Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-14 / 243. szám

1978. OKTOBER 14., SZOMBAT vxMtom °OMAZ Tanácstagok községjáráson Régi hagyomány Pomázon, hogy a község vezetői, a Ha­zafias Népfront tagjai és a J.nácstagok ellátogatnak a köz­ség cigánytelepére, üdülőte­rületeire, hogy közvetlenül a lakosságtól hallják, melyek a legsürgősebben megoldandó feladatok. Tájékozódnak egye­bek között arról is, hogy mi­lyen társadalmi munkák nyo­mán épül-szépül a község. Rendszeresen figyelemmel kísérik a községi építkezése­ket is. Legutóbb csütörtökön, a tanácstagok és a Hazafias Népfront pomázi elnökségé­nek tagjai ellátogattak az új lakótelepre, és az ifjúsági ház építkezéséhez. Tájékozódtak a kivitelezésről, a munkák minőségéről. A helyszínen tapasztaltakat felhasználhat­ják a november—december­ben sorra kerülő tanácstagi beszámolókon. PILISSZÁNTÓ Környezetvédők Két év alatt 1 millió 200 ezer forint értékű település- fejlesztő társadalmi munkát végzett Pilisszántó lakossága. Három kilométer járdát, sport­öltözőt építettek, parkosítot­tak, facsemetéket, virágot ül­tettek. Évek óta rendszeresen tisztítják a lefolyókat, csa­tornákat. Környezetvédelmi •munkájuk a kertbarátmozga- lom tavalyi megszervezése óta még eredményesebb. Csábítanak a hétvégi házak Húszezer hétvégi házat épí­tettek a Dunakanyar szerel­mesei Szentendrén és a szent­endrei járás 13 községében. Egy-egy nyári munkaszüneti napon több mint 100 ezer ki­ránduló keresi fel ezt a terü­letet. A nagy idegenforga­lom befolyásolja a bűnözés alakulását. A szentendrei. já­rásban tavaly 286, a város­ban pedig 215 SmérEíé vált bűncselekményt követtek el. A vagyon elleni bűncselek­mények aránya a többiekhez képest nagyon magas. Tavaly a területen összesen 254 eset adott munkát a bűnüldöző szerveknek. Aluljáró a végállomásnál A Pest megyei KÉV dolgozói Szentendrén, a HÉV vég­állomásnál az alaljárórendszer befejező munkáinál tartanak. Jövő héten megkezdődnek az új létesítőién: szilárdsági pró­bái is. öt hétig fesztiválváros JÓL SIKERÜLT NYÁRI PROGRAMOK Az idén nyáron 20. alkalom­mal megrendezett Szentend­rei Nyár öt hétig fesztivál- várossá varázsolta Szentend­rét. A kisváros művészeti éle­tére, műemléki nevezetessé­geire, a Teátrumra és a temp­lomtéri játékokra, az izbégi jühiálisra és az ifjúsági na­pokra tízezrek voltak kíván­csiak. Az ízléses plakátok, műsorfüzetek — bár néme­lyik későn — részletes, átte­kinthető tájékoztatást adtak a 61 rendezvényről. A város több mint 276 ezer vendégéből legtöbben a mú­zeumokat látogatták, de nagy volt az érdeklődés a 18 ál­landó és időszaki kiállítás iránt is. A- Szentendrei Nyár ideje alatt mutatkozott be a testvérváros. Kőszeg is. A Barcsay-gyüjtemény kert­jében sikeresen szerepelt a Concordia Kórus. A régi ha- gyöhiányokat, Vásári szoká­sokat, vígságot nem nélkülö­ző izbégi juniális az utóbbi két műsorral együtt azt bi­zonyítja, hogv a jól előkészí­tett profilbővítés hasznára válhat az ünnepi műsorrend­nek. Nem eltartottak MUNKATERÁPIÁS GONDOZÁS POMÁZON Az agysérültek gyógyító jel­legű foglalkoztatása nem új módszer, a történelem folya­mán újra meg újra felfedez­ték. Napjainkban térhódítá­sát a szociálpszichiátriai szem­léletmód elterjedésének kö­szönheti. A pomázi Munka- terápiás Intézet betegeinek többsége csak megfelelő gon­dozási keretek között képes folyamatosan részt venni a különféle munkákban. Ez a keret a helyesen ki­alakított szocioterápiás lég­kör. Az intézet orvosai sokat fá­radoznak azon, hogy a meg­tervezett foglalkoztatás — rnészetesen díjazott — haté­konyan csökkentse a beteg­ség következtében kialakult kiszolgáltatottság-érzést. A be­teget ki szerelnék mozdítani az elszigeteltségből és erre is alkalmas a munka, mert köz­ben társas kapcsolatok ala­kulnak ki. A munkafolyama­tokat fázisokra bontják, így a betegek, . az azonos munka­helyen tevékenykedők össz­teljesítménye, sőt, nem utol­sósorban egyéni keresete is az összehangoltságtól függ. A pomázi intézet betegei évek óta átlagosan három­millió forint értékű munkát végeznek. Idén az ápoltak munkájának értéke megkö­zelíti a kilencmilliót. Ez az adat azt is bizonyítja, hogy a betegek többsége tulajdon­képpen megkeresi a saját mi­nimális ellátásához szüksé­ges összeget, eszerint nem eltartottja a társa­dalomnak. A rehabilitációs és terápiás munkákban természetesen el­sődleges cél a gyógyító iellec, de emellett azt is hangsúlyoz­ni kell, hogy a betegek ké­pességükhöz mérten új érté­ket állítanak elő, részt vesz­nek a nemzeti jövedelem meg­termelésében. onnan — IiUESZ-parkok, honvé­delmi gyakorlatok segítik a szentendrei iskolások honvé­delmi és közlekedési ismere­teinek gyarapítását. A törté­nelem- és állampolgári isme­retek című tantárgy oktatá­sában pedig a Kossuth Lajos j Katonai Főiskola és a városi rendőrkapitányság segít. Az egészségügyi felvilágosításhoz pedig a TIT nyújt támogatást. — Meselordító úttörők. N. r- szerű a szentendrei gyermek- könyvtár kiadványa, amely­ben a város úttörőinek orosz nyelvből fordított meséi je­lentek meg. Ezt a szentend- *ei kezdeményezést a Ma­gyar Üttörő Szövetség és a televízió országos méretűvé szélesítette. — Bulgária a szocializmus útján címmel látható kiállí­tás a pomázi Beniczky úti ki­állítóteremben. — Egészségünk címmel tá­jékoztató füzetet jelentetett meg a szentendrei járási Vö­röskereszt egészségnevelési munkabizottsága. Az érdek­lődők tájékozódhatnak belő­le a járásban folyó egészség- nevelési, közegészségügyi mun­káról, az egészséget romboló külső hatásokról, a rehabili­tációról és az egészségügy rendezvényeiről. Az operatív bizottság, az ötvenszemályes aktívaháló­zat lelkes előkészítő munká­ja, valamint a helyi vállala­tok 100 ezer forint értékű tár­sadalmi munkája nyomán si­került elismerésre méltón a Szentendrei Nyár ’78. Gondok csupán a vendég­látással voltak. Az élelmiszer- boltok, éttermek dolgozóinak erejét próbára tette a város lakosságát is meghaladó na­pi turistaforgalom. A jövőben több mozgó­árusra, az éttermek sze­mélyzetének időszakos növelésére lesz szükség. Ezenkívül fontos, hogy a kö­vetkező évi rendezvényre üzembe helyezzék a Zöldfa­étterem korszerűsített egysé-' geit, kialakítsák a Béke-étte­rem Liget utcai olcsó étkez­déjét, elkészüljön az ízbégre tervezett étierem és a Sza­badtéri Néprajzi Múzeum­ban a vendéglő. Szentendre város tanácsá­nak néprajzi bizottsága a na­pokban értékelte a rendez­vénysorozatot és egyben ja­vaslatot tett a jövő évi oroff- ramra. E szerint nyáron Szent­endre ad otthont a művésze­ti főiskolák második talál­kozójának, a megyei nemzeti­ségi fesztiválnak, a gyerme­kek nemzetközi éve rendez­vényeinek. Addigra elkészül és megtekinthető lesz a Ke- rényi-gyűjtemény és a Kisga- léria. A teátrumi és templom­téri játékok új műsorral kedveznek az érdeklődőknek. A művelődésügyi osztály már most hozzálátott a gazdagnak ígérkező program részletes kidolgozásához. A jövő év ele­jére szeretnék a teljes mű­sort elkészíteni és nyomdái­ba küldeni a plakátokat, r-os- pektusokat, tájékoztató füze­teket és katalógusokat. fSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSffSSS*SSS*SfSSSSSSSSSSSSS*SfSSSSSSSSSSSSSSS/S/SSS//SSSSSfSSSSJ>SSSSSSS*SfSSS//fSSSSSSSSSrS/'S*SS'4 Egy csepp festék Polietilént fújnak flakonná Fejlődik a Kék Duna ipari főágazata Egyre jobb eredményeket ér el a Kék-Duna Szakszö­vetkezet ipari főágazata. A Szentendrei-sziget asszonyai, lányai közül 208-an dolgoznak a szövetkezet kis üzemeiben. Pócsmegyeren, Kisorosziban, Szigetmonostoron és Tahitót- faluban a bakelit-, a flakon-, a műanyag-fröccsöntő, a la­katos, a PVC-reklám üzem­ben és a tmk-szerszámüzem- ben 50 millió forint értékű terméket állítanak elő. Októ­ber elejére 41 millió forint értékű árút termelnek. BIP-család Tahiból Benkő László főágazatveze­tő a legtöbbet termelő fla­konfúvó üzemet mutatja be Tahitótfaiuban. Évente 25 mil­lió forint értéket hoz létre a kisoroszi flakonüzemiekkel együtt hatvannégy munkás. A KHV-nek négyféle flakont gyártanak. A BIP-család és a tojássampon tartályaiból 20 millió hagyja el az idén Tahitótfalut. A kis üzemek még kisebb helyiségében Marosi Jánosnét találjuk három nagyméretű daráló mellett. A selejt flako­nokat és a gyártáskor kelet­kezett felesleges műanyagda­rabokat őrli zsákszámra. Kü­lön gépben a pirosat, másik­ban a sárgát és a rózsaszínt. A lencsénél is kisebb őrle­ményt a flakonfúvóban hasz­nálják maid fel újra. Igv ta­karékoskodnak az alapanyag­gal és ezért nincs selejt a fla­konüzemben. A Szovjetunióból érkező évi nyolcszáz tonna, hódarához hasonló, fehér polietilént Li- getvári Istvánné színesíti. Egyszerre 50 kiló alapanya­got tölt a keverőgépbe, tesz hozzá némi porfestéket, vagy más színezőanyagot. Napon­ta tíz tonnát készít elő,továb­bi feldolgozásra. Néhány zab- szemnyi piros elegendő egy nagy zsák fehér polietilén anyagának megfestéséhez. A műhelyben csupa saját készítésű gépet látunk, vala­mennyit a szakszövetkezet tmk-sai készítették. Jelenleg már kilenc flakonfúvó gén üzemel két műszakban. A hét évvel ezelőttinek csaknem háromszorosát termelik. Ha megérkezik az olasz automa­ta, akkor ismét meghárom­szorozódik a termelés. A kesztyűs balkéz A kilenc flakonfúvó gépet szekrény nagyságú, hatalmas darálóhoz lehet hasonlítani. Épül az Omszki park Pest megye termelőszövetkezetei társadalmi munkában szállítják most a sódert a budakalászi bányából az Omszki park területére. Naponta több mint 450 köbméter kaviccsal töltik fel a gödröket. Garatjába zsákból ömlik a szemcsés műanyag. Belsejé­ben összeolvad és a száján gyerekcsuklónyi szélesen, cső­szerűén, forrón érkezik a mun­kásnők kezeügyébe. A kesz­tyűs balkéz leszedi a még meleg (műanyagcsövet, formá- zóba rakja, amelyben végle­ges alakot nagynyomású le­vegő segítségével nyer. Utá­na már csak egy művelet van hátra, a jobb kéz rekeszbe dobja a galléros flakont. A gép túloldalán ülő asszony késsel lecsípi a flakon nya­kán gyártáskor raj tmaradt sorját. Egy-egy gépen ket- ten-ketten dolgoznak. Amikor a gép elkészített 3C0 flakont, a kezelő átveszi a kést, a fla­kon nyakát csinosító pedig felhúzza balkezére a fehér kesztyűt. A fúvónál jóval több a dolog, nehezebb is a mun­ka, ezért cserélnek, osztják meg testvériesen a tenniva­lókat. Tizenhat órát dolgoznak a gépek, még a váltáskor sem állítják le őket. Délután két órakor az egyik mellett Nagy Mvhályné várja, hogy odaül­hessen Papp Károlyné he­lyére. A váltótárstól megtu­dom, hogy négy évvel ezelőtt a tojássamponos flakonokból mindössze 7—800 darabot tu­dott gyártani, most meg már 4200-at, Társai is ennyit ter­melnek, beletanultak a mun­kába, azonkívül a gépeket is kezesebbé tették a tmk-sok. A BIF-flakonokból ennél ke­vesebbet készítenek, mert az jóval nagyobb. Nóga Zoltánná csoportve­zet ö szúrópróbaszerűen el­lenőrzi a termékek súlyát. A kis flakon 12—15 grammnál nem lehet nehezebb. Húsz­milliós mennyiségnél, ha da­rabja csak egy grammal több, akkor is húsz tonna, azaz négyszázezer forint lenne a kár. Új képzés, új termék A szakszövetkezet fejlesz­teni akarja az ipari főágaza­tot. szeretné, ha gyökeret eresztene területükön a mű­anyag-feldolgozás. Éppen ezért műanyagipari szakmunkás- képzést szervezett a tagság számára. Tahitótfaiuban je­lenleg 35 szövetkezeti dolgozó sajátítja el a Műanyagipari Kutató Intézet és a PEMÜ szakembereitől két év alatt a szakmát. Benkő László főágazatve- zető elmondta, hogy a flakon­fúvó üzemben jövőre új ter­méket gyártanak. Egyliteres beosztással ellátott növény­védőszeres palackokat. Ezzel a kiskerttulajdonosoknak ked­veznek, mert jelenleg csu­pán huszonöt és ötven kilo­grammos zsákokban kapha­tók növényvédő szerek. A Ta- hitótfaluban készülő. meg­töltött palackok a KGST-or- szágokba is eljutnak. Helyben nevel az Óbuda A csaknem hatezer dolgo­zót foglalkoztató Öbüda Tsz- ben az egyesülés óta eltelt kilenc hónap eredményei be­bizonyították, hogy a nagy körültekintéssel végrehajtott átcsoportosítás és az új szer­vezeti felépítés alkalmas volt arra, hogy az átállás zökke­nőmentes legyen. A tagság el­fogadta az egyesült szövetke­zet vezetőségét, bízik dönté­seik helyességében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy eredményeik idén is vább javultak. A termelőszövetkezetben 206 vezető beosztású dolgozó te­vékenykedik. A káderfejlesz­tési és káderutánpótlási terv­ben 55-en szerepelnek olya­nok, akik magasabb beosztás­ra alkalmasak. A fizikai dol­gozók közül 32 végez közép-, vagy felsőfokú tanulmányo­kat, ezzel megteremtve a le­hetőséget arra, hogy vezető­vé váljék. A vezetők közül negyven­kilenc a nő, nyolcvankettő pe. dig 35 éven aluli.' Az Öbuda Tsz-ben a ká­dermunka szerves része az irányító tevékenységnek. A folyamatosságot fontosnak tárt­ják, éppen ezért a legutóbbi pártbizottsági ülésen elhatá­rozták. hogy a jövő vezetőit a tehetséges fizikai dolgozók és nők közül, a szövetkezet tagjai közül választják ki. A középszintű vezetők konkrét társadalmi feladatokkal bíz­zák meg, hogy közéleti em­berré váljanak. Még az Idén felülvizsgálják az erkölcsi bizonyítványhoz kötött mun­kaköröket és átnézik a szak­mai képesítéseket. Korszerű kereskedelem Horányban AZ ÜZLETHÁLÓZAT FEJLESZTÉSI TERVE Szigetmonostoron az 1760 lelket számláló községben és a horányi üdülőterületen nya­ranta háromezren tartózkod­nak. A különböző ellenőrzé­sek során szerzett tapasztala­tok szerint ezen a környéken jó a kereskedelmi ellátás. A községi tanács már 1973- ban készített üzlethálózat-fej­lesztési tervet. Ezután ha­marosan együttműködési meg­állapodást kötött a szentend­rei járási ÁFÉSZ-szel. En­nek lényege, hogy a község­fejlesztési alapból 200 ezer forintot kap az ÁFÉSZ, cseré­be határidőre. 1976-ig korsze­rűsíti a presszót, a húsboltot, az élelmiszerboltot és az ital­boltot. A nyárra (részben ál­lami dotációval) Horányban átadják rendeltetésének a várva várt 200 négyzetmé­ter alapterületű élelmiszer- boltot. Az üdülőterületen je­lenleg két élelmiszerbolt és öt vendégátóegység üzemel, és a 332-es számú Falatozó kivételével valamennyi meg­felel a követelményeknek. Szigetmonostoron öt élelmi­szer- és két vendéglátóegység várja a vendégeket, 1985-ig a szentendrei járási ÁFÉSZ- től várható a presszó és a ve­gyesbolt bővítése, illetve er> büfé megnyitása. Az ÁFÉSZ vezetői rendszeresen részt vesznek a falugyűléseken, rhol közvetlenül megismerhetik a lakosság kéréseit. A szigetmonostori tanács legutóbbi ülésén is szó volta kereskedelemről. A hozzá­szólók javasolták a Zöld-csá~- da működési engedélyének visszavonását, mivel a kocs­ma zavarja az üdülőterület nyugalmát. Az oldalt írta: Udvardi Gyöngyi Foto: Halmágyi Péter

Next

/
Thumbnails
Contents