kőbányai világos. Azt hihetnénk,- hogy ettől a boltvezető-helyettes oly nagy zavarba jött, hogy 6zava sem volt. Pedig volt, méghozzá az, hogy a sör a bolt egyik dolgozójának, a lánya eljegyzésére van félretéve. De még nem is elég neki a 235 palack, mert ötszáz üveggel igényelt. Mindez önmagában elfogadható lenne, de ha négy és fél hónap alatt összesen 16 ezer üveg sört kap a bolt, .abból az összes vevőnek is csak 130 —140 üveg sör jut naponta. Ehhez képest az ötszáz palack nagyon sok, egy egész községnek majdnem négy napi ellátmánya, nem szólva arról, hogy az ily módon megvásárolt holmit, ha már kifizették nem tárolhatják a bolti raktárban. Ha pedig ki sem fizették, az az áru genkié — azaz a vevőké. Ami a füstszűrös Symphoniát illeti, nehéz igazságot tenni, mert a bolt kéthetenként kap 1000—1500 csomaggal. De a vevő látta, amit látott ... Csak a külsők! Levélírónk azt is panaszolta, hogy nem minden árun tüntetik fel az árat. A népi ellenőrök ugyanezt tapasztalták, az áruk nyolcvan százalékáról hiányzott az árcédula. A népi ellenőrök két próba- vásárlást végeztek. Első alkalommal a hat tételnél egy forintot tévedett a pénztáros, a számla végösszege 29,60 helyett 30,60 forint volt. A második alkalommal 1,30-cal került több a blokkra. Tejterméket is „vásároltak” a népi ellenőrök. A turósajt, a krémtúró és a habtejszín szavatossági ideje akkor már négy napja lejárt. A minőség- romlás szembetűnő volt, az egyik áru felpuffadt, a másik beszáradt. Szúrópróbaszerű ellenőrzés során megállapították, hogy más lejárt szavatosságú árú is található a polcokon, olyanok, amiket két, illetve egy évvel ezelőtt gyártottak. Vásárlók könyve van a_ boltban, látható, hozzáférhető. Három hónap alatt egy bejegyzés került bele: a bolt ríiegla- gadta az üvegvisszaváltást. A népi ellenőrök nyári látogatása előtt más ellenőrök is jártak már az idén a botban. A vállalat ellenőrei a bolt rendjével, tisztaságával, a vagyonvédelemmel stb. foglalkoztak; s csak a két külső szérv — a társadalmi ellenőrök és a járási hivatal kereskedelmi osztálya — állapított meg többletszámolást és súlycsonkítást a boltban. Levelek A NEB gödöllői járási-városi szervezete megállapításairól értesítette az aszódi nagyközségi tanács elnökét, a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóját és a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot. A tanácselnökhöz szabálysértési feljelentésként érkezett az értesítés. Nem szó szerinti idézet a levélből: A boltban »ok import sör volt, a raktárban 235 üveg Kőbányai. A magyar sör az egyik dolgozónak volt félretéve, de a sört még nem fizették ki, tehát az árut jogtalanul tartották vissza. Ez szabálysértés. Az áruk nyolcvan százalékán nincs árjelzés, ezzel az árak ellenőrizhetőségének szabályát sértették meg. A próbavásárlás során árdrágítás történt, megkárosították a vásárlókat; szabálysértés. Lejárt szavatosságú árút tartottak forgalomban, ez a vásárlók megkárosítása, szabálysértés. A kenyérnek csak 9ü százalékát csomagolják, nem tartják be a jogszabályt. A felvásárolt áruknál rosszul szabták meg a fogyasztói árat, árdrágítás, szabálysértés. A NEB rtégy személy ellen tett feljelentést. Levelet kapott a kiskereskedelmi vállalat igazgatója is, a levél számunkra új adalékokat is tartalmaz: a NEB 1974-ben és 1977-ben is végzett a boltban vizsgálatot, s hasonló mulasztásokat állapítottak meg, akárcsak a járási hivatal felügyelői az idei ellenőrzés alkalmával. „... Felhívjuk a figyelmét, hogy tegyen olyan intézkedéseket, hogy a jövőben hasonló esetek ne következhessenek be” — írja a NEB az igazgatónak. A Pest megyei NEB ig küldött egy levelet a vállalat igazgatójának: „A vállalat három hónap alatt 24 alkalommal tartott a boltban ellenőrzést, s a fentiekhez hasonló megállapításokat nem tett. Ez azt mutatja, hogy a vállalati ellenőrzés nem elég alapos. Korábbi ellenőrzéseink után a bolti dolgozókkal szemben már alkalmaztak szankciókat, ennek ellenére nem tapasztalható komoly javulás”. Minden rendben? A vállalat igazgatójának válaszlevele a Pest megyei NEB- hez: ... berendeltem a bolt vezetőit — ismerve a bolt problémáit — és a vállalat más vezetőinek a jelenlétében tárgyaltunk. Megbeszélésünk során olyan döntés született, hogy amennyiben záros határidőn belül a bolt munkájában lényege» javulást nem tapasztalunk, a vezetők leváltására kerül sor. A bolt hálózati ellenőrét utasítottam, hogy hetenként látogassa a boltot és mélyreható ellnőrzést végezzen. Észrevételét köszönettel vettem és remélem, felszámoljuk a 92. számú boltban tapasztalt szabálytalanságokat. A levél kelte óta három hónap telt eL Érdeklődtünk a vállalatnál, ott vannak-e még a boltban a felelősségre vont dolgozók. Ott vannak. Okunk van tehát feltételezni, hogy azóta ott minden a legnagyobb rendben megy. Hatos Erzsébet Eszmecsere a iiuzafiságról A magyar munkásmozgalom szerepe nemzeti történelmünk alakításában — ez lesz a témája az idén a szocialista ha- zafiság kérdéseivel foglalkozó országos tanácskozásnak. Az október 19—20-án lezajló konferencia színhelye, a hagyományaihoz híven az idén is Eger lesz. A szocialista haza- fiság egri fórumának ez évi témaköre szorosan kapcsolódik a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának, továbbá az őszirózsás forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójához. Elméleti szakemberek, pártmunkások, történészek, művészek, írók, pedagógusok, szocialista brigádtagok, szellemi életünk valamennyi területének képviselői részt vesznek a munkájában. Elhunyt Alexits György Alexits György Kossuth-díjas akadémikus, életének 79. évében, szombaton elhunyt. Temetéserői később történik intézkedés. Magyar Tudományos Akadémia * Alexits György 1899-ben született. Matematikai tanulmányait a budapesti és a grazi egyetemeken folytatta. 1918- ban belépett a kommunista pártba, 1919-ben tagja volt a nagyváradi direktóriumnak. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált, Ausztriában és Svájcban élt 1929-ig. Hazatérését követően előbb középiskolai tanár, majd egyetemi magántanár volt. Tevékenykedett a Márciusi Frontban Is, 1944-ben letartóztatták és Dachauba hurcolták. A felszabadulás után államtitkár, majd 1948-ben egyetemi tanár és az MTA levelező tagja lett. 1955- ben az MTA rendes tagjává választották. Egy sor nemzetközi tudományos társulat és egyetem tiszteletbeli tagja, illetve tiszteletbeli doktora volt; Munkássága elismeréseként háromszor tüntették ki a Munka Érdemrend különböző fokozataival. A Kossuth-díjat 1951-ben, az Állami-díj X. fokozatát pedig 1970-ben kapta meg. A PEFÉM üzemeiben Kulcsfelsdat az együttműködés Joggal mondhatjuk: a Pest megyei Fémipari Vállalat a megye egyik legrégibb üzeméből alakult azzá, ami ma. Kovácsoló gyáregységét, amelyet kéziszerszámgyárként ismernek Szentendrén, 1864-ben alapította egy vándor iparos- legény a Bükkös patak partján, amely hajdan az energiát szolgáltatta mesterségéhez. A műhelyekben nem egy több mint fél évszázados gép működik, a falon még ott látható az üzem régi jelképe, a vízikerék rajza. A hetvenes évek elején rohamos fejlődésnek indult az üzem. Még 1973-ban megkezdte termelését Dabason a forgácsoló gyáregység, majd 1974-ben Szentendrén a szolgáltató és javító részleg. Két évvel később, 1976-ban olvasztottak be a szentendrei üzemibe, a váci Autójavító és Fémipari Vállalatot, majd 1977-ben Gödöllőn, a Fémtömegcikk Ipari Vállalatot. Megsokasodtak a PEFÉM feladatai a termelésben, de ugyanígy a vállalat politikai életében is. Erről tárgyalt legutóbb a vállalat pártszervezete, értékelte és áttekintette az egymástól távoli településeken tevékenykedő kommunisták munkáját, a központi alapsz.ervezet koordinálási feladatait, s kereste a jobb egvüttműködás lehetőségeit. Az elmúlt időszak párt- munkájának középpontjában érthetően a termelés jobb megszervezése. a szétszórt üzemek munkájának összehangolása állt. A vállalat mintegy 600 dolgozója között Üvegcsövek villany ég ökhöz A Kemencci 'Általános Vegyesipari Szövetkezetben az Egyesült Izzó váci részlege' számára készítik elő a villany- égőkbe kerülő üvegcsöveket. Az üveg bálákban érkezik, s itt feldarabolják. Naponta 250 kg-ot szabdalnak a lányok-asszo- nyok. Vágás után az üveget a nagy teljesítményű égetögépbe helyezik, amely a keletkezett éleket megolvasztja. így a további feldolgozásnál elkerülhető a balesetveszély. Polyvás Béla Albert felvétele 110 kommunista tevékenykedik, úgyszólván valameny- nyien szocialista brigádokban. Rohamléptekkel fejlődik a vállalat, melynek termelése az elképzelések szerint a mostani ötéves tervben közel kétharmadára növekszik. Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatául jelölte 'meg a vállalat pártszervezetének vezetése o gazdasági munka gördülékenyebbé tételét., A vezetők és a párttagok beszámolóiban és észrevételeiben úgyszólván kulcsszóként bukkant fel az együttműködés fogalma. Elsősorban a terv- teljesítésben, a termelékenység növelésében, a munkafegyelem javításában, az üzem- és munlcaszervezésben lesz szükség a szorosabb kapcsolatok kialakítására. E munkát a jövőben szervezeti változások is segítik a pártéletben. A vállalat hat gyáregységében négy alap- szervezet működik, melyek tevékenységét a központi alapszervezet koordinálja. A munka legutóbbi értékelésekor úgy döntöttek a vállalat pártszervezetének vezetői, hogy hozzáfognak két újabb alapszervezet megalakításához. A továbbiakban pedig — éiőre- láthatóiag novemberben — az alapszervezetek képviselői megválasztják a vállalat párt- vezetőségét. Mindez szükséges a munka jobb irányításához és szervezéséhez. A közelmúltban is számos példán bebizonyosodott: a dolgozók hallgatnak a kommunisták szavára, javaslataira. Szödligeten a részleg irodaépületében női és férfi öltöző kialakítását segítették. Úgyszólván minden gyáregységben értékes javaslatokat tettek a munkások az anyag- és energiatakarékosságra. Az eddigi eredményeik, a közösségi, a brigádélet hasznos megnyilvánulásai, a párt- alapszervezetek kezdeményezőkészsége az alapja, hogy majd a megváltozott körülmények között a kommunisták még nagyobb szerepet vállaljanak a mumkaverseny ösztönzésében, a vállalások megfogalmazásában. V. F. Ä Pest megyei ügyvédi kamara közgyűlése Felszólalt Dr. Petrik Ferenc miniszterhelyettes Szombaton tartotta a Budapesti Ügyvédi Kamara Szemere utcai tanácstermében 1978. évi beszámoló és választó közgyűlését a Pest megyei Ügyvédi Kamara. Az elnökségben helyet foglalt dr. Petrik Ferenc igazságügyi miniszterhelyettes, Gelencsémé dr. Nagy Ida, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Kárpáti László, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, dr. Zalka Károly, a Pest megyei Bíróság elnöke, dr. Hadadi Tibor, Pest megyei főügyészhelyettes és dr. Horváth Jenő, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Dr. Barabás Andor korélnö- ki megnyitója után dr. Kenéz Tibor, a Pest megyei Ügyvédi Kamara elnöke terjesztette elő a vezetőség beszámolóját. Az ország legnagyobb megyéjében, tíz ügyvédi munka- közösségben 125 ügyvéd és 26 ügyvédjelölt működik. A Pest megyei Ügyvédi Kamara a most lezárult ötéves ciklusban is szorosan együttműködött az Országos Ügyvédi Tanáccsal és végrehajtotta mindazokat a feladatokat, - amelyeket az igazságügyi kormányzat a számára megszabott. Dr. Kenéz Tibor arról is beszélt, hogy ahogyan növekszik az ügyvédi társadalom aktivitása a közéletben, úgy fokozódik a társadalmi megbecsülésük, Pest megyében is mintegy 60 ügyvéd tevékenykedik a Hazafias Népfront bizottságaiban, a KISZ-bizottságok vezetőségeiben, többen tanácstagként, TIT-előadóként munkálkodnak a városokban, községekben, 14 ügyvéd vesz részt a jogsegélyszolgálatban. A kamara figyelemmel kíséri a pályakezdő, fiatal ügyvédek sorsát; megkönnyíti beilleszkedésüket a munkaközösségekbe. A beszámoló a továbbiakban szólt a fegyelmi helyzetről, a munkaközösségekről, a kamarai üdülő működéséről és a társszervekkel való kapcsolatról. Az ellenőrző bizottság jelentését követő vitában felszólalt dr. Petrik Ferenc is. Rámutatott többi között, hogy tovább kell javítani az ügyvédi munka színvonalát, hogy még eredményesebben láthassák el ügyfeleik képviseletét. A. bonyolultabb ügyeknek legyen minden munkaközösségben egy specialistája. Hangsúlyozta a fiatalokkal, az ügyvédjelöltekkel való foglalkozás fontosságát, s azt, hogy a kamara lépjen fel következetesen azokkal szemben, akik vétenek az etikai szabályok ellen. Gelencsérné dr. Nagy Ida hozzászólásában hangsúlyozta a politikai-szakmai elkötelezettség, a bizalom növelését tisztségviselők és nem tisztségviselők között. Az ügyvédnek közelebb kell kerülnie ügyfeleihez és a közéleti tevékenységen keresztül is segítheti a társadalmi fejlődést — mondotta. A közgyűlésen megválasztották a Pest megyei Ügyvédi Kamara új tisztségviselőit. Elnök: dr. Kenéz Tibor, elnök- helyettes: dr. Barabás Andor, titkár: dr. Tasnády László, fegyelmi megbízott dr. Horváth László lett. Papp Rezső
