Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-11 / 161. szám

PEST MEGYEI Vllifi PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM AHA »0 FILLÉR 1978. JÜLIUS 11., KEDD Felemás O lykor mindössze né­hány lépést kell meg­tenni ahhoz, hogy a korszerű technikát szinte bemutatóteremként a szem­lélődő elé táró műhelyből az ember olyan munka­helyre jusson át, ahol mú­zeumként berendezett épü­letben érezheti magát. Ez a benyomás persze csak an­nak új, aki nem követhette nyomon, miféle furcsa el­lentmondásokkal, akadá­lyokkal telerakott úton igyekszik előre — már ami­kor igyekszik, mert gyak­ran csak ballag — az ipar technikai korszerűsítése, miféle gondokkal kénysze­rülnek szembenézni azok, akik a fejlesztés gazdái. A kívülről érkezőben köny- nyen gyökeret verhet ugyanis az a tévhit, hogy lényegében a szándékokon, az akaraton múlik a hala­dás, s ha ennek jelei -nem egyértelműek, hanem fele­másak, akkor ott baj van az elhatározásokkal, végső so­ron a vezetéssel. Ötödik Pest megye abban a rangsorban, melyet a megyék között a textilipar­ban foglalkoztatottak szá­ma alapján állíthatunk fel. Az iparcsoport súlya nem lebecsülhető, ahogy azok az erőfeszítések sem, melyek célja az új technika alkal­mazása. Az alkalmazás jel­tételei azonban eléggé messzire álinak a kívána­tostól, hiszen — puszta uta­lással beérve — amíg üze­mek, gyárak serege jött létre a megyében az iparo­sítás bizonyítékaként a gép­gyártásban, a híradás- és vákuumtechnikai iparban, az építőanyagiparban, ad­dig a textiliparban egyetlen egy új üzem sem került te­tő alá 1945 óta! Nincsenek tehát olyan épületek, ener­gia- és közművezetékek, amik módot adnának a gyors, különösebb gondok nélküli bővítésre; vannak viszont ugyanezekből jócs­kán elöregedettek, örökö­sen javításra szorulók. N yílegyenesnek túlzás lenne nevezni azt az utat, melyet a Váci Kötöttárugyár bejár a gyártás- es gyártmányfej­lesztésben, mert voltaic, vannak e haladásban ke­rülők, az azonban tény, hogy néhány esztendeje több a bátorság a kezde­ményezésre, nagyobb a tervszerűség e kezdeménye­zések gyakorlatbani meg­valósítására, mint tapasz­talhattuk azt korábban. Igen ám, de ezekkel a lé­pésekkel újra meg újra szembekerülnek az adottsá­gok, a váci törzsgyár öreg épületei — már nem is né­mely helyen, hanem jó né­hány ponton aládúcolt, így- úgy mentett, használt épü­letei —, a még régi, s a már új energia- és közmű- vezetékek, magának az ipartelepnek a körülhatá- roltsága a város szívében s így tovább. Felemás helyzet, ahogy — eltérő jellemzőkkel — ilyet lelhetünk például a Magyar Selyemipar szövőgyárában is, ahol napjainkban a kor­szerű technika, meg a mú­zeumba kívánkozó találko­zott össze. Az új gépek nem egyszerűen magasabb lépcsőfokát képezik a tech­nikának, hanem — megma­radva a hasonlatnál — egé­szen más lépcsőházát. Szó­noki a kérdés: könnyű itt az egyeztetés, a kétféle alaptényező összehangolá­sa? S mielőtt bárki fölten­né a kézenfekvőnek tűnő kérdést, miért nem fejlesz­tenek a gyárban mindent egyszerre, egy időben, nem­csak erre az egy esetre ér­vényesen, hanem általában meg kell állapítanunk: a látványos lépésváltáshoz rengeteg pénz szükségeltet­ne, s az nincsen. Ahogy nincsen kielégítő kínálat sem textilipari alapgépek­ből, sem kiegészítő beren­dezésekből, gyakran a gyá­rak azt vásárolják meg, amihez éppen hozzájutnak, s ez kényszerű megalkuvá­sokkal jár. Ilyen kényszerű megalkuvásokkal teli úton, de mégis tiszteletet érdem­lő következetességgel való­sítják meg a technológiai rekonstrukciót a szövőgyár­ban, vagy ugyanúgy a Pa- mutfonóipari Vállalat Fi- nomjonó és Cérnázógyárá- ban. Ha most tudomásul vesszük, hogy a fejlesztés objektív lehetőségeit egyik termelőhely • sem képes megváltoztatni, akkor elke­rülhetetlen a következő, ritkán elhangzó kérdés megfogalmazása is: miért meghökkentő, hogy mind­ez tükröződik a termelés mennyiségében, minőségé­ben, gazdaságosságában éppúgy, mint összetételé­ben, használati értékében, tetszölegességébcn? L ényegesen javították a termelékenységet a se­lyemszövő, a finom­fonó új gépei, de első­sorban az adott részlegek­ben, sokkal kevésbé — ám érthetően — a gyár egészét tekintve, hiszen a friss eredményeket el kell oszta­nunk azokkal, amik a régi­ségnek ható környezetben születnek. A kettő átlaga ezért kisebb, mint amit csupán az új gépeket nézve elvárhatnánk, de miféle fu­ra mérlegelés lenne az ilyen?! Nos, az ilyesfajta furcsa mérlegelésre azért sor kerül, nem is ritkán, s jogos a gyárak politikai irányítóinak az a vélemé­nye, hogy gyakran azért kapnak erkölcsi elmarasz­talást, amiről nem tehet­nek, ami a gazdasági-tech­nikai környezet objektív következménye. A felemás adottságok ugyanis mér­séklik az új eszközökben rejlő technikai teljesítőké­pesség maradéktalan hasz­nosítását, az átmenet en­gedményekre kényszerít te­hát, de ezeknek az enged­ményeknek egy részét nem mindenütt ismerik el indo­koltnak. A jó érzékű s az igazság­nak megfelelő mérlegelés azért fontos, mert éppen az objektív körülmények ha­tásainak tárgyilagos értéke­lése teszi lehetővé, hogy következetes szigorúsággal kérjék számon a politikai, gazdasági irányítás testüle­téi és szervei mindazt, ami valóban a gyáron, a terme­lőhelyen múlik. Az okok és az okozatok vegyítése azon­ban téves irányt jelölhet meg, azt a hitet táplálhat­ja, hogyha egy-egy üzem vezetése a sarkára áll, ak­kor íziben rendbe jön min. den, s holnap gondok nél­kül kezdhetjük a napot. A fejlesztés objektív alapjai nem tágíthatok tetszés sze­rint, s hogy ennek vannak felemás következményei, annak belátását ugyancsak nem bízhatjuk tetszésünk­re. Ezt egyszerűen tudo­másul kell venni. Éppen azért, hogy a már megte­remtett haladási források alacsony színvonalú hasz­nosítását ne vegyük, ne ve- hessük tudomásul. Mészáros Ottó Lázár György fogadta Richard Fletchert Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn délután fogadta Richard Fletchert, Jamaica államminiszterét, pénzügyi és tervezési minisz­tert. A szívélyes légkörű esz­mecserén részt vett , Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Benjamin Clare, Jamaica budapesti nagykövete is. Hazautazott az NSZK parlamenti küldöttsége Az országgyűlés meghívásá­ra hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodott a Német Szövetségi Köztársaság szö­vetségi parlamentjének kül­döttsége, amelyet Karl Cars­tens professzor, a szövetségi parlament elnöke vezetett. A küldöttség vasárnap délelőtt elutazott Budapestről. Új címke a cipókon Éjjel sütik, hajnalban útra kél Július elseje óta új címke, vei kerül a boltokba a ceglédi kenyér. Gyártóként ma már a Pest megyei Tanács 3. sz. Sü­tőipari Vállalata helyett a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalatot tüntetik fel. Ez mindössze névváltozás és a tájjeleg tükrözésére szolgál. Jelzi, hogy a ceglédiek a me­gye déli részét, Nagykőrös és Cegléd városát, illetve a nagy. kátai és a ceglédi járás 27 te­lepülésének mintegy 186 ezer lakosát látják cl naponta friss pékáruval. A vállalat 15 termelőüzemé- benben 35 féle süteményt és kalácsot készítenek. Itt gyárt­ják az országszerte kedvelt ceglédi sajtos-ropogóst is. Az egy-, két-, illetve háromkilós kenyérből évi 11 ezer 500 ton. nát sütnek a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat pékjei. Évrői évre fokozatosan — évente 3—4 százalékkal — nö­velik az egykilós kenyér ará­nyát. De azért még ma is szükség van a kerek három­kilósokra is, hiszen a ceglédi sütödék látják el a környék tanyáinak lakóit, akik nem tudnak naponta, kétnaponta négy-öt kilométert gyalogolni a legközelebbi boltig. A ceglédi kenyér híre már régen túljutott a megye ha. tárain. Manapság szinte ter­mészetes, hogy a városba láto­gató idegen egy-egy illatos, pirosra sült kenyérrel tér ha­za. Ez az oka annak, hogy amíg hazánk nagy részében fokozatosan csökken a fo­gyasztás, a ceglédiek pékáruja iránt egyre nő a kereslet. Fock Jeni a XI. kerületben Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja hét­főn a főváros XI. kerületébe látogatott. A kerület párt- és áLlami vezetői tájékoztatást adtak a kerület mozgalmi éle­téről, gazdasági munkájának eredményeiről, s az idei fel­adatokról. Ezt követően Fock Jenő a Gamma művekbe látogatott. Megtekintette a termékbemu­tatót, s az izotóplaboratóriu­mot, ahol beszélgetést folyta­tott a dolgozókkal, a szocia­lista brigádvezetőkkel. A prog­ram az MTA Számítástechni­kai és Automatizálási Kutató Intézetben zárult. KGST-tanácskozás Gödöllőn Jeles nemzetközi tanácskozás színhelye e napokban a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem, ahol hat KGST-o,rszág mintegy félszáz kutatója, tu­dományos szakembere vitatja meg hétfőtől szerdáig a leg­újabb állattenyésztési tudo­mányág, az ' etológia eddigi vizsgálati eredményeit, gyakor­latnak átadható tapasztalatait. Az etológia — vagyis a visel­kedéskutatás — feladata, a gazdasági állatok magatartását tanulmányozni iparszerű tartá­si viszonyok között, s azt ré­szint a tartási mód optimali­zálásával, részint az állatok szelekciójával a legkedvezőbb i irányba hangolni a termelé­kenység érdekében. A KGST kutatási program keretében rendezett etológiái szimpoziont dr. Cselötey László, az egyetem rektora nyi­totta meg, majd Keserű Já­nosnak, az Állattenyésztési Kutató Intézet főigazgatójá­nak elnökletével megkezdődött a tudományos tanácskozás. Dr. Czakó József, a gépészmérnöki kar professzora az etológiái kutatások helyzetét és jelen feladatait elemezte megnyitó előadásában. A háromnapos ülésszak alatt húsz tudomá­nyos előadás hangzik el a tárgykörben. Ribizliszedők Idei termelési tervük pél­dául csaknem 15 ezer ton­na. Andó Antal, a vállalat igaz­gatója elmondta, hogy a fo­gyasztói igények mennyiségi, minőségi és választékellátását a jól megtervezett és gondos gyártás- és gyártmányfejlesz­téssel sikerült elérni. — Az elmúlt ötéves terv­időszakban 26 millió forintot fordítottunk a munkakörülmé­nyek javítására, fejlesztésére, korszerűsítésére — mondta az igazgató. — Most ötvenmillió jut a beruházásokra. Ebből a legjelentősebb a Nagykátán épülő, napi 12,5 tonna kenye.- ret gyártó középüzem, amely­nek gépei, berendezései a leg­modernebbek. Az új üzem várhatóan jövőre kezdi meg a termelést. Abonyban is készül egy új, vetőszalagos kemence, amely napi két és fél tonna kenyér sütésére lesz alkalmas. Emel­lett a vállalat valamennyi üze­mében fokozatosan munkába ál­lítják a gyorsdagasztókat. és már négy intenzív da­gasztó is üzemel. Azonban még így is igen sok kézimun­kát igényel a sütőipar. A ha­gyományos ízeket ugyanis csak hagyományos munkafo­lyamatokkal lehet elérni. A vásárlók ízlését pedig egyelő­re igen nehéz megváltoztatni. Éppúgy ragaszkodnak a ke­nyér évszázados ízéhez, mint ahhoz, hogy kora reggel friss pékáru kerüljön az asztalukra. A vállalat 29 gépkocsija így már kora hajnalban útnak in. dúl, hogy időben eljusson a j friss kenyér és sütemény a boltokba. W. G. Modern gépek a gyepgazdáikodáshoz A garanciális javítást a nagykovácsi Rozmaring Tsz vállalja Átadás előtt a gyepgazdálkodösl gépsorok a Rozmaring Tsz pcstítidcgkútl telepen. Halmágyi Péter felvétele — Heuréka! — erre vártunk — mondhatták azoknak a gaz­daságoknak a szakemberei, akik tegnap délelőtt a nagy­kovácsi Rozmaring Tsz pest- hidegkúti telepén átvették az új gyepgazdálkodási gépeket. Nem annyira az ókori görög bölcs mondását ismételve, mint inkább az új svájci gyártmányú gyorskaszáló ne­vét tanulgatva. A korszerű gépeket az a hét gazdaság vásárolta meg, ame­lyek számára létkérdés az ed­dig kihasználatlan dombos te­rületen fekvő legelők műve­lésbe vétele. A teljes gépsorhoz a már említett Heurékán kívül az Alltrac önjáró eszközhordozó is hozzátartozik. Mindkettő fő erénye, hogy az erősen lejtős területeken is kiválóan alkal­mazható. A piros színű, vezetőfülke nélküli kaszálógép a zöldta­karmány rendrevágásán kí­vül sok mást is tud. A két méter munkaszélességű masi­na néhány perc alatt lazító, forgató, sodró, üzemmódra állítható. A sűrű alj füvet ala­csony 6—9 centiméteres tarló­ra vágja. Az Alltrac szállító­gép — ami egy autó és takar- mányos pótkocsi keresztezésé­ből származott — is sokféle műveletre képes. A szénahor­dáson kívül alkalmassá tehe­tő szerves trágya- és műtrágya­szórásra 2000 literes tartályá­val hígtrágya kijuttatására. A gyorskaszáló 202 ezer, a szál­lítógép 600 ezer forintba ke­rül. A Hungageht Külkereske­delmi Vállalat a nagykovácsi Rozmaring Termelőszövetke­zetet bízta meg a gépek ma­gyarországi garanciális és a jótállási időn túli javításával. A külföldön kiképzett szere­lők 20 üzemóra után vizsgál­ják meg először a gépeket. Ter- mésztesen a helyszínen. A gyártó Rapid cég 58 féle al­katrészt bocsátott a Rozma­ring Tsz rendelkezésére. Az esetleges hiányokat azonnal pótolják. A hétfői átvételkor a gép»- szerelőket és a leendő gépke­zelőket kioktatták a gépek he­lyes használatára. Vaíameny- nyiüket magyar nyelvű keze­lési utasítással látták el. A rögtönzött bemutató után te­herautókra kerültek a beren­dezések. Így jutnak majd el Baranya és Nógrád megyébe. Az ügyes gépeknek Pest megyében a Pilis és a Börzsöny meredek domboldalain is jó hasznát vennék a gazdaságok. A tervek szerint jövőre újabb 15 gépsor érkezik az országba. A lehetőség tehát adott. V. B. A Kertészeti Egyetem tangazdaságának budakeszi telepén 130 Vas megyei cpítőtáborozó gimnazista a háromhektáros területen ládákba szedi a ribiziit. Halmágyi Péter felvétele KÖZÉLET Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese hétfőn .hazaérkezett Prágából, ahol részt vett a magyar—csehszlo­vák gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési ve­gyes bizottság elnöki munka- találkozóján. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter fogadta Senen Casas Regueiro altábor­nagyot, a kubai fegyveres erők vezérkari főnökét, aki kubai katonai küldöttség élén tar­tózkodott hazánkban. A dele­gáció tegnap utazott el Buda­pestről. Romany Pál mezőgazdaság és élelmezésügyi minisztej Brnóba utazott a KGST me­zőgazdasági állandó bizottsá- gának 48. ülésére. Nguyen van Tien főtitkái vezetésével elutazott hazánk­ból a Vietnami Hazafias Fron1 Központi Bizottságának- kül­döttsége. Izzeddin Nasser elnök veze­tésével a Szíriái Szakszerveze­tek Általános Szövetségének küldöttsége baráti látogatási tett Magyarországon. A SZŐJ vendégei tegnap utaztak el ha­zánk fővárosából. A *

Next

/
Thumbnails
Contents