Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-15 / 139. szám

1978. JÜNIUS 15.. CSÜTÖRTÖK viliin) Együtt kutatva a megoldást Az év első öt hónapjában egyharmadával több külföldi vendég érkezett hazánkba, mint a múlt év azonos időszakában — jelentette be dr. Sághy Vil­mos, belkereskedelmi miniszter szerdán Tihanyban, az idegen- forgalmi újságírók előtt elhang­zott tájékoztatójában. Hazánk idegenforgalma foko­zatosan növekszik. Az idén már eddig hatvan százalékkal több osztrák turista lépte át a ma­gyar határt, mint tavaly az év azonos időszakában. Nagyará­nyú a hazai turizmus fejlődése is. A miniszter a továbbiakban hangzotatta, a növekvő érdek­lődés sürgeti a magyar ven­déglátószerveket, hogy mielőbb fel kell készülni a fokozottabb igények kielégítésére. Az or­szágban jelenleg — szállodá­ban, kempingben, fizetőven­déglátószolgálati szobában — egyidejűleg körülbelül 170 ezer vendéget tudnak elhelyezni. A nyári szezonban azonban az igények ezt is meghaladják. Mivel szállodaépítési lehetősé­geink nincsenek arányban az idegenforgalom növekedésével, fokozottan kell törekednünk a fizetővendéglátó szolgálat fej­lesztésére. A szállodahiány eny­hítésére kívánjuk igénybe ven­ni a nyári szezonban az iskolai kollégiumok 40 000 helyét is. A jövőben több lehetőséget 'kívánnak adni ahhoz, hogy magánszemélyek —elsősor­ban a fizetővendéglátó szolgá­lat révén — részt vegyenek az idegenforgalom növekvő igé­nyeinek kielégítésében. A leg­közelebbi tervekről szólva hoz­záfűzte a miniszter, hogy fej­lesztik az üdülövidékek infra­struktúráját, a nagy forgalmú határátkelő helyeket és az ed­digieknél jobban hasznosítják gyógyfürdőinket. A nyolcva­nas évek elején elsősorban Bu­dapesten, a Balatonon és Nyu- gat-Magyarországon fejlesztik a vendégfogadó helyeket. CSIZMA AZ ASZTALON? Miirtaudvar, sertésklub Veresegyházi példa háztáji-technológiára Hogyan kerülhetnek a mű­velődési ház udvarára a mala­cok? — kérdezte enyhe rosz- szalással s némi szemöldök­ráncolás kíséretében a népi szólást aktualizálva valaki a minap, amikor a veresegyházi gazdák a Váci Mihály műve­lődési központban tartották meg kétnapos sertéstartási módszertani bemutatójukat A helybéli Vörös Csillag szak- szövetkezet és a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség szakvezetői azonban úgy vél­ték: a kultúra házatája, pon­tosabban annak portája alkal­mas arra, hogy a kistenyésztők bemutathassák egymásnak is, az érdeklődő közönségnek is mindazt' ami a háztáji sertés- tenyésztésbéh'űj’.'koi^zérű,'kö­vetésre érdemes. A tíz legjobb Deák János kistenyésztő ud­vara már néhány éve úgyne­vezett mintaudvar, ahol az ISV battériás malacnevelői, higiénikus elletői segítik az észt-lapály és a Pest megyé­ben előállított hibrid, a Hun- gáhib sertések tartását, te­nyésztését. Dr. Mohai Imre ál­latorvos lelkes kezdeménye­zésére alakult meg a veresegy­házi, sertésekkel foglalkozó kistenyésztők csoportja, ame­lyet klubnak neveznek a hely­béliek, s mint az immár kiál­lítássá, kétnapos szakmai programmá bővített hajdan­volt mintaudvar bizonyítja, nem is ok nélkül. Bemutató­juk célja volt a háztájiban al­kalmazható és a községben immár eredményesen termelő korszerű tartási módszerek­nek, valamint a hagyományos épületek, technológiák moder­nizálásának lehetőségét meg­ismertetni az érdeklődőkkel. A tíz legjobb tenyésztési-híz- lalási eredményt elérő gazda mutatta be ez alkalommal a jó húsformákat, magas alom­számot ígérő sertésfa itákat, modem tartási módszereket. A sertés-klub kiállítása több mint száz érdeklődőt vonzott, kedvet csinálva a környékbe­li kistenyésztőknek a hizlalás­hoz, malacneveléshez. Egy vásárlással Dr. Hadházy József a Pest megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség igazgatója a szakmai fórumon, az előadások végez­tével a sertéstartási módszer­tani bemutatóról így véleke­dett: — A szakszövetkezet integ­rátori — magyarán összehan­goló — szerepe nélkül a kis­termelők eredményei elképzel­hetetlenek lennének, az ered­ményes együttműködés azon­ban ezzel és most megyeszerte égydül állót, újat hozott. Nem ritkán hangzik el napjainkban a lehangoló vélemény: csökke­nőben a tenyésztői kedv. Ve­resegyház erre a legjobb el­lenpélda! Jó érzékkel regiszt­rálják itt a gazdák is, a szak­vezetés is, hogy előnyösebb a kocasüldőt egyszer megvásá­rolni, s élve a mesterséges ter­mékenyítés lehetőségével, nemcsak tartani a jószágot, hanem tenyészteni is. A felvá­sárlási árak változatlanul ked­vezőek, s bár Pest megyében sehol sem csokiként ezidén a kistermelők sertéseinek száma — sőt az alomszám meghalad­ja a tavalyit —, nem annyira kedvcsinálónak, mint inkább kedv-szinten tartónak volt hasznos a veresegyházi mód­szertani bemutató. Tudományok cseréje Így lehet igaz, hogy nem csizma az asztalon, ha a mű­velődési központ udvara he­lyet ad néhány napra az ag­rártudományok háztájiban hasznosítható tapasztalatai­nak, a battériáknak kutricák- nak, önitatóknak a modem háztáji állattenyésztés eszkö­zeinek sőt alanyainak is ah­hoz, hogy megtekintsék azokat az érdeklődő gazdák, kiste­nyésztők. Be. I. Aktívaülés Vácott a cigány lakosság helyzetéről A munka tette emberré az embert, s a szocialista munka teszi szocialista emberré a ma felnövekvő generációkat, köz­tük a cigányokat — mondta vitaindító előadásában tegnap délután a váci Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola nagytermében tartott, a ci­gányság helyzetével foglalkozó aktívaülésen Baráth Endre, a Pest megyei pártbizottság osz­tályvezetője. Egy hónap leforgása alatt a harmadik ilyen aktívaülést tartják a megyében, ezúttal Vác városából és a járásból, Gödöllőről és a járásból, vala­mint Dunakesziről hívták meg a párt- állami társadalmi, tömegszervezeti és munkahelyi vezetőket, továbbá a cigány la­kosságnak a közéletben legak­tívabb képviselőit; összesen mintegy kétszáz embert. Papp József, a váci városi pártbizottság első titkára, az ülés elnöke köszöntötte a meg­jelenteket, akik között ott volt Herczeg Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának alosz­tályvezetője is. Először a meggyőzés Baráth Endre a továbbiak­ban ismertette azokat a felada­tokat, amelyeket a Pest me­gyei pártbizottság decemberi ülésén határoztak meg. A ci­gányság beilleszkedésének üte­mét meg kell gyorsítani, en­nek érdekében össze kell fog­niuk a megye párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeti, valamint munkahelyi vezetői­nek, bevonva a munkába a ci­gányság legaktívabb tagjait is. Illúziókat ma már senki sem táplál, számolni kell az­zal, hogy a gyorsított ütem el­lenére is viszonylag lassú hala­dást lehet csak elérni. Azokkal kell majd a legtöbbet foglal­kozni — számuk mintegy há­romezerre tehető a megyében —, akik egyelőre semmiféle munkát nem akarnak vállalni. Társadalmunk semmiképpen nem tűrheti el — hangsúlyoz­ta az előadó —, hogy emberek ezrei munka nélkül éljenek, s ha egy idő után bebizonyoso­dik, hogy a meggyőző szó nem használ, államunknak admi­nisztratív eszközökhöz kell nyúlnia munkába állításuk ér­dekében. A nők foglalkoztatását, ahol csak lehet, a lakóhelyen kell megoldani, s a helyi vezetők­nek gondoskodniuk kell a gyerekek óvodába járatásáról, még akkor is, ha ez helyenként feszültséget okoz, s a cigány gyerekeket be kell vonni a napközis és tanulószobai fog­lalkozásokba, hogy kikerülje­nek a többnyire ingerszegény családi környezetből. A műszergyár példája A vitaindító előadás után öt korreferátumot hallgattak meg a tanácskozás résztvevői. Elsőnek Fehér Béla, a gödöllői járási pártbizottság első titkára adott képet a járási cigány la­kosság életkörülményeiről. A járás húsz településén élnek cigányok, arányuk az összla­kossághoz viszonyítva 3,2 szá­zalék. A nem cigány lakosság ellenállását a vándorcigányok magatartása váltja ki. De a többséget nem ők képviselik, Telepítésre készülnek A termelőszövet­kezetekben mind több a jól képzett fiatal szakember. E korosztályhoz tartozik Tóth Fe­renc, a dánszent- miklósi Micsurin Tsz gyümölcster­mesztési ágazat­vezető helyettese, kertészmérnök. A konténeres szapo­rító anyag nyári telepítéséhez for­gatják most a ta­lajt. A képen Tóth Ferenc. Föld­várszki János crc- génkezelőt irá­nyítja. hiszen a járás cigány lakossá­gának 56 százalékát beilleszke­dettnek tekintik, lakáskörül­ményeik megfelelőek, állandó munkát vállalnak, sőt sokan közülük társadalmi munkát is. A beilleszkedett családokban kevesebb gyermek születik. . A járás 1787 munkaképes cigány lakosából 1394 vállalt állandó munkát, 188-an alkal­mi munkát, s 254-en nem dol­goznak. A munkaképesek zöme nem rendelkezik általános is­kolai végzetséggel sem, így többnyire segédmunkát dol­goznak; termelőszövetkezetek­ben kevesen, de akik ott kap­tak munkát, azok megtalálták a helyüket. Azok, akik jó mun­kahelyet találtak, rendszerint beviszik a még nem dolgozó társaikat is, ezért érdemes a vállalatoknak, gazdaságoknak törődni velük. Erre jó példát mutat az ikladi Ipari Műszer­gyár. Jól egészítette ki a járási helyzetképet korreferátumában Vilmos György, a HNF gödöllői városi bizottságának titkára, aki elmondta, hogy Gödöllőn ma már negyven cigány gye­rek jár óvodába, az iskolások 32 százaléka részt vesz a nap­közis foglalkozásokon. Javas­latával támogatta az előadót: erélyesebben kell fellépni a munkakerülőkkel szemben. Van munkaalkalom A váci járási cigányok hely­zetéről Krima János, a járási hivatal elnöke számolt be. Itt nyolc településen 263 család­ban 1360 cigány él. Nagy ré­szük, 229 család, már rende­zett körülmények között, s ez nagy eredmény, ha tekintetbe vesszük, hogy tíz év alatt megháromszorozódott a járás cigány lakosainak a száma. A járásban attól tartanak, hogy ha ilyen ütemben folytatódik tovább a betelepülésük, nem tudnak lépést tartani a fel­adatokkal. Mert van még fel­adat; hiszen 31 család él tele­pen, közülük 18 putrikban; je­lenleg úgy látják, hogy hat­hét éven belül fel tudják szá­molni a telepeket. Ez annál inkább sürgős, mert elsősor­ban innen kerülnek ki azok, akik még nem dolgoznak, 160-an vannak. De a letelepíté­sük nehéz, mert sok helyen nem tudnak telket adni a ta­nácsok, s a más községbe való átirányítást nem fogadják szí­vesen a községi vezetők sem. Vác városa viszonylag köny- nyebb helyzetben van — mondta korreferátumában dr. Monori Balázs, a váci városi tanács vb-titkára. Hetven csa­ládban körülbelül 300 cigány él itt, az elmúlt tíz évben szá­muk háromszorosára nőtt. Nagy előny, hogy telep már nincs a városban, de ezt nem volt könnyű elérni, márcsak azért sem, mert a bérlakásba költöztetetteket nem szívesen fogadják a szomszédok. A leg­nagyobb gondjuk, hogy közü­lük még mindig nem dolgoz­nak elegen, pedig legalább öt száz munkavállalónak kínál nak a városban viszonylag jól fizetett munkát Megoldást keresnek Dunakeszi városában tizenöt éve egy cigány család élt, ma 46, ennek ellenére a városi la­kossághoz viszonyított szá műk alacsony, nem éri el az egy százalékot — mondta dr. Janicsár Sándor, a városi tanács vb-titkára. — Cigány­telep nincs, s hogy ne is le­gyen, arra ügyéinek. A mun­kavállalásukat illetően legna­gyobb gondja a tanácsnak, hogy huszonnégy család fog­lalkozik háztartási faeszközök gyártásával, de termékeiket egyre kevésbé tudják legálisan forgalomba hozni. Az ország egész területén árulnak, özö­nével érkeznek ellenük a sza­bálysértési feljelentések azért, mert közterületeken, engedély nélkül árusítanak. A tanács keresi annak a módját, ho gyan lehetne legalizálni a hasznos munkát végző cigá­nyok termékeinek forgalomba hozatalát. Az előadást és a korreferá­tumokat néhány hozzászóló hasznos adalékokkal egészítet te ki. Hatos Erzsébet A gyors gyógyulás Népgcazdosági érdek is Traumatolágusok nemzetközi kongresszusa Budapesten A balesetet szenvedettek 40 százaléka kézsérülésekkel ke­rül kórházba, többségükben munkaerejük teljében lévő fiatalok, munkaképes korosz­tálybeliek. Az egyén, és az or­szág, a népgazdaság szempont­jából sem közömbös, hogy -a legmodernebb kezelési elvek szerint gyógyítják-e őket. E sérültek gyógyításával kap­csolatos kérdésekkel foglalko­zik többek között a Magyar Traumatológus Társaság szer­dán megkezdődött nemzetközi kongresszusa. A Kereskedelmi Kamara székházában megnyílt négy­napos tanácskozáson — ame­lyet a hazai sebész társada­lom tudományos szervezete a svájci, az osztrák és NSZK- beli szakembereket tömörítő Német Kézsebészeti Társaság­gal közösen rendezett —, a résztvevők több mint 200 elő­adás keretében cserélik ki tapasztalataikat Külön szekcióban vitatják meg a baleseti sebészet fon­tos ágának, a csonttörésnek belső, fémrögzítéses műtéti ke-, zelésének lehetőségeit. Ha­zánkban a balesetek követ­keztében — évente négy és fél ezer ember kerül kórház­ba csonttöréssel, s eltört kar­ját, lábát eddig az esetek többségében gipszbe rakták. E hagyományos kezelési mód mellett azonban egyre 'gyak­rabban rögzítik a törött cson­tokat operáció útján belsőleg, fémanyagokkal. Ez az eljárás csaknem 40 százalékkal csök­kenti a gyógykezelés idejét: így a betegnek nem kell hó­napokon át viselnie a nehéz gipszkötést, izmai nem sorvad­nak el, és ízületei nem káro­sodnak a kényszerű „pihenő alatt- A módszer azonban — az esetleges szövődmények miatt — különleges szakmai felkészültséget és megfelelően felszerelt műtőket igényel. Népgazdaságunk, versenyképességünk (2.) ■ Ne többet, hanem jobbat A CSEREARÁNY-VÁLTO­ZÁS a tőkés piacokon robba­násszerűen ment végbe, a KGST keretében viszont kés­leltetve, kilengések nélkül, év­ről évre fokozatosan érvényesí­tik az új nemzetközi árará­nyokat. A szocialista gazdasá­gi szervezet tagállamai 1975- től minden évben az előző öt esztendő tőkés világpiac árai­nak átlagát tekintik alapnak, így az áremelkedések hatása teljes egészében 1979-től érvé­nyesül majd egymásközti el­számolásaikban. Jövőre tehát lényegében ki­egyenlítődnek a rubel és dol­lár árak, de még ekkor is sokkal előnyösebb lesz szá­munkra a szovjet import. A hosszú távra biztonságos ellá­tás, a rendkívül gazdaságos, egyedülálló sorozatnagyságú export és a hosszú távú szovjet hitellehetőség teszi ezt előnyös­sé. Tömegénél fogva azért e cse­rearányromlás veszteségei sem lebecsülendőek. A magyar külkereskedelem cserearányai a dollárelszámo­lású forgalomban 20 százalék­kal, a rubelelszámolásúban 16 százalékkal rosszabbodtak 1970 és 1977 között. Vagyis ugyanazért az importért jelen­leg 20, illetve 16 százalékkal több magyar áruval kellene fizetnünk. (A magyar munka ilyen mértékű világpiaci le­értékelődésének gazdasági ha­tása a termelékenység, a haté­konyság jelentős visszaesésé­vel azonos súlyú. Mivel nem tudtuk és még ma sem tudjuk e veszteségeket pótolni, így kénytelenek vagyunk külföldi hiteleket igénybevenni. (Ennél nagyobb arányú cserearány­romlás csak Olaszországot, Japánt, Spanyolországot, Gö­rögországot, illetve több fej­lődő országot (pl. Indiát, Dél- Koreát, Sri Lankát, Ugandát, Zambiát) sújtotta. A KÜLGAZDASÁGI vesz­teségek kiegyenlítésének elvi­leg két változata kínálkozik. Az egyik: ugyanannyi, de drá­gább importért több áruval lehet fizetni; A másik: fokoz­ni lehet a termelés hatékony­ságát, növelni az értékesebb (a világpiac által felértékelt vagy legalább nem leértékelt) termékek arányát, a nem jö­vedelmező, vagy ráfizetéses áruk rovására. jVfinden állam arra törekszik, hogy a fejlődés az egyensúlyteremtés forrásá­vá ne a több, hanem a jobb, az ésszerűbb, a takarékosabb munka váljék. Gyakorlatilag mégis a két módszer kombi­nált, párhuzamos alkalmazása elkerülhetetlen. Az a cél. hogy hosszú távon növekedjék és túlsúlyba kerüljön a termelés hatékonyságának növelése. Az árrobbanás okozta több­letkiadásokat mi sem a kivi­tel mechanikus mennyiségi növelésével, hanem a jövedel­mezőbb exporttal kívántuk kiegyenlíteni. Már csak azért is. hogy csökkenjen a kivitel fajlagos nversanvag- és ener­giaszükséglete. És azért is, mert a korábbi nagy munka- erőtartalékok végérvényesen kimerültek. A jövedelmezőséget pedig kétféleképpen növelhetjük: — magasabb eladási ár el­érésével; — a fajlagos ráfordítások csökkentésével. A jövedelmezőség-növelés valamennyi tartalékának tel­jes kiaknázására van szükség. A hatékonyság fokozásának eddigi üteme ugvanis már nem elegendő a gazdasági nö­vekedés korábbi ütemének fenntartásához, társadalompo­litikai céljaink eléréséhez. Többleterőforrásokat, minde­nekelőtt a termelési szerkezet fejlesztésével hozhatunk fel­színre. Ez teszi leginkább le­hetővé a megváltozott csere­arányokhoz, az új piaci viszo­nyokhoz való rugalmas alkal­mazkodást. Itt vannak a leg­nagyobb tartalékaink, s nélkü­lük elképzelhetetlen a népgaz­daság egyensúlyi állapotának helyreállítása. A TERMELÉSI SZERKE­ZET fejlesztése a hazai adott­ságok jobb hasznosítását a nemzetközi munkamegosztás­ban rejlő lehetőségek fokozott kiaknázását célozzák. Arra tö­rekszünk, hogy kiviteli cik­keink, sőt a hazai szükséglet­re gyártott termékek mind szélesebb köre érje el, vagy minél jobban közelítse meg a nemzetközileg versenyképes színvonalat. Azokat az árukat, viszont, amelyeket a világon másutt számottevően jobban, illetve olcsóbban termelnek mint nálunk, importáljuk. El­sősorban a szocialista munka- megosztás előnyeivel élünk. Nemcsak azért, mert minden­féle hátrányos megkülönböz­tetéstől, protekcionista korlá­toktól mentesek, hanem még inkább azért, mert tervsze- rűek, biztonságosak, hosszú távra szólnak. Így hosszú tá­von a szocialista integráció válik a termelési szerkezet fejlesztésének, a evártás kon­centrációiának szilárd alapjává. Napjainkban pedig a szocia­lista importlehetőségek feltá­rásával arányosan csökkent­hetjük a nem gazdaságos ter­melést. Kovács József ■ l I Növekszik az idegenforgalom Dr. Sághy Vilmos miniszter tájékoztatója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents