Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-20 / 222. szám

1978. SZEPTEMBER 20., SZERDA %tŰX<a A könnyűipar a BNV-n Korszerű kelmék, divatos ruhák Pest megyéből Éviről évre gazdagabb áru­kínálattal jelenik meg a köny- nyúipar a BNV-n. Kiállítá­suk területe az idén már meg­haladja a 11 300 négyzetmé­tert. Száznyolcvanhárom vál­lalat és szövetkezet több száz divatos közszükségleti cik­ke reprezentálja: mennyit fej­lődött tavaly óta a könnyű­ipar. milyen újdonságokkal bővült a választék. miként igyeikeznek eleget tenni az egyre növekvő hazai és kül­földi minőségi követelmé­nyeknek. Dr. Móré András, a köny- nyűipari vásárbizottság ve­zetője a tegnap megtartott sajtótájékoztatón találón nyi­tott kapuk hetének nevezte a BNV-t. Hangsúlyozta: el­sődleges céljuk nem csupán az utóbbi év gyártmányfej­lesztési eredményeivel meg­ismertetni a hazai és a kül­földi látogatókat, hanem egy­úttal új törekvéseikből is íze­lítőt adni. Mint elmondotta, a könnyűiparból kikerülő késztermékek fele a jövő­ben is belföldön talál vevőre. Az igények növekedésére mi sem jellemzőbb, minthogy az év első hat hónapjában ki­lenc százalékkal több ruhá­zati cikket és tizenöt száza­lékkal több bútort vásárol­tak az emberek, mint tavaly. A BNV tehát csak egy rövid megállót jelent a munkában: tapasztalatgyűjtés a hogyan továbbhoz. Az őszi vásárhoz immár hagyományosan kap­csolódó, idén is meghirde­tett, könnyűipari gyártmány- fejlesztési pályázaton csak úgynevezett piacérett áru­cikkeket díjaztak. A könnyűipar valóban lát­ványos, színes kiállításain százával láthatunk újdonsá­gokat. Említésre méltó a Pa­mutnyomóipari Vállalat Lón- don-esőruházati szövete csak­úgy, mint a Szegedi Ruha­gyár divatos, ötrészes variál­ható nőiruha-együttese. Itt láthatjuk majd a Pest megyei termékeket is. Érdeklődésre tarthatnak szá­mot a Május 1. Ruhagyár ceg­lédi gyárában készült divatos ballonkabátok csakúgy, mint az Érdi Ruhaipari Szövetke­zet Jeans-ingruhái. Impozáns kiállítást állított össze a Len­fonó- és Szövőipari Vállalat: a korszerű felsőruházati kel­méktől, szövetektől a leg­modernebb lakás- és háztar­tási textíliákig ízelítőt ad ter­mékei széles skálájából. A Pest megyei Vegyi- és Divat­cikkipari Vállalat divatos tás­kái és női retiküljei, ízléses női ruhái valószínűleg elnye­rik a vásárközönség tetszé­sét, csakúgy, mint a Váci Kötöttárugyár színes, újszerű anyagból készített szabad­idő-ruházati cikkei, pamut­poliészter kombinált blúzai, férfiingei, alsóruházati ter­mékei. A vásár ezúttal sem csu­pán árubemutató. Egyúttal eszköz is a tapasztalatcseré­re, a találkozásra a kereske­delem szakembereivel. Épp ezért idén is megrendezik a könnyűipari szakmai napo­kat: szeptember 25, 26, 27, 28 és 29-én délelőtt. Az érdek­lődés felkeltéséről más mó­don is gondoskodnak a köny- nyűipari kiállítások szervezői. A BNV egész időtartama alatt napi hat divatbemutatót tart a Magyar Divat In­tézet; huszonnégy vállalat és szö­vetkezet közreműködésével. Emellett a tavalyihoz hason­lóan. ismét kérhető öltözkö­dési, lakberendezési és áru­kezelési tanács a kiállító szak­emberektől. D. Gy. Koszorúzás Stromfeld Aurél sírjánál Stromfeld Aurél, a Tanács- köztársaság kimagasló katonai vezetőjének, a munkásmozga­lom kiemelkedő harcosa szü­letésének 100. évfordulója al­kalmából kedden koszorúzási ünnepséget tartottak a Mező Imre úti temető munkásmoz­galmi panteonjában. Strom­feld Aurél sírjára az MSZMP Központi Bizottsága koszorú­ját Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Rácz Sándor, a Központi Bi­zottság osztályvezetője, a Központi Bizottság tagjai he­lyezték el. A Magyar Népköz- társaság fegyveres erői nevé­ben Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád, a Munkásőr­ség országos parancsnoka ko. szorúzott. Elhelyezték a ke­gyelet és a hála virágait a Stromfeld Aurél nevét viselő úttörőcsapatok nevében is. Paradicsom — rendszerben Országos bemutató Abonyban Kedden Abonyban, az Újvi­lág Termelőszövetkezet köz­ponti majorjában országos pa- radicsomtermesatési és gépi betakarítási bemutatót rende­zett a Magyar Agrártudományi Egyesület nagykőrösi szerveze­te, a Konzervipari Vállalatok Trösztje, a Mezőgépfejlesztő Intézet, a Soroltsári Paradi- csamtermesztési Rendszer és a Nagykőrösi Konzervgyár. Az abonyi Újvilág Termelőszövet­kezet már évek óta tagja az SPR-nek, amelyhez még 22 gazdaság tartozik. Összesen az idén 3133 hektáron termelnek paradicsomot. Ebből az abo- nyiaké 335 hektár. A mintegy 130 meghívott mezőgazdasági és agrotechni­kai szakember számára Mihá­lyi József, a termelőszövetke­zet elnökhelyettese adott tájé­koztatót a közös gazdaság pa- radi csőm termesztési tapaszta­latairól, eredményeiről. Mint elmondotta, az évek folyamán sikerült teljesen gépesíteni betakarítást, és az idén újabb két HÓDGÉP paradicsombe­takarító kombájnt vásárollak, ezzel együtt a gazdaságnak hat korszerű berendezése van. Ez­után dr. Zöldi István, a Mező­gépfejlesztő Intézet főmérnöke adott tájékoztatót a különböző típusú mezőgazdasági gépekről. A résztvevők a tájékoztatók után megtekintették a major szomszédságában a paradi­csombetakarítást, és nagy elis­meréssel szóltak a léüzemben látottakról, a szervezett mun­káról. Képünkön a szakemberek megtekintik a paradicsombeta­karító kombájn munkáját az egyes gyárak, üzemek ellenállási csoportjait szervezte. A felszabadulás után azonnal hozzálátott — megbízható kommunista elvtársaival i— lakóhelyén, Pestlőrincen a Magyar Kom­munista Párt helyi szervezetének létrehozá­sához, melynek később a titkára lett. A párt ezt követően a Pest—Pilis—Solt—Kiskun vár­megye 1945. március 19-én megalakult nem­zeti bizottságába delegálta. Április 4-én az ország legnagyobb vármegyéjének alispánjá­vá választották, ahol 1949. szeptember 30-ig tevékenykedett Nem kis feladat várt az újdonsült kommu­nista alispánra. Meg kellett szerveznie a szét­hullott közigazgatást, az újjáépítést. S talán az egyik legfontosabb feladata volt a megyé­ben a demokratikus földreform végrehajtá­sának megszervezése. Az idő múlásával ma már nem mindenki emlékszik a kezdet, a fel- szabadulás utáni időszak munkájának Vala­mennyi részletére. Házi Árpád is jól tudta, hogy joggal számíthat a dolgozók verseny- szellemére, ha azt hasznos célok szolgálatába állítja. Alig egy évvel a felszabadulás után. 1946. január 7-én meghirdette a községekben az újjáépítési versenyt, amely később orszá­gos mozgalommá terebélyesedett. A munká­sok, a parasztok lelkesen csatlakoztak a ver­senyhez, melynek első eredményeit 1946 augusztusában kiállításon mutatták be. Pest megye az elsők között végzett. Házi Árpádnak az újjáépítésben kifejtett munkásságáért 13411-ban Kossuth-dijat adományoztak. | \ rszágszerte ismerték, szerették és tisztel- ^ ték Házi Árpádot Fáradtságot nem is­merve járta a vidéket, de ajtaja is nyitva állott minden becsületes ember előtt, aki gondjaival felkereste. Ezért már 1945-ben panaszirodát szervezett a megyénél, ahol az emberek előadhatták ügyeiket, s meghallga­tásra találtak. Megengedhetetlennek tartotta, hogy, aki a vármegyeházát személyes pana­szával felkeresi, dolgavégezetlenül távozzon. A Magyar Kommunista Párt III. kongresz- szusán, 1946 októberében szenvedélyes szavak­kal ismertette Pest vármegye életét, az ott élő és dolgozó emberek munkáját. A párt legfel­sőbb vezető testületének, a Központi Vezető­ségnek, 1946-tól volt tagja. Dolgozott (1949— 1951 között) az Állami Ellenőrzési Központ vezetőjeként, s 1951 áprilisától 1952 novem­beréig belügyminiszterként, majd ezt köve­tően 1955-ig a Minisztertanács elnökhelyette­seként. Az ellenforradalom után a főváros I. kerületi pártbizottsága szervezetének munká­jába kapcsolódott be, majd a Pest megyei pártbizottságon dolgozott, az adminisztratív osztály vezetőjeként. C úlyos és egyre elhatalmasodó betegsége miatt 1964-ben nyugdíjba kényszerült. Kapcsolata Pest megyével azonban haláláig nem szakadt meg. Rendszeresen részt vett a pártbizottság ülésein, s igyekezett mozgalmi tapasztalatait átadni a fiatalabb generációnak. Munkásságát a Magyar Népköztársaság szá­mos kitüntetéssel is elismerte, megkapta töb­bek között a Munka Vörös Zászló Érdemren­det és a Szocialista Hazáért Érdemrendet is. Hatvankét éves korában, 1970. november 13-án hunyt el Budapesten. Koltai Sándorné A tömeges ismeretterjesztés •a politikai légkört formálja A Hazafias Népfront Pest megyei elnökségének üléséről A Hazafias Népfront Pest megyei elnökségének keddi ülésén — melyet lapunk 1. ol­dalán jeleztünk — a töme­ges ismeretterjesztés helyzeté­ről szólva megállapítja a je­lentés: a népfrontaktivisták e téren kifejtett tevékenysége nagymértékben hozzájárult a kedvező politikai légkör for­málásához, az aktív cselekvő­készség fokozásához. Ez a tö­megpropaganda munka minde­nütt a Hazafias Népfront 1977. szeptember 22_i irányelvei alapján folyt a megyében. A községi, a városi népfrontbi­zottságok, elnökségek ennek alapján dolgozták ki feladat­terveiket az időszerű helyi gazdasági, politikai kérdések tükrében. Ennek alapján si­került a legkülönfélébb réte­geket bevonni a hallgatóság, a résztvevők soraiba. A jelentéssel egybehangzóan foglalt állást az elnökség egyebek között abban, hogy továbbra is az ismeretterjesz­tő tevékenység színvonalát, mi­nőségét kell fejleszteni. A résztvevők számának növelé­sénél is fontosabb az összetétel javítása, hogy eljussanak olya­nokhoz is, akiket eddig ke­vésbé sikerült megfelelően tá­jékoztatni. Különös figyelmet kívánnak fordítani — a me­gye sajátos helyzeténél fogva — az ingázókra, a gyes-en lé­vő asszonyokra, a nemzetisé­gi lakosságra és az eddiginél több kisiparos, kiskereskedő számára is politikai tájékoz­tatást nyújtanak majd. Ez a már meglévő tömegbázis mel­lett a fejlesztés irányát jelzi. A fejlesztést egyébként ott erő­sítik elsődlegesen, ahol más szervek kevésbé tevékenyked­nek, tanyán, külterületeken, kisközségekben, a városi és a nagyközségi új lakótelepeken. Egyöntetűen kialakult a je­lentés megvitatásakor az a vélemény is, hogy a tartalmi munka továbbjavítása mellett fontos az új formák keresése, bevezetése is. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a tömeges ismeretterjesztésnek is, mint általában az agitációs vagy propagandamunkának, legha­tékonyabb formái a fórumjel- legűek. köztük elsősorban a politikai vitakör. A népfront­bizottságok szervezésében is számos vitakörben mutatko­zott meg élénk érdeklődés. Havonta mintegy tizenötezren vettek részt — elsősorban a körzeti bizottságok, külterüle­ti és tanyakörzeti népfrontak­tívák szervezésében — a vita­körökön. Ezek sikerének „tit­ka” az egyenkénti kis létszám — 15—20 fő —, hogy alka­lom nyíljon a megfelelő vita­készség kibontakoztatására. Több fölszólaló mutatott rá arra, hogy ezen kívül is van­nak még lehetőségek — szemléltetéssel, kirándulással, üzemlátogatással, stb. egybe­kötött ismeretterjesztés révén — az érdeklődés további föl­keltésére és elmélyítésére. A gyakorlati munkát várha­tóan jól segíti majd az a konferencia, amelyet először rendez meg a népfront az is­meretterjesztő munkában résztvevő propagandisták, elő­adók számára. Ezt közösen rendezik a TIT megyei szer­vezetével, amellyel — mint az ülésen is kitűnt — jó és rend­szeres az együttműködés. Jóváhagyta az elnökség az 1978—1979_es ismeretterjeszté­si évad tematikáját is. Ebben 15 nagy témakörben szerepel­nek előadássorozatok. Foglal­koznak a többi között az öt­éves terv és a magyar népgaz­daság több területével, a ter_ melés-fogyasztás-életszínvonal összefüggéseivel, az egyéni és a társadalmi érdek viszonyá­val, a szocialista életmód meg­határozóival, kérdéseivel épp­úgy, mint a forradalmak sze­repével hazánk történetében, az európai biztonság, a lesze­relés problémakörével, a sza­SARLÖS ISTVÁN: badság és a jog megnyilvánu­lásával a szocialista és a ka­pitalista társadalmi viszonyok között. Mindezeket a témákat egyrészt előadássorozat, politi­kai vitakörök keretében, más­részt — speciális témákkal ki­egészítve — a szülők iskolá­ján, akadémiáján vagy más fórumokon ismerhetik meg q •Pest megyei érdeklődők. Az önművelés iránti igényt kei! fölkeltenünk Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára az el­nökségi ülésen felszólalásában számos gyakorlati tanáccsal, tapasztalat ismertetésével se­gítette, hogy még hatékonyabb lehessen a megyében az isme­retterjesztő munka. Ennek kapcsán elemezte magának az ismeretterjesztés­nek a lényegét, amely nem vá­lasztható el a tömegpolitikai munka egyéb területeitől. Így tehát erre is ugyanannak a fő ismérvnek kell a jellemzőnek lennie, vagyis az őszinteség­nek és a nyíltságnak, ami szo­cialista politikánk, egész ve­zetési stílusunk fő tartozéka. Mint mondotta: csak azoknak a fórumoknak lehet hitele és sikere, ahol nem kinyilatkoz­tatások hangzanak el és ahol módja van minden meghívott­nak a véleményét is nyilvání­tani vagy kérdést föltenni. Ugyanakkor az is nagyon lé­nyeges, hogy ezekre a kérdé­sekre megfelelő válaszokat kapjanak. Ezért lenne kívána­tos, hogy a legjobban fölké­szült előadók éppen oda men­jenek, ahová sajnos egyelőre még ritkán jutnak el: az aránylag eldugott községekbe, a kevesebb információt isme­rő, kevésbé tájékozott embe­rek közé. Ott ugyanis még kedvet kell csinálni ezekhez az előadásokhoz. Az érdeklődés, az önműve­lés iránti igény fölkeltését egyébként is fontos tenni­valónak jelölte meg a nép­front főtitkára. — El kell vezetni az embe­reket oda, hogy rendszeresen könyvet vegyenek a kezükbe — mondotta —, de ez még nem elég. Azt is el kell érni, hogy megértsék, hasznosítsák, amit olvasnak és élmény le­gyen a számúkra. Befogadóvá kell tenni az embereket. Ezért jó, ha a népfront olyan alkal­makat teremt, olyan helyisé­geket, klubokat nyit meg, ahol rendszeresen olvashatnak, elő­adást hallgathatnak meg, ahova betérhetnek könyvért, folyóiratért. — Minden ismeretterjesztési forma eredményes lehet, ahol gondolatokat lehet cserélni, bármilyen témakörben és bár­milyen szervezeti keretek között — tette végül hozzá Sarlós István a felszólalásá­hoz. Arra is utalt ezzel, hogy előadó és hallgatósága között elengedhetetlen az a jó kap­csolat, amelyben végül is köl­csönösen tanulhatnak egy­mástól. A népfront és a szövetkezetek hagyományos együttműködése Második napirendként a megyei népfrontelnökség ülé­sén a megyében működő szö­vetkezetek, a MÉSZÖV, a TESZÖV, a K1SZÖV, a KIOSZ, a K1SOSZ és a nép­front együttműködése szere­pelt. Részt vett a vitában a — közülük legnagyobb réteget képviselő — MÉSZÖV megyei elnöke, Tuza Sándorné dr. is. Mint a jelentés hangoztatta: a népfrontmozgalom a széles nemzeti egység kibontakozta­tásán munkálkodva nagy fi­gyelmet fordít a különböző szövetkezetek tagjainak meg­nyerésére a szocializmus épí­tésében. Itt, Pest megyében a szövetkezetekkel folytatott együttműködés hosszú évekre visszamenő, hagyományos, összességében eredményes múlra tekint vissza. A szer­vezettebb együttműködés a népfront V. kongresszusa után bontakozott ki, s azóta is eredményesen fejlődik. Egyetértéssel vette tudomá­sul a megyei elnökség az együttműködés különféle te­rületein megtett lépéseket. Így például a legkiterjedtebb, legsikeresebb kapcsolatban álló MÉSZÖV munkájában a kistermelés, a kistenyésztés közös fejlesztése, valamint a településfejlesztés ad legjobb alapot az együttmunkálkodás- ra. A Mezőgazdasági Termelő, szövetkezetek Területi Szövet­ségével a kertbarátkörökben éppúgy, mint művelődéspoli­tikai területeken jók a kap­csolatok. A szövetkezeti és magánkisiparosokkal, kiske­reskedőkkel — a KISZÖV, KIOSZ, KISOSZ révén — kü­lönösen á településfejlesztési társadalmi munkában hosszú múltra visszatekintő, eredmé­nyes akciók folynak. Elfogadta az elnökség — Kovács Antalnénak, a nép­front megyei bizottsága titká­rának ehhez fűzött összefog­laló szavai után — azt az összegező megállapítást is, hogy a továbbiakban válto­zatlanul közös feladata a népfrontnak és a szövetkeze­teknek a népgazdaság és a helyi termelési tervek végre­hajtásának segítése,' valamint a munkahelyi és lakótelepi kapcsolatok további bővítése, az ezt előmozdító tevékenysé­gi formák ösztönzése és a kü­lönféle közös fórumok meg­teremtése. L. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents