Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-18 / 142. szám
1978. JÜNITJS 18., VASÁRNAP 3 «% [ g , Az Epílőgépgyártó VálDarukutafflegesssg «£“*1 fíSSh torony daru első példánya. A gépújdonság egyik érdekessége, hogy önmagát szereli össze, miközben a munkát a darukeze- lö harmadmagával a földről irányítja. Az elsőnek elkészült FT 40 50-es jelű toronyi’árut több hónapig tartó alapos vizsgálatnak vetik alá, jövőre pedig már öt darabot gyártanak belőle. ____ - ' ' i . ’ 'í'-1:'' CsikOs Gábor felvétele Magyar-szirmi megbeszélések Gyer.es András találkozója George Saddiinivel Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szombaton a KB székházában találkozott George Sad- diknivel, az Arab Üjjászületés Szocialista Pártja Nemzeti Vezetőségének tagjával, a Szíriái Béketanács elnökével, aki a szíriai békemozgalom küldöttsége élén hazánkban tartózkodik. A szíriai vendéggel megbeszélést folytatott Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. A baráti légkörű és az egyetértés szellemében tartott megbeszéléseken áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, az MSZMP és az Arab Üjjászületés Szocialista Pártja közötti kapcsolatok alakulását. Különös figyelmet fordítottak a közel-keleti helyzet fejleményeire és megerősítették szolidaritásukat az imperializmus és szövetségesei ellen folytatott harcban. Részt vett a találkozókon Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára és Saddik Saddikni, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagykövete. áz elátkozott túlóra Rekonstrukció közben a diósdi csapágy gyárban A művezető, mint évek óta majdnem mindennap, most is végigjárta embereit, megkérdezte őket, kinek lenne kedve túlórázni. Ez alkalommal nem volt szerencséje, mindenkit valami fontos elfoglaltság vár otthon. A munka tehát tovább torlódik. Igaz, rájuk parancsolhatna, hogy hét-három embernek mindenképpen itt kell maradnia, döntsék el maguk között, kire vár a harci feladat. De minek keménykedni? Ügy is tudják, a munkát nem végzi el helyettük más, maradnak, ha tudnak. Húsz ember Mészáros István gazdasági vezető az MGM diósdi gyárában, alaposan felkészül a beszélgetésre. Hosszú lajstrommal vár, a tavalyi, s az idei első öt hónap túlóra adataival. Ez alatt az idő alatt egy éve 32 ezer 273 forint volt a túlóra, idén 20 ezer 171. Hozzávetőleg® számítás szerint tavaly harminckét, az idén húsz ember munkáját végezték el .úiórában. Sok ez, vagy kevés, pótolható, vagy pótolhatatlan, s megéri-e a vállalatnak? Mészáros István szerint inkább azt kell firtatni, hogy egyáltalán miért is van szűk- ég a túlórákra. Náluk a gyáráéi folyamat nem túl sok lehetőséget ad rá, hiszen három műszakban dolgoznak, a legfontosabb gépeknek még éjjel sem szabad megállnioh. Most — s ez a most már elég régen tart —, rendkívüli időket élnek. A rekonstrukció során leszerelik a régi. elavult gépeket, ugyanakkor új üzemrészeket nyitnak, s közben a tervüket is teljesíteni kell. Gyakran előfordul tehát, hogy a munkások egyik fele már az új berendezésekkel ismerkedik, költözteti, szereli a gépeket. Mások természetesen nem győzik helyettük a munkát. Hőből adódik, hogy tavaly a késztermék-gyártásban volt nagasabb a túlórák aránya. A csökkenés az idén abból szár- nazik, hogy néhány új üzemészben már megkezdődött a nunka, a korszerű gépek már íagyobb teljesítményre képeiül, ritkábban van szükség 'á, hogy túlórázni kelljen. Ez nég akkor is igaz, ha a gyár ralószínűleg nem teljesíti első féléves tervét. Nem lehet várni Bár jelentősen csökkent a túlórák száma, ezen belül mégis magas a szolgáltató, javító üzemekben. Például a szerszám- készítőknél, akik minden erővel azon dolgoznak, hogy az új berendezésekhez elkészítsék azokat a szerszámokat, amelyek egy-egy típusú gördülőcsapágy készítéséhez szükségesek. Ugyancsak ez a helyzet a tmk-sokkal. Ha egy-egy új berendezés elromlik, nem lehet várni egy napot, hanem azonnal neki kell látni a javításnak, akkor is, ha éjszakába nyúlik a munka. Ez utóbbiból az is következik, hogy a túlórázást akkor sé lehetné teljésen kiküszöbölni, ha holnap húsz, vagy harminc kiváló szakmunkás jelentkezne felvételre, akkor is akadnának azonnal elvégzendő feladatok. Kevesebb lesz tehát a túlórák száma ha teljesen befejeződik a rekonstrukció, de sem gépesítéssel, se új emberek felvételével nem helyettesíthető teljesen. Az okfejtés ne tévesz- szen meg senkit A gazdasági vezető (ez a hivatalos titulusa, beosztása) szerint is sok a túlóra most az MGM diósdi gyárában. Ezért több üzemben próbálkoztak új teljesítménybérezési formát bevezetni, más esetben inkább célprémiumot tűztek ki egy-egy munka gyors elvégzése érdekében. Hogy miért? — Mindenekelőtt azért, mert magától értetődik, hogy aki nyolc órát becsületesen dolgozott, az már fáradt, nem teljes értékű munkás. Köny- nyebben vét hibát, nagyobb a balesetveszély. Aki pedig egyébként is gyengébb teljesítményre képes, nem elég jó szakember, azt túlórára sem szívesen marasztaljuk. Még egy érdekes tapasztalat. Felméréseink bizonysága szerint a túlórát vállalók túlnyomó többsége harminc év alatti, vagy ötven feletti. Nyilván azért, mert a fiataloknak nagyon kell a pénz a lakásra, bútorra, az idősebbek már a nyugdíjra gondolnak, s gyerekeiket, unokáikat segítik. Drága a hét vége Szeretnek-e az emberek túlórázni? A kérdésre a válasz minden poszton nemleges. A gazdasági vezetőket például ugyancsak megszorongatták a sok túlóra miatt, a szakszervezeti bizalmiak. Minden ékesszólásukra szükség volt, hogy megmagyarázzák : a rendkívüli helyzet, az elhúzódó rekonstrukció rendkívüli helytállást követel. De ezt bizonyítja a bevezetőben idézett példa. Ja- kuba Jánosnak, a tmk-lakato- sok csoportvezetőjének sok gondot okoz a túlóra megszervezése. Nem kell az embereknek á pénz? Lukács György lakatos csoportvezető és Göncz János lakatos előttem számította ki: egy-egy „túlórás” hónapban 800—1000 forinttal is több kerül a borítékba. Sőt még többel is, hiszen juiaiomosz- táskor azt is figyelembe veszik, hogy ki hajlandó feláldozni a szabad idejét. Es mégsem éri meg. Lukács György szerint, már csak azért sem, mert egy szombaton, vagy vasárnap — általában ilyenkor vannak a túlórák —, ha valamilyen fusimunkat vállal, két nap alatt megkeresi azt a pénzt, amit itt egy hónap alatt, kap a fizetésen felül. De azért sem nagy bolt a túlórázás, mert nagyon jól tudják, hogy ilyen módon az egyik zsebükből kiveszik, s a másikba beteszik a pénzt. Ha elfutnak a bérek, lassabban emelkednek a fizetések, kevesebb a nyereség. Pia mégis emget tesznek a felszólításnak, annak az az oka, hogy a túlóra ilyen esetben becsület dolga is. Megerősíti ezt a művezető is. Túlórázni csak a jó szakembert érátemes hívni, a linkeknek, ügy ellenesnek nem szólnak. Velük több a kár, mint a haszon. És bizony számon tartják, hogy ki tart az üzemmel jóban-rossz- ban. Hasznos megoldások Kevesebb lesz-e a túlóra az MGM diósdi gyárában? Igazgató, főmérnök, gyáregységvezető, művezető és a munkás is ezt szeretné. De mit tesznek érte? Szó esett máir a teljesítménybérezés különböző formáiról. Egyikkel-másikkal már próbálkoztak. Volt, ahol bevált az új kezdeményezés, máshol kudarcba fulladt. Ezt szolgálja közvetlenül vagy közvetve az idei szervezési intézkedési terv több pontja is. Különböző újításokkal, műszaki és szervezési intézkedésekkel 28 ezer 400 órát takarítanak meg, azaz ennyivel kevesebb idő alatt készület, nagyjából ugyanany- nyi gördülőcsapágy, mint tavaly. Ez a 28 ezer 400 óra o tavalyi túlórakeretnek körülbelül a fele. Ha maradéktalanul megvalósulnak az elképzelések, majdnem ennyivel kevesebb műszak utáni munkára lesz szükség. S ez még csak a kezdet. Ha elkészül a rekonstrukció, nem az ezzel kapcsolatos gondok kötik le majd, a műszaki szakemberek idejének nagy részét, hanem még több hasznos megoldás segítheti, hogy egyre kevesebb legyen az elátkozott túlóra. Csulák András Virágzó mezőgazdaság magasabb színvonalon Megyeszerte megtárgyalták az MSZMP Központi Bizottsága INI agy felelősséggel és tettrekészség- gel vett részt Pest megye mezőgazdasági jellegű pártszervezeteinek tagsága a párt Központi Bizottsága idén március 15-én hozott határozata végrehajtásának első aktusaiban az elmúlt hetek folyamán. Ez a határozat — mint ismeretes — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetével, agrárpolitikánk megvalósításának tapasztalataival foglalkozik és kijelöli a továbbfejlesztés feladatait. Így jelentékenyen érinti megyénket, amelyben a pártszervezeteknek mintegy húsz százaléka mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági jellegű. Mindezek — az MSZMP Pest megyei Bizottságának határozata alapján — behatóan megvitatták a rájuk háruló teendőket. Mindenekelőtt együttes párt- és gazdasági vezetői üléseken értékelték a mezőgazdasági üzem, Intézmény helyzetét, megjelölve saját helyi feladataikat, a cselekvési programokat igazítva a központi iránymutatáshoz. Ezt követték a megye valamennyi mezőgazdasági üzemében a pártalapszervezeték taggyűlései. A határozat értelmezése és a helyi elemzés állt mindenütt a beszámolók előterében, egyben megfogalmazva a továbblépés útját a gazdasági vezetés, a kommunisták, a tömegszervezetek számára. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy a párttagság 82 százaléka vett részt a taggyűléseken, a vitákban pedig a megjelentek 22 százaléka mondta el a véleményét. Teljes egyetértéssel és kedvezően fogadták mindenütt a Központi Bizottság határozatát. Sokfelé kifejtették, hogy a mező- gazdaság . eddigi eredményei és a nagyüzemi termelés kialakulása, fejlődése, valamint a további igények indokolják az összehangolt intenzív és hatékony fejlesztést. A határozat — hangsúlyozták — hosszútávú programot ad az érintett egységeknek, a feladatok világosak és érthetők. Az is kifejezésre jutott, hogy a végrehajtás érdekében nagyobb gondot kell fordítani a lehetőségeket jobban kihasználó, tervszerűbb, hatékonyabb és szervezettebb munkára. A párttagság feladata éppen abban van, hogy ennek érdekében mozgósítsa a dolgozó kollektívákat vitákban kritikai hang és őszinteség mutatkozott. Ennek szellemében vetették fel a munkával összefüggő problémákat és javaslatokat tettek, felhívták a figyelmet a jobb üzem- és munkaszervezésre, a takarékos gazdálkodásra. A dabasi járásban például azt szorgalmazták, hogy folyamatossá és hatékonyabbá kell tenni az irányító szakemberek képzését, továbbképzését és javítani a vezetés színvonalát. A Monori Állami Gazdaságban a tudatos munkaerő-gazdálkodás, az ösztönzőbb bérezés és a dolgozók tudatformálásának fontosságát sürgették. A Váci Tejüzemben és a pomázi Munkatherá- piás Intézet taggyűlésén a munka- és technológiai fegyelem megszilárdítására és a minőségi munka fokozására hívták fel a figyelmet. A nagykáiai járás termelőszövetkezeteinek párttagsága a piaci háttér megteremtésére, az értékesítési, a felvásárlási gondok csökkentésére, a felvásárlás jobb koordinálására és a szakszerűbb tárolás megoldására foglalt állást. A bugyi Tessedik Tsz és a gyá- li Szabadság Tsz — a két vezetőség együttes ülésén — az intenzíú takarmánytermelés, a korszerűbb rét- és legelőgazdálkodás, valamint az öntözés alá vont területek növelésére hozott határozatot. A ceglédi járásban a talajadottságoknak megfelelően előtérbe került a zöldség- és gyümölcstermelés bővítésének megvizsgálása, valamint a hozamok növelése. A gödöllői Agrártudományi Egyetem és tangazdasága fontosnak jelölte meg, hogy a tudományos kísérletek eredményeit gyorsabban, ütemszerűbben használják fel a termelésben. A tapasztalatok birtokában járt el a megyei pártbizottság, amikor a Központi Bizottság határozatát először együttes vezetőségi ülésen vitatta meg a gazdasági és pártvezetőkkel, majd pedig a májusi taggyűléseken a kommunisták határozták meg legfontosabb tennivalóikat ak eredményes végrehajtás érdekében. Fő feladatként az alaptevékenység ágazatainak az - átlagosnál gyorsabb ütemű fejlesztését határozták meg a megye mező- gazdasági üzemei. Egyrészt a termelőkapacitások további bővítése, másrészt a termelés színvonalának növelése útján a termelési körzeteken belüli szorosabb kooperáció megvalósításával. Az alaptevékenység ágazataiban — növény- és állattenyésztés — elért eredmények lehetővé teszik, hogy a megye gazdaságai nagyobb mértékben járuljanak hozzá a belső fogyasztás színvonalának emeléséhez és az export árualapok növeléséhez. így például a budai járás mezőgazdasági termelőadottságainak kihasználásával nagy gondot fordít a táj jellegének megfelelő csonthéjas gyümölcskultúrák rekonstrukciójára, az új termőfelületek optimális méretű kialakítására. A járás mezőgazdasági üzemei az állat- tenyésztésen belül a tejtermelés, a sertés- és a baromfihús-termelés nagyobb arányú és hosszabb távú fejlesztését jelölték meg kiemelt feladatként. Mindezek teljesen összhangban vannak Pest megye V. ötéves tervi célkitűzéseivel és megvalósításukat szolgálják. Eredményesnek minősíthető az a törekvés a megyében, hogy a helyileg kidolgozott és elmárcius 15-i határozatát fogadott feladattervekben az általános tennivalók mellett konkrétan megfogalmazták _ a hosszabb és rövidebb időszakra vonatkozó célkitűzéseket. Különösen jó, hogy a Központi Bizottság határozatának ismertetése mellett nagy hangsúlyt helyeztek a taggyűléseken a helyi eredmények értékelésére és a még meglevő tartalékokrvak az elemzésére, melyek feltárásával különösen a termelés hatékonysága növelhető. A párttaggyűléseken elfogadott fel- adatervek a termelést alapvetően befolyásoló ágazatokra koncentrálták a tenniv,siókat, figyelembe véve az eddigi eredményeket és további lehetőségeket. Több helyen pontosan megjelölték a kooperációs célokat. A Herceghalmi Állami Gazdaság, a toki és a pátyi tsz-ek az élelmiszerfeldolgozásban: a VI. ötéves terv időszaka alatt közösen mintegy 40 ezer sertés feldolgozására alkalmas vágóhíd kialakítását tervezik. A Törökbálinti Állami Gazdaság, a Sasad Tsz, a pátyi tsz 800 hektár területű csonthéjas gyümölcsöst létesít a termelési rendszer keretén beiül. Szinte valamennyi mezőgazdasági termelőszövetkezet taggyűlésén meghatározták a teendőket a termőföld jobb kihasználására, a háztáji gazdálkodás támogatására és fejlesztésének segítésére. Figyelemre méltó számos elhatározás a váci járás mezőgazdasági üzemeiben. A járási pártbizottság útmutatása alapján mindenekelőtt tovább folytatják a mezőgazdaság iparosítását, műszaki fejlesztését és kemizálását. Gyorsítani kívánják a tipizált komplett épületele, épületrendszerek és technológiák gyártását, forgalmazását, helyszíni szerelését ellátó vállalatok, gazdasági társulások létrehozását. Ebben élenjáró szerepet tölt be a fóti termelőszövetkezet. A járás sajátosságának megfelelően elsősorban az állattenyésztés, a bogyós-, valamint a csonthéjas gyümölcsök termesztése és az erdőgazdálkodás fejlesztése munkájuk alapja. Igen intenzíven foglalkoznak a juhtenyésztés fejlesztésével a járásban. Az anyajuh-állományt 1978-ban 25—30 százalékkal növelik és ezzel 1980-ig megteremtik a tízezres juhállományt. A vámosmikolai termelő- szövetkezet taggyűlésén mindenekelőtt a gépesítés fejlesztését határozták el, mivel nem alakultak ki a technikai sorok, ezért a jövő gépi beruházásainál erre kell megkülönböztetett figyelmet fordítaniuk. A szobi gyümölcs- feldolgozó üzem taggyűlésén a technológiai folyamat tökéletesítésére, a minőség javítására fogadtak el intézkedési tervet. A berne- cebaráti termelőszövetkezet a bogyósgyü- mölcs-termesztési rendszer működésének további kibontakoztatására fordítja a fő figvel- met, mindenekelőtt a betakarítás gépesítésének kifejlesztésére. korszerű, termelőkapacitások létrehozása, a meglevő régi kapacitások hosszabb távú kihasználása, valamint a technológiai és munkafegyelem megszilárdítása állt a viták középpontjában a monori járás mezőgazdasági üzemei pártalapszervezeteinek taggyűlésein Az integráció további fokozásával 25 százalékos növekedést kívánnak elérni a háztáji gazdálkodás termelő tevékenységében. Több taggyűlésen fogalmazták meg, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképzés színvonala elmarad az igényektől. Termelőszövetkezeteikben ezért szorgalmazzák o kihelyezett szakmunkásképző tanfolyamok szervezését. A pilisi Aranykalás- Termelőszövetkezetben a zöldségtermelési rendszer továbbfejlesztése mellett káposztatermelési rendszert kívánnak létrehozni. A vecsési Ferihegy Tsz-ben még az idén megkezdik 1200 vagonos zöldségfeldolgozó és hűtőtároló építését. A gombai Fáy András Tsz- ben a kukorica vetésterületét 20 százalékka' növelik, és elérik a hektáronkénti 52 mázsá- átlagtermést. Szinte valamennyi mezőgazdasá gi termelőszövetkezet megfelelő intézkedése két határozott el a dolgozók szociális és mun kakörülményeinek javítására. • • Cösszességében a Központi Bízott ság márciusi, a mezőgazdasági termelés fej lesztésére hozott határozatát, helyi alkal mazását, megfelelően készítették elő < megye mezőgazdasági üzemeinek pártalap szervezetei. Aktívan vettek részt az egységes szemlélet kialakításában, a termeié si körzeteken belüli kooperációk szorgal mazásában, a térségben működő állami é szövetkezeti vállalatok, mezőgazdasági jellegi intézmények kapcsolatának erősítésében, a fejlesztések szükségességének megértetésében Széles körű ^politikai munkával biztosították hogy a mezőgazdaság területén dolgozó párt tagok a célkitűzéseket széles körben megismerjék és magukévá tegyék. A vélemények, javaslatok, az elfogadott helyileg kezdeményezett intézkedési tervek azt bizonyítják, hogy a párt Központi bizottságának határozata igen kedvező fogadtatásra talált és a végrehajtásra irányuló munka eredményesen kezdődött meg a megye mező- gazdasági üzemeiben. A pártszervezetek és a gazdasági vezetés együttes feladata, hogy a napi munkában ugyanilyen következetességgel ellenőrizze a határozat érvényre jutását. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára I
