Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-13 / 137. szám

1978. JÚNIUS 13., KEDD kMíod A budai Járás oktatási intézményeiben Polinszky Károly élénk eszmecserét folytatott az érdi iskolák nevelőivel az új tantervekről. Mel­lette Rózsa Kálmánné. Barcza Zsolt felvételed Örömök a budaörsi óvodában (Folytatás az 1. oldalról) Budaörsön a megye legki­sebb lakói közül köszöntötték elsőnek a minisztert. A napfé­nyes, tágas, derűs, vidám óvo­da három kis növendéke nyúj­tott át szép versmondás kísé­retében virágot. Bognár Zsuzsa vezető óvó­nő a vendégek kalauzolása közben számolt be arról, hogy milyen nagy öröm ebben a korszerű épületben gyerme­kekkel foglalkozni. S mennyire érzik az első pillanattól kezdve a társadalom közvetlen segítsé­gét, hiszen csak ennek köszön­hető, hogy nyolc hónap alatt készült el az óvoda s vehették birtokba 1976. augusztus 20-án az emeletes, jól felszerelt épü­letet A helyi vezetők még hoz­zátették azt a nem lebecsülen­dő számot, hogy a község mindehhez kétmillió forintos társadalmi munkával járult hozzá, így lett a tervezettnél is szebb, egészségesebb. így fu­totta mozaikfalra, a földszin­ten, , lambériára az emeleten, meg különféle játékokra, KRESZ-parkra, kis játszótérre. — És ott van már két kis úszómedence is — mutatta igazi nevelői boldogsággal Bog­nár Zsuzsa, aki még hozzátet­te, hogy nemcsak a gyerekek­nek kiváló hely ez, hanem tíz óvónő és hat dajka is na­gyon szívesen dolgozik itt, a hatcsoportos óvodában. A miniszter is elismerő jó érzéssel járta végig a játszó­foglalkoztató termeket, az épü­let tágas helyiségeit. Minél több hasonlóra van azonban még mindig szükség hallhatta itt is, holott a fejlődés tényei ugyancsak megkapóak. Amint Krasznai Lajos elmondotta: hatszáz óvodai helyről szólt a járásban a IV. ötéves terv, s éppen a kétszeresét teljesítet­ték. Ám a gyermeklétszám nö­vekedése még nagyobb . üte­mű ... Az első év eredményei Zsrónbékon Az Esztergomi Tanárképző Főiskola zsámbéki tagozatát alig egy esztendeje kezdték szervezni, napjainkban pedig már 74 hallgatójának többsége jutott át a második tanulmá­nyi félév vizsgáinak zömén is. Hogy milyen eredménnyel, ar­ról Börzsei István főiskolai docens, a tagozat vezetője szá­molt be a látogatás során. A tanítójelöltek előmenetelével tulajdonképpen elégedettek lehetünk, hiszen az első fél­évet 3,75-ös átlageredmény­nyel zárták, a második félév vizsgái is jobbak eddig a kö­zepesnél, szintén átlagot te­kintve. > A miniszter elismeréssel vette tudomásul, hogy az első év követelményeit valamennyi hallgató teljesítette s ősszel mindenki tovább folytathatja tanulmányait. Ez új oktatási intézmény életében igen jelen­tős tényező, hiszen az úttörők munkája a legnehezebb. A hallgatók eredményei az okta­tói kar rátermettségét, lelkiis­meretességét, pedagógiai szemléletét is kitűnően repre­zentálják. A beszélgetés kapcsán — melyben részt vettek a zsSn- béki tagozat oktatói és Nagy Lajos, a főiskola főigazgatója is — természetesen fölvetődtek olyan problémák, amelyek még megoldásra várnak. A ta­gozat pénzügyi keretei elegen­dőek a működtetéshez. Elké­szültek az épület — a volt Zichy-)castély — felújításának tervei is, ha a kivitelezés üte­mesen halad, akkor 5—6 éven belül lényegesen több hallga­tót fogadhatnak. A község általános iskolája azonban még nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a korszerű pedagó­gusképzés a gyakorlóiskolával szemben támaszt. S itt bizony lépéshátrányban vagyunk. A megye jelenlegi anyagi lehető­ségei szerint — amint a megyei tanács elnöke a helyszínen is tájékoztatta a minisztert — az új iskola építését csak 1980-ban tudná elkezdeni. Szóba került az is, hogy a tagozat oktatói karának széle­sítésében jelentős segítség vol­na, ha a községben leteleped­hetne több főiskolai tanár. Ma­gyarán: sürgetően lakás kelle­ne, nem is egy. A járási hiva­tal elnöke, dr. Köllner Ferenc elmondta azt is, hogy lakótelep építéséhez közművesített, elő­készített terület is van, a jó­szándék sem hiányzik. Ameny nyiben az OTP pedagógus- kölcsönöket folyósít főiskolai oktatóknak is, eggyel kevesebb akadálya van a lakásépítésnek. A főiskolai tagozaton egyéb­ként minden tárgyi feltétel adott a korszerű tanítóképzés­hez, amint ezt az épületben tett séta alkalmával is megál­lapíthatták a vendégek. Szé­pen, praktikusan berendezett előadók, gyakorlati termek, ta­nulószobák, könyvtár, uszoda, tornaterem, ebédlő, orvosi ren­delő és betegszobák, klubhelyi­ségek állnak a hallgatók ren­delkezésére, akik — Nagy An­na KISZ-titkár szavai szerint — jól is érzik itt magukat. Polinszky Károly összegezve a hallottakat, látottakat, meg­elégedéssel szólt az intézmény­ről Mindenekelőtt azt hangsú­lyozta, hogy ez a tagozat je­lentős s^erepat 4ÖU be a peda­gógusképzésben, különösen Pest megye szempontjából, ahol közismerten égető a taní­tóhiány. Másrészt messzeme­nően elismerte a megye veze­tőinek, a főiskolai tagozat ok­tatói karának erőfeszítéseit, melyeknek révén a tavalyi gondolatból eredményesen mű­ködő tanítóképző bázis lett. A módszertani kísérletek érdi műhelyében Érden, a VI. számú érdligeti általános iskolában kisdobosok várták virággal a vendégeket: Pálfi Anna-Mária II. osztályos szép köszöntőt is mondott. Rózsa Kálmánné igazgató szerint nagy harcot vívtak ti- zenegy-néhány éve ezért az új iskoláért, ám a délutáni be­szélgetés során igazolódott, hogy megérte. Az iskola esztendők óta az Országos Pedagógiai Intézet módszertani kísérleteinek egyik oszlopa, részt vettek az ősztől életbe lépő általános is­kolai új tantervek kialakításá­ban is. A nevelők vallomásai alapján úgy tűnik, vizsgálódó, próbálgató munkálkodásuk eredményesnek bizonyult Az oktatási miniszter is a tantervekkel kapcsolatos ta­pasztalatok iránt érdeklődött itt elsősorban, hiszen a tantes­tület több tagja volt részese a kísérleteknek. Kovács Józsefné matemati­ka szakos tanár, igazgatóhe­lyettes számolt be arról, ho­gyan birkóztak meg — ő és a gyerekek, szülők — az újjal. Szívesen látott munkához, bár kezdetben nehezen szokott hozzá, hogy — amint ő fogal­mazott — csak karmester le­gyen, és ne énekeljen bele a mondókába, hogy csupán koor­dinálásra szorítkozzék, miköz­ben maga választhatja meg a matematika tanításában T a módszereket. Rövidesen látta azonban, hogy sok kedvező vonást tartalmaz a leendő tan­terv. Megszűnik az oktatásban a monotonitás, lehetőség tá­mad megszerettetni a gyere­kekkel az önálló útkeresés kü­lönböző formáit, szinte egyidő- ben mindent csinálhat, al­gebrát, geometriát, logikát, va­lószínűségszámítást. Az alsó tagozatosok közül Frankó Jánosné jutott figye­lemre méltó megállapításra az első osztályos új tantervvel kapcsolatban. A nevelők az első időkben úgy érzik majd, hogy a gyerekek nem tanulnak meg számolni az év végéig. Állítja, hogy ez nem így van. A második osztály kezdetén beigazolódik, hogy beért a tanulókban mindaz, amit el kellett neki-k sajátítaniuk. Nyílt napot is tartott azért, hogy a szülők lássák: nem kell és nem is szabad otthon segí­teni a kicsiknek. Játékos for­mában az iskolában minden szükségeset megtanulnak. S éppen ez az egyik pozitívuma az új tantervnek. A feladatlapok hasznosságá­ról szóló beszámolókat kiegé­szítve Deák Béláné magyar nyelv- és irodalom szakos ne­velő arról tájékoztatta az okta­tási minisztert, hogy a nyelv­tantanításban mérhető fejlő­dést jelentenek a játékos fel­adatokkal telitüzdelt munkafü­zetek. Újabb és újabb megol­dásokra ösztönzik a tanulókat, állandóan naprakészen tartva tudásukat. Polinszky Károly élénk fi­gyelemmel kísérte a gyakorló pedagógusok beszámolóit, s el­mondotta, hogy lelkesülten tér vissza a minisztériumba, hi­szen egészen más a közvetlen eszmecsere, mint a jelentések tömegét tanulmányozni. A kép tisztul, reálisabbá válik egy-egy ilyen találkozás nyomán. Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára azt mondotta: nagyon megnyugtató, hogy az egész na­pos beszélgetés során egyetlen olyan probléma sem hangzott el, amiről ne tudnának az Ok­tatási Minisztériumban. Ez azt jelenti, hogy a tárca támogatja Pest megye erőfeszítéseit az ok­tatás-politikai határozat meg­valósításában. ,L. Z. — B. I. Ä határozatokkal ös szhangban Váci tapasztalatok a tervidőszak félidejében A gazdasági építőmunka segítését véleményünk sze­rint jól szolgálják a városi pártbizbttság, XI. kongresszust követő elfogadott ötéves célki­tűzései, melyek többek között a gazdasági tennivalókat is ma­gukban foglalják, az évenkénti városi cselekvési program, melyben az egyes iparágak sa­játosságait figyelembe véve ha­tározzuk meg a legfontosabb feladatokat a vállalatok párt- szervezetei, kommunistái szá­mára. A rövidebb és hosszabb táv­ra szóló feladatok meghatáro­zása többek között arra is al­kalmas, hogy időről időre meg­vizsgáljuk: a város gazdasági egységei, hogyan tesznek ele­get e feladataiknak, a vezetők képesek-e megfelelően irányí­tani egységüket, s a vállalatok céljaik elérése érdekében nem szorulnak-e valamilyen segít­ségre. Közeledve az ötéves tervidő­szak félidejéhez, azt vesszük számba, hogy a város gazdasá­gi egységei, az ezekben dolgo­zó kommunisták, hogyan áll­nak a cselekvési programok, és konkrét gazdasági tennivalókat meghatározó tervek végrehaj­tásával. Az V. ötéves gazdaságpoliti­kai programban meghatároz­tuk, hogy termelési céljaink megvalósítása érdekében a vá­ros ipari termelésének éven­ként átlagosan 6 százalékkal kell növekednie, és 1980_ra el kell érnie a 7 és fél milliárd fo­rintot. A IV. ötéves terv utolsó évé­ben 1975-ben a városban elő­állított áruk együttes értéke 5 milliárd 499 millió forint volt. Ehhez képest 1977_ben a terme­lési érték 14 százalékkal volt magasabb, megközelítette a 6 milliárd 270 milliót. Tehát a termelésnövelés tekintetében az éredmény a, vártnál jobb. An­nái is inkább, mert a ter­melés emelkedése teljes egé­szében a termelékenység nö­velésével, létszámcsökkenéssel párhuzamosan valósult meg. Az egy főre jutó termelési érték 1975-ben 382 ezer forint, 1977-ben 485 ezer forint volt. A hatékonyság javulása egyér­telműen a jobb munkaszervezés eredménye, amire azért is rá­kényszerültek a vállalatok, mert a létszám csökkenését máskép­pen megoldani a jelenlegi kö­rülmények között nem is lehet. Ebben a tekintetben a leggyor­sabb a fejlődés az építőipari vállalatoknál (22,2 százalék). Természetesen a korábban nagyon rosszul gépesített ipar­ágban viszonylag könnyebb látványos fejlődést elérni, mint más területeken. A leg­lassúbb a termelékenység emelkedése Vácott az élelmi­szeriparban (5,7 százalék). Az export, ezen belül is a tcikés export emelését a XI. pártkongresszus határozatai s ainépgazdaság törvényerőre emelt ötéves terve is az egyik legfontosabb feladatként tart­ja számon. Mint ismeretes, a viszonylag szűk gazdasági szerkezet miatt hazánk csak nagymértékű szakosodással, a külkereskedelem közvetítésé­vel képes a nemzeti jövedel­met és a dolgozók életszínvo­nalát jelentékenyen emelni. Tavalyelőtt, s tavaly is a városban gyártott termékek­nek 20 százaléka került export­ra. Mivel azonban közben je­lentősen megnőtt az előállított termékek értéke és mennyisé­ge, az export 12,7 százalékkal növekedett. Ennek a mintegy 1 milliárd 276 millió forintnak a 40 százalékát a Forte, 30 százalékát a gépipari üzemek állítják elő. A IV. ötéves terv utolsó évében a kivitelre kerülő ter­mékek 42 százaléka került szocialista, 58 százaléka tőkés exportra. Az utóbbi két év­ben ez az arány a népgazdasá­gi tervekkel összhangban a tőkés export javára változott. A tőkés exportarány tavaly 71 százalék volt a kivitelben. A pártbizottság tavalyi cselek­vési programja külön felhív­ta a figyelmet arra, hogy le­hetőségeit kihasználva a Kö­töttárugyárnak is növelnie kell tőkés exportját. Ennek a vállalat eleget is tett. 80 mil­lió forintról 112 millió forint­ra növelté a tőkés kivitelt, ami 40 százalékos fejlődést mutat. Folyamatosan foglalkoznak a váci vállalatok a termék- szerkezet korszerűsítésével. Vizsgálatunk során megállapí­tottuk, hogy az Izzó, a hajó­gyár és a Kötöttárugyár figye­lemre méltó eredményeket ért el ezen a területen. Termé­keik korszerűek, exportképe­sek. Hasonló utat kezdett el a Forte; fekete-fehér papírjai egyelőre korszerűek, de egyre kisebb mennyiségű adható el belőlük a tőkés piacokon. Mi­vel a színes papírjuk még nem éri el a nemzetközi szin­tet, ezen a területen kell kor­szerűbb gyártási technológiát keresniük. A Híradástechnikai Anyagok Gyárában túl sok termékkel foglalkoznak, s ez jelentős gátja a fejlesztésnek. A beruházások a xi. kongresszus óta elsősorban ka­pacitás bővítését, a termelé­kenység emelését szolgálják a váci ipari üzemekben. A ha­jógyárban új konténergyártó sort szereltek fel, az Izzóban a fény csőgyártást korszerűsí­tik jelentős beruházásokkal, összességében sikeres a köny- nyűipari rekonstrukció Vácott. Ugyanakkor negatív értelem­ben kell megemlíteni a Köny- nyűipari Gépgyártó Vállalat több éve elhúzódó rekonstruk­cióját és a Hazai Fésűsfoinó váci gyárának jelenlegi álla­potát. X városi pártbizottság a két üzem sorsát a jövőben is megkülönböztetett figyelem­mel kíséri. A beruházások általában ha­táridőre megvalósultak és nem okoztak termeléskiesést. Az Izzó 622 millió forintos beru­házása és a Kötöttárugyár 97 millió forintos rékönstrukciója idén készül el. A pártbizott­ság a kiemelt beruházásokat negyedévenként megvizsgálta, ahol hiányosságok mutatkoz­tak, ott segítséget nyújtott. Meg kell említeni a helyi, a vállalati, illetve gyári párt- bizottságok munkáját is, ame­lyek koordináló szerepükkel jelentősen hozzájárultak a kü­lönböző nehézségek megoldá­sához. A IV. ötéves terv utolsó évé­ben a dolgozók száma 19 ezer 489 volt Vácott. Két év alatt — a foglalkoztatottak számá­nak 4 százalékos csökkenése mellett —, a fizikai munká­sok száma 708-cal csökkent, az alkalmazottaké 33-mal nőtt. (Két vállalatunknál, a HAGY- ban és az Izzóban a fizikai létszám két év alatt 13—15 százalékkal csökkent.) Az al­kalmazotti létszám kedvezőt­len növekedésével a jövőben külön is foglalkozik a testü­let A legnagyobb a nem fi­zikai dolgozók számának emelkedése a Pest megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalatnál, a Vendéglátóipari Vállalatnál és a Dunamenti Regionális Víz­műnél. A városfejlesztési prog­ram által megszabott ütemben készültek el a szociális, kom­munális és kereskedelmi léte­sítmények. Tavaly adták át rendeltetésének a Hársfa ut­cai 75 személyes és a Forte 100 személyes óvodáját Böl­csőde építése kezdődik a Föld­vári téren és a Deákvári lakó­telepen. A XI. kongresszus óta 666 lakás épült Vácott — a tervek­nek megfelelően. Az eddigi eredmények ellenére is gondot okoz, hogy a Pest megyei Álla­mi Építőipari Vállalat az el- ! műit két évben egyetlen alka- \ lommal sem tartotta be a vál- j lalt átadási határidőt, s a la- I kők joggal kifogásolták az el­készült lakások minőségét is. Ilyen körülmények között fé­lő, hogy 1980-ig nem készül el a tervezett lakásszám. A közlekedés javítása érde­kében a MÁVAUT korszerű buszokkal cserélte le a helyi- járatokon közlekedő régieket. Több kereskedelmi egységgel lettünk gazdagabbak. Elkészült a GELKA-szerviz új épülete. Késik viszont a Földvári téri 800 négyzetméteres élelmiszer­áruház, az óvoda és a bölcsőde építésének előkészítése. Jelentősen javult a város kulturális és oktatási létesít­ményeinek színvonala. A régi művelődési házat úttörőházzá és gyermekkönyvtárrá alakít­tattuk át, az új tanévre elké­szül a 12 tantermes deákvári iskola, jól halad a 32 munka­helyes orvosi rendelő építése. A lakosság is jelentős segítsé­get adott a városfejlesztési fel­adatok mielőbbi megvalósítá­sához. Míg 1976-ban 6 millió forint értékű társadalmi mun­kát végeztek, tavaly ez a szánj 13 millióra növekedett. A pártszervezetek a gaz­dálkodó egységeknél a városi pártbizottság irányelveinek fel- használásával évenként önálló cselekvési programokat készí­tenek, melyben legfontosabb feladataikat rögzítik. Ezeket a cselekvési. programokat a vá­rosi testület évről évre minő­síti, figyelemmel kíséri a fel­adatok végrehajtását. A hiá­nyosságokra, az elmaradások­ra rendszeresen felhívjuk a pártszervezetek, a feladatok végrehajtásáért felelősök, illet­ve a gazdasági vezetők figyel­mét. Kiemelt feladatként foglal­koztunk a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozata alapján az üzem- és munka- szervezéssel. E munka során a pártszervezetek évenként tes­tületi üléseken foglalkoztak az anyag- és energiatakarékossá­gi tervek teljesítésével, a haté­konyság fokozásának, az újítá­sok alkalmazásának és a minő­ség alakulásának kérdéseivel. (Megemlíteném, hogy csupán a takarékossági tervek végrehaj­tásából 1975 óta 260 millió fo­rint haszna származott a váci vállalatoknak.) összességében értékelve a gazdaságpolitikai tevékenysé­get elmondhatjuk, hogy váro­sunk területén a Központi Bi­zottság határozataival össz­hangban, a városi pártbizott­ság ötéves gazdaságpolitikai programjának megfelelően idő­arányosan teljesítettük felada­tainkat. Pálmai László, a Vác városi pártbizottság titkára Megkezdődtek a magyar-NDK gazdasági tárgyalások Plenáris üléssel az Ország­ház Gobelintermében hétfő délután megkezdődött a ma­gyar—NDK gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dési bizottság XVII. ülésszaka. A magyar delegációt Marjai József miniszterelnök-helyet­tes, az NDK delegációját pedig — amely hétfőn reggel érke­zett hazánkba — Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-he­lyettes vezeti. Az ülésen jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete is. A tárgyalások középpontjá­ban azok a feladatok állnak, amelyeket a két ország párt- és kormányküldöttségei tavaly márciusi találkozójának a gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés továbbfejlesz­tésére meghatároztak. A plená­ris ülésen értékelték a kölcsö­nös áruszállítások alakulását, meghatározták továbbá, hogy a bizottság munkaszerveire mi­lyen feladatok hárulnak az 1981—85. évi tervkoordináció előkészítésében. Határozatokat hoztak a gépipari, az elektro­technikai és az elektronikai kooperáció bővítésére. Marjai József az Országház Vadásztermében ebédet adott az NDK delegációjának tiszte­letére.

Next

/
Thumbnails
Contents