Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-09 / 160. szám
Megdőltek a búzatáblák Indulásra kész kombájnok Az emberek figyelme ilyenkor, nyár derekán a mezőgazdaság felé fordul. A gyárakban, üzemekben, hivatalokban dolgozók közt is beszédtéma, milyen a termés, hogyan halad a kenyérgabona betakarítása. Akarva, akaratlan valamennyien osztozunk a kombájnosoík, járművezetők, gépszerelők, agronómusok gondjaiban. Nem véletlen, hiszen az ország kenyere, egy évi zavartalan ellátásunk függ az aratás eredményeitől. A -járási hivatal élelmiszer- gazdasági osztályához tartozó területen, Cegléden, Nagykőrösöm, továbbá a Ceglédi Állami Tangazdaság tágas határában, az idén 17 ezer 750 hektár kalászost kell betakarítani; több mint 12 ezer hektár a búza területe. A kombájnosok dolgát ugyancsak megnehezíti, hogy a táblák háromnegyed részén megdőlt a gabona, szél ku- szálta, vihar fektette, eső paskolta a földre. Az árpa aratásával várhatóan végeznek a napokban. A tervezett 38 mázsás hektáronkénti átlagtermés valószínűleg meglesz. A búza esetében — a hűvös, csapadékos időjárás miatt két hót késést kell kalkulálni. A szegedi búzafajták érnek korábbam vágásra, a tapasztalat azt mutatja, hogy száruk is erősebb, tábláikon talpon maradtak a növények. Az általános becslés szerint, a viharkárok ellenére, 44—15 mázsás hektáronkénti átlagtermés várható. Jelenleg 121 kombájn áll indulásra készen. Számuk emelkedhet a kezdés időpontjáig, hiszen több gazdaság ezekben a napokban él a kedvezményes kombájnvásárlás lehetőségével, s valószínű, további tízzel gazdagodik a géppark. A gazdaságokban 13 szárítóberendezés működik, szükség ■ esetén igénybe veszik őket a termény nedvességtartalmának csökkentésére. A fuvarozás sem jelent gondot, mindenhol rendelkezésre áll a szükséges járműpark. A gépszemlék alkalmával a járművek állapotát is ellenőrizték. Csak az IFAjtípusú teherautókhoz hiányoztak bizonyos alkatrészek, ám végül si- ! került azokat is beszerezni. T. T. A centenárium alkalmából Kiadták Kőcser krónikáját Kőcser fennállásának centenáriuma alkalmából, ötszáz oldalas könyv jelent meg a község történetéről. A fényképekkel illusztrált mű szerzője Antal Domonkosné, a település általános iskolájának tanárnője. A nagy gonddal készített, érdekes és értékes - községi krónika ismerteti a falu távolabbi múltjának eseményeit is, a török hódoltság korában bekövetkezett pusztulást, majd az újjáépítést és az eltelt évszázad gazdasági, társadalmi, politikai fejlődésének eredményeit. A kiadvány a helybeli Üj Élet Termelőszövetkezet központi irodájában szerezhető be. PEST ME^El HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEGLÉD VA "o?'R_E SZ_feRE XXII. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1978. JÚLIUS 9., VASÁRNAP Táriáiéi: és korszerűsítés Átalakulóban a termékszerkezet •Hasznosuljon jobban az anyag és a munkaerő Cegléd ipari üzemeinek termelése tavaly meghaladta a 3 milliárd 600 millió forintot: az 1975-ös eredményhez képest, 16,4 százalékos az emelkedés, A tervezettnél jobb eredmény ellenére, a termék- szerkezet jelenlegi összetétele figyelmeztet azokra a gondokra is, amelyek megszüntetése halaszthatatlan feladat. A városi pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai munkabizottság ez év tavaszán Cegléd tizenöt legjelentősebb ipari üzemében megvizsgálta a gyártmányok nyereségességét, gazdaságtalanságának, illetve veszteségességének arányát. Miután az érintett vállalatok, szövetkezetek az ipari termelés 2 milliárd 900 millió forintnyi részét állították elő, a náluk szerzett tapasztalat átfogó képet ad. A kezdet kezdetén A munkabizottság felmérése alapján készült jelentést a közelmúltban tárgyalta meg az MSZMP városi végrehajtó bizottsága. Fény derült arra a tényre, hogy az általában nyereségesen dolgozó üzemekben is elsikkadnak a veszteséges termékek, a helybeli irányítók sem látják át kellően a helyzetet. E jelenség arra figyelmeztet, hogy, korszerű és gazdaságos termelés költségelemNéhány évtizede még ezernél több kisiparos tevékenykedett a városban. Számuk, mint ahogy a statisztikai adatokból is kitűnik, esztendőről esztendőre csökkent. Az élet- színvonal emelkedésével, a háztartások gépesítésével azonban egyre nagyobb igény mutatkozik a szolgáltatások iránt, újra gyarapodik a kisiparosok tábora. — Elsőrendű célunk a gyors, pontos és olcsó munka — tájékoztat Dubniczki Mihály, a KIOSZ helyi csoportjának vezetője. — Törekvésünk, hogy ne csak a viszonylag jól ellátott központi részek, hanem a külső területek lakói is kevesebb utánjárással el tudják végeztetni a ház körül szükséges kiseob- nagyobb javításokat. Hétfőtől szombatig a KlOSZ-irodában telefonügyelet várja az érdeklődőket. Rövidzárlat, csőtörés, elromlott autó s még számos más baj esetén, kérésre, rövid időn belül kiküldi a megfelelő szakembert. Minden igyekezet ellenére, egyelőre viszonylag kevesen vállalják, hogy az alacsonyabb ellátottságú külterületen dolgozzanak. pedig ott jelentős adókedvezménnyel is segítik a kisiparosokat. — Szerencsére, az utóbbi időben egyre több vállalkozó akad — mondja Dubniczki Mihály, és bizonyításként műhelylátogatásra invitál. A régi Pesti úton, a városhatárt jelző táblán túl sorra épülnek a kertes házak, a közelben sok a lakott tanya és nem messzire a hétvégi telkek vannak. A jobb oldalon fölirat hirdeti, hogy a. dűlőben kisiparos található. Az új ház, a tágas, friss festésű műhely mutatjá, nemrégiben költöztek be lakói. Németh László villany- és háztartásigép-szerelő januárban váltotta ki működési engedélyét. Már az első napokban . keresték, igénybe vették munI káját. A környék a városnál ritkábban lakott, a homokos utakon nehéz közlekedni, ezért mikrobuszt vásárolt, azzal keresi fel megrendelőit, otthonukba szállítja a megjavított gépeket. Követendő kezdeményezésként, fél évre garanciát vállal minden munkájáért. Törökszentmiklósról hűtőgép-aggregátorokat hoz, amelyeket helyben üzemképessé tesz és felhasználásukat követően, tizenkét hónapig ellátja ingyenes szervizszolgálatukat. Minden elkészült gépet ügyes szerkezettel megvizsgál, hogy megfelel-e az érintésvédelmi követelményeknek. — Huszonhat esztendeje dolgozom a szakmában, nemrégiben mesterlevelet szereztem. Elengedhetetlen a rendszeres továbbképzés, hiszen egyre több az új gép. Szaklapokat járatok, szabad időmben műszaki könyveket bújok — mondja a házigazda. — Gyakorlatban jól hasznosítható dolgokat hallottam a KIOSZ által rendezett, filmvetítéssel egybekötött előadáson, amit az Országos Energetikai Intézet főmérnöke tartott a villamosságról és a hozzá kapcsolódó érintésvédelemről, balesetelhárításról. Szeretnék tanfolyamra járni, melyen megtanítanak az automata mosógép javítására. Úgy érzem, a környékbeliek megkedvelték munkámat, nyugdíjas koromig itt szeretnék dolgozni. A KIOSZ helyi csoportjában tervszerűen gondot fordítanak a város peremkerületeinek ellátására, hogy az ottani területeken élők is mind többen igényelhessék a kisiparosok szolgáltatásait. Kőhalmi Dezső zés nélkül elképzelhetetlen. Noha a termékszerkezet átalakítására már több helyen tettek kísérletet, egyelőre csak a kezdet kezdetén tartanak: számos, egyformán fontos szempontot kell figyelembe venniük, mielőtt a további lépésekről döntenek. A többi között nagyobb gondot kell fordítani az alapanyagigényre, hiszen a gyártóknak nem elsősorban nyersanyagokat, hanem késztermékeket kell eladniuk, keresniük kell és fel kell használniuk tehát az importot pótló, hazai alapanyagokat is, ahol csak lehet. A gazdaságtalan és veszteséges gyártás vagy a termék előállításának beszüntetését kívánja, vagy a technológiai korszerűsítést. Vannak viszont olyan termékek, amelyeket — messzebb mutató nép- gazdasági érdekből — továbbra is gyártani kell, még kedvezőtlen közgazdasági tényezők ellenére is. Veszteséges gyártmányok A KÖZGÉP, ceglédi gyárában például nagyrészt veszteséges a gépgyártás, a C—25- ös aszfaltkeverők, a maszti- kátorok kevés hasznot hoznak, ennek ellenére iparági fontosságúak, s nemcsak a hazai, hanem a szocialista országok sözötti közúti útépítőprogramnak is nélkülözhetetlen tartozékai. Főként a saját fejlesztésű masztikátorok gyártása ígér gazdaságosságot. Az EVIG-nek nincs veszteséges terméke, azonban a kefetartók gazdaságtalanok, viszont továbbra is szükség van rájuk, hiszen az országban csak Cegléden készülnek, és importból sem volna beszerez- íető valamennyi típusuk. Je- Lenleg a gyártás korszerűsítésén fáradoznak, attól remélnek kedvező változást. A MEZÖGÉP-ben az 1976- os megrendelések teljesítése során 5 millió 300 ezer forint értékben készültek veszteséges gyártmányok. A vállalaton belüli átszervezéssel nagy részüket felszámolták, ezért az dén már csupán félmillió forint veszteséget kalkulálnak. A vasipari szövetkezetben egyes fémszerkezetek, emelő- ;s szállítóberendezések, alkatrészek gazdaságtalanok. Részben korszerűsítéssel, részben a gyártás beszüntetésével akarnak elérni változást. A legnagyobb részarány a szolgáltatásokban mutatkozik, ennek ellenére az összes szolgáltatást folytatni kell. A konzervgyárban veszteséges a szárított gyümölcs és a zöldségfélék előállítása. A gyártást a jelentős tőkés export indokolja. Megkezdődött a korszerűsítés, és új termékek bevezetésére is gondolnak. Egyébként a hosszú tárolásból származó veszteségek érzékenyek, hiszen 100 kilogramm tárolt hagymából csak i 75 kilót hasznosítanak, ne- I gyedrésze tönkremegy, j A Május 1. Ruhagyárnak arra kell törekednie, hogy exportjából kivopja a gazdaságtalan holmikat és belföldön is egyenletesen jó minőségű ruhák kerüljenek az üzemből forgalomba. A Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalatnak. — bár csupán tevékenysége csekély hányadát jelenti — a bányadeszka előállítása veszteséges. Miután e deszka hulladékanyagból készül, növeli a készáru-kivitelt, kívánatos tehát vele foglalkozni. A fűrészáruk esetében a felhasznált rönk jobb minősége ígérheti a nagyobb nyereséget. Alapos elemzéssel A megvizsgált üzemekben az előállított összes termék 19 százaléka gazdaságtalan, 9,7 százaléka veszteséges volt 1977-ben. A helyzeten csak úgy lehet változtatni, ha mindenhol alapos elemzéssel tárják fel a valóságot és. haladéktalanul kimunkálják a termékszerkezet átalakítására vonatkozó, konkrét terveket. A korszerűsítésben nagy tartalék rejlik, ám — sajnos — Cegléden csupán hat olyan üzem működik, amelynek önálló műszaki apparátusa van a fejlesztés, a korszerű gyártmányok rendszerének kialakítására. A városi párt-végrehajtóbizottság határozatot hozott: a vizsgált gazdasági egységek értékeljék termékszerkezetüket és a szükséges teendőket cselekvési programjukban határozzák meg. A pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya reszortértekezletén dolgozza fel a vizsgálati anyagot, majd 1979-ben utó- vizsgálatot tart, melynek eredményéről ismét tájékoztatja a végrehajtó bizottságot. A testület elismerését fejezte ki a gazdaságpolitikai munkabizottságnak és az aktivistáknak a körültekintő, alapos felmérés elkészítéséért, majd a jelentést és a határozatokat egyhangúlag elfogadta. Tamasi Tamás Ötven a fele... All és a fejét fogja. — Ez nem igaz! Oda a cseresznyém, és még hetven forintot is adtam mellé! — mondja. Árus társai fogják közre a piacon a panaszos hangú, idős asz- szonyt. — Mi történt? — Alig öt perce láthatták, itt volt egy termetes nő. Aki olyan kedvesen beszélgetett velünk. Megvette a gyümölcsöt, százassal fizetett. A pénzt összehajtogatva nyomta a kezembe, úgy, ahogy volt, zsebre tettem. Most, hogy indulok elfsle, hát számolom a pénzem. Nézzék, itt a százas, de nem az egész, hanem, a fele. Kettétépett pénzzel fizetett az a nő nekem. Hát van annak lelke? ★ A piac rhásik csücskében, a tej- termékesek sorában is sopánkodik az árus: — Ingyen vitte el a tejfölömet, s még hatvan forintot adtam mellé! — Többet adott vissza? — faggatják idős asztaltársukat az eladók. — Nem én, azaz, hogy igen —. kesereg a póruljárt. — A vevőm száz- forintossal fizetett, negyven járt nekem, a többit becsülettel , visszaadtam neki, el is tűnt vele. Most nézem a százast, simítom, mert ösz- szehajtogatva kaptam, s látom, hogy nem ér semmit. Széttépett bankó felét adta a becstelen! ★ Panaszkodnak a piacon. Már oda is jut settenkedő, más kárán hasznot húzó. Az említett esetek is példázzák, nem lehet . jóhiszemű az árus. Bármennyire együttérzünk a megkárosított idős emberekkel, a régi közmondást nekik is figyelmükbe ajánlhatjuk: a pénz olvasva jó! Gy. M. Évente 115 millió forint értékben készülnek VZ-típusú villamos kismotorok az ÉVIG ceglédi kisgépgyárában. A motorok egy részét tőkés piacon értékesítik. A képen a VZ-műhcly egy részlete látható. Apáti-Tóth Sándor felvétele Ügyelet a KlOSZ-irodában Kisiparos a város peremén Együtt halad a technikával Bárhogy makacskodott a fagyos tél, szeszélyeskedett a rügyfakasztó tavasz és késlekedett az érlelő nyár, a természet örök törvénye szerint most is megszakad a búza gyökere, elkezdődik a jövő évi kenyerünket ígérő aratás. Ezekben a napokban a termelőszövetkezetek gépszínjeiből elindulnak a hatalmas kombájnok a gabonaföldekre. Régen, bizony, nehezebb volt e nagy nyári munka. Akkoriban, amikor szőkülni kezdett a búzakalász, a parasztemberek fokozódó figyelemmel járták a gabonaföldeket. Néhány hét múltán azután egy-egy szemet ajkukhoz emeltek, próbára tették, ízlelték, hogy elég kemény-e, kész-e már az aratásra a mag? Közben családi tanácskozáson beszélték, szervezték meg a teendőket, előszedték, kikalapálták, kiélesítették a kaszákat, megkeresték a padláson a marokszedő lányoknak a ga. mókát, a kalászok gyűjtéséhez, a gazdasszonyok pedig megsütötték a szép, nagy aratási kenyereket. Akkoriban ezen a vidéken az aratóknak csak a közeli Kis földekre vittek ebédet. Távolabb, a nagy gabonatáblákon maguk főztek az aratók, vasfazekat és főznivalókat vittek magukkal. Kis katlant 'ájtak a földbe, s a vasfazwkban egy-kettőre megfőtt a finom szalonnatöpörtős lebbencsvagy tarhonyaleves, melybe, akinek jobban, telt, kolbászt, I vagy tojást is ejtett. Mindeze- I két egy nagy cserépkorsó egészítette ki, melyben friss vizet vittek, s hogy a nagy melegben a víz jobban oltsa a szomjat, sokan néhány csepp ecettel ízesítették. Az én nagyanyám is borecettel finomította az ivóvizet. Az aratást olyan tiszteletteljes, fontos munkának tartották, hogy olyankor bort senki sem ivott. Általános szokás volt azonban a reggeli kupica pálinka. Forróbb nyarak jártak, legtöbbször 30—35 fokos volt a meleg, az emberek mégis áldozatos hűséggel dolgoztak. A kaszakalapálásba néha nótaszó is vegyült. Az aratás ősi. nehéz munkáját azóta megkönnyítették a gépek, kombájnok. K. L. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk hálás köszönetét a rokonoknak, jó ismerősöknek, jó szomszédoknak, munkatársaknak, a C. É. V. dolgozóinak, vezetőségének és nyugdíjasainak, akik szeretett jó férjem, édesapánk, nagyapánk id. Kovács Mihály temetésén megjelentek, fájdalmunkat enyhítették, sírjára koszorút és virágot helyeztek. Külön mondunk köszönetét a ceglédi Kórház I. Belosztály orvosainak és ápoló személyzetének fáradságos munkájukért. A gyászoló család. * I Köszönetét mondunk mindazoknak a kedves rokonoknak, jó ismerősöknek, munkatársaknak, Akik felejthetetlen halottunk, szeretett jó férjem, édesapánk, nagyapánk Hartyányi Benő temetésén I megjelentek, sírjára koszorúkat, i virágokat helyeztek, mind ezzel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. _ ...... _ RÉ GI ARATÁSOK Lebbencsleves a határban ECET A VÍZBEN - SZOMJOLTÓNAK Motorok - száztizenöt millióért
