Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-14 / 243. szám

UK*rr 4P? "M x/urtap 1978. OKTÖBER 14., SZOMBAT Pest megyei kiállítás HÉT ÉV UTÁN - SZENTENDRÉN A múzeumi hónap megyei rendezvénysorozatának ki­emelkedő eseményére került sor tegnap délután a szentend­rei képtárban: a Pest megyei tárlat megnyitása. Utoljára hét esztendővel ezelőtt volt ha. sonló tárlat, melynek akkor a Magyar Nemzeti Galéria adott otthont. 1971 óta tehát nélkü­lözte az értő és érdeklődő kö­zönség a megyében élő vagy szorosan ide kötődő művészek kollektív bemutatkozását. A Magyar Képző- és Ipar­művészek Szövetségének Pest megyei Területi Szervezete, va. lamint a Pest megyei Múzeu­mok Igazgatósága közös ren­dezésében létrehozott kiállí­tás most pótolja ezt a hiányt. A kollektív tárlatok iránt pedig — úgy tűnik — nagy az érdek­lődés, mint azt a Szentendrei művészet 50 éve című kiállí­tás látogatottsága is mutatja, február óta 223 ezren tekin­tették meg. Tegnap délután dr. Ikvai Nándornak, a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága igaz­gatójának bevezetője után a tárlatot dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettese nyitotta meg. Elöljá­róban arról beszélt, hogy az új kiállítóhely, mellyel ebben az évben gazdagodott Szentendre, most otthont ad a Pest megyei tárlatnak, páratlan években pedig a szentendrei művészek tárlatát rendezik meg falai kö­zött. Majd örömmel említette, hogy a szentendrei művésze­ken kívül színvonalas művek­kel képviseltetik magukat a megye más tájegységein élő művészek is: a megye műve­lődési-művészeti térképén egyre kevesebb a fehér folt. — Az külön értéket kölcsö­nöz a tárlatnak — mondotta a megyei tanács elnökhelyettese —, hogy sem múzeumokból, sem különféle gyűjtemények­ből nem kellett az anyaghoz kiegészítő műveket kölcsönöz­ni; a tárlat valós képet ad a kortárs magyar művészet jelen pillanataiból. Az európai hírű mesterek mellett szép szám­mal szerepelnek pályakezdő fiatalok, ígéretes tehetségek is. A Pest megyed tárlaton — melyet dr. Hann Ferenc mű­vészettörténész rendezett — hatvanhét művész csaknem kétszáz alkotását állították ki. Az újabb Pest megyei tár­latra már nem kell hét évet várnunk. A szervezők szándé­ka, hogy a jövőben, kétévente rendezik meg ugyanitt, a szentendrei képtárban, s így folyamatosan a nagyközönség elé tárhatják — a visszatekin­tő kiállításokon kívül — a je­len alkotásait is. K. £. Benedek Péter-gyűjtemény FOLYAMATOS KIÁLLÍTÁS NYÍLIK ALKOTÁSAIBÓL CEGLÉDEN Benedek Péter festőművész­nek, a magyar naiv művészet kiemelkedő egyéniségének jö­vőre lesz a kilencvenedik szü­letésnapja A művész csaknem harminc éve Cegléden él és dolgozik. A város már készül születésnapjának megünnep­lésére — amint arról Kocsis Gyula, a Kossuth Múzeum igazgatója tájékoztatta lapun­kat. — Barcsay Jenő festőmű­vész javasolta, még évekkel ezelőtt, hogy — a szentendrei gyűjtemények mintájára — hozzunk létre Cegléden Bene­dek Péter-gyűjteményt. A vá­rosi tanács határozta el, hogy megvalósítja ezt az ötletet, a Pest megyei Múzeumok Igaz­gatósága is felajánlotta anyagi támogatását. Múzeumunk munkatársai ki is választottak néhány múltszázadi paraszt­házat, amelyek alkalmasak lennének a gyűjtemény kiala­kítására. A város új rendezési terve azonban még nincs olyan stádiumban, hogy biztonsággal kijelölhetnénk az épületet. En­nek ellenére a város szeretné méltóképpen megünnepelni a születésnapot, a művész örök­becsű alkotásait a nagyközön­ség elé tárni. Ezért a végleges megoldás kialakulásáig a Kos­suth Múzeumban rendezünk folyamatos kiállítást Benedek Péter képeiből. — Mikor nyílik? — Barcsay Jenő az idén ok­tóber 29-én nyitja meg. A mú­zeum két termében előrelát­hatólag negyven képet helye­zünk ed. A múzeumunk birto­kában levő Benedek-festmé- nyek sorát a Magyar Nemzeti Galériából kölcsönzött képek­kel egészítjük ki. Mint azt a városi tanács művelődési osztályán megtud­tuk, a gyűjtemény elhelyezésé­re az anyagi fedezet megvan. Még az idén a városrendezési terv jóváhagyásával egyidőben várható a döntés, hogy melyik ház ad Benedek Péter művei­nek végleges méltó otthont. Jeles évfordulók Pályázat gyermekeknek, szocialista brigádoknak A dabasi nagyközségi-járási könyvtár, a járási Kossuth Művelődési Központ és a Ha­zafias Népfront Dabas nagy­községi bizottsága pályázatot hirdetett általános iskolás gyermekek részére — az őszi­rózsás forradalom, a KMP megalakulása és a Tanácsköz­társaság kikiáltása hatvanadik, Móra Ferenc és Móricz Zsig- mond születésének 100. évfor­dulója alkalmából. A 7—14 éves gyerekek bár­mely olyan képzőművészeti jellegű alkotással (ceruzarajz­zal, festménnyel, térplasztiká­val stb.), zenei kompozícióval (induló, dal stb.) és irodalmi igényű írással részt vehetnek a pályázaton, amelynek témá­ja az öt évfordulóhoz — azok valamelyikéhez — kapcsoló­dik. A pályaműveket neves művészek, irodalomtörténé­szek értékelik majd. A részvé­tel feltétele, hogy a pályázó a járás valamelyik könyvtárá­nak tagja legyen. A pálya­munkákat 1979. február 15-ig kell átadni a helyi könyvtár­ban. Az értékelés március 20- án lesz, amikor is a legjobb alkotásokból kiállítást nyitnak, illetve műsort adnak. A fentiekkel azonos feltéte­lek mellett a nemzetközi gyer­mekév alkalmából is pályáza­tot hirdettek, Gyermekélet — szép élet címmel. Itt a bekül­dési határidő április 15., az ér­tékelés időpontja pedig május utolsó vasárnapja. Mindkét pályázaton huszon­öt díjat ítélnek oda. A legsike­resebb munkák készítői jutal­mul két hétre olvasótáborba utaznak majd, mások egészna­pos kirándulást tesznek buda­pesti múzeumokban, illetve a Vidám Pariiban, a többiek könyvutalványt kapnak. ★ Az említett két intézmény és a népfront nagyközségi bizott­sága — a járási és nagyközsé­gi pártbizottság egyetértő tá­mogatásával — vetélkedősoro­zatot szervez szocialista brigá­dok részére, ezzel is kapcso­lódva az őszirózsás forrada­lom, a KMP megalakulása és a Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltása 60. évfordulójának méltó megünnepléséhez. A ve­télkedőkön politikai, helytör­téneti, általános és szakmű­veltségi témák szerepelnek. A felhívásra több mint harminc szocialista brigád jelentkezett. A brigádok már megkapták a felkészüléshez szükséges te­matikát és a segédanyagokat. A vetélkedősorozat elődöntői november elején lesznek, a döntőt pedig 1979. március 20- án rendezik. HAZAI ÉVFORDULÓ Tudományos könyvek tárlata A BUDAVÁRI PALOTA fő­épületében, a Nemzeti Galé­riában, rangos nemzetközi ki­állítás nyílt meg te&nap dél­előtt a közönség előtt. Ha­zánkkal együtt 25 ország 144 könyvkiadó vállalata mutatta be tudományos könyveinek színe-javát, zömmel az utób­bi évek terméséből. Kiállító­ként is részt vett közöttük maga az UNESCO, amely­nek programja volt az euró­pai tudományos könyvkiállí­tás megrendezése. Együttesen mintegy 4000 könyvet tekinthetnek meg a látogatók 29 csoportban tudo­mányáganként elhelyezve, il­letve külön kiállítási részen a mi Akadémiai Könyvkiadónk­nak és a megalakulása előtti tudományos könyvkiadásunk­nak a termékeit abból az al­kalomból, hogy most 150 éve az első ilyen tárgyú hazai kiadvány, a Tudós Társaság alapszabálya, megjelentetésé­nek. MEGNYITÓ szavaiban Kö- peczi Béla, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkár- helyettese elmondta: nagy örömünkre szolgál, hogy az első európai tudományos könyvkiállítást Magyarorszá­gon rendezték meg, éspedig a magyar akadémiai könyv­kiadás évfordulóján. Ez a könyvkiadás a tudomány min­den ágának fórumot terem­tett, széles körű ismeretter­jesztő tevékenységet folytat, és idegen nyelvű kiadvá­nyainak bőségével elősegí­tette, hogy a magyar tudo­mány bekapcsolódjon a tudo­mányok nemzetközi vérke­ringésébe. Köszönetét mond­va az UNESCO-nak és azok­nak az országoknak, ame­lyek felkarolták a magyar ki­állítási kezdeményezést, hang­súlyozta, hogy a béke ügye az, amit az igazi tudománynak szolgálnia kell. Moenis Taha-Hussein, az UNESCO főtitkárának kép­viselője a megnyitó ünnepsé­gen elmondott beszédében a helsinki záróokmány igen po­zitív és konkrét folytatásá­nak mondotta e kiállítás lét­rehozását, és háláját fejezte ki érte Magyarországnak. Me­leg szavakkal méltatta szel­lemi eredményeinket és könyv­kiadásunkat, s egyebek között kiemelte azt, hogy nálunk minden jelentős mű hozzáfér­hető magyar fordításban. A KIÁLLÍTÁS röviden is­mertetése aligha lehetséges, olyan bőséges. Itt most csak egyik részét: a hazai akadé­miai kiadás 150. évfordulójá­ra e másfél évszázadra is át­tekintést nyújtó részt emel­jük ki. Látjuk ott az első ki­adványoktól kezdve minden korszak, minden évtized je­lentősebb munkáit, s szem­mel láthatóan színesebben, gazdagabban az utóbbi ne­gyedszázadét — az Akadémiai Kiadóét. Ennek történetéről számolt be az újságíróknak a megnyitó előtti sajtótájékoz­tatón Bemát György, a ki­adó igazgatója, aki maga is ju­bilál e területen, s az ered­mények az ő tevékenységét is fémjelzik. Az eltelt negyedszá­zad alatt egy új, határozott, modern karakterű tudományos könyvkiadás bontakozott ki és szerzett nemzetközi tekin­télyt. Itthon a nagyközönség főként a szótárakról és a le­xikonokról ismeri, a szakem­berek a maguk területén meg­jelenő. a tudomány fejlődé­sével lépést tartó könyvek és folyóiratok sorával, külföl­dön pedig rangos idegen nyel­vű kiadványairól. 1954-ben mindössze 280 ezer forint ér­tékű könyvet exportált a ki­adó a szocialista országokba, ma a világ minden részére kiterjedő exportja az akkori­nak ötvennégyszerese. For­galma egyébként a mai 254 millióval ugyanennyiszerese saját egykori összes forgal­mának, s negyedét képviseli a mai teljes hazai könyvki­adói forgalomnak. Számos szakterületen nemzetközi rang­ja van, sőt, nemzetközi köz­pont szerepe is. ELÖREPILLANTVA Ber­náth György elmondotta, hogy a tradíciókat folytatva új vo­násként a hatalmas funda­mentális összegező munkák kiadása kerül előtérbe, pél­dául húsz kötetben a hazai művészet története, hat kö­tetben a néprajzé, tíz kötet­ben a világirodalomé, továb­bá növekszik a jelentősége « harmadik világnak készülő angol és francia nyelvű teljes oktatási anyagok kiadásának is a felhasználók és az UNES­CO nagy elismerésére. Németh Ferenc NYELVMŰVELŐ KÖTETEK A gondolattól a beszédig A napokban több nyelvmű­velő, helyes beszéddel foglal­kozó könyv jelent meg a Kos­suth Könyvkiadónál. A filozófia válaszol Kelemen János a nyelvről, mint az emberi élet egyik alapvető és legbonyolultabb jelenségéről ír. A nyelvfilo­zófia kérdései című munká­jában kifejti: a nyelv tör­vényszerűségeinek ismerete igen fontos ahhoz, hogy pon­tos képet alkossunk az em­berről. A nyelvvel többféle tudomány foglalkozik, a lé­SZINHAZI ESTEK A hazug Goldoni komédiája az óbudai kamaraszínházban Gondold anciaiog át a játékteret ket_ tészelő kékvízű csatornán, praktikus hidacskán közlekednek a játszó sze­mélyek e csatorna fölött, ám időn­ként, a játék hevében, vagy ha nagyon sürgős a dolguk, át is ugranak — eset­leg esernyőjük nyelére vagy kivont spádéjukra támaszkodva — a canalén. A „parton” matracpuha a kövezet, hogy ha Arlecchino vagy Brighella — a szolgák sorsa szerint — hasraesik vagy ülepére huppan, ne üsse meg nagyon magát. Egyébként ezek a par­tok” időnként egy velencei terecskét jeleznek, időnként valamely utcát, máskor egy fogadó udvarát, s azok a gerendákból ácsolt emelvények is, me­lyek a játéktér két sarkában maga­sodnak, hol egy módos polgárház er­kélyéül szolgálnak, hol egy vendégfo­gadó szobájául, hol meg egyszerűen csak arra valók, hogy a színészek jókat rohangáljanak rajtuk, lépcsőn fel, lép­csőn le, erkélyről le, erkélyre fel, sőt, hogy időnként egyenest akrobatikus haskelepeket meg légbukfenceket hajt­sanak végre a gerendák között, fölött, alatt. Ennyiből is kitűnhet: a vendégren­dező, a fiatal Csiszár Imre, mozgal­mas, pergő, időnként fergeteges tem­pójú előadást rendezett Carlo Goldoni 1750-ben írt, s a commedia deli’arté­riái már több, de az igazi jellemvíg­játéknál még kevesebb közismert da­rabjából, A hazugból. Az óbudai Ifjú­sági Ház színháztermében megfordí­totta a szokásos rendet: a játéktér a nézőtérre került, s a nézők egy része fent ül a színpadon, a többiek meg a fentmaradó három oldalon ülik kö­rül a Kállai Judit ötletességét dicsérő porondot. PorOIld — mondom, s ebben az is benne van, hogy Csiszár a játékban megtartja a korszak színjátszásának néhány elemét: a bohócmaszkszerú arcokat, a commedia deli’ arte állan­dó figuráit jellemző öltözékeket, s a játékstílus bizonyos vonásait, ám eh­hez a jól értelmezett korhűséghez a. mai modern színjátszás mozgáskultú­ráját, fanyar ötletekben bővelkedő hu­morát, s főként: a csupán egy-két jel­lemvonással megrajzolt Goldoni hősök teljesebb karakterét adja hozzá. A keverék érdekes és roppant mó­don szórakoztató. A kötelezően mara­di atya például — Pantalone — egy­szerre házi zsarnok és zseboroszlán, s valamiféle mai, a fiúk nemzedékével szemben már-már tudathasadásosan ér­tetlenül álló apa. A másik apa, aki — ugyancsak a kötelező szabályok szerint — orvos, nem csupán gutaütésesen indulatos és önfejű, hanem a kapko­dásai, az eseményekkel lépést tartani kívánó kétségbeesett rögtönzései révén már-már tragikomikus alak. A ko­média főhőse, a bámulatosan könnyed szavú, magyarul: összevissza hazudozó, a lódítást csaknem művészi szinten űző Lelio. eme egyébként sziporkázó színészi bravúrokra alkalmat adó tu­lajdonságai mellé megkapja a mai fe­lelőtlen aranyifjak, a senkit és semmit (önmagukat sem) komolyan nem vevő tengő-lengő legénykéket enyhén kriti­záló vonásokat is. Csiszár tehát úgy állítja színre ezt a pompásan megírt, remek játéklehetőségeket nyújtó ko­médiát, hogy miközben a néző szinte levegőt sem kap a fergeteges tempó­tól és a jóízű nevetéstől, egy picikét a mai viszonyokat is kineveti: a felfelé törleszkedőket, a pénzt az érzelmeknél többre becsülőket. Goldoni óta e téren nem sokat változott a világ, s ezt ez az előadás is érzékelteti. Játszani engedi a rendező színészeit, s azok szívesen élnek is a lehetősé­gekkel, noha könnyűnek éppen nem mondható a dolguk, mivel — legalább­is budapesti színpadokon nagyon rit­kán látható olyan komoly fizikai igény- bevételt is jelentő színészi munka, amit itt élvezhetünk. S ebben a frissesség­ben nemcsak a színház fiataljai jár­nak élen: a két, a középgenerációhoz tartozó szereplő, az atyákat játszó Dégi István és Harkányi Endre is ugyanolyan teljesítményt nyújt, mint a főiskoláról .most kikerült címszereplő, a Leliót játszó Tahi László, vagy az ugyancsak most végzett Józsa Imre vagy Straub Dezső. A lányok: Szerencsi Éva és Frajt Edit £h., meg a kötelező szoba­lány figurát megtestesítő Szabó Éva egyszerre kedvesek, cserfesek, csino­sak és csábosak. Jó alakítás Kránitz Lajos bumfordi Arlecchinója és Kovács Gyula enyhén groteszk Brighellája. Turgonyi Pál három epizódfigurában jeleskedik. Kellemesen szórakoztató este, csi­petnyi komolyabb tanulsággal. A játék­ba belefeledkező néző még a retten­tően kényelmetlen székek okozta de­rékfájást is csak az előadásról kifelé jövet veszi észre. Takács István nyeget illető kérdésre azonban a filozófia válaszol. A könyvben a szerző kere­si rájuk a választ. Amint be­vezetőjében, írja: a nyelvfilo­zófia, mint a nyelvről szóló filozófiai elmélet, az emberi tudás egész szerkezetét pró­bálja magyarázni. Már Marx és Engels is többször utalt a nyelvre, Marx hangsúlyozta, hogy az egyedülálló, egyes ember társadalmon kívüli termelése éppoly képtelen­ség, mint a nyelv kifejlődése együtt élő és egymással be­szélő egyének nélkül. Vagyis fontosnak tartotta a nyelv­vel való foglalkozást, a nyelv ugyanis olyan régi, mint a tudat. A tudat társadalmisá­gának éppen a nyelvhez kö­töttség az egyik eleme. A szerző közvetlen célja az, hogy feltárja, miként érvé­nyesülnek ezek az összefüg­gések a gondolkodás törté­netének egyik legfontosabb korszakában, a XVII. és a XVIII. század filozófiai irány­zataiban, amelyek az úgyne­vezett hagyományos nyelv­felfogást is megteremtették. A könyv tehát elsősorban tudo­mányos és ideológiai törté­net. Emellett azonban az a cél is vezeti, hogy hozzájár ruljon azoknak a fogalmak­nak az elemzéséhez, melyek a nyelv filozófiai problémái' nak marxista megközelítésé hez szükségesek. Közéletisé; 6’ műveltség A kötet szerzője. Deme László ismert nyelvművelő, a tudományok doktora, tan­székvezető professzor. Azon tudósok közé tartozik, akik szívesen művelik a népszerű tudományos isme-ettériesz- tést. E most megielent köny­ve a Közéletiség, beszed, nyel­vi műveltség is ebbe a kate­góriába tartozik. Segíteni akar azoknak, akik a közéletben szeretjeinek s szépen, helye­sen kívánnak beszélni. Könyvének műfaját netté-* meghatározni. önmaga a be­vezetőben olvasmánynak mi­nősíti. De ennél több. olvan tanulmány, amely könnyed stílusban s°k jó tanáccsal lát­ja el az olvasót. Arra tanít, hogy miként igazítsa monda­nivalóját a beszédhelyzethez, hogyan építse fel előadását, miként készüljön rá, hogyan jegyzeteljen felszólalás, be­széd előtt. A kötet második részében a közéleti nyelvhasználat faj­táit foglalja össze: a szótól elindulva, a mondaton, majd a bekezdésen át eljut a be­szédmű egységéig és tagoltsá­gává. Ezzel hozzájárul közéle­ti beszédkultúránk tovább­fejlesztéséhez, segít mind­azoknak, akik valamilyen tisztséget viselnek, hogy bát­rabban és szebben fogalmaz­zák meg mondanivalójukat. A megfelelő forma Wacha Imre könyve első­sorban a fiatalokhoz szól, áo- szerű tudományos nyelven. Az ifjúság élőszóbeli megnyi­latkozásairól, a beszéd gondo­latokat közvetítő és elrejtő szerepéről, a gondolkodás '«a nyelv kapcsolatáról. Mindezt olyan érdekfeszítően, hogy könyvét szinte egy szussza- násra végigolvassa az ember. Minden fejezete egy-egy vers­szakkal, vagy néhány vers­sorral kezdődik, amelyek a nyelvről, a beszédről, a ki­mondott gondolatokról valla­nak költői erővel. A szerző ezekből kiindulva fejti lei mondanivalóját a Beszélges­sünk a beszédről című mun­káiéban. ír a szokásokról, a kiala­kult társadalmi formákról, arról, hogy ezek miként hat­nak a mai helyzetben és ho­gyan határozzák meg még ma is: hol. mi illik, illetve milyen nyelven felezzük ki magunkat. Másképpen ír az ember és másképpen beszél. Ezt mindenki tapasztalhatta, akt megpróbálta gondolatait naoirra vetni. Ha kicsit is fi- gvelt magára, megdöbbenés­sel tapasztalhatta írás köz­ben. hog-an változtok meg gondolatai. mennvira más lett. mennvire kibővült,, tel- 1eseM>é vált az a mondat, smeiv végül tolla alól kike- -ekedett. Ahogvan a sze-zö tonáesolia: c*ak ewctlnv do- 'earó! ne feledkezzünk ment *lös-óh(rn sryhnseyn az olnasó- ho- fordulunk, hanem n hall­gatóhoz. Dzért fontos.\ hogv ‘udjunk élni a '•’■A-.roi Gall Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents