Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-01 / 127. szám
BtKCr ft 4 1978. JÜNIÜS 1., CSÜTÖRTÖK TOVÁBBKÉPZÉS, ÉRDEKVÉDELEM A színvonalasabb oktatás 150 éves intézmény Óvodák M isfélszáz éve, 1828. június 1-én nyitotta meg kapuit hazánkban az első kisdedóvó. E naptól számítjuk a magyar óvodai intézmény történetét, amelynek alapjait a haladó gondolkodású Brunszvik Teréz rakta le. A 150 esztendő alatt volt néhány kiemelkedő periódusa honi óvodáinknak, közülük is legszámottevőbbek azok a sikerek, amelyek a felszabadulás óta eltelt több mint három évtized alatt valósultak meg. Aligha mondunk azzal újat, hogy a második világháború az óvodai intézményeket is megtizedelte. Még 1938-ban 1140 óvoda működött az országban, a felszabadulás évének statisztikái viszont mindössze 995 óvodáról tudósítanak. A fejlődés dinamikáját attól kezdve jól érzékelteti, hogy 1954-ben számuk túlhaladta a 2400-at, négy esztendővel később a 2600-at. Ezek az eredmények, s nemkülönben a további feladatok is indokolják, hogy e jelentős évfordulón ne elsősorban a régmúlt felidézésére helyezzük a hangsúlyt, hanem az óvodák mai helyzetére és a jövőben betöltendő szerepére. Az óvoda — legalábbis a törvény szövege szerint — nem tartozik az alsófokú oktatási intézmény fogalmába, s ez alighanem azzal magyarázható, hogy nem kötelező. Tudjuk, nem mindenkit tudnak ma még felvenni. A hiányok, a még mindig kielégítetlen jogos igények mellett sincs okúnk azonban a szégyenkezésre. Jelenleg minden száz óvodáskorú kisgyermek közül nyolcvanhárom részesül óvodai ellátásban. Ismert tény, hogy a népesedéspolitikai intézkedések hatására ugrásszerűen emelkedett az igény az óvodák iránt. Érkezett társadalmi segítség- nyújtás üzemektől, intézményektől, népünk széles rétegeiből. Szóltunk arról, hogy az óvoda nem tartozik az alsófokú oktafás fogalmába. E tételt azonban már jócskán túlhaladta a szemlélet. Különösen az évtized elején bevezetett óvodai nevelési program mindinkább kimutatható hatása óta vált világossá, a szülők körében is, hogy az óvoda sokkal több egy szociális intézménynél. Gyakorlatilag közoktatásunk szerves részévé lett, alapoz, felkészít az iskolára, s ezzel segíti tankötelezettségi törvényünk teljesítését is. — Olvass nekem mesét! — mondja a lányom esténként, amikor már sikerült eléggé kifáradnia ahhoz, hogy rá lehessen beszélni a vacsorára azért, hogy fogat lehessen mosni utána, ami ugyebár nélkülözhetetlen a lefekvéshez ... Hogy mit olvassak, az szerencsére nem gond. A Móra Ferenc Könyvkiadó szorgosan gondoskodik az utánpótlásról a kicsiknek, a még kisebbeknek, meg a kicsit nagyobbaknak egyaránt... Nyuszimese íme itt van mindjárt egy leporelló a kisebbeknek: három éven felülieknek. Szab- lya István szövege Tomaska Irén rajzaival, a Nyuszimese. A nyuszi a kicsik egyik kedvence, de az is lehet, hogy „a” kedvencük. Mármost hogyne lenne kedves nékik egy egész nyuszicsalád! Nyúlmama, akinek — igen. akinek! — húsvét táján nyuszilánya — naná, majd cicalánya! — született, s az egész népes rokonsága megjelent ennek örömére. Ott láthatjuk őket a leporelló lapjain. Milyen kedvesek. Hogy szeretik, dédelgetik a kisnyu- szit. Hoznak néki virágot, sárgarépát. Mígnem nyuszimama — habár örül e sok kedvességnek — megsokalija a nyüzsgést és lármát, és a nyu— Munkánk értékelése elválaszthatatlan a megye dinamikus fejlődésétől, mely hat közoktatásunkra, az oktatásügyi dolgozók munkájára, életére. — e szavakkal kezdte beszámolóját Kiss Béláné, a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei bizottságának titkára, a megyei bizottság tegnap tartott ülésén, melyen a szakszervezet elmúlt két esztendőben végzett tevékenységét értékelték. Növekvő taglétszám Pest megye lakossága csaknem 23 ezerrel nőtt 1975 decembere óta, s emelkedett a gyermekek — ezzel az oktatási dolgozók — száma a megyében. Két esztendeje 12 ezer 953 tagot számlált sorai között a Pedagógus Szakszervezet, azóta ez a szám 2 ezer 322-vel gyarapodott. Az iskolai pedagógushiány csökkentésére tavaly ősszel megkezdődött az oktatás az esztergomi Tanítóképző Főiskola zsámbéki tagozatán, ahol most nyolcvan első éves hallgató készül majdani hivatására. Februárban a Pedagógus Szakszervezet vette át azokat a MEDOSZ-hoz tartozó szak- szervezeti tagokat is, akik a mezőgazdasági ismereteket oktató intézetekben végezték munkájukat A taglétszám erőteljes növekedése fokozottabb igényeket támasztott a szakszervezet megyei bizottságának munkájával szemben is. A testületi üléseken szó esett a közoktatáspolitika, az ideológia és nevelés, valamint az érdekvédelem számos feladatáról, s kiemelten foglalkoztak a napközis nevelők a kollégiumi pedagógusok, a gyesen lévők és a pályakezdők helyzetével. Változó iskola Változik az iskola, s ezzel a szakszervezet is új teendők sorára vállalkozik. Érdemes a figyelemre a beszámoló egyik gondolata: „a közoktatás társadalmi ügy lett. Ilyen háttérrel a pedagógiai munka tartalma is kedvezően fejlődhetett .. .*’ Megyeszérte bevezették már az új iskolai rendtartást, kötelezővé tették az iskolaelőkészítést, s megszüntették a bukásokat az általános iskola első osztályában. Idén az ősztől életbe lépő új tantervre szihadra feladja — mit is? hát persze! — a nyúlcipőt. No de mindemellett még böl- csőcske is készül a kis nyusz- kónak, friss tejecske is melegszik a testvérkéi segítségével — s mindez megcsodálható a színes képeken... Derűs, kedves. Gyere velem metrózni! A négy éven felülieknek szól a gyermekolvasók törzsszerzőjének, a kedvelt Hars Lászlónak, a posztumusz kötete: Pipapó, gyere velem metrózni! Kondor Lajos ötletes illusztrációival próbálhatjuk ki a metrót Prücsi társaságában a pipázó nagyapó. Pipapó kalauzolásával. Félreértés lenne arra gondolni, hogy egyszerűen holmi nevelő jellegű használati utasítást nyújt Hárs László a metróhoz a legkisebbeknek. Sokkal inkább arról van szó. s ez kölcsönzi a könyv játékos báját, hogy Prücsi szemével, érdeklődésével látjuk a metrót, s az és úgy érdekes, amit és ahogyan ő észrevesz. Hogy mit? Példálózhatnánk. A mozgólépcső karfájának mozgó gumiszalagjáról például azt mondja: „Ha valaki ráteszi a kezét, akkor a keze vele együtt utazik”. A Holdnak háza van Kiss Anna érdekes költő. Az a mód, ahogyan lát, kükészülnek a nevelők. A szak- szervezet megyei bizottsága sem tétlenkedett: feladattervet készítettek arról, miként segíthetik a pedagógusok „átállását”. A továbbképzéseken nevelőtestületi vitákon, igazgatói tanácskozásokon a szak- szervezet tisztségviselői is részt vettek: számos előadást, vitaindítót, korreferátumot tartottak, s bemutató órákat vezettek. Talán az ő munkájuknak is köszönhető, hogy a tanév elején pedagógusberkekben még tapasztalható feszültség — az új tantervvel kapcsolatosan — oldódni látszik. Azért még akad tennivaló ezügyben: az oktatók több segítséget várnak a szakfelügyelőktől, a szaklapoktól, s kézikönyveket, segédanyagokat kérnek, amelyekkel megköny- nyítik számukra az új feladatok végrehajtását. Mi mindent tettek még? Csupán néhány címszó jelezze itt szervezőmunkájuk irányait: a tankötelezettségi törvény teljesítése, a felnőttoktatás formáinak propagálása, az egy üzem — egy iskola mozgalom kiterjesztése... A megnövekedett feladatok viszont egységesebb pedagógiai szemléletet kívánnak. Vannak ma még Pest megyében olyan iskolák, ahol évekig húzódnak a torzsalkodások, a tantestületi viták, s nemcsak az oktatómunkát akadályozzák, hanem a pedagógusok és az iskola rossz hírét is keltik. Az ilyesfajta széthúzás aligha használ az oktatás-nevelés eredményességének. Pedig — s erről a pedagógiai napok rendezvényein is — sok szó esett a jó munkahelyi légkörről a nevelőtestületi demokratizmus A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnak Pest megyében 15 boltja van. A boltok a „szabályos” vásárlókon kívül mintegy 150 munkahelyi könyvterjesztőt, társadalmi aktivistát látnak el könyvvel, így a megye számos üzemében, intézményében, hivatalánál „házhoz megy” a könyv. — Van-e elég áru a könyvesboltok polcain? lönös, mégis természetesen hat. Éppen ebben közeli a gyermeki látásmódhoz. Ezért aztán nem is kell hangot váltania, ha gyermekverset ír, azaz nem is kell külön holmi gyermekeknek valót írnia. Amit egyébként is ír, abban bizonyára nem kevés áll közel a gyerekekhez. S amik egészen közeliek, nyilván azokból állt össze A Holdnak háza van című verskötet, melyet nyolc éven felülieknek ajánl a kiadó. — Árva Ilona rajzaival. De nemcsak nékik érdekesek. Nékik talán még leginkább az olyan balladát játszó, történetet mesélő versek, mint Ciprián, a róka, a Pimpó lovag vagy a Terek Kán. No meg az olyan jól mondogathatok, mint a Tudakoló: Hajakóc hegyi móc az a város ott Grabóc? Míg a felnőtt olvasó — nemcsak azért, mert ő is nyolc éven felüli — leginkább talán a Viselt dolgaink ciklus lakonikus, a népmesék, mon- dókák gondolkodásmódját idéző kis monológjain és dialógjain fog tűnődni, öreganyám meséi, Teri ángyom meséi vagy az Okítanak mindenképpen emlékezetes hangulatot hagy benne. N. F. fontosságáról. Erre kínálnak példát az olyan iskolák, ahol nemcsak a tanári szobákban, de a pedagógusklubokban is jó a hangulat, képzőművész nevelők mutatkozhatnak be, s az énekkar lép fel — mint Ráckevén, vagy Cegléden — vagy akár a sportrendezvényeken járnak diákjaik előtt is jó példával a tanárok, tanárnők. Javuló körülmények Ma még számos iskolánkban nagy a zsúfoltság: s ennek a tanuló, s a pedagógus egyaránt kárát látja. Az iskolák felében kétműszakos a tanítás, s a demográfiai görbe felfelé ível — erre utal, hogy néhol ismét előfordul a harmadik váltás. Bár gyarapszik a tantermek száma, korántsem eiég- gé. Hasonlóan lassú a változás az oktatók túlterhelésében. Még mindig problémát okoz a gyesen lévők helyettesítése, s magas a képesítés nélküliek aránya. A 11 napos munkarend az alsótagozatban csak enyhített a gondon, meg nem oldotta azt. Viszont köztudott, hogy tavaly emelkedtek a pedagógus- bérek. Csupán megyénkben 14 ezer 644 iskolai dolgozó borítékja lett vastagabb, s a bérrendezés összege megközelíti a havi 6 millió forintot, mértéke pedig a 18 százalékot. Újdonság o különleges munkahelyi pótlék — ezt szeptembertől vezetik be, s pénzeszközökkel támogatják a képesítés nélküli nevelőket, segítik a pedagógusok letelepedését megyénkben. V. G. P. — Pest megye boltjai 25 millió forintos készlettel várták a vásárlókat. A megye jellegéből adódóan igen sok közöttük a nemzetiségi, szlovák, román, német, szerb nyelvű könyv. A boltok a 125 könyvheti újdonságból kétmillió forint értékben kaptak. — válaszol Okovicsányi Tamás csoportvezető. — Mint mindig természetesen most is vannak olyan könyvek, melyek már az első napokban elfogytak. — Például? — Slágerek lettek a most induló Rakéta Regénytár kötetei, a Bibliai kislexikon, Joseph Heller új kötete, Nagy László, Weöres Sándor vers- gyűjtemény, Bereményi Géza Legendáriuma, Csurka, Örkény drámakötete, a Helyesírási önképző, valamint a Rivalda, a Körkép és a Szép versek kötetei, mélyek a könyvhéten féláron kaphatók. ■— Állandó telefon-, telex - és személyes összeköttetésben vagyunk boltjainkkal. Naponta beszámolnak forgalmukról, tapasztalataikról. Ennek ismeretében gépkocsijaink azonnal útnak indulnak, ha úgy érezzük, egy-egy könyvet mozgatnunk, átcsoportosítanunk kell. — Ha már forgalomról beszélt — mekkorára számítanak? — Tavaly az ünnepi könyvhéten Pest megyében 1 millió 372 ezer formt volt a bevétel. Az, hogy idén eggyel több, már az üzletünk (Al- bertirsán nyílt új), önmagában is nagyobb forgalmat jelenthet. Lényegesen többet adhat azonban az, hogy a könyvhéten eladóink, terjesztőink, raktárosaink, gépkocsi- vezetőink, központi dolgozóink az ünnephez méltó, fokozott szorgalommal, igyekezettel, szeretettel tesznek eleget hivatásuknak. A. Gy. F. GY. Pimpó, Pipapó meg nyúlanyó KÉPZELT NAGYPAPÁK OKÍTÁSAI ÉS EGYEBEK HUSZONÖTMILLIÓS INDULÓ ÁRUKÉSZLET Könyvhéti slágerek HETI FILMfEGYZET Ahová lépek, ott fű nem terem Pierre Richard és Daniele Minazzoli az Ahová lépek, ott fű nem terem című filmben. Balszerencsés Alfréd, aki magas szőke férfiként már vissza is tért, most újra megjelent. Ezúttal Pierre a neve, foglalkozására nézve matematika tanár egy csinos lányokat nevelő leánygimnáziumban, a papája sebész és másodállásban polgármester (vagy fojrdít- va), — no és termeszeteken éppoly balkezes (ha nem még jobban), mint eddigi találkozásainkkor. Ami nem is csoda, hiszen ugyanaz a színész — Pierre Richard — alakítja ezt a Pierre-t is, minit az előző filmek hőseit. Ennyivel akár be is fejezhetnénk az erről a filmről mondandónkat, legfeljebb any- nyival toldva meg, hogy ezúttal sem hiányoznak a balkezes hős mellől a szép lányos, akiket most Jane Birkm (egy világhíres sztár szerepében) és Daniele Minazzoli (Pierre úgyszólván menyasz- szonya) képviselnek. Am van ennek a filmnek még valami vonasa, ami több szót is érdemel. Nevezetesen az, hogy — az utóbbi hetekben nem először — olyan filmmel van dolgunk, amely vígjátéknak hirdeti magát, és (a magyar nézó számára, egyik-másik honi vígjáték nem mindig ü<Htő tapasztalatai után) meglepő módón az is: víg játék, amelyen nevetni lehet, amely nem fullad ki az első félórában, amelyben ötletek, poénok, gégék vannak, méghozzá a maguk kellő helyén, amelynek lendülete, ritmusa, tempója van, s amely „meg van csinálva” annak rendje és módja szerint. A rendezőn, Claude Zidin múlna mindez? Jórészt igen, hiszen az ő nevéhez fűződnek olyan fergeteges filmek, mint a négy Chariot főszereplésével készült Bolondos újoncok, A négy muskétás, vagy A stadion őrültjei. Zidi vígjátékokat rendez tehát, melyek gyakran élnek a némafilm burleszkjeinek stiláris eszközeivel (néha geg- jeivel is, de soha rosszabb forrást!) s kifejezetten a szórakoztatás igényével készülnek. Ami ezúttal nem egyenlő az olcsósággal, bár kétségtelen, hogy humort és filmvigjátékot nem csupán olyan módszerekkel lehet csinálni, mint kuu teszi. Vannak nemesebb eszközökkel élő filmkomédiák is — de ha valaki ért hozzá, hogy ízléssel bolondozzon, az nem baj. Zidi pedig — úgy is mint a forgatókönyv egyik szerzője, Pierre Richard (a főszereplő) és Michel Fahre társaságában — ért ehhez, összevissza talán negyedórányi fáradtabb részt lehetne kivágni a filmből, és ez. igen nagy szó. Persze maga Pierre Richard is úgyszólván jelenségszámba megy. Filmkomikus, aki csak ilyen filmeket csinál, és aki roppant jól ismeri a műfaj fogásait, meg a maga színészi egyénisége sajátosságait, s ezen egyéniség határait, vagy lehetőségeit is. Minden filmjében ugyanazt a kicsit habókos, kicsit balkezes, kicsit szánalom- raméltó, kicsit szeretnivaló figurát játssza, de mégsem ko- pirozza önmagát. Az alapfigü- ra újabb és újabb variánsait állítja elő, aliár csak a film- történet sok más neves komikusa, aki kitalált magának egy Charlie-t, vagy egy Stant, és aztán ezeket a típusíigurá- kat töltötte meg mindig új és új ötletekkel, sőt, a legjobb esetekben, gondolatokkal is — lásd Chaplin halhatatlan kis csavargóját. Ami persze nem azt jeleníti, hogy Pierre Richard chaplini magasságokban járna, haném csak azt, hogy a maga — igen tisztességes — szintjén ő is érti a szakmáját. Küzdők A cím — mely egyben a már több filmfesztiválon értékes díjakkal jutalmazott, Jankovich Marcell készítette rajzfilm címe is — egy magyar rajz- és animációs filmekből összeállított válogatás címe. összesen tizenkét film látható; köztük a címadó kis remeken kívül olyan kitűnő munkák, mint például Foky Ottó Bábfilmje, Reisenbüchler Sándor Az 1812-es év című műve, vagy Macskássy Katalin érdekes filmje, a „Nekem az élet teccik nagyon.. Ritka dolog a moziműsorban egy olyan rövidfilmgyűjtemény, amely a szabályos nagy mozifilmek terjedelmével egyenlő — talán mert félünk, hogy a rövidfilmek, rajzfilmek, animációs és bábfilmek nem képesek lekötni a néző érdeklődését. Pedig ezekben a csak pár perces filmekben néha annyi ötlet, gondolat, szellemesség, humor, fintor zsúfolódik, hogy gyakran örülnénk, ha egy másfél órás nagyfilmre jutna ennyi. Az összeállítás tehát jó gondolat volt — s egyben valamiféle tiszteletadás is a nemzetközileg nagyon jól jegyzett magyar rajz- és animációs filmekkel szemben. A folyó vonala Érdekes módon mintha a nemrég bemutatott francia filmmel, a Klein úrral rímelne az olasz rendező, Aldo Scavarda alkotása. Itt is a második világháború esztendei alatt végbement zsidóüldözés a téma, és itt is sokkal inkább az üldöztetés bizonyos lélektani vonatkozásaira esik a hangsúly És itt is szinte egy kalandfiim izgalmasságába ágyazottan jelennek meg az események. Divattá vált volna ez a megközelítési mód? Két, vagy több film nem nagyon elegendő ennek kimondásához, de azért jelent, vagy jelez valamit ennyi is. Nevezetesen azt, hogy manapság egyre gyakoribb, hogy igen magvas mon- danivalójú. gyakran éles politikai töltésű filmek a krimi, a kalandfilm eszközeit használják fel témájuk, gondolataik „eladására". Baj ez? Nem. Csupán arról van szó, hogy a néző figyelmének lekötésére ez biztosabb útnak látszik. Ebben a filmben is egy olasz zsidó kisfiú kalandjait követhetjük nyomon, keresz- tül-kasul a nácik megszállta Európán, s szinte észrevétlenül ismerkedünk meg Giaco- mino (ez a fiúcska neve) révén azzal az emberséggel, mely a legzivatarosabb időkben is élt, hatott. Takács István
