Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-05 / 183. szám
-w 1978. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT Szolidaritás Kubával Castro az USÄ-impen Leszerelési világkonferenciát javasol a DÍVSZ Nyolcadik napjára virradt tegnap a havannai Világifjúsági Találkozó. A péntek a Kuba iránti szolidaritás napja volt. — Mi, kubaiak, soha nem tettünk egyenlőségjelét az észak-amerikai kormányzat és az észak-amerikai nép közé, amely hasonlóan hozzánk, szenvedett és szenved a kapitalista rendszerből fakadó következményektől — mondotta Fidel Castro kubai állam- és kormányfő azon a tegnap hajnalig tartó baráti hangulatú találkozón, amelyet a kubai küldöttség klubjában kubai, észak-amerikai és kanadai fiatalok részvételével tartottak Havannában. Az Egyesült Államok — mutatott rá — a Kubai Köztársaság kivételével szinte tulajdonosként bitorolja Latin-Amerikát, ebből azonban nem az észak-amerikai nép, hanem a pénzoligarchia és a monopóliumok húznak hasznot — hangsúlyozta Castro s idézte Ábrahám Lin-- coin szavait: hosszú ideig meg lehet téveszteni a nép egy részét, rövid időre megtéveszthető a nép egésze, a nép egészét azonban nem lehet örökre félrevezetni. A politikai vitaközpontok többségében utoljára gyűltek össze a delegátusok. A már összegezhető tapasztalatokról Barabás Miklóst, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség főtitkárát kérdezték az MTI munkatársai: — E seregszemlét a jelenlegi nemzetközi helyzet összefüggéseiben kell vizsgálni — mondotta. — Tanúi lehettünk annak, hogy aktivizálódtak az enyhülés ellen fellépő körök, felidézték a hidegháborús időszak szellemét. Ilyen nemzetközi helyzetben jött el Kubába tizenhétezer fiatal, hogy hitet tegyen a béke, a barátság, az antiimperialista szolidaritás mellett — mondotta. — A politikai programokon mindenki kötetlenül, szabadon kifejthette véleményét. A közös nevezőt kerestük. amely összefog bennünket és lehetőséget teremt a további együttes fellépésre. A DÍVSZ javasolja egy ifjúsági leszerelési világkonferencia összehívását. Indítványunk a VIT-en további támogatást kapott. — Bebizonyosodott itt a fesztiválon is, hogy a DÍVSZ olyan politikai erő, amely képes mozgósítani a küldötteket, s mintegy meghatározza a fesztivál politikai jellegét Természetesen vitatkoztunk, elsősorban a szociáldemokratákkal és más politikai nézetek képviselőivel is. Mindnyájunk érdeke azonban az akcióegység szélesítése. A DÍVSZ, mint a három évtizedes fesztiválmozgalom hajdani kezdeményezője, azért értékeli pozitívan a mostani találkozót, mert meggyőződése: a közös munka nemzeti-regionális és nemzetközi szinten az elkövetkező időszakban még inkább kibontakozik. A delegátusok Havannából a jól végzett munka tudatában utazhatnak haza — mondotta befejezésül Barabás Miklós. Brezsnyev az ideológiai munkáról Az SZKP ideológiai munkájának időszerű kérdései címmel Moszkvában kiadták Leo- nyid Brezswev válogatott műveit. A kétkötetes mű, amely az SZKP KB főtitkárának 1964 és 1978 közötti időszakból származó cikkeit, nyilatkozatait tartalmazza, átfogó képet ad a párt ideológiai munkájáról. Feszült helyzet Dél-Lihanonban Bejrut képviselője Izraelt vádolja a fejleményekért Portugál kormányválság MPSZP elveti, a többi párt támogatja az elnöki rendszert kyirfo Soares, a napokban elmozdított portugál miniszter- elnö^jo.a Portugál Szocialista ?árt^főtitkára, csütörtökön egy elevíziós nyilatkozatában is- nét bírálta azt a tervet, hogy i kormányválságot a köztárasági elnök hatálmának nö- •elésével kíséreljék megoldani. lifejtette, hogy a demokrati- :us rendszerrel mennyire el- entétes lenne, ha Eanes köz- ársasági elnök, aki egyben a orradalmi tanács elnöke és a 'egyveres erők vezérkari főtöke is, közvetlenül beavat- cozna a végrehajtó hatalom Ügyeibe. A Portugál Demokrata Szociális Centrum Párt (CDS) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) '.ámogatja egy „elnöki kabinet” létrehozását, erről tájékoztatta Eanes portugál elnököt csütörtök este a kormány- koalíciót felmondó CDS és a második legnagyobb parlamenti párt, a PSD vezetősége. A Portugál KP képviselője, aki hasonló értelemben nyilatkozott, pénteken folytatott megbeszélést az államfővel. Bél-aírikai támadás A dél-afrikai haderő nagyszabású tisztogató akciót kezdett Namíbia északi határterületein. A megszállók előzőleg összecsaptak a nemzeti hazafias erők fegyvereseivel. Vunce: Folytatják a SM T-tárgyalást Pesszimizmus a Közel-Kelet ügyében Az Egyesült Államok a Szov- ’etunióval együtt folytatja az ij SALT-megállapodás kidol- izását, mindaddig, amíg nem in létre a megfelelő egyezmény — jelentette ki ugyaniak tegnap Cyrus Vance a Ipviselőház külügyi bizottságban elhangzott rövid nyilat- ozatában, s hangsúlyozta: ’ek a tárgyalások jövendő 'ztonságunk szempontjából 'apvetőek. Hozzátette, hogy tárgyalások előre haladnak. Megállapodásra jutottunk a •gtöbb kérdésben. — jelenetté ki. — Az egyiptomi—izraeli tár- yaíás felújítását célzó erőfe- íítés „válságos ponton” van mondotta tegnap Cyrus /ance amerikai külügyminisz- er, aki ma hajnalban indul ijabb közel-keleti kőrútjára. — Ha szükséges, felkészülünk ar- -a, hogy új javaslatokat terjesszünk elő, mert továbbra is van lehetőség a kompromiszszumra — mondotta az amerikai külügyminiszter. Ütjának eíső állomása Izrael. Hároméves terv Olaszországban Pénteken Rómában véget értek az olasz kormány tagjainak a kereszténydemokraták, a kommunisták, a szocialisták, a republikánusok és a szociáldemokraták gazdasági szakértőivel folytatott megbeszélései. A kormányt támogató öt olasz párt elvileg támogatásáról biztosította az olasz gazdaság talpraállítását szolgáló hároméves tervet. A terv értelmében a kormány — négy százalékos gazdasági növekedési ütem mellett — kilenc- százezer új munkahelyet akar létesíteni és a költségvetési deficitet mintegy négy százalékkal akarja csökkenteni. Újabb részleteket hoztak nyilvánosságra Izrael csütörtöki terrortámadásáról, amely a Dél-Libanon elleni izraeli invázió óta első izraeli légitámadás volt a körzet ellen. Az izraeli állítás szerint az országon belüli merényleteket dél-libanoni geriHatámaszpon- tokról irányítják — ez volt az ürügy márciusban a dél-libanoni invázióhoz is —, míg a Habbas-féle szervezet a Tel- Aviv-i merénylettel kapcsolatban kiadott nyilatkozatában világosan leszögezi, hogy a robbantást „a szervezethez tartozó, Izraelen belül működő csoport hajtotta végre”. Tueni, Libanon ENSZ-nagy- követe Waldheim ENSZ-főtit- kárral folytatott megbeszélése után — még az izraeli légitámadást megelőzően — sajtó- értekezleten tájékoztatta az újságírókat a dél-libanoni helyzetről. Izraelt tette felelőssé a kialakult helyzetért, hangsúlyozva, hogy o keresztény milícia izraeli parancsra lövi a katonai alakulatokat. Tueni leszögezte: a libanoni kormány békét akar teremteni Dél-Libanonban, s a hadsereg semmiképpen nem je- lé'rtterté veszélyt Izrael számára. A libanoni jobboldal tegnap az ország déli részén egynapos tűzszünetet hirdetett, de a kormánycsapatokat változatlanul nem. engedi továbbhaladni. A francia fővárosban pénteken közölték, hogy Ezzedin Kalak két gyilkosát, akiket csütörtökön a merénylet színhelyén tartóztattak le francia rendőrök, további 24 óráig előzetes letartóztatásban tartják. A két jordániai állampolgárságú férfi kihallgatása megkezdődött. A letartóztatottak nem tagadták, hogy ők követték el a tettet, és meg erősítették, hogy akciójuk eredetileg is a PFSZ párizsi irodájának vezetője ellen irányult. Azt is elmondták, hogy az Abu Nidal vezetése alatt álló palesztin radikális cső porthoz tartoznak, de arról nem nyilatkoztak, kitől kapták az utasítást a gyilkosság elkövetésére, s ki látta el őket lőfegyverekkel. Nemzetközi kérdésekről Ceausescubeszéde külpolitikai aktíván Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke csütörtökön Bukarestben beszédet mondott a. központi párt- és állami aktívaülésen. Az általános nemzetközi helyzetet értékelve kijelentette, hogy a szocialista országok eredményeket értek el a szocialista építésben és tovább léptek a kommunizmushoz vezető úton. Aláhúzta, hogy Románia nagy figyelmet fordít a KGST keretében folyó gazdasági együttműködés fejlesztésére. Ceausescu kijelentette, hogy Románia a Varsói Szerződés keretében is továbbmélyíti barátságát a szocialista országokkal. — Külpolitikai téren — folytatta — szüntelenül erősítjük a barátságot, az együttműködést és a szolidaritást Románia és a Szovjetunió között. A Román Kommunista Párt, a román állam továbbra is különleges figyelmet fordít a Szovjetunióval való sokoldalú együttműködésre, a Szovjetunióval való barátság és jószomszédi viszony ápolására. A jelenlegi nemzetközi helyzettel foglalkozva, Ceausescu a többi között rámutatott, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben gazdasági nyomás segítségével igyekszik megoldani problémáit. A főtitkár a továbbiakban kijelentette, hogy a jelenlegi libanoni helyzet komoly aggodalomra ad okot. Megemlítette, hogy Románia változatlanul sürgeti az izraeli csapatok kivonását az 1967-ben megszállt valamennyi arab területről, valamint a Palesztinái arab nép törvényes jogainak biztosítását, beleértve az államiság jogát. irányulnia kell. A jövőben is hozzájárulunk a béke erősítéséhez, a nemzetközi együttműködéshez és a feszültség enyhítéséhez.” Schmidt elégedetten szólt az NSZK és az európai szocialista országok kapcsolatainak alakulásáról, rámutatva, hogy a helsinki értekezlet záróokmánya nagy lépés volt e kapcsolatok fejlesztésében. anyagi helyzetének rosszabbodása jellemez. — Az ország jelenlegi helyzetének sajátossága — folytatta az FKP főtitkára — a dolgozók magas fokú harckészsége. A dolgozók elutasítják a hatóságok által folytatott „szigorú takarékosság” politikáját és szívós harcot vívnak jogaik védelmében. A főtitkár megállapította, hogy kudarcot vallottak a jobboldali erőknek a kommunista párt gyengítésére irányuló kísérletei; a párt befolyása tovább növekszik. GYILKOSSÁGRA szőtt ősz-* szeesküvés címén pénteken hivatalosan vádat emeltek Jeremy Thorpe, a Brit Liberális Párt volt vezére ellen. Thorpe és- társai a vád szerint felbéreltek egy pilótát, hogy végezzen Norman Scott divatmodelleL Közel-Kelet Borús nyári égbolt Ki tudja, hányadik forró nyár derekán vagyunk a Közel-Keleten. A világpolitika legveszélyesebb gócában ismét fölgyorsult az események menete. Sajnos azonban, megint- csak nem a reménykeltő meg- oiUas felé mutatnak a politikai és katonai fejlemények, mondnatjuk: a térségét emésztő súlyos kór újból eredményesen támad, a „beteg” állapota napról napra rosz- szaboodik. A legújabb tünetek: katonai-politikai összecsapások Libanonban, izraeli bombázás ugyanott, terrorcselekmények Párizsban és Bejrutban, eredménytelen diplomáciai huzavona Kairó, Tel- Avív, Washington és Riad közreműködésével. Az események ilyen, egybeesése aligha véletlen. De ha az lenne is, az elmúlt hetek változásai akkor sem múlhatnak el következmények nélkül. Hiszen Libanon, amely kétségkívül évek óta döntő fontosságú színpada a közel-keleti „előadássorozatnak”, egyrészt, mert a palesztinok utolsó menedéke, másrészt, mert az arab bal- és jobboldal ösz- szecsapásainak állandó színhelye, a legutóbbi hetekben tovább közeledett a teljes széthullás felé. Az egykor joggal „keleti Svájcnak” nevezett kis országot a hosszú polgárháború már jórészt tönkretette, s az elmúlt két esztendő békésebb időszakának jó eredménye is a politikai és katonai szét- szabdaltság fokozódása volt. Izrael tavaszi agressziója újabb hatalmas lépést jelentett ebben az irányban. Tel- Aviv akkor a palesztinai ellenállási mozgalmat próbálta megsemmisíteni, majd amikor a nemzetközi politikai viszonyok ezt végül nem engedték meg neki, egyszerűen átjátszotta a megszállt Dél-Liba- nont a veie mind nyíltabban , szövetkező libanoni szélsőjobboldalnak. Elfogadta ugyan az ENSZ csapatainak Libanonba küldését, de ugyanakkor visszavonuló hadserege, a szélsőjobboldali milíciáknak adta át a terepet. És amikor a libanoni központi kormány megpróbálta helyreállítani szuverenitását a szinte külön állammá vált déli országrészben, Izrael a jobboldaliakkal együtt támadt rá a bejrúti csapatokra. Tehát példátlan nyíltsággal avatkozott be a szomszédos ország belső ügyeibe. Bejrut pedig pillanatnyilag jószerivel tehetetlen. Láthatóan nincs elég ereje ahhoz, hogy kellő eréllyel lépjen fel az Izrael támogatásával mindinkább az elszakadás útján járó reakció ellen. Abba pedig nem mehet bele, hogy a jobboldali milicisták követelésének megfelelően kivonják az országból az arabközi béke- fenntartó erőket, hiszen ez valószínűleg a teljes káoszt eredményezné. Márpedig Tel- Aviv és a libanoni szövetségesei csak ebben az esetben hajlandók egyáltalán megfontolni Bejrút dél-libanoni befolyásának helyreállítását. Az izraeli kormány alapállása ugyanis az, hogy a palesztin ellenállókat csak úgy lehet távol tartani a déli országrészből, ha a jobboldali milíciák ellenőrizhetik korlátlanul ezt a térséget. Illetve a másik variáns: az önmagában gyenge bejrúti kormány lemond Szíria támogatásáról, tehát kivonják a főleg czíriai katonákból álló arab békefenntartó egységeket. Ebben az esetben a jobboldal nyilván abszolút nyomást gyakorolhat a központi kormányra, s megpróbálhatja fokozatosan lehetetlenné tenni a palesztinok helyzetét Libanonban. Teljesen érthető, hogy ezek a lehetőségek semmiképpen sem elfogadható sem Bej rút, sem a palesztinok, sem a szí- riaiak számára. Viszont az is nyilvánvaló, hogy Libanon végleges széthullásának megakadályozására tenni kellett valamit. A libanoni kormány ezért megpróbálkozott az erőtlen lépéssel: csapatokat indított délre. Ezek azonban nem jutottak el céljukhoz. A libanoni és a szíriai vezetők most próbálnak új megoldást találni. Ez közvetlenül érinti a palesztin vezetést is, hiszen számukra talán legnagyobb a tét: valóban legutolsó mentsváruk, bázisuk forog veszedelemben. Ezeknek a veszedelmes irányban haladó eseményeknek fényében válik különösen jelentőssé az a diplomáciai kötélhúzás, amely Egyiptom és Izrael között, amerikai közvetítéssel folyik. Szadat elnök ugyanis, bár vállalta az arab egység megbontásának ódiümát azzal, hogy külön tárgyalásokat folytatott az izraeli kormánnyal, azt már nem vállalhatta, hogy eleve elfogadjon területi engedményeket egy esetleges megegyezés előfeltételeként. Izrael ugyanis világosan kifejtette, hogy nem hajlandó elfogadni a Biztonsági Tanács határozatát, amely az összes megszállt arab területek kiürítését sürgeti, s nem ismeri el a palesztin nép törvényes jogait. Tehát tulajdonképpen felszólította Egyiptomot, hogy a kétoldalú tárgyalások eredményre jutása érdekében fogadja el azt a tényt, hogy Izrael mindenképpen megtart egyes arab területeket. Ez Szadat kormányának bélés külpolitikai okból egyaránt sok volt. Túl nagy nyomás nehezedik a kairói vezetésre az arab világban. Hiszen már az Egyesült Államokkal olyan meghitt viszonyban levő reakciós szaúd-arábiai vezetés is arra próbálja rábeszélni Sza- datot, hogy hagyjon fel a kü- löntárgyalásokkal, mert ezzel egyre nagyobb rést üt a lényegében amúgy is csak a vágyakban létező arab egységen. Fahd herceg, a szaúdi vezetés második embere ez okból járt Kairóban és még néhány arab országban, hogy megpróbálja egy kicsit össze- békíteni Kairóval a szadat: politika miatt neheztelő arab országokat. A jelek szerint azonban ez éppúgy nem sikerült, mint ahogy az amerikaiak közvetítése sem Tel- Aviv és Kairó között. A washingtoni külügyminiszter Vance hétvégi közel-keleti út ja előtt tehát nem túl nagyol a remények. Végül pedig további zavarokat vittek a közel-keleti eseményekbe azok a terrorcselekmények, amelyeket szélső séges arab csoportok hajtottak végre Párizsban és Bejrútban az iraki külképvise- lők, és ugyancsak a franci; fővárosban a PFSZ képviselő je ellen. Ezek a véres esemé nyék csak tovább bonyolítjá' a helyzetet, s ugyanakko nemcsak hogy kiélezik az el lentéteket a palesztin vezeté és egyes arab országok között, hanem egyúttal ürügye adnak Izraelnek újabb erősza kos lépésekre. Ezt mutatja a' a terrorbombázás, amelyet i Tel-Aviv-i hadsereg repülőgépei intéztek egy libanoni palesztin menekülttábor ellen. Az események tehát kétségkívül azt mutatják, hogy a Közel-Keleten amúgy is feszült politikai és katonai helyzet sajnálatos módon tovább éleződött. Ez pedig a válság három évtizedes történetének bizonysága szerint mindig is a békés, igazságos, minden érdekelt ország és nép jogait figve’embe vevő rendezés ellenfeleinek hajtotta malmára a vizet Avar Károly Schmidt a békepolitikáról Marchais: Franciaországban mélyül a gazdasági válság Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára sajtóértekezleten elhangzott nyilatkozatában kijelentette: Franciaországban mélyül a gazdasági és a társadalmi válság, amelyet az infláció magas üteme, a munkanélküliség állandó fokozódása, a dolgozók Helmut Schmidt kancellár ! az enyhülés és a nemzetközi együttműködés politikájának • rendkívüli jelentőségét hangsúlyozta a nyugatnémet kormány 1977. évi tevékenységéről közzétett beszámoló előszavában. „A béke — írja a kancellár — továbbra is létünk fontos feltétele, az a legfőbb tényező, amelyre a politikának minden területén
