Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-15 / 139. szám
4 »78. JŰNITJS 15., CSÜTÖRTÖK FELNŐTTOKTATÁS PEST MEGYÉBEN Munkapad és iskolapad Ha nem tudsz tanulni a munkától, holnap nem fogsz tudni dolgozni a tudatlanságtól — hangoztatják a felnőttoktatás j szakemberei. S nem ok nélkül: csak megalapozott szaktudással, korszerű általános műveltséggel felvértezett emberek munkája soráh fejlődhet tovább népgazdaságunk, életszínvonalunk ... Kihagyott évek Alig néhány napja annak, hogy a Pest megyei tanács közoktatási és ifjúságpolitikai bizottsága a felnőttoktatás helyzetéről tárgyalt. Sokakat érint a téma, hiszen Pest megye lakóivalc csaknem a felénem végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát. A tankötelezettségi törvény teljesítése sem maradéktalan: évente az általános iskolások 9 százaléka nem fejezi be alsófokú tanulmányait, s ezért újratermelődik az alap- műveltséggel még nem rendelkezők rétege. Évente 1000— 1200 fiatalról van szó ... Igaz, a hetvenes évek elejétől több mint 23 és fél e^ren pótolták munka melletti tanulással a kihagyott osztályokat, s szereztek nyolcadikos bizonyítványt. Az sem érdektelen, hogy nyolc esztendeje még csak 1200-an, a most zárult tanévben pedig már négy és fél ezren fejezték be az általános iskolát. Változott a munkahelyi vezetők szemlélete is: az üzemek nemcsak szorgalmazzák dolgozóik tanulását, hanem sokhelyütt hozzájárulnak az oktatás költségeihez, s a kihelyezett osztályoknak, tantermet, szemléltető eszközölhet adnak. Mint például a PEVDI-nél, a Nagy- kátai Telefongyárban, az M— 3-as út építésénél, vagy a Ganz Műszerművek Gödöllői Árammérőgyárában. A leghiányosabban felkészültek alapismereti tanfolyamain az idén 343 dolgozó vett részt. Kísérleteket tettek a pedagógusok arra is, Hogy az általános iskolai tanulmányaikat be nem fejezett nőket iskolába Írassák.. Több helyen — ahol a gyesen levő kismamák szabad idejéhez igazodtak —, sikerrel. Természetesen van még akadály, mert a családtagok nem szívesen vállalják át az édesanyától a kisgyermek gondozását, s a házimunkát. Ne csak röviden Sajátos jelenség: a munka mellett általános iskalát végzők túlnyomó többsége a legrövidebb — 160 órás — oktatást választja. Indokolt ez akiknek képzettségi és nevelt- | sági szintje elegendő aiapot ad | ahhoz, hogy ilyen rövid idő I alatt is elsajátítsák egy-egy osztály tananyagát. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy egyre több a húsz esztendőnél fiatalabb dolgozódiák (19ö5-ben 21 százalék, tavaly már 42 százalék). Ezzel együtt jár, hogy a dolgozók iskoláiban egyrp na_ gyobb szüiiség van az oktatás mellett a sokoldalú nevelésre is. Az üzemek is ezt a rövid formát kedvelik, mert úgy vélik, így kevesebb a termeléskiesés. Az eredmény? Lemorzsolódás, bukdácsolás, s enyhe jelzővel élve: a kétes értékű bizonyítvány. Pedig ha ugyanaz a dolgozó évi 320 órát fordítana. hiányzó ismereteinek pótlására, valóban alap lenne szamára az alapműveltség ... Pest megye egyetlen önálló Dolgozók Iskolája, a váci, még a többi településen az általános iskolák tagozatai oktatnak. Éppen ezért hozták létre Vácott a Madách Imre Művelődési Központban a felnőttoktatási stúdiót, melynek feladata, hogy módszertani segítséget adjon. E stúdió léte jelez egy fontos követelményt: a közművelődés felé fordulásét. Mert a pedagógia célja, hogy az iskolai tanulmányaikat befejező felnőttdiákok önmagukat képezzék tovább... Középfok Pest megyében a nyolcadik osztályt végzőknek évente 3 és fél százaléka nem tanul tovább. Így minden esztendőben körülbelül ötezerrel nő azok száma, akik felnőtt korukban akarnak középfokú végzettséget szerezni. Megyénkben a dolgozók középiskoláiban csaknem ugyanannyian tanulnak, mint a középiskolák nappali tagozatain. A most zárult tanévben például 7200-an, s közülük 2037-en idén fejezték be a középiskolát. . Differenciált lehetőségek közül választhat, aki nem éri be az általános iskolai képzettséggel. A dolgozók gimnáziuma 19 településen, a szakmunkások szakközépiskolája 16 településen fogad növendékeket, a négyéves szakközépiskolákban, s a már meglevő érettségit kiegészítő kétéves képzést adó hasonló iskolákban megyeszerte közgazdasági, mezőgazdasági, gépipari, vegyipari gépész, textilipari, híradástechnikai és nyomdaipari szakmunkás-bizonyítványt szerezhetnek a jelentkezők. Végezetül szólnunk kell még azokról a munlcahelyi tanfolyamokról, amelyeken évente négyezren tanulnak megyénkben szakmát. Ezek célja, hogy a segédmunkásokból, betanított munkásokból szakképzett dolgozó váljék. Ma nincs olyan termelési ág, ahol ne nőne a kereslet a szakmunkások iránt. A gyors- és gépíró tanfolyamokon, vagy az egészségügyi kurzusokon főképp nők szerezhetnek szakmát, akiknek ez a képzettség éppoly hasznos, mint a gépírót, ápolónőt kereső munkahelyeknek ... ★ A jó pap holtig tanul — mondogatták régen. Ma olyan időket élünk, hogy mindenki nek, aki lépést akar tartani a tudomány, a technika, a termelés fejlődésével, holtig kell tanulnia. Az általános iskolai bizonyítvány után az érettségi, a szakmunkás-bizonyívány után a technikusi oklevél, a diploma ... Az iskolák kapui mindenki előtt nyitva állnak. V. G. P. Megoldva a sajátos tudományos feladatokat Akadémiai bizottsági székházavató Szerdán felavatták a veszprémi akadémiai bizottság új székházát. Az avató ünnepségen megjelent PoUnszKy Karoly oktatási miniszter. Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára töboek között arról a gyors- ütemű fejlődésről szóit, ame.y az elmúlt 30 évben Veszpremet a tudományos élet élvonalába emelte, s az akadémiai bizottság tevékenységét méltatta, ameiy nemcsak a központi tudományos prog~amok megvalósításának aktív részese, hanem komoly feladatokat vállalt és old meg a vidék sajátos tudományos igényeinek megfelelően is. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hangsúlyozta, hogy a veszprémi akadémiai bizottság a tudománypolitikai irányelveknek megfelelően tevékenykedik. A folklórcentrumban A Fővárosi Művelődési Házban június 7-én nyitották meg a hagyományos nyári népművészeti kiállításokat. A több hónapon át megtekinthető kiállításokon Heves megye népművészetével, ifj. Fazekas Lajos, nádudvari fekete kerámiáival és különböző népi bútorokkal ismeredhetnek meg a látogatók. A képen: Festett népi bútorok az emeleti kiállítótereinben. MIKOR MIT KÍVÁN az élet — a közművelődésnek ehhez kell igazodnia, mert csak akkor töltheti be a társadalomban elfoglalt helyét, szerepét. A technika mind erőteljesebb térhódítása magával hozta a szakműveltség növelésének szükségességét. _ A művelődési házak programjában is előtérbe került a különböző szaktanfolyamok szervezése. Technikai klubok, szakkörök alakultak, s az ismeretterjesztés is egyre inkább a szakműveltség gazdagításához nyújt segítséget. Ennek hatására megváltozott a közművelődés szerkezete: a nagytermi rendezvények helyett a kisebb művelődési közösségek tevékenysége lépett előtérbe. A VASÁRNAP FALUN, kisvárosban ma is ünnep, an- j nak minden tradicionális formaságával együtt. A meglepetés akkor éri az embert, ha vasárnap délután elmegy _ a kisvárosi-falusi művelődési házba. Jönnek a helybeliek ünnepi öltözetben, az ^ eseményhez illő komolysággal. Aztán jönnek a melegítőbe, farmerbe öltözött nevetgélő, hangoskodó . nagyvárosiak, akik a kisváros vagy a falu környéki víkendházaikban töltik a hétvégét s szombatvasárnapra levetik városias öltözetükkel együtt komolyságukat is. Nem moziba, színházba vágynak, sokkal "inkább olyan előadásra, amelyből megtudhatják, hogyan metsz- I szék gyümölcsfáikat, mit ml- ] Az élethez igazodva VÁLTOZÓ FORMÁK A KÖZMŰVELŐDÉSBEN vei permetezzenek, a Wuxal nevű lombtrágya valóban serkenti-e a növények növekedését, s létezik-e olyan gyomirtó, amely a kiskertekben feleslegessé tenné á kapát? öt-hat évvel ezelőtt mindez még elképzelhetetlennek tűnt. Ma már természetes az üdülőterületeken szinte mindenütt. S mert kis ország vagyunk, lassan üdülőterületté válik mindenütt minden feleslegessé váló földdarab. Az eredmény: kertbarátkörök százai alakulnak országszerte a művelődési házakban. SOK HAJSZÁLGYÖKÉR- REL kapcsolódik mindennapi életünkhöz a közművelődés. Ezek felderítése nélkül korszerű közművelődésről aligha beszélhetünk. Megtalálni azt, aminek köze van a mai életmódhoz, napi foglalatosságainkhoz.' Ez a feladat s nem is kevés. Bizonyos fajta technikai-technológiai szakműveltségre ma már annak is szüksége van, akinek a mindennapi munkája ezt a fajta tudást nem igényli. , Az orvost a gépkocsija alapvető műszaki ismeretek I megszerzésére serkenti. A I hobbikerttel rendelkező esztergályos a mezőgazdaság tudományával ismerkedik. A hivatalnok odahaza barkácsol, fúr-farag, hogy egyéni ízléséhez alakítsa otthonát. Az űrkutatás fejlődése a legkülönbözőbb foglalkozású emberek figyelmét kelti fel a csillagászat, a világmindenség megismerése iránt A bel- és külföldi turizmus fellendülése földrajzi, művészettörténeti ismeretek gyarapítására ösztönöz, idegen nyelvek tanulására serkent. A KÉTÉVTIZEDF.S múltra visszatekintő szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának követelménye hívta életre a brigádklubokat, a nagyobb műveltség, a több tudás megszerzéséért. Szemléleti változásra van szükség ahhoz, hogy ne abban lássák a színházba járás lényegét, hogy a színházjegy be van-e ragasztja a naplóba; ne abban lássák a könyvolvasás lényegét, hogy ellenőrzik: kivették-e a könyvet a könyvtárból; ne abban lássák a művelődés, a tanulás lényegét, hogy bizonyítványt kapnak róla — sokkal inkább abban, hogyan form, ál ja az embert, a magatartást. Gyorsan változó életünk hívta életre például a kismamaklubokat is, amelyeknek legfőbb célja, hogy a fiatalasszonyok a gyermek- gondozás három esztendeje alatt se szakadjanak el a közösségtől. Célja az is, hogy a három esztendőben gyermekük gondozása mellett gyara- píihassák tudásukat. Egyre több helyen már nemcsak programokat szerveznek- a kismamáknak, hanem arról is gondoskodnak, hogy a gyermekek se maradjanak felügyelet nélkül ez idő alatt. MINDEBBŐL KITŰNIK, hogy a műveltség ma már nemcsak azt jelenti, ki hány könyvet olvas, milyen gyakran jár moziba, színházba, kiállításokra. A műveltség fogalmába beletartozik a korszerű otthon, a család nevelése, a véleményalkotás a világ dolgairól és így tovább. A művelődés tartalmasabb életet jelent. A tartalmasabb élet pedig feltételezi a nagyobb szakmai tudás igényét, az általános műveltség állandó gyarapítását, a politikai ismeretek szüntelen gazdagítását Az így szerzett több tudás táguló látókört ad, amely minden iránt érdeklődővé teszi az embereket. P. P. HETI FM MJEGYZET Hattyúdal Pécsi Ildikó és Páger Antal a Hattyúdal című magyar filmben Az idő és az emlékezet ros- | tája kíméletlen. Áthull rajta, ami pillanatnyi érvényű, ami i felejthető, ami lényegtelen és ami elhanyagolható részlet. Tizennégy évvel ezelőtt, a Hattyúdal című magyar film bemutatásakor, a kritikák általában szeretettel fogadták a Dobozy Imre forgatókönyvéből Keleti Márton által rendezett filmet. Ügy értékelték, mint egy letűnőben levő életforma, a „szabad” csavargók, a kedvesen és kedélyesen link vagányok, a kisebb-nagyobb lopásokból, szélhámoskodásokból, ügyeskedésekből élő félig-meddig tdrsadalmonkí- vüliek némiképp megható (és meghatott) búcsúztatását. Egy nagyszerű színészi alakítás — Páger Antalé Tamburás, a korosodó vagány szerepében — és Ránki György gyorsan slágerré váló filmzenéje tették még emlékezetessé a filmet. Aztán közel másfél évtized után most felújították a filmet, és a hajdani sikerre emlékező néző kicsit elszégyelli magát, miközben a vásznon pereg Tamburás, a Diák, Notesz, Mara, Dancsev, Dárdás, a Szemüveges és a többiek története: Elszégyelli pedig azért, mert az idő és az emlékezet rcötájáartftMiyi rmind^h. áthullott ennek a filmnek a részleteiből, hogy valósággal új műként nézi. Közben azon is töpreng, miért történt ez £gy? Miért maradt meg csak I néhány fő figura, fő mozzanat, néhány sanzon ebből az eléggé gazdag, bő sodrású történetből? Miért? Ta’án mert ennyi az igazán időtálló belőle. Talán mert 1961-ben, film- ( művészetünk egy éppen felfe- I lé ívelő periódusában, maradandóbb művészi értékek is születtek, s ezek már akkor is kissé homályba borították a Keleti Márton könnyed kezével megformált Hattyúdalt. Talán mert Dobozy Imre forgatókönyvében főként csak Tamburás alakja volt élő, igazi, eleven figura, a többiek pedig csak asszisztáltak hozzá, körülötte. Talán mert ez a fajta vagányromantika azóta már jószerivel valóban eltűnt, s a Hattyúdal tényleg egy életforma hattyúdala és némiképp érzelmeskedő rekviemje volt. Nos, annyi bizonyos, hogy a film rra is megnézhető, ma is elszórakoztat, ma is értéke Páger ragyogó alakítása, ma is pompásak a dalok, ma is érezhető az alkotók meghatottsága. Hogy a Szemüveges vagy a Pulóveres figurája naiv, hogy a film befejezése — Tamburás „háza”, a Villa Negra eltűnik, lerombolja egy bulldózer, mert ide új, sokemeletes házak épülnek — nos, hogy ez a kissé gyermeteg szimbólum ma már megmosolyogtat, hogy Tamburás magára marad, mert mindenki új élétét kezd, — hát istenem, ezek ma már kicsit ódivatú dramaturgiai fogásoknak, megoldásoknak tűnnek. De azért ha egy másfél évtizedes filmből ma is érték- | nek számít néhány jó alakítás, néhány sikerült képsor, akkor az azért megbecsülendő. S ezek alapján a Hattyúdal alighanem megint sikerre számíthat. A javíthatatlan Mintha csak a Hattyúdallal akarna némiképp rímelni ez a színes, szinkronizált francia filmvígjáték, ennek Is egy rokonszenves vagány a hőse. Rokonszenves azért is, mert gazemberkedéseit, vagy inkább csirkefogáskodásait bájjal és elragadó modorban hajtja végre; akármit tesz, nem lehet haragudni rá. És rokonszenves ez a Victor azért is, mert számtalan hasonló témájú film hőse — és számtalan hasonló figura1 megleste-1 sítője — Jean-Paul Belmondo játssza. Nyilvánvaló, hogy a film teljes egészében Belmondóra épül. Az 5 egyénisége, az ő kamaszos vagánysága élteti az egyébként fordulatos, jó ütemben vágtató cselekményt, s rá alapoz a hasonló filmek készítésében egyébként nagy rutinú rendező, Philippe de Broca is. Belmondo egy ilyen film ilyen szerepében: biztos kasszasiker a világ bármely pontján. S mivel, ennek a filmnek még humora is van — bár általában a Belmondo filmek nem szűkölködnek egyfajta kesernyés humorban — ez a kasszasiker nálunk se igen marad el. Hozzájárul ehhez majd a jó magyar szinkron is: Belmondót Garas Dezső „hangalakítja”, Marie-t, a furfangos Victornál is furfangosabb leányzót pedig (Generiere Bujold játssza) Halász Judit magyarította, kitűnően. Evans doktor titka Politikai mondanivalójú sci-fi — talán így lehetne meghatározni a Bugyimir Metalnyikov rendező készítette új szovjet filmet. Erre persze azt mondhatná valaki: ilyen műfaj tulajdonképpen nincs, mert vagy politikai film, vagy tudományosfantasztikus. Az észrevétel csak részben igaz: annyiban, hogy a két dolog eléggé nehezen fér össze, de nem összeférhetetlen. Alkotása — jelen esetben: filmje — válogatja. Mert az nyugodtan elképzelhető, hogy egy, a meghatározatlan jövőben játszódó tudományos-fantasztikus film cselekményében feltűnjenek olyan motívumok is, melyek — a meghatározatlan jövő viszonyaihoz igazítottan persze — politikainak nevez- hetőek. A baj ott szokott kezdődni, amikor jelen fogalmainkat egy-az-egyben áttesszük a fantasztikus jövőbe, (tgy járt el néhány hete az A leigázottak bolygója című NDK-film is). Nos, az Evans doktor titka ennél differenciáltabban kíván politizálni, de egy nagy hibát mégis elkövet: túlságosan gyermeteg fantáziájúnak tekinti a nézőt, és ezért maga is meglehetősen gyermetegen ad elő bizonyos tényeket. Ettől eltekintve, érdekes és elgondolkoztató a film. Komoly értéke három kitűnő színész: Szergej Bondarcsuk, Irina Szkobceva és Zsanna Bolotova játéka. Takács István
