Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-29 / 151. szám
VÁCI MAPI XXII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1973. JÚNIUS 29., CSÜTÖRTÖK Közművelődés Fólon I főváros vonzása ellenére Rákospalota felé, elhagyva a főváros határát, mintegy hat kilométer után, Fótra érünk. Annak, aki a nagyközség nevét hallja, először a Gyermekváros jut eszébe, a jártassabb- nak a Fóti ősz rendezvénysorozata, a Fáy-Vörösmarty Tár- taság. A kék busz — furcsa módon — ide nem jár ki. A Volán autóbuszai bonyolítják le a forgalmat a környéken. Reggel 4 óra tízkór indul az első járat Pest felé, éjfél körül pedig az utolsó, Fótra. Érdekelt a kérdés, vajon a fővárostól, a színházaktól, a kiállításoktól fél, háromnegyed ót a járásnyira, milyen közművelődési munka folyik? Lehet-e, érdemes-e jelentősebb programokat szervezni Budapest vonzásában? A Vörösmarty Művelődési Ház igazgatóját, Katona Bélát keresem. Hosszas tudakolódási körűt után mondja meg a felesége, hogy gondok vannak a művelődési ház szennyvíztárolásával, csatornázásával, az utón jár. Az igazgatói iroda ajtaján papírlap, mellette madzagon, ceruzacsonk. Az üzeneteket oda kell fölími. Csak támogatással Negyvenöt év körüli, markáns arcú ember. Huszonhárom évig tanított, két éve Igazgató. — Ügy hallottam, ha valaki ön előtt egy évet kibírt, az igazgatói székben, az már vagy dolognak számított. Sikerül vajon a rekordot jelentősen túlszárnyalnia? — Nem tudom. Huszonkét éve élek Foton, elég sok embert ismerek. Eddigi tapasztalataim szerint igen széles körű helyi támogatással lehet csak eredményt elérni. Meg aztán, amint láthatta is, a székben ülve, itt magától nem oldódik meg semmi. — Tudok róla, ön igen sok társadalmi funkciót tölt be. Segíti-e egyéb tevékenysége a művelődési munkát? — Nagyon is segíti, hiszen egy-egy mozgalom, szervezet a község különböző életkorú, érdeklődési körű lakosait is jelenti. A népfrontmunkába, például a helytörténeti gyűjtésbe- szívesen bekapcsolódik mindenki és onnan csak egy ugrás a közművelődési feladat. Az MHSZ-be fiatalok járnak, akik nemcsak a lövészetet, de a jó társaságot is kedvelik, igazi klubjuk lesz lassan. A nagyközség tanácsa, mert tanácstag is vagyok, erejéhez, lehetőségeihez képest, minden segítséget megad. — Főt 1970 óta nagyközség. A mintegy tizennégyezer emberből csaknem ötezer eljár dolgozni. Hogyan lehet egyáltalán mozgósítani az embereket? — Az említett ötezerhez, egy másik szám is hozzátartozik: körülbelül kétezren helyben dolgoznak. Ez igen jelentős tény, ugyanúgy, mint az ipari üzemek szoporodása. Hogyan függ össze mindez az eddigiekkel? Egv-egy rendezvényünknek védnöke van, a védnökség szervezési és nem egyszer igen jelentős anyagi vállalást is jelent. Rendezvények — Milyen nagyobb, a környéken is ismert programjaik vannak? — Első helyen . mindjárt a Fóti ősz rendezvénysorozatot említem. A nagyközségi párt- bizottság. a tanács, a népfrontbizottság és a Fáy-Vörösmarty Társaság közös védnökségével bonyolítjuk le minden évben. Már javában készül a Fóti ősz idei programja, a jubileumi tizedik. Hadd említsem meg itt, hogy nemcsak a fővárosnak van nagy elszívóhatása, a szakosított művelődési leheiőségek, a dúsa'ob programok is nagyon vonzzák Dunakeszire, Vácra a helybelieket. A kis kitérő után így folytatja: — Rendeztünk tárlatokat, irodalmi esteket versmondóversenyt, filmankéíokat, az egyiken például Bernáth László filmkritikus szerepelt nagy sikerrel. — Főt bővelkedik neves eseményekben, jeles szzmé- lyiségek egy-egy korszak kötődik ide. A múlt évben is volt ilyen jellegű rendezvényük? — Már túlléptünk beszélgetésünkben a művelődési ház keretén és ez így is a jó, mert, mint mondtam, csak összefogással lehet a főváros határában valamiféle "vonzó helyi programot szervezni — jegyzi meg félig mosolyogva, majd így folytatja: — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. évfordulója alkalmából, ünnepi műsort rendeztünk, amelyet szovjet irodalmi délután fejezett be. Ezt az Ady Endre irodalmi est követte, majd három nappal később Fáy András emléktábláját ko- szorúztuk meg. Garay János fóti házánál is emlékünnepséget rendeztünk. A Fóti Gyermekváros tavaly volt húszéves. Ebből az alkalomból az egész országból a volt növendékek hazalátogattak a jubileumra. A lakosság is — Említette a helyi üzemeket, amelyek támogatják a nagyközség kulturális életét, a rendezvényeket. Melyek azok? — Szinte az összes helyi ipart képviselő üzemet fölsorolhatom, a Béke Termelőszövetkezetet, a GENERÁL Építőipari Vállalatot, a Fóti Vízműveket, a Papíripari Szövetkezetei, a MÜFA KTSZ-t, a PlERT-raktárt, a Mafilm raktárát, a Győri Halászati Tsz Gombaüzemét, az Exportcso- magolót, a BUKISZ feldolgozó telepet, a Tőzegkitermelő Vállalat telephelyét. Ugye hosszúnak tűnő felsorolás és még sok üzemegység, nemcsak kis létszáma miatt, nem is vesz teljes egészében részt az egész község munkájából ereje szerint, azonban egy-egy kérésünket mindig készséggel teljesíti. — Említsen néhányat. — Szabadtéri színpad-építés, padok, ülőhelyek készítése, a Fáy-présháznál útépítés és az a jelentős társadalmi munka, amit a község lakossága nyújt minden évben, s amit mi magunk között társadalmi forint nak mondunk. Most azért járunk a bejáró dolgozók üzemeibe, vezetőikhez, hogy ők is segítsenek. Klubok — Eddig a múltról, a rendezvények megvalósulásának egyes feltételeiről szóltunk. Mi a helyzet a jelenben? Hogyan lehet közművelődést „csinálni” a főváros határában? A színházlátogatásra gondolok például. — Egy kialakulóban lévő és igen jónak ígérkező formáé lesz a jövő: a klubé. Sok klub kezdte meg működését. Első helyen említem az ifjúsági klubot, mert a korábbi hagyomány az volt, hogy drága zenekarokat hozattak ide és aiig térült meg a kiadás, most ott gépzene szól és mindenki szórakozhat, táncolhat, jóval olcsóbban. A népfrontbizottság kertbarát körének, a zeneiskolának, a testedzők klubjának, a citeraegyüüesnek, a fotókörnek, az operabarátok, színházba] árok klubjának igen sok tagja van, színházba bérlettel járnak, és az MHSZ klubjainak sokszáz látogatója tölti meg a klubhelyiségeket hetente. Mindaz amit elmondtam, nem jelenti a legjobbat, a még tovább nem fejleszthetőt. De nem könnyű dolgozni, tervezni, programokat kínálni, hogy az igényesebb ember fölül a buszra és fél óra múlva a fővárosi kínálatban dúskálkod-’ hat. Akik igazán szeretik Fó- tot, márpedig sokan vannak, azok tesznek is érte. Ezt bizonyítják rendezvényeink, az orgonahangversenyek alkalmával például telve az iskola előtti tér teherautókkal, a lakosság áldozatos, nagyon jelentős támogatása a társadalmi munkákkal. — Még nem említettem — teszi hozzá — a helytörténeti szakkört, az ifjú zenebarátok körét, KISZ-pedagógus énekkarunkat. A klubvezetők, szakkörvezetők a nem könnyű feladatot társadalmi munkában látják el — fejezi be Katona Béla, a művelődési ház igazgatója. Könyvek Lefelé menet, a lépcsőn — már jócskán beesteledett — az autósiskola hangjai hallatszanak, egy szinttel lejjebb a zeneiskola növendékei gyakorolnak. A könyvtárba betérve, a vezető elmondja, szép számmal járnak oda a helybeliek, annak ellenére, hogy a bejárók az üzemből, szakszervezeti könyvtárból hozzák az olvasnivalót, amit a buszon ülve is már elővehetnek. A huszonegyezer kötet azt is jelenti, hogy aki tanulmányaihoz vagy szórakozásához keres olvasnivalót, megtalálja helyben., Bérczessy Lajos Tapaszfalai cserén — Esziergomhan Erősödő testvérvárosi kapcsolat Hasznosítható javaslatok Csaknem húszéves múltra tekint vissza Vác es Esztergom testvérvárosi kapcsolata. A megannyi hasonló földrajzi adottság, a lakosság körülbelül azonos száma is, összeköti a. aet települést. Egymás eredményeinek es gonajainak megismerésére, a tanácson meg- nonosodott munkamódszerek tanulmányozására, ezért szerveztek tapasztalatcsere-látogatást, a váci városi tanács végrenajtó bizottsága tagjainak valamint a tanács vezetőinek részvéteiével. Tájékoztató Kedden, a kora reggeli órásban, küiönbusszal inouit a révallomástól a kis csoport. Már a Szentendrei-szigeten haladtunk Visegrád felé, amikor még egy utolsó pillantást vetettünk 900 éves városunkra, ám a DCM porától csak nénány magasabb épület kontúrjai tűntek elő. Esztergomban, a tanács szépen berendezett tanácskozó- termében Homor Imréné elnök-helyettes adott rövid tájékoztatót a váci vendégeknek a város múltjáról és jelenéről. Elmondta, hogy Esztergom már az Árpád-korban is az ország székesfővárosa volt s a felszabadulásig megőrizte mezőváros jellegét. Az utóbbi 33 esztendőben hatalmas fejlődésen ment át a település. Gyarapodtak az iskolák, s napjainkban már csaknem 10 ezer fiatal tanul az oktatási intézményekben, ötször annyi, mint 1945-ben. Az MSZMP VII. kongresz- szusa után megkezdődött az iparosodás is, jelenleg már igén magas színvonalú a város gép- és műszeripara. A 33 ezer lakosból több mint 8 ezren az üzemekben keresik kenyerüket, s ez egyben azt is kimutatja, hogy a régebbi mezőváros fejlődő ipari településsé alakult át. Nagy gondot jelent a történelmi jelleg megőrzése s az évente Esztergomban megforduló csaknem egymillió turista. Hasonlóságok A* elnökhelyettes tájékoztatója után, a váci városi tanács osztályvezetői külön-kü- lön tanulmányozták esztergomi kollégáik munkáját. A műszaki osztályon például Kavics Csabáné osztályvezető és Ernst Miklós, a városfejlesztési és kommunális bizottság vezetője érdeklődött az apparátus tevékenysége felől. Dr. Micsinay Ervinné, az esztergomi városi tanács műszaki osztályának helyettes vezetője pontos és tárgyszerű felvilágosításokat adott az építkezések adminisztrálásáról s a kertvárosi terület fejlesztésének gondjairól. A zártkertekben az engedélyezett gyümölcstárolók helyett, gyakran építenek hétvégi házakat. Felderítésükre hasznos javaslatot kaptak a váciak: Esztergomban ugyanis a tanács dolgozói valamennyi zártkerti épületre kérdőívet rajzszögeznek, s egyben kérik a tulajdonost, hogy kitöltve juttassa vissza a műszaki osztályra, ily módon könnyen leleplezhetik az engedély nélküli építőket. A váci művelődési központot Tóth Dezső építészmérnök tervezte, aki tanulmányai befejezése után, Esztergomban kezdte meg pályafutását. Még ma is szeretettel emlékezik ottani tevékenységére Homor Kálmán, a Komárom megyei Tanácsi Tervező Iroda igazgatója, aki részletesen, makettekkel illusztrálva mutatta be Esztergom városközpontjának távlati tervét. Kiderült, hogy a váciakhoz hasonlóan, ők is nagy gondban vannak az újonnan épített és a műemlék- épületek közötti összhang megteremtésével. Szeretnének -sétáló utcát is kialakítani, amely egyelőre közlekedési okok miatt nem lehetséges, úgy, mint Vácott, a Széchenyi utca esetében. Jelzés a gyalogátkelőhelyeken Javaslat a közlekedésbiztonsági tanácsnak Élénk eszmecsere folyt a művelődési osztályon is, ahol Venesz Ernő osztályvezetőt az esztergomi kollégák nevében Balogh Attila osztályvezető, Ági Sándor, a művelődési bizottság elnöke és Bárdos István közművelődési felügyelő tájékoztatta. Elmondták, hogy városuk idegenforgalma igen nagy, s a turisták alapellátásában még továbbra is elmaradás mutatkozik, bár az utóbbi években, egyebek között a Dunakanyar Intéző Bizottság támogatásával, sikerült pótolniuk a hiányok nagy. részét. Véleményük szerint, megoldatlan a nyári kulturális programok összehangolása a Dunakanyarban. pedig ebben a kérdésben feltétlenül szükség lenne a két megye kapcsolatára. Megtudhattuk azt is, hogy kihasználva a lehetőségeket, Esztergomban a középiskolák történelem és művészettörténeti óráik nagy részét a múzeumokban tartják meg, a távolabbi iskolákba pedig képmagnón viszik el az ismereteket. A tanácsi véleménycsere után, városnézés következett. A váciakat különösen meglepte az az ismertetés, amely szerint, a Labor Műszeripari Művek munkásai által épített, csodálatosan szép fekvésű 120 négyze, méteres, 4—5 szobás lakások mindössze 550 ezer forintba kerültek. Meghívás Feltűnő volt a lakótelepek parkosítása; a gyep, a fák és a díszcserjék feloldják a beton természeíellenességét. Sokkal tűnlek az utcák is, mint Vácott, s ez arra az c....a.«tviZásr;a juttatta Weisz György tanácselnököt, hogy újabb gépek vásárlásával kell javítani nálunk a köztisztaság helyzetén. Az esztergomi tapasztalatcsere-látogatást, dr. Sirosi József vb-íitkár kalauzolásával, dobogókői kirándulás zárta. A váci tanács vezetői meghívták esztergomi kollégáikat városunkba. Furucz Zoltán HÍREK -+- HÍREK 4- HÍREK 4 HÍREK 4- HÍREK Átfestik Vác legforgalmasabb útvonalain a gyalogátkelőhelyeket jelző zebrákat. Javasolták a városi közlekedésbiztonsági tanácsnak, hogy kapjon fehér színű jelzést a Csikós József utcában a szakmunkásképző főbejárata és a mezőgazdasági technikum oldala közötti útszakasz is. — A televízió Zene, zene, zene című műsorában szerepelt kedden este a váci Vox Humana énekkar, nyitó számként Lassus Zsoídosszerenád- ját adva elő. Makiári József vezetésével. —Az ÁBC-áruház Széchenyi utcai nagy kirakatába a a Híradástechnikai Anyagok Gyárának KISZ-esei felelevenítették a IX. VIT, az 1968. évi szófiai Világifjúsági Találkozó eseményeit. — A Szőnyi István nyári képzőművészeti szabadiskola XI. évfolyamát július 9-én, vasárnap, 16 órakor nyitják meg ünnepélyesen Zebegény- ben. Tóth Albert, a váci járási pártbizottság első titkára beszél, majd Bokor József, a szabadiskola művészeti igazgatója ismerteti a programot. — Szakma ifjú mestere vetélkedőt rendeznek a DCM-ben a gyár 30 évesnél fiatalabb szakmunkásainak. Az elméleti és gyakorlati részből álló vetélkedő első három helyezettjét 2 ezer, ezer, illetve 500 forinttal jutalmazzák. — Baló Ilona iparművész kiállítását eddig több százan tekintették meg a Madách Imre Művelődési Központban. Az érdekes tárlat július elsejéig tart nyitva, a 40-es teremben, fogadja az érdeklődőket. Vásári pillanatok Bőven volt miből válogatniuk Vácott, a legutóbbi kirakodó vásáron sok kapa-, ásó- és kaszanyél talált gazüara (jobb oldalt). Sorra elkeltek a fonott kosarak (alul, az első kép). Fogytak a ruházati cikkek is (alul, a második kép). i
