Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-15 / 191. szám

1978. AUGUSZTUS 15., KEDD Imi» W _____ sr /ímav 3 Munkáslukds­avatás Az MHD építési Fogy az ugar, több a szántás A földtörvény nyomán: kevesebb a poring Pest megyében Első félév Szerződések KGST-partnerekkei programja Vácott A tervezett határidőnél há­rom hónappal korábban ké­szült el Angyalföldön 128 ipunkáslakás, amelyeket a Ma­gyar Hajó és Darugyár épít­tetett dolgozóinak. A két tíz­emeletes épületet a 43-as szá- S2ámú Állami Építőipari Válla­lat tegnap adta át. A Magyar Hajó- és Daru­gyár gazdasági és társadalmi vezetői 1975-ben határozták el: támogatják a munkáslakás- építkezést. Az anyagi alap megteremtésével a munkála­tokat a múlt év júliusában kezdték meg. Az MHD a vidé­ki gyáraiban dolgozókat is tá­mogatja, hogy . mielőbb megfe­lelő lakást szerezzenek. Ebben az évben jelentős támogatást nyújtanak 15 balatonfüredi, 28 váci és nyolc tiszafüredi szö­vetkezeti munkáslakás építésé­hez. Beköltöztek az építőmunká­sok a Nagytétényi úti 1040 sze­mélyes új munkásszállóba, a fővárosban ez a munkásszál­ló gz első annak az 1981 végéig előirányzott programnak az alapján, amelyet az ÉVM dol­gozott ki, az Építők Szakszer­vezetének közreműködésével. A program országos, de első­sorban Budapestre koncentrál­ja az anyagi erőforrásokat, mert a fővárosban sokkal rosz- szabb a dolgozók elszállásolá­sa, mint vidéken, ahol az utóbbi évtizedben 15 három­száz-ötszáz személyes új mun­kásszálló épült. A fővárosi munkásszállókban nagy a zsú­foltság, gyakran hatan-nyol- can laknak egy szobában. Most elsősorban a régi szállók lakói költöznek az új helyre, majd azonnal hozzáfognak a meg­üresedett régi épületek kor­szerűsítéséhez. Amikor a solymári lakótelep egyik harmadik emeleti laká­sába költöztem, örömmel vet­tem tudomásul, hogy az épí­tők jóvoltából gyümölcsös tő- szomszédságába kerültem. Ma sem tudok betelni a szélesre tárt ablakokból az elém táruló látvánnyal, a reggeli párában úszó völggyel, az őszibarack- fa-erdővel. A panoráma azon­ban az épülettől alig 30 méter­nyire lezárul. Otthonom és a zöldellő fák között betonele­mek, meszesgödör, deszkák éktelenkednek. Csak néhány elárvult barackra álldogál a mérnökök húzta vonalon be­lül, fejszére, dózerre várva. Eltűnő földek Lakótársaimat talán nem e fontos nemzeti kincsünk, a termőföld állandó fogyása bántja, most mégis azért szúr* kolnak, maradna bár meg a szemhatáron a barackos, a cseresznyés. Mindannyiunknak be kell azonban látnunk, hogy teljesen a jövőben sem állít­ható meg ez a folyamat. Szé­lesebb utak, nagyfeszültségű villamos energiát szállító táv­vezetékek, gyártelepek ezután is épülnek. Okos tervezéssel a mezőgazdaság számára elvesző talajok nem is jelentenek vég­zetes veszélyt. S hogy a ter­mesztett növények ne szorul- járnak a kívánatosnál szűkebb területre, arról az új földtör­vény gondoskodik. A jogsza­bályok módosítását magában az a tény is indokolja, hogy Pest megyében az elmúlt öt esztendőben 13 ezer hektárral csökkent a megművelt mező- gazdasági terület. A szőlők, gyümölcsösök, bú­zaföldek megcsappanása mel­lett baj van a termőterületek ésszerű kihasználásával is. Pest megyében az idei máso­dik határszemlén a nagyüze­mekben összegyűjtött tapasz­talatok alapján eredmények­ről adhatunk számot. A tava­lyi. 4160 hektár, nxegműyelet- ■len szántó 1704-re, az 1031 hektár gondozatlan gyümölcs 836 hektárra csökkent. Fizessenek a mulasztók A parlagföldek ilyen mér­vű eltűnése nem csupán a ha­tározatok és rendeletek ered­ménye. A gyakorlati megvaló­sítás érdekeoen a legtöbbet a Pest megyei Földhivatal mun­katársai tették. A földtörvény módosítása után, a korábbi módszerrel szemben, a mező- gazdasági nagyüzemek nem a Községi tanácsok szakigazga­tási szervei, hanem a járási földhivatalok szakemberei tar­tották meg az ellenőrzést. Fel­adatuk sokrétű, nagy hozzáér­tést igényel. A dabasi járásban például az első határszemle idején még 109 romos tanyát tartot­tak számon. A tulajdonjog tisztázásának, az elhagyott épületek lebontásánál^ ügyeit a hivatal munkatársai intéz­ték. Az eredmény: a tavalyi 68 hektár parlagnak ma már minden négyzetméterét meg­művelik a közös gazdaságok. Ahol nem használt a figyel­meztetés, ott a büntetéstől sem riadtak vissza az illetékesek. A váci járásban több tsz-ben tapasztaltak visszatérő hiá­nyosságokat. Döntés született: fizessenek a mulasztók, há­rom szövetkezetre 2 millió 680 ezer forint bírságot szabtak ki. Csip-csup parcellák A statisztikai adatok szerint a budai járásban található a legtöbb elhanyagolt mezőgaz­dasági terület: összesen 418 hektár szántó, és 41 hektár szőlő, gyümölcsös. Ebben sze­repe van az iparosításnak és a domborzati viszonyoknak. Ezeknek a földeknek jó ré­szén, de többfelé a megyében, a dimbes-dombos csip-csup parcellákon, melyeken nem lehet nagyüzemi módszerekkel gazdálkodni, kisgépekkel pe­dig egyelőre nem rendelkez­nek az érintettek. Számos esetben különböz­nek a földhivatal és a gazda­ságok nyilvántartásai is, és ez sok vitára ad okot. Ez azzal magyarázható, hogy a terme­lők gyakran megfeledkeznek a tulajdonjog-változás beje­lentéséről. Idén tavasszal de­rült ki, hogy a gödöllői járás­k látvány állandóan Ismétlő-' «ük: humusz, fátyol, megfér a korszerűvel... ...Hajnaltól este hét óráig iszünet nélkül tülkölnek az autók. Ha kell, ha nem, nyomják a dudát. Kiszámítot­ták-e ‘vajon, hány decibel zaj­ártalom veszélyezteti a la­kosság nyugalmát? A szünte­len robogás közepette imitt- amott feltűnik egy szamárfo­gat, békésen bandukol a tech­nika csodái között... i Indulás előtt aggódtak az Ismerősök: oda utaztok, ahol ki tudja mikor lőnek? Repü­lőgéppel a tenger felett há­romezer kilométert repülni? Az autóktól senki nem óvott, pedig azok aztán igazi veszély- lyel fenyegettek. A két-há- rom felfestett sávra fittyet hányva négy-öt sorban robog­nak a gépjárművek. Jelzés nélkül száguldanak egyik sáv­ból a másikba. A forgalommal szemben biciklin gyerek ka- rikázik. Behunyjuk a sze­münket: ezt már nem lehet kibírni! Azután meggyőző­dünk róla, hogy a látvány csak nekünk szokatlan, mást nem bosszant... ...A szálló előtt ugrik a hordár az autóhoz, de meg­élőd az ott leselkedő gyerek — ez a bőrönd már az övé. Piaszterért nyújtja a kezét, helyette a hivatásos hordártól azonban majdnem nyaklevest kap, szó szoros értelemben küzdenek a borravalóért. Az utcákon rengeteg a cipőt tisz­tító fiatal, vagy a gyerek- zsákhordó. Ott kínálják ők is a vásári portékát a bazárosok között. Ezeknek a gyerekek­nek még játszattok kellene. Az állami tulajdonban azon­ban már tilos gyermeket al­kalmazni ... És megint új élmény. Vala­mi, ami felejthetetlen: a szír főváros nemzeti múzeumában őrzik a világ első abc-jét, amelyet í/paritban, Latakia Zsákoló gyerekek kikötővároshoz közel találtak meg. Jártunk Szaláhaddin szultán palotájában, voltunk síremlékénél. Megnéztük a 136 méter hosszú, 20 méter magas, 37 méter széles Oma- yan mecsetet a régi városne­gyedben, a bazár mögött. Hallgattuk a müezzin imára szólítását. Igaz magnóról, elektromos berendezés kiált­ja: Allah, il Allah... csak nem mászik fel a toronyba?! Csodáltuk Palmyra műemlé­keit, amely a római korból maradt az utókorra. Baszrát, ahol a homokból majdnem teljesen ép római kori színhá­zat ástak elő. Voltunk Manau- leaban, ahol még az időszá­mítás előtt építették a pogány templomot, a mai oltárrész a zsidó templom hagyományait idézi, s időszámítás után 350- ben építették át a katolikusok számára a templomot. P. Phi­lip Achkar lelkész ma is min­den vasárnap itt misézik a sziklafalak között. Jártunk Aleppóban, a mai Haleb városában, ahol Bem apó alussza örök álmát; Lata- kiában, a gyorsan fejlődő ki­kötővárosban. Hajóztunk a Szalahaddin váránál Földközi-tengeren Írvad szige­tére, átutaztunk Tartus kikö­tővároson ... Eljutottunk az izraeli, a török, a jordán, a libanoni határhoz — vendég­látóink mindent igyekeztek megmutatni, ami érdekes le­het az idegen számára. Sági Agnes (Folytatjuk) ban a dányi Magvető Tsz ki­vételével egyetlen szövetkezel sem vezeti a földnyilvántar­tást, vagy hogy a gazdaságok — egyébként elfogadható okokra hivatkozva — ugarol- nak egyes területeket, mégsem tüntetik fel ezeket parlagként. A felmérések szerint tehát egyre kevesebb a művéletlen terület, mert azokat a földe­ket, amelyeket a mezőgazda­ság nem hasznosíthat, fokoza­tosan erdősítik, a kiöregedett szőlőket, az egyéni tulajdon­ban levő kisparcellákat — ha azok gazdái a felszólítás elle­nére sem veszik gondjaikba birtokaikat — a községi taná­csok kezelésébe adják. A ta­nácsoktól az állami tulajdonná vált területek tartós haszná­latra, akár 50 évre is bérel­hetők. Művelésbe vonni Nyilvánvaló, hogy a parlag­földek egyik napról a másikra nem számolhatók föl. Az új földtörvény hatása azonban fél év elteltével már jól érzé­kelhető. Javult a földhaszná­lati fegyelem, a gazdaságok sorra készítik el az ugarok művelésbe vonásának terveit. Ahol pedig süket fülekre talál a törvény szava, ott jobb be­látásra bírhatok a mulasztók ki szabott büntetéssel. Nem csekély értékről van ugyanis szó. Magyarországon tavaly a szövetkezetek átlagos terület- nagysága 3624 hektár volt. Pest megyében jelenleg 5191 hektár megműveletlen föld van. Valkó Béla Minisztériumi jelentés Idei külkereskedelmi forgal­munk a szocialista országokkal a jelek szerint a tervezetthez közel álló lesz, a tőkés orszá­gokba azonban az előirányzott­nál valamelyest kevesebbet exportálunk, s onnan lényege­sen többet importálunk — ezt állapította meg a külkereske­delmi minisztérium, értékelve az első félév eredményeit és elemezve a kilátásokat. Kedvezően érezteti hatását, hogy. a KGST-parfnerekkel kel­lő időben létrejöttek az idei magánjogi szerződé­sek. Kölcsönös intézkedések történ­tek a korábban tapasztalt, bár összességében nem jelentős szállítási lemaradás pótlására. A tőkés világban viszont az elhúzódó válság tovább élezi az exportőrök közötti versenyt, s különösen a közöspiaci álla­mok különféle korlátozásokat akalmaznak. ■ Mindent egybevetve az első félévben hazánk külkereske­delmi forgalmában a behoza­tal 8,2, a kivitel pedig 1,9 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. Ezen be­lül a szocialista országokba 6,2 százalékkal többet expor­táltunk és onnan 4,1 százalék­kal többet hoztunk be, mint a múlt év első felében. A tőkés országokkal folytatott keres­kedelmünkben exportunk 3,2 százalékkal elmaradt a múlt évitől, az import pedig 12,1 százalékkal nőtt. Bányászati és élelmiszeripari cikkek kivéte­lével szinte valamennyi ter­külkereskedel műnkről mékcsoportból többet hoztunk be a töltés országokból, mini a múlt év első felében. Az elemzés szerint rubelel­számolású forgalmunk az év egészét tekintve a tervezetthez közeli lesz. A cserearány is az előiráhyzott keretek között alakul. Tőkés viszonylatban az előirányzottnál nagyobb im­porttal kell számolnunk. Az export, az első félévi alacsony szint ellenére, megközelíti majd a tervezettet, legalábbis erre utálnak a vállalati jel­zések. Az üzletkötésekből ítélve, az idei tőkés export jó tíz százalékkal magasabb lesz a múlt évinél, teljesítése azonban a második félévben nagy erőfeszítést igé­nyel. Továbbra is fontos az export gazdaságosságának növelése. A minisztériumok, valamint a vállalatok bevonásával a külkereskedelmi minisz­térium vizsgálja a túl nagy költséggel készülő export- termékek további értéke­sítésének, vagy az export megszüntetésének alterna­tíváját. A vizsgálat első szakaszának eredményeként az érintett vál­lalatok 3,3 millió dollár és 600 ezer rubel értékű gazdaságta­lan termék-exportját meg­szüntették, illetve gazdaságos­sá tették. Még jócskán akad azonban teendő, mert az érté­kelések szerint mintegy, 100 millió dollár és 80 millió rubel értékű export bizonyult gazda­ságtalannak. Vezetésről mindenkinek /. Ki a jó A vezetés, ä vezetők kiemel­kedő szerepe a szocialista építőmunkában közismert. A vezetői előrelátás és a töme­gek aktivitása. tudatossága, feltételezik egymást. Napja­inkban pedig a fejlett szocia­lizmus építése a munka minő­ségében, hatékonyságában tá­maszt új, magasrendű köve­telményeket, tovább növelve a vezetőit, a tudati tényezők szerepét. Céljaink elérése a kedvezőtlenebbé vált külgaz­dasági feltételek között hat­ványozott erőfeszítéseket kö­vetel. Társadalmi-gazdasági előrehaladásunk üteme dön­tően függ az átfogó célok és a konkrét feladatok helyes meghatározásától, a vezetők felkészültségétől, rátermettsé­gétől, vállalkozó szellemétől. Hármas rendező elv Ki a jó vezető? Melyek az ismérvei, feltételei? Amióta emberi társadalom és vezető létezik, a kérdés valamilyen formában mindig megfogal­mazódik- A XX. század elején kezdődött meg a vezetés rend­szeres tanulmányozása. A ki­alakuló új tudományág a ve­zetők személyiségére összpon­tosított. Sokáig úgy tűnt, hogy a legjobb vezetői tulajdonsá­gok, leltárbavételével szinte automatikusan kialakul a min­ta, a norma, a példa. A pozi­tív tapasztalatok, a jó tulaj­donságok számbavételével azonban mégsem sikerült az ideális vezetőtípust megraj­zolni. A kutatók ugyanis annyiféle jellemvonást jegyez­tek fel és tartottak fontosnak, hogy a végén már nem lehe­tett velük mit kezdeni. A jellemtanulmányozási is­kola zsákutcájából hármas rendező elv felállítása révén találták meg a kivezető utat. Az első helyen az intelligen­ciát, a képezhetőséget emel­ték ki. Az intelligencia magas szintje szükséges egyébként minden kiemelkedő értelmiségi alkotó munkához. Az ered­ményes vezetéshez szintén nélkülözhetetlen, de nem elég- További meghatározó jellegű tulajdonság a személyiségerő, a vitális energia. Arról van Szó, hogy a jó vezetőnél a belső szilárdság párosul a vezető? meggyőző készséggel, az aka­raterő akaratátvivő képesség­gel. A zárkózott és a kontak­tusteremtésben nehézkes em­ber aligha képes kellő módon másokra hatni, másokat befo­lyásolni. Márpedig a vezetés lényegi része ez a másokra való hatás, a mozgósítás a ki­tűzött célok elérésére. Végül a harmadik nélkülözhetetlen vezetői jellemvonás az önura­lom, amely tudatosan a haté­kony megoldások szolgálatába állítja a vezetői magatartást, a stílust, a módszert, legyőzve a személyes indulatokat. Társadalmi-pol ikai hatékonyság A vezetéstudomány a leg­fejlettebb tőkésországokban alakult ki, s így nem nélkülöz­heti a megfelelő kritikai elem­zést szocialista viszonyaink között. A kiváló vezetőt jel­lemző ismérvek között például a polgári nézetek a vele szüle­tett tulajdonságokra helyezik a hangsúlyt: Szerintük az emberek vagy vezetőnek, vagy vezetettnek születnek, s ezen életük során nem vál­toztathatnak. Mi azokat a szerzett és elsajátítható veze­tői tulajdonságokat tartjuk döntőnek, amelyek alakításá­ra hatással lehetünk. Hangsúlyozzuk a vezetés osztályjellegét, politikai meg­határozottságát. Valljuk, hogy nemcsak az állami és pártve­zetésben van jelen a hatalmi mozzanat, hanem mindenfaj­ta vezetésnek van politikai oldala• így például a gazdasági vezetőtől is elvárjuk, hogy a teljesítményen, a tárgyi haté­konyságon túl a tudatra, az emberek gondolkodására, vi­selkedésére, társas viszonyára is hasson. Ezért ma már nem általában a politikai megbíz­hatóságot, hanem a vezetés társadalmi-politikai hatékony­ságát kérjük számon. Nyil­vánvaló a tárgyi és a politikai hatékonyság közötti kölcsön­hatás, ahogyan a vezetés szak­mai és politikai követelményei között szintén szoros a kap­csolat. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy bizonyos alkati adottságot, beállítottságot a ; vezetői alkalmasság konkrét mérlegelésénél figyelembe kell venni, »nincsenek mindenre és mindenütt alkalmas univerzá­lis vezetők. Vannak a tárgyra, a feladat­ra. a teljesítményre összponto­sító, racionális beállítottsá­gú vezetőtípusok. Más vezetők inkább az em­berekhez igazodnak, a kapcso­latot teremtő, ápoló érzelmi készségeik fejlettebbek, erőtel­jesebbek. A kollektíva szerepe A szabályokra orientált tí­pusú vezető a döntéseit pa~ nelekböl, rutinelemekből építi fék kiiktatva belőlük a koc­kázatvállalást. Az a vezető érvényesül, aki képességeinek, adottságainak leginkább megfelelő területen tevékenykedhet- Másfajta kva­litásokat, beállítottságot igé­nyel a vezetőtől a gazdasági, a kulturális-tudományos, a tár­sadalmi-politikai élet, az ál­lamigazgatás, vagy a fegyverés testület. Nagyon fontos, hogy minden vezető adottságainak leginkább megfelelő területen dolgozzon. A szükséges vezetői képességek kifejlesztésének le­hetnek korlátái, s így eseten­ként elkerülhetetlen a veze­tők mozgatása, átirányítása képességeiknek megfelelő te­rületre. Ki a jó vezető? Már eddig is nyilvánvaló tehát, hogy a válasz nem egyszerű. Még egy további lényeves befolyásoló tényezőről szólunk: o kollek­tíváról. A vezetővel, mondjuk a műhelyfőnökkel szemben más követelményt támaszt a brigádvezető, mást a segéd­munkás, a párt- vagy a szak- szervezeti bizalmi, megint mást az üzemvezető és így to­vább. Különösen a kollektíva sze­repe jelentős a vezetői eré­nyek kibontakoztatásában. Mert a vezető és a beosztott kapcsolatában nem egvkapura megy a játék. A kollektíva ép­pen olyan aktívan vesz részt a vezetés folyamatában, mint maga a vezető. A vezető hat a kollektívára, a kollektíva pedig a vezető személyére, módszerére, stílusára­Kovács József (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents