Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-30 / 125. szám

( 1918. MÁJUS 30., KEDD %MZan Elutazott hazánkból a JNDK katonai küldöttsége Lázár György fogadta a delegációt Lösonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn az Or­szágházban az Elnöki Tanács által adományozott Vörös Zászló Érdemrendet adta át Ali Ahmed Nasszer Anternek, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Nemzeti Frontja Egyesített Politikai Szervezete Központi Bizottsága tagjának, a JNDK honvédelmi minisz­terének. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke az Országházban fogadta AU Antert, s az általa vezetett katonai küldöttség tagjait. A szívélyes, baráti lég­körű beszélgetésen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Czinege Lajos honvédelmi miniszter és a néphadsereg több tábornoka és tisztje. Hétfőn elutazott hazánkból a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság katonai küldött­sége. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, valamint a Honvédel­mi Minisztérium Katonai Ta­nácsának tagjai, a magyar néphadsereg tábornokai, tiszt­jei búcsúztatták. Jelen voltak a Budapesten akkreditált ka­tonai és légügyi attasék. Az időszerű gazdaságpolitikáról Havasi Ferenc tájékoztatója a Közgazdasági Társaság választmányának A Magyar Közgazdasági Tár­saság választmánya hétfőn a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetemen ülést tar­tott. A tanácskozáson felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki a Központi Bizottság nevé­ben üdvözölte a választmányt, és időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Garamvölgyi Károlynak, az MKT főtitkárának előterjesz­tése alapján a választmány részletesen megvitatta, majd elfogadta az elnökség beszá­molóját a legutóbbi közgyűlés óta végzett munkáról, és meg­határozta a legközelebbi fel­adatokat. Az ülésen a választmány tag­jainak sorába kooptálták Ke­serű Jáncrsné könnyűipari mi­nisztert, Marosi Károlyt, a Ma­lomipari Vállalat igazgatóját, Szabó Imrét, az Állami Bizto­sító főosztályvezetőjét és Szép Károlyt, az Alföldi Tüzép Vál­lalat igazgatóját. Ülést tartott a SZOT elnöksége A bőripar dolgozóinak szo­ciális helyzetéről tárgyalt teg­nap a SZOT elnöksége. Meg­vitatták a táppénzes fegyelem erősítésére és a táppénzrend­szer módosítására 1976-ban hozott minisztertanácsi hatá­rozat végrehajtásának tapasz­talatait; az 1977-ben megkez­dett központi műszakpótlék­rendezés, valamint az egész­ségügyi bérrendezés befejezé­sére vonatkozó javaslatot, ezenkívül megtárgyalták a párt Központi Bizottsága áp­rilis 19—20-i ülésének határo­zatából adódó szakszervezeti feladatokat. Növekvő érdeklődés az óhaza iránt Tíz nyugati ország 26 vá­rosában 43 előadást tartottak a külföldön élő magyaroknak a hazánkból kiutazó művész- csoportok az év első öt hónap­jában — mondotta a Magyarok Világszövetségének hétfői el­nökségi ülésén beszámolójá­ban Szabó Zoltán főtitkár. Lőrincze Lajos professzor az anyanyelvi konferencia véd­nökségének elnöke nemrég befejeződött amerikai és ka­nadai körútjáról adott számot az elnökség tagjainak. Ki­emelte, hogy az előző évekkel összehasonlítva jóval nagyobb volt az érdeklődés a szórvány­magyarság körében az anya­nyelv iránt. Az ülésen — amelyet Bognár József, a Magyarok Világszö­vetségének elnöke nyitott meg — megvitatták a nyugati or­szágokban hivatalos támoga­tással folyó magyar nyelvokta­tás helyzetét is. Váci tapasztalatok Fejlesztés és környezetvédelem Az érzelmeket is tanulni kell... Nevelési módszerek a Pest megyei csecsemőotthonban Szeretettel meghívunk min­den gyereket és felnőttet a hétfőn délelőtt 10 órakor kez­dődő gyermeknapi bábműsor- ra. Bóbita tavasztündér és társai. Mindenki izgul A kedves hangú meghívó a Pest megyei Tanács Petényi Géza Központi Csecsemőottho­nának ebédlője falán hirdette napokon át: ritka ünnep vár a kicsikre. — Bizony kezdők vagyunk — mondja aggódva a siker fe­lett a debütáló amatőr bábcso­port egyik tagja, lllné Buczkó Katalin, a csecsemőotthon pe­dagógusa. — Két hete alakult az együttesünk pedagógusok­ból, gondozónőkből, s azóta vagy ötször próbáltunk. Lassan megtelik a terem. Apró székeken apró emberkék, két-három évesek, a csecsemő- otthon lakói. A nagyobb széke­ken a felnőttek: nevelők, gon­dozónők, ölükben egy-egy lur­kóval. A gyerekek is izgatot­tak: a többségük még soha sem látott bábszínházát. Viszont énekelni már tudnak a nagyobbak, s amíg a játék elkezdődik, Kabainé dr. Husz- ka Antónia pszichológus biz­tatására sorra éneklik a gyer­mekdalokat. Pál, Kata, Péter jó reggelt... Én elmentem a vásárba félpénzen..., Csiri-bi- ri, csiri-biri zabszalma ... A díszlet egyszerű: a lemez­ből készült paravánra borított lepedők fölött papírra festett fák jelképezik az erdőt, s ha­sonlóan vízfestékkel, ecsettel, ragasztóval készült a zöld ab­lakos cseréptetős házikó is. A bábfigurák — Bóbita, a ta­vasztündér, Kitrákotty, a tyúkocska, a kiskacsa, a kakas, Péter és Kati — fakanálból, textildarabokból valók. Mégis mosolyra ingerük a kicsiket. Együtt énekelnek a bábokkal. Szakajtónyi léggömb Alig negyed óráig tart a mű­sor. Amikor vége, csend ül a teremre. Csak egy hang hallat­szik. — Még egyszer.... — kér­leli. Ekkor a paraván mogul egy piros léggömb repül a gyerekek közé, követi egy má­sodik, s lassan lebegve a töb­bi, jó szakajtóra való, minde­nik gyereknek jut. Meg a ké­peskönyvekből, leporellókból is — elvégre az ünnep, ünnep. — Nagyon élveztük — töröl- geti kipirult arcát Békéssy Katalin pedagógus, Bóbita ta­vasztündér megszemélyesítője. — A gyerekekkel együtt játsz­hattunk, és a paraván mögött sem maradtunk egyedül: súg­tunk egymásnak, segítettünk. Meglepően jól sikerült Mind­egyikünk a saját személyisé­gét adta a szerephez. Talán' ezért tudtuk magunkkal ra­gadni a gyerekeket — Hogy nem volt címe? Bi­zony, ez eszünkbe sem jutott. Csak azzal törődtünk, hogy a kicsik velünk együtt átérezzék a játék örömét. A pszichológusnő szakava­tott magyarázattal szolgál: — A csecsemőotthonban ne­velkedő gyerekek érzelmeinek köre, élményanyaga nem olyan tág és változatos, mint a csa­ládban nevelkedőké. Pedig az érzelmet, / az indulatokat az ember tanulja. Minél árnyal­tabb, sokrétűbb az érzelemvi­láguk, annál teljesebb lesz a személyiségük. — Egy mesterséges helyzet, mint például a bábjáték, al­kalmas arra, hogy szélsőséges érzelmeket, kirobbanó örömöt, vagy akár félelmet élhessenek át a gyerekek. Olyasmit, amit a családban természetszerűleg tapasztalnak. Maradandó élmény A mi gyerekeink élete ren­dezettebb a családban nevel­kedőkénél — mondja dr. Hel­ler Györgyné, a csecsemőott­hon igazgató főorvosa. — Itt mindig háromfogásos az ebéd, és pontosan fél 12-kor kezdő­dik. Jobbak a körülményeik is, mint otthon, mert az állam sokat áldoz az ellátásukra. A védett és hosszan tartó érzel­mi kötődésekre lehetőséget alig-alig kínáló életmód külö­nös hangsúlyt ad az ünnepek­nek, melyek megbontják ezt a monoton rendet. — Ezért minden hónapban tartunk egy születésnapot, amelyen az abban a hónapban születetteket köszöntjük közö­sen. Ezenkívül kevés az alka­lom. A húsvét, a mikulásün­nep, a karácsony s a gyermek­nap. Ilyenkor arra törekszünk, hogy mindenki személyes ajándéliot kapjon, ne csak egy legyen sok kis társa közül. Próbálkoztunk már a báb­színházzal is, de ott hosszú a műsor, s nagyobbaknak való. Pedig a bábjáték szerepe — a mai nap bizonyítja — nagy az érzelmek nevelése szempont­jából. Ezért alakítottunk saját együttest. Több előnye is van. Például, hogy az ének, játék tanítására is sort keríthetünk. Persze mindez nem pótolja a családban átélhető valódi helyzeteket. Anyuka magával viszi a kicsit a varrónőhöz, a fodrászhoz, a piacra. Ezt nem lehet imitálni: gondozónőink is gyakorta viszik heveit gyer­mekeiket hasonló utakja. Mert az érzelmek tanulására, átélé­sére alkalmas egy-egy bábjá­ték, de teljes emberi életet csak a valóság taníthat. V. G. P. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusának határozata szerint „a fejlesztés si célok megvalósításakor te­kintettel kell lenni a termé­szet és környezetvédelemre." Ennek a megállapításnak kü­lönösen nagy jelentősége van várospolitikai és településfej­lesztési szempontból. A különféle fejlesztések szo_ ros kapcsolatban vannak a ta­nács munkájával. Akár úgy, hogy a saját beruházásairól van szó, akár úgy, hogy enge­délyezi őket. Szakigazgatási szerveink környezetvédelmi szakfeladatokat is ellátnak. Ezek a hatáskörök az utóbbi években jelentősen bővültek. Nagy szerepe van ebben a mű­szaki osztálynak, a városi-já­rási közegészségügyi-járvány­ügyi felügyelőségnek, vala­mint a termelés, és ellátásfel­ügyeleti osztálynak. Felismerve a környezetvé­delem társadalompolitikai je­lentőségét, a tanács a város­ban számba vette azokat a te­rületeket, ahol e téren a leg­több tennivaló van. Több üze­münk lakott környezetben he­lyezkedik el. Gondoljunk csak a DCM-ből szálló porra, vagy a húsipari vállalat környékén terjengő bűzre. Mivel ezek ki­telepítésére nincs lehetőség, működésükre szükség van, a környezetre gyakorolt káros hatásukat helyben kell csök­kenteni. A környezetvédelemnek nincs egyetlen olyan részterülete sem, ahol bizonyos jogalkotási, nagyobbrészt azonban jogal­kalmazási feladatok ne hárul­nak a tanácsi szervekre. Emel­lett tulajdonképpen tervezési és szolgáltatás szervezési fel­adatok ellátásával is fontos környezetvédelmi hivatást tel­jesít. Tisztább a levegő A város területén 15 Válla­lat 1976-ban 3,4 millió, 1977- ben 5,3 millió forint bírságot fizetett a levegő szennyezésért. A levegő tisztaságának védel­mében a KÖJÁL feladata a jelzés és laboratóriumi vizsgá­latok elvégzése. Tavaly a Chi- noin Gyógyszergyár helyi te­lepén vegyszer elégetésével szennyezték a levegőt. A KÖ­JÁL jelentése alapján a műr szaki osztály határozattal szün­tette meg Vác térségében a le­járt szavatosságú gyógyszerek, vegyszerek megsemmisítését. . A DCM-nél is megkezdték a tisztítóberendezések átépíté­sét, újak felszerelését. A ven­déglátóipari vállalat és az ÉDÁSZ vezetőségének is át kellett állnia a korszerű fűtés- technológia bevezetésére, mert jelenleg a Fehér Galamb és az ÉDÁSZ-irodaház környékén sok korom és füst kerül ki a kéményeken. A város területén 10 helyen vizsgálják a levegőből szárma­zó por mennyiségét és minő­ségét. Ennek a vizsgálatnak a Olajkályhák Marcaliból A korábbi években — az olajválság idején — korlátozni kellett az olajkályha gyártá­sát Most a lakosság foko­zott igénye miatt — százhat­vanezer kályha gyártására adott utasítást a KGM. A kályhákat a Mechanikai Művek marcali gyáregysége készíti el. Korszerűsítették a gyártást, így a korábbiaknál jobb és esztétikusabb kályhák készülnek. A marcali üzemben export­cikket is gyártanak. Évente több mint kétmillió dollár ér­tékben szerszámosládákat ké­szítenek és szállítanak nyugati exportra. kiegészítésére, a város 10 he­lyén levegő, és gázszennyezést mérő készülékeket helyeznek el. Az ipari centrumok tekin­tetében a levegőtisztaság-véde­lem és a talajvédelem, bizo­nyos fokig összekapcsolódik egymással. Mivel a füst, por, pernye és más légszennyező anyagok egyben talajszennyező hatást is kifejtenek. Ellenőrzik a vizet A város területén két vízbá­zis van, Buki-szigeti és a béli­vízmű. Napi termelésük 12 ezer köbméter. A verőcei víz­mű termelése 20 ezer köbmé­ter naponta. A termelt víz- mennyiség 30 százalékát a la­kosság és 70 százalékát az üze­mek használják fel. A KÖJÁL dolgozói a vízmintát rendsze­resen negyedévenként küldik laboratóriumi vizsgálatra, a vízbázisra kijelölt véd területet is rendszeresen ellenőrzik. Ta­valy például a Közép-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság kö­telezte a Chinoin-telep veze­tőségét a talaj, illetve talaj­víz szennyezésének megszünte­tésére. Környezetünk megóvása ér­dekében fontos feladat a bel­vizek, valamint a Dunába fo­lyó patakok vizének megvé­dése a szennyezéstől. Az ellen, őrzés itt is rendszeres. A szennyvízcsatorna rend­szer Vácott teljesen elkülönül a csapadékcsatornától. Sajnos gyakran előfordul, hogy a la­kóházak szennyvizét az esővíz elvezetőbe engedik bele. Ezzel több helyen folyamatosan szennyezik a természetes vize­ket, ezért a városi tanács 1976- ban egymillió, 1977-ben 600 ezer fórint szennyvízbírságot fizetett. Városunkban 11 vál­lalat szennyvíztisztító berende­zéseinek hatásfoka nem kielé­gítő, ezért 1976-ban 2 millió 200 ezer forint büntetést .fizettek. A bírságot fizetett vállalatok szá­ma tavaly sem csökkent; Ha az ellenőrzések során megállapították, hogy a magán­lakások tulajdonosai, vagy ál­lami lakások bérlői a csapa­dékcsatornán keresztül a Du­nába vezetik a szennyvizet, a műszaki osztály határozattal kötelezi a tulajdonosokat, hogy a szennyvízcsatornába kössék a vezetéket. Ha nincs szennyvíz- csatorna, úgy a telkek határán belül emésztő-tárolót kell épí­teniük. A vállalatok, üzemek vezetőit is kötelezzük, hogy az üzemből kiáramló szennyvizet a megépült szennyvízcsatorná­ba vezessék be. A szennyvizek megfelelő tisztítása a Dunán­túli Regionális Vízmű kezelésé­ben levő szennyvíztisztító te­lep feladata, melynek jelenle­gi kapacitását napi 6 ezer köb­méterrel kell növelni és ha­tásfokát is javítani. Ez a beru­házás 1981-re készül el. Növekedett a zöldterület Gondoskodunk arról, hogy az új ipari üzemek csak a vá­rosrendezési tervben megje­lölt területekre épüljenek, a lakott területen levő üzemek a lakosság egészségére további káros hatást ne gyakoroljanak. Ezt a célt szolgálja többek kö­zött a BéLésszövőgyárban megvalósult rekonstrukció, melynek eredményeként a kör­nyezetbe szűrődő zaj is lénye­gesen csökken. A zaj csökken­tése érdekében a Kötöttáru- gyár vezetősége is intézkedett. A tejüzemet, a Volán-telepeket kitelepítettük a városköz­pontból. A városban 262 ezer négy-; zetméter belterületi és 100 ezer négyzetméter ligetes parkot gondoz a tanács. Az eddiginél nagyobb tervszerűséget igényel, az új utcák fásítása. A ligeti és pokolszigeti fák pedig foko­zottabb ápolásra szorulnak, A parkok fenntartására egy év alatt 3 millió 300 ezer fo­rintot fordítottunk. A fejlesz­tési alapból a lakótelepek par­kosítására, a Duna-part rende­zésére évi 2 millió forintot for­dítunk. Így zöldterületünk évente 8—10 ezer négyzetmé­terrel nőtt. Felmértük a megműveletlen mezőgazdasági ingatlanokat Hasznosításukról tartós bér­beadással gondoskodunk. Így sok család részére jut olcsó,' hétvégi pihenőhely, ahol ker­tészkedni lehet. A nagyüzemi művelésre alkalmas területe­ket pedig, ahol mezőgazdasági művelés nem folytatható, ott erdőt telepítünk. Közösen a tisztaságért A köztisztasági szolgáltatá- sok az elmúlt évékben csak lassan fejlődtek, ugyanakkor egyre több a háztartási szemét, az ipari hulladék. A tanács feladata, hogy gondoskodjon a közterületek tisztántartásáról, a szemétlerakó helyek kijelölé­séről, a háztartási szemét el­szállításának megszervezésérőL A város területén 430 ezer négyzetméter szilárd burkola­tú utat tartunk tisztán gépek­kel. A rendszeres munka el­végzéséhez még kevés a cél­gép, és munkaerő. Az üzem bővítésére, géppark fejleszté­sére évi 3,5 millió forintot biz­tosítunk. Bevezettük a konté­neres hulladékszállítást, ezt ve­zetjük be a Rádi úti lakótele­pen és további néhány utcá­ban. Addig is míg ezt a formát az egész területre kiterjeszt­jük a városnak, meg kell szün­tetni a sokfajta, ízléstelen sze­métgyűjtő -edényt, mert ezek ürítésekor újra szennyezik az utakat, járdákat. Jelenleg he­tenként egyszer-háromszor 9 ezer 400 bérleményből szállít­juk el a hulladékot, egy év alatt összesen 59 ezer köbmé­tert. Az ipari hulladék 25 ezer köbméter, melynek összegyűj­tését a kommunális üzem vég­zi/Idén 100 utcai hulladék- gyűjtő edényt helyezünk ki a forgalmas Lenin úton. Az újak tisztítása, a szemét el­szállítása egy éé alatt 5 millió forintba kerül. A szolgáltatási színvonalat emelni kell. A la­kosság jóindulatú segítségével még szebbé, tisztábbá tudjuk tenni városunkat. Tari Kálmán, a váci városi tanács elnökhelyettese .: Két Pest megyei üzemben Új munkaerő — házon belül Gazdaságfejlesztési felada­taink megoldásához új mun­kaerő a jövőben is csak korlá­tozott mértékben áll rendelke­zésre, ezért további fejlődé­sünk kulcskérdése a meglevő munkaerő jobb, ésszerűbb fog­lalkoztatása. Arra a kérdésre kerestük a választ: mit tettek eddig és mit kívánnak tenni ezután két Pest megyei válla­latnál a munkaerő legcélsze­rűbb foglalkoztatása érdeké­ben. A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat 1976 és 1981 között 200 millió forint értékű beruházással fejleszti techno­lógiáját. Ennek az összegnek csak kis hányadát fordítják építésre, a többiből nehéz és könnyű munka­gépeket, a termelékenysé­get növelő kisgépeket vá­sárolnak, s korszerűsítik az előregyár- tást. A lakásépítés eddigi alagút­zsalus technológiáját felváltja a házgyári paneles építési mód. Mindennek eredményeképpen az adott időszakban 800 em­ber munkája válik felesleges­sé. Ezeket a dolgozókat első­sorban nehéz- és könnyűgép­kezelői átképzésre küldik. A Taurus Gumiipari Válla­lat váci gyárában hat gazda­ságtalan termék gyártását szüntették meg a közelmúlt­ban, s helyettük a kisebb munkaerő-szükségletű mezőgazdasági gumipadlók gyártását vezették be, ugyanakkor növelték a gaz­daságos szigetelőlemez- és ra­gasztótermelést. Ide irányítot­ták át a gazdaságtalan termé­kek gyártásának megszünteté­sével felszabadult 71 munkást 1 J >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents