Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-11 / 136. szám

Virágpalá^ták a piacon Nagy a választék virágpalántákból a ceglédi piacán, jut be­lőle bőven a virágoskertekbe, a házak elé és a hobbitelkek- re is. Apáti-Tóth Sándor felvétele Úttörőriporterek írásai Miről olvashatunk a Dobszóban? A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM 1978. JÚNIUS 11., VASÁRNAP Óvodát bővít a gyár Az ÉVIG teljesíti vállalását Júliustól termel az új üzemcsarnok Megjelent a Dobszó, a ceg­lédi Mészáros Lőrinc Általános Iskola úttörőcsapatának idősza­ki kiadványa. A búcsúzó nyolcadikosok ne­vében Plangár Judit kedves hangú írása olvasható az első lapon. Mint a szerző írja, töb­ben ifivezetőként tartanak to­vábbra is kapcsolatot kedves iskolájuk úttörőcsapatával. Kiss Ilona cikke az énekkar­ról szól. A dalosok-gyakran és sikerrel szerepelnek iskolai rendezvényeken, városi műso­rokon, dr. Patonai Tiborné karvezető irányításával. Á nyolcadikos Horváth Éva egy kirándulás emlékeit eleve­nítette fel: a Mátrában jártak, utazásukhoz kölcsön autóbuszt az ÉVIG ceglédi gyárától kap­tak. Egy másik írás az iskolai versmondóversenyről tudósít a KÉT ÉLETE VOLT MÁR Alberti falunak, első az Ár­pádok idejében, a mongol ta­tárok pusztításáig, második a XIII. század végétől, amikor Istvánjaivá és Kisasszony­pusztával újratelepítették. Éz időtől számos oklevélből is­merjük nemes birtokosainak és jobbágyainak nevét. Sokáig vergődött a török korban, adózott a Felvidékre mene­kült nemeseinek és a török szpáhiknak. A tizenöt éves háború viszontagságait elvi­selni már nem tudta és futott a közeli szultáni városokba, a hagyomány szerint, Nagykő­rösre. A török kitakarodása ütán harmadik életét súlyos pőrék­kel kezdte, a Varacskayak, és a Szeleczkyek viszálykodásá- sával. „Nógrád megyéből, Salatna faluból több család elköltözött a Heves megyei Szentmáriára. Varacskay András Pánd és Alberti földesura kuruc kato­náival portyázás közben meg­szállt Szentmárián, találkozott a salatnaiakkal, rábeszélte őket, hogy települjenek át az ő pusztájára. Albertire. 1711-ben Szent Mihály napján értek be Pándra Csányi György, Ta­kács Mihály és Havran Pál vezetésével huszonnégy sze­kérrel, innen a közeli Alberti­be. Három évvel későbben a falut III. Károly király Sze- leckzy Mártonnak adomá­nyozta. Varacskay tiltakozott, végül négyezerötszáz forintért lapban és a Kazinczy-verseny- röl, amely a szép magyar be­szédet szorgalmazza. Ez utób­bin Plangár Judit és Bodor Erika arany oklevelet kapott, Judit a Kazinczy-jelvény vise­lésére is jogosult. A hatodikos Soltész Tibor és a hetedikes Czinege Imre a nemzetközi nőnapról és az anyák napjáról emélkezett meg, az ötödikes Dávid Sára egy őrsi foglalkozásról tudósított. Osztálytársai, Csendes Erika és Kósik Márta hasznos tudni­valókkal, a CIMEA és a VIT történetével foglalkoztak írá­sukban. Gyenizse Andrea színházlá­togatásról írt, az iskolai sport­eredményeket, amelyek igen szépek, Magyar Antal testne­velő tanár ismertette a Dob­szó népes olvasótáborával. lemondott Albertiről” — írja Kutas Emil helytörténész ki­váló monográfiájában. Ki volt a pereskedő Varacs­kay András és Szeleczky Már­ton? Az egyszer kuruc, más­szor labanc Varacskay soha­sem volt jogosan az egész Al­berti gazdája. Apja volt itt részbirtokos, felesége, Irsay Mária révén. Vagyonuk alig haladta meg a néhány száz holdat a hatezer holdas te­rületen. A török kitakarodása után az élelmes Irsay família, látván, hogy társbirtokosaik, az Alberthyek, Surányiak, Kenderessyek, Köváryak, Zanthók, Sánthák, Teteiek, Kamuthyak, Császárok, Ke- mecseyek vagy kihaltak, vagy nem tartanak igényt Alberti­re, maguknak hirdették az egész határt.. Senki se tiltako­zott, és már-már biztosan ül­tek a birtokban, amikor a háromnegyed részben gazdát­lan Albertit, az Irsay-jussal, 1711-ben a király Szeleczky Mártonnak adományozta. A szalmaszálba kapaszkodó Irsay sógorok, a Gellének, /Röthyek, Buzogányok és Va- racskayak a hatezer holdból háromezret elajándékoztak Grassalkovich Antal kincstári ügyésznek, gondolván, ‘ ha a királyi udvarban befolyásos ügyész megtartja a fele birto­kot, a másik fele talált pénz, biztosan a kezükben marad. Grassalkovich, az ország leg­kiválóbb jogásza megvizsgálta a falu birtokviszonyait, elállt Városunk iparának hosszú évek óta meghatározó és di­namikusan fejlődő egyik bá­zisa az ÉVIG 3. számú gyára. Termelési eredményeikről és fejlesztési - terveikről tájékoz­tatott Tankó Zoltán igazgató. A gyár kollektívája a ja­nuár 5-i munkásgyűlésen nyolcmillió forint értékű többletteljesítést vállalt, melynek megvalósítására a feltételek adottak voltak, hi­szen nagy a lakosság igénye a háztartási centrifugák iránt. A Hajdúsági Iparművek ré­szére, a felajánlásnak megfe­lelően, az előirányzott meny- nyiségnél húszezerrel több centrifugamotor gyártását ígérték meg. A gyár vala­mennyi dolgozójának munká­ját dicséri, hogy — a létszám- hiány ellenére — a vállalás időarányos részét az első fél­évben — várhatóan — siker­rel teljesítik. Az eltelt időszakra előirány­zott műszaki fejlesztési elkép­zeléseket is maradéktalanul megvalósították. Jelentős be­ruházásként, befejeződött egy ezer­négyszáz négyzetméter alapterületű új üzemcsar­nok építése, a csarnokban a termelést július elsején kezdik meg. , . . . .1 A határidő megtartásához, nagyban hozzájárultak a Ceg­lédi Járási Építőipari Szövet■» kezet dolgozói, akik terv sze­rint és megfelelő minőségben végeztek a rájuk bízott építési munkákkal. A korszerű üzemcsarnokban új terméket, hidraulikus fék- lazítót gyártanak majd, ami újabb műszaki, termelési és az ajándéktól, mert annak nem volt semmi igaz alapja. Így aztán Szeleczky Mártont iktatták be tulajdonosnak. SZELECZKY MARTON KATONA VOLT, a minden idők legfényesebb múltú Ná- dasdy-huszár ok főstrázsames- tere, az utolsó török háborúk hőse. A Heves megyei Boco- nádról származott, ahol még ma is áll ódon családi kasté­lya. Boconádról tizennyolc jobbágycsaládot hozott magá­val, akiknek telket adott és kápolnát épített. Félegyházát, mert benne csupán az eszten­dő néhány napján, húsvétkor, pünkösdkor, karácsonykor és a névadó Szent Márton nap­ján tartottak istentiszteletet, vasárnaponként Irsára jártak az egészegyház templomába. Irsán volt a plébánosuk, az keresztelte, eskette és temet­te őket. Áz irsai matrikulák szerint, a Szeleczkyeket az al- berti kápolna altemplomába temették. Ma is ott nyugsza­nak. Bár a fölépítményt 1856- ban elbontották, a kripták sértetlenek, fölöttük vaske­reszt áll. A birtokszerző Szeleczky Márton magas tisztségeket vi­selt megyénkben, 1717 és 1721 között alispán volt, 1722-ben a pozsonyi országgyűlésen kö­vet, 1727-ben a megye tábla- bírája. Fiai és unokái közül László megyei aljegyző, Antal, ifjú Márton és Pál táblabíró. A múlt század első éveiben kastélyt építettek maguknak a anyagbeszerzési tennivalókat jelent. Az ott dolgozó negy­ven embert különböző üzem­részekből, műhelyekből, meg­szokott környezetükből kellett összevonni. Nagy szerep hárul a társadalmi és politikai szervekre a beilleszkedésben, a kellemes légkör megterem­tésében, az új kollektíva ösz- szekovácsolásában. Egyre keresettebbek és kedveltebbek az ÉVIG barkácskészletei. Több nagyvárosban tartottak már bemutatóval egybekötött áruvásárt. Voltak Budapesten, a Skála Áruházban, jártak Békéscsabán, Kecskeméten, Nagykanizsán s még ebben a hónapban kiállítást rendeznek a fővárosi Centrum Áruházak­ban. Az esztendő második fe­lére is több meghívást kaptak. Sajnos, a termék szülőhazá­jában, Cegléden ez idáig még egyik kereskedelmi szerv sem igényelte árubemutatójukat, pedig minden bizonnyal nagy érdeklődéssel fogadnák a barkácsolók. A gyár részt vett a nemrég lezajlott BNV-n, fúrógépeit a színvonalas for­matervezésért díjazták. Az Üttröszt Miskolcon ren­dezte meg az Avas Kupa asz­talitenisz egyéni és csapatver­senyt, melyen a ceglédi gyár­egység csapata sikeresen sze­repelt: a férfiak és a nők a legjobbaknak bizonyultak. A női csapatnak tizenkét résztvevő közül sikerült az élen végeznie. A ceglédiek falu északnyugati bejáratánál. A klasszicizáló, kiugró oszlop- tornácú épület műemlék. Fa­lai még állnak, kerítése külö­nösen szép kovácsművészeti remek. A napóleoni háború elszegényítette a családot, és hogy adósságaiktól mentesül­jenek, Albertit eladták az Almássyaknak. A Szeleczkyek kezén ma is meglevő perga­menszerződést István főher­ceg, az ország nádora hitele­sítette aláírásával. A hagyományok szerint, a Nógrád megyei Szalatnáról huszonnégy, javarészben szlo­vák evangélikus jobbágy ván­dorolt az Alföldre. Szalatna Hont megyében van, s a je­len század első éveiben 491 lakója volt, 85 házban. A falu első említése 1262-ből való; a XIX. század elején, híres ásványforrása mellé dí­szes fürdőházat és emeletes fogadót építettek. ALBERTI ÚJRATELEPÍTÉ­SÉNEK kétszázhetvenötödik évfordulójára Albertirsa ifjú­sága ünnepséget tervez, fölke­resi az ősi Szalatnát és Boco- nádot. A zarándokokat helytörté­nészek kísérik, akik szeret­nék fölkutatni a rokon csa­ládokat, vizsgálni a táj nyel­vét, amelyet onnan a palócok földjéről hozták, s amely táj­nyelvet ma is beszélik az al- bertiek. Szalatnai szlovák és palóc dalok, öreg mesék és népszokások gyűjtésére mag­netofont visznek magukkal, majd a magyar Boconád szí­nes népviseletét hasonlítják össze a még föllelhető al- berti tulipánosládák kendői­vel, ingvállaival, a főkötőkkel és szépséges női kisködmö- nökkel. Hídvégi Lajos A dolgozók, a munkahelyi becsületes helytálláson túl, jelentős társadalmi munkákat végeznek. Elvállalták a Széchenyi úti óvoda bővítését. A szanált épületet lebontot­ták, a területet építésre előkészítették. A napokban kötnek szocialis­ta szerződést a Ceglédi Város­gazdálkodási Vállalattal a ki­vitelezésre. Megkezdték a KISZ városi bizottságának pincéjében egy ifjúsági klub- helyiség építését. Hetek óta serényen dolgoznak a mun­kálatokon — műszak után — a gyár fiataljai. A helyiség átadását augusztus 20-ra ter­vezik. K. D. TUDOMÁNY — MINDENKINEK A nagyközségi TIT-csoport eredményesen működik Abonyban és Albertirsán. Számos ismeretterjesztő elő­adást tartott már, amelyeken sokan részt vettek. Tavasszal a ceglédi járás két másik településén, Tör­teién és Kocséron újabb is­meretterjesztő csoport alakult. együttese — Tari Tivadarné, Balogh Zsuzsanna és Nyíri Margit összeállításban — öt találkozót játszott, s vala­mennyit megnyerte. A legna­gyobb küzdelmet a KÖZGÉP budapesti üzemével vívta, amely 5:3 arányú győzelem­mel végződött. Férficsapatban a Jakab Al­bert, Bujáki Pál, Juhász Gyu­la, Kökény Ferenc alkotta gárda nagy fölénnyel nyert, öt esetben a maximális 5:0 arányban bizonyult jobbnak ellenfelénél, de biztosan, 5:2- re sikerült megvernie a Deb­recent is. A ceglédiek tizen­három csapatot megelőzve ér­demelték ki az aranyérmet. Férfi egyéniben a legjobbak közé hárman jutottak be, s ott sem maradt el a siker: Jakab Albert első, Juhász Gyula harmadik, Bujáki Pál pedig hatodik lett. Az Avas Kupát, az összetett pontverseny alapján, a Ceg­léd nyerte, az Eger és a Bp.-i KÉV előtt. ★ A Ceglédi Állami Tangaz­daság is megrendezte összgaz- dasági sportnapját, melyen összesen száz férfi és harminc nő állt rajthoz. Az Edzett if­júságért mozgalom keretében lezajlott versenyt egyben fel­használták a jobbak kiváloga­tására is, akik a június 25-i, MEDOSZ ceglédi területi dön­tőn képviselik majd a hely­belieket. Eredmények: Kötélhúzásban 1. Kecskés­csárda. 2. Cifrakert, 3. Köz­pont. Kispályás labdarúgás­ban: 1. Központ. 2. Kecskés­csárda, 3. Csemő. Atlétikában Medgyes János nevéhez fűződik a legjobb eredmény: Medgyes a gráná­tot 60 m 80 cm-re hajította. 100 méteres síkfutásban Ro­mának Károly és Andó Erzsé­bet (Kecskéscsárda), gránát­dobásban Medgyes János és Tóth Anikó (feldolgozó üzem), súlylökésben Lenyiczki József (Kecskéscsárda) és Tóth Ani­kó, magasugrásban Kazi Lász­ló és Nagy Teréz (Kecskés­csárda). távolugrásban Mé­száros József (Csemő) és Nagy Teréz győzött. Alberti a krónikákban Feltárják a múlt emlékeit Tömegsport A KÖZGÉP é az Avas Kupa Középiskolás tollaslabda-bajnokság Cseresznye, meggy, kajszi, szilva Fára mászik ötven diák Szüretre készül a kutatóintézet A kedvező időjárás hatására a gyümölcsösök kiheverték a kora tavaszi fagyok okozta ká­rosodást, az ültetvények szép terméssel kecsegtetnek a Gyü­mölcs. és Dísznövény termesz­tési Kutatóintézet ceglédi ál­lomásán, ahol a vezetők meg­állapították a szedési progra­mot, hogy az egymás után érő cseresznye-, meggy, kajszi-, szilva- és körtetermést ide­jében minél nagyobb mennyi­ségben, exportminőségben le tudják szüretelni. A szüret természetesen sok­sok munkáskezet követel, mert gépi rázással exportminőséget nem lehet elérni. Népgazdasá­gi érdek, hogy minél nagyobb mennyiség kerülhessen ex­portra A tervek szerint, 50 diáknak tudnak nyári munkalehetősé­get adni, de számítanak más segítségre, háztartásbeliekre és vállalati dolgozókra, akik­nek munkabeosztása megen­gedi, hogy egv kis gyümölcs­szedéssel külön keresethez jussanak. Az állomás vezetősége úgy határozott, hogy mindazok, akik a gyümölcsszedésben résztvesznek, vásárolhatnak is: a mindenkori piaci árból 20 százalék engedményt kapnak. A kutatóállomás e kedvez­ménnyel Cegléd lakosságának jobb és olcsóbb gyümölcsellá­tását is szolgálja. Mint jelezték, körülbelül 2 ezer 100 mázsa gyümölcs vár leszedésre. B. L. TOLLASLABDA Első ízben rendezték meg a megye középiskolás diákjai­nak egyéni bajnokságát. Az igazolt versenyzők külön cso­portban mérkőztek. Eredmények: A nem igazoltak versenyé­ben, leány: 1. Maróti Ilona, 2. Domokos Tünde (Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző, Cegléd), fiú: 1. Ványi Ferenc (Kereskedelmi, Cegléd), 2. Nyújtó János (203- as Bem Szakmunkásképző In­tézet). Az igazoltak versenyében, fiú: 1. Nagy Ervin (Mezőgaz­dasági Szakközépiskola, Ceg­léd), 2. Vajthó András (Mező- gazdasági Szakközépiskola, Vác), 3. Guba István (Mező- gazdasági Szakközépiskola, Cegléd), párosban: 1. Csáki Sándor—Nagy Ervin (Nagy­kőrös, Élelmiszeripari Szak- középiskola — Cegléd, Mező- gazdasági Szakközépiskola). U. L. Köszönetét mondunk a rokonok­nak, barátoknak, ismerősöknek, a Városgazdálkodási Vállalat ve­zetőségének és dolgozóinak, akik özv. Dávid Andorné elhunyta al­kalmából részvétüket fejezték ki, elkísérték utolsó útjára. sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyá­szoló család. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak a kedves roko­noknak, jó szomszédoknak, jó is­merősöknek, akik drága halot­tunk. id. Orosz Ferenc temetésén megjelentek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek, mély fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek. A gyá­szoló család. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tünket fejezzük ki mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak, jó ismerősöknek akik felejthetetlen, drága édesanyánk. Mekes I.ászló- né szül. Dávid Ilona temetésén részt vettek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek. Gyászoló család. A DÉMASZ ceglédi hálózatsze­relési müvezetősége közli a város lakosságával, hogy a Cegléd, Sza­lag u. és Aranymegyes szél sar­kán új vasbetonoszlopos trafóállo­mást létesített. A trafóállomáshoz új 20 kV-os légvezeték-hálózat épült, amely az Örkényi út mel­lett meglévő hálózatról ágazik le. Az Örkényi utat keresztezve az Aranymegyes szél déli oldalán 600 fm hosszban vb. oszlopos kivitel­ben csatlakozik a Szalag u. sar­kán megépített trafóállomáshoz. A megépült villamoshálózatot 1978. VI. 6-án feszültség alá helyeztük. Fel­hívjuk a város lakosságának fi­gyelmét. hogy a fent felsorolt lé­tesítmények vezetékeinek megkö­zelítése, érintése életveszélyes és halálos. ' I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents