Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-21 / 223. szám

^/filial»

1978. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK

Nyugat-évforduló

[Tudományos ülésszak az Akadémián

Századunk egyik legnagyobb hatású irodalmi és kritikai folyóirata, a Nyugat megalapításának 70. évfordulója alkalmából szerdán kétnapos tudományos tanácskozás kezdődött az MTA irodalomtudományi bizottsága és ■Irodalomtudományi Intézete, valamint a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság rendezésében a Magyar Tudományos Akadémián Sőtér István akadémikus A Nyugat korszakai címmel megtartott bevezető előadása után a folyóirat volt munkatársa, Komlós Aladár emlékezett a sajtóorgánumnak a modem magyar irodalom kibontakozásában betöltött szerepére. A tudományos tanácskozáson, amelyen a hazai kutatókon kívül részt vett és felszólalt a magyar irodalom több neves, külföldi szakéttője is — köztük az újvidéki Bori Imre, a Párizsban dolgozó Karátson Endre — tizennégy előadás hangzott el a Nyugat szerepéről és jelentőségéről.

Ma külön ülésszakot szentelnék a Nyugat és a kortársi világirodalom kapcsolatának.

Szakközépiskolások között — Dobáson

FŐPÉNZTÁR, INTERURBÁNKÖZPONT A TANTEREMBEN

Két cégtábla. Az egyiken a nemzeti címer alatt postakürt, a másikon a felirat: az Országos Takarékpénztár betétgyűjtő és kifizető helye. Mindez nem szokatlan látvány. Hasonló tűnik szemünkbe bármelyik postahivatal falán. Ami érdekessé teszi: ezúttal a dabasi Táncsics Mihály Gimnázium és Szákközépiskola földszinti folyosóján, az egyik tanterem bejárata, mellett hirdeti a két tábla: itt lehet levelet, csomagot feladni, telefonálni, betétet elhelyezni

Szakma és érettségi

Kevés középiskola igazgatója dicsekedhet azzal: az általa vezetett intézménynek saját postahivatala van. Péter Domokos ilyen igazgató:

— Az elmúlt tanévben első ízben kezdtünk iskolánkban postaforgalmi szakemberek képzéséhez. Köztudott: a postánál talán a legsúlyosabb a képzett szakemberek hiánya miatti gond. Kiváltképp Pest megyében, a fővárost körülvevő agglomerációs gyűrűben,

ahonnan Pestre járnak dolgozni a magasabban kvalifikált postásszakemberek. Így esett a Budapestkörnyéki Postaigazgatóság választása iskolánkra: a bicskei szakközépiskola után gimnáziumunkban is postaforgalmi profilú osztályt nyitottunk.

— Az elsősök tavaly 34-en voltak, idén 30-an. Képzésük csak annyiban tér el a gimnazistákétól, hogy rövidebb idő alatt kell elsajátítaniuk a közismereti tantárgyak — a magyar, orosz, történelem, matematika, fizika — tananyagát, s évente 50 órában szakmai tárgyakat tanulnak, szakmai gyakorlatot folytatnak. Az elsősök a munkavédelem és a postaforgalmi szolgálat tudnivalóival ismerkednek, a felsőbb osztályok tanulói pedig a postai szállítószolgálattal, az elektrotechnikával, távközléssel, pénztárkezeléssel.

— Már az első nyáron egyhónapos szakmai gyakorlaton vettek részt az osztály tanulói: heti 30 órát töltöttek a lakóhelyükhöz közeli postahivatalban.

A GODOLLOI MŰHELY MESTERE

Emlékezés Nagy Sándorra

Ä Corvina Kiadó nemrég Jelentette meg R. Geller Katalin Nagy Sándorról készült monográfiáját. Hézagpótló mű, hiszen Gödöllőn és benne Nagy Sándor életműve hosz- Bzan pihent a köztudatban.

Most megélénkült az érdeklődés a szecesszió és Gödöllő iránt is. Itthon, külföldön egyaránt. Ezért mondhatjuk elöljáróban; nemeseik hasznos, hanem „időszerű” kiadványt vehetünk kézbe ezúttal. Nagybánya, Szolnok, Técső és Gödöllő is nemzetközi műhellyé gyarapodott a századfordulón, s ez mindennél jobban bizonyítja képzőművészetünk in- temacionális jelentőségét. Párizs volt a nagy iránytű, de Gödöllő is az artisztikum és útkeresés mágneses erőtere lett, itt dolgozott Nagy Sándor, Kőrösfői-Kriesch Aladár, Remsey Jenő mellett az angol Tudor-Hart, a svéd Belmonte. a francia Charles de Fontanay! s felkereste a gödöllői művésztelepet a finn Akseli Gallén-Kallela.. Az is köztudott, hogy a gödöllőiek vonzódtak a tolsztojánus eszmékhez, Nagy Sándor feleségével, Kriesch Laurával Oroszországba ment nászúira.

Nagy Sándor jelentős alakja, még nagyobb lehetősége volt a magyar századfordulónak. Életművéből Kettős arckép-e lírai finomságával és érzékenységével, továbbá a Zöld tó, a marosvásárhelyi üvegablakok, a pesterzsébeti freskó és a Hazatérő nyáj maradandó értéknek bizonyult. A wagneri Gesamtkunst elveit Gödöllő környékén úgy árnyalta, hogy a népművészeti indítékok alapján a képzőművészet cselekvő inspirátoraként mindenes lett a szó igaz értelmében; festett. írt — a Népszava naptára számára készített fejlécet, illusztrálta Ady első verseskötetét, Csizmadia Sándor. Koronghi Lip- pich Elek költeményeit, címlapokat, záródíszeket rajzolt, szervezte a gödöllői szövőiskolát. Fáradhatatlan, tisztességes volt, de nem szelektált eléggé, ezért türemkednek felemelő életművébe ma már meghaladottnak tűnő mellékáramlások.

R. Geller Katalin megfontolt szövege inkább a bemutatás hiánytalanságában jeleskedik, munkája elsősorban forrásmű; nem értékelés. Adattára rendkívül hasznos, ítéletei meggyőzőek, csupán a Bosch-hatást érezhetjük túlzottnak. E kismonográfia meggyőzően érinti Székely Bertalan és Nagy Sándor — ezzel Szada és Gödöllő kapcsolatát, s ehhez hozzátehetjük —, Nagy Sándor a maga szecesz- sziós törekvésekhez csatolt tehetségében figyelemmel kísérte, s a maga lekületére módosította Segantini útmutatásait is. E kiadvány sürgetőleg hívja fel figyelmünket egy eddig elmulasztott teendőnkre. A gödöllői Nagy Sándor műteremben — Medgyaszai István alkotása — művészettörténeti feldolgozásra vár a kitűnő festő hagyatéka. Legyen az, ami lehet; múzeum. A hely és az érték is rendelkezésre álU Befejezésül még valamit; folytatni kell azt. ami folytatódik, s valamikor elkezdődött — Veszprém és Gödöllő kapcsolatát. Nagy Sándor 1907ben költözött Veszprémből Gödöllőre, Medgyaszay István építette a veszprémi szecesz- sziós színházat és a gödöllői Nagy Sándor műtermet, továbbá a gödöllői Remsey Iván Veszprém hangulatos utcarészleteiről festett érdekes képeket. Mindez a két város mai képzőművészetének tárlatcseréjét sürgeti éppen a közös hagyomány ápolásának tisztességétől indíttatva.

Losonci Miklós

* Pest megyei kiadványok

Ráckeve és környéke J

A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal másodszor adja ki Kovács József László útikalauzát. Az első kiadás egy év alatt elfogyott, bizonyítva azt, hogy a zsámbéki tanítóképző aocense kulturált szöveggel lepte meg olvasóit, dionéjban tárta fel a vidék természeti szépségeit, történelmi forrásait, műemlékeit. Megfelelő aránnyal — sűrítve a látnivalókat. A kiadvány értéke abban is megmutatkozik. hogy minden gyakorlati tudnivalót is közöl, sétákat ajánl, hasznos ötleteket ad a kirándulóknak egy komplex múzeumnéző programra — ajánlja az apaji lo- vasnapokat, ráckevei szaunát, röviden bemutatja a Duna- partján és a Csepel-szigeten fekvő településeket, s az írott forrásokat kiegészíti a hagyományok közlésével. Ráckevére természetszerűleg többet szán — rövid történeti elemzés mellett részletesebben foglalkozik a Savóyai- kastély és a görögkeleti szerb templom művészettörténeti leírásával Sűrítve tárja fel az emlékeket, mégis levegősen — tudományos biztonsággal, de olvasmányos stílusban. E hasznos könyvecske jó fotókkal is hívja vendégeit — idézi Petőfi dömsödi fáját, melynek lombozata alatt verset írt, melyet az idei vihar megtépázott. Mást is. — Ráckeve látképét a XIX. századból, a Fekete Holló éttermet, az Ady Endre gimnázium homlokzatát az Ács Károly- szoborral. a középkori kazu- lát, a kiskunlacházi Kossuth- szobrot, áporkai kopjafát, s amiért a hétvégi kirándulók oly sokszor felkeresik e környéket — a Dunát Evezősök, kajakosok és horgászok paradicsomát.

Minden bizonnyal ez a kiadás is hamar elfogy; követi a következő. Abban szeretnénk találkozni a vidékre vonatkozó bibliográfiával, könyvészeti adataival is, s nem lenne haszontalan a változásokról is számot adni, hiszen minden év új eredményt jelent ezen a tájon is.

L. M.

Az amatőrmozgalomról

A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár gondozásában, a Módszertani füzetek sorozat negyedik kiadványaként megjelent ifj. Dániel Kornél tanulmánya. Bihari József, a művelődési központ és könyvtár igazgatója bevezetőjében arról ír, hogy a műkedvelő művészeti mozgalom növekvő szerepet tölt be társadalmunk közművelődési életében. Első ízben vált lehetővé a megye műkedvelő művészeti mozgalmát elemző, értékelő, összefoglaló — sajnos nem a teljesség igényével készült — kiadvány megjelentetésére. A szerző bemutatja megyénk kulturális térképét, s felvázolja, hol vált lehetővé az öntevékeny művészeti csoportok megalakítása, hogyan lett a hagyományőrző népi együttesek országos találkozóhelye Veresegyház.

Pest megyében egyébként 86 néptánccsoport, 17 munkáskórus, 27 népdalkör és pávakor, valamint 78 színjátszócsoport és irodalmi színpad működik. A Vox Humana Énekkar, a Musica Humana Zenékar, a Vujicsics hangszeres együttes, s a Veresegyházi Irodalmi Színpad híre túljutott a megye határán. Pest megye művészeti mozgalma dinamikusan fejlődik,

A Pest megyei Egészségnevelési Csoport rendszeresen megjelentet közérdekű, széles réteget érdeklő orvosi tudnivalókat, hasznos jótanácsokat. Ez, a szeptember közepén tízezer példányban kiadott tájékoztató — dr. Len- ner Aladár munkája — közvetlen, baráti hangon szól a fiatal jegyesekhez. Űtravaló- nak szánta azoknak, akiknek a magatartásán egy másik ember boldogsága is múlik, és mindketten felelősnek kell hogy érezzék magukat a szerelemből fakadó új életért.

P. U.

— Nem tanúinak rosszabbul a szakközépiskolások, mint a gimnazisták Igaz, a közismeret; tárgyakból nehezebben érik el a jó eredményeket, de szaktárgyaikból négyes az átlaguk. Bizonyára a fakultatívan választható második idegen nyelvvel is boldogulnak majd, hiszen a postánál a franciá hivatali nyelv. A végzős negyedikesek a postasegédtiszti képesítés mellé az érettségi bizonyítványt is megkapják.

Tizennégy vaskos kötet

Gulyás Ilona a postaforgalmi szaktárgyakat tanítja. Tíz évig még maga is postásként dolgozott, most postafőtiszt. Körbemutat az iskolai posta- hivatalban:

— Itt minden megvan, ami egy igazi postán S valóban: a falon nyomtatványok arról, hogyan kell megcímezni a levelet, kitölteni a pénz- és csomagfeladó lapokat, díjszabási táblázat is akad. Az egyik sarokban telefonfülke áll A kis ablakokon belül csomagmérleg, levélmérleg, telefonközpont. Egy üvegfülkében a főpénztár redőnyös hatalmas asztala, s vasráccsal elkerítve a rovatolóhelyiség: itt osztják el a küldeményeket; még fémpénzszámláló gép is áll az asztalon. Rövidesen elkészül o távirda, addig 16 telexen gyakorolhatnak a gyerekek. De ez csak harmadiktól lesz tantárgyuk. Itt a szekrényajtó mögött szürke, zöld, piros fedelű könyvek. A postadíjszabás, a távbeszélőkezelési, postapénz- társzolgálati utasítások, a távírószolgálat szabályait ismertető könyv, összesen 14 kötetet kell ismernie a postasegédtiszteknek.

— Ha végeznek a diákjaink, pénz-, levél- és csomagfelvevőként, távírászként, telefonközpontosként, pénztárosként, takarékszolgálatosként dolgozhatnak majd. Sőt, a kisebb postahivatalokat vezethetik is.

— Több száz nyomtatványt, nyilvántartást kell megismerniük, mert a postánál fontos az adminisztráció. Minden egyes küldeményről számot kell adni. A legtöbbféle papírral azoknak a tanulóinknak lesz dolguk, akik pénztárosként, hírlapszolgálatosként dolgoznak majd.

— Itt, az iskolai postahivatalban megismerkedhetnek majdani munkájuk eszközeivel Igaz, könnyebb a dolguk, mint a nyár; gyakorlaton, hiszen ők jól megtanulták, hogyan kell kitölteni egy blankettát, s legfeljebb akkor rontják el, ha egymást akarják próbára tenni; a gyakorlatokon felváltva postások, illetve ügyfelek a tanulok.

A diák vizsgáztat

Három második osztályos postasegédtiszt-jelöl ttel beszélgetünk.

Lajtos Magdolna Aszódról érkezett:

— Rendszeres helyettes szeretnék lenni. Ha egy posta- hivatalban valaki hiányzik, akkor helyettesíteni kell, s erre a postánál főállású dolgozót alkalmaznak. így minden munkát megismerhetek, utána pedig könnyebb letenni a postatiszti vizsgát... Postatisztként? Tanítani szeretnék, úgy, ahogyan most engem tanítanak.

— Én szeretnék otthon, a postán dolgozni, újszilvási vagyok — veszi át a szót Bencsik Margit. — Ha nagyon jól végzek az iskolán és az érettségim is sikerül, akkor esetleg jelentkezem Győrbe, a Közlekedési Távközlési Műszaki Főiskolára. A nyári gyakorlaton? Legjobban a felvevői munka és a távbeszélő kezelés tetszett.

Sziládi István Nagykőrösről érkezett az iskolába: — Valószínűleg én is a postán maradok. Legjobban a telefonközpontot szeretem. Az is lehet, Győrbe jelentkezem postai üzemmérnöknek. A fizika a kedvenc tantárgyam.

V. G. P,

HETI FILMJEGYZET

Pokoli torony

Paul Newman és Faye Dunaway a Pokoli torony egyik jelenetében.

Régóta szereti borzolni a kényelmes zsöllyóben ülő néző idegeit a film. A hátborzon- gatásnak csaknem klasszikus műfajai alakultak ki az idők folyamán: a Drakula- és vám- pirfilmek, vagy a rémtörténetek, az idegen szóval horrornak nevezett rafinált filmek, melyeknek máig legnagyobb mestere Alfréd Hitchcock. Torok- és gyomorszáj-elszorító rémségek, szívszélhűdéssel fenyegető ijesztő képsorok, rém- alakok, állat-emberek és ember-állatok, meg a többi: vér, erőszak, brutalitás, szadizmus -— bőségesen adagolt és pontosan kiszámított hatású ré- misztgetések, sokkolás, jeges ujjú markolászás a szív körül, míg a néző csaknem olyan állapotba kerül, mint a filmen kínlódó hősök.

Hogy mindebben mi a jó? Sőt: mi a művészet? Hát a jó csak annyi, hogy az emberek általában szeretnek izgulni, sikítozni a rémülettől. Pszichológusok a megmondhatói, mi mindent vezetnek . le ezek a megnyilvánulások. Na- mármost, ha a kedves néző szereti ezeket, meg kell neki adni, méghozzá minél tömé-' nyebb formában. Másfél óra szívszorongató idegsokk, és aztán két napig van mivel foglalkoznia. Eltunyult idegei, elposványosodott érzelmi ré- akciói legalább mozgásba jönnek. És míg ilyesmikkel van elfoglalva, nem ér rá a napi gondokkal törődni. Ami pedig a dolog művészi oldalát illeti, erre csak a legaggályosabbak fordítanak gondot. Egy Hitchcocknak fontos az is, hogy a rémségeknek legalább valamelyes lélektani, jellemábrázolásbeli hitelük legyen. De ez majdhogynem fényűzés, hiszen a látvány és a történet elsődleges izgalma is elegendő a néző idegeinek szaggatásához.

Manapság ismét nagy divat az idegborzolás. A Cápa- és King-Kong-történetek elképesztő kasszasikere az élő példa, mennyire „eszi” ezeket a filmeket a közönség világszerte. De akadnak másfajta filmek is. Ezek valamiféle természeti vagy egyéb katasztrófát vi-Z.it' filmszalagra;

többnyire egészen lélegzetelállító technikai trükkök segítségével. Néhány ilyen alkotás híre régebben eljutott hozzánk — a Földrengés, a Repülőtér, a Csillagok háborúja és a többi —; most itt van az egyik legnépszerűbb mű maga, személyesen: a Pokoli torony.

A nagy ötleteik kézenfek- vőeik, mondhatni pofonegysze- rűek. Ilyen ennek a filmnek az alapötleté is. Épül Amerikában, San Franciscóban egy világrekordéi-, 138 emeletes felhőkarcoló, melyben irodák, lakások, éttermek vannak. A torony persze műszaki hibás, és — mi sem természetesebb — éppen a fényes avató ünnepségen tör ki a tűz. Pánik, izgalom, halál, mentés, önfeláldozás, tűz, tűz, tűz, alul, felül, középen, mindenhol. Aztán a becsületes, ámde lehurrogott tervező mérnök (aki megmondta, de nem hallgattak rá), meg a haláltmegvetó bá- torságú tűzoltófőinpk (aki szintén megmondta, de őrá se hallgattak) megmenti a toronyból azt, akit a tűz meg a víz meg életben hagyott. Nagyjából ennyi.

N omármost. Igaz, hogy a filmben egy tucat világsztár játszik, a mérnököt alakító Paul Newmantól a főtűzoltó Steve McQueenig, Fred As- tairetői Faye Dunawayig. Igaz, hogy a technikai trükkök bravúrosak, a fényképezés bámulatos, a rendező — John Guil- lermin — tempó- és ritmus- érzéke kifogástalan. Igaz, hogy van min izgulni. De az egész szuperprodukció olyan — szó szerint a giccstörténetek sémái szerint felépítetten — primitív, a figurák és a sztori annyira felületesek és sablonosak, az „erkölcsi mondanivaló” olyannyira vulgáris, hogy miután néhány jelenetben kicsit meglódult a vérkeringésünk az ügyes trükkök következtében, ezen túl jóformán semmi egyebet nem kapunk ettől a kétrészes alkotástól. Ennek a tűznek, ide illően lapos fordulattal élve, nagyobb a füstje, mint a lángja.

A csipkeverőnő

A moziműsor néha tartogat kellemes meglepetéseket. Ilyen a hármas — svájci—francia— NSZK — koprodukcióban készült A csipkeverőnő című film, melyet Pascal Laine regényéből (magyarul is megjelent) Claude Goretta rendezett.

A film elsősorban rendkívül erőteljes tónusával lep meg. Goretta ezt a lényegében véve jelentéktelen, mindennapi érzelmes (majdnem érzelgős) történetet az első szerelmétől méltatlan körülmények között elszakadó, kedves, csöndes, lelkiekben gazdag kislányról, Pomme-ról visa filmre, hogy egyetlen kocka erejéig sem zökken ki abból a finom, halk, a bánatnak, szomorúságnak valamiféle fátylával vagy párájával bevont légkörből, mely e történetre jellemző. Színei, színhelyei, színészmozgatása, a jelenetek tempója, egy-egy apró részlet kibontása, a tárgyak fontosságának aláhúzása, az arcok, a mozdulatok költőiségének kiemelése — mind- mind arra vallanak, hogy Goretta, a svájci születésű rendező nemcsak azt tudja pontosan, mit akar, s mi illik ehhez a forgatókönyvhöz, hanem tökéletes pontossággal, a hangvételből egy percre ki nem esve, meg is tudja valósítani elképzeléseit. Méltó és egyenrangú társa persze ebben az operatőr, Jcan Boffety. És alkotótárs egy szelíd, halkszavú, törékeny, kislányos bájú színésznő: Isabelle Huppert, Poromé alakítója. Rég láttunk filmen ilyen finom színészi munkát, az alakkkal, a játszott figura legbensőbb énjével ilyen azonosulást. A fiatal színésznő, akinek ez az első jelentős filmszerepe, valósággal csehovi mélységű alakot formál ebből a szerény kis hajmosó lányból. S ahogy a szerelmes kislány lényét átformálja az idegszanatóriumbeli beteg, szomorú emberkévé — az a legnagyobbaktól is jeles teljesít* mény lenne.

Takács István