Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-13 / 190. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! " AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM ÁRA I FORINT 197». AUGUSZTUS 13., VASÄRNAP Kéretlenül C sacsfcaság, túlzott érzé­kenység, ezzel próbá­lom. győzködni ma­gam, miközben a nagyköz­ségi tanács elnökének sza­vait hallgatom. A monda­tokból ugyanis újra meg újra olyan, kifejezések buk­kannak elő, mint ezek a sze­gények, a mi rászorult­jaink, s azt is leszögezi az elnök, hogy náluk a tanács nem sajnálja a forintokat erre a célra. Mármint az öregek napközijére, s a fo­galmazásbeli bárdolatlan- ság azért szúr, sért, bánt, mert ott vagyunk a napkö­ziben, amit az elnök mond, azt az idős emberek is hall­ják, mi több, engedelmes bólogatással helyeselnek, lássa csak az elnök, meny­nyire hálásak ... Azt nem tudom azonban, miért hálásak? Azért, hogy a szocialista társadalom eb­ben is teljesíti természetes kötelességét? Megcsappant a kedvem, félig figyelek a hivatalos ember szavaira, s a kedves öregekre is, akik büszkén mutatják, miként tették otthonosabbá a két helyi­séget a maguk horgolta, hímezte kézimunkákkal. Dicsérik a kosztot, azt, hogy rádiót adományozott nekik a termelőszövetkezet egyik szocialista brigádja, de közben újra meg újra visszacsengenék fülemben az előbb hallott szavak a szegény öregekről, akiktől a tanács nem sajnálja a fo­rintokat. Miért sajnálná, amikor az államtól, a költ­ségvetéstől kapja?! Miért _véli jócselekedetnek ezt a tanácsi tisztségviselő — s gondolom, nemcsak ő, ha­nem társai szintén a veze­tésben, vagy akár a végre­hajtó bizottságban —, ami nekik éppúgy a kötelessé­geik közé tartozik, mint más állami szerveknek, in­tézményeknek, ami felada­taik egyike?! S ha egyetlen öregek napközijében, egyet­len tanácsi embernél buk­kanna fel ez a jelenség, ak­kor még beletörődnék, - le- gyintve, akadnak, akik nem képesek világosan értel­mezni a társadalmi köte­lességteljesítés hogyanjait. Csakhogy nem egyetlen he­lyen, dologban, személynél tapasztalhattam ezt, a köz­pénz kiadásának olyasfajta feltüntetését, mintha az a helyi vezetés belátásán, jó­szívén múlna, s kizárólago­san azon. F ontos, bár aprónak látszó okot említ a képzés, az egészség- ügyi középkáderek után­pótlásának gondjait taglal­va a ceglédi kórház igaz­gató-főorvosa, amikor azt mondja: idősebb betegeik egy részének a nővér, a kórházi személyzet pótolja a családot, az ismerősöket, mert látogatóba senki nem érkezik hozzájuk, s ha ki­engedik őket a 'kórházból, otthon sem várja senki őket, egy szál magukban állnak a világban. Ezért lényeges forrás számukra a város egészségügyi szak­iskolája — amit bizony időbe telt tető alá hozni —, de nem mondanak le arról sem, hogy munka mellett képezzenek ápolónőket, mert a nagyobb létszámú s szakmailag hozzáértőbb személyzet nemcsak a ma­nuális feladatokat látja el, hanem futja erejéből, áldo­zatkészségéből arra is, hogy rendszeresen törődjön a betegekkel, elsőként az idős korúakka'l, gyógyító szóval, érdeklődéssel, ha kell, meghallgatással. Kéretlen, kimondatlan kötelesség ez, s mert sorra- rendre ilyesfajta törekvése­ket — a valóságnak megfe­lelőbben fogalmazva: ilyes­fajta törekvéseket is — ta­pasztalhatunk, egyre bán- tóbban, furcsábban hang­zik a vélt jótékonykodás bi- zonygatása, annak a felfo­gásnak a gyakorlatbani al­kalmazása, hogy az öreg ember teher a társadalom­nak, azaz örüljünk, hogy amit kap, azt kapja. Tavaly ötvenegy öregek napközije működött a megyében, idén, az esztendő végére, ha minden igaz, ötvenhét lesz, mert hat újabbat szer­veznek a tanácsok. Valami? Valami. Csak nehogy úgy véljük, elég. mi apjainkban a megye JY lakosságának valami­vel több mint tizen­nyolc százaléka idősebb 55, illetve 60 évesnél, azaz nyugdíjaskorú, még akkor is, ha nem mindannyian kapnak nyugdíjat. S már itt kezdődik nehéz sorsuk, a járadék, a rendszeres se­gély csekélyke összegénél, vagy éppen a régen meg­állapított nyugdíj ma már szerénynek is alig tartható summájánál. Folytatódik azután gondjuk, magukra hagyatottságuk azzal, ha nincs családjuk, hozzátar­tozójuk, ha még árra is nagy kérleléssel lehet talál­ni valakit, hogy télen, a jeges úton ne kelljen bot­ladozni a boltig, hanem azt a néhány apró árut a meg­kért ember vigye el nekik. Tetszetős, biztató adatok vannak annak igazolására, miként fejlődött a házi szo­ciális gondozás, hogyan emelkedett a rendszeres és rendkívüli szociális segé­lyezésre fordított forintok összege s így tovább. Van­nak azonban másfajta té­nyek is, az például, hogy a megyében a betegforga­lom ötven százalékát adják az idős korúak, hogy meg­történt, az elhunyt idős embert tizenkét nap eltel­tével fedezték fel házában, s hogy vannak, akik előbb térnek örök nyugovóra, mintsem bejutottak volna a szociális otthonba. Bonyo­lult, nehéz dolog az öreg­kor tudomásulvétele, s még inkább bonyolult a társa­dalom számára az idős ko- rúakkal úgy törődni, hogy miméi kevesebb jaj, baj ér­je, érhesse őket. Az anyagi források bővítése nem a szándékon múlik, hanem a nemzeti jövedelem gyara­podás, sok minden azon­ban jószándékok, törődés híján fut zátonyra; van olyan község, ahol harma­dik éve vitatják, hol lenne legalkalmasabb helye az öregek napközijének... Az idős emberek többsége nem kér, nem követel, nem veri az asztalt, nem véli jogá­nak még azt sem, ami pe­dig a joga. Tiszta szívvel, nagy örömmel fogadnak azonban mindent, ami a társadalmi gondoskodást bizonyítja, s nehogy azt higgyük, ezen elsősorban és kizárólag pénzt értenek. Hanem a kéretlen, de na­gyon jóleső tettek apró mozzanatokból összeálló se­regét, azt a légkört, társa­dalmi közeget, amelyben nem érzik kitartottnak, el- viseltnek magukat. Mészáros Ottó N agym aros—Gabcikovo Együttműködve Dunakiliti térségében előkészítik az építést Az idén kezdődött meg a Cabcikovo—Nagymaros víz­lépcső-rendszer építésének elő­készítése. Jurcsek Viktor, az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat főmérnöke arról tá­jékoztatott: a munka meggyorsítását sürgeti az is, hogy a 80-as évek ele­jére elkészül az Európát át­szelő víziút, a Duna—Majna— Rajna csatorna, amely össze­köttetést teremt az Északi- és a Földközi-tenger között. Hol tart most a kivitelezés? A Duna magyarországi felső szakaszán Kiüti térségében elkezdődtek az építést előké­szítő munkák: erdőirtással, félmillió köbmétert meg­haladó földmunkával és árvízbiztos parti utak épí­tésével. Minőikét országban gyors ütemben készülnek a tervek. Mivel Nagymarosnál csak 1980 után vonulnak fel az építők, egyelőre területfel­mérési és kisajátítási munkák folynak. Jövőre, az év máso­dik felében elterelik a Visegrád és Dömsöd közötti utat, s új nyomvonalat készítenek, mert ezen a helyen ideigle­nes Duna-meder épül. A csehszlovák és magyar vízügyi szervek, illetve a be­ruházás lebonyolításával meg­bízott Vállalatok között jó az együttműködés, a két fél már most is sok segítséget nyújt egymásnak. Mint ahogy arról a kormányszerződésben is szó esik, a beruházás költségét a két ország fele-fele alapon áll­ja. a haszonból is egyformán részesülnek. S. J. Az alkotmány ünnepén Határőrközség lesz Letkés Augusztus 20-ra készülnek a járások és a városok Avatások és átadások Pest megyében Hetek óta tart már a készülődés Pest megyében az alkotmány napjára. Tervezik az ünnepségeket, a meg­emlékezéseket és összeállítják azokat a színes műsoro­kat, amelyek augusztus 20-án szórakoztatják majd az érdeklődő közönséget és a meghívott vendégeket. Az utolsó simításoknál tartanak az építők is — van ahol már a takarító brigádok dolgoznak — azokon a munkálatokon, amelyeknek befejeztével az átadás ün­nepélyes pillanatai következnek az alkotmány napján, A megyei ünnepséget — amely a váci járás központi ünnepsége is lesz — az idén Retkesen tartják, augusz­tus 19-én délután 14 órakor. A politikai gyűlésen Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára mond beszédet. Jelentős nap ez a község életében, ekkor avatják határőrközséggé a települést. A budai járás ünnepségét Tinnyén tartják augusztus 20- án délelőtt 10 órakor. Az ese­mény szónoka dr. Köllner Fe­renc. ■ a járási hivatal elnöke. A ceglédi járás lakói Abony- ban rendezik alkotmánynapi megemlékezésüket augusztus 19-én 18 órakor. Győré Sán­dor, az Elnöki Tanács tagja, az abonyi Ságvári Termelőszö­vetkezet elnöke mond beszé­det. A dabasi járás központi ün­nepségét Bugyi községben a Tessedik Sámuel Termelőszö­vetkezetben tartják. A meg­emlékezésen Füvesi István, a járási hivatal elnöke beszél. A gödöllői járás lakói Zsámbokon rendezik, augusz­tus 20-án délelőtt 11 órakor az ünnepi megemlékezést, amelynek szónoka Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese. A monori járás lakói Maglódon ünnepelnek. Kozák Sándomé, a járási hivatal el­nöke mond beszédet augusz­tus 20-án délelőtt 10 órakor. A nagykátai járás központi ünnepségét Tápiószelén tart­ják, augusztus 20-án délelőtt 10 órakor. A megemlékezés szónoka Kis Tibor, a járási hivatal elnöke. A ráckevei járás alkotmány- napi megemlékezése Ráckevén lesz augusztus 20-án reggel 9 órakor. Az ünnepség szónoka dr. Kotai Incéné, a járási hi­vatal elnökhelyettese. A szentendrei járás Leány­falun ünnepel, ugyancsak au­gusztus 20-án délelőtt 10 óra­kor. Kovács Antalné, a Haza­Több eper a szigetről Társulás Tohitótímun — palántanéve'ésre Jövőre több lesz az eper — hallottuk a Kék Duna Szak- szövetkezet elnökétől, Loson- czi Benjámintól. Jelenleg 100 hektáron termelik ezt az íz­letes gyümölcsöt a szakszö­vetkezet tagjai a Szentendrei sziget négy községében. Tahi­tó tfalun, Kisoroszi n, Sziget- monostoron és Pócsmegyeren. Jövőre 50 hektár új telepítés is termőre fordul. Ha a tavalyi 140 vagonos termést nem is tudták megis­mételni, több mint 100 vagon epret adtak át a Zöldért és a konzervipar felvásárlóinak. Ez egyben azt is jelenti, hogy az országban felvásárolt 260 va­gon eper 40 százaléka a Szentend­rei sziget négy községében termett. Tavaly egyszerű gazdasági együttműködést kötöttek a fer- tődi kutatóintézettel és a nö­vényvédő igazgatósággal az epertermelés fejlesztésére. Céljuk a vírusmentes palánta­nemesítés, az új. bőven termő, a betegségeknek ellenálló faj­ták kikísérletezése és a kárte­vők elleni hatékony védeke­zés. Az idén csatlakozott hozzájuk a dánszentmiklósi Micsurin Tsz is. Ez új távlatokat nyit a tár­sulás előtt, hiszen a két gaz­daság a jövőben képes lesz arra, hogy ne csak a saját ül­tetvényeit lássa el jó palántá­val, hanem az egész ország eperrel foglalkozó kertésze­teit. T. A. L. ­városi bizottságának titkára tart ünnepi beszédet a kastély előtti téren. Nagykőrös a 21. Volán köz­ponti épületében rendezi az alkotmánynayi ünnepséget augusztus 19-én 14 órakor, Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke mond beszédet. Százhalombatta megemléke­zését a dunafüredi vízisportte­lepen rendezik 20-án délelőtt 10 órakor. Sokorai Istvánná, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára beszél. Szentendrén a Felszabadulási lakótelep N-épülete előtt gyü­lekeznek a megemlékezők. Ha­lasi Józsefné, a Hazafias Nép­front városi bizottságának el­nökhelyettese tartja az ün­nepi beszédet augusztus' 19- én 15 órakor. Vác lakói megemlékezésének színtere a Radnóti Miklós úti új 12 tantermes iskola. Az augusztus 18-án délután kettő­kor kezdődő ünnepségen adják át a lakosságnak az új okta­tási intézményt. Ez alkalom­mal a városba látogat dr. Han­ga Mária, oktatási miniszter- helyettes, aki az ünnepség szó­noka is. fias Népfront megyei bizottsá­gának titkára mond beszédet. Cegléden augusztus 18-án 14.30-kor tartanak megemléke­zést a Nagykőrösi Konzerv­gyár ceglédi üzemében. Dr. Lakatos József, a városi ta­nács végrehajtó bizottságának titkára mond beszédet. Dunakeszi városának lakói a Belügyminisztérium helyi te­lepén ünnepelnek, augusztus 20-án délelőtt 10 órakor. Az esemény szónoka Réti Antal, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára. Gödöllőn ugyancsak augusz­tus 19-én lesz e megemlékezés 17 órakor, amelyen Vilmos György, a Hazafias Népfront Új üzemek, iskolák, óvodák Augusztus 20. tiszteletére csaknem 20 új létesítményt és negyven lakást adnak át Pest megyében. Az évforduló al­kalmából 425 hellyel bővül az óvodák és 110 hellyel a böl­csődék befogadóképessége. Különösen jelentős Tápió- szele és Szentendre gazdago­dása, hiszen az előbbi telepü­lésen 150, az utóbbin 100 gye­rek befogadására alkalmas óvodát avatnak. Csemőn 100 négyzetméterrel bővítették a közművelődési könyvtárat. Legalább ennyire jelentős a budaörsi könyvtár építése, amelynek csaknem 3 milliós költségéből 200 ezer forintot tett ki a társadalmi munka. Törökbálinton új ABC-áruhá- zat avatnak. A gödöllői most elkészült áruház költsége meg­haladja a 12 millió forintot. tr HEV-rekonstrukció a szentendrei vonalon Új állomások, aluljárók Rekonstrukció kezdődött a HÉV szentendrei vonalán. A jelenlegi békásmegyeri állo­mástól mintegy 200 méterre újat épít a BKV. A laza talaj rossz teherbírása miatt azon­ban az épületet cölöpalapra kell helyezni. Ezzel a munká­val a Mélyépítő Vállalat az év végéig el is készül. Ez­után foghatnak csak hozzá az állomás építéséhez. Átadá­sát jövő év végére tervezik. A Szentendrei út és a leen­dő új vágányok alatt gyalo­gos-aluljáró készül. Az átadás határideje: 1980. Ezen a részen 600 méter hosszan 2 pár, 400 méter hosszan 4 pár vágányt fektet­nek le. Az itteni új állomás költségeire 121, a pályaépítésre 100 millió forintot fordítanak. A feladat nagy, a határidőket csak pontos, összehangolt te­vékenységgel tudják az érde­kelt vállalatok betartani. A 11-es főközlekedési út alatti gyalogos aluljáróhoz ta­Őrbottyán teljes üzemben Az ország egyik legkorszerűbb tég­lagyárát építették meg tavaly Ör- bottyánban. Idén az első teljes ter­melési évben 60 millió kisméretű téglát gyártanak, s ezzel jelentősen csökkentik a csa­ládi- és a liétvcgi- ház-építők gond­ját. valy októberben fogott hozzá a Hídépítő Vállalat. Az ország­úinak erről a szakaszáról ak­kor elterelték a forgalmat, amit csak a nyár elején sike­rült feloldani. Most egy kivételével min­denütt jól halad a munka. Az aluljárónál az okozza a kény­szerszünetet, hogy a Hídépítő Vállalat szakembereinek a Margit-híd felújítása lett az elsőrendű feladata. Amint itt végeznek, visszajönnek Béká'v- megyerre, hogy folytassák a gyalogos-aluljáró további sza­kaszainak építését. Az itteni HÉV-vonalak ener­giaellátásához új áramátalakí­tó is szükséges. A Munkácsy Mihály útnál már kész az épü­let, s a közeljövőben megkez­dődhetnek a belső szerelések. A szentendrei végállomás rekonstrukciójának még csak halvány körvonalai látszanak. A tárolóvágányokból csupán három készült el. Pedig mint­egy 542 milliós beruházásról van itt szó. Teljesen új lesz az állomásépület és a vontatási telep. A végállomás szervesen kapcsolódik majd a már eddig kialakult környezethez, a be­vásárlóközponthoz, a MÁ- VAUT-pályaudvarhoz és az ugyancsak új ÁFOR-telephez. Mindent egybevetve, a gyorsvasút rekon strukciójá- nak befejeztével Szentendre és környéke lakói és a kirán­dulók is jól járnak. Jelenleg Békásmegyerre 5 percenként, Szentendrére 10 percenként indít vonatot a BKV. Ezután 3 és 9 perc lesz a menetsűrű- ség. Csökkentik a zsúfoltságod is, mert ezentúl nemcsak csúcsidőben, hanem rendszere­sen 6 kocsis szerelvények bo­nyolítják le a forgalmat. Ez­után az eddigi óránkénti 10 ezer utas helyett 17 ezren utazhatnak a HEV-en. A 90 millió forint értékű, korszerű biztosító berendezések, s az úi pálya a közlekedés biztonságé’ fokozza. Barcza Zsolt felvétele P. L.

Next

/
Thumbnails
Contents