Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-04 / 130. szám
IfJSt. >T7 1978. JÚNIUS 4., VASÁRNAP Nemzetközi kerekeasztai T anácskozás a Társadalomtudományi Intézetben Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében május 30. és június 3. között nemzetközi kerekasztal tanácskozást tartottak; a szocialista országok testvérpártjainak ideológiai együttműködése keretében, a szocialista demokrácia fejlesztésének témakörében az állampolgári jogok kérdéseiről a szocializmusban és a kapitalizmusban. A tanácskozást Lakos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatója vezette; részt vettek a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja pártintézményeinek vezető munkatársai. Az agrároktatásban Jeleskedtek Átadták a Nagyváthy János-emlékérmeket és -plaketteket - Két Pest megyei az elismertek sorában A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a pedagógusnap alkalmából az agrároktatásban, a gyakorlati eredményekben kiemelkedő tevékenységért Nagyváthy János-em- lékéremrhel tüntette ki Bosz- vai Lászlót, a MÉM kutatási és szakoktatási főosztályának csoportvezetőjét; Dóra Bélát, az ócsai Vörös Október Tsz elnökét; Kemenessy Ernő Kos- suth-díjast, a Keszthelyi Agrártudományi Egyfetem nyugalmazott egyetemi tanárát; Sándor Józsefet, a Jásíapáti Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet igazgatóját és Udvari Lászlót, á Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanárát, intézeti igazgatót. A gyakorlati oktatásért, a tanulók eredményes foglalkoztatásáért, Nagyváthy János- emlékplakettet kapott: az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat, a Szarvasi Állami Tangazdaság és a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A díjakat Romány Pál miniszter szombaton adta át a MÉM-ben. Ünnepélyes Határátkelő-nyitás Faluvégi Lajos vezette a magyar küldöttséget Szombaton új közúti határ- átkelőhelyet nyitottak meg a magyar—jugoszláv államhatáron, Tompa és Kelebia között. Ez a 9. kapu hazánk és Jugoszlávia között jó példája a Magyarország és Jugoszlávia között kialakult jószomszédi viszony továbbfejlődésének, megkönnyíti a két ország közötti forgalom lebonyolítását és egyben a nemzetközi idegenforgalom, valamint a kereskedelmi kapcsolatok fejlődését is szolgálja. 'Az ünnepélyes megnyitás alkalmából megjelent küldöttségeket magyar részről Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, jugoszláv részről Petar Kosz- tics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) tagja, pénzügyminiszter vezette. Start előtt az óriás konyhán Szezonra készül a Nagykőrösi Konzervgyár Aki ezekben a napokban fordul meg a Nagykőrösi Konzervgyár hatalmas udvarán, aligha sejti, micsoda sürgésforgás kezdődik itt a jövő héten. Szezon előtti a hangulat mindenfelé, itt-ott serénykedik csak fehér köpenyes konzervgyártó szakmunkás, annál több a szerelő, a nagy értékű gépek körül. A szezon kezdete előtti kötelező szemlét még a múlt héten megtartották a gyár vezető szakemberei, s mindent rendben találtak. A karbantartók mégis sorra nézik a már többször meghúzott csavarokat, ellenőrzik a kipróbált au- tomatikákat, munkavédelmi berendezéseket. A borsó napot várt — A hűvös április miatt csaknem két hetet késik a borsó érése, így az első szállítmányt csak tizediké körül várjuk — mondja Ábrahám Tibor, a gyár üzemviteli főosztályának vezetője. Mondhatni, ő volt a hónapokig tartó, széles körű felkészülés közvetlen irányítója, s így igazán megbízható forrásból szerezhetünk tudomást e nagy munka részleteiről. / — Aprólékos, pontos tervet dolgoztunk ki az alig több mint egy hónapig tartó borsófeldolgozás műszaki, szervezési előkészületeire — mondja a fiatal szakember, miközben a kibővített, pontosabban korszerűsített átvevőhely felé tartunk. Ez a felkészülés része annak a nagy munkának, mutat a gyár egyik legnagyobb csarnokára, melyet a konzerv I. üzem rekonstrukciója jelent. Itt működik ugyanis az egyes gyártelep, mind a hat borsófeldolgozó vonala, melyeken június közepétől július közepéig a gyár évi termelési értékének csaknem egyharmadát állítjuk elő. Később, amikor már a szó- banforgó konzerv. I. üzem felé tartunk, messziről látni, hogy a lebontandó épületrészek helyett épül az új, modern szárny, otthont adva a nagy értékű, okos gépeknek. A fogadó állomáson minden berendezés, mosó- és osztályozó gép, rendbehozva várja a gazdaságokból érkező első borsószállítmányt. Négyórás határidővel — Az eddigi, rutinjellegű felkészülési teendőkön kívül új feladat is szerepelt a tervünkben — vezet egy rámpához a főosztályvezető. Ide állnak fel majd a billenőplatós tehergépkocsik. amelyek a továbbítóberendezésbe öntik rakományukat. Innét csöveken át víz sodorja a borsószemeket a mosóhengerekbe, majd az osztályo- zókba. — Az idén először alkalmazzuk az úgynevezett billenőplatós szállítást, elhárítva az eddig használt tartályládák okozta kényelmetlen és időrabló rakodást, tárolást. Igaz, ezzel a módszerrel gyorsabban haladunk, de gondosabban, a korábbinál sokkal tervszerűbben kellett megszerveznünk a beszállítást, hiszen a borsószemek feldolgozását a csépléstől számított négy órán belül meg kell kezdenünk. A minimálisra kell csökkentenünk a gépkocsik állásidejét, elegendő nyersanyagról kell gondoskodnunk, a folyamatos, három műszakos üzemeléshez. A borsófajtákat úgy vetik, hogy szakaszosan érjenek, megkönnyítendő a tar_ tósítást. Minthogy azonban az idén késik az érés, egyszerre több fajtát kell aratni a gazdaságokban, két héttel lerövidül a betakarítás és a feldolgozás is. Árra törekszünk tehát, hogy a beérkező nagy mennyiségű borsót zavartalanul, gyorsan, fennakadás nélkül fogadhassuk és tartósíthassuk. A mosó, szállító víz Naponta több mint háromszáz embernek ad majd éjjelnappali elfoglaltságot a borsószezon, s hogy munkájuk köny_ nyebb, gyorsabb legyen, a szerelők új tisztítóberendezést, úgynevezett síkszelektort állítottak üzembe. Ügyes gépek emelik le a rakodólapokról és hordják a töltők keze alá a dobozokat, üvegeket is. Ezzel perceket, órákat takaríthatnak meg. A borsó feldolgozása rend_ kívül vízigényes műveletekből áll, hisz állandóan mossák a szemeket, melyeket vízzel továbbítanak a hosszú csőrendszereken egészen a töltőgépekig. Sok vízre van szükség, ám a felhasanáltat nem engedik elfolyni, hanem tisztítják, frissítik és újra felhasználják. Ez is az idei felkészülés egyik újdonsága a gyárban. Nagy átmérőjű, bő hozamú csőkutat is fúrnak, mely június közepétől ad vizet buzgó forrásából. Az utca felett 13 méter magasan átívelő csőrendszeren naponta összesen mintegy 50 vagonnyi borsószem érkezik az átépítés alatt álló konzerv I. üzem második emeletére, ahonnét az előfőzőkbe kerül a nyérsanyag. — A feldolgozóvonalak első állomásai ezek, mutat a hosz- szú hengerekre a szakember, 90 Celsius-fokos vízben főzzük meg bennük a borsószemeket. Ezért olvasható a konzervdobozokon a figyelmeztetés: a háziasszonyok ne főzzék meg mégegyszer a borsót. A bonyolult és nagy teljesítményű töltőgépek már egy emelettel lejjebb sorakoznak. Továbbító szalagjaik most még mozdulatlanok, óm rövid idő múlva asszonykezek százainak adnak gyors, figyelmet igénylő munkát Még pihennek a kíávok — Három új autoklávot helyeztünk üzembe — mondja az osztályvezető, amikor a feldolgozóvonal túlsó helyiségébe érünk. Így most összesen 42 hőkezelő berendezés csírátla- nítja, sterilizálja a kpnzerve-; két 2 atmoszféra nyomás alatt, 120 Celsius-fokon egy órányi idő alatt. Jól felkészültünk, mirelit borsóval főpróbát is tartottunk, minden rendben ment. A többi már a raktárak és a szállítók dolga... Az előzetes felmérések szerint az idén mintegy 11 ezer tonna zöldborsószemet várnak a nagykőrösi konzervgyárba a környező, szerződésben levő partnergazdasógoktól, s a nyersanyagból kétezer vagon- nyi készárut' gyártanak. A jelek szerint korszerűen és zökkenőmentesen. Khhn Antal Kuíatóképzés Másnál kíváncsibbak Az elsők mosf kapnak diplomái Gödöllőn csapva leírja a tudományt; forradalmasító képletet — mely szerint az energia egyenlő a tömeg és a gyorsulás szorzatának négyzetével — nos, ha akad ilyen, hát — úgy kell neki... Olyannyira legalább, mint kutatóintézetnek az ifjú, tehetséges futató, aki sajnos nem terem minden bokorban. S akinek a készsége, rátermettsége, a vizsgálódás iránti érdeklődése is csak idő elteltével mérhető, s ez megint nehézség ezen a pályán. Hosszú ideig, néha egy-két esztendőn át várakozó állásponton van az intézet, a szűkebb kollektíva, s maga az ifjú kutató is: megfelel-e vajon az alig ismert, inkább sejtett — jó esetben vágyott-remélt — követelményeknek? Tudósjelölt szakmérnök Nos, ezt a követelmény- rendszert összegzi, foglalja egységbe és adja ót módszeresen kétéves oktatási időszak alatt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem a kutató szakmérnökképzés során. Segítve ezzel a kezdő tudósjelölteknek a tájékozódásban, s az immár neves kutatóknak abban, hogy az őket köVető generáció az alapvető ismeretek birtokában lépjen a tudományos élet legalsó grádicsára. Jelenlétével és igyekezetével nem lassítva-aka- dályozva, hanem tevékenyen asszisztálva, előrevíve a kollektív munkát. Dr. Míkecz István az egyetem tudományos rektorhelyettese így vélekedik a kutató- képzésről : — Ezidén immár kutatói diplomával felvértezve lép ki az első, ilyen jellegű stúdiumot végzett csoport az egyetem ka púin. A kutatóintézetek küszöbét persze zömükben már jóval korábban átlépték, legtöbbjük a tudományos intézmények valamelyikében dolgozik. Hiá. nyát érezve azonban a kutatás módszertani ismereteinek, a laboratóriumi eszközök, műszerek használatában való jártasságnak, élt azzal a lehetőséggel, hogy az egyetemi szintű kutatóképzésben részt vegyen. Ügy vélem nemcsak hiányt pótló, hanem szerencsés kezdeményezés is volt a gépészmérnöki kar és a mezőgazdaságtudo1977-ben már 170 ezer tonna árut ilyen módon vittek rendeltetési helyére. Szemléletbeli változást kell elérni azon a téren, hogy a kereskedelmi dolgozók a nyitott konténeres szállítást, vagy népszerű elnevezésén rolikocsis szállítást konténeresnek tekintsék. Ez újabb lehetőséget teremt arra, hogy a különböző jellegű, méretű és csomagolású árucikkekből egységrakományt képezzenek. mányi kar részéről ennek a képzési formának a szorgalmazása. Bizonyíték erre az is, hogy amint ez a lehetőség ismertté vált, számos jelentkezési lap érkezett hozzánk. — Úgy hírlik, hogy a kutatóképző felvételi vizsgája — vizsga nélküli. Így igaz? — Részben, de nem pontosan. A jelentkezés alapvető kritériuma természetesen az egye_ térni diploma, a jelentkezési lap megválaszolt kérdései, a részletes életrajz és a mellékelt munkahelyi minősítés-ajánlás, tételes elemzést ad a pályakezdő fiatal eddigi munkájáról, érdeklődési köréről, törekvéseiről, szándékairól. A bíráló bizottságnak tehát összegeznie kell mindezt, s ezek alapján dönteni. Nem egy igyekvő kutatójelölt ekkorra már személyes eredményt is fel tud mutatni, munkaterületének valamely részfeladatából, megkönnyítve ezzel a bíráló bizottság munkáját is, a saját startját is. Lapozgatom a terjedelmes Tantervi irányelvek című kiadványt, mely a kutató szak- mérnökképzés céljait, módjait rögzíti. A feladatát a legkevésbé, dehát az nyilvánvaló. Tehát: lehetőség nyílik itt két év alatt elsajátítani a korszerű kutatómunka tervezése és szervezése mellett annak ökonómiai hátterét, ismerkedve a közgazdasági tényezőkkel, melyek ugyancsak nem jelentéktelen össztevői egy kísérletsorozatnak! Megtanulhatják a fiatalok, kutatási eredményeik értékeléséhez megfelelően alkalmazni a számítástechnikai ismereteket is, megkönnyítve és larövidítve ezzel az adatfeldolgozás nehéz és aprólékos munkáját. Az általános képzést követőeü, a harmadik és negyedik félévben szabadon választott tárgyak segítségével szakosodhatnak aszerint, hogy a növénytermesztés, az állat- tenyésztés, a műszaki vagy az ökonómiai tudományok területén kívánnak-e majd elmélyülni munkájuk során. ; A holnap művészete Nem marad ki a képzésből a' filozófia és a jogtudomány sem, hiszen a bölcsesség szeretete — így fordíthatnánk a filozófia szót magyarra — és az igaz-’ ság ismerete, a kiművelt emberfők számára kötelező. Kötelező még legalább egy világnyelv ismerete is, s ,ez szintén csak helyeselhető. A nyelvtudás a gyakorlati életben lehet hasznos, a tudományos életben azonban elengedhetetlen. Nemcsak a szinkron kutatások, átfedések kiküszöbölésére, sokkal inkább a lépéstartás okán. Aki fordíttatások útján, másodkézből informálódik az köny- nyen lemarad a mától, s nem művelheti igazán a tudományt, mely a holnap művészete. Hogy ellentétpár lenne tudomány és művészet? Régi korok tudói szerint hajdan nem volt éles a határvonal a két forgalom között. S napjainkban újra közelít, nemcsak a képzőművészet piros betűs ünnepnapjai révén — amikor például térformában, azt ne mondjam szoborként ábrázolják a harmadfokú egyenletrendszert, s az szép, mert harmonikus —, hanem szürkének jelzett mindennapjainkban is. Akár akkor, amikor egy fiatal tudósjelölt fantáziája előbbre röppen, semmint azt meglevő ismeret- anyagával követni tudná. Milyen is hát egy kezdő kutató, leendő tudományos munkatárs? Selye szerint pontosan olyan, mint a többi ember. Csak az átlagosnál sokkal kíváncsibb ... Bedő Ildikó Kutatóintézetekben gyakori a panasz: szerény a kutatóutánpótlás számszerűen is, minőségben is. A fiatal diplomások legrátermettebbjei szívesebben mennek a termelőüzemekbe dolgozni, hamarább kapva ott zöld utat tehetségük kibontakoztatásához, no meg a financiális alapok megteremtéséhez, a családalapításhoz is. Mi már csak azokból válogathatunk— sóhajtott egy idős tapasztalt tudós —, akik a városi életformához, meglevő lakáshoz, családi kötelékekhez kapcsolódva választják ezt a pályát, a helyben — vagy a kö- zelbenmaradás okán. Nem mi választunk, minket választanak. A tudományos pálya nem tartozik a jól fizetett állások közé, s nem tűri a részteljesítmé_ nyékét. Egész embert kíván, önmagába térne vissza tehát a klasszikus kör, s e ponton bezárulna? /gazságok és közhelyek Semmiképp. Keresni kell és találni lehet megoldásokat,,me_ lyek-lehetővé teszik a szellemi szelekciót, az ifjú kutatópalán- ták kiválasztását, majdan megőrzését-megtartását a tudomány szolgálatában. Olyan nagy nevek biztatnak erre mint Szent-Györgyi, vagy Selye — hogy csak biológusokat említsek —, akiknek a kísérletezésre, kutatásra serkentő publikációit, - nyilatkozatait szíve, sen szelídíti sztereotípiává a közönyös közszemléiét, s adja tovább immár közhelyként, hamisan. A tudomány felezési ideje tíz év. Minden, amit ko_ rábban fedettek fel egyre évül, s mindarra, Jenire* ma- henne szükség a tudományos mun-! kában, még néhány évet várni kell... Vagy: A lexikális tudás a könyvtárban van. Az adatokat a könyvespolcokon és nem az agyunkban kell tárolni. Akik ezekre a példákra hivatkozva húzódoznak az elmé. lyült szellemi munkától, a kísérletezéstől, azok az újabb, magasabb rendű szellemi pro. duktumok létrehozásának lehetőségét tagadják. Az ellenbizo. nyitás pedig e ponton már szükségtelen. Ha akad, aki úgy képzeli el Einsteint, amint leveszi a polcról a lexikont, felüti a tömeg, a gyorsulás és az energia címszavaknál, ' majd a homlokára Már nem a létjogosultságát kell bizonyítani: az egységrakományos konténeres szállítási mód kétségtelenül bevált. Jelenleg Magyarországon csaknem egymillió ember foglalkozik anyagmozgatással. A jobbító szándék egyik fő útvonala a konténerizáció és az egységrakományos áruszállítás elterjesztése. A módszerek előnye nemcsak a könnyebb, gyorsabb és élőmunkát kímélő árumozgatás, hanem a termékek fokozott védelme, illetve biztonságosabb tárolásuk lehetősége. Jó példa — ebben az esztendőben több mint 82 ezer tonna borsószemet szállítanak konténerekben a gyárakba. A korszerű szállítással elérik hogy a szürettől számított 2,5 —3 órán belül már üvegben van a borsó. A paradicsom feldolgozását 44 lényerő állomás gyorsítja. A paradicsomzúzalékot tarikkocsikban és tehergépkocsikra szerelt tartályokban viszik a gyárakba. A készáru-szállításnál pedig "egyre nagyobb teret kap a zsugorfólia. Az áruszállításban az egység- rakomány képzés a kereskedelmi konténerizációval párhuzamosan 1972-ben kezdődött. Egységrakomány és konténer A csepeli szabadkikötő konténerállomására vasúton, közúton és hajón, a világ minden tájáról érkeznek a zárt szállítmányok. Az export- és importáru szállításához is innen biztosítanak konténereket. Az állomáson évente tizenkét-tizenháromezer konténert mozgatnak meg gépekkel.
