Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

1978. MÁJUS 28., VASÁRNAP lap A ráckevei Ady Endre gim­náziumban 221 diák tanul. Ke­vés a helybeli, többségük ösz- szesen tíz településről utazik naponta az iskolába. Sokan már reggel fél hétkor, háromne­gyed hétkor bent vannak. Amikor otthonról elindulnak, még korai reggelizni, vagy ha esznek is valamit, megéheznek, mire ebédhez jutnak. Nagy könnyebbség számukra, hogy az iskola gondoskodik róluk. Hogyan? Elég érettek — Három éve ismertük fel, hogy ilyen módon is segíteni kell a gyerekeken — mondja Bóna József igazgatóhelyettes. — Azt akartuk elérni, hogy helyben jussanak reggelihez, tízóraihoz és elsősorban tej­hez. — Hogyan kezdődött? — Átalakítás volt az iskola alagsorában, úgy láttuk, hogy az éttermünkkel szemben el tudnánk helyezni egy büfét. Érdeklődtünk az Áfésznél (ak­kor még Kisdunamenti Áfész- nak hívták), kérdeztük, tudná­nak-e segíteni. Igenlő választ kaptunk. Mi csak a helyiséget adtuk, az Áfész berendezte, hűtőszekrényt is hoztak és gondoskodnak áruról. — Hogy fogadták ezt a gye­rekek és a szülők? — Űj dolog volt, de a szülők kitörő örömmel fogadták. Ért­hető, nagy gondot vesz le a vállukról. Este, vagy reggel, amikor munkába mentek, oda­tették a hideg ételt: ez lesz a reggelitek. Kezdetnek a tanu­lók negyedrésze jelentkezett szövetkezeti tagnak. így alakí­tottuk meg az iskolaszövetkeze­tei. Az Áfész ragaszkodott ah­hoz, hogy tanár legyen a veze­tője. Aztán a diákokból úgyne­vezett intéző és ellenőrző bi­zottságot hoztunk létre. Végig járták az osztályokat és jBssze- gyűjtötték: 4 jelentké£Ők;et. tfgy gondoltuk, hogy a mindenkori harmadikosok a legalkalma­sabbak arra, hogy a büfét ke­zeljék. ök már elég érettek er­re a felelősségteljes munkára, a negyedikeseket viszont fel kellett mentenünk, mert érett­ségire készülnek. Az Áfész segít A ráckevei gimnáziumban hamarosan kedveltté vált az is­kolaszövetkezet, a tanulólét­szám féle belépett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak ők vásárolhatnak. Vevő lehet bár­ki és szívesen látogatják a bü­fét a levelező hallgatók, sőt a tanárok is. Az évek során kita­pasztalták, miből mekkora ke­resletre számíthatnak, s asze­rint rendelnek. Nemcsak tejet, kakaót, és péksüteményt, ha­nem cukorkát, csokoládét, üdí­tő italt, kávét is. Az Áfész egyébbel is segíti a gyerekeket: a tél elején már hiánycikknek számító füzeteket is beszerzi az iskolának. Hogyan történik a szállítás? — Nálunk rendszeresen van­nak reggeli edzések, tehát az iskolát nyitva találják — mondja az igazgatóhelyettes. — Általában reggel hétkor szállí­tanak, leteszik az árut, nem is kell velük találkozni. Nyolc-ki- lenc óra körül visszajönnek és a következő napi megrendelő jegyekkel együtt elviszik a lá­dákat. vitáik az — Vannak-e Áfésszel? — Most már nincsenek. Nem volt ez mindig így. Régebben sok volt a Sérült tejeszacskó, sok volt a veszteség is. Az Áfésznél kedvező személyi vál­tozás történt, az új vezető job­ban megért bennünket. Elég egy telefon, s bármiről van szó, gyorsan intézkednek. — Az árusítás nem megy a tanulás rovására? — Eleinte mi is ettől fél­tünk, de a büfé kezelése sem­miféle visszaesést nem okoz a tanulmányi előmenetelben. In­kább hasznát látjuk, mert a gyerekek tapasztalatokat sze­reznek és ez bennük kialakítani a felelős­ségérzetet. Az Áfésznak pedig nem is titkolt gondolata, hogy néhány gyerek itt kedveli meg a szakmát. Nem is kellett csa­lódniuk. Húsz forint a belépő A gyerekek kereskedelmi fel­adatot látnak el, a munka el­lenértéke megilleti őket. Meg is kapják. — A forgalom után számí­tott 1,6 százalék a kezelő sze­mélyzetet illeti meg. Az Áfész ezenfelül külön jutalmat is ad a vezetőségi tagoknak. Volt olyan tanuló, aki ezer forintot kapott. Általában évente négy­ötezer forintot osztanak a jól dolgozó diákoknak a jutalé­kon kívül, volt olyan év is, hogy nyolcezret kaptak. — Származik-e előny a szö­vetkezeti tagságból? — Mindenki vásárolhat, de a tagok év elején befizetnek személyenként húsz forintot. Januárban már mindegyikük harminc forintos vásárlási utal­ványt kapott vissza. Az alagsori büfé felirata: Ady Endre ifjúsági szövetkeze­ti csoport boltja. Ebben a fél­évben Huska Eva a boltvezető. Az osztály létszáma huszon­hét, tizennégyen szövetkezeti tagok. Évát a közgyűlés válasz­totta meg, Bóna tanár úr ja­vaslatára. Éváról mindenki tudja, hogy ért a szervezéshez. Hogyan osztják el a munkát? — Minden héten ketten va­gyunk a boltban, meg egy har­madik, aki rakodik. Ha nem is minden szünetben, de én is sokszor itt vagyok. A nagyszü­net a legmozgalmasabb, de so­kan vannak, akik itt reggeliz­nek. Lesz jégkrém is — Nem hiányzik valami a boltból? — Ha megkapjuk, amit az Áfész ígért, akkof riiindenünk meglesz. Kapunk egy nagyobb hűtőszekrényt, egy zárható szekrényt a poharaknak. A na­gyobb hűtőszekrénybe belefér majd a jégkrém is, amit az Áfész szintén megígért. — Mi lenne, ha be kellene zárni a büfét? — Nagyon rossz lenne. Ha egyszer-egyszer valami hiány­zik, nincs kifli vagy kakó, majd’ megesznek! Szeretjük ezt a boltot Ha nem lenne, nagyon hiányozna. Hatos Erzsébet Hétköznapi történet f'.élután öt óra. Talán ez •*"'* o csúcsforgalom tetőzé­sének időpontja. A Koszto lányi Dezső téren a kék és sárga buszok motorzúgása szünet nélküli. Mindenki siet haza. A gyerekeket is elhozták az anyukák és apu kák az óvodából. A sárga buszok ajtaja előtt kettes sorban türel­mesen várakoznak a haza­felé igyekvők. Aki vár, az ülőhelyet kap. Egy anyuka is felszáll négy­éves kisfiával. Kettes ülést választottak. A busz meg­telik és indul. Az Oszta- penko-szobornál felszáll egy öreg bácsika, egy kismama és egy negyven év körüli férfi. Nincs már ülőhely. Kora délután esett az eső, most még süt a nap. Ful- lasztó meleg van. A busz is lassan megy — építik a sztrádát. Mindenki észreve­szi az öreget és a fiatalasz- szonyt. A kisfiú kinéz az ab­lakon. Anyuka úgy tesz, mintha olvasna. Előttük két fiatal lány ül. Beszélgetnek. Egy ősz hajú asszony feláll. Átadja helyét a kismamá­nak. A lányokat ez nem za­varja, de az anyukát sem, pedig ölébe vehette volna a kisfiút. Az öreg még áll. Látni rajta, hogy fáradt. Biztos a szíve is rendetleré kedik már ebben a korban. Kapaszkodik. A busz a Panorámához ér. Páran leszállnak. Az ülőhe­lyet gyorsan elfoglalják. Az öreg még mindig áll. Valaki rászól az anyukára. Az in­gerlékenyen válaszol, de a gyereket nem veszi az ölébe. Fjgy, másik utas a lányokat figyél'úiezteti, PiTffdSZkpdő válasz után az egyik kény­szeredetten feláll. Az öreg leülhet. Elpirul. Mintha szé- (jyelné magát. A Casinónál sokan le­szállnak. Ülőhely is van. A következő megállónál leszáll az öreg és a kisfiú az anyu­kájával. Az öreg megfogja a gyerek kezét és lesegíti a buszról... Ambrus Sándor Építők, kommunisták Nem kel! külön kérni őket Miért van szükség az átcsoportosításra? A 43. számú Állami Építő­ipari Vállalat idei tervében 11 ezer 600 lakás átadása szerepel. A vállalat három évtizedes történetében még soha nem volt ilyen nagy feladata. E nagy horderejű terv megvalósí­tásához szükség van a vállalat egész — csaknem tízezer főnyi — kollektívájának összefogásá­ra. Az üzem már évek óta csak úgy teljesítheti terveit, hogy munkáskezet kap a honvédség­től és vidéki testvérvállalatok­tól. Ennek ellenére a házgyár csak jelentős túlóra-felhaszná­lással és a dolgozók fegyelme­zett munkájával tudja teljesí­teni éves terveit. A feszített termelési felada­tok végrehajtásában elsősor­ban a vállalat kommunistái mutatnak példát Erről beszél­gettünk a 43. számú ÁÉV 3. számú, dunakeszi házgyárában. Feszültség idején Pethő István, a házgyár ve­zetője: — Gyárunkban hosszú évek óta hagyomány, hogy a párt és gazdasági vezetés mindig együtt határozza még a feladatok vég­rehajtásának módját. A gazda­sági vezetés különösképpen ak­kor kéri a pártszervezet segít­ségét, amikor a termelési prog­ram végrehajtásában feszültség keletkezik. Például Dunakeszi­re vállaltunk két lakóépület elemeinek gyártását július 31- re. Félévi tervünkben nem szerepel ez a feladat. A határ­idő már nagyon közeledik, s ezért is kértük pártszerveze tünk segítségét: dolgozóink mozgósításával, a munkaidő jobb kihasználásával, de akár 'túlórában is teljesítsük ..válla­lásunkat , A házgyár vezetője még egy példát említ Tavaly olyan volt a gyártandó épületek összeté­tele, hogy a gyártóhajók között egyenetlen leterhelés keletke­zett. így belső átszervezésre volt szükség: a kettes üzem­ben dolgozó brigádok közül né­hányat át kellett irányítani a hármasba. Az ilyen átszerve­zést általában nem szeretik az emberek, hiszen új munkafo­lyamatokat kell megtanulniuk. Budakalászi szabálysértők Bolti szarkák, kontárok Ötvenhat szabálysértő ellen érkezett tavaly bejelentés a budakalászi községi tanácshoz, a szabálysértési hatóság ötve- net marasztalt el közülük. A megbírságoltak közül tizenki. lencen tulajdon elleni vétséget követtek el; tizenöt volt a tár­sadalmi tulajdon ellen vétők száma. Főleg fiatalokat és nő­ket érnek bolti lopáson. Az is tolvajnak minősül, aki kétfo­rintos csokoládét csen, éppúgy, mint például az a fiatalember, aki drága italt lopott a Battyhány téri áruházban. Ismerlek, fiam... A bolti tolvajok előszeretet­tel látogatják ezt az áruházat, mert távol esik a községtől, és a polcok csábítóak. Itt szerezte be az egyik iskolás lány is azt a tíz tubust ragasztót, amelyet arra használnak, hogy nyugati kortársaik veszélyes szokásait majmolták. Az eset különben a gyámügyig is eljutott. De nemcsak bolti tolvajok kerülnek a budakalászi bizott­ság elé. Az egyik tizenkilenc éves fiatalember, aki gyárban dolgozik és nagyon jól keres, munkahelyéről lopott értékes tárgyakat. Ezeket pénzzé tet­te és a Vidám Parkban, belvá­rosi szórakozóhelyeken, disz­kókban szórta a százasokat a munka segít Mint a tárgyaláson kiderült, nem is annyira a pénzre, vagy a pénzen vett szórakozásra volt szüksége, hanem apra, hogy a haverok felnézzenek rá, leg­alább ezért, ha már egyébbel nem tudott kitűnni. Akiket tulajdon elleni szabály- sértésért bírságolnák meg, nem szoktak visszakerülni a bizott­ság elé, leszámítva azt az idős asszonyt, aki már törzsvendég­nek számít: általában évente kétszer érik bolti lopáson. Ki- gyósi László igazgatási főelő­adó azt mondja, hogy a tolva­jokra, különösen a fiatalokra jó hatással vannak a bizottság feddő szavai. Nem szívesen hal­lanák mégegyszer, amit egyszer már hallottak: ismerlek, fiam, gyerekkorod óta, ismerem a szüléidét is. Hogy keveredhet­tél ilyen dologba? Megbízó: a vállalat Ez azonban nem vonatkozik a kontárokra, ők gyakran visz- szatérnek. Bőven van belőlük Budakalászon. Főleg építőipari munkákat végeznek, de van köztük villanyszerelő, késes­köszörűs, sőt műszerész is: Többségük olyan, akiknek va­laha volt iparengedélye, de va­lami okból visszavonták. Nem minden kontár kerül a bizottság elé, csak azok, akiket feljelent a megbízó, hogy rosz- szul, vagy egyáltalán nem vé­gezték el a munkát. A legkü­lönösebb a dologban, hogy vállalatok, közületek is adnak megbízásokat kontároknak. A tanácsnál ennek csak egyetlen magyarázatát tudják elképzel, ni: a vállalat olyan kontárral dolgoztat, akit már ismer, aki­nek valaha volt iparengedélye, de időközben megvonták tőle. Iskolakötelezettség elmu­lasztása nem szerepel a buda­kalászi szabálysértések között, a gyerekek rendesen járnak is­kolába. Annál több a kereske­delmi szabálysértés: árdrágítás, rossz minőségű áru forgalom­ba hozatala, pontatlan mérés, engedély nélküli zárva tartás. A lakosságtól mégis csak elvét­ve érkezik ilyen bejelentés, de más esetekben sem sietnek az emberek, hogy rendellenessé­gekről értesítsék a szakigaz­gatási szervet. Ennek elsődle­ges oka az, hogy nem akarnak maguknak haragost szerezni. A munkahely büntet Budakalászon tavaly két gépkocsivezetőt lepleztek le szabálytalan fuvarozás köz­ben. Enyhébb esetekben a ta­nács a munkáltatót értesíti a szabálysértésről, s a vállalat fegyelmi jogkörben jár el a bejelentett személlyel szemben. H. E. A pártvezetőség segített. A kommunisták ismertették az érintett brigádokkal a termelé­si gondokat. A beszélgetések során elmondták az emberek­nek, miért van szükség az át­csoportosításra. Az átszervezés sikerült. A brigádok helytáll­tak a hármas hajóban is. — Még sok hasonló példát tudnék mondani — folytatja Pethő István. — A pártszerve­zettől számottevő segítséget kaptunk a differenciált bérfej­lesztés érvényesítésében is. Meggyőződésem, hogy ezen együttműködés nélkül nem tud­tuk volna sikerese* teljesíteni évről évre terveinket. — Pártszervezetünk helyze­te sajátos — mondja. Alföldi Géza — a házgyár pártvezető­ségének titkára. — A 3-as ház­gyár Budapest közigazgatási területén kívül fekszik, s így a dunakeszi városi pártbizottság hatáskörébe tartozunk. Cselek­vési programunk a vállalatin alapul. Az első negyedévben például több munka- és üzem- szervezéssel kapcsolatos fel­adatot kellett megoldani. Már tavaly elhatároztuk a gazda­sági vezetéssel együtt, hogy hatékonyabbá tesszük a tmk-munkát. A gépkar­bantartási, felújítási felada­tokat lebontottuk egyes brigá­dokra, személyekre. Most már minden gépnek van egy tmk- felelőse, az egyes gyártósorok karbantartása az e munkával megbízott brigádok feladata. A párttagoktól többet várnak — A házgyárban hárqm párt- alapszervezet működik — foly­tatja a pártvezetőség titkára. Minden üzemrészben dolgoz­nak kommunisták. Az üzemek vezetőinek fele, a művezetők legalább 25 százaléka — párt­tag. Az megkönnyíti a mozgó­sítást: mind társadalmi munká­ra, mind a különböző termelés­sel kapcsolatos feladatok meg­oldására. Fehér László tmk-lakatos: — Brigádomban hárman va­gyunk párttagok. Érezzük, hogy vezetőink tőlünk többet várnak a munkában. Igyekszünk is példát mutatni, de megmon­dom őszintén: a pártonkívüliek is mindent elkövetnek, hogy a brigádunkra ne legyen panasz. Jó kollektívában dolgozunk. A pártonkívüliek munkával kap­csolatos véleményeit, javasla­tait ugyanúgy figyelembe ve­szik mint a miénket. Ez pedig jó dolog. Szerző István, a vasasüzem vezetője: — Hogy ki párttag, rögtön kiderül, amikor társadalmi munkáról vagy plusz feladat­ról, például túlóráról van szó. A kommunistákat soha nem kell külön megkérni, hogy ve­gyenek részt ezekben az ak­ciókban. Az is jellemző kom­munistáinkra, hogy nem tűrik a fegyelmezetlenséget. A gyár­ban szerencsére nincs nagy probléma a munkafegyelem­mel. A gyártási technológia pontosan, részletesen kidolgo­zott. Aki nem végzi feladatát, hamar kilóg a kollektívából, hi­szen senki sem dolgozhat a másik helyett. Dicséret és figyelmeztetés — A párttagok munkáját fo­lyamatosan figyelemmel kísér­jük — veszi át ismét a szót Al­földi Géza. — A közelmúltban például Vittkay Ferenc műve­zető dicsérő oklevelet kapott a dunakeszi városi pártbizottság­tól és a tanácstól, ö felelt azért, hogy társadalmi munká­ban, időben elkészüljenek a myílászázró szerkezetek a du­nakeszi 2. számú óvoda részé­re. Ezt pártfeladatként kapta, s megoldotta. Ugyanakkor a kö­zelmúltban egy középvezetőnk szóbeli figyelmeztetést kapott, mert nem végezte megfelelően a gazdasági munkáját. Amikor a házgyár építési te­rület hiánya miatt hullám­völgybe . került (megtelt a tá­rolótér. a dolgozók egy részé otthagyta a gyárat, mert nem látta biztosítottnak a jövőt), mind a fizikai, mind az alkal­mazotti állományban dolgozó kommunisták nagy többsége igyekezett mindent megtenni, hogy a dolgozók megértsék: át­meneti nehézségekről van szó. Segítettek a meggyőzésben a párton kívüli szocialista bri­gádtagok is. A nagy fluktuá­ciót sikerült megállítani, a házgyár talpraállt. Tavaly már annyi lakást kellett gyártaniuk, hogy alig győzték. Az idén is hasonló a helyzet. Az idei kró­nika azonban csak december­ben zárul. Várhatóan hasonló­képpen mint tavaly. Roxin László Búvárruha az árvízvédekezéshez Üj típusú búvárruhát kaptak az Árvíz- és Belvízvédelmi Központi Szervezet búvárai. Az NSZK-ban gyártott nehéz- búvár-felszerelés hatvan kilóval könnyebb elődjénél, a fém­sisakos víz alatti öltözéknél. Az új búvárruhában a különleges víz alatti munkákat — hegesztést, robbantást, szerelést — könnyebben tudják elvégezni a búvárok. 1 Jó reggelt! Itt a tej! Szövetkezet a ráckevei gimnáziumban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents