Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-11 / 136. szám
rrsr tHFC.Ytt 1978. JÚNIUS 11., VASÄRNAP Régi idők zenegépe Valamikor Budapest utcáit járta ez a több mint százéves verkli. Ma már csak külön kérésre „lép fel" vele Isola Károly. A filmgyár és a televízió veszi olykor igénybe, hogy a produkcióban visszacsalja a század eleji hangulatot. A jó szándék nem elég A Pest megyei NEB vizsgálata a költségvetési üzemek gazdálkodásáról A tanácsi költségvetési üzemeket szükségből hozták létre öt-tíz évvel ezelőtt. Feladatuk kezdettől fogva az volt, és az ma is, hogy elvégezzék azokat a kisebb községi építkezéseket, felújításokat, karbantartásokat, amelyekre a tanácsok nem vagy nehezen találtak volna vállalkozót. Megalakulásuk idején nem rendezkedtek be szabályos vállalatszerű gazdálkodásra ezek a kisebb-na- gyobb, 40—150 emberrel dolgozó üzemek, s ma sem folytatnak olyan szabályszerű vállalati gazdálkodást, amelyet most már el lehetne várni tőlük. Mit nem és mit kell tenni azért, hogy a jelenlegi állapotokon változtassanak? — ezt vizsgálta a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Arra kerestek választ, hogy a költség- vetési üzemekben gondoskodnak-e megfelelően a társadalmi tulajdon védelméről, s hogyan szolgálja ezt a belső ellenőrzés. Lazaságok és károk Tizenegy költségvetési üzemet kerestek fel a népi ellenőrök, akik az összegzés során felhasználták más ellenőrző szervek vizsgálati megállapításait is. Az üzemek fontos feladatot látnak el és igen jelentői* termelési értéket hoznak létre. Közismert, hogy az építéssel foglalkozó üzemekben nem könnyű a pontos anyagelszámolás. A költségvetési üzemek vezetői gyakran cserélődnek, viszonylag alacsony fizetésért vállalják a nagy felelősséggel járó munkát, a nagy értékek feletti rendelkezést. Ez a körülmény táptalaja lehet a lazaságnak, a viszonylag rosszul fizetett ' munkát nem szívesen vállalják olyan képzett emberek, akik ismerik a vállalatszerű gazdálkodás fortélyait. Hogy mindebből mi következik, arra nézve a népi ellenőrök hatalmas példatárat állítottak össze. A vizsgált üzemek többsége rendelkezik leltárszabályzattal, csak nem ‘ártják ezekhez kellően magukat. A nagykátai üzemnél a szabályzat is hiányos; több üzemben a raktáros aláírása hiányzik a leltárívről; leltárhiány esetén nem keresik a felelőst. Bugyi községben csak most készül az első számlarend; Gödön nincs munkaügyi szabályzat és nem szabályozták a bontásból származó anyagok rendjét sem. Nagyvonalú az anyagok és eszközök kezelése. Bugyi községben tavaly nem volt szabályos évzáró vagyonmegállapító ‘eltár, a számvitel nem is alkalmas a vagyonváltozás eseményeinek követésére. A bizonylati rend általában alkalmatlan a társadalmi tulajdon védelmére. Monoron például a ■’ásárolt anyagokat a munkahelyre szállítás után vételezték be. Sikkasztáshoz vezetett A társadalmi tulajdon 1976- ban 874 ezer, tavaly egymillió 140 ezer forinttal károsodott, ebből csak hét, illetve hat százalék térült meg. A budakalászi üzemben a két év alatt 451 ezer forint bírságot és pénz- büntetést fizettek ki. Gödön hasonló a helyzet. Vizsgálat nem történt Az üzemek sok anyaggal és sokféle eszközzel dolgoznak. A szabályzat megléte és megtartása döntő a köztulajdon védelme szempontjából. Gyakori jelenség az utólagos utalványozás. Bugyi községben a legalapvetőbb bizonylati rend is hiányzik. Pilisvörösváron anyagelszámolási ügyrend nem is készült. Gödön a 40—60 százalékos építési költségeltéréseket nem is vizsgálta az üzem, anyagvisszavételezés nem történt. A dolgozóknak kiadott szerszámok, fogyóeszközök, munkaruhák elszámoltatása több helyen kifogásolható. Néha a kiadott eszközöket nem írják le a raktári készletből. A se- lejtjegyzőkönyveken sokszor hiányzik az ár vagy a mennyiség Albertirsán a selejtezési jegyzőkönyvben olyan tétele, két is kimutatnak, amelyek természetes elhasználódásból keletkeztek, a helytelen gazdálkodásból eredő selejtkárok miatt Viszont senkit sem vontak felelősségre. Az üzemeknél nem egységesen szabályozott .a. bontási anyagok ügyrendje. Dabason és Albertirsán nem lehetett egyértelműen megállapítani, mi lett a visszamaradó anyagok sorsa. A pénz- és értékforgalom több helyen nem szabályszerű. Nagykátán előbb forog a pénz, utólag készül az utalvány. Albertirsán a készpénz- csekket és az elszámolási utalványt nem tekintik szigorú számadási nyomtatványnak, Dabason a pénztárosnak nincs pénztárosi megbízása. Az üzemek pénzkezelési szabályzatai elavultak. Napi zárlatot sok helyen nem csinál a pénztár, így következhetett be Monoron tavaly a 30 ezer forintos sikkasztás. Homályos bétfhe'ések Az üzemek tetemes összegeket fizetnek ki kisiparosoknak. Pilisvörösváron két év alatt több mint egymilliót — tanácsi engedély nélkül. Buda- kalászon a megyei pénzügyi osztály tárt fel súlyos szabálytalanságokat, az elkövetők ellen a népi ellenőri vizsgálat után tettek feljelentést a közvagyon szervezett módon, okira thamisí fással egybekötött eltulajdonításának alapos gyanúja miatt. Ütközik a pénzügyi rendelkezésekkel a gödi üzem gyakorlata: feladatkörén kívül eső munkákat kisiparos alvállalkozókkal végeztet. Sok a rendellenesség a bérfizetések körül. Gödön nincs bérszabályzat, a besorolási kategória nem szerepel a kartonokon, a teljesítménykimutatások hiányosak, a prémiumokat egyszer utólag vezették fel a bérlistára, alkalmi munkavállalóknál nem jelölik meg pontosan, hogy milyen munkáért fizettek bért, több esetben nem vonták le az SZTK-járulékot, többször fizettek ki apróbb tételeket állománybeli dolgozóknak, ezeket nem a béralap terhére számolták el, s az állományon kívülieknek történt kifizetések jogosságát nem lehetett ellenőrizni. Albertirsán a kisiparosoknak kifizetett bér esetenként több ezer forinttal meghaladja a norma szerinti bért. Hasonló eset történt Cegléd- bercelen is» A feltárt hiányosságok többsége a bizonylati rend és fegyelem hiányára vezethető vissza. Az irányítás ellenőrző készsége még csak meglenne egyik-másik üzemnél, de nincs meg az a belső szabályozási rend, amelynek alapján az ellenőrzést gyakorolhatnák» A . vizsgált üzemek közül csak I egyben van függetlenített belső ellenőr, a többi üzemnek a vezetői ellenőrzésre kell hagyatkoznia. Ennek gyakorlása azonban távolról sem kielégítő. Ez a probléma más iparágaknál is fellelhető, de a költség- vetési üzemekben jóval kedvezőtlenebb a helyzet. Az üzemek vezetői nem rendelkeznek mindenütt kellő vezetési és szervezési ismeretekkel, a jó szándék nem elég ahhoz, hogy a szabályzatokat elkészítsék és ezeket megtartassák. Sok ai alkalmazott Az üzemek gazdálkodási szervezetlenségére mentségül hozták fel a Pest megyei NEB- ülés vitájában, hogy munkaerőgondokkal küzdenek. Ez a mentség azonban nem fogadható el, mert az alkalmazotti létszám sok helyen meghaladja a húsz százalékot — egyik üzemben 73 termelő mellett 23 alkalmazott dolgozik! —, s ez az ipari átlaghoz viszonyítva túlontúl magas arányszám. Tény, hogy az üzemek munkásai nehéz körülmények között, mondhatni kisipari módszerekkel dolgoznak. A termelési értékük mégis évről évre magasabb, növekszik a létszám is, de ezt nem követi a technikai felszereltség javulása. Az üzemeket alapító tanácsoknak erre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítaniuk. IIrtos Erzsébet Bűnügyi geográfia Árnyékok a megye térképén Törvényházi tudósításaink időről időre hírt adnak sikkasztásokról, rablásokról, lopásokról, gyilkosságokról és más bűncselekményekről, de ezek a cikkek csak töredékét tükrözik a megyei bűnözésnek. A tavalyi 9 ezer 203 bűnügyből hozzávetőlegesen mintegy 7—800-ról (1) számolt be lapunk, s már ebből is következik, hogy a tudósítások a régió kriminalitásának csak néhány kérdésé; érintették. Az, hogy a megye különböző vidékein milyen gyakran követnek el bűncselekményeket, a bírósági híradásokból aligha olvasható ki. Az ezt láttató bűnügyi térkép elkészítéséhez ugyanis valamennyi bűnper pontos lajst- romozása szükséges, s ezt több hetes munka után éppen a napokban készítette el a megyei főügyészség s:atisztikusa. Városok az élen A bűnözéssel foglalkozó tudományos publikációkban ma már axióma, hogy a városokban a lakosság számához viszonyítva több törvénysértést követnek el, mint a falvakban. Ezt a tételt Pest megye bűnügyi geográfiája messzemenően igazolja. A kriminálsta- tisztikal listán szinte külön tömböt alkotnak a városok és külön tömböt a községek. A táblázat élére — akárcsak tavalyelőtt — a múlt évben is a megye iparilag legfejlettebb települése, Vác került. A Du- na-parti járásszékhelyen 10 ezer lakásra 183,9 bűncselekmény jutott, s ez több, mint az ország városainak kriminalitá- si átlaga. Vác után a legtöbb bűncselekmény legnagyobb városunkban, Cegléden (176,4) történt, míg a legkevésbé fertőzött város Gödöllő (121,9) volt. A községek bűnözése talán sehol sem mutat az országban olyan szélsőséges eltéréseket, min; Pest megyében, de ez nem is lehet másképp olyan területen, ahol az egyik véglet a 45 ezer lakosú falumetropolis: Érd, a másik (például) a Csepel-szigeti 400 lakosú zárt, apró község: Lórév. Mindezt azért fontos megemlíteni, mert a járási statisztikák e különbségeket összemossák, pedig a térképen azonos színnel jelöl vidékeken belül a valóságban tovább differenciálódnak a települések ... A városok és falvak bűnözése közö;ti minőségi különbséget jól érzékelteti az a tény, hogy még a megyeszer- te legtöbb törvénysértést „produkáló” ráckevei járás kvótája (109,2) is jelentősen elmarad ÚJÍTÁSOK, TALÁLMÁNYOK Mi jár a megtakarítás után? Az egyik megyei állami építőipari vállalat főépítésvezetője és építésvezetője újítási javaslatát munkaadójuk elfogadta és megvalósítási szerződést kötött velük. Eszerint négyszázezer forint megtakarítás várható és az újítók ennek négy százalékát kapják. A kivitelezés az újítás szerint történt, de az elszámolásnál a vállalat csak kétszázhatvanezer forint megtakarítást ismert el és ennek négy százalékát fizette ki. Az újítók ezt kevesellték és további harmincezer forint megfizetéséért pert indítottak. A járásbírósági tárgyaláson a vállalat már elismerte, hogy a megtakarítás mintegy 400 ezer forintot tett ki, de arra hivatkoztak, hogy az újítási szerződésben kikötött négy százalékos díj túlzottan magas I és legföljebb két, két és fél százalékot tehet ki. A bíróság építésügyi szakértőt hallgatott meg, akinek véleményét azonban nem fogadta el és a vállalatot a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre a megyei bíróság — a szakértői vélemény alapján — a marasztalási összeget hatezer forintra csökkentette. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és a járás- bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A döntés indoklása szerint a járásbíróság megtakarításként — minden bizonyíték nélkül — azt az összeget fogadta el, amit az újítók megjelöltek és figyelmen kívül hagyta a megvalósítási szerződésnek az elszámolásra vonatkozó rendelkezéseit. A megyei bíróságnak viszont nem is volt lehetősége a szakvélemény értékelésére, mert abból nem állapítható meg, hogy az elszámolás egyes tételei min alapulnak, sőt, maga a szakértő is leszögezte: az iratok hiányosak. — A jogvita eldöntésénél elsősorban a megvalósítási szerződés rendelkezéseit kell alapul venni — mondotta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Ezért a hasznos eredmény megállapításánál ebben az esetben, eredeti költségvetési összegből kell kiindulni. — Csak a megvalósítási szerződésnek megfelelő elszámolás beszerzése után kerülhet sor egyéb bizonyítékok, valamint kielégítő szakértői vélemény alapján az egyes kiadási tételek felülvizsgálatára, indokolt esetben pedig korrigálására. BŰNÖZÉS SZÁZHALOMBATTA J Az ország megyéinek átlaga 104.6 PEST MEGYEI ÁTLAG . 9S.6 74 - 85 85 - 120 120- 150 150 - 185 10 OOO LAKOSRA JUTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK SZAMA Gödöllő városétól. Az ezután következő járások: váci (99,3), dabasi (93,8) budai (91,8), pedig még csak tovább nyitják a bűnözési ollót. A sta;isztika bizonysága szerint Pest megye „legtörvénytisztelőbb” közigazgatási egysége a gödöllői járás (74,3), de már most meg kell jegyezni, hogy e hízelgőnek vagy máskor elmarasztalónak látszó címek adományozása nem a legszerencsésebb ... Vagyon és közút Az összesített bőnözési térképen túl, a járások és városok kriminalitási sajátosságainak bemutatásához szükséges a különböző bűncselekménytípusok szerinti differenciálás is. Így vázolható csak fel egy- egy vidék bűnözési profilja, amely a szakembereken kívül alighanem a társadalmi szervek és a lakosság számára sem közömbös. Országszerte, s a megyében is, a Büntetőkódex leggyakrabban alkalmazott passzusai a vagyon elleni törvénysértésekre — lopás, sikkasztás, csalás, orgazdaság — vonatkozó paragrafusok. Az ilyen típusú ügyek a teljes hazai bűnözésnek 55, a megyeinek 50,8 százalékát teszik ki. Régiónk két településén, Vácott és Cegléden azonban e „pénzes” bűntettek száma 60 százalék körül mozog, a százhalombattai kvóta pedig valóságos negatív csúcs: 82 százalék. A megye legkisebb, s ugyanakkor kiemelkedően iparosított városában a 147 törvénysértésből 120 anyagi vonatkozású volt, s mindenekelőtt a társadalmi tulajdont károsította. Százhalombattán a bűnözés tehát fölöttébb egyoldalú, de ez a kriminalitás más ágazatainak rendkívül pozitív visszaszorulását jelenti egyszersmind. A kriminálstatisztikákban a második legnagyobb tömeg, s ugyanakkor a bűnözés legdinamikusabban növekvő ágazata a közlekedési bűncselekményeké. Az utak törvénysértéseinek megyei gócpontja Cegléd, ahol már évek ó;a nyugtalanítóan sok efféle bűntett történik. Az alföldi járásszékhelyen halálos közúti baleset okozásáért tavalyelőtt többször emelt vádat az ügyészség (14-szer), mint a megye többi városában együ:tvéve, s a múlt évi listát is Cegléd és Vác vezeti 7—7 tragikus végű bűn- cselekménnyel. Békétlenek A közvéleményt minden bűneset közül talán leginkább a rablások, garázdaságok, nemi erőszakok és emberölések foglalkoztatják. Ezen erőszakos bűncselekmények megoszlása a megye városaiban és járásaiban azonbhn fölöttébb különösnek tűnhet. Az országos bűnügyi statisztika szerint ugyanis hazánkban mindenekelőtt Borsod és Pest megye, vagyis két iparosított vidék kriminalitását jellemzik elsősorban ezek az agresszív törvénysértések. A megyén belül azonban éppen fordított a helyzet, hiszen a városok közül a kevésbé iparosított és egyébként legtörvény ;iszte- lőbb településen, Gödöllőn, míg a járások sorában a kifejezetten mezőgazdasági jellegű, s ugyancsak alacsony krimi- nalitású nagykátaiban a „leg- békétlenebbek” az emberek. Tavaly a megye városaiban történt ' öt emberölésből háromnak Gödöllő volt a színhelye, s a 19 falusi gyilkosságból 6 a nagykátai járásban történt De nemcsak e legsúlyosabb bűntettek alapján, hanem az erőszakos törvénysértések ösz- szesítése szerint is az előbbi két közigazgatási egység vezeti a krimi nálstatiszti'kai listáját, ami azt jelezi, hogy a kevésbé fejlett területeken is mély gyökere van az erőszaknak. Mindez viszont arra utal, hogy nem az iparosítottsággal, hanem az elmaradót; körülmények között élő, s tudatilag fejletlen rétegek nagy számával van összefüggésben e területeken az erőszakos bűncselekmények elterjedtsége. A három nagy bűncselekménycsoporton kívül, amely a megyei bűnözés 88 százalékát alkotja, néhány adattal érdemesnek tűnik jellemezni a bőnözés periférikusabb területeit is. Az országos tendenciával szemben — a bűnözés tetőzését jelentő 1976-os esztendőhöz viszonyítva is — nőtt a megyében a tartási kötelezettség elmulasztása és az ifjúság elleni büntettek száma. Ez utóbbi bűncselekmény miatt a dabasi járásban emeltek kiemelkedően sokszor vádat. . Ugyancsak növekedett a népgazdaság elleni bűncselekmények — üzérkedés, vám- bűnte:t stb. — aránya, elsősorban a devizarendelkezések megszegése miatt. A legtöbb ilyen bűnügy, a megyei törvénysértések harmada, az egyetlen határátkelőhelyen, Vác körzetében történt. Az összbűnözés 0,2 százalékát kitevő állam elleni bűntettek száma a megyében mindössze 17 volt, s valamennyi izgatás. E legtöbbször ittasan végrehajtott bűncselekményt a városok közül csak Cegléden követték el, ott három alkalommal, míg a járások közül legtöbbször (négyszer) Ráckevén és körzetében fordult elő. ★ Röviden tehát ezek a tények. A ;ények regisztrálása, a bűnügyi térkép elkészítése azonban csak a kezdet. Az adatok ismeretében most már az okok, a mélyebb összefüggések tanulmányozása lenne szükséges, ha visszaszorítani, megelőzni akarjuk a bűnözést Babus Endre ) i
