Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-22 / 197. szám
A józan ész diktálja melyet alkotó kételkedésnek nevezhetnénk. Az értékelemzés olyan alkotó tevékenység, melynek célja a felesleges költségek feltárása, kiküszöbölése, végső soron az önköltség csökkenté se. Feleslegesek azok a költségek, melyek nem befolyásolják az élettartamot, a minőséget, a használati értéket, a külső megjelenési formát, vagy más olyan tulajdonságot, melyet a vevő megkíván. E meghatározásból is kitűnik, az értékelemzés „vevőszemlélete”, az a sajátossága, hogy a felhasználó, a fogyasztó igényéből indul ki. Egy megvásárlandó rádiótól a vevő elsősorban azt kívánja, hogy szépen szóljon, esetleg minél több állomást foghasson vele. További szempont a külső megjelenés: a rádió beilleszkedjen a szoba egyéb tárgyal közé. Lehet beleszerelni például ébresztőórát is, ám ez a rádiónak nem alap vető funkciója: kérdéses, hogy a vevő hajlandó-e a többletszolgáltatás nagyobb költségét megfizetni. A műszaki fejlesztést és a költségeket egyaránt befolyásoló értékelemziési szemlélet szerint az árunak és alkatrészeinek azt a minőséget kell feltétlenül elérnie, amire igény van, ennél több és jobb esetenként pazarlás lehet. Az értékelemzés haszna a már jelzett költségcsökkentés, de ez csupán rövid távra szóló előnye. Legalább ennyire lényeges az, hogy a hatására kialakuló szemlélet és gondolkodásmód — sokan ezt alkalmazott józan észnek nevezik — a vállalat egészére kiterjed, s nemcsak a hivatásos értékelemzőket, hanem a műszaki és termelési apparátus vezetőit, dolgozóit is alkotó kételkedésre, a racionális megoldások keresésére — alkalmazására készteti. K. S. Sikeres első félév Ä Pamutfonóipari Vállalat váci gyára szakszervezeti bizottságának legutóbbi ülésén Győri Tibor igazgató értékelte az üzem első félévi munkáját. A beszámolóból kitűnt, hogy eredményes időszakot zárt a gyár kollektívája. Az első hat hónap alatt a mennyiségi tervet 105,9 százalékra teljesítették. Jelentősen előreléptek a minőség területén is. A termékek között az első osztályú fonalak részaránya az idén magasabb volt, mint bármikor az üzem történetében: 88,2 százalék. A szép munkasikereket némileg beárnyékolták a gyakorta előforduló üzemi balesetek, amelyek megelőzésére — az igazgató szerint — a gyár vezetősége a jövőben hathatós intézkedéseket tesz. Mert az egészség legalább olyan fontos, mint az első hat hónap munkájával megalapozott egész évi tervtelj esi tés. L. M. VAC I MAPL0 XXII. ÉVFOLYAM 197. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 22., KEDD Munkásszállás az IBUSZ-szobákban Idegenforgalom - gondokkal Rövidesen vége a nyárnak, befejeződik az idegenforgalmi főidény. Néhány nappal a hónap vége előtt már körvonalazódnak az idei nyár eredményei. A rossz, őszies időjárás kedvezőtlen hatással volt a város idegenforgalmára. Igaz, hogy forintban jóval több bevétele volt a Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal váci kirendeltségének, mint az elmúlt év azonos hónapjaiban, de sokkal kevesebb ember fordult meg a városban. Ha bejelentés nélkül betéved az idegen a kirendeltségre, nem tudnak neki szállást adni. Az a kétszáz ágy, amit a fizetővendégszolgálat nyújt, teljes egészében kihasznált, újabbakat még hirdetés útján sem tudnak szerezni a városban. Szikora János, a kirendeltség vezetője elmondta: súlyosbítja a gondokat, hogy a rendelkezésre álló helyek túlnyomó többségét a vállalatok kötik le, munkásszállónak használva a magánházaknál levő szobákat. ban úgy, hogy ne csak a város, hanem a közvetlen környék nevezetességei is szerepeljenek benne. A váci idegenforgalmi ki- rendeltség munkatársai mindent elkövetnek, hogy a szál- Ipdahiányt mérsékeljék. Igaz, nem rendelkeznek annyi pénzzel, hogy önálló épületet hozzanak létre, de megvizsgálnak minden olyan lehetőséget, amely enyhíthet a gondokon. így került szóba az is, hogy a váci Komócsin Zoltán kollégiumot a kihasználatlan nyári időszakban szállodaként használják. Az egyes üzemek megrendelésére sokszor szerveznek autóbusz-kirándulásokat. Eddig ötven utat kötöttek 'e a vállalatok és az intézmények, de újabb és újabb igények érkeznek. Komoly gondot okoz, hogy csak az utolsó pillanatban keresik fel a rendelésekkel a kirendeltséget, így az országos szálláshiány miatt nem mindig tudják teljesíteni a kérést. Az iroda legújabb kezdeményezése, hogy a magyar vállalatok, termelőszövetkezetek szlovákiai testvérintézményeinek dolgozói számára is szerveznek magyarországi körutazásokat. Az iroda munkatársai szeretnék a kedvezőtlen időjárás és a szállásgondok' ellenére teljesíteni éves tervüket, s ez az eddigi eredményeket alapul véve valószínűleg sikerül. K. J. Az első nyugdíj A kirendeltség kifejezetten idegenforgalmi tevékenységet is folytat, közreműködik a város kulturális értékeinek megismertetésében. Komoly gondot okoz viszont, hogy Vácott jelenleg nem kapható a városról ' térképi’ A hiány pótlására a megyei idegenforgalmi hivatallal közösen most készülnek egy informatív turistatérkép kiadására. Vácról eddig csak egy ismertető könyvecske készült, az is tele pontatlanságokkal, tárgyi tévedésekkel. Ezt újra meg szeretnék jelentetni, átdolgozott és bővített kiadásTiszfa szívvel fogadták Két hónapja a könyvterjesztésben — Mindenki, ha egészsége és életének egyéb körülményei megengedik, elérkezik az emlékezetes állomáshoz: a nyugdíjas korhatár küszöbéhez. Sokan megállítanak engem is a váci utcákon, miért nem látnak Simson kismotorommal közlekedni úgy, mint azt tettem 1951 óta, több mint ne gyedszázadon keresztül. Felvidékiek vagyunk. Léván születtem, ott jártam iskolába, Édesapám asztalosmester volt, és temetkezési vállalkozó. Korán megismerkedtem azokkal az emberekkel, akiket a társadalmi munkamegosztás erre a szomorú, de nélkülözhetetlen posztra állított. Fiatalon segédkeztem a végső aktusnál szülővárosomban és amikor áttelepültünk Vácra, itt is ezt a munkát végeztem. 1951-ben társadalmi tulajdonba kerültek a temetkezési vállalatok. Vácott először a városi tanács irányítása alatt dolgoztunk. Engem felkértek, hogy vállaljam a helyi részleg vezetését. Két év múlva megalakult a Pest megyei Temetkezési Vállalat, s én továbbra is maradtam a vezető helyen. Nem volt könnyű hivatás. A hozzátartozók a j tragikus órákban érkeznek, s nem lehet közömbös az ember még évek múlva sem. A nyugdíjas kor elérése után is dolgoztam még két évet és négy hónapot. S amire büszke vagyok: egyetlen forint differenciám nem volt egész idő alatt. Pedig sokszor éjfélig kellett dolgoznom. Délelőtt jöttek a hozzátartozók, délután a szállításokat, a temetéseket irányítottam, utána postára mentem, majd az elszámolásokat készítettem. Nem lehetett késlekedni, egy nap is meghosszabbítja a gyászolók fájdalmát. Egyformán megadni a végső tisztességet, akár polgári temetésről, akár egyházi szertartásról van szó. Ez volt a fő irányelvünk. Sok tekintetben előrehaladás történt a két és fél évtized alatt. A lóvon- tatású kocsikat — a körzetesítés után — felcserélték gépjárművekkel. Felújították a temető ravatalozóját, térkép készült Vác legnagyobb sír- kertjéreIJ. vízvezetéket, jó utakat kapott a temető. Az első nyugdíjam? Igen, megérkezett- A vállalatom sajnos megfeledkezett rólam. Nem elismerésre, kitüntetésre gondolok, csak a szükséges adatok, iratok időbeni előkészítésére. Sürgettem, hiába. A Pest megyei tanácshoz fordultam. Dr. Ágoston Zoltán, az igazgatási osztály vezetője március 1-i levele szerint: „megállapítottuk, hogy a vállalat a szükséges segítséget a nyugdíj megállapítása iránti kérelmének benyújtásához nem adta meg”. A megyei közbelépés után intézkedtek. Édesapám, feleségem itt Vácon elhunyt 86 éves édesanyámmal, testvéremmel élek. Lányom a városi-járási könyvtárban dolgozik. Egyelőre nem vállalok munkát- Nagyon szép százalékban állapították meg a nyugdíjamat. Szeretném beutazni a Dunakanyar, az ország legszebb részeit. Talán utána lesz módom arra. hogy átadjam, a sokéves tapasztalatokat a fiatalabb nemzedéknek. Elmondta: Agárdi György Lejegyezte: Papp Rezső HÍREK + HÍREK + HÍREK -I- HÍREK + HÍREK — Jól sikerült a Vác és Környéke Élelmiszerkiskeresike- öelmi Vállalat központi dolgozóinak hétvégi kirándulása. Társasgépkocsin Hajdúszoboszlóra utaztak és megtekintették a debreceni virágkarnevált. — Tragikus körülmények között elhunyt 49 éves korában dr. Ferenczy Iván, aki 1950 óta a váci Szőnyi Tibor Kórház gyermekgyógyászati osztályának vezetője volt. — Kismamatalálkozót rendez a közeljövőben a Vác és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. — Folytatják a váci gázprogram keretében a belváros középületeibe történő gázbevezetést. Jelenleg a Vak Bottyán téri püspöki palota és szociális otthon területén dolgoznak a szerelők. — Vácott lesz szeptember 16-án, a DCMl kultúrtermében az idei Pest megyei ifjúsági Napok programjának a megnyitója. A városban rendezik az alkotó, újító fiatalok fórumát és az esztergályosok megyei szakmai vetélkedőjét. — A Petőfi rádióban szerdán, augusztus 23-án 21 óra- kpr az Iránytű című műsorban Nagybörzsönyi lakodalmas fazék címmel halljuk Zoltán Péter egyik riportját. — 3900 forint pénzbírságot fizetett a 22 éves Bakos Péter, aki botrányosan viselkedett egy italboltban, egy asztalt felborított és riadalmat okozott a vendégek között. Jegyzet Földek “parlagon éhány napja fejeződött be a második határszemle, amelyen a szövetkezetek és az egyéni gazdálkodók beszámoltak arról: hogyan gazdálkodtak a rendelkezésre álló mező gazdasági területeken? Mivel a művelésbe vett területek nagyságát már nem növelhetjük, azt. ami meg van, teljes egészében ki kell használnunk. A tőkés gazdasági rendszerekben előfordul, hogy amennyiben túltermelés van, akkor állami támogatással nagy területeket hagynak ■ parlagon, megsemmisítik a föld terményeit. Ez a szemlélet szocialista társadalmi rendünktől, gazdasági rendszerünktől teljesen idegen. Ezért lepődünk meg akkor, amikor az első határszemlék jegyzőkönyveit olvassuk, és látjuk, hogy ez év tavaszán járásunkban ezer 256 hektár parlagföldet talált az ellenőrzés. Vajon ennyire gazdagok vagyunk, hogy az amúgy kevés termőterülettel rendelkező járásunkban ezt megengedhetjük magunknak? Ha közelebbről megvizsgáljuk a helyzetet, láthatjuk, hogy ennek a területnek csak egy része meg- műveletlen valójában. A többi mezőgazdasági művelésbe vont föld csak azért szerepel a műveletlenül maradt területek nyilvántartásában, mert a szövetkezetek és az egyéni gazdálkodók a legszükségesebb adminisztrációt is elhanyagolják,, nem vezetik a táblatörzskönyveket, művelési . jelleg megváltozásakor nem kérik ennek tudomásul vételét a földhivataltól. Nem veszik fi~ (igeiembe, hogy más szükséges adminisztráció, és más a bürokráciaA második határszemlére sokat változott a kép. A legtöbb helyen pótolják az említett hiányosságok nagy részét, így a nyilvántartás ban szereplő területek nagy• sága 145 hektárra csökkent. Ez már többé kevésbé valóban megműveletlen területeket jelenti. A szövetkezetek ezeket a területeket annak ellenére, hagyják parlagon, hogy az aranykoronában kifejezett érték kétszeresét kell forintban az államkasszának bírságképpen befizetni. Ennek, több oka is lehet. A legfontosabb a mezőgazdaság fejlődésével kapcsolatos. A művelésben legtöbb helyen már teljes gépesítés, áttértek a nagyüzemi, nagvtáblás műveié si módok alkalmazására. A zártkertekben, nadrágszíj parcellában szétszórtan elhelyezkedő területek művelése a rendelkezésre álló nagy teljesítményű gépekkel gazdaságtalan, más eszközök pedig nem állnak rendelkezésre. IV/I indezen nehézségek ellenére nem kell le mondanunk e területek terméséről sem. A kis méretű, gazdaságtalanul művelhető földeket, ahol mód van rá, a nagy területekhez kell csatolni- Egyes zártkerti területek erre nem alkalmasak. Ezeket a községi tanácsok. átadják haszonbérletbe. kiskerti művelésre a pihenni vágyó dolgozóknak. Az itt termelt zöldség, avümölcs is segíti az áruellátást, csökkenti a mezőgazdasági üzemek terheit. Éppen ezért, a kiskereskedelem a megtermelt, de a családok által el nem fogyasztott felesleget mindenhol felvásárolja, bővítve a választékot, javítva az ellátást. Kis János gazdasági közhely, hogy ^ egyre inkább előtérbe kerülnek a fejlődés intenzív módszerei. Mivel a hagyományos módszerek eredményessége állandóan csökken, jelentős változás csak új módszerek alkalmazásával érhető el. Ilyen, viszonylag új módszer az értékelemzés. Viszonylag új, hiszen elméletét és technikáját már mintegy három évtizeddel ezelőtt kidolgozták, ám elterjedtségét tekintve sok helyen — nálunk is — újnak nevezhető. Az értékelemzésnek az alap- gondolata, hogy a költségek csökkentését a gyártmánytervezésnél kell kezdeni, mert már ebben a szakaszban jelentős megtakarítások érhetők eL A szocialista országokban a hatvanas évek közepén jelentek meg először az érték- elemzés lényegét, módszereit ismertető tanulmányok. A módszer gyakorlati bemutatkozása sikeres volt. Az Ózdi Kohászati Műveknél például egy jelentős — egymilliárd forint költségben tervezett — beruházást vizsgáltak Mül kísérletképpen értékelemzéssel. Az értékelemzés beruházási költségekben 80 millió, az évi üzemeltetési költségekben 20 millió forint megtakarítás lehetőségét tárta fel. Ugyancsak néhány évvel ezelőtti példa: a MÁV egyik javítóműhelyében 500 milliós beruházási programot irányoztak elő, ebből 250 milliót számoltak az építésre. A funkcióvizsgálat sarán derült ki, hogy a kívánt kapacitást a műhely meglévő állóeszközeivel és technológiájával is el lehet érni, megfelelő szervezési változtatásokkal. Itt nem elsősorban a költségmegtakarítás nagysága érdemel említést — bár az is —, hanem az a szemléletmód, mely az értékelemzést jellemzi, s — Nagyon vékony az a réteg, amelyik a jobb, komolyabb regényeket veszi. A krimik, és Szilvást, Berkesi iránt nagy a kereslet. De szeretik a kézikönyveket, útikönyveket, ifjúsági regényeket is. Kedveltek a romantikusok, a könyvsorozatok, például A világirodalom remekei. A 30 év sorozattól idegenkednek, egyszerűen nem ismerik a mai magyar irodalmat. — Hogyan lehetne megismertetni, megszerettetni velük? — Minden emberrel külön kellene foglalkozni. A mesénél kezdeni. Valahogy fokozatosan kellene haladni... De még nagyon bennük van a főzni-mosni-takarítani. Egy családanyának egyesek szerint még luxus az olvasás. Ezen kellene változtatni. Persze, erre a feladatra én nem vállallkozhatom. Egy fiatalember siet el a nyitott ajtó és a könyveskirakat előtt: Csókolom, majd jövök — csak ennyit mond. — A könyvek ajánlásához jobban keli ismerni az embereket. Egyelőre Úgy csinálom, hogy megkérdezem: mit szeret, miket olvasott előzőleg? — Szeretem ezt a munkát. Emberekkel foglalkozni, hatni rájuk, amennyire lehet irányítani az ízlésüket — kedvemre való. Szepesi Dóra gammal. A varrodában sokszor háromszor keli mennem. — Azonnal fizetnek, vagy hitelbe is lehet vásárolni? — Általában részletre veszik a könyveket. De van, aki előre is fizet, belátása szerinti összeget. Évente egyszer van leltár, akkor kell kifizetni az összes tartozást. A múlt hónapban 20 ezer forint forgalmam volt, Ez nem sok, de ha azt nézzük, hogy nyár van, elég szép. — Tulajdonképpen ennyi hely nem elég — mutat körbe a zsúfolt helyiségben. — Nem tudom hol tárolni a könyveket. Állandóan forgatni kell őket, vagyis ami nem fogy el, azt vissza kell küldeni a boltba. Az újdonságokat és a kért könyveket a Mártírok úti könyvesboltból szerzem be. Sok az igény a szerencsére még beszerezhető könyvekre. De vannak olyan kérések is, amiket lehetetlen teljesíteni, mert az Elfújta a. szél-t, vagy a Pillangót nem tudom beszerezni. — Törzsvevők? — Vannak. Főként az irodá- sok közül. De az is szerencse,, hogy itt vagyok az ebédlő közelében. Dél felé kipakolok arra az asztalra. Nem tudom, miért, de az idén nyáron elég kevés könyv jelenik meg. Sokszor még ez az asztal sincs tele az újdonságokkal. — Milyen műveket keresnek leginkább? — Mit olvasol, Marika? — j kérdezi egy őszes hajú műn- s kásmő az ajtón bekkukantva. A fiatalasszony kezében a } Magyar Konyha legújabb száma. «. — Még nem néztem végig. ^ Állítólag vannak benne kar- * fio'l- és almareceptek — mond- ^ ja Schvábné Garami Mária. j — Akkor majd veszek tőled . egyet. T — Nem, ezt nem én árulom. Kint vettem. r — Na, nem baj, azért majd benézek hozzád később. j ★ < Schvábné Garami Mária ez t év június közepén vette bír- 1 tokába a Váci Kötöttárugyár- i ban a kis kuckót. Könyvter- < jesztéssel foglalkozik. Ar- 1 ról kérdeztük, hogyan fogad- £ ták a gyár dolgozói, milyen lí kapcsolatot sikerült kiépítenie l velük ez alatt a rövid idő c alatt. ' — Mondhatom, nagyon ked- s vesek az emberek. Előttem j egy férfi foglalkozott a s könyvekkel, úgy hallottam, t őt nem nagyon kedvelték ... Dolgoztam már könyvesboltban, könyvtárban és most két s hónapja kerültem ide a gyár- 1 ba — könyvterjesztőnek. Min- 7. dent megteszek, hogy a köny- 1 vek eljussanak az emberek- c hez, hogy tudjanak róluk, r Hetenként egyszer, amikor az r újdonságok érkeznek, feljá- t rok mindkét műszakhoz és az 1 osztályokra. Fogok egy tucat könyvet, és viszem ma- i
