Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-20 / 222. szám

Találkozások Suhl testvérmegye küldötteivel Ismerkedés után varieté Kapcsolók és mérőműszerek sokaságának rendszerében próbáltak eligazodni lányok és lilik. Százhalombattán a DHV diszpécserköz­pontjában csupán tucatnyi elektromos gom­bot, skálát és mutatót jelentett, ami a 10-es energiablokkban 200 megawatt teljesítményű üzem. A műszerészek, táblakezelők otthonos mozgása, az áram rejtett útját ismerők mo­solya bizonnyal személyesebb élmény lesz a suhli varieté együttes többségében nagyon fiatal tagjainak. A DKV II. vákuumdesztillációs üzem éppen szolgálatot teljesítő szocialista brigádjának tagjai igyekezték megmagyarázni az olaj út­ját. Hogy a rövid látogatásból kiben milyen élmény marad meg? Talán a szemnek is szép kapcsolótáblasorok, talán a csillogó beren­dezések, esetleg egy fiatalember, amint fel­pillant a műszerfalról, vagy egy lány haját hátradobó mozdulata. Kettős barátsági esemény színhelye volt tegnap Százhalombattán a DKV művelődési háza. A gyárlátogatás után kiállítás nyílt az NDK építészetéről, kora este pedig műsort adott a suhli varieté együttes. A vendégeket Balázs Gézáné, a városi párt- bizottság első titkára, Rátosi Ernő, a DKV igazgatója és Mezei Lajos, a vállalati pártbi­zottság titkára fogadta. A tárlatot Lutz Wallert, az NDK nagykövetségének harmad­titkára nyitotta meg. A műsor közönségét pe­dig Maritta Kriegert, testvérmegyénk párt- bizottságának kulturális és szociális osztály­vezető-helyettese üdvözölte. A DKV munkatársai ezután érdeklődéssel nézhették Suhl megye leghajlékonyabb raj­zolóját, a Mónika néven bemutatkozó görgős akrobatát. Gyönyörködhettek Hans Gröschner hangjában, aki hivatásos táncdalénekes. Ki­tűnően szórakozhattak a Schmidt házaspár táncbemutatóján, amely korszakokat fogottét a bécsi keringőtői a rockig. Mindehhez Ger­hard Schenk zenekara szolgáltatott muzsi­kát. A műsor után az együttes tagjai és a DKV dolgozói találkozhattak a könnyebb szórako­zást adó, beszélgetésekhez alkalmat nyújtó klubesten. VENDÉGSÉGBEN Dönisödi képek, váci szobrok k A képzőművészeti világhét ^ keretében mutatkozik be a ^ Dömsödön élő és alkotó Ba- ^ zsonyi Arany, Vecsési Sándor, ^ a Vácott mintázó ifj. Blaskó ^ János, a hevesei Járási Műve- í; lödési Központban közös kiáili- ^ táson. A tárlat szeptember § 24-ig tekinthető meg naponta $ 10 és 18 óra között. Vecsési Sándor ajándéka Vecsési Sándor: Tavasz. Bazsonyi Arany: Látogatás. képpel, szoborral, grafikával Pest megye déli részén, a ráckevei járásban növekszik a képzőművészeti alkotások szá­ma vásárlás, adományozás út­ján. Szigetszentmiklóson Mat- tioni Eszter mozaikja, Dunaha- rasztin Öcsai Károly Baktay- portréja, Kiskunlacházán Do­monkos Béla Munkácsy-, Vö­rösmarty-, Gárdonyi-arcmásai fejlesztik a közízlést, nem is beszélve a ráckevei gimnázi­umról, melynek Ady Galériája lassan a századik műtárgyát is leltározhatja, hiszen Patay László felajánlotta a Parla­mentbe készült falfestményé­nek kartonját. Tökölön is ter­veznek iskolagalériát, s Döm- söd is élenjár új képzőművé­szeti alkotások felavatásában. Az óvodában Szabó Iván dom­borművel fogadják a kicsiket, s az idei szeptembertől a dam- södi iskolások is mesterművet kaptak ajándékba Vecsési Sán­dor festőművésztől. Nem akár­mit adott, hanem egyik főmű­vét, a Tavasz-t. Két ház telíti a teret Vecsési Sándor alkotásán — az abla­kok mintha emberszemek len­nének, olyan mélyek, tiszták, kedveseik, s a szűk udvarokon felizzik két színes lángú fa — maga a tavasz. Most kezdik ők is életüket, hiszen kamaszok szinte, növendékfák; erőt és meghittséget hordoznak ma­gukban, lombozatuk virágszok­nya, két korán öltözködő menyasszony. Ezt a friss szép­séget, sértetlen egészséget nyújtják át a dömsödi iskolá­sok százainak, ezreinek, hogy becsületben és boldogságban Válhassanak emberré. Jövőre a képzőművészeti világhét a gyermekek vizuális kultúráját kívánja megvizsgálni, terebé- lyesíteni, s bizonyosak lehe­tünk abban, hogy Vecsési Sán­dor nemes példája nyomán sok Pest megyei alkotó kíván be­lépni iskoláinkba, óvodáinkba örök vendégként, barátként Pest és Heves megye kézfogása A képzőművészeti világhét keretében érkeztek Hevesbe Bazsonyi Arany, Vecsési Sán­dor Dömsödön készült festmé­nyei és a váci ifj. Blaskó Mi­hály szobrai. Bazsonyi Arany pannója is itt látható a hevesi művelődési központban — nagy családként időzik fák kö­zött a három nemzedék; öre­gek, felnőttek, gyerekek. Olyan párhuzamos ritmikával, mely a lelkűiét harmóniájának vissz­fénye — hármas, kettős tago­lással — a szelíd emberség érett színharmóniájával. Itt látható Bazsonyi Arany egyik főműve — a Látogatás. A szemérmes tartózkodás visz- szafojtott feszültségű ünnepe kering a teret olvasztó fény­tömb körül — dráma és meg­nyugvás. Vecsési Sándor tanyát és há­zakat mutat be — az ember önarcképét. A hámlő vakolat szép öregség, szinte ránc, min­denképpen humánus és meg­nyugtató. Nem fáj az elmúlás, mert Vecsési ars poeticája az anyag fáradtságában is az élet megújulását hirdeti; az egész­séget, nem a romlást. A mai magyar festészet középnemze­dékének egyik kimagasló egyé­nisége Vecsési Sándor. Nagyon tudja, mit akar, nagyon alapo­san megoldja céljait, s nem kell különösebb prófécia ah­hoz. hogy megérezzük; szép­ségigazságai nemcsak a jele­né, hanem a holnapé is Ifj. Blaskó János szobrai, portréi, érmei kifogástalan műgonddal készülnek, s élet­művének egyre tisztábban bon­takozó programja egyre neme­sebb megoldásokat eredmé­nyez. Arcmásai mellett Ady érmére és a Verőcemaroson felállított szoborcsoportjára gondolok, melyeknek előzmé­nyeit, utórezgését különböző művekben láthatjuk a hevesi tárlaton. Losonci Miklós Milyen legyen a jövő iskolája ? KÉSZÜL AZ EZREDFORDULÓ OKTATÁSI MODELLJE Készül az ezredforduló követelményeinek leginkább megfelelő oktatási forma mo­dellje; a pedagógia tudomá­nyos műhelyeiben népes ku­tatógárda mozgósításával azt a kérdést kívánják megvála­szolni, hogy milyen legyen a jövő iskolája. A főként futu­rológiái jellegű ténykedés egyik felelős gazdája és irá­nyítója a Magyar Tudomá­nyos Akadémia pedagógiai kutatócsoportja. A nagyszabá­sú vállalkozás eddigi tapaszta­latairól Inkei Péter, a tudós­kollektíva titkára beszélt: Tíz osztály — A jövő iskolarendszeré­nek kialakítása sokrétű fel­adat Munkánkat azonban nagyban megkönnyíti az a körülmény, hogy közoktatá­sunkkal szemben a század vé­gén támasztandó igényeket nagy vonásaiban már ma is ismerjük. — Vizsgálódásainkkor abból kell kiindulni, hogy közneve­lési rendszerünk alsó foka eddig is az óvoda volt: a jö­vő oktatásában e fontos gyer­mekintézményünknek még nagyobb jelentőséget kell tu­lajdonítanunk. Lehetőleg már a 80-as évekre el kell érnünk. hogy kapuja legalább egy évig minden apróság előtt nyitva álljon. Erre azért van szükség, mert az iskolai élet­forma alapvető követelmé­nyeit, a rendszerességet és önállóságot a legjobban itt le­het elsajátítani. — A következő fokozat, az általános iskola jelenlegi szerkezete alapvető módosí­tásra szorul: képzési idején és napi oktatási időbeosztásán egyaránt változtatni kell. Kí­vánatos lenne, hogy ezentúl mindkettő jobban igazodjék megváltozott életkörülmé­nyeinkhez. A tízosztályos ál­talános oktatás bevezetése kettős célt szolgálhatna: a több ismeretanyag alaposabb elsajátításán kívül alkalmat adna a viszonylag érettebb korban történő, megfontol­tabb pályaválasztásra. Egész napos tanítás — A ma még csak szórvá­nyosan bevezetett egész napos tanítás általánossá tétele mind a tanuló, mind a család szempontjából hasznos lenne. A képzésnek ez a rendje a fiatalok teherbíró képességét jobban figyelembe venné, s a fárasztó elméleti órák közé hosszabb pihenőszüneteket, tornát, játékos foglalkozást iktatna be. '— Az általános iskola okta­tási idejének kiterjesztése a középfokú oktatás létjogosult­ságát megkérdőjelezi. Ezért a legnagyobb problémát a jövő középiskola-típusának ideális kialakítása jelenti. A szakem­berek véleménye ebben a te­kintetben nagyon különböző. Vannak, akik azt látnák jó­nak, ha a tizedik osztály el­végzése után egyesek külön­böző tanfolyamokon vagy munkahelyeken rövidített szakképzésben részesülnének, míg mások a felsőoktatási intézmények szervezésében készülnének fal a továbbtanu­lásra. Egyetlen középiskola — A neveléstudósok egy része a középiskolás életfor­ma hagyományait akarja megőrizni. Mi azt az állás­pontot képviseljük, hogy ezen a téren is egységesítésre van szükség. Csak egyetlen közép­iskola-típus létezzék, az vi­szont helytelen lenne, ha ugyanakkor valamennyi fia­tal hasonló tanterv szerint ré­szesülne képzésben. A tanterv változatosságát nem kell megszüntetni; azt kell szor­galmazni, hogy továbbra is legyenek szakmát tanuló és elsősorban továbbtanulásra felkészítő osztályok. Átfogó képet adó tártatok J Az elmúlt napokban talán többet ismertek meg Pest $ megye lakói Suhl megyéből, mint akár egy év alatt. Ti- £ zenkét kiállítás nyitotta meg kapuit eddig a látogatók $ előtt Ifjabbak és idősebbek százai szereztek új ismere- $ teket az NDK egyik legkisebb megyéjéről, amelynek $ művészetét termékeit elismerik az NDK-ban és külföl- | dön is. vei gyönyörködtette az idelá­togató munkásokat, hanem sok ötletet is adott, amelyeket majd a későbbiekben haszno­síthatnak. Szabón a művelődési köz­pontban Heinrich Zille gra­fikáit bemutató kiállítás vár­ja az érdeklődőket. A régi idők hangulatát idézte Vácott a Vak Bottyán Múzeumban megnyílt Régi fegyverek című kiállítás. Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalatnál Be­nyomások a Német Demokra­tikus Köztársaságban folyó építkezésekről címmel rendez­tek bemutatót. miklóson a Csepel Autógyár művelődési központjában nyi­tották meg A szakszervezeti kulturális munka, a szabad­idő ésszerű felhasználásának lehetőségei című kiállítást. A bemutató nemcsak szépségé­A Sonnebergi Játékmúzeum anyagából válogatott kiállítást Cegléden nyitották meg a vá- i rosbeli gyerekek nem kis örö- ; mére. A bemutató érdekessé- ge, hogy testvérmegyénkben • immár több évszázados ha- ! gyománya van a játékkészí­tésnek. Így ma már ritkaság­számba menő gyermekjátéko­kat is láthatnak az érdeklő­dők. I Albrecht Dürer, a német festészet és grafika legna- igyobb mestere munkáiról ké­szült fotómásolatokból is em­lékkiállítás nyílt a művész születésének 500. évfordulója [tiszteletére, Ceglédbercelen. ■! Az NDK sportolóinak telje­sítményeit sokszor említettük követendő példaként. E témát reprezentáló tárlaton ismer­kedhetnek meg közelebbről Dunabogdányban a művelődé­si házban a helybeliek az eredmények és sikerek hátte­rével. ! Türingia erdőit, vidékeit fe- ihyők borította hegycsúcsait jól ismerik a magyar turisták. Szélesebb betekintést nyújt azonban az a kiállítás e té­mába, amelyet Városok és tá­jak a Német Demokratikus Köztársaságban címmel Érden a járási művelődési központ­ban rendeztek. Heinrich Heine forradalmi költészete és munkássága nem idegen a magyar olvasóközön­ség előtt. A Nagykátán — a költő életútjával foglalkozó kiállítás — azonban’ tovább gazdagítja a költőóriásról al­kotott képünket. Különleges élményben lehe­tett azoknak részük, akik megtekintették John Heart- field fotóművész montázsai­ból Nagykőrösön az Arany János Művelődési Központ­ban megnyílt kiállítást. J A gyermekalkotások mindig kiemelkedő élményt jelente­nek. Érthetően nagy volt az érdeklődés azon a gyermek- rajztárlaton is, amely a Német Demokratikus Köztársaság legkisebbjeinek színes fantá­ziavilágáról tanúskodik Pán- don. A tablókra kitett képek, rajzok bemutatták a gyerekek véleményét a békeharcról és bz internacionalizmusról. Szentendrén a megyei mű­velődési központban Képző­művészet és népművészet Suhl megyében címmel nyílt kiál­lítás. A tárlat összeállítá­sában közreműködött Werner Schwarz festőművész is. J Szerencsés választás volt az, hogy a Suhl megyei barátsági hét szervezői Szigetszent­Nagy sikerrel mutatkozott be tegnap Abonyban, a művelődési központban, a langefeldi népi együttes. Bozsán Péter felvételei Műsoros esték A Suhl megyei művészegyüttesek nagyszerű műso- £ rokkal viszonozták a tavaly testvérmegyénkben járt £ művészeti csoportok látogatását a barátsági hét ideje $ alatt. Hétfőn négy előadással nyújtottak maradandó él- ményt. 1 a helybelieknek, hanem elő­adásmódjukkal számos ötle­tet adtak a városbeli muzsi­kusnövendékeknek. A Suhl megyei művészek bemutatkozása tegnap tovább folytatódott Pest megye tele­pülésein. Ceglédbercelen a művelődési házban ismét fel­lépett a Meiningeni Színház művészeti csoportja, néhány kilométerrel távolabb a Ceglédi Állami Zeneiskolában pedig a komolyzene kedvelői szórakozhattak a kamaraze­nekari esten. Énekesek és hangszerszólistáknak tapsol­tak Szigetszentmiklóson a Csepel Autógyárban a Suhl megyei énekesek és hangszer­szólisták bemutatójának résztvevői. Maradandó él­ményt kaptak mindazok, akik Budaörsön a községi könyv­tárban rendezett író—olvasó találkozóra ellátogattak. Lan­dolt Schertzer íróval és Hei­ke Naumann költőnóvel foly­tathattak beszélgetést mű­veikről, az írói alkotás össze­tevőiről. A dunábogdányi művelődé­si házban lépett fel a Mei­ningeni Színház társulatának egyik csoportja. Ismét lát­hatta a közönség a vasárnap Vácott bemutatkozó Vera Friedmann és Reinhard Schulze énekeseket, valamint Peter Bachans zongoramű­vészt és a prózai társulat több tagját. Énekesek és szólisták adtak műsort az abonyi művelődési központban. A fellépők a kul­turális delegáció különböző csoportjaiból érkeztek a köz­ségbe A suhli népi együttes Pán- don lépett fel a művelődési házban. Az előadás nagy ér­téke a zenészek, táncosok és az énekesek harmonikus együttműködése. Az egyes betétszámok fergeteges rit­musa különösen nagy sikert aratott. A Váci Állami Zeneiskolá­ba a Suhl megyei Zeneiskola növendékei látogattak el. Hangversenyükkel nemcsak kellemes időtöltést szereztek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents