Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-03 / 181. szám

1978. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK MERLEGEN: A szakszervezeti oktatás A szakszervezeti oktatás­ban mint Gölöncsér Dánielné, a Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa titkára a leg­utóbbi elnökségi ülésen meg­állapította, sok még a tenni­való. Valamennyi vállalatnál olyan szellemnek kell érvé­nyesülnie, hogy a szakszerve­zeti-politikai oktatás a ter­melést segítse. Gondként ke­rült szóba az is, hogy a szak- szervezeti bizottságok sok helyütt még mindig az alap­képzést helyezik előtérbe, holott a szervezett munká­sok nagy többsége túljutott már ez ismeretek elsajátítá­sán. Eddig is változott, s ezután még inkább fel kell ismerni a tartalmi változás szükségét. Az MSZMP KB határozatai­nak széles körű ismertetése, lényeges gazdaságpolitikai kérdések napirendre tűzése, a szocialistái életmód tartal­mának megértetésé; mind, mind olyan témák, amelyek­hez jó fórumot teremtenek a szakszervezeti-politikai okta­tás keretei. Kell teremteniük! A soron következő feladat te­hát: új tartalommal megtöl­teni a megszokott formát! Mérlegen a tejtermelés Emelkedik a fajlagos hozam Az országos ranglista elején áll Pest megye Pest megye gazdaságainak féléves tejtermelési eredmé­nyeit értékelte az Állatte­nyésztési Felügyelőség. A tejtermelés mérlege a fél­időben kedvező képet mutat. Az idei átlagok magasabbak a tavalyiakénál. A fajlagos tej­hozam — vagyis az egy tehén­re jutó, termelt tej mennyisége — hét százalékkal emelkedett, pontosan 134 literrel tehenen­ként. Pest megye továbbra is előkelő helyet foglal el az or­szágos tejtermelési ranglistán. Termelőszövetkezeteinkben a tervezett tehenenként átlagos 3600 liternyi tejhozamot min­den bizonnyal elérik. A magyartarka fajtát tartók versenyében ismét első a ko- cséri Petőfi, második: a kerepe- si Szilasmente Tsz. A harmat­aik pedig a vácszentlászlói Zöldmező Tsz. A holstein-friz fajtát tartók kőzett első helyen a Kiskunsá­gi Állami Gazdaság, másodi­kon a dunavarsányi Petőfi Tsz áll. Harmadik helyezett az Ör­kényi Béke Tsz. lett. A holstein-frízzel kereszté­Üzembe lép a tököli kútsor Kánikulában is egyenletes a vízellátás A napok óta tartó kániku­la nem okoz gondot Budapest vízigényének kielégítésében, a főváros vízellátása egyenletes. Hajdú György, a Vízművek igazgatója elmondta, hogy a tikkasztó meleg, a megnöveke­dett vízfogyasztás nem borí­totta föl a főváros vízegyen­súlyát. A lakosság naponta átlagosan 900 ezer köbméter vizet fogyaszt, de akár egymillió köbmétert vagy még ennél nagyobb víz- mennyiséget is tudnak szál­lítani. Ezt a többi között az 1800 milliméter átmérőjű ro'éia típusú vezetékek teszik lehetővé, amelyeket — jóelő- re gondolva — az elmúlt esz­tendőkben fektettek le. Egy­milliós fogyasztásra az idén kétszer is volt már példa: jú­nius 20-án és 23-án 1 millió 10 ezer köbméter volt a víz­felhasználás. A rekord egyéb­ként tavaly született meg: jú­nius 14-én 1 millió 134 ezer köbméter vízfogyasztást je­gyeztek a naplóba. Hosszú évek tapasztalata szerint a július a legerősebb hónap, de tavaly és az idén június lépett az első hely­re. Az esztendő hatodik hónap­jában — mindkét évben — csaknem egymillió köbméter­rel több víz fogyott, mint a hetedikben. Az idei júniusi vízfelhasználás naponta átlag 909 ezer köbméter, a júliusi pedig 894 ezer köbméter volt. Az egyenletes vízellátásban nagy szerepe van az elmúlt hetekben üzembe állított Cse­pel-szigeti gépház első gép­egységének, amely naponta 60 ezer köbméter vizet továbbít a fővárosba. A vállalat teljes apparátu­sa ezekben a napokban is nagy erővel dolgozik az új víztermelő telepek és géphá­zak építésén, a hálózat fel-, újításán. Ilyen célokra eb­ben az évben mintegy 1,2 milliárd forintot fordítanak. Az összpontosított munka eredményeként a napokban kezdte meg termelését az a tököli kútsor, amelynek vízhozama naponta 20 ezer köbméter. A másik kútsort ugyanitt a következő napokban adják át redelteté- sének. Hajdú György Igazgató a továbbiakban elmondta, hogy ha a Duna ilyen ütemben — jelenleg naponta tíz centimé­terrel — apad, akkor a ké­sőbbiekben vízhiánnyal is számolhatunk. A Duna víz­szintje a múlt hét végén há­rom méter alá süllyedt, a lánchídí mérce 270—280 cen­timétert mutat. A folyó víz­gyűjtő területén száraz időjá­rás uralkodik, vízutánpótlás egyelőre nincsen. A jelenlegi és a következő hetek folyamatos, zökkenő nélküli vízellátásához — az új létesítményeken túl — termé­szetesen a lakosság segítsége is kell. Az indokolatlan víz­pazarlás ugyanis zavarokat okozhat, helyenként vízhiány léphet fel. Locsolni szabad, de mértékkel! zeit fajták első ivadékai — az úgynevezett Fl-es 'állományok — kategóriájában első helye zett a Monori Állami Gazda­ság Hungaro-friz állománya, második a Kertészeti Egyetem soroksári tangazdasága, hols- tein-fríz és magyartarka keresz­tezett egyedeivel. Harmadik a Monori Állami Gazdaság ugyancsak magyartarka—hols- tein-fríz utódokból álló tehené­szeti telepe. Az európai lapályfajták' ka­tegóriájában az első az érdi Benta Völgye Tsz finn-ayrshí- re fajta tehenészetével, máso­dik az ócsai Vörös Október Tsz holland fekete-tarka lapályai­val, harmadik a túrái galga- mente Tsz az NSZK-ból szár­mazó lapályfajtákkal. A száz hektárnyi mezőgaz­dasági területre jutó árutejter­melésben a dunabogdányi Út­törő Tsz immár harmadizben jár élen. Második helyezett a dömsödi Dózsa, harmadik pe­rig a Kertészeti Egyetem So­roksári Tangazdasága. A kisüzemi termelők között az egy tehén után értékesített tejmennyiséggel első helyezett a tápóiszentmártoni Fehér Ist­ván, aki 4069 liter tejet adott át. Második a tápiószelei Ma- czó József, aki 4003 litert, har­madik a dömsödi Gajdár Pál, aki 3470 litert értékesített te­henenként. A legtöbb árutejet értékesítő kistermelők kategóriájában első Vörös Mihály Pécelről, aki nyolc tehén után 21 410 li­tert; második: Deli Miklós Al- sónémediről, aki öt tehén után 16 505 litert, harmadik: Szent- péteri Balázs Nagykőrösről, aki hét tehén után 14 920 liter tejet adott eL Nem mindig békésen, de együtt Dömping Nagykőrösön Találkozik barack, borsó — Nem holt idény az uborkaszezon - Szerződések hosszú távra Próbára teszi az idei idő­járás a mezőgazdaságban dol­gozókat. Az egyes növényfaj­ták érési ideje megkésett, nem egy helyütt összeértek a termények. A Nagykőrösi Konzervgyár udvarán majd- hogy egymást érték az éppen lefutó zöldbarsó és a beérke­ző zöldbab-, sárgabarack- szállítmányok. Viták a minőségről Ezekben a napokban kezdő­dik az uborkaszezon, mely a konzervgyárban soha nem je­lent holtidényt. Ellenkezőleg. Négyvagonnyi uborka érke­zik naponta, mely feldolgozás után egy- és ötkilós üvegek­ben indul a nemzetközi pia­cokra. Ismert, hogy a minő­ségi viták nem ritkák átadók és átvevők, termelők és a fel­dolgozó ipar között. Leggya­koribb .ez éppen az uborká­nál, amelynél a méret egy­ben minőségi mégha tára só is.' — Az átadás-átvétel folya­mata a szerződésben kötött normatívák mellett feltétele­zi a két fél kölcsönös bizal­mát is — mondja Görbe Fe­renc, a Nagykőrösi Konzerv­gyár igazgatója. — Partner­gazdaságaink nem egyikével van immár húszesztendős munkakapcsolatunk, így több­nyire biztosak lehetünk ab­ban, hogy az úgynevezett mé­retes uborka valóban a kí­vánt méretnek megfelelő egy- egy szállítmányon belül. Ad­dig is, amíg megfelelő osztá­lyozó gép, válogató gépsor Az érdi szövetkezetben Äs$z®!iy®k pártaíapszervezete Két esztendő nem nagy idő egy pártalapszervezet életében. Mégis jelentős egy olyan üzemben, amelyben a mozgal­mi munka úgyszólván a holt­pontról indult. Az Érdi Ruha­ipari Szövetkezetben alig két éve nemhogy pártszervezet nem létezett, hanem az egyet­len párttag is a lakóterületi alapszervezetben tevékenyke­dett. Tartalmas taggyűlések — Abban az időben még másik épületben dolgoztunk — vág mindjárt a dolog közepé­be Pécsváradi Andrásné műve- vezető, a szövetkezet pártalap- szervezetének titkára. — A szövetkezetben elsősorban nők dolgoznak és rendkívül sok a fiatal. Ezt bizonyítja, hogy az átlagéletkor harminckét év. Ezért először a KISZ-szervezet megalakításához fogtunk. Ami­kor néhány éve ide, ebbe az új épületbe költöztünk, akkor alakítottuk meg a pártalap- szervezetet. Nem volt könnyű feladat a mozgalmi élet megszervezése. Először öttagú volt az alap­szervezet, de több éves nevelő munka után ma már 11 kom­munista tevékenykedik az üzemben, akik közül mind­össze egyetlenegy a férfi. — Az elmúlt évben számos érdekes és fontos téma került taggyűléseink npirendjére — fűzi tovább a szavakat a párt­titkár. — Áttekintettük az üzem káder- és személyzeti helyzetét; foglalkoztunk a munka jellegéből fakadó sajá­tos, nőket érintő kérdésekkel és megvizsgáltuk a munka- és üzemszervezés fejlesztésének lehetőségeit. Két esztendő végtére sok is lehet, ha szinte minden hónap­jára jut valamilyen jelentő­sebb esemény. A pártalapszer­vezet megalakítását annak ide­jén röpgyűlésen jelentették be a vezetők a dolgozóknak, akik örömmel és várakozással te­kintettek a dolgok elébe. — A jó brigádmozgalomnak köszönhető, hogy a lányok és az asszonyok társadalmi mun­káját ismerik mindenütt a -nagyközségben. Nincsen egyet­len olyan óvoda vagy bölcsőde Érden, amelynek az ágyne­műit, függönyeit ne mi varr- nánk meg. A közeljövőben ad­ják át az egyik felújított álta­lános iskolát Érden, melynek ünnepségén szerepel az iskolá­sok népi együttese. Minket kértek fel, hogy varrjuk meg a ruháikat. Természetes dolog, hogy vállaltunk. r Agyneműt, függönyt varrnak Az alapszervezet további terveiről kérdezem Pécsváradi Andrásnét Elmondja: — Elsősorban a szervezési feladataink jelentősek. Idén újabb tagfelvételt tervezünk. Ugyanakkor szeretnénk követ­kezetesebben mozgósítani a termelési feladatok megvalósí­tására. El kell érni, hogy több párttagunk vegyen részt az oktatásban, jelenleg ketten ta­nulnak a marxista—leninista középiskolában. V. F. rendelkezésre nem áll, ezt a terméket csakúgy, mint pél­dául az őszibarackot, a ter­melőitek kell szállítás előtt átválogatni. Ez nemcsak ké­zimunka-igényes feladat, de nagy figyelmet, hozzáértést is követel, hiszen például 3 és hat centi közötti méretbeni eltérés nem lehet egy üvegen belül a tartósított uborkák között. A Hungarofruct ilyen­kor minőségi kifogással él, s a terméket — finoman szólva — visszaszármaztatja... Széthúzni, fej a válasz tás sál — A termelőknek viszont gond az ilyen precíz, centi­méterekre menő válogatás munkacsúcsok idején, kézi munkaerő híjával. — Ezt mi is tudjuk, s még azt is, hogy például az ubor­kát gyorsított menetben, fo­lyamatosan kell szedniük, mi­vel az már háromnapi kése­delem eredményéképp felfú­vódhat, vagyis hatalmassá nö­vekedve csemegeuborkából saláta alapanyaggá válik, ér­téke csökken. — Mit tehet a termelő a hasznos együttműködés jegyé­ben? — Segíthet széthúzni a sze­zont, megfelelő fajtaválasz­tással. Egymás után — s nem egyszerre — érő típusokat vetni, palántálni oly módon, hogy a betakarítás is szaka­szos lehessen. Kihasználhatja a technológia nyújtotta lehe­tőségeket is. Ilyen például a zöldbab vetési időpontjának helyes megválasztása: mivel ezt a növényt június tizedi­kétől október elejéig lehet szedni. A tárolás gondjai — S mit tehet a tartósító­ipar a jó munkakapcsolat ér­dekében? — Három műszakban, teljes kapacitással dolgozva, kihasz­nálni a feldolgozó sorok adta gépi munkát, s a rendelke­zésre álló kézi munkaerőt Is. Amit lehet előfeldolgozva tar­tósítani, a hűtő- és tárolóka­pacitást maximálisan — és jól szervezetten — felhasználni. Ideális lenne tartalékkapaci­tásként egy-egy gépsort, fel­dolgozóvonalat a szerződéskö­tések idején üresen hagyni. — Nem kockázatos ez? ■— Mindenképpen az lenne, bár jól termő esztendőben 100 százalékos kihasználtságot ad­va, segítene leküzdeni a döm- ping-időszak nehézségeit. Ma, sajnos, még nem tartunk ott, hogy ezt megengedhessük ma­gunknak. Segítene az is, ha több és jobban felszerelt tá- roló-hűtőhelyiség állna ren­delkezésünkre. de hát a be­ruházási keretek adottak. A termelőknél ugyancsak gon­dot okoz a betakarított ter­més tárolása, hiszen ahol akad is ilyen épület, ritkán van hozzá jó út, közművesí­tés, Iparvágány a legközeleb­bi gyárig, piackörzetig. A megoldást talán az adná, ha a termelő, a feldolgozó és a kereskedő mint három egy­képp érdekelt fél összefogná­nak, s finanszíroznák a kor­szerű tárolóhelyek mielőbbi felépítését. Értékes Kési biztonság — A gazdaságok szívesen termelnek olyan kelendő cik­keket, melyek rövid távon ki­fizetődőnek látszanak, idővel viszont nehezen találnak pia­cot. — Tavaly Pest megyében — de országosan is —, több sár­garépát, gyökeret, zellert, g főleg káposztát termeltek, mint amennyi értékben elad­ható. Ugyanakkor a gyümölcs rendre, évenként újra és újra hiánycikk, a tartósítóiparban is, a piacokon is. Bármely mennyiségben eladható lenne, ha volna elegendő. Könnyebb persze rövid távra ültetni nö­vényt, mint néhány év múl­va termőre forduló gyümölcs­fákkal, esetleg munkaigényes spárgatermesztéssel, egyebek­kel foglalkozni. A szerződé­seket szezon végén, szeptem­berben—októberben kötjük: ilyenkor már kiviláglik, hogy mi az, ami a termelőnek is, a gyárnak is s végső soron a népgazdaságnak hasznos. — A szerződések garanciát, értékesítési biztonságot adnak, s ez fontos. A termelők vi­szont nemegyszer úgy vélik, hogy a gyárak így nyáridő­ben, monopol helyzetben van­nak az átvétel során. — Tény, hogy a mezőgaz­daság gépesítettsége nagyabb termékmennyiséget produkál, mint amennyit a feldolgozó ipar követni tud, jelen fel- szereltségi állapotában. A ko­rábban már említett tároló­kon kívül segítene a megol­dásban a félkész áruk skálá­jának bővítése, vagy az, hogy a termelő a felezést, magozást magára vállalja. Meggyorsít­va ezzel a gyári gépsorokon való átfutási időt. Huszon­nyolc bázisgazdaságunkból huszonöt Pest megyei, a kö­zelségen kívül s ez azt is je­lenti, hogy 5—6 éves hosszú távú szerződéses kapcsolatban állunk egmássaL Évek során jó partneri viszony alakult ki közöttünk: a mennyiségi szemlélet mellett ‘egyre in­kább előtérbe kerül a minő­ségi is. így abban mindkét fél egyetért, hogy termelőnek is, feldolgozónak is a lehető leg­többet és legjobbat kell pro­dukálnia a nyári zöldség­gyümölcs dömping idején. — Lehetséges az, hogy itt az átadás-átvételnél ismeret­len a vita? — A vita mindig szükséges élesztője az együttműködés­nek, ha hasznos gondolatokat szikráztat elő — így 'termé­szetesen nálunk sem ismeret­len. De az alaphelyzet nem békés egymás mellett élést, hanem hasznos együttműkö­dést követel. Bedő Ildikó Kel követ burgonyát A dunavarsányi Petőfi Termelő- szövetkezet az idén mintegy 300 hektáron termelt lengyel és holland fajta korai burgo­nyát. A krumpli felszedése után tovább hasznosít­ják a földet, meg­kezdték a kelká­poszta palántázá­sát. Koppány György felvétele : a - mm ­— Ha azt számítjuk, hogy a nullpontról indultunk, több szép eredményt is elkönyvel­hettünk — folytatja Pécsvára- di Andrásné. — Ott vagyunk szinte minden jelentősebb tár­sadalmi ünnepségen, május el­sején, ha nem látják az embe­rek a felvonulók sokaságában a ruhaipari szövetkezet asz- szonyainak maguk készítette egyenruháját, akkor hiányér­zetük van. — Természetesen ezek apró­ságok. A fontosabb dolgok kö­zé tartozik az, hogy megkezd­tük a szövetkezetben a tömeg­politikai oktatást. Tavaly a szocializmus építésének kér­déseivel foglalkoztunk. Har­mincegy dolgozónk jelentke­zett a szemináriumba. Ez pe­dig nem kis szám, hiszen itt a varrodában 80 nő dolgozik, akik munka végeztével leg­többször sietnek haza a család­jukhoz. Mivel tavaly nagy volt az érdeklődés, idén is meghirdetünk egy újabb tö­megpolitikai tanfolyamot, ame­lyen szintén gazdaságpoliti­kai kérdésekkel foglalkozunk majd. Beindították az oktatást A szövetkezet valóban sajá­tosan női üzem. Mindez a ruhakészítés, a szabás-varrás jellegéből fakad. Idén 20 mil­lió forintos termelési érték előállítását tervezik az üzem­beliek, s termékeik jó része külföldre megy. Készítményei­ket exportálják a Szovjetunió­ba és az NSZK-ba. — Foglalkozott a pártalap- szervezet a munkahelyi kér­désekkel, a termelés segítésé­vel, a szocialista brigádok helyzetével is — teszi még hozzá a párttitkár. — Nap­jainkban négy brigád műkö­dik az' üzemben, amelynek létszáma meghaladja már a j 120-at. Elsősorban szeretnénk: megértetni dolgozóinkkal a jó minőségű munka fontosságát. I Törekszünk arra is, hogy mi­nél takarékosabban termel­jünk.

Next

/
Thumbnails
Contents