Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-04 / 130. szám

Iff css? 1978. JUNIUS 4., VASARNAP MA BEFEJEZŐDIK Kodály Zoltán- gyermek kórus­találkozó Ma fejeződik be Komlón a IV. Kodály Zoltán nemzet­közi gyermekkórus-találkozó, amelyre Ausztria, Csehszlová­kia, Lengyelország, az NDK és Magyarország daloló lányai és fiai közül gyűltek össze több mint hatszázan. Komlón éppen húsz évvel ezelőtt, Kodály Zoltán szemé­lyes látogatását követően kezdte meg működését az ének-zenei általános iskola, amely a mester nevét viseli. A seregszemle célja, mint ed­dig, most is az egyes népek da­lainak, a kortárs kórusművé­szetnek a megismerése, Ko­dály műveinek népszerűsítése, a népek barátságának ápolása volt a zene nyelvén. A kórusok megkoszorúzták Kodály Zoltán szobrát a róla elnevezett belvárosi általános iskolában. Befejeződött a tanítás PEST MEGYÉBEN CSAKNEM SZÁZEZER DIÁK KEZDI A VAKÁCIÓT A szeptemberig tartó nyári vakáció kezdetét jelezte szom­baton az általános iskolákban az utolsó tanítási óra végén a csengő. A bizonyítványok ki­osztására június 12 és 20 kö­zött a tanévzáró ünnepélye­ken kerül sor. A tanulókat a hagyományos módon osztá­lyozzák a pedagógusok, nem értékelik azonban számjeggyel az elsősök teljesítményét. Az ő bizonyítványukba jól megfe­lelt, illetve megfelelt bejegy­zés kerül, azok az elsősök pe­dig, akiknél ezt a tanévet — teljesítményük alapján — elő­készítő évnek tekintik a ne­velők, iskolalátogatási bizo­nyítványt kapnak. Ök jövőre ismét az első osztályban ta­nulhatnak. Az általános iskolában meg­felelő eredmény nélkül ta­nulók az idén is pótló foglal­kozáson vesznek részt. E fog­TV-FIGYELŐ A HIBA. Netalán azért, mert a most megkezdődött Mundial első — amúgy nem túlságosan izgalmas — mérkőzésének két­szer negyvenöt perce ellan- kasztotta az előfizetők figyel­mét, avagy talán azért, mert oly megrendítő közvetlenség­gel szólt hozzánk a csütörtök esti tv-játék görög szerzője, Antonisz Szamarakisz — a ne­héz sorsú író amúgy világhí­rűként tisztelt regényének magyar változata nem tetszett. Nem, mert átdolgozója és képre váltója, Horváth Z. Ger­gely egyszerűen elunalmasítot- ta; kilúgozott belőle mindent, ami e két férfi — az ártatlanul gyanúsított meg a fasiszta tit­kosrendőr — kapcsolatát amúgy feszültté teszi, s ami miatt nem kisebb személyiség, mint Graham Greene remek­műnek nevezte ezt az írást. Szürke párbeszédek, fölösle­gesnek tetsző járás-kelések emlékképei maradtak csak meg e jobb sorsra érdemes tv- játékból, annak ellenére, hogy a szerepek amúgy jó színé­szekre — köztük Garas Dezső­re, Lukács Sándorra — bí­zattak. Ám hiába: még őket sem serkentette igyekvésre a bal kézzel elkészített átirat. És még e bemutatóhoz hívták meg vendégül az amúgy való­ban kiváló írót! Keveset mon­dunk, ha azt állítjuk: méltat­lanság érte... VIT-VETÉLKEDÖ. Ügy tű­nik, hogy a nézők megkedvel­ték a gödöllői egyetemisták csapatát, mert — mint a Kö­szöntünk, VIT, köszöntünk, Havanna! című ifjúsági vetél­kedő pénteken este sugárzott, harmadik elődöntőjét figyelve megtudhattuk — a beküldött szavazatok révén továbbjutott a jó kedvű nagydiákok együt­tese. (Még talán a vizsgákkal sem lesz baj, mert a szigetor­szágról való ismeretrengeteg elsajátítása mellett az egyéb érvek és adatok bevésésére is futja az idejükből.) Hanem a most porondra lé­pett másik Pest megyei együt­tesnek, az egyaránt mutatós bajuszt viselő táborfalvi kato­náknak kevésbé sikerült a szó­ban forgó este. Ha jól láttuk, 38 pontot gyűjtöttek csak ösz- sze, és ez bizony nem volt elégséges a versenyben mara­dáshoz. Egyébiránt maga a vetélke­dő nem vívott ki magának va­lami jó sajtóvisszhangot. Túl­zottan vegyes összetétele, no meg a mesterkéltre sikerülő álvitái miatt rendre elmarasz­talják. Bizony, bizony jobban meggondolhatták volna e mű­sor gazdái, hogy milyen tu­dom, nem tudom játék kereté­ben dönti el: kiké is lesz az a havannai repülőjegy. MUNDIAL. Föntebb meg­említettük a labdarúgó-világ­bajnokságot, s ha már szót ej­tünk e százmilliókat a képer­nyők elé telepítő nagy ver­senyről, hadd köszönjük meg a közvetítések igen jó technikai színvonalát, s egyben hadd ad­junk hangot annak az — eset­leg még teljesíthető — óha­junknak. hogy ne csak egyet­len tv-s munkatárs fűzzön megjegyzéseket a látottakhoz, hanem több más hozzáértő szakember is. Ügy, ahogyan azt az olimpiák idejéből meg­szoktuk, megszerettük, és ahogyan az mindenfelé elter­jedt szokás. A néző ugyanis így kaphat segítő érveket a maga vélekedéseihez, illetőleg így találkozhat olyan állítások- kal, amelyeket aítán jóízűen lepocskondiázhat. Mert hát igazából ettől válnak szaftossá azok a nagyon várt közvetíté­sek, amiképpen a jobbról-bal- ról — mindenfelől való meg- rugdosástól lesz igazán kerek az a tirke-tarka, léggel töltött, pattogó... Akácz László lalkozásokat a tanítás befeje­zését követően tartják, majd ismét értékelik a tanulók tel­jesítményét és lezárják a ko­rábban függőben hagyott osz­tályzataikat. Ha ez az utolsó pedagógiai segítségnyújtás is eredménytelen, javítóvizsga következik. E vizsgák ideje általában augusztus vége, Pest megye 220 általános iskolájának 99 ezer 671 ta­nulója — közöttük 10 ezer nyolcadik osztályos diák — számára is itt a vakáció, akár­csak a 8049 gimnazista és szakközépiskolás, valamint a 6989 szakmunkástanuló szá­mára. A középiskolák I—III. osz­tályaiban június 10-én fejező­dik be a tanítás. Pest niegye a Magyar Hétben A Magyar Hét című, öt nyel­ven (csehül, és szlovákul, len­gyelül, németül és oroszul) megjelenő hetilap május 28-i számában Pest megyével, il­letve a Dunakanyarral foglal­kozik. A lap első oldalán a Dunakanyar új arculata cím­mel ismerteti a közelmúlt vál­tozásait és újdonságait. A magyar—csehszlovák együttműködés egyik fontos ál­lomásáról a Nagymaros—Gab- csikovo vízierőmű építéséről szóló írás a második oldalon található. Ugyancsak ezen az oldalon van a váci Forte gyár­ról szóló riport. A kulturális oldalon olvas­ható írás bemutatja a nemrég megnyílt Barcsaygyűjteményt, míg az idegenforgalmi olda­lon Szentendre múltjáról és jelenéről találunk érdekes írást. NEMCSAK ROMANTIKA — PEDAGÓGIA IS Iskola az ország szélén ÚTTÖRŐ-HATÁRŐRÖK BERNECEBARÁTIBAN Bernecebaráti Pest megye legészakibb iakott települése. A csehszlovák—magyar határ zegzúgos vonala alig néhány kilométernyire húzódik in­nen. A parassapusztai határát­kelőhely szinte a szomszéd­ban van. Aki az országúton közlekedik, a falu határában a' Bernecebaráti nevét jelző tábla alatt egy másikat is láthat: határőrközség. Fél óra múlva Moys Elemér most hetedi­kes: — Úgy három éve tör­tént, negyedikbe jártam. Az utcánkban, a sáncparton bú- jóeskáztunk. Egyszer csak jöttek a határőrök, és mond­ták, hogy ha tudunk, segít­sünk, mert három férfi átjött a határon, itt bújkálnak az erdőben. Azután beültettek minket egy dzsipbe és kivit­tek a szőlőkig. Két kutyát is hoztak, az egyiket négyen fogtuk, olyan erős volt, hogy elhúzott minket. Megtalálta a lábnyomot, egy cigaretta- csikket, azután szimatot vett, és a hegyre mentünk utána. Az erdőszélen minket gyere­keket visszaküldték az URH- kocsihoz, hogy ott várjunk. Fél óra alatt kézrekerültek a határsértők... — De tudok egy másik ese­tet is — folytatja a cingár szőke fiú. — Ez meg két éve, tavasszal esett meg. Két 16 éves pesti gimnazista akart átszökni. Mi négyen voltunk, egyikünk feltartotta őket, be­szélgetett velük, ketten fi­gyeltek, én meg előttük bi­cikliztem. Észre sem vették, hogy a határőrségre vezetjük őket. Csak akkor ijedtek meg, amikor megláttak a ka­puőrt. Egy kicsit persze én is féltem — teszi még hozzá ne­vetve. Gödöllői szőnyegek parádéja AZ IPARMŰVÉSZETI FŐISKOLA TÁRLATA MONORGN STANISLAV WYSPIANSKI-MŰVEK A PETŐFI IRODALMI MÚZEUMBAN = A gödöllői szőnyegek bemutatója a moziis- E kola emeletén tekinthető meg Gödöllőn június | 30-ig, he -fő kivételével naponta. E Az Iparművészeti Főiskola végzős hallgatóinak E tórlata Monoron, a Vigadóban látható június 11- E ig. E Stanislaw Wyspianski művei a Petőfi Irodai­ja mi Múzeumban július végéig várják a vendége- I két. A MAGyAR SZECESSZIÓ központja Gö­döllő volt, ahol a századfordulón a textilmű­vészet is komoly szerephez jutott, 1904-ben megalakult a szövőműhely. Jelentősége ab­ban áll, hogy a svéd Belmonte meghívásával nemzetközi keretben népművészetünk forrás­anyagával gyarapított új művek születtek, melyeknek tervezői festők, kivitelező közre­működői gödöllői lányok voltak, akik e tevé­kenységükkel rövid idő alatt a művészet kü­szöbéig jutottak el egy mélyen értelmezett demokratizmus jegyében. Kőrösfői Kriesch Aladár vált az eszme irányítójává. Torontá­li motívumokat telepített Gödöllőre, megho­nosította a kilim és csomózott szőnyegtechni­kát és a gobelint. A motívumkincs a keleti és népi örökségből szerveződött, s ebből készí­tett remek változatokat Kriesch Laura, Undi Carla és a Remsey-család tagjai, Frey Vilma, Remsey Jenő, Remsey Ágnes, Rémsey Iván az 1904-től 1945-ig tartó periódusban. Kriesch Laura pompás virágcsendélete, Remsey Jenő Seherezádéja és más kisázsiai elemből szer­kesztett műve emelkedik ki az igen jó átlag­ból. Nagy Sándorról külön kell szólnunk, ö a gödöllői művészet egyik kimagasló egyénisé­ge, gazdag hagyatékának múzeumi őrzése és ápolása a város tovább nem halasztható fel­adata, egyben megtisztelő kötelessége. Illuszt­rációival Adyt is a népművészet kincseihez irá­nyította, s itt a tárlaton is kitűnik torontáli takarójával, a róka-rajzolatú hímzett párná­val,. geometrikus szőnyegével és mindenek­előtt Attiláról komponált falikárpitjával. Nemes vetélkedő, páros verseny jellemzi a mai gödöllői fiatalok, Remsey Flóra és Sze­keres Erzsébet munkásságát Remsey Flóra érdeme, hogy egyrészt biz­tosítja a jogfolytonosságot a gazdag gödöllői hagyományok és jelenünk időszerű törekvé­sei között, másrészt egyéni jelrendszert te­remtett csigás örvénylésű életfáival. Szekeres Erzsébet népdalokat és népballa­dákat érintő tömörsége is hasonlóan erőtel­jes világ, s örvendetesen fejleszti technikai eszközeit is a belső gazdagodásnak megfelelő­en. Helyesen mérte fel a város a gödöllői szőnyegművészet további lehetőségeit, ezért támogatja a szövőműhely létrejöttét, mely új esztétikai kincseket jelenthet az összefogás és erőösszpontosítás "eredményeként. Stanislaw Wy spíanski: Bogáncs. A SZÁZADFORDULÓ lengyel polihisztora Stanislaw Wyspanski a lengyel szecesszió egyik legnagyobb festője, emellett drámaíró, jelmeztervező, könyvművész, díszlettervező és költő is egyszemélyben. A varsói Adam Mickiewicz Múzeum cserekiállítás keretében bocsátotta a Petőfi Irodalmi Múzeum rendel­kezésére ezt a fontos kultúrtörténeti anyagot. Mindez összehasonlítási alapot nyújt a gö­döllői festő szecesszióhoz, a gyomai könyv­művészet értékeihez. Nincs lemaradásunk, ezt örömmel jegyezhetjük meg. Ami Wys- pianski művészetét illeti, egyforma tanulság­gal szolgál krakkói piactéré, költőien finom önarcképe, s különösen 1894-ben festett Krak- 'kói fasor-a, melynek egyéni ágvillódzásai már Csontváry cédrusának önkéntelen előzménye­it jelentik. HELYES GYAKORLAT, hogy az Iparmű­vészeti Főiskola végzős hallgatói mintegy ösz- szegezésként bemutatják felkészültségüket. Arra vagyunk elsősorban kíváncsiak, hogy milyen az átlagteljesítmény, s ki az ígéret, a holnap új művésze? Az oktatás jó diszpozí­cióját, a műhelymunka komolyságát mutatja a tárlat kiegyensúlyozott átlaga. Lipták György könyvgrafikái, Kalcsó József tusraj­zai, Makó Judit költői testfedésű ruhatervei, Torma Anna munkái rendezett ízlésűek. Ki­emelkedik Kosch Péter, aki hallatlanul érzé­keny és intellektuális grafikákkal jelenti be csöndesen, hogy ő a holnap egyik új művé­sze, akit először itt Monoron üdvözölhettünk nyilvános kiállításon. Losonci Miklós SomogyváH Sebestyén, a bernecebaráti általános iskola igazgatója: — Mivel mi az or­szághatárhoz közel vagyunk, iskolánkban különös hang­súlyt kap a szocialista haza­fiasságra, a népek közötti ba­rátság erősítésére nevelés, s a honvédelemre való felkészí­tés. Igaz, sok tekintetben könnyebb itt eleget tenni ezeknek * a követelmények­nek. A falu lakói palócok, és sokuknak lakik rokona a ha­tár túlfelén. Gyakoriak a köl­csönös látogatások, s a szom­széd ország életéről alaposak diákjaink ismeretei. Mesélnek is az órákoin, s az ő emléke­zetükben élénk képek élnek Léváról, vagy Krasznahorka váráról. Pedig a szüleik csak vásárolni indultak velük... Sajátos feladatok Azután saját hazájukat is nagy élmény megismerniük: sokuk szülei még soha nem jártak Budapestnél messzebb, s a gyerekek hetekig mesélik egy-egy országjáró útról szer­zett benyomásaikat. Legutóbb a Dél-Dunántúlt barangoltuk be márciusban: Pécs, Zalaka- ros, Szigetvár, Mohács volt az útvonal. A honvédelmi nevelésre csaknem minden tantárgy óráin sort tudunk kerítem, s kimondottan ezzel foglalko­zunk hetedikben és nyolca­dikban, néhány osztályfőnöki órán, valamint a testnevelési órákon. Üttörőcsapatunk, a 4033. száhiú Szondi György csapat keretéljen tevékenykedik egy úttörő határörszakasz. Jó a kapcsolatunk a határőrökkel. Részt vesznek minden iskolai ünnepélyünkön, ők kötik fel kisdobos és úttörőavatáskor a pajtások nyakkendőit, mi pedig minden szeptemberben honvédelmi napot tartunk akadályversennyel, légpuska­lövészettel. A határőröket az énekkarunk tagjai és tanu­lóink műsorral köszöntik a fegyveres erők napján. Idelátszik a szomszéd Hídvégi Sándor biológia­földrajz szakos tanár, a hon­ismereti szakkört vezeti: — Drégelypalánknál, a határon túl fekszik a Barátság Kőolaj- vezeték egyik telepe. Ha ezt tanítom, könnyű a dolgom: a falu széléről idelátszik. A Barátság Termelőszövetkezet és a csehszlovák testvérszö­vetkezet földjei határosak. A Zetor traktor a bernecebaráti gyerekeknek mindennapos látvány, akárcsak a határt át­lépő Skoda autók, Jatva mo­torok. — A határon rakják át az északabbra fekvő országnak szállított gyümölcsféléket. Szemléltethetem a kereske­delmi kapcsolatokat. Látják a mi srácaink a Tiszai Vegyi- kombinát tartályautóit, a bá­bolnai szállítókocsiKat is. Üjabban a Duna közös hasz­nosítását is jól bizonyíthatom, hiszen nem is olyan távoli va­lóság a Nagymaros—Gabciko- vó vízlépcső. A gyerekek zö­me pedig a határon túlról ka­pott sportszereket, tréningru­hákat nyűvi. — A honismereti szakkörrel feldolgoztuk már falunk tör­ténetét is. Nálunk a község minden lakója őrzi a határt, így került ez év április 4-én a határőrközság felirat a te­lepülés neve alá. Felderítettük Szokolyi Alajos életét is. ö a határon túl, Trtncsén mellett született, s az első újkori olimpián futásból bronzérmet nyert. Ö alapította az atléti­kai szövetséget is(... Hackl Kálmán, az úttörő- csapat vezetője: — Úttörő ha- tárőrsza ka szűrik a Hazáért nevet viseli, és jelenleg 15 ta­gú. A foglalkozási napló lap­jai 1973 óta mutatják: sok pajtás sajátított el olyan is­mereteket, amelyek birtoká­ban akár önkéntes, akár hi­vatásos határőrként megáll­hatja majd a helyét. Sokat köszönhetünk a közeli határ­őr-alakulatnak: szakemberek tapítják a gyerekeket, akik a térképjelek közül elsőként az országhatárét jegyzik meg... Nyomolvasó verseny — Több éves múltja van már a határőrök KISZ-szerve_ zete és a bernecebaráti, meg a kemencei úttörőcsapat együttműködésének — mond­ja Szedelényi Jenő szakasz­vezető, a pajtások egyik pat- rónusa. — Minden évben munka­tervet készítünk az úttörő határőrszakaszok foglalkozta­tására, és kéthetente beszél­getünk, gyakorolunk. Hogy miről és mit? — Tessék — nyújtja át a lapot. Valóbán érdekes a program. A gyerekek megismerhetik a rendfokozatokat, a határsér­tők jellegzetes viselkedésmód­jait, beavatják őket a nyom­olvasás rejtelmeibe, ebben versenyeznek is, a kispuska­kezelésébe, a határőrizet né­hány politikai kérdésébe. És persze megismerkedhetnek a kiváló szimatú segítőtársakkal, a határőrkutyákkal is, akár­csak a legkorszerűbb műszaki berendezésekkel. — Több ez mint romanti­kus játék — teszi még hozzá Szedelényi Jenő. — A gyere­kek jó munkatársaink: min­den idevalósi embert ismer­nek, ügyesek, fürgék. Évente többször is tesznek bejelen­tést, s ha csak minden har­madik esetben indokolt, akkor is megéri. Büszkék is arra, hogy úttörő-határőrök lehet­nek. A mi célunk pedig az, hogy felnőve önkéntes segít tőink maradjanak... Vasvári G. Pál Nemzetközi szobrdsztdbor Siklós közelében a Szársomlyó hegyén május közepén nyílt meg a nemzetközi szobrászszimpozion. Az Európa-szerte is­mert alkotótelcp immár tizenegyedik alkalommal fogadja a hazai cs külföldi művészeket. Az idei szimpozion sora» érde­kes kísérlet kezdődik, amely a betonprogram nevet kapta. A készülő szobrokat Pécs új lakótelepen állítják majd fel. A ké­pen: Gaubek Péter magyar szobrászművész már elkezdte a munkát. Bajkor Jőzscf felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents