Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-28 / 124. szám
4 1978. MÁJUS 28., VASÁRNAP TV-FIGYELŐ Ikarus. Bizsergetően jő érzés volt nemrégiben a tv-hír- adónak azt a képsorát látni, amely egy Ikarus-autóbusz amerikai bemutatkozó útját örökítette meg. Fürge mozgású hernyóként csavarodott ide- oda; könnyedén siklott, gördült, s noha — mint megtudtuk — terjedelmesebbre szabták, mint az óceánon túli társait, sokkalta kisebb téren is meg tudott fordulni, mint amazok ... E nagyablakos, fényesre lécezett járművek nem ok nélkül váltanak ki dicsérő szót, elismerő bólogatást a világ minden táján. Nem, mert Finta József formatervezőművész — aki immár két évtizede folyamatosan igazítja szebbre és szebbre e járművek küllemét — valóban mestermód ötvözi a technikai célszerűséget meg a kényelmi igényeket; és ugyanúgy azok is nagyon értik a mesterségüket, akik a tervrajzok nyomán lemezt vágnak és csavart húznak. Ez utóbbiakról pénteken kora este külön riportfilmet sugárzott a televízió. Vértessy Sándpr és Kovalik Károly riporterek a mátyásföldi nagyüzem DH — azaz dolgozz hibátlanul — munkarendszerének sikereit vették számba, és félórás híradásuk sok olyan újdonsággal szolgált, amelyeket más hasonló gyárakban is meg lehet szívlelni. Például az ott meghonosított ún. — kiscsoportos bérezési rendszert! Ennek lényegét olyasféleképp foglalták össze, hogy a megszokottnál kevesebb létszámú munkáscsapatok közösen érdekeltek egy-egy feladat elvégzésében, és a nékik járó pénzt is maguk osztják el — kinek-kinek érdeme szerint. Hogyne igyekezne hát sokat és jól dolgozni minden munka- vállaló ... A számos Pest megyei lakost is foglalkoztató Ikarus- gyár — főiképp a DH-munka- rendszernek köszönhetően — ma már nemcsak hét-nyolc éven át használható járműveket ad át a vevőknek, hanem olyanokat, amelyek akár egy 1 évtizedig is hordják-viszik az utasokat minden nagyobb javítás nélkül. Részben e jócskán megnyújtott élettartamért, másrészt meg a már méltatott külső szépségért egyre kelendőbbek a 200-as család darabjai. Elannyira, hogy meg is lehetett emelni az árukat: újabban mintegy tíz százaléknyival többet kérnek — és persze kapnak — a rendre elégedett vevőktől. Jó volt mindezt hallani, és ugyancsak jó volt látni azt az Ukrajnából visszakért csuklóst, amelyet mint rekordert mutattak be a gyár vezetői. Ahogyan mondták, 1 millió 350 ezer kilométert futott ez a jármű anélkül, hogy különösebben meg kellett volna igazgatni. A csillagdíszes Ikarus immár a nagyüzem jelképeként hirdeti a Mátyásföldön születő technikai és formatervezői mértéket. VIT-ycíélfcedó. Mivelhogy a gödöllői egyetemisták csapata is érdekelt volt a Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna! című ifjúsági vetélkedő csütörtök esti, második fordulójában, így hát az adást éberebb szemmel figyeltük. Éberebb és kritikusabb szemmel, s a képernyőre így ügyelve, bizony be kellett látni: igazából nem találták ki ezt a játékot. Noha összehozták benne sorsolást, barkochbát és politikai vitafórumot — valójában ez a sokféleség: kevés. A néző nem tud érdekeltté válni, mert egyik versenyformának sincs igazi kifutása. A kibarkochbázott betétszámok meg végképp nem ide illenek, különösen az olyan technikai bakikkal, mint ahogyan legutóbb Rátonyi Róbertét és Kovács Katit is megénekeltették. Kínos volt figyelni, miként mozog a száj, és miként késik le, illetőleg lohol előbbre a rosszul elindított gépi hang. A gödöllőiek egyébként nem jutottak be a forduló első három helyezettje közé. Akácz László Átadták a díjakat • • Otven tantárgy legjobbjai ötven tantárgy legjobb diákjait köszöntötték szombaton a Kertészeti Egyetemen. Hanga Mária, oktatási miniszterhelyettes az országos középiskolai tanulmányi verseny, a szakközépiskolák szakmai tanulmányi' versenye és az ókortudományi társaság latin nyelvű versenye első három helyezettjének nyújtotta át a díjakat. A versenyeken több mint harmincháromezer diák vett részt az idei tanévben. A miniszterhelyettes a tapasztalatokkal kapcsolatban elmondotta, hogy a diákok az elméleti számadásnál, a kísérletek során és a munkapadoknál olyan emberi tulajdonságokat is felvillantottak, amelyek jól érvényesülhetnek a későbbi munkájukban is, majd a pedagógusok áldozatos felkészítő munkájáról szólt. Mint mondotta, a pedagógusoknak ezt a tevékenységét ismerte el az oktatási miniszter dicsérete, amelyben 10 középiskolai tanár részesült. Az ifjúságról Nemzetközi eszmecsere Budapesten befejezte munkáját Az ifjúság életútja a szocializmusban témáról rendezett nemzetközi tudományos tanácskozás. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében, bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli, szovjet és magyar kutatók részvételével összegezték a közösen folytatott összehasonlító vizsgálat eddigi eredményeit, megvitatták a „kutatás több módszertani kérdését az 1978 —1980-as évekre és kidolgozták a további együttműködés tervét. TARTUFFE A NYOMTATOTT BETŰ A KULTÚRA ALAPJA Gazdag program a megyei könyvhét nyitányán AZ ELSŐ OLVASÓK BIRTOKBA VETTEK AZ AJÁNDÉK AUTÓBUSZT DEDIKÁLT: CSUKA ZOLTÁN, HERNÁDI GYULA ÉS RÓBERT LÁSZLÓ | Tegnap az ünnepi kőnyv- | hét vidéki megnyitóját | Veszprémben rendezték, | ahol Marczali László kultu- 3 rális miniszterhelyettes 1 mondott ünnepi beszédet, i A könyvhét országos | szövetkezeti megnyitója I Pásztón volt, ahol Nánási | László, az Elnöki Tanács | tagja, a SZÖVOSZ felügyelj lő bizottságának elnöke nyi- § tóttá meg az ünnepi ese- I ményt. Sorok kígyóztak a könyvsátrak előtt. Az érdeklődők karéjba fogták a narancssárga bibliobuszt, s már egy óra tájt megteltek a művelődési ház bejáratával szembe állított széksorok. Idős nénik, bácsik között nyüzsögtek az úttörők, s mellettük minden korosztály megtalálható volt az érdi művelődési központ előtti téren. A fúvószenekar elnyomta a nyüzsgés zaját, és az érdeklődők gyűrűje szorosra zárta a Pest megyei Hírlap pavilonját is. Aztán csend lett az ismerős orgánumra: Bessenyei Ferenc szavalta Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versét. Majd dr. Köllner Ferenc, a budai járási hivatal elnöke üdvözölte az ünnepi könyvhét megnyitójára érkezett olvasókat. — Az ünnepi könyvhét nem görögtűz, amely az évnek csupán néhány napját világítja meg fényeivel, színeivel, hiszen alapját az egész évi közművelődési munka teremti meg — mondta ünnepi megnyitó beszédében Barin- kai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. — Kulturális életünk egyik lényeges alapelve volt és maradt: nyomtatott betű nélkül Tartuffe a mi felfogásunkban a király csalója, felbérelt vérebe, s az Organ családban súlyos tragédiák játszódnak le. Persze akikkel vakbuzgóságuk miatt mindezt meg lehet tenni, azokat szívből ki kell kacagni. Ezért vígjáték a darab. — Moliére alkotásában a közbeavatkozó király menti meg Orgonékat. Önöknél Tar- tuíie-öt is felmenti. Miért? — Mert az abszolút hatalom lehet, hogy megbocsát, feledi a bűnöket, de a Tartuffe- ök megtartásával jelzi, hogy nem felejt: megbocsátok, de rajtatok a szemem. A VENDEGRENDEZÖ, a kolozsvári Harag György által kialakított koncepció, természetszerűen változtat a többi szereplő hagyományos karakterén is. Orgon, Árok Ferenc megformálásában nem cselekvőképtelen vakbuzgó, hanem egy hajdani lázadó mindent jóvátenni igyekvő tüsténkedő figurája. Felesége, Elmira — Albert Mária — attól válik hús-vér figurává, hogy elutasítja a 'képmutatót és a csábító férfi testi közelségét mégis vonzónak találja. Pataki László alakításával egyenrangú teljesítményt nyújt Majoros Kati, aki Orgon anyjának házsártos és ugyancsak bigott figuráját személyesíti meg. Csak a dicséret hangján lehet említeni a többi szereplőt is: Kerekes Valéria (Mariane), Bicskei István (Orgon fia), Karna Margit (komorna), Bata Ferenc (Valér), Szabó Ferenc (Cléan- te), Remete Károly (Lojális úr), Sebestyén Tibor (rendőr hadnagy) alakítását. Szívesen látott vendégek a szabadkai Népszínház művészei. Nagy öröm, hogy kitűnő előadásukkal méltó képviselői a határainkon túli magyar kultúra terjesztésének. Méltán arattak sikert Szentendrén is. Kriszt György nincs modern kultúra. Az olvasás a felemelkedés első lépcsője, de jelentősége megmarad továbbra is. Ezt követően a szónok összefoglalta a megyei könyvtár- hálózat elismerésre méltó fejlődésének történetét: a ládák mélyén meghúzódó egy-kétszáz könyvtől, a mai modern, szabadpolcos, olvasóteremmel is kiegészített könyvtárakig. A fejlődés eredményességét jól illusztrálja, hogy mo már Pest megyében 215 ezer rendszeres olvasót tartanak nyilván a könyvtárak, s az Olvasó népért mozgalomba több mint 80 megyei intézmény kapcsolódott be. A fejlődés üteme meghaladta az országos átlagot. — Ezen az ünnepi könyvhéten van tehát mondanivalónk — folytatta Barinkai Oszkárrá. — Mondanivalónkat a további célkitűzések gazdagítják. A megyei párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban hozott határozatot a könyvtárhálózat bővítésére és az olvasás népszerűsítésére. Ügy gondoljuk: a határozat gyorsabb ütemű fejlődést eredményez majd azokon a helyeken, városokban, községekben, üzemekben, termelőszövetkezetekben, ahol áldoznak majd a könyv, az olva. Műsor é Az ünnepélyes megnyitó után a könyves autóbusz elindult Erd-Ofaluba, a kölcsönzés első színhelyére. Az ünnepség résztvevői pedig rövid iro- dalmiázenés műsort hallgattak meg, amelyben fellépett Lukács Margit, Nagy Attila,"Harangozó Téréz, Zsurzs Kati, Mi- kó István, Roth Endre és Walla Ervin. Rövid helytörténeti kérdés-felelet játék következett, amelyen, mások mellett, Ba József érdi kisdiák ügyes válaszával egyéves előfizetést nyert a Pest megyei Hírlapra. A megnyitó ünnepség további programját sajnos megzavarta a májusi zápor és a szasás ügyére. És ez nem ábránd, nem illúzió! A továbbiakban a konkrét feladatokról beszélt a megyei pártbizottság titkára. Többek között hangsúlyozta, hogy meg kell szüntetni a könyvtárak egymástól elszigetelődését. Egységes könyvtárakat, egységes és közös munkára épülő könyvtárosi szemléletet kell kialakítani. Mert csak a szellemi erők koncentrálásával érhetjük el, hogy a dolgozóknak valóban mindennapi szükségletük legyen az olvasás. Természetesen ehhez szükség van az intézmények bővítésére, fel. szereltségük javítására. Beszéde befejező részében Barinkai Oszkárné köszönetét mondott a Csepel Autógyár és az Ikarus székesfehérvári gyáregysége szocialista brigádjainak, akik társadalmi munkában készítették el a könyvtárbuszt. — Szeretnénk, ha Érd és Szigetszentmiklós lakói úgy fo. gadnák a mozgókönyvtárat, mint kedves látogatót, aki rendszeresen megjelenik és helybe viszi a kétezer könyvet, a hanglemezt, a diafilmet, a folyóiratot, egyszóval: a kultúrát. Legyenek jó barátai, segítői, szövetségesei ennek a munkának. 3 fórum badból be kellett költözni a művelődési otthon színháztermébe. Mégis — talán nem tűnik szerénytelenségnek — sikeresnek mondhatjuk a Pest megyei Hírlap politikai fórumát, mert késő délutánba nyúlt á kérdések'és a válaszok sora. A kérdésekre Barát Endre, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, országgyűlési képviselő; Piszák Imre, az érdi nagyközség pártbizottságának titkára; dr. Benussi Silvio tanácselnök válaszolt, a Pest megyei Hírlap vezető munkatársaival egyetemben. Kr. Gy. Sok az érdeklődő a könyvsátornál Koppány György felvételei A szabadkai Népszínház vendégjátéka Szentendrén ellenfele. Tartuffe-nek. A kritikus már-már lázadni, rosz- szallóan bosszankodni készül, amikor ismét káderül: túljártak az eszén. Ez a Tartuffe aljasabb minden eddig látott megfogalmazásnál. Az előadás utolsó jelenetében a megmenekült Orgon család hálaadásra megy Lajos királyhoz és a színpadon kettesben maradó hadnagy és Tartuffe nevetve parolázik. Minden eddigi megoldásban és az írott dráma szerint is az őrség börtönbe kíséri a címszereplőt. A szabadkaiak előadásában, a hatalom képviselőjétől elismerő kézfogást kap a csaló. MŰFAJILAG rendhagyó, mégis ide kívánkozik az előadás utáni beszélgetés, amelyet a szentendrei művelődési központ öltözőjében folytattunk Pataki Lászlóval, a Tartuffe megszemélyesítőjével. — Nemcsak magyar színpadokon — az NDK-ban, Romániában, sőt Franciaországban is — megfigyelhető a Tartuffe- figura átalakulása, pontosabban átértelmezése. Az ön által megformált Tartuffe miért kerül ki győztesen a drámai csatából? — Az a típusú színész vagyok, aki szívesen elfogadja a rendezői instrukciót — válaszolt Pataki László. — Ez esetben mégis nehezen egyeztünk Harag György rendezővel, mert erősen csábított a klasz- szikus felfogás. Be kellett látnom mégis a rendező igazát: Tartuffe a hatalom bérence. S a darab tragikus eleme abban van. hogy a szellemileg felvilágosult, haladó uralkodó — uralom — éppen abszolutizmusával kitermeli a Tar- tuffe-féle csalókat, sőt képtelen élni ilyen alakok nélkül. meg a „jő király”. De valóban ez történik a darabban? Tartuffe megtestesíti a besúgók ellenszenves típusát, a besúgókét, akikből számolha- tatlanul sok volt XIV. Lajos udvarában. A szabadkai Tartuffe világában semmi sincs ami a késő barokk, korai rokokó környezetet és lelket, játékossá, köny- nyeddé, felszabadulttá teszi. Hiányérzetünk támad. Klasz- szikus egyszerűség jellemzi a dísztelen falakat, a vallási áhítat szobrait. És ebben a környezetben a szerelmes kis Mariane csengő kacagása, a ko- morna vérbő életkedve önmagában is lázadás. Előadás közben egyértelműen kiderül: a rendező szándékosan hozza létre bennünk a hiányérzetet, lázit a vallási áhítat értelmetlen puritanizmusa, ellen. A címszereplő nem alakos- kodik, nem kacsint ki egyetértést várva a nézőre. Egyszerűen, létéből fakadóan álszent kalandor és áruló: számára mi sem természetesebb, minthogy a király elleni néhai ösz- szeesküvő Orgont ki kell fosztani, feleségét el kell szeretni. S a szabadkai Tartuffe nem egy érzelmileg kivén- hedt, sóvár öregember, hanem határozott, férfias, vonzó egyéniség. Mintha a figura rokonságbán lenne Sztankay Tartuffe-jével, csakhogy a lényeges különbség az, hogy a szabadkai Tartuffe nem vonzó férfi, hanem gigantikus egyéniség. Ettől a nézők erkölcsi érzéke rövid időre felbillen: szurkolni kezdenek, hogy a csaló elérje célját. S csaknem felbillen az egész produkció, mert sem Organ, sem Cléante nem egyenrangú A MEGLEPETÉS akkor igazán nagy, ha korábban úgy éreztük, hogy egy dologban már nem érhet meglepetés. A szabadkai Népszínház bemutatójának első perceiben ezt a meglepett tétovaságot éreztük. Tartuffe, amilyet hazai közönség még nem látott. A szellemi érést felszabadulás után átélő „ifjabb közönség” számára a tartuffe-séget Major Tamás megoldása jelentette másfél évtizedig. Ez a maradandó szerepfelfogás a csalás, a tettetés, az álszentség fogalmát elevenítette meg. Csak a közelmúlt hozott újat, igaz, csupán szokatlanságával: Sztankay István csinos, fiatal és vonzó Tartuffe-je nem lett több, mint vitatható rendezői ötlet. MOLIERE Tartuffe-jekivén- hedt farizeus. Ez teszi nevetségessé szerelmi próbálkozását, ez a bigóttságát, a mások hiszékenységével — pontosabban hitével — visszaélő, 6zerepen belüli szerepjátszását. S a robbanás után, a konfliktus túlsó pólusa nem Orgon, a megcsalt barát, hanem a szabadgondolkodó sógor. Cléante. Maradjunk még egy gondolatsor erejéig Moliere világánál: a becsapott, feljelentett és kifosztott Orgont a végső bukástól a királyi kegy menti meg. És a nagyvonalú, felvilágosult Napkirály e kegyben megdicsőül. Ezt sokszor szemére vetették a szerzőnek, az utókor esztétái, hiszen a már-már szentté avatott király mégis az abszolút monarchikus hatalom megtestesítője. Tény, a mű 1669- es bemutatása azon múlott, hogy üdvözítőként jelenik-e
