Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-30 / 178. szám

1978. JŰLIUS 30., VASÄRNAP HÁROMSZÁZÁN PEST MEGYÉBŐL Tisza partján — fiatalokkal Alaposan megifjodott ezen a hétvégén a Tisza-part; nagy­város, Szeged: az immár ha­gyományos, s ezúttal 12. alka­lommal megrendezésre kerülő, július 28-tól 30-ig tartó ifjú­sági napok rendezvénysoroza­tára az ország minden részé­ből hatezer fiatal érkezett. A résztvevők közül három­százan Pest megyéből indultak útnak, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Pest me­gyei kirendeltségének szerve­zésében. Péntek délután gördült be a Városi pályaudvarra a Pest megyeiek különvonata, s a megérkezés után röviddel már ' az újszegedi szabadtéri szín­padra igyekeztek. Itt nyílt meg ünnepélyesen a szegedi ifjúsági napok eseménysoroza­ta. Batki József, a KISZ városi bizottságának titkára emlé­keztetett arra, hogy a hely­színtől sok ezer kilométernyi távolságra, Havannában ezen az estén kezdődik a XI. Vi­lágifjúsági és Diáktalálkozó. Szegedi együttesek, előadók mutatták be ezután produkció­jukat. A programban fellépett a rockmuzsikát játszó Fanti együttes, s nagy sikert ara­tott Torma László népzenei ihletésű politikai dalaival csakúgy, miint a deszki dél­szláv együttes. S az első napi program a Dóm téren fejeződött be. Az ifjúsági találkozó résztvevői — zsúfolásig megtöltve a nézőte­ret — megtekintették Katona József: Bánk bán című drá­máját, Bessenyei Ferenccel a főszerepben. Az ifjú nézők­re mély hatást tett az előadás, többször is visszatapsolták a színészeket. A késő esti órák­ban, útban szálláshelyük felé fejtették ki véleményüket a látottakról: ekkor beszélget­tünk Pest megyei fiatalokkal is. Az MGM Diósdi Gyárából huszonegyen érkeztek Szeged­re: a csoport összetételéről így beszélt Pólyák László elektro­műszerész : — Gyárunkból kétszer eny- nyien is szívesen jöttünk vol­na, de a helyhiány közbeszólt. Ilyen körülmények között úgy döntöttünk: azok utaznak a szegedi ifjúsági napokra, akik az üzemi KISZ-szervezetben a a legaktívabban dolgoztak. Ezt mindenki elfogadta. A Dóm téri előadás életre szóló él­ményt nyújtott... A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat 26 éves műszerésze, Győri István: az űrhajós, Volkov nevét viselő szocialista brigád tagja, lel­kesen magyarázta, hogy oda­haza részletesen beszámol munkatársainak a Bánk bán előadásról. Az ugyancsak olajvárosi Józsa Ágnes, a helyi bölcsőde 19 éves gyermekgondozónője pedig némi nosztalgiával me­sélte: Szegeden született, 9 évig a városban élt. Most majd felkeresi egykori is­merőseit. A szobi ifjúsági klub veze­tője, a 20 esztendős Véber Sándor pedig miskolci fiata­lokkal barátkozott össze, s hasznos tapasztalatcserét foly­tatott nagyközsége fiataljainak szabadidős programjairól. S bár az első nap késő este tértek nyugovóra a Pest me­gyeiek, tegnap, szombaton reg­gel mégis korán volt ébresztő. A VIT jegyében és szellemé­ben egésznapos fesztivalaon- certet rendeztek a Tisza-par- ton, a híd mellett horgonyzó úszóházon. Ez a nagy nonstop koncert — amelyhez ragyogó környezetként szolgált az el­múlt hónapokban felújított partfal, s a part mentén hor­gonyzó kabinsoros úszóházak — az ifjúsági napok újszerű kezdeményezéseként osztatlan elismerést aratott. A Mini, a V’Moto-Rock együttesek, s a pol-beat énekesek — Dinnyés József, Boros Lajos és Rév Ta­más — vastapsot kaptak. Vé­gül pedig a látványos ifjúsági karnevál résztvevői — a szege­di üzemek és vállalatok dol­gozó fiataljainak ötletes élő­képekben gazdag menete — a helyi lakosok sorfala között vonultak végig a városon. Falus Gábor TV-FIGYELO Csak ülök... Kétszeresen is rendhagyó volt Vitray Tamás Csak ülök.. .-jének csütörtök esti jelentkezése. Egyrészt a közvéleményt meglehetősen fölborzoló meteorológus-vita folytatása tette azzá — ezút­tal az ég derülését és a hó hullását hivatalból előre jelző országos szervezet vezetője voksolt a tudományos meg­alapozottságú jóslások mellett — másrészt pedig az a meg­lepő nyilatkozathármas, amely­ből megtudhattuk, hogy kik s hogyan éltek, szervezkedtek, tették a maguk mozgalom pa­rancsolta dolgát a messzi Dél- Amerika földjén. Hát ami a megszólalók ka­landjait illeti, azokban aligha volt hiány! Illegális határát­lépések históriái, az élet újra­kezdésének ma már szinte hi­hetetlenül fondorlatos útjai­módjai fogalmazódtak meg a hallgatók előtt. Ám minden — oly ízesen, oly figyélemlekötő élvezettel elmondott — túlélési manőver, megkapaiszkodási kí­sérlet közepette is maradt erő s idő arra, hogy ki így, ki úgy, de első számú kötelességeként szolgálja a mindig nagybetű­sen hitt s hirdetett Eszmét. Vállalták a kínzást, vállalták a börtönt, csakhogy szerve­zett segítséget tudjanak adni az itthommaradott — itthon üldözött — társaiknak. Noha minden érdemük meg­volt rá, egyik mesélő sem lett tisztség- vagy beosztáshalmo­zó: ki-ki megmaradt olyan egyszerű munkásembernek, mint aki volt hajdan, a Ta­nácsköztársaság idején, majd pedig a brazíliai számkivetés évtizedeiben. A sok-sok Csák ülök.. .­műsor között talán akadt olyan, amely több kuriózumot sorakoztatott elő, de olyan aligha, amelyben több lett volna a politikai izgalom, tör­ténelem ... Gyolcskálvária, sokan és sokféléképpen próbálkoztak már a tv-jegyzet műfajának kifundálásával. Ki csak úgy belebeszélt a kamerába, _ ki meg a folyton mozgó fölvéte­lek mögé mondta a magáét. Bán János, a televízió gazda­ságpolitikai szakértője is e kí­sérletezők közé tartozik, s — látva a legújabb műsor formá­ját, a pénteken kora este köz­vetített Párbeszéd a filmsza- laggal című összeállítását — bátran elmondhatjuk, hogy va­lamennyi hasonló próbálkozás közül az ő mostani nekiru­gaszkodása tetszett a legjobban. Érdekes volt a témája — azt boncolgatta, hogy miért telik el két év, amíg egy divatos textília a boltokba kerül —; és ugyanígy a gyolcsinggyár- íás herce-hurcájának képi megelevení tése is. Egyszerűen nem lehetett nem figyelni ar­ra a technikai varázslatfélére, amikor Bán János e gyűrötten mutatós ruhaanyag hazai ké­szítőivel mintegy a studiófal árnyalakjaiként beszélgetett. Egy intés, és megjelent a be­szerző; még egy intés és szól­ni kezdett az anyagvizsgáló; és így tovább meg így to­vább ... Éppen olyan hosszú folyamban, mint amilyen ter­jedelmesre sikeredett e divat­cikk hazai meghonosításának időtartama. Egyszóval okos dolgokról tetszetős keretben esett szó e legeslegújabb tv-jegyzet ürü­gyén. Várjuk a hasonló szín­vonalú folytatást! Slágerek, s. Nagy István táncdalszöveg-szerző estjét közvetítették pénteken késő este. Majd egy órán át kö­vették egymást a jólismert számok, amelyek rendre ar­chív fölvételekről hangzottak el. E régi-régi fesztiválokra, gálaestekre emlékeztető ké­pekkel nem is volt baj — ha csak kopottságuk nem zavarta a képernyő ínyenceit —, ám az az erőltetett keretjáték, amelynek során Sztankay Ist­vánnak kellett volna, hogy úgy mondjuk elidegeníteni ezt az egész dallamos múltidézést, már semmiképp sem tetszett. Mint ahogyan a rendező, Csen- terics Agnes nem döntötte el, hogy mi a célja ennek a stú­dióbeli közbedalolásnak, úgy Sztankay sem tudta, hogy ő is együtt andalodjon-e vagy éppen kifigurázzon. Kínlódott szegény. Miképp a néző is, amikor az emlékezéseiben így megzavarták. Akácz László A képernyőre készül BŰNÜGY LÉLEKELEMZÉSSEL Tersánszky Józsi Jenő 1938- ban írta ezt a — közelmúltig ismeretlen — regényét, mely­ről ő maga így vall: .......meg­pr óbálkozom egy kísérlettel, ahol összeegyeztettem az ol­csónak deklarált érdekfeszí­tést és a happy-endes roman­tikát az elmélyítő analízis- i sei...” A történet főszereplője egy fiatal, becsvágyó detektív, a | Horthy-korszak lelkiismeretes I hivatalnoka, áld óriási ener­giával lát neki egy gyanúsnak tűnő, elhagyott villa, és alkal­mi lakói titkainak felderítésé­hez, „detektív-ösztöne” ugyan, is azt súgja, hogy földalatti kommunista szervezkedés nyo­mába jutott. Élete nagy lehe­tőségét látja az ügyben, amely meghozhatja számára a hiva­tali ranglétrán való gyors emel­kedést, az áhított karriert... Főszereplőik: Bánsági Ildikó, Lukács Sándor, Oszter Sándor. SZENTENDREI NYÁR Mindig kell a megújulás Mitől nyár, a nyár? A kér­dés nem meteorológiai érte­lemben foglalkoztat, hanem a közművelődés szemszögéből. Az utóbbi tíz-tizenöt évben szinte minden nagyobb köz­ség és város megrendezi ün­nepi programját. Versengés indult; melyik település tud a legérdekesebbbei előállni. Ezek a gyorsan hagyományossá mi­nősített kulturális napok, he­tek és hónapok közös gyökérből táplálkoznak. Megvalósulásai annak a — nagyon hasznos — koncepciónak, hogy nyáron se legyen holtszezon a közműve­lődésben. Monstre program örülnünk kell hát a nyári programsorozatoknak. Bízva abban, hogy tavasszal, télen és ősszel sem lesz uborkasze­zon egyetlen művelődési intéz­ményben sem. S bízva abban is, hogy az ünnepi programok nem válnak a közművelődés anyagi és szellemi forrásainak túlnyomó hányadát lekötő hi­valkodássá, magamutogatássá. A végső cél az, hogy a nyári rendezvények belesimuljanak, szervesen beépüljenek a köz- művelődés egész éves folya­matába, és a programok leg­alább annyira a helybéli la­kókhoz szóljanak, mint a ven­dégekhez. A Szentendrei Nyár is a már említettekhez hasonló utat példáz: a kulturális napok, előbb művészeti hetekké. s néhány éve, több mint egy hónappá terebélyesedtek. Harminchat nap alatt har­minchat művészet, közművelő_ (vési eseménynek volt gazdája a város. Ha előfordultak is apróbb hibák, zökkenők, eze­ket a vendégek alig vették észre. Elismerés illeti mind­azokat, akik rendezői, szer­vezői voltak ennek a — nyu­godtan mondhatjuk — monstre programnak. A kiállítások megnyitásától a Templom téri és a Teátrum játékokon át a szocialista brigádok vetélkedőjéig végig kísérve a programot, talán jo­gosan érezhetjük: a Szentend­rei Nyár, terjedelmét illetően, elérte a maximális hosszúsá­got. Nem tűnik hasznosnak, hogy további héttel, hetekkel növeljék Szentendre. Pest. me­gyének — és merjük remélni, hogy az országnak is — mű­vészeti és kulturális szem­pontból egyre inkább kiemel­kedő városa. A nyárnak tehát A Krúdy-caitemriumon Krúdy Gyula élete, művé­szete lesz a központi témája az augusztus 1-én megnyíló nyír­egyházi, honismereti nyári egyetemnek. A halhatatlan irodalmi hős: Szindbád megteremtőjének szülővárosában, Nyíregyházán, az év elején emlékbizottság alakult az író születése 100. év­fordulója alkalmából rende­zendőmegyei és országos meg­emlékezések összehangolására. A társadalmi- és a művészeti élet képviselőiből, illetve az íróról elnevezett intézmények vezetőiből álló testület javasol­ta, hogy az augusztus 1. és 14. között megtartandó nyári egye­tem előadássorozatát a Krúdy- centenárium jegyében állítsák össze. Tizenöt előadás illuszt­rálja majd az író korát, a tör­ténelmi hátterét, taglalja a két világháború közötti időszak Magyarországának kultúrpoli­tikáját, foglalkozik a művek elemzésével. A nyári egyetem rendkívül gazdag fakultatív programja lehetővé teszi, hogy a résztvevők— már ezidáig is mintegy félszáz hazai és kül­földi irodalmár és pedagógus jelezte részvételét —, ellátogat­hassanak a csehszlovákiai Po- dolinba és környékére, ahol , Krúdy gyermekkorának egy részét töltötte. Nyíregyházán irodalmi sétát tartanak a Krú- dy-relikviák nyomában. Jelenet a Templom téri játékokból Bozsán Péter (elvétele A nagy nyírségi író emléké­hez méltó, az egész jubileumi évet átfogó programsorozat másik jelentős rendezvénye lesz, az október 20—22-én, ugyancsak Nyíregyházán sorra- kerülő vándorgyűlés, amelyet a Magyar Irodalomtörténeti Társaság rendez, az „álomlátó stílusművészre” emlékezve. A Krúdy-emJékbizottságKrú- dy-emlékbélyek kiadatását, és elsőnapi bélyegzését is tervbe vette. A nyíregyházi gimná­zium— névadója tiszteletére — megyei, középiskolai szöveg- mondó-versenyt hirdetett, amelynek döntőjét október 21- én rendezik meg. Nyíregyhá­zán ősszel, ünnepi filmhetet rendeznek a Krúdy-művek alapján készült filmekből, té­véjátékokból. A debreceni Csokonai Szín­ház társulata, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban mutatja be Krúdy: „Az arany meg az asszony” című drámá­ját. A fővárosban, a Petőfi Iro­dalmi Múzeumban, október 20- án „Őszi utazások” címmel, nyílik Krúdy-emlékkiállítás. Több Krúdy-írás és tanul­mánykötet jelenik meg, az iro­dalmi folyóiratok többsége pe­dig Krúdy-emlékszámot ad ki a centenáriumra. nem elsősorban a terjedelmei kell, hogy rangot adjon, ha­nem a kiemelt rendezvények jelentősége és színvonala A naptárban elnyúló sok ese­mény oldja az érdeklődést és már-már lehetetlenné teszi az évenkénti megújulást. Fő tér — Templom tér Sokan szóvá tették, kérdez­ték; miért nem mutatott be új művet a Teátrum? A prog­ramsorozat szervezőinek jo­gos a magyarázata: a közönség érdeklődése az idén is nagyobb volt, mint ahány nézőt a Fő téri tribün befogadni képes a 14 előadásra. Mégsem volna haszontalan megfontolni, hogy évente új bemutatóval jelent­kezzen a Teátrum. Hiszen a színházi produkció egyedisé­ge nagy varázst teremt a Szentendrei Nyárnak,, s külön nevezetességet ad. Ráadásul a második évre megfakul a produkció, mert nem színházi felújítást, látunk, hanem egy év szünet után - folytatódnak az előadások Fátyolt von ez a színészi játékra, az előadás ritmusára, s a korábban üde színek pasztellbe hajlanak. Az iáiéi Tévedések víg játéka halványabb volt a tavalyinál. Mintha ugyanezt igazolná a Templom téri játék is a szél­sőséges hatásaival: az idén színpadra állított betétek sok­kal frissebbek lendületeseb­bek voltak a múlt évinél, és az ízlés mértékével határt kel­lene szabni a vásári holmik bemutatásának Például: örül­tünk annak, hogy könyvsátrat is állítottak, bosszankodtunk viszont az emhlémás trikók, no, meg több vitatható mű­vészi értékű csecsebecse mi­att. A tavalyi jót nemigen si­került jobbá tenni. Kontrasztok Üj volt és kitűnő ötlet., a pécsi Nemzeti Színház szent­endrei vendégszereplése a nyári programban. Jó előadá­sokat láthatott a közönség. Hitünk szerint jövőre is sikert aratna egy vidéki színház ven­dégjátéka,. különösen, ha az ideihez hasonló változatos programmal érkezne. A pé­csiek egy balettbemutatóva-. egy drámával és egv komédiá­val léptek fel a megyei műve­lődési központ színháztermé­ben. Nyolc tárlat nyílt meg a Szentendrei Nyáron. Nem ke­vés. Egy-két kivételtől elte­kintve úgy érezzük, hogy az eseménysorozat adott rangot a kiállítóknak, nem pedig fordít­va. Meglehet, ebben a város­ban alaposan el vagyunk ké­nyeztetve a tárlatokkal, éppen ezért kellene gondolni arra, hogy különösen egy kiemelt művészeti programban csak igazán jót és igazán jól mutassunk be. Van példa a kontrasztokra: kiemel­kedő esemény volt Ilosvay Varga István festőművész tár­latának megnyitása; de nagy jóakarattal is nehezen lehet dokumentum-kiállításnak ne­vezni a Szentendrei Nyár tör­ténete és a Tíz éves a Teát­rum címen felállított néhány tárlót Dicsérni kell viszont azt a szándékot, amelynek ered­ményeként hangversenyeket szerveztek a múzeumok udva­rára. Csak a hétvégekre ma­kacsul visszatérő eső tudott némi bosszúságot okozni, mert néhány koncertet az ihletett szabadtéri környezetből a művelődési központba kellett áthelyezni. De a siker nem maradt el: a Sebő, a Vujiqsics, és a Tinódi együttes játéka nagyszerű élményt adott. A sikeres programok között fel­tétlenül meg kell említeni a Dunatours által szervezett vá­rosnéző sétákat, és az elmúlt vasárnap tartott zenés város­nézést — ez utóbbit a műve­lődési központ rendezte. ★ Az izbégi juniálistól, a szom­bat-vasárnap sorra kerülő if­júsági napokig tart a Szent­endrei Nyár ünnepi és kiemel­ten jelentősnek szánt esemé­nyeket felvonultató programja. Milyen is volt a Nyár? Akár meteorológiai példát is lehetne hozni: hosszú, de nem elég forró, kevés volt az igazán maradandó élmény. Aki több­ször megfordult Szentendrén az utóbbi harminchat, nap alatt, az valahogy megérezte az események rendezőinek nagy akarását, a már-már erőn felüli áldozatvállalást, a túlfeszültséget. A rendezvé­nyek vesztettek könnyedsé­gükből. a program a lendüle- tességébőL A Nyár olyan lett, mint, egy hatalmas regény, amely talán még jó is. csak soknak tűnik végigolvasni. Kriszt György KONGRESSZUS ES FESZTIVÁL Nemzetközi folklórtaldlkozok Szombatom a következő évek feladatainak egyeztetésével fejeződött be Kecskeméten a háromnapos nemzetközi folk­lór kongresszus. A tanácsko­záson 13 ország több mint 80 képviselője számolt be ha­zája folklórkutatásairól. Egy­behangzóan állapították meg, hogy növekszik az érdeklődés a népi kultúra iránt, amely­nek feltárását, megőrzését nemzetközi feladatként kezelik a Duna-menti országok. Ezért közös kiadványt jelentetnek meg, az egymás mellett éló nemzetek ősi kultúrájával foglalkozó tudományos munka bemutatására. A VI. Duna-menti folklór­fesztivál díjkiosztó gálaműso­rát rendezték szombaton Ka­locsán. A város főutcáján két órán át tartott a hazai és a külföldi együttesek színpom­pás menettánca. Ezután a sza­badtéri színpadon gálaműsor keretében adták át a Népek barátsága nagydíjat a legjobb tánccsoportoknak és folklór­szervezőknek. A néptáncosok közül a bol­gár, a lengyel és a török együt­tes lett a kitüntető cím tulaj­donosa. Oklevelet kapott a szovjet, a román és a kalocsai népi együttes. A 11 ország több mint ezer táncosa verse­nyen kívül is bemutatkozott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents