Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-24 / 147. szám

""ifíradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM 147. SZÁM 1978. JÚNIUS 24., SZOMBAT Milyen lesz a város a következő években? Tervek az ezredfordulóig Együttes ülést- tartott a na­pokban az MSZMP városi vég­rehajtó bizottság és a városi tanács végrehajtó bizottsága. Nagykőrös két vezető testüle­tének tagjai igen fontos témá­ról, a város távlati fejlesztési terveiről beszéltek, melyeket az előkészítő bizottság nevé­ben Pásztor István, a városi pártbizottság első titkára ter­jesztett a tanácskozás elé. Részt vett a megbeszélésen Ko­vács Sándor MÉM-miniszter- helyettes, Nagykőrös ország- gyűlési képviselője is. A jövő­re vonatkozó tervek természe­tesen a múlt és a ma eredmé­nyéin alapulnak, nem árt emiatt rövid pillantást vetni mindarra, ami Nagyköröst napjainkban jellemzi. 45 ? szocialista brigád A töpb mint hatszáz éves tele­pülés, amiként a tájékoztató is megállapította, a mezővárosok jellegzetes fejlődését járta vé­gig, gazdasági szerkezetére előbb az állattenyésztés, majd a zöldség-, szőlő és gyümölcs- termesztés volt a jellemző. A lakosság több mint kétharmar da, a mezőgazdaságból élt a várost övező tanyavilágban. A felszabadulást követő évtize­dekben alapvető változások történtek. A mezőgazdasági munkával foglalkozók száma mintegy a felére csökkent, és az ipartelepítés eredményeként nagymértékben nőtt az ipar­ban foglalkoztatottak aránya. Az elmúlt tervidőszak végére megoldódott a teljes foglalkoz- katoítság, kialakultak a nagy­üzemi mezőgazdasági termelés feltételei is. Nagykőrös lakos­sága az utóbbi 10 esztendőben az előzőkhöz képest 3 száza­lékkal gyarapodott, egyötödé­vel csökkent a tanyán élők száma, s jelenleg az aktív ke­resők 53 százalékát foglalkoz­tatja az ipar, 17 százalékát fa mezőgazdaság. Az iparosodás azonban nem szüntette meg a hagyományom kát, még mindig sok ipari munkás vállal kedvtelésből a maga és a köz ellátásának ja­vítására mezőgazdasági jelle­gű munkát hétvégi kertjében, szívesen kertészkednek a vá­ros környéki zártkertekben. A fejlődést jelzi, hogy Nagykő­rös termelőüzemei, kisebb lét­számmal, a korábbi évek ter­melésének többszörösét állít­ják elő. A gazdasági egységek többsége politikailag és anya­gilag stabilabb, melyben nagy szerepet játszott a munkaver- seny-mozgalomban részt vett 450 szocialista brigád csaknem 5 ezer tagjának igyekezete — hangzott a megállapítás a tájé­koztatóban. Nagyobb termelékenység Nagykőrös nyolc évvel ez­előtt nagyarányú lakásépítés­be kezdett, az új lakótelepe­ken, a tormási városrészben és a Vági István lakótelepen korszerű, összkomfortos ott­honok épültek. Nagy hagyo­mányai vannak az oktatásügy­nek és a közművelődésnek, \ melynek tárgyi feltételei azon­ban nem minden esetben a legkedvezőbbek. Fél évszázada nem épült például új általános iskola. A kívánatosnál jóval rosszabb körülmények között folyik egyelőre az oktatás az ipari szakmunkásképzőben. Az óvodai helyek száma nagyjá­ból kielégítő, kevesebb van vi­szont a kelleténél bölcsődei he­lyekből. összességében elmondható, amint az a tájékoztatóból is kitűnt, hogv a város gazdasági fejlődése jelentősen felgyor­sult, megváltozott a lakosság foglalkoztatottsága, városiaso- dott Nagykőrös. Az ipari üze­mek, valamint a mezőgazda- sági, és ipari szövetkezetek többsége politikailag és gazda­ságilag megszilárdult, állandó­sult termelési szerkezetük. Nagykőrös mezővárosból ipari, agrár várossá lett. ÉlKészült általános rendezési terve, mellyel összhangban áll a távlati fejlesztési terv is, fi­gyelembe véve a vállalati, üzemi fejlesztési elképzelése­ket. Ezt követően elsőként az ipari üzemekről esett szó. Egyebek között arról, hogy napjainkban a város összter­melésének csaknem 90 száza­lékát ezek adják, összesen 20 ilyen működik jelenleg, több­ségük telephely. Az üzemek 1970-ben 1,7 milliárd forint ér­tékű termelési értéket állítot­tak elő, tavaly azonban már csaknem 3 milliárdot. Mindez az utóbbi 4—5 esztendőben már intenzív módon valósult meg, melyben nyilvánvalóan nagy szerepe van a termelé­kenység javulásának, növeke­désének. Helyi építőkapacitást! Az ipari tevékenység egy ré­szére a koncentráció és a szer­vezettség a jellemző, a megfe­lelő szociális ellátottság, ám néhány helyen még nem a meg­felelő körülmények között fo­lyik a munka. Mindinkább bő­vül a szolgáltatások rendszere is, melyre annál inkább nagy szükség van, mivel az ezred­fordulóra várhatóan 30 ezer lesz a város lakossága. A város iparában legna­gyobb arányt az élelmiszerfel­dolgozás képvisel, mintegy 10 százalékot a gépek és a villa­mosipari berendezések gyártá­sa, 8 százalékot a faipari tevé­kenység. A jövőben ez. utób­biak aránya várhatóan növe­kedni fog, s elsőrendű feladat, hogy olyan termékeket állít­sanak elő, melyek minden pia­con jól értékesíthetők, verseny- képesek. Dinamikus fejlődésről kell gondoskodni a konzervgyár- tásban, melyet a rendelkezés­re álló munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásával, a szakkép­zettség javításával, s megfele­lő műszaki fejlesztéssel kívá­natos elérni. A termelési fel­adatok megvalósításához azon­ban jelentős beruházásokra van szükség. Az egyik jellegzetesen fejlő­dő ágazata lesz a jövőben a város iparának a fafeldolgo­zás. Az erdőgazdálkodás és az úgynevezett elsődleges faipar fejlesztéséhez fontos érdeke is fűződik a városnak, s ez ösz- hangban van a népgazdasági érdekekkel is. Szükséges eh­hez persze a széles körű integ­ráció, így képzelhető csak el, hogy az ezredfordulóra a je­lenlegi termelés a kívánal­maknak megfelelően meghá­romszorozódjék. A gépipari üzemek termelésének növeke­dési üteme meghaladja a váro­si átlagot, gyártmányaik iránt nagy az érdeklődés a hazai és a külföldi piacokon egyaránt. Ezeknek az üzemeknek arra kell törekedniük, hogy mind nagyobb mennyiségben állítsa­nak elő nagy értékű terméke­ket, minőségi munkát végez­zenek. A jövő Nagykőrösön a korszerű középüzemeké. Meg­nő a városban az építőipar sze­repe is, gondoskodni kell az ilyen profilú egységek fejlesz­téséről. Olyan helyi építőkapa­citást kell kialakítani, mely képes a korszerű technológiák alkalmazására, és képes az építőipari igények kielégítésé­re. Az üzemek segítsége Nagykőrösön jelenleg mint­egy 3 ezer háztáji és kisegítő gazdaságban folytatnak me­zőgazdasági tevékenységet, s továbbiakban ezzel kapcsolat­ban esett szó a tájékoztatóban; egyebek között arról, hogy a következő időszakban e kisegí­tő gazdaságok szerepének nö­vekedésével számolnak. Első­sorban a kézimunka-igényes növénykultúrák termesztése a primőr zöldségfélék nevelése a jellemző. Hasznos, ez, azon­ban meg kell állítani a szőlő- és gyümölcstermesztés fokoza­tos csökkenését, pótolni kell a hiányzó tőkéket és gyümölcs­fákat. összegezve azt állapította meg a két testület együttes ülésén, hogy a fentiek elérése érdekében támogatni kell min den olyan intézkedést, amely segíti a hatékonyság és a ter­melékenység növekedését. Ja­vítani kell természetesen a dol­gozók szakmai és politikai kép­zettségét, és növelni az üze­mek kezdeményezőkészségét, felelősségét, önállóságát. Fon­tos, feladata az üzemeknek, szövetkezeteknek, hogy fej­lesszék a szociális ellátottsá got, jobban segítsék elő a la­káskörülmények javítását, na­gyobb részt vállaljanak az egészségügyi és kulturális fel adatok megoldásából. K. A. Vitrinben az Arany-kor A fénykép hitelességét kutatják Az Arany János Múzeum új állandó kiállítása alig két hó­napja nyílt meg, de máris szép sikereket aratott a szak­mai közvélemény és a látoga­tók körében. Az országban, mint ismeretes, ez az egyetlen állandó Arany-kiállítás. A megnyitó óta .több mint 5 ez­ren nézték meg, Nagykőrösről s az ország közelebbi, távo­labbi vidékeiről. Orosz. né­met és angol nyelvű elismerő sorok is olvashatók a kiállítás emlékkönyvében. A szakmai közvéléményt képviselő ne­ves múzeológusok elismeréssel szóltak a bemutatott anyagról s a kiállítást az országos és megyei múzeumokkal egybe­vetve is az egyik legjobbnak ismerték el. Kiállításunk csúcspont j a az „Arany-kor”. A lépten-nyomon tapasztal­ható csodálkozást, hogy mi­ként lakhatott és dolgozhatott ra „fél Akadémia” ebben a vi­déki kisvárosban, csodálattá akartuk változtatni elődeink egymást követő nemzedékei­nek kitartó, áldozatos, törté­nelmi viharokat túlélő hősi munkája iránt, amely megtar­totta és gyarapította. Nagykő­röst. A történelmi tragédiák érdekes módon kapcsolódnak össze településünk fejlődésé­vel. Mindig menedékhely volt ez a város. Bemutatónk megrendezését egy, a múlt század vége óta folyó kutató és gyűjtőmunka alapozta ró eg. tette lehetővé. Arany-gyűjteményünk orszá­gosan is számottevő, hála Ben- kó Imre, Győré János, Dezső Kázrnér, dr. Törös László te­Felkészülés, kedvező környezetben vékenységének. Ez a feltárás és emlékgyűjtő igyekezett ré­gebbi, mint a kiállítások, ame­lyek sora a gimnáziumban be­rendezett Arany-szobával kez­dődött, és az 1957-ben meg­nyílt Arany Emlékmúzeum­mal folytatódott. A gyűjtés ma is folyik. Üj szerzeményeink közül néhány a kiállításon is látható. Meg­szereztük például Arany Já- nosné korabeli fotókon látha­tó, arab feliratos melltűjét, Arany Juliskának a szabad­ságharc pénzeiből készült kar­kötőjét, és edényeket az Arany János által vásárolt hozo­mányból, valamint a bibliájá­ban használt könyvjelzőt. Ben- kó Imre hagyatékából két ere­deti Arany-irat, iskolai jegy­zőkönyvi kivonat és egy, a könyvtár fejlesztéséről szóló javaslat került ide, továbbá Szilágyi Sándor és Arany László levelei, Szász Károly akadémiai tagságáról szóló ok­levelek közül pedig az Arany János által aláírt rendes tag­sági oklevél, és felesége, Idu­na halotti bizonyítványa is gyűjteményünket gazdagítja. Kutatási szempontból igen jelentős, hogy előkerült Arany János végrendeletének kora­beli hiteles másolata, melyet Arany Lászlónak állítottak ki, és tartalma eddig csak Arany László leveléből volt ismert. Kiállítottunk egy igen korai, 1853-ban készült csoportképet is, amely állítólag a nagykőrö­si tanári kart. köztük Arany Jánost ábrázolja. Ha hiteles­sége beigazolódik, ez Arany János legkorábbi fényképe, és éppen körösi tanár korából. Kérjük a látogatókat, hogy ha erről a képről vagy hasonló­ról, esetleg a fénykép készí­tőjéről „Bieiflek Ferenc fény- képíróról” valamit tudnak, közöljék múzeumunkkal. Most a tanítványok és ro­konok leszármazottainak fel­kutatásán és a tárgyi emlékek gyűjtésén munkálkodunk, amely már eddig is nem várt, szép eredményeket hozott. Nem szünetel a kutatómunka feldolgozó része sem. Ennek eredményeként karácsonyra a könyvesboltokba 'kerül a múzeumban őrzött. Arany tollrajzaivál illusztrált „Nagy- idai cigányok” kézirat facsi­mile kiadása dr. Törös László tanulmányának kíséretében. Fekete István. Moziműsor A dominó elv. Színes, ma­gyarul beszélő amerikai film. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Madárberautató Cegléden Ritka nyári esemény; ma­dárdaltól lesznek hangosak a szomszéd város, Cegléd Kossuth Lajos Művelődési Központjának földszinti ter­mei. Június 24-én és 25-én a Díszmadártenyésztők Orszá­gos Egyesületének kecskemé­ti csoportja tart bemutatót. Csízeik, pintyele, kanárik, papagájok, és egzotikus ma­darak lesznek láthatók a fel­sorakoztatott kalickákban. Mint tájékoztatást kaptunk róla, törpe díszbaromfikat is bemutatnak mivel sok kertes házban éppúgy, a porta szé­pei, mint a növények. Kellemes környezetben készülnek fel a Gödöllőn megren­dezendő versenyre a nagykőrösi iíjúgárd isták. Képünkön: karaiégyakorlatoí mutatnak be. Barcza Zsolt felvétele SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Labdarúgás Békéscsabai Előre Spartacus serd.—Nagykőrösi Kinizsi serd. 6:1 (3:1). Kinizsi sérd.: Demeter — Godány, Faragó, Toricska, Szendi (Csikós) Abonyi L., Ember, Farkas, Bartha, Tö­rök (Szabó P.), Horváth (Déri). Az Országos serdülő bajnok­ságban — amint az várható volt a körösi 7:1 után nem hoz­hatta be hátrányát idegenben a körösi csapat, de tisztesség­gel helytállt. Bátrabban, fel­szabadultabban játszottak. Sza­bó P. gólján kívül Faragó li­est hibázott. Dicséret illeti a csapatot, hogy eljutott erre a tornára és a lejátszott három mérkőzés nagyon hasznosan segíti a további fejlődést. Az erőviszonyokra jellemző, hogy amikor a körösiek továbbju­tottak Báes megyével szem­ben, ugyanakkor az NB I-es SZEOL serd. csapat 4:l-re ka­pott ki a csabaiaktól Szegeden. A megyei bajnokságért járó érmet rövidesen kiosztják a nyerteseknek. Szombati műsor Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 15 óra: TRAKIS II.—NEFAG II. (Pi­pagyár) — 16: NEFAG II. (Pi­pagyár—Gépjavító Szövetke­zet; 17: Gépjavító—TRAKIS II. kispályás városi VIT bajnoki mérkőzés. i, / Természetjárás Fadd—Dombori: országjáró diákok országos találkozója. Vasárnapi műsor Atlétika Cegléd: a MEDOSZ területi versenye. Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep, 8.45: 21- es Volán (KISZ)—Tormás, 9.35: ÁFÉSZ—1-es Volán, 10.25: Tormás—ÁFÉSZ, 11.15: 1-es Volán—21-es Volán (KISZ), 12.05: ÁFÉSZ—21-es Volán (KISZ), 12.55: 1-es Vo­lán—Tormás, kispályás városi VIT-bajnoki mérkőzés. Kistar- csa: K. SC ifi—Nagykőrösi Kinizsi ifi II., megyei bajnoki mérkőzés. Cegléd: a MEDOSZ területi kispályás versenye. Sportlövészet Cegléd: mezőgazdasági dol­gozók területi versenye. Természetjárás Fadd—Dombori: országjáró diákok országos találkozója. Teke Cegléd: MEDOSZ területi versenye. A gyászoló család mélységes fájdalommal tudatja, hogy dr. Nánásj Miklós, a Szegedi Tanár­képző Főiskola nyugalmazott ta­nára, sok pedagógus-generáció áldozatos nevelője 1978. június 19-én Budapesten. 67 éves korá­ban, hosszú szenvedés után el­hunyt. Nagykőrösön történő teme­téséről a hamvasztás után törté­nik intézkedés. A család kéri a részvétlátogatások mellőzését. (Minden külön értesítés helyett.) L VI ásodik jelzőrendszerünk, a tagolt beszéd kialakulása döntő jelentőségű volt az em­berré válás hosszú folyamatá­ban, s fontosságából természe­tesen azt követően sem veszí­tett, hogy a homo sapiens be­népesítette földünket. Szerepe azonban sokrétűbbé vált, az évezredek során árnyaltabb lett a nyelv, megkönnyítve, de meg is nehezítve az emberek közötti információcserét. Az egyik nehézség abból adódott, hogy a szavak, az írott vagy a beszélt nyelv alkotóelemeinek fogalmi, tartalmi jelentése megsokszorozódott, az egyes emberek szándéka, műveltsé­ge, társadalmi helyzete szerint. Ez elsősorban a fogalmakat jelölő szavakra áll, mert hi­szen ha valaki azt mondta: ka­lapács vagy madár, mindenki egy azonos dologra gondolt. Nem így azonban a szabad­ság, a tulajdon, a jog, az igaz­ság szavak esetében. Aligha kíván magyarázatot, miért. A nem egységes értelmezés elle­nére mégis tudták, ki mire gondol, annál is inkább, mert akadtak, szerencsére nem is kevesen, akik pontosan kifej­tették, hogyan is értelmezik az említett szavak jelentését. A történelem, mondhatni, e szavak jelentésváltozásának története, a mögöttük meghú­zódó fogalmak érvényesülésé­nek históriája. S hogy így volt, aligha csodálható. Az azonban már sokkal inkább, hogy oly­kor egyértelműnek tartott sza­vaink jelentése veszít hitelé­ből. Különösen, amikor filoló­HÉT VÉGI JEGYZET Szavaink hiteléről gus körökben oly gyakran em­legetett, szópanelekből, nyelvi sztereotípiákból felépített mon­datokat hallunk, olvasunk. A valóságban, persze, nem a sza­vak jelentésének torzulásáról, a beszéd szerkezetének fel­bomlásáról, de sokkal inkább a gondolatok rendszertelensé­géről, ha nem a gondolatok hiányáról van szó. Leghelyesebb lenne azt ta­nácsolni: akinek nincs gondo­lata, maradjon szótlan. Ám né­melyek valami rejtélyes kény­szer hatására mégis mindunta­lan beszélnek, szónokolnak, pongyolán, értelmetlenül fo­galmazott mondandójukban még a legfigyelmesebb hallga­tó sem fedez fel eredeti, lénye­ges gbndolatot, melyre mint fonalra a gyöngyök felfűzhe- tők lennének a szavak. Azok a szavak, amelyek nyelvünkben s minden nyelv­ben élnek, melyek velünk együtt változnak, ízük, zama- tuk, zenéjük van, s amelyek kiszáradt múmiákká, torz hangokká fakulnak, ha lelkiis­meretlenül semmibe vesszük felbecsülhetetlen értéküket. Beszédünkben nem létezhet­nek egymástól függetlenül, írott és íratlan szabályok sze­rint egymást feltételezik. Aki pedig vét e szabályok, a be­széd belső öntörvénye ellen, szándékosan vagy akaratlanul erőszakot vesz a szavakon, gondolatokon. Igen, a gondola­tokon is, mert a nyelvben nemcsak formai, azaz nyelvta­ni követelményeknek kell ele­get tenni, de tartalmi kívánal­maknak is. A nyelvnek etiká­ja van, magunkat károsítjuk, ha vétünk ellene. Senkitől sem várható el ter­mészetesen, hogy oly bő szó­kincsű, árnyaltan kifejező le­gyen, mint nemzeti irodal­munk számos alakja. Az azon­ban igen, hogy mindig anya­nyelvének elemi szabályait megtartva szóljon. Nem ma­gasröptű eszmefuttatások, filo­zófiai mélységű gondolatok hiánya teszi szegényessé be­szédkultúránkat, sokkal in­kább az egyiptomi Thébaiszból elrabolt, görög földre, az epei- roszi Dodonéba vitt papnők tölgyfasusogásból, varázsfor­rás vízének csobogásából kiol­vasott jóslataihoz hasonló, több értelmű, homályos, zava­ros mondatok sokasága. Ki mint él, úgy beszél, mondhat­nék enyhe túlzással, megtold­va Seneca állításával, mely szerint a beszéd a lélek tükre. A lykor-olvfcor nézzünk bele ebbe a tükörbe, s ha kell, javítsuk torzításait, higgyük, hogy ,.erős várunk a nyelv”, mert általa magunk leszünk gazdagabbak, teljesebbek. Khim Antal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents