Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-15 / 244. szám
mr jiff, irr 1978. OKTOBER 15.. VASÄRNAP MŰHELYMUNKÁK A SZENTENDREI KÉPTÁRBAN Pest megyei tárlat; 1978 ti Mint hírül adtuk, megnyílt I a Szentendrei Képtárban a Ma. = gyár Képző- és Iparművészek S Pest megyei Területi Szövetsé- | ge és a Pest Megyei Múzeu- 5 *nok igazgatósága rendezésében = megszervezett Pest megyei társi lat. Mérleg és nyitány Lezárult a szombathelyi tex- tilbiennálé — Szolnokon, Vásárhelyen a festők nemzeti, a Műcsarnokban szobrászaink nemzetközi keretek között adnak számot felkészültségükről. Köztük több Pest megyei alkotó, Dunakesziről, Döm- södről, Szentendréről. A mo6t megnyílt Pest megyei tárlat egy hosszú fejlődési szakasz zárómérlege, s természetesen egy újabb korszak kezdete is. jó hatásfokkal és egyedi lehetőségekkel kapcsolódik az, országos számvetéshez. Emlékezetes marad Pest megye képzőművészeinek bemutatkozása a Magyar Nemzeti Galériában 1971-ben. Az akkori katalógusban D. Fehér Zsuzsa sajátosnak nevezte a tárlatot, és úgy vélte, hogy éppen a stiláris sokrétűség miatt tükre a „kortárs képzőművészetnek”. Vajon most is az? Akkor is, most is hetven Pest megyében alkotó festő, szobrász, grafikus mutatkozott be. Akkor is most is nemzedékek közös műhelye ápolta és sugározta az értéket. Igaz, többen. így Czóbel Béla, Gorka Géza, Göllner Miklós, Jakuba János, Modok Mária, Kmetty János, id. Pál Mihály, Kocsis László, az előző tárlat mértékadó jelesei már nem lehetnek jelen, de akkor is, most is — Barcsay, llosvai Varga István, Korniss Dezső, Miháltz Pál művei révén adott azon minőség, mely biztos irányt jelent a többieknek is. Barcsay Jenő vallomását idézem: „Megtanultam a modem művészet nagyjaitól, hogy mielőtt vászonhoz nyúlna a festő, előbb tanulja meg a képet”. Vajon sokan tanulják? Egyre többen. Csik István, Deim Pál, Balogh László, Hajdú László rajzai nagyon erős egyéniséggel keresik is, találják is immár a holnap távlatait, Klimó Károly embertestű vegyi gyára komoly elemzés. Barcsay, llosvai Varga István, Pirk János képei, rajzai élményt jelentenek, de joggal figyelünk fel Onódi Béla, Uhrig Zsigmond tiszta vonalvezetésére. Bartl József kitűnő színfogalmazványaira, s Korniss Dezső kalligráfiája is felrázó erejű. Érezni; forr, pezseg a Pest megyei képzőművészeti műhely; Szentendrén, Zebegényben, Gyomron — mert ifj. Pál Mihály hiánytalan tökélyű szobrai, Rajki László, Gyurcsek FeBarcsay Jenő: Dombos táj rette portréi, Ligeti Erika érmei, Dániel Kornél nemes ívű lapjai újdonságokat tartalmaznak. Tanulja a jövő szobrát Farkas Ádám és Rózsa Péter, érzékeny elágazás Beck Judit, Dienes Gábor, Koponya Judit művészete, tanulja önmagát Aknay János, Bukta Imre, Takács József, s ha Papachristos Andreas szürke márványból faragott fejét, Borsody László Bimbó-ját, Kisfalusi Márta mázas kerámiáit, Asszonyt Tamás bronzasztalát szemléljük. joggal hangoztathatjuk azt. hogy Barcsay követelményét nem hagyják figyelmen kívül; nő azok száma, akik lelkiismeretükre hallgatva, szigorú önismerettel tanulják a képet, hogy egyszer valóban véglegesen megtanulhassák. Nincs hiány művekben. Gräber Margit tanulmánya, Bajnok Béla kubikusemlékműve, Hadik Gyula integrált hármas alakzata. Szántó Piroska szarkofágja, Z. Gács György Golgotája, Orosz János Szentendre látomása. Kocsis Imre, Urbán Teréz, Gy. Molnár István grafikái megfontolt alkotások, Remsey Flóra gobe- líntervei nemkülönben. Az is a, tárlat jó vonása, hogy Bányász Béla, Miklosovits László személyében a Nagy István csoport is képviselteti magát, s jelen van & Vajda Lajos Stúdió — a megye déli része és az utánpótlás is. Ezek biztató jelenségek, igazolják azt, hogy Pest megye képző- művészeti élete rendre gyarapodik, szilárdan fejlődik a társadalom szövetséges várakozása, figyelme és segítsége közreműködésével. Akad azonban kérdőjel is. A táblaképek hiányd Hiányoznak a táblaképek. Ezúttal a műtermekben maradtak. Igaz. Hann Ferenc azt írja, hogy „kényszerű szükség miatt” maradt el a Ligeti Erika: Szentendrei Nyár llosvai Varga István: Ülő nő fazékkal Papachristos Andreas: Fej meghívás. Minden bizonnyal a helyhiányra utalt, de ez Vásárhelyen, Miskolcon is szorító tényező. Megoldás azonban Szentendrén is adott, ha műfaji megosztásban a táblaképeket a Pest megyei Művelődési Központban mutatnál! be, már legközelebb. Mert igy nem megyénk képzőművészeti életét láthatjuk, hanem annak idézetét. Cs. Nagy András, Hídvégi Valéria, Hock Ferenc, Vecsési Sándor táblaképei nagyon hiányoznak, s velük Vác, Dunabogdány, Dömsöd is távolmarad, Nagymarosról nem is beszélve. I Nem kirekeszthető egyetlen műfaj sem, különösen nem a táblakép, mert így nem látható az összkép. Most tárgyilagosan annyit állapíthatunk meg, hogy jó. erős törekvéseket látunk, de nem a teljességet. Az immár 1980-ra marad. A holnap szerkesztése Biztató a katalógus szövege, mely szerint ezentúl kétévenként tartják a Pest megyei tárlatot. Ez az időlépték megfelelő, hiszen ez az erőgyűjtés és számvetés szükséges alapegysége. Amikor a mostani kiállítást látjuk, már a következőre is gondolunk, hogy az még jobb és teljesebb legyen. A kiállítási tér bővíthető Szentendrén, így lehetőség nyílik arra. hogy 1980-ban a teljes Pest megyei képzőművészeti életet közvetíthessük a közönséghez. A gödöllői műhely java termését — Remsey Jenő, Szekeres Erzsébet alkotásait is. de indokolt meghívni Gádor Istvánt, Meggyes Lászlót, Mö- zsi Szabó Istvánt, Dohnál Tibort, akik a megyében születtek. Arra is sort keríthetnénk éppen a vásárhelyi, debreceni példa nyomán, hogy a seregszemlével azonos időpontban kamarakiállítás nyílna Pest megye egyik üzemében, és iskoláiéban. Ami ma ió, így lehetne holnap még jobb. Losonci Miklós HATVAN ALKOTÁS é Pedagógtisképzőmiívészek A pedagógus képzőművészek első Pest megyei tárlata óta tizenhat esztendő telt el. Azóta évente láthatjuk a megyében élő és alkotó pedagógusok műveit kollektív kiállításon. A tizenhatodik megyei tárlat tegnap délelőtt nyílt meg Szentendrén, a Pest megyei művelődési központban. A Pedagógusok Szakszervezetének Pest megyei Bizottsága, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár közös rendezésében megnyílt tárlaton Bihari József, a művelődési központ igazgatója bevezető szavai után Kiss Béláné, a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottságának titkára nyitotta meg a kiállítást. Elismeréssel szólt a kiállítók azon nemes törekvéseiről, melyekkel az iskolai esztétikai nevelés megvalósításáért és a szocialista művészet közvetítéséért fáradoznak. A megnyitó beszéd után Kovács Károly művészettörténész, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa méltatta a kiállítást, kiemelvén, hogy az alkotók pedagógiai munkájuk mellett végzik művészi tevékenységüket. A most megnyílt tárlaton — melyet Somodi László megyei rajzszakfelügyelő rendezett — huszonegy pedagógus képzőművész mintegy hetven alkotását láthatja a nagyközönség. A tárlat október 30- ig tekinthető meg. Ko. £. TV-FIG YELŐ Szókratész. A neves görög filozófus — akit egyrészt ateizmusa, másrészt az ifjúság megrontása miatt ítéltek i. e. 399-ben, épp hetvenévesen halálra — nemcsak a lét és a tudat búvárlóinak ad máig gondolkodni valót, de ugyanígy azoknak az íróknak is, akik az emelkedettebb szóváltás, az elmélyültebb eszmecsere művészetét kedvelik. E szerzők közé tartozik az a szovjet Edvard Radzinszkij, aki — lévén mind a megismerés históriájának, mind pedig a dramaturgiának elsőrendű mestere — egy igen izgalmas, némi túlszabottsága ellenére is emlékezetes tv-játékban idézte fel a nyilvánvaló igazságokban is kételkedő agg alakját. Radzinszkij Szókrátésza — Kállai Ferenc alakításában nagy élvezet volt ezt látni — egy afféle embernek törékeny, mind férjnek, mind apának joggal elmarasztalható, resz- keteg-élveteg vénség, aki csak akkor válik igazán nagyszerű önmagává, ha mérlegelésre késztetik az elébe tornyosuló igenek és nemek. Ilyenkor kiváló retorikusként parírozik és replikáz; ilyenkor az érvek és tapasztalatok nagymestere. A csütörtökön este látott, Mihályfi Imre rendezésében ugyan kissé egyenetlenül pergő dráma éppen ezt a vívódó, az ellentétpárokat bogozgató filozófust változtatja szoborrá, mégpedig úgy, hogy mozgékony alakjának, nyughatatlan szellemének tétellé zsugo- rítói maguk a kisszerű tanítványok. Közülük is leginkább az első követő — Benedek Miklós megformálásában alighanem túlságosan teátrálisra sikeredett ez az alak — aki előbb bemártja, majd maga javára isteníteni kezd a nagyon is emberségesen ví vódó mesterét. A már említett hiányossá gok — a vontatottság, a sze reposztás némely balfogása - ellenére azonbaín a jobb tv- emlékeink között őrződbe meg ez az oroszból magyarri igazított görög Szókratés: Ott, hisz’ ennyi izgalmas szó riposzt csak nagy ritkán su gárzik elő kedves dobozun] hangszórójából, és ugyanig igen-igen elvétve gyönyörköd hetünk olyan jaj, de remei alakításban, mint amilyet Kállai Ferenc előttünk föl magasztosuló gondolkodózse nije volt. Az M'3-as. . Közelgő megnyl tása előtt, pénteken kora esti egy rövid útszemlét láthattunk a vadonatúj M3-as ú, ról. Ez a képsor a Mindenk közlekedik című sorozatna! egy számunkra különösei kedves jelentkezése volt mert — sok szó esett már erről — éppen itt, Pest megyében készült el a legújabb autópálya kezdőszakasza. Hogy a képernyőn miképp festett e sávrendszer? Mi egyebet mondhatnánk: nagyon tetszett. Mind vonalvezetésének eleganciája, mind pedig az autózást megköny- nyítő technikai újdonságok egyaránt azt mondatják a nézővel: bravó! Október 16-án ki is próbálhatjuk az M3-ast. Petress István most méltatott riportja igazán tartalmas csalogató volt erre a vállalkozásra... Akácz László NÉPMŰVELŐK TAPASZTALATCSERÉJE Mi került be a jegyzetfüzetbe?, A Veszprém megyében dolgozó 45 népművelő ismerkedett két napon keresztül Pest megye közművelődési eredményeivel, s a még megoldatlan feladatokkal. A vendégek egyaránt érdeklődtek az általánosítható tapasztalatok és a speciális módszerek iránt, miközben ellátogattak Szentendre, Vác, Tök és Veresegyház közművelődési intézményeibe. * Átfogó kép a váci munkásművelődcsről A tapasztalatcsere legérdekesebb eseménye volt, amikor a váci Madách Imre Művelődési Központ munkájával, illetve a város közművelődésével ismerkedtek a látogatók. A vendégek érdeklődése — s ez a látogatás tartalmi lényegét is mutatja — elsősorban a munkásművelődés időszerű feladataira koncentrálódott. Ehhez a témához szorosan kapcsolódik a művelődési központ története is, mindenekelőtt azért, mert a város — és ezen belül az üzemek — úgy érzi magáénak a Madách Imié Művelődési Központot, hogy ez tettekben is kifejeződik. Példaként érdemes néhány — többek előtt már ismert — adatot említeni: az intézmény építéséhez 40 millió forinttal járultak hozzá a váci üzemek, s jelenleg a közös fenntartás keretében 18 vállalat egy év alatt 1,3 millió forinttal járult hozzá a művelődési központ költségeihez. Ugyancsak ide kívánkozik még két adat: évente több mint 200 ezren keresik fel a művelődési központ rendezvényeit, és 1 ezer 500 résztvevője van a szakköröknek, valamint a tanfolyamoknak. A megyei közművelődés rendszerében a váci népművelőknek három feladattal kell koncentráltan foglalkozni úgy, hogy egyben módszertani tevékenységet is folytatnak: a zenei élettel, a vizuális kultúrával és a munkásművelődéssel. Ez utóbbihoz csatlakozik önálló területként a felnőttoktatási stúdió. A Veszprém megyei vendégek kérdéseire válaszolva Végh Károly, a művelődési központ igazgatója elmondta, hogy a munkások művelődési feltételeinek javítása érdekében rendszeres kapcsolatot alakítottak ki az üzemi — függetlenített — közművelődési előadókkal, illetve a közművelődési bizottságokkal. Segítik a szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítését, gyakran tartanak rendezvényeket a munkahelyeken. Mindezek mellett kidolgozták a munkásszállások köz- művelődési programjait. A felnőttoktatási stúdió újdonsága, hogy minikonténer-rend- szerben összeállítják mindazokat a segédanyagokat — könyvek, feladatlapok, diák, magnószalagok —, amelyek az általános iskola két utolsó osztályának elvégzéséhez szükségesek. Ezt a dobozokba összekészített segédanyagot bárki kikölcsönözheti a művelődési központ könyvtárából. Felvetődött a legizgalmasabb kérdés is: mennyire vált hatékonnyá a munkásművelődés érdekében végzett munka? A választ, bizony, nehéz számokban megadni, annál is inkább, mivel Vácott készítenek nyilvántartást a közművelődésben aktívan részt vevő munkások számáról. Becsült adatként mondta Ve- nesz Ernő, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője: a munkások részaránya a közművelődési rendezvényeken 8—9 százalék között lehet. Ez ugyan, csaknem kétszerese az országos statisztikai átlagnak, de azt is jelzi: nincs ok az elégedettségre. A tapasztalatcsere lebonyolításából is érdemes levonni egy tanulságot — sezt több Pest megyei népművelő is szóvá tette —. az esemény- sorozat befejezése után: a vendéglátók nem próbálták szóra bírni a Veszprém megyeieket, nem vált kölcsönössé a tapasztalatok szerzése. Pedig Szentendrén a megyei művelődési központban, a városi, járási és megyei módszertani előadók találkozóján is íó lehetőség kínálkozott a visszakérdezésre. Kezdeményezések, kísérletek Veszprém megyében Albert József, a Veszprém megyei művelődési központ kutatási csoportjának vezetője mondta: — Ügy érzem, indokolnom kell: miért van nálunk kutatási csoport. Mi sokkal többet foglalkozunk a közművelődés szociológiai vetületeivel, mint a Pest megyeiek. Több városban és községben folytattunk vizsgálatot azt keresve: a lehetőségek közül ki. mit és miért választ, mivel elégedett, illetve mivel indokolja látszólagos érdektelenségét. Véleményünk szerint a gyorsabb ütemű előrehaladáshoz meg kell ismernünk a munkások igényeit, érdeklődését, s azt a módot, ahogyan előbb szervezett formában bevonhatjuk őket a művelődésbe. — S hogy említsek további különbséget: a megyei művelődési központtól függetlenül működik a közművelődési módszertani központunk. Ennek alaptevékenysége, hogy közvetlenül a művelődési házak működését segíti, s csak másodlagos feladatnak tekintik a módszertani kiadványok szerkesztését. Ugyancsak a különbségek közé sorolhatjuk, hogy megyénkben jól szervezett szocialista brigád- vezetői klubok működnek. Ezek a szervezetek, amellett, hogy információs fórumok, még a testületi döntések kialakításában is jelentős szerepet töltenek be. — Bár Veszprém megyében csaknem tíz'éve megkezdődött a közös fenntartás bevezetése. mégis jelentősen el vagyunk maradva Pest megyéhez képest. Hatalmas eredménynek tartom, hogy a város üzemei több mint egymillió forintot áldoznak a művelődés támogatására. Persze, ez felelősséggel is jár. A népművelőknek szembe kell nézni a kérdéssel, hogy jól sáfárkodtak-e azzal a pénzzel, amit azért kaptak, hogy a munkások 'művelődését szolgálják. Vagy inkább: hogy . ól szolgálják a munkásműveiő- dést. Ehhez aligha lehet valamit hozzátenni. Vélemény-' cserére annál inkább ösztönöz a tapasztalatokat összegező álláspont. S jó néhány módszer továbbgondolásra érdemes Pest megyében is. Kr Gy.
