Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-21 / 223. szám
%Mujgb 1978. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK 3 Hatásos szervező és ellenőrző munka A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály munkájáról tárgyalt a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt ülésezett a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága, és megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály munkáját. Megállapította, hogy az osztály jól képviseli a párt és a kormány mezőgazdasági, élelmezésügyi politikáját. Az ötödik ötéves tervben megfogalmazott és a megyei párt- bizottság cselekvési programjában elhatározott feladatok megvalósításában eredményesen tevékenykednek. Különösen dicséretes a zöldséggyümölcstermelés fokozásában betöltött szerepük. Részük van a jó vetőmagellátás megszervezésében, a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmaztatásában. Szorgalmazták a nagyüzemi gazdaságok jobb, gondosab rét-, legelőgazdálkodását, a takarmánytermelés mennyiségi és minőségi javítását Program szerint növekedett a tej, a tojás, és a hústermelés, s ebben szintén szerepet játszott a szakigazgatási szerv mozgósító, szervező és ellenőrző munkája. Az élelmiszeripari termelésben elsősorban a sütőipar fejlődését értékelte a megyei tanácsi vb. Kevesebb a panasz a sütőipari termelés minőségére, a választékbőségre, mint korábban. A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály rendszeresen törődik a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatásával, ügyel arra. hogy elegendő vetőmaggal. műtrágyával, kisgéppel, fóliával gazdálkodhassanak. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter több levelében ismerte már el a közepes adottságú megyének kiváló mezőgazdasági eredményeit, így a többi között azt, hogy Pest megye országosan kiemelkedik tejtermelésével, búzahozamával (hektáronként 45 mázsát arattak átlagban), termelési rendszereivel, s ebből következik, hogy a szak- igazgatási szerv is jól tölti be hivatását. Különösen elismeréssel szólott a végrehajtó bizottság a termelőszövetkezetek egyesítésénél kifejtett kő, rültekintő, jó előkészítő munkájáról, valamint a budapesti termelőszövetkezetek gyors, hatásos megyei beilleszkedéséről. Az osztálynak is köszönhető, hogy a vártnál kevesebb gonddal, nehézséggel kellett megküzdeniük. A megyei tanács végrehajtó bizottsága második napirendként meghallgatta a helyi tanácsok 1978. első félévi beruházási és felújítási munkájáról szóló tájékoztató jelentést. A továbbiakban a megyei tanács központi pénzalapjának terhére soron kívül 22 millió forint pótelőirányzatot engedélyezett nélkülözhetetlen, sürgős, beruházásokra, felújításokra. Ebből az összegből jut általános iskolai tantermek pótlására, közvilágítási hálózat - megjavíttatására, könyvtár felújítására, közegészségügyi célokra, belvízrendezésre, utak- és hidak javítására. Emlékezés Házi Árpádra Kegyelettel emlékeztek Házi Árpádra, a magyar munkás- mozgalom kiemelkedő harcosára, születésének 70. évfordulóján hozzátartozói, harcostársai, tanítványai szerdán a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. A fáradhatatlan pártmunkás, az ellenállás egykori szervezőjének urnájánál az MSZMP Központi Bizottsága nevében Szakali József és Veres József, a Központi Bizottság tagjai helyeztek el koszorút. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága nevében Balogh László, a pártbizottság titkára és Bori Rudolf, a pártbizottság tagja koszorúzott Magyar-angolai egészségügyi szerződés Első ízben foglalták szerződésbe a Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztársaság kormányai a két ország egészségügyi kapcsolatait. A dokumentum értelmében tájékoztatják egymást az egészségügyet érintő fontosabb kérdésekről. Minőikét ország ingyenes egészségügyi ellátásban részesíti a másik ország heveny megbetegedésben szenvedő, vagy halaszthatatlan orvosi beavatkozást igénylő állampolgárait, akik országaik területén tartózkodnak. A két ország egészségügyi együttműködését szabályozó egyezményt szerdán a Duna Intercontinentál külön termében Schultheisz Emil, illetve Domingo Coelho da Cruz egészségügyi miniszter írta alá. Ott volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes is. Boros lesz a Szárazhegy Parkerdő a Kisasszonyvö Igyben A szerkezetváltás, a mező- gazdasági nagyüzemekben sem zökkenőment«. Az új növény- termesztési, állattenyésztési struktúra kialakítása nemcsak és nem egyszer merész kezdeményezőkészséget, de a mindennapok során alapos helytállást is kíván. A gombai Fáy András Termelőszövetkezet szakvezetői mostanában igencsak e cipőben járnak. A dombok koszorúzita táj esztétikai élményt ad a szemlélőnek, a hegy-völgyes vidék. viszont gondot a gazdaságnak: miképp lehet az egyenetlen térepet a lehető leggazdaságosabban hasznosítani anélkül, hogy a táj jellegzetes képét csorbítanák. — Nem szabad a dombokat legyalulni, a terepet túl melio- rálni már csak azért sem, mert a magaslatokról lefolyik a talajmenti fagy, ezért itt a szőlő- venyigék szépen teremhetnék — tájékoztat Szászik Károly, a gombai Fáy András Tsz elnöke. — Most induló szőlőtelepítési programunk eredményeképp a hatodik ötéves terv végére megtűzdeljük szőlővesz- szővel a Szárazhegy-nek nevezett, mintegy ezer hektáros területet, s azon zömmel borszőlőket termelünk: kurucvért és kármint. Zöldfolyosók — Száraz marad az a Szárazhegy, ha vörösborokat terem? S az erdők közt megbúvó, szép fekvésű kirándulóhely, a Kisasszonyvölgy is részese lesz netán a majdani boros programnak? — Semmiképp. Három községünk közül kettő Káva és Bénye között terül el a Kisasz- 6zonyvölgy, melynek erdős-ligetes vidékét nemcsak védeni, s parkerdővé alakítani, hanem a jelenlegi mintegy 30 hektárnyi akácost és nyárfást 80—100 hektárnyi tölgyessé, bükkössé kívánjuk bővíteni. — A sétálóutak, a zöldfolyosók mellett mi szükséges még ahhoz, hogy üdülő-, pihenőövezetté váljék az erdő? — Elsősorban is egy nagyon prózai dolog: pénz. Ahhotz ugyanis, hogy a parkerdő megközelíthető legyen, utak kellenek, s az út 400—500 méterenként 2—2,5 milldó forintba kerül. Egyre szaporodnak az autók; kell tehát a parkolóhely már csak azért is, mert a kirándulók kocsival csak az erdőig, s ne be az erdőbe menjenek. De ha bent vannak gyalogosan, úgy nem hiányozhat onnan a szalomnasütő, a zsúpfödeles esővédő pihenőhely, a tomapálya, esetleg a fürdőmedence sem, ahol a gyerekek megmártózhatnak kánikula idején. Ez utóbbi nálunk könnyen elérhető lenne, mivel van egy névtelen, de annál bővebb vizű forrásunk. Azt kiszélesítve, kevés munkával és nem sok költséggel örömöt szerezhetnénk az ide kiránduló legifjabb nemzedéknek. — A sok szép helyi elnevezés mellett szokatlan, hogy ez a forrás névtelen. Forráskeresztelő — Ha elkészült a kisasz- szonyvölgyi parkerdő s benne a lubickolásra alkalmas minimedence, majd megkereszteljük a jótékony forrást. S természetesen helybéli tőkén termett borral... — Űjabb fába vágják a fejszéjüket? — Csak képletesen, mivel valójában ezeken a helyeken nincs egy fia fa sem. Növényzet is alig. Negyven-ötven hektárnyit tesz ki az a földterület, amit az eső és a szél munkája lekoptatott — erodált — s ami olyan meredek, hogy a lejtés szöge lehetetlenné teszi a mezőgazdasági hasznosítást Az erdőtelepítés is csak előzetes talajmunka után valószínű — illetve most, hogy immár méretre csináltathatjuk a teraszokat, szinte biztos. Az Erdészeti Tudományos Intézet mátrafüredi kísérleti telepe partnert keresett — mezőgazdasági nagyüzemet — ahhoz, hogy kipróbálhassa azt az új gépét, melyet a moszkvai gépkísérleti intézet kutatója, dr. Jurij Metrofánovics szerkesztett. A gép egy DT—75—K jelzésű traktorra szerelt forgókapás teraszkészítő, mely a kívánt szélességre beállítva hasítja ki a lejtő oldalából a vízszintes felületet, a teraszt. Termelőszövetkezetünk örömmel kapcsolódott be a nagyüzemi kísérletbe, s már eddig több mint 20 hektár erodált terület teraszolásával elkészültünk. örvendetes lenne, ha a társüzemek is felfigyelnének erre a lehetőségre; tudomásom szerint az országban mintegy 4—5 ezer hektárnyi erodált domboldal van, csak a monori járásban pedig mintegy 5—600 hektár. Legelők a hegyekben — Ezt a szemléletet nevezi a szaknyelv racionális földhasználatnak? — Bízom benne, hogy amit mi csinálunk itt Gomba—Káva —Bénye térségében, vagyis a Fáy András Termelőszövetkezet földjein, az megközelíti a lehetséges ésszerű földhasznosítási módot. Tény, hogy a sík vidékekről mindenütt és egyre inkább felszorulnak az erdők a hegyekre, mivel az egyenletes terepekre a szántóföldi növénytermesztésnek van szüksége. S az erdők nemcsak árnyat, pihenési lehetőséget, hanem érdemi — anyagi — hasznot is adnak- Az itt kitermelt fát helyben fogják feldolgozni. — S a várható üdülőövezet ezzel együtt, vagy ennek ellenére alakul majd ki? — A fűrészüzem és a termelőszövetkezet egyéb ágazatainak munkája semmiképp sem zavarhatja a Kisasszonyvölgyben pihenni szándékozókat. Már csak a távolságok miatt sem. Gombán, a víztározó mellett, a Kisasszonyvölgytől mintegy két kilométernyire máris sokasodnak az Érdért - faházak, a bungalók, a hétvégi pihenők. Vízvezeték és villany ugyan egyelőre nincs, de az építloezés iránt érdeklődök száma máris többszöröse annak, amit jelenlegi lehetőségeink nyújtanak. Bedő Ildikó NDK-beli testvérmegyénk hétköznapim A népi hagyományoktól a munkásművelődésig Beszélgetés Ernst Lemannal, a Suhl megyei tanács osztályvezetőjével s Jártam csaknem tucatnyi településen tavaly Suhl | megyében, a barátsági hét alatt. Néhány nap után vált = szembetűnővé, hogy nem csökkent az érdeklődés a kul- 1 turális rendezvények iránt, még azokon a településeken | sem, ahol napokon keresztül több esemény is volt. Nyil- 1 vánvalóvá vált, hogy az érdeklődésnek csupán egyik oka 1 a mindenütt tapasztalt baráti érzés és figyelmesség. I Legalább annyira számottevő volt a Suhl megyeiek ál- ! talános közművelődési igényessége. Ernst Lemannal, a 1 Suhl megyei tanács művelődési osztályának vezetőjével 1 ez utóbbiról beszélgettünk. • Ml a leginkább jellemzi! Suhl megye kulturális életére, az adottságokra, és a lakosság érdeklődésére? — Megyénkben 548 ezer ember él, ebből kell kiindulni minden mérlegelésnél. Suhl megye legnagyobb művelődési intézménye a Meiningeni Színház, amelynek előadásait évente megközelítően 165 ezren látogatják. De a közművelődésben ennél is nagyobb szerepe van az 51 művelődési háznak, — melyek rendszeresen színvonalas programot nyújtanak —, valamint az üzemekben működő önképzőkörök tevékenységének. Egy év alatt a kulturális rendezvények látogatóinak száma meghaladja a 2,5 milliót, tehát megyénk minden felnőtt lakosa legalább havonta egyszer, részt vesz városi, vagy az üzemi kulturális eseményen. Ugyanennyit tesz ki a filmszínházakban eladott jegyek száma. Minden településnek "van könyvtára és ezek összesen körülbelül 1,3 millió kötetet kínálnak az érdeklődőknek. A megye lakosságának mintegy negyede rendszeresen olvas. Mindezeken kívül 8 zeneiskola működik Suhl megyében megközelítően 1700 növendékkel. Fejlett — éppen hagyományai miatt — a népművészet: több mint ezer népitánc csoportunk, illetve folklóregyüttesünk van. S így nem meglepő, hogy a népi hagyományokat ápoló mozgalomban csaknem 200 ezren tevékenykednek. O Valószínűleg ez teremti meg . a közőnségbázist az élénk zenei élethez is. De a zenei Ismeret terjesztésében tudtommal jelentős szerepet játszik a Meiningeni Színház zenekara is. — Suhl megyében három hivatásos zenekar működik, a legnagyobb és a legtöbb koncertet adó a Suhli Filharmonikusok. De népszerű a szalonzenekarunk és a központi tánczenekairunk is. A Meiningeni Színház zenekara pedig valóban egészen egyéni módszert dolgozott ki a zenei műveltség terjesztésében. Vasárnapi ifjúsági koncertjeik műsorába beiktatnak egy-egy nagyon közismert, technikailag könnyen előadható művet A közönség közül minden alkalommal fehívnak egy zeneiskolás gyereket és beültetik a zenészek közé, kezébe adják a hangszert, aztán együtt muzsikálnak. Ez persze nagy dicsőség a kiválasztottaknak, így a gyerekek versengenek, hogy ki kerüljön a pódiumra. • Hallottam azt is, hogy sa- játos kapcsolat alakult ki a Meiningeni Színház és az amatőr, munkásszínházak között. — Olyannyira, hogy már szerződések támasztják alá az együttműködést. A színház művészei rendezőként, dramaturgként vállalnak társadalmi munkát az amatőr együttesekben, de ha kell, díszletet, kosztümöket terveznek. A munkásszí nházak tagjai pedig kisegítik statisztákkal a meí- ningieket a sok szereplőt igénylő produkciókban. • • Még nem szóltunk a múzeumokról ... — A megyében 12 múzéum várja a látogatókat. Az utóbbi években ugrásszerűen megnövekedett az érdeklődés a gyűjtemények iránt, tavaly például több mint egymillióan voltak rájuk kíváncsiak. Mei- ningenben működik az állami művészeti múzeum és a színháztörténeti bemutató, más városokban üvegtechnikai, játék-, fegyver-, sport-, a wil. hemsburgi kastélyban a középkori gyűjtemény látható. — Említette a wilhemsburgl kastélyt, amely önmagában is páratlan érték. Általában hogyan sikerül hasznosítani ezeket a műemlékeket? — Ez az egyik legnagyobb gondunk, hiszen 3 ezer műemlék épületünk van. S helyre- állításuk, karbantartásuk hatalmas anyagi áldozatokat kézvétel. Elkészítettük a műemlékvédelmi hosszú távú ten. vünket, amely szerint 1990-% ezeknek az épületeknek a túlnyomó részét restauráljuk. Szeretnénk megoldani, hogy egy-egy műemlék kastély körül a régi városközpontokat is az eredetinek megfelelően állítsuk helyre. Ezért az egyik építőipari vállalatunk egyedüli feladata a műemlékvédelem és restaurálás. 9 Mit tekintenek a legsürgősebb megoldásra váró feladatnak a közművelődésben? — Mindenekelőtt a munkások és a parasztok művelődési igényét kívánjuk még inkább felkelteni, ugyanakkor igyekszünk egyre jobb feltételeket teremteni műveltségük gyarapításához. Ez utóbbit komplex egységnek tekintjük, amelynek éppúgy része a szakmai és az általános ismeret, mint a politikai tudás és a művészeti tájékozottság. Ezt szolgálják szocialista brigádjaink kulturális vállalásai, amelynek teljesítéséről évente a munkás ünnepi héten adnak számot a kollektívák. A brigádok munkájának értékelésekor nem teszünk különbséget a termelési és a művelődési eredményeik között Egyaránt fontosnak tartják mindkettőt. Kriszt György Bemutatkozás a nézőtér közepén Suhli vendégjáték Dunabogdányban és Ceglédbercelen Nagymultú társulat fiatal színészei vendégszerepeinek három napja Pest megyében, a suhli barátsághét alkalmából, A százhatvan éve alapított Meiningeni Színház történelmi szerepet töltött be a modem színpadi játék kialakulásában. A Meiningeni 11. György herceg által vezetett társulat alkalmazott például először rendezőt; műsorukon csak az irodalomtörténet legnagyobbjainak művei szerepeltek és a színészi virtuozitással szemben a társulat az összehangolt, egységes stílusú játékot részesítette előnyben, s ezek mellett mindent megtett a színpadi hűség megvalósításáért. így hát a színművészet leghaladóbb hagyományainak folytatóit láthatták ezen a héten Dunabogdányban és Ceglédbercelen az érdeklődők. A mai társulat elismerésre méltó hidat teremtett a hagyományok és az élő színház között. A Pest megyei vendégjátékra egy Goethe és egy egészen fiatal NDK-szerző műveit hozták magukkal. S játékstílusukban is ritkán látott egységet teremtettek. A Suhl megyei előadásokhoz hasonlítva annyi változtatást engedélyeztek maguknak, hogy erősebben rájátszottak minden szóra, így a közönség számára mintegy fogódzkodót adtak a gyönyörű irodalmi szöveg megértéséhez. Szakítottak viszont a színpadi naturalizmusba hajló, felszínes valósághűséggel: előadásaikat a színpad helyett a nézőtér kellős közepén tartják. Mindaz, amit Ceglédbercel lakossága megismert a mei- ningeniek játékából, az sokkal több, semhogy szabályos színházkritika megírását inspirálná. Mindenek előtt a társulat tagjai már a kora délutáni órákban megismerkedtek a településsel. Ulricke Stanelle, a színház fiatal művésze kölcsönkért egy német nemzetiségi ruhát, s ebben verbuválta a közönséget az esti előadásra. Meg is telt a művelődési központ színházterme, voltak, akiknek ülőhely sem jutott, s mégis hűségesen nézték végig a produkciót. Es nemcsak a nyelvet ismerő német nemzetiségi lakosság fogadta lelkesedéssel a látottakat; a szituációk annyira érthetőek voltak, hogy o színészi eszközök képesek voltak közvetíteni az írók által drámává, pontosabban komédiává formált gondolatot. Az előadás első részében Goethe: Féltékeny szerelmesek című pásztorjátékát mutatta be a Meiningeni Színház társulata. A szerző mindössze 18 éves volt, amikor lipcsei élményéből megalkotta ezt a művet. Irodalamtörténetileg nem bizonyított tény, de fennmaradt monda; hogy Goethe egyszerre két lányba volt szerelmes. A szellemieket egy pap nagyon művelt lányánál kereste, s mindazt, amit a test igényelt, egy kocsmáros lányától igyekezett megszerezni. Erre az élményre épül a darab. A további két komédia Rudi Strahl alkotása. Az első, afféle társadalmi parabola: meghal egy település politikai vezetője, és a gyászfoeszédet hivatalból megíró szónok felkeresi az özvegyet. A beszélgetésből kiderül, hogy a közéletből példaadónak ismert ember bizony nem volt éppen feddhetetlen a magánéletében. S a Gyászbeszéd — ez a darab címe — hamisra kerekedik. Ugyancsak Rudi Strahl műve A nő, a férfi és a gyerek, amely hazánkban is élő problémára keresi a megoldást: ki vállaljon nagyobb áldozatot a gyerekért, a nő, vagy a férfi? A megoldás bizony ebben a műben sem egyértelmű, kissé a felszínen marad: a közös áldozatvállalásra ad tanácsot, inkább didaktikusán, mint művészi eszközökkel A rendező Albert R. Pasch mindhárom darabot igyekezett úgy formálni, hogy az előadás közvetlenül a ma emberéhez szóljon, hogy tanulsága átültethető legyen hétköznapjainkra. Nem hiányolhattuk a sodróbb tempót, met-t az irodalmi szöveg megértetésére kellett figyelemmel lenni még a látványosabb megoldások ellenére is. Beszélgetésünk elején Ham- let-idézettel foglalta össze koncepcióját Albert R. Pasch: szándéka, hogy tükröt tartson az emberi természetnek. S hogy ez néha görbetükröt igényel, az is tanulságul szolgál. Albert R. Pasch pályáján okozott már törést a tükör felmutatásának szándéka. Az NSZK-ban kezdte munkásságát, de amikor B. Brecht Koldusoperáját akarta színpadra vinni, akkor távoznia kellett az országból. Azóta az NDK- ban kétszer rendezte meg a Koldusoperát, legutóbb a Meiningeni Színházban. A politikailag elkötelezett koncepció sikert hozott a rendezőnek ugyanúgy, mint a Pest megyei előadások. Kr. Gy. ✓
