Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

PEST MEGYEI VIlÁfi PROLETÁRJAI, ECYESÜUETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A.'ME GYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, Hl. SZÄM AHA 80 FELLÉ21 1978. JÚLIUS 2G., SZERDA Jó szervezés, eredményes félidő Túlszárnyalják a tavalyi rekordot Helyzetkép a Pest megyei Közúti Építőipari Vállalatról Elutazott Havannába a magyar VIT-delegáció Brüsszelben Tárgyalás a KGST és a Közös Piac közölt Kedden Brüsszelben szakér­tői szinten tárgyalások kezdőd­tek a Kölöcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának és az Európai Közösségek Bizottsá­gának titkársága között. A KGST küldöttségét Ászén Vei­kor? helyettes titkár, a Közös Piac delegációját pedig Roy Denman, a bizottság külkap- csolatokkal foglalkozó igazga­tóságának főigazgatója vezeti. A tárgyalások megtartásáról Nyikolaj Faggyejevnek, a KGST titkárának és Wilhelm Haferkampnek, az Európai Közösségek Bizottsága alelnö- kének májusi moszkvai talál­kozóján jött létre megállapo­dás. Ha egy vállalat teljesíteni akarja középtávú tervét, min­den következő évben az elő­zőnél nagyobb és nehezebb | feladatokat kell véghezvinnie. | Nincs ez másként az építő­iparban sem. Ott különösen I nagyok a népgazdasági köte­lezettségek. — Munkánk az idén is két­féle — mondja dr. Karóczkay József a Pest megyei Közúti Építő Vállalat főkönyvelője. — Útépítési részlegünk tíz százalékkal teljesítette túl hat hónapra számított tervét. A hídépítési részlegünk még et­től is jobb eredménnyel zárta a félidőt: több - mint ötven százalékos tervtúlteljesítést könyvelhettünk el számukra. ‘ A Pest megyei KEV hídépí­tési főmérnöksége két olyan létesítmény építésére is kapott megbízatást, amelyek az M— 3-as autópálya építéssel kap­csolatosak. A fővárosba beve­zető útszakaszhoz csatlakozó közúti fölüljáró híd, például a Kacsóh Pongrác utat szeli át a körvasút fölött. Hozzá ha­sonló — kétszer hárompályás, vagyis autópálya szélességű >— híd még nem is épült ha* zánkban. Precíz szervezettség­gel, a korábbi módszertől el­térően, ezúttal előregyártott elemekből állították össze, és elkészültét december 31-re ütemezték be. Ezzel szemben az autópálya építési ütemé­nek gyorsulásához igazodva, hónapokkal előrehozzák a ha­táridőt. A hídon valószínűleg fél szélességben már szeptem­ber végére megindul a forga­lom. Érdekesség, hogy mintegy háromszáz, darabonként húsz tonna körüli súlyú hídgeren­dát használtak fel az építés­hez. ’ — Útépítési részlegünknek az aszfaltozás a fő profilja — folytatja a főkönyvelő —, s bár tavaly is rekordteljesít­ményt értünk él, Idén további öt százalékkal növeltük az aszfalttermelést. S hogy hol használták fel fél év alatt a mintegy 100 ezer tonna aszfaltot? Hosszú ■lenne a felsorolás. Kétmillió forint értékű munkát végez­tek a napokban átadott Taihi- tótfalunál átívelő Kis-Duna- hídon; Szentendre és Kisoro­szi közötti útszakaszon. 3 és ■fél millió forintért, Vác—Ácsa —Verseg környékén is több millió forintért korszerűsítet­ték az utakat. A Csepel szi­geti üzemi kutak építése 7 millió forintba került. Ezek a Fővárosi Vízművek rendelésé­re készültek, s vár még a vál­lalatra újabb húszmillió forint értékű hasonló feladat. — Az a tény, hogy gyárunk fővárosi központú, magával hozza, hogy segítenünk kell a budapesti gondok csökkenté­sében is. Részt vettünk pél­dául a Margit-híd felújításá­val egy időben végzett Mártí­rok útja átépítésében: a Pos­ta megbízásából kábelt fektet­tünk le. Ezt a mókát azért is tartottuk jelentősnek, mert embereinket olyan időszakban foglalkoztathattuk, amikor a hideg mialt egyéb jellegű épí­tést nem folytathattunk. Ezen­kívül a fővárosban több he­lyütt is gázvezeték-építésben segédkeztek az embereink. Kiderül a beszélgetésből az is, minek köszönhette a válla­lat első féléves imponáló ered­ményeit. Elsősorban annak, hogy sikerrel igyekeztek füg­getleníteni magukat az idő­járástól. Vagyis az útépítés­hez legalkalmatlanabb hideg időszakokban az aszfaltkeve­rő telepekhez közel eső útsza­kaszokat újították fel így el­kerülték az anyag megmere­vedését. — Ahhoz, hogy 230 millió forint termelési értéket érhet­tünk el, egyéb tényezők is hozzájárultak — magyarázza dr. Karóczkay József. — Hosszú idő után sikerült sta­bilizálni a létszámot. Szerepet j játszik benne, hogy az első félévben kilenc százalékkal növeltük a béreket, s mint­egy 10 millió forinttal javítot­tuk a munkásellátás színvona­lát. Túljutottak már a mennyi­ségi szemléleten: megkövetelik a minőségi munkát. Jó eszköz ehhez a VÖGELE aszfaltfi- nischer. S a további cél az aszfaltkeverő telepeit korsze­rűsítése. A paksi atomerőmű építke­zésén megkezdték az I-es reaktort) oxot körülzáró, falcel­lák összeállítását. Ezek alkot­ják majd az üzemi főépület legkényesebb része, a herme- tikus térség oldalait. 18—20 tonnás, előregyártott szerkeze­tekből óriás „acéldoboz” alakul ki, amelybe a reaktor és a reaktort közvetlenül kiszolgáló segédberendezések kerülnek. «Ami a távolabbi jövőt illeti: elkészültek az első 440 mega­A hét végén, péntekén meg­kezdődik Kubában a XI. Vi­lágifjúsági és Diáktalálkozó. A karib-tengeri szocialista or­szág ad otthont kilenc napon át a földgolyó minden tájáról érkező fiataloknak, munkások­nak, parasztoknak, diákoknak, ifjú értelmiségieknek. Sereg­szemléjükön véleményt cse­rélhetnek napjaink legfon­tosabb politikai kérdései­ről, bemutatják egymás­nak nemzeti kultúrájuk leg­szebb kincseit, népeik dalait, táncait, féltve őrzött, apá- ról-fiúra szálló hagyomá­nyait. Az együtt töltött napok arra is módot adnak majd, A Hazafias Népfront Belg­rád-rakparti székházában meg­kezdődtek a hivatalos megbe­szélések az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Kállai Gyula elnök és A. P. Sityikov, az Európai Biztonság és Együttműködés szovjet bizott­sága elnöke vezette küldöttsé­gei között. Kölcsönösen tájé­koztatták egymást közös mun­kájukról, valamint nemzetkö­zi tevékenységükről A szovjet küldöttség és magyar vendég­látói ezek után Hajdú-Bihar megyébe látogattak, ahol fel­wattos blokk 1980-as üzembe- helyezésének ütemtervei. Az 1979. évi beruházási program 7 milliárd forint értékű, az ideinek csaknem kétszerese lesz. A magyar beruházások történetében példa nélküli program megvalósítására egyebek között még ebben az évben ezer építőt irányítanak Paksra. Velük együtt a kivite­lezők száma meghaladja az öt­ezret. hogy a fiatalok röpke bepillan­tást nyerjenek a különböző népek mindennapi életébe, munkájába. Kedden a hajnali órákban egymás után emelkedett a ma­gasba az a három óriásgép, amely a. 450 tagú magyar VIT- delegációval elindult tízezer kilométeres útjára, a XI. VIT fővárosába, Havannába. Ké­pünkön Pest megye ifjúságá­nak küldöttei a Ferihegyi re­pülőtéren: Schmikl Julianna, Trnovszki Sándor, dr. Árpási Zoltán, Szijjártó Zoltán, Zám- bó Sándor és Bői Sándor. Kép és szöveg: Koppány György keresték a Magyar Gördülő, csapágy Művek debreceni gyá­rát. A vendégeket a gyár párt- bizottságának titkára üdvözöl­te, majd a béke és barátsági nagygyűlésen felszólalt Kállai Gyula. Méltatta a Szovjetunió eddigi gazdasági és politikai sikereit; kiemelte, hogy a szovjet állam már szülelésétől kezdve elkötelezte magát a békének. így folytatta: — A felszabadulásunk óta eltelt harminchárom esztendő alatt egész népünk meggyőző­dött arról hogy a szocializ­mus építése hazafias tett, amely a nemzet felemelkedé­sét, a társadalmi haladás és a nemzetközi béke ügyét szol­gálja. A nagygyűlésen felszólalt A. P. Sityikov is. Köszöntötte a gyár dolgozóinak kimagasló munkaeredményeit; beszélt a szocialista tábor közös gazda­sági és külpolitikai sikereiről; az európai biztonságról, a vi­lágbéke kilátásairól, rpajd így fejezte be: — A legfontosabb feladat, amire ma a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és Va­lamennyi baráti szocialista or­szág koncentrálja erőfeszíté­seit, hogy teljesen megszüntes­sék a világot fenyegető nuk- learista. katasztrófa lehetősé­géi állandósítsák a nemzetkö­zi kapcsolatokban végbement pozitív változásokat, mélyít­sék és szélesítsék és tegyél« megfordíthatatlanná az enyhü­lést. Állítsák meg a fegyver­kezési hajszát. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Szentistványi Gyulá- né, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára fo­gadta Abdullah Buikairt, a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság egészségügyi küldött­sége vezetőjét és a küldött­ség tagjait, akik kedden el­utaztak Budapestről. Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes­nek, a posta vezérigazgatójának az Elnöki Tanács, eredményes munkássága elismeréseként, G0. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést kedden Pullai Ár­pád, közlekedés- és postaügyi miniszter adta át. Ráció M indig rejlik veszély abban, ha valamit kiemelünk a termelés folyamatából, s megkülön­böztetett figyelemre érde­mesítünk. Megtörténhet ugyanis, akarva, akaratlan, eltorzulnak az 'arányok, s Lényegtelennek tűnik az, ami szintén fontos. Az esz­mefuttatás a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat szocia­lista brigádvezetőinek ta­nácskozásán hangzott el példákkal megtűzdelten, jo­gosan kétségessé téve, való­ban csak az importanyagok­kal szükséges takarékosan bánni, hiszen a hazait miért ne mérnék azon a képletes patikamérlegen?! Átvéve és folytatva a gondolatsort: ha takarékos­kodni kell az anyaggal az energiával az élőmunkával ha csökkenteni szükséges a fajlagos ráfordításokat, ak­kor valójában melyik az „igazán”, az elsőrangúan fontos? A kérdés szónoki, mert hiszen valamennyi említett — és hasonló — gazdálkodás hatékonyságá­nak, láncot alkotnak, s ha a tényező lényeges eleme a termelők élnek mindezekkel a lehetőségekkel, akkor — kissé irodaLmian fogalmaz­va — megadják a ráció rangját. Ráció, írtuk le. e rövid szócskába foglalva mindazt, ami a termékkibo­csátás ésszerűsége, célsze­rűsége, gazdaságossága kö­rébe tartozik. Mert hiszen igaz, sokféle részteendő kaphat átmenetileg nagyobb fontosságot a többinél mégis, a hangsúly a terme­lés egészének eredményeire helyeződik, s ezt a hang­súlyt nem egy-egy kam­pány mondja ki így, hanem a munka társadalmi haté­konysága javításának szük­séglete. A takarékosságnak például — mindenfajta ta­karékosságot értve rajta — azért is megnőtt a szerepe, mert drágább a nyersanyag, de azért is, mert általában pazarlóan bánunk ilyesfajta kitermelt vagy külföldről vásárolt javainkkal V annak megyeszertepél­dák arra, kellő figye­lemmel mekkora tar­talékokat tárhatunk feL Idén a Csepel Autógyár az anyagköltségeknél 47 millió forintos megtakarí­tást kíván elérni. Hatalmas summa — van olyan üzem, ahol a teljes termelés érté­ke ennyi! —, ám azt, hogy elérhető, bizonyítja: tavaly e nagyvállalatnál az anyag- költségek mérséklésének tervezett összege negyven- millió volt, teljesítették 44-re! A Cement- és Mész­művek eredményes műszaki fejlesztési munkájának kö­szönhetően folyamatosan zsugorodik a fajlagos hő- felhasználás, azaz egy tonna áru megtermeléséhez ma harminc százalékkal keve­sebb földgáz, fűtőolaj, vagy más energiaforrás kell, mint az évtized elején. A Fű­rész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyárában az élőmunka-szükségletet elemezték, s szerteágazó in­tézkedésekkel elérték, hogy a fafeldolgozó iparon belül — termékegységre számítva — itt a legjobb az élőmun­ka fajlagos hasznosítása. Napi tapasztalataink má­sik nagy csoportja viszont arra figyelmeztel hogy az említett ráció még koránt­sem általános jellemzője a termelőtevékenységnek. Említhetjük példaként a Nehézipari Minisztérium­nak azt a megállapításál hogy hazánkban — a cégek közül a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a legkedvezőbb e mutató — háromszor, öt­ször annyi foglalkoztatottra van szükség egy tonna kő­olaj feldolgozásához, mint a szövet finomítókban! Jo­gosan tehetünk kérdőjelet a szükség kifejezés után, hi­szen annak indokai jórészt papírokoskodások, s csak csekély részben az elfogad­ható technológiai eltérések a hazai és a szovjet kőolaj­feldolgozás között. B eérve ismét az utalás­sal: a megyében csu­pán az ipar anyagfel­használása akkora értékű,, hogy annak egyszázalékos mérséklése 600 millió forin­tot érne! S ha most ehhez az adathoz társítjuk azt is, hogy a megye iparában a termelési költségeknek 78 százalékát az anyagok el­lenértéké alkotja, akkor már némi képünk lehet ar­ról, mekkora források nyíl­hatnak meg az ésszerű anyagfelhasználás nyomán. Figyelembe véve azt úgy­szintén, hogy rövid másfél évtized alatt a megye gép­ipari üzemeiben meghárom­szorozódott például a ne­mesacélok fölhasználása, hogy ma négyszer annyi műanyag kerül be a ter­melésbe, mint a hatvanas évek közepén. A mennyiségi adatok fo­lyamatos gyarapodása ter­mészetszerű következménye a gazdasági növekedésnek, nem az a baj tehát, hogy ebből is, abból is több kell A gondot az okozza, hogy erőforrásaink kihasználása — amint arra nagy nyoma­tékkai mutatott rá az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1978. április 19—20-i ülésének határozata a XI. kongresszus óta végzett munkáról a párt további feladatairól — nem esik egybe a ráció kijelölte úttal, a munka társadalmi haté­konyságának gyors javítá­sával. Magyarán és nyer­sen : ráfordításaink gyor­sabban növekszenek, mint ahogy a haszonforintok gyarapodnak. A ráció nem minden áron elért megta­karításokat diktál, hanem azt, hogy mindenhez le­gyen meg az, ami kell, ami elengedhetetlen, ám nem több. nem fölösleges menv- nviségben! A ráció rangját tehát nem az adja meg, hogy egy-egy közösség vál- takozva mit tesz feladatai közül az első helyre, s ab­ban az egy dologban miiven eredményeket ért el, ha­nem az bizonvítia a ráció becsületét, a kollektíva te­vékenységének egésze, s an­nak valamennyi részmozza­nata miként igazodik fo­lyamatosan a folyamatosan növekvő követelményekhez. Mészáros Ottó öt napja 12 kombájnnal aratnak, s eddig 167 vagon gabonát takarítottak be a nagykáta? Magyar—koreai Barátság Tsz 1090 hektáros búzatábláiról. Eddigi termésátlaguk 44 má­zsa. A múlt héten a még 25 százalék fölötti Víztartalmú búzát saját berendezéseikkel szá­rították, tegnap óta azonban a kedvező időjárás következtében — a gabona víztartalma már csak 14 és fél százalék — közvetlenül szállítanak a búzatáblákról a Gabonaforgalmi Vállalat átvevő telepére. Bozsán Péter felvétele D. Gy. Óriásdaru, reaktorbox Tovább épül a paksi atomerőmű Sityikov: Állítsák meg a fegyverkezési hajszát Nagygyűlés Debrecenben I k

Next

/
Thumbnails
Contents