Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-28 / 229. szám
1978. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK xJűrtífy A fegyveres erők napja előtt Pest megyében Megemlékezések, kitüntetések A közelgő fegyveres erők napja alkalmából tegnap a Pest megyei Rendőr-főkapitányság épületében kitüntetéseket adott át dr. Honti János rendőr vezérőrnagy, Pest megyei rendőr-főkapitány. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával Oszterman Pál rendőr főtörzsőrmestert, ezüst fokozatával Mészáros Lajos rendőr alhadnagyot, Székely József rendőr zászlóst, Kása János és Tóth István rendőr főtörzsőrmestereket, míg bronz fokozatával Schiller Gyula rendőr főhadnagyot, Fehér Gyula rendőr törzszászlóst és Király István rendőr törzsőrmestert tüntették ki. A Közbiztonsági Erem arany fokozatát tizenegy, ezüst fokozatát tizenöt, bromz fokozatát pedig egy személy kapta meg. ★ A Pest megyei MHSZ-veze. tőség és a Polgári Védelem Pest megyei Parancsnoksága közös ünnepséget tartott tegnap délelőtt az MHSZ megyei székházéban. Az ünnepségen részt vett dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára, dr. Ilcsik Sándor, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese és dr. Gulyás Ilona, a Pest megyei Tanács pártbizottságának titkára, valamint az egyik ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulat párt- és Komszomol-szervezetének képviselői. Ünnepi beszédében Gál Jenő őrnagy emlékezett meg hazánk fegyveres testületéinek fejlődéséről, eredményeiről. Ezután Weisz Lajos őrnagy ismertette a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és a munkásőrség országos parancsnoka közös ünnepi parancsát. A honvédelmi miniszter parancsa értelmében Jfíonoé- delmi Érdemérem kitüntetést adott át dr. Csalótzky György Marosvölgyi Lajosnak, a szentendrei, Kovács Károlynak, a ceglédi városi tanács elnökének és Kálmán Ferencnek, a dabasi járási hivatal elnökének. Takács Ferenc ezredes, Pest megye polgári védelmi törzsparancsnoka a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát nyújtotta át Somogyi Károly alezredesnek, és Szőke Imre őrnagynak, Szentendre, illetve Nagykőrös polgári védelmi törzsparancsnokainak. Bronz fokozatot kapott Kukorda Tibor őrnagy, a megyei polgári védelmi parancsnokság tisztje. Ezután Szászi Béla alezredes, az MHSZ Pest megyei vezetőségének titkára, az MHSZ főtitkára nevében Kiváló MHSZ Munkáért jelvényeket adott át. A jelvény arany fokozatát érdemelte ki Fodor Márton őrnagy, a sző. vétség megyei vezetőségének tagja, Miklós Imre megyei vezetőségi tag, gépjárműoktató, Batu József, a ceglédi vezetőség gépjárműoktatója és Bori Jánosné, a ceglédi MHSZ-szervezet takarítónője. A továbbiakban egy ezüst- és három bronzjelvényt, valamint három elismerő oklevelet, s tizenegy jutalmat vehettek át az MHSZ-mun- kában jeleskedők. Tarsolyában a marsall bot Élenjárók parancsnoka Karcsú dombok között kanyarog a terepjáró. Elhagyjuk az akácerdőt, s feltűnik a lőtér: a torony tetején piros zászlót lenget a szél. Az egyik Pest megyei alakulat katonái fekvő helyzetből céloznak, s a golyók tompa puffanások közepette vágódnák céltáblába. Az alegységparancsnok fiatal hadnagy: szemmel láthatóan elégedetten nyugtázza a dicséretes teljesítményt. Határozott utasításait fegyelmezetten végrehajtják a beosztottak. S ha alaposabban megfigyeljük arcvonásait, azonnyomban kiderül a tiszt alig néhány évvel idősebb azoknál a sorkatonáknál, akiket gondjaira bíztak. Az elhangzott vezényszavak pontos végrehajtása pedig egyértelműen arra utal: a csekély korkülönbség ellenére is olyan légkört teremt, ahol parancsnok és beosztott egyaránt mindent megtesz a közös feladat teljesítése érdekében. S a kiváló lőered- mények még inkább alátámasztják ezt az összhangot Alaposan megismerni A hadnagy még nincs huszonhat éves: Fejős János ennek ellenére olyan tekintélyt vívott ki magának, mintha már hosszú évtizedek óta katonatiszt lenne. Vajon mi a titka mindennek? A középtermetű, fekete hajú fiatalember a- lövészet szünetében megfontoltan, válaszolt: — Mindig olyan munkatársi légkör kialakítására törekszem, amelyben a fegyelem a döntő. A hétköznapok kemény, sokszor fáradságos munkája vezet a kiváló 16- eredményékhez. Igyekszem rendkívül alaposan megismerni minden hozzám kerülő sorkatonát, rendszeresen elbeszélgetek valamennyiükkel, tudnom kell az esetleges otthoni problémákról. S csak ezután következhet a feladat végrehajtása... Az elmondottakból, rokonszenves hitvallásából egyértelműen kiderült: e célkitűzés valóraváltásához nem kevés pedagógiai érzékre van szükség. Nos, Fejős János, a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépesített lövészszakán végzett, ahol a haditechnikai ismeretek mellett megtanították arra is, miként kell okosan foglalkozni beosztottjaival. Igaz, a pedagógia tudományát már odahaza is némileg elsajátította, hiszen édesapja tanár, az édesanyja egészségügy} gondozónő, s arra nevelték fiukat, hogy minden körülmények között emberségesen, felelősségteljesen viselkedjen — bármerre veti is a sors. S a szülők — tősgyökeres •nagykátaiak, bár most Jászberényben élnek — nemigen sejtették, hogy fiuk már kamaszkorában elhatározta: katonatiszt lesz... Rokonszenves technika — A jászberényi Kállai Éva a i gimnáziumiba jártam középiskolába, s négy osztálytársammal jóval az érettségi előtt úgy döntöttünk: a tiszti pályát választjuk élethivatásul — elevenítette fel a pályaválasztás időszakát Fejős János. — Korábban ugyanis pedagógusaink több alkalommal elvittek bennünket látogatásra az egyik laktanyába, ahol a katonás fegyelem mellett rendkívül rokonszenves volt számunkra a korszerű technikai eszközök valóságos arzenálja. Így hát mind a négyen a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolára jelentkeztünk 1971-ben, de csak kettőnket vették fel. Ügy érzem, jól választottam... Emlékezetes pillanatot idéz fel beszélgetés közben: a tisztavatás ünnepélyes perceit a Parlament előtt, s miközben az eskü szövegét mondta, arra gondolhatott: beteljesedett kamaszkori álma. Szülei pedig büszkék voltak fiukra, mert olyan pályát választott, amely ugyan rendkívül nehéz, sok megpróbáltatással jár, s éppen ezért igazi hivatás. Ma sem érzi tehernek a munkáját, s ha egy-egy gyakorlat után fáradtan megy haza, gyorsan kikapcsolódik család hirtelen felderül az arca, s megjegyzi: — Főiskolásként nősültem, s diákéveimet megszépítette az, hogy a feleségemet is Szentendrén ismertem meg. Együtt gondolkodik velem, tehát mindig kiegyensúlyozott „hátországot” érzek magam mögött A fiam tizennégy hónapos, most tanul járni, s ha egy kevés szabad időm akad, elviszem sétálni... Célba érnek ja körébea Ennél a témánál! A fiatal hadnagy beosztottjai a közelmúltban elnyerték az alakulaton belül az élenjáró alegység címet s most következő lépcsőfokként néphadsereg! szinten küzdenek a kiváló címért. — Ha a fiúk a jövőben is ugyanilyen céltudatosan és szorgalmasan teljesítik feladataikat, mint eddig, úgy hiszem, célba érünk ... Bár mindezt szerényen jelentette ki, de érezhető volt: rövid katonai pályafutásának szép eredménye lenne ez a siker. A lőtéri torony tetején piros zászló: a fiatal hadnagy kemény, határozott vezényszavait pontosan, másodpercnyi késedelem nélkül végrehajtják a sorkatonák. Minden mozdulatukon látszik: tűzön-vizén át követnék parancsnokukat. Magunk is meggyőződhettünk elöljáróinak igazáról: Fejős János tarsolyában valóban ott az a bizonyos mar- I sallbot... Falas Gábor Taggá nevelés, felelősséggel Pártépltés a Pest megyei alapszervezetekben A Pest megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztálya rendszeresen foglalkozik a párttaggá nevelés, párttagfelvételi munka elemzésével, a kapcsolódó _ párt- határozatok végrehajtásának tapasztala taivaL Ez a türelmet igénylő munka, a marxista—leninista világnézet elfogadtatását, a közösségi gondolkodásmód és cselekvés vállalására, a nép szolgálatára való felkészítést jelenti. Fontos kérdés, hogy az irányító pártszervek és pártalapszervezetek milyen módszereket alkalmaznak a párt sorainak számszerű gyarapítására, összetételének javítására. E kérdést tanulmányozva beszélgetést folytatunk a megye három ipari üzemében, a Csepel Autógyárban, a Fortéban, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában és a mo- nori járás öt mezőgazdasági termelőszövetkezetében 40 fizikai dolgozóval, illetve közvetlen termelést irányítóval, akik ez év első felében lettek a párt tagjai. Ez az adott területen. felvett munkáspárttagok 78 százalékát jelentette. Arra. a kérdésre kerestük a választ, hogyan, milyen hatásokra váltak kommunistává, kik segítették őket életük e nagy döntésében. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az alapsz»rveze- ti vezetőségek tervszerűen, tudatosan foglalkoznak azokkal a dolgozókkal, akik, pártsze- rűen élnek, dolgoznak és vesznek részt a közéletben. Az alapszervezete&ben — helyesen — párttaggá nevelési tervek készülnek, melyek tartalmazzák a pártonkívüli dől. gozókkal való foglalkozás módját is. Az elő iskola szerepe Ismét megbizonyosodtunk arról, hogy a társadalmi és tömegszervezetek jó nevelőiskolák a párt számára. A felvettek 74 százaléka már hosszabb ideje tevékenykedik a szak- szervezeti mozgalomban, vagy a KISZ helyi szervezetében. Többen a munkásőrség, a munkaverseny-mozgalom, a kulturális élet különböző területéin teljesítik pártmegbi- zatásukat és jutnak közelebb a párthoz. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy munkájuk értékelhető és a kapott pártmegbíza- tásokrói időközönként számot adtak a párt, vagy a KISZ vezetősége előtt A tapasztalatok azt mutatják, hogy e területen tovább lehet és kell javítani a pártcsoportok szerepét. A megkérdezetteknek csak 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkájukról a pártcsoportnak számolt be Túlteljesítés a lakásépítésben A parlamenti bizottság tagjainak elismerése ' Számottevően túlteljesítettük az V. ötéves terv első két évének lakásépítési előirányzatát: a tervezettnél 17 ezerrel több lakás készült él ebben az időszakban — hangoz, tatta az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának szerdán a debreceni házgyárban megtartott ülésén Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. Arra is rámutatott, hogy ez év első felében sem következett be lemaradás, így ma már biztosra vehetjük, hogy a tervidőszak első félidejének előirányzatát tekintve is túlteljesítés várható. A nagyarányú lakásépítési program folyamatos végrehajtásának biztosítéka, hangoztatta a továbbiakban a miniszter, az építőanyagipari és az építési kapacitás jelentős megnövelése volt. Lakásépítkezéseink ütemének gyorsulását jól kifejezi az is, hogy hazánkban 1966-ban még csak 277 lakás jutott ezer lakosra, 1978-ban pedig már 345. Ezután arról szólt a miniszter, hogy az úgynevezett kapcsolódó létesítményekkel ösz- gzefüggő gondok enyhítésére számos intézkedést tettek. Ezeket, mint mondotta, nemcsak az állami célcsoportos lakásokhoz, hanem a telepszerűen épülő magánlakásokhoz is el kell készíteni. Az állami lakások átlagos alapterülete 53 négyzetméter körül alakul. Növekszik a félszobákkal bővített, a több- gyermekes családok igényét jobban kielégítő lakástípusok aránya. Az új lakások felszereltsége megfelel a tervezettnek: többségük összkomfortos, s beépített bútorokkal ellátott. Az idei feladatok ismertetése során a miniszter kiemelte, hogy az 1978. évi népgazdasági terv 90 ezer állami lakás befejezését irányozza elő. A félévi tervteljesítés, a folyamatban levő építkezések száma és műszaki készültségi foka, valamint a tanácsok tervszámításai azt mutatják, hogy az évi feladat teljesíthető. A képviselők a vita során elismeréssel szóltak az építőipar munkájáról. Mint mondták, mennyiségileg és minőségileg egyaránt javult a teljesítménye. Ábrahám Kálmán válaszolt a felszólalásokra, majd Gyarmati Jánosnak, a bizottság elnökének javaslatára a bizottság kifejezte elismerését az építőknek azért a munkáért, amit az ötödik ötéves tervben eddig a lakásépítés érdekében tettek. Felhívták a figyelmet: kövessenek el mindent, hogy a kapcsolódó beruházások a lakásokkal együtt készüljenek el. Az ülés után Seres György, a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója bemutatta a képviselőknek a debreceni házgyárat. 72 Fontos követelmény — J párttagsági díj fizetésének je- mint azt a szervezeti szabályzat leszögezi — hogy a párt tagja „sajátítsa el a marxizmus—leninizmus alapjait, rendszeresen fejlessze elméleti, politikai tudását, gazdagítsa műveltségét...” A beszélgetések igazolták, hogy a párt új tagjai munka után szívesen ismerkedtek a politikai tudományokkal, időszerű elméleti-politikai kérdésekkel. A megkérdezettek 27 százaléka végezte el a marxista—leninista esti egyetemet vagy középiskolát, míg 48 százalékuk alapfokú párt-, 25 százalékuk tömegszervezeti szemináriumot végzett. A társadalmi megbízatás, a politikai iskoláztatás mellett nagy szerepe van az egyéni beszélgetéseknek, az emberi kapcsolatoknak. A környezet hatása A tapasztalatok azt mutatják, hogy helyes az a gyakorlat, amikor az alapszervezeti titkár vagy a vezetőségi tagok, pártcsoport bizalmiak kezdeményeznek egy-egy párttagfelvételt. Figyelemre méltó az is, hogy a felvették 21,6 százaléka önmaga kérte felvételét. Ez az arány magasabb, mint korábban volt és jól példázza a párt erkölcsi-politikai tekintélyének elmélyülését. A párthoz tartozás érzésének felkeltésében jelentős szerepe van a munkahelyi környezetnék, a kisebb közösségek, mint például a KISZ- szervezetek, de a családnak is. Arra a kérdésre: hogyan került kapcsolatba a párttal, a megkérdezettek 24 százaléka környezetében dolgozó párttagok hatását, 21,4 százaléka a KlSZ-közösséget, 24 százaléka a családon belüli párttagok hatását jelölte meg. További 24 százalék saját maga kezdeményezte a kapcsolatot, 6,6 százaléka munkahelyi vezető példáját említette. Ügy véljük, a kommunista állami, gazdasági vezetőknek többet kellene vállalniuk ebből a nemes politikai munkából. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a párttaggá válás folyamatában a munkának, a társadalmi tevékenységnek, a környezetnek, a kommunistáknak egyaránt nagy szerepük van, de a döntés egyéni, belső meggyőződésből fakad. Az elhatározást segítik a helyi pártszervezetek, a család, baráti környezet, mégis a megkérdezettek úgy nyilatkoztak, hogy saját elhatározásból, politikai meggyőződésből kérték felvételüket. Megítélésünk szerint ez jól mutatja: az irányító pártszervek és az alapszervezetek korrektan, jó módszerekkel foglalkoznak a párt utánpótlásának nevelésével. Elfogadhatónak ítélhető a párttal való kapcsolat és a párttagfelvétel közötti idő is. A megkérdezették 27,5 százaléka egy évnél rövidebb idő alatt, 60 százaléka egy-két év alatt 12,7 százaléka -három-öt év után lett a párt tagja. A vizsgálódás kiterjedt a Politikai Bizottság 1975. szeptember 23-1 — az új párttagok elméleti-politikai felkészítését előíró — határozatának végrehajtására is. Azt tapasztaltuk, hogy ennek szellemében a leendő új párttagok megismerkednek a párt XI. kongresszusának határozataival, a párt program- nyilatkozatával és szervezeti szabályzatával. Ezeket a dokumentumokat áttanulmányozzák és a konzultánssal megbeszélik. örvendetes, hogy az alapszervezet és az ajánlók mellett a konzultánsok is egyre nagyobb szerepet játszanak a kommunistává nevelésben. Sok kérdést tisztáznak: a gyakorlati pártmegbí. zaitások szerepe, a kommunistáik és a vallás viszonya, a len tősége. Az ajánlók többsége, százaléka a munkatársak, a KISZ-szervezet köréből kerül ki, esetenként a pártszervezet vezetősége segít az ajánlóik kiválasztásában. Általában az a gyakorlat, hogy az alapos, gondos előkészítés nyomán a felvételt tárgyaló taggyűlésen nem alakul ki hosszadalmas vita. A munkatársak, elvtársak jól ismerik egymást, ezért a párt- tagfelvétel során többségében csak az ajánlók mondják el véleményüket, a döntés mégis felelősségteljes. A tagfelvétel után Nyilvánvaló témy, hogy az új párttagokkal való foglalkozás nem záródhat le a párttagfélvéteUel. A beszélgetések során arra is igyekeztünk választ kapni, hogyan foglalkoznak a továbbiakban az új párttagokkal? A tapasztalatok összességeikben kedvezőek. Harminchaitan kaptak pártmegbízatást, vagy megerősítették eddigi tevékenységüket. Mindössze hárman nem kaptak állandó jellegű pártmunkát Többségükkel, 33 fő, a helyi párt-, gazdasági vezetők beszélgettek munkájukról, a munkahelyi légkörről, a párttagok feladatairól. Mindez növelte felelősségérzetüket, tekintélyüket. Ezt a módszert csak helyeselni lehet és célszerű minél szélesebb körben elterjeszteni. Az új párttagok nagy többsége, 77,5 százaléka úgy nyilatkozott, hogy gyorsan és zavartalanul beilleszkedett a pártszervezet munkájába, mert ismerik és ő is ismeri a körülményeket, mert jó a kollektíva, mert aktív a pártmunka. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy hét új párttaggal ilyen jellegű beszélgetést sem folytattak, a kilenc pedig úgy nyilatkozott, hogy munkaköri' problémák miatt nem zavartalan beilleszkedése a pártszervezet életébe. összefoglalva az a megállapításunk, hogy hasznos, s tanulságos volt ez a beszél- getéssorozat. Meggyőződhettünk arról, hogy a vizsgált területeken alapvetően érvényesülnek a kongresszusi és más párthatározatok a párttaggá nevelő, párttagfelvételi munkában. E tevékenység politikai módszerei helyesek, beváltak még akkor is, ha egykét helyen van finomítani- való. További feladatok A legfontosabb feladatokat abban összegeztük, hogy célszerű lenne, ha a pártcsoportok az eddiginél nagyobb szerepet kapnának a párton kívüli dolgozók társadalmi megbízatásának és munkájának értékelésében; Az irányító párt- bizottságok megfelelő intézkedésekkel általánossá tehetik az új párttagokkal való foglalkozást, a párttagfelvétel után is. Ez különösen az állandó jellegű pártmegbízatásokra és a beilleszkedésre vonatkozólag lenne jelentős. Javasoljuk, hogy az irányító pártbizottságok, pártvezetősé- gek, alapszervezeti vezetőségek időszakonként kezdeményezzenek egyéni beszélgetést a párt új tagjaival, ösztönözzék á helyi KlSZ-szervezete- ket, hogy ilyen tevékenységet fejtsenek ki a fiatal párttagok körében. A pártépítési munkabizottságok elsőrendű feladata, hogy rendszeresein tanulmányozzák a párttagfelvétel munkahelyi tapasztalatait, s terjesszék el a jó módszereket az alapszervezeti ve. zetőségek körében. Németh Ferenc, a Pest megyei pártbizottság politikai munkatársa
