Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-30 / 178. szám
1978. JÚLIUS 30., VASÁRNAP ijfítiim Öntözik a burgonyát Tahitötíalun A tahitótfalui Kék Duna Egyesült Mgtsz-ben az idén több mint száz hektáron termesztenek burgonyát. Száraz napokon nagy teljesítményű, önjáró öntöző berendezésekkel biztosítják a megfelelő nedvességet a földeknek. Munka előtt beállítják az öntöző berendezést. Szórakozva, politizálva... Együtt két járás és egy város VIT-kupa, VIT-bazár, VIT-gyűlés, VIT-hajó, VIT-bál Színes kavalkád, politikai, kulturális szórakoztató és sportműsorok tarka összeállítása, gazdag program várta szombaton reggel 9 órától a budai és a szentendrei járás, valamint Szentendre város KISZ-fiataljait. A rekkenő hőségben ünnepi díszbe öltöztek még a Pap-sziget fái is: törzsükön a kubai VIT, s kistestvére, a szentendrei mini yiT plakátjai. — A Pest megyei KISZ-bi- zottság állásfoglalása után eddig Pest megyében négy mini VIT-et rendeztek, s a korban utolsóként a mostanit, amelynek kétnapos eseménysorozata egybeesik a Világifjúsági Találkozóval. Ezt ünnepeljük, köszöntjük szórakozva és politizálva, játszva és táncolva, sportolva és művelődve — mondotta a mini VIT egyik szervezője, Benkovics György, a KISZ Szentendre városi bizottságának titkára. S valóban erről tanúskodott az első napi program: reggel 9 órakor a szentendrei HÉV- végállomáson fogadták a nem szentendrei fiatalokat, akik ezután nyolc csoportban városnéző sétára indultak, s meglátogatták a város kiállításait. Tíz órától a Lúdas Matyi című filmet vetítették a Felszabadulás moziban a gyerekeknek. Egy órával később indult a hajóállomásról a VIT-hajó: a fellobogózott vízibusz zsúfolásig megtelt, s Visegrádra indult. A hajón Szabolcs Tibor, a szentendrei papírgyár 3. KISZ-alapszervezetének titkára volt a házigazda: discóval, paródiaműsorral — melyet maga adott elő a VIT-delegá- ció indulásáról, s a tavalyi Ki mit tűdről — szórakoztatta a másfélszáz utast. * Ez alatt a Pap-szigeten megnyílt a VIT-bazár. A kubai találkozó emblémájával díszített trikók, sapkák, táskák, VIT-jelvények mellett Szentendre amatőr iparművészei is kínálták áruikat: a cserépből égetett dísztárgyakat, köcsögöket, nyakláncokat, s a kerámia hangszereket: az okarinát és a kongadobot. Egy másik sátor alatt az Express Utazási Iroda Pest megyei kirendeltsége kínálta a képeslapokat, jelvényeket, s a szész- me'ntes büfé forgalma sem volt kicsi. A papírgyári sportpályán a VIT Kupa döntői zajlottak s a tizenegy focicsapat kispályás bajnokságából a papírgyáriak kerültek ki győztesen. Az asztalitenisz-mérkőzések estig elhúzódtak. Az MHSZ szentendrei klubjáé a szigeten repülőmodelle- ket, rádió-adóvevőt, a gépjárművezető-oktatás eszközeit, s működő hajómodellt mutattak be. Ez utóbbit a vendégként érkező nagykátai MHSZ- esek hozták.’ Ugyancsak a Honvédelmi Szövetség rendezte a délután izgalmas műsorát: a Zrínyi Miklós Haditorna Club 14 tagja, a toki vadaskerti ménes négy paripáján, kaszkadőröket megszégyenítő párbajokat, ökölküzdelmeket, ügyességi mutatványokat adtak elő. A Papszigeten felállított VIT-színpadon délután a váci pol-klub politikai dalműsora után VIT-gyűlésre jöttek ösz- sze a fiatalok. Simon János, az MSZMP Szentendre városi bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet és kubai zászlót adott át Bernáth Sándornak, a budai járás 11 résztvevőjével induló VIT-ke- rékpáirtúra vezetőjének. Sok sikert kívánt kéthetes útjukhoz, amelynek során Berlinbe, az előző VIT színhelyére látogatnak. Este a Bojtorján együttes műsorában, majd — a Sprint együttes közreműködésével — jókedvű VIT-bállal zárult a szombati program. Ma, vasárnap a mini k’jlT eseményeinek központja ' a szentendrei falumúzeum lesz. Ifjú amatőr népművészek portékáiból rendeznek vásárt tíz órától, majd a Vujicsics, a Virágvölgyi, a Mákvirág és a Muharai együttesek adnak zenés-táncos műsort. V. G. P. Közlekedéspolitika: A koncepció egy évtizede Amikor Széchenyi István a múlt század közepén felvázolta a magyar közlekedés fejlesztésének irányát — ezzel az első hazai közlekedéspolitikai koncepciót alapozta meg. Ennek megvalósulásaként rajzolódott ki a 80-as évek végére az a csillagszerű vasúti és közúti hálózat, melynek középpontjában Budapest van, mely mindmáig csaknem minden vasúti fővonalnak és fő közlekedési útnak kezdő vagy végpontja. Változó és változatlan Ezt a tényleges közlekedésföldrajzi helyzetet tekintette kiindulópontnak a tíz évvel ezelőtt, 1968-ban az ország- gyűlés által elfogadott korszerű. a mai politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok követélményével számoló közlekedéspolitikai koncepció, melyet az azóta elhunyt magyar tudós és politikus, dr. Csanádi György, akkori közlekedés- és postaügyi miniszter terjesztett a parlament elé. E koncepció alapelve a népgazdaság közlekedési és szállítási szükségleteinek gazdaságos, pontos és megbízható kielégítése, a személy- és áruszállítás növekvő feladatainak megoldása, a közlekedés különböző ágazatainak egységes fejlesztése, optimális munkamegosztás a vasúti és közúti fuvarozási ágazatok között. a gyengeforgalmú, gazdaságtalan vasútvonalak felszámolása és a forgalom közútra! való átterelése — ahol erre a feltételeket megteremtik. E nagyszabású elképzelés lényegét tekintve helyesnek bizonyult. Elvek, formák és célok vonatkozásában — az elmúlt 10 év kritikai mérlegelése után is változatlanul érvényes a koncepció. Az élet azonban — mint minden más területen — itt is bizonyos módosítást, változtatást diktál. Gondoljuk el, hogy a közlekedés teljesítményei 10 év alatt csaknem megkétszereződtek. A személyszállítás 90 százalékkal, az áruszállítás 70 —80 százalékkal emelkedett 1988-hoz viszonyítva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy hasonló teljesítménynövekedéssel számolhatunk a következő 10 esztendőben is. Sajnos ugyanakkor a közlekedés fejlesztésére fordítható anyagi eszközök nem növekednek ilyen dinamikusan. Ezért kell bizonyos feszültséggel számolniuk a tervezőknek. Várható, hogy a közlekedésben is el kell viselni olyan ellentmondásokat, melyet a fejlődő technika és az azt kezelő ember ismeretei között fennállnak. Az elmúlt 10 évben nagy lépéseket tettünk a fejlesztés érdekében. Elég. ha ezek közül csak az autópálya-programot, a metrót és a tömegközlekedési eszközök fejlesztéséi, a vasút villamosítását és a dízelesítést említjük meg. Alapvető, strukturális’ változás elsősorban a közlekedés munkamegosztásában történt. Felmerült a kérdés, célszerű-e a különböző vállalatok, termelőszövetkezetek és más, a közlekedési tevékenységen kívül- eső állami és szövetkezeti termelőegységek saját szállítókapacitását gépjárművek beszerzésével létrehozni? Hatalmas kapacitás ez, ha tekintetbe vesszük, hogy ez a gépjármű- állomány az ország teljes közúti szállítókapacitásának felét teszi ki és ezzel a közúti szállítás 40 százalékát teljesítik. A Volán, amely a tehergépkocsik másik 50 százalékának birtokosa, a közúti szállítások 60 százalékát teljesíti. Az említett vállalatok és szövetkezetek szállítási igénye viszont a népgazdasági tervekhez kapcsolódik, azok valóra váltásának része. Ezért e kapacitások, fenntartása — gazdasági kihasználásuk esetén — feltétlenül helyes. Igaz, hogy a közúti fuvarozási költsége a vasúténak majd tízszerese, bizonyos rakományoknál mégis kifizetődő. Gyorsan romló áruk és átrakásra érzékeny áruk esetén feltétlenül az. Lebecsülték a vasutat Tíz évvel ezelőtt azonban egyes szakemberek, elsősorban a tőkésországokban lebecsülték a vasutak szerepét és azt hirdették, hogy a fuvarozási tevékenység főleg a közútra terelődik. Azóta bebizonyosodott, hogy ez nem helytálló elképzelés. A nagy távolságú és nagy tömegű áruk szállításánál a vasút továbbra is alapvető fuvarozási eszlcöz marad. Persze ezt is gazdaságosabbá kell tenni a pályák és a kocsipark korszerűsítésével, a vonóerő pedig ma már több mint 90 százalékban nagy teljesítméA munkásmozgalom része volt Megemlékezés a fél évszázadról Kétnapos eseménysorozat az Erdei Telep jubileumán ötvenesztendős a szigetmonostori Erdei Telep, a magyar munkásmozgalom egyik nevezetes emlékhelye. S amint ezt lapunkban már korábban jeleztük: jubileumi rendezvénysorozatot rendez az MSZMP Pest megyei Bizottsága, a KPVDSZ Vörös Meteor Természetbarát Egyesülete és az Erdei Telep vezetősége. Tisztelgés ez a munkásmozgalom hajdani nagyjai előtt, e kifejezője a forradalmi hagyományok tudatos vállalásának. Ma, vasárnap délelőtt 10 órakor Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára itt ünnepi nagygyűlésen avatja föl a telep egykori alapítóinak tiszteletére emelt munkásmozgalmi emlékművet Fél évszázada, hogy a szentendrei szigeten, szemben az alsógödi Duna-parttal egy akácerdő adott pihenő- és találkozó helyet az illegális kommunista párt és a kommunista ifjúsági szervezet harcosainak, a szakszervezetek és a természetbarát mozgalom tagjainak, a párthoz vonzódó munkásoknak és alkalmazottaknak. Ide jártak hétvégeken a később mártírhalált szenvedett ifjú kommunisták — Ság- vári Endre, Braun Éva, Pataky István, Kreutz Róbert — és még sok társuk. A jubileumi alkalomból há-: rom város — Dunakeszi, Szentendre és Vác — üzemeinek szocialista brigádjai tegnap délelőtt munkásmozgalmi vetélkedő döntőjén vettek részt. A döntőbe hat, többnyire fiatalokból álló csapat került: a szentendrei BVM, a Dunakeszi Konzervgyár és a Mechanikai Labor, a váci DCM és a Hajógyár szocialista brigádjainak képviselői A csapatok számot adtak a munkásmozgalmi múlt ismeretéről, a kérdések próbára tették rögtönző és kombinatív készségüket Ezenkívül négy sportágban: asztaliteniszben, röplabdában, sakkban és labdarúgásban mérték össze tudásukat. A csapatok közötti árnyalati különbséggel bizonyultak legjobbnak a szentendreiek. (A sporteseményről lapunk 11. oldalán tudósítunk részletesen.) A félszázados jubileumát ünneplő egyesület múltjáról és jelenéről a délutáni ünnepélyes telepgyűlésen Láng György, az Erdei Telep vezetőségének elnöke számolt be. Mint mondta: jelentős fejlődést eredményezett, hogy a megközelítően 15 holdas területet 1952-ben állami tulajdonba vették. A parkban 130 hétvégi házacska épült, amelyeknek használói közül mint-; egy hatvanan a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjei. Az évről évre gazdagodó telepen számos közösségi épület, szálláshely található. Láng György köszönetét mondott annak a 27 Pest megyei és fővárosi vállalatnak — köztük a BVM-nek, a Dunakeszi Konzervgyárnak, a DCM- nek és a Hajógyárnak — a folyamatos segítségért. Az ünnepi telepgyűlés befejezéseként dr. Krekács György, a KPVDSZ főtitkára kitüntetéseket adott át azoknak. akik a legtöbbet tették a telep fejlődéséért. A Szakszervezeti Munkáért emlékérmet kapta Tokaji Tibor, a KPVDSZ Vörös Meteor Természet- barát Egyesület főtitkára, Soproni György, a telepvezetőség elnökhelyettese és Kun Sándorné, a munkásmozgalmi bizottság titkára. Társadalmi Munkáért emlékérmet kapott Görög Ármin, a telep 78 éves alapító tagja, valamint Gát Endre és Vörös Károly a telep veteránjai. Ezt követően a vasasszakszervezet ifjúsági csoportja és a telep fiataljai nevében Kun György, Fellner Magda koszorút helyezett el annak a háznak a falán, ahol egykor a mártírhalált halt Pataky István és Kreutz Róbert íakott. Emléküket réztábla őrzi a ma könyvtárnak használt kis épületen. Este a szabadtéri színpadon Irodalmi és dalösszeállítással Idézték fel a telep egykori estjeinek emlékét. Vankóné Dudás Juli galgamácsai népiegyüttese, a Vujicsics együttes, a pomázi délszláv együttes, a dunakeszi MÁV, a Csepel Autógyár, a Felsőgödi munkásdalkör férfikórusa lépett föl Tóth Béla és Szakáll László kairvezetésével P. Z. nyű dízel- és villamosmoz-1 donyból áll. A közlekedéspolitikai kon-’ cepció a magyar közlekedésügy egységes fejlesztésének: terve. Nem szabad elfelejteni, hogy a népgazdaság összes eszközállományának egyötödét a közlekedés működteti, as összes beruházások 14—15 százaléka a közlekedés fejlesztését szolgálja és éppen az elmúlt 10 évben technikai korszakváltásnak lehettünk tanúL Vasúton és közúton — a városi közlekedést is beleértve —, naponta 2 millió tonna árut fuvaroznak, 5 millió utas elszállításáról kell gondoskodni, a munkába járók ingázó utazásával együtt naponta 8 és fél mülió utazással kell számolni, T élj esi ti fel ad atait Ilyen körülmények között hallatlanul megnőtt az egyes közlekedési ágazatok (például vasút—közút) egymásrautaltsága. Az árufuvarozás és személyszállítás nem egyszerűen a közlekedési nagyvállalatok feladata, hanem a népgazdaság újratermelési folyamatának egy igen fontos láncszeme. A közlekedés ugyanakkor tekintélyes nemzetközi feladatokat is ellát. Hazánk részese az európai szállítási munka- megosztásnak és a tranzitszállításóknak fontos devizakitermelő szerepük is van. A nemzetközi forgalom az elmúlt 10 évben az 1968. évinek két és félszeresére nőtt és zömmel az ország 9 vasúti és 16 közúti határátkelő helyén, állomásán bonyolódik le. Ezek fejlesztése kiemelt állami feladat. A záhonyi vasúti átrakókörzet fejlesztésére nem kevesebbet, mint évente 1 milliárdot fordítanak A tíz évvel ezelőtt felvázolt tervek fokozatosan megvalósulnak. A gyengeforgalmú vasútvonalak közül 1400 kilométer hosszúságú vonal megszűnt, a további 600 kilométerre nézve a népgazdaság időközben változott igényeit és a távlati terveket figyelembevé- ve hoznak döntést. A közlekedés — nagy erőfeszítésekkel ugyan — képes teljesíteni a feladatait, a vele szemben támasztott igények és a lehetőségek viszonylagos egyensúlyban vannak. Nem látszik célszerűnek olyan tartalékkapacitások létrehozása, melyek az esztendő nagyobb részében kihasználatlanok volnának. Csak a működő, a mindennapi feladatok megoldásához nélkülözhetetlen kapacitások megteremtését tartja indokoltnak a kormányzat A közlekedésben Is át kell térni az extenzív fejlődésről (eszköz- és létszámnövelés) az intenzív fejlődésre — a kapacitások jobb kihasználására, a gazdaságosabb munkaszervezésre. Hermann István Próbaüzem a membránsoron A Magyar Hajó- és Darngyár daru- és kazán gyáregységében az idén százhatvan- hétmíllió forint értékben ipari kazánokat, és ötmillió dollár értékben erőművi kazánokat gyártanak. Nemrég megkezdte a próbaüzemet a Hadas János felvétel« kazánüzem új, membrángyártó sora. Az ott készülő membránfalas kazánok gazdaságosabbak, üzembiztosabbak és karbantartásuk is egyszerűbb. A képen: Kéjeinek a membránfalas ipari ' ' ok. \
