Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-28 / 124. szám
1978. MÁJUS 28., VASÁRNAP A gyermeknap alkalmából Elismerés a monori úttörőknek Tegnap a monori 482. Arany János úttörőcsapatnál 200 kisdobos és piros nyakkendős úttörőt avattak a gyermeknap alkalmából. Ugyanitt ünnepélyes keretek között adták át a közösségnek a KISZ Központi Bizottság vörös selyemszalagját, melyet az Országos Úttörőelnökség képviseletében Martinusz Ferenc, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának munkatársa kötött fel a csapatzászlóra. A pajtások azzal érdemelték ki a magas elismerést, hogy kiemelkedő eredményt értek el a diák-önkormányzatban, a Ajándék a felsőpa Gyermeknapra a felsőpako- Tiyi óvodásoknak kedves meglepetést készített a Dunai Vasmű lőrinci hengerművének két szocialista brigádja: a Gagarin és a Clepkó brigád. Kommunista vasárnapokon, társadalmi munkában felépítettek egy 36 négyzetméteres színes katedrálüveggel körbevett fedett zsibongót. Hétfőtől az apróságok itt étkeznek majd. Az udvaron egy hat négyzetméter alapterületű színesre festett babaházat állítottak fel, mely tartalmas játékokhoz nyújt segítséget Az óvónőktől oly sokszor hallott meséket e neknk épített hátanulmányi versenyeken, a sportvetélkedőkön. A csapat számos tagja kapott megyei és országos elismerést. Az ünnepség után az újdonsült kisdobosokat és úttörőket a szülői munkaközösség látta vendégül. Ma pedig rajonként vszerveztek programokat. Kirándulnak, Budapesten színházat és múzeumokat látogatnak. Ugyanezen a napon Kiváló úttörőmunkáért kitüntetést kapott az alsónémedi Petőfi Sándor, a csobánkai Petőfi Sándor és a gombai Dózsa György úttörőcsapat. onyi óvodásoknak zacskában, szerepjátékban adják majd vissza a gyerekek. A szocialista brigádok gyermeknapi vállalása —, hogy időben teljesíteni tudják — csaknem 600 munkaórát igényelt. A babaház és a zsibongó értéke mintegy 300 ezer forint. A hengermű munkásai között sokan vannak, akiknek gyermekei a felsőpakonyi óvodába járnak. így a mostani ajándék a saját, de a többi gyermek örömére is szolgál. Az ünnepélyes átadáson a kicsinyeken kívül, a község vezetői és a társadalmi munkát végző szocialista brigád- tagak vettek részt. K. É. Parlamenti küldöttségünk hazaérkezett Szombaton hazaérkezett Hollandiából a magyar parlamenti küldöttség, amely Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének vezetésével tett hivatalos látogatást a holland szenátus és képviselőház meghívására. A delegáció tagjai voltak Csillik András, Pályi Sándor- né, Pesta László, Réger Antal (Pest m., 25. vk.), Técsi János és Tóth Géza képviselők. Apró Antal a látogatás tapasztalatairól nyilatkozatot adott az MTI munkatársának, melyben a többi között hangsúlyozta: — Küldöttségünk nagy jelentőségű tárgyalásokat folytatott a szenátus és a képviselőház elnökével, több állandó bizottság vezetőjével, a holland törvényhozókkal. A megbeszéléseken akadtak olyan kérdések is, amelyek megítélésében eltérőek a nézeteink, mégis meg vagyok győződve, hogy az eltérő társadalmi berendezkedés, a más politikai és katonai rendszerhez való tartozás nem akadálya kapcsolataink sokoldalú fejlesztésének, ha mindkét fél tisztelettel, megbecsüléssel, a kölcsönös előnyöket figyelembe véve közeledik egymáshoz. A nagykátai „csoda" Tantermek - harmadáron Az iskolaépítés — bővítés bizony nem olcsó mulatság. Egy új tanterem, s a berendezés úgy félmillió forintba kerülhet. Egy szaktan terem, vagy gyakorló műhely természetesen drágább. A szükség viszont törvényt bont Mint például Nagykátán, a Damjanich Gimnáziumban és Mező- gazdasági Szakközépiskolában ... c'.-Diókok a tetőn A gimnázium udvarán épp a harmadikosok testnevelési órája folyik: súlylökés. Egy Zetor pöfög az udvarra, pótkocsijának platóján rakodószalag. Sódert, homokot, téglát szoktak építkezéseken az emeletre hordani ilyennel. — Hé, fiúk, ti négyen, és ti is! Egy kis alapozás, gyertek csak — int néhányuknak Tu- róczi Miklós gyakorlati oktatásvezető. — Kétoldalt helyezkedjetek el, hogy mindenkire egyforma súly jusson! S a fiúk egy-kettőre leemelik a szállítószalagot, négyen pedig egy félig fedett tetejű, vakolatlan falú épület tetőgeren- dájára állva kötelet eresztenek alá. A szerkezetre hurkolják a többiek, s már emelik is: — Hóóó-rukk, hóóó-rukk, hóóó-rukk — diktálja a tempót Magyar Pál, az iskola karbantartója. Megakad a szalag az egyik téglasor szélénél. — Hát nincs ott egy fizikus sem? Emelő kell ide, valami rúd — szólal meg egv hang a szurkolók tömegéből. Azután egy újahb nekirugaszkodásra sikerül, öt percig sem tartott. A fiúk a pályára ballagnak, s a „bemelegítés” után folytatják a súly- lökést. A nehéz vasgolyó valahogy könnyebbnek tűnik ... — Jó lenne, ha szeptemberre olvan állapotba kerülne ez az épület, benne a két új tanteremmel. hogy megkezdődhessen itt is az oktatás — sommázza a buzgalom okát Turóczi Miklós. Nyolcban tizennégy Povázson Sándor igazgató: — Éppen húsz esztendeje épült a gimnáziumunk, s az akkori igényeknek meg is felelt. elegendő volt a nyolc osztályterem. Azóta persze változott a demográfiai helvzet, s a népgazdaság munkaerőgond íai sürgették a mezőgazdasági szakközépiskola létrehozását. l!)61-ben ez meg is történt, de sajnos úgy, hogy a tantermek száma nem változott. — Ma is nyolctantermes az Iskola, de a nyomasztó szükség miatt tartunk órákat a kémiai. fizikai előadóban, tornateremben. az alagsori pohtechnikai műhelyekben, a könyvtárban, sőt még a kollégium termeiben is. Csak így iehetsé- ges tizennégy osztályt egyidő- ben oktatni. Ráadásul a matematika és az idegen nyelvek óráit kiscsoportos formában tartjuk. Ezért már a korábbi években beépítettük a padlásteret: saját munkánkkal hoztunk létre négy kis kabinetet... — Az idei év szeptemberéitől’pedig megkezdjük a kertészeti gépész szákmu n kasok képzését is, ezért úgy határozott az iskola vezetősége, hogy legalább két új tantermet kell építeni. Pénzünk azonban nem volt a munkára. Érdeklődtünk a járási Építőipari Szövetkezetnél, s ott azt mondták: egymillió-kétszázezer forintba kerülne. Egyetlen lehetőségünk maradt: az iskolánkkal kapcsolatban álló termelőszövetkezetekhez fordultunk... Az olcsóság titka Az igazgató papírlapot vesz elő és sorolni kezdi: a farmost Tápiómente Tsz százezer forintnyi, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz ugyanennyi értékű építőanyaggal segít, a tápió- szentmártoni Aranykalász Tsz építőbrigádja a kőművesmunkát, a nagykátai Magyar— Koreai Barátság Tsz a villany- szerelést, a tóalmási Egyesült Lenin Tsz a festést, mázolást, asztalos- és üveges munkákat vállalta, a szentmártonkátai Kossuth Tsz és a tápiógyörgyei 2'öldmező Tsz pedig a fuvar- költségeket. És így folytatja: — A terveket a nagyközségi tanács ingyen adta, s az építés április 6-án kezdődött: az iskola pedagógusai a tavaszi szünet két szabadnapján alapoztak. Szabad idejükben, sőt, amikor hirtelen segítség kellett, még az órából is lecsippentve néhány percet, diákjaink siettek munkára. Eddig az iskola nevelői és tanulói 150 ezer forintnyi társadalmi munkát végeztek. — Látszik is az eredményen: a 150 négyzetméteres bővített épület falai állnak, az ablakok, ajtók keretei a helyükön, a tető félig kész. Az iskolának eddig 500 forintjába került az építkezés. A vasbetongerendák beemeléséhez darut kellett kölcsönöznünk ... A teljes költség sem lesz több 300 ezer forintnál. Mindenki jól jár A farmost Tápiómente Tsz irodájában Szőke Tibor főmezőgazdász fogad: — Sok oka van annak, hogy segítettünk. Például az, hogy a mezőgazdasági szakközépiskolában a szövetkezet két községéből, Farmosról és Tá- piószeléről most is vagy harmincán tanulnak, s számítunk a munkájukra. De nemcsak ezért: öt éve kötöttünk szerződést az iskolával, s azóta szövetkezetünk a leendő szakmunkások gyakorló gazdasága. Itt nem diaképekről tanulják meg, hogyan kell palán tázni, zöldséget, szőlőt termeszteni. A legmodernebb technológiával, gépekkel ismerkedhetnek. á'diákokl- i.t ■.•urn növT*,J — Persze mh sem járunk rosszul. A betakarítási csúcsidőben — igazi anyagi ellenszolgáltatásért — szervezett munkaerőt kapunk a paradicsom, paprika, zöldborsó, szőlő szüreteléséhez. ★ Magad uraim, ha szolgád nincsen — vallja a nagykátai gimnázium és szakközépiskola igazgatója. Valóban maguk kerestek, s találtak gyors, olcsó megoldást a tanteremgondra. De mi azért hozzátesszük: magad uram, s barátaid, segítőid... V. G. P. Tovább ezen az úton . j... Eredményesen működik a tsz és nagyközség közös pártbizottsága Dunavarsányban A 60-as években kevés termelőszövetkezetben működött önálló pártszervezet. Akkoriban a közös gazdaságok kommunistái a községi alapszervezetekhez tartoztak. Később a tsz-ek megerősödésével nőtt a gazdaságok politikai potenciája is. Ezt a folyamatot különösen a nagy, koncentrált termelőegységek létrejötte tette szembetűnővé. A termelőszövetkezetek izmosodása, felnőtté válása ugyanakkor sajátos ellentmondást termelt ki: a több falu határára kiterjedő gazdaságok jól működő pártszervezetei árnyékában gyenge községi alapszervezetek dolgoznak és küzdenek a falu gondjával-bajával. A területi alapszervezetek megerősítésére különböző kísérletek történtek. E próbálkozások azonban nem hozták meg a kívánt eredményt. A Pest megyében bevezetett új rendszer, a tsz és a nagyközségi közös pártbizottság hatékony módszernek bizonyult. Legalábbis a dunavarsányi tapasztalatok ezt a véleményt erősítik. Kezdetben ellenőrzéssel A Petőfi Tsz és a nagyközség harmincegy tagú pártbizottsága egy esztendeje alakult meg. Az irányítása alá tartozó alapszervezetek többsége a termelőszövetkezetben működik. Megválasztásának közvetlen előzménye Dunavarsány, Délegyháza és Majosháza köz- igazgatási összevonása volt. Korábban a községi pártvezetőség szervezetileg külön állt a termelőszövetkezetétől. A közös tsz-nagyközségi pártbizottság létrehozását 'különösen a községi alapszervezetek tagjai — sőt egyes vezetőségi tagok is — bizonyos ellenérzéssel fogadták. Féltették önállóságukat, s attól tartottak, hogy az átszervezés, majd a tsz-iér- idekek kizárólagosságának érvényesülését eredményezi. A kételyeket az agitáció, a meggyőzés eszközével kellett eloszlatni. Elmondták, hogy a Petőfi Tsz-ben mintegy száz egyetemet végett, s több mint 200 középiskolával rendelkező szakember dolgozik. A község bekapcsolása a közös gazdaság szellemi-gazdasági áramkörébe elsősorban a lakosság érdeke. Az ingadozókat végül is sikerült meggyőzni. A testület összetételét nem a statisztikai szempontok határozzák meg. A pártbizottságba azokat javasolták, akik a Szedik a spárgát közös cél érdekében a legtöbbet tudták, és akarták tenni. Nem ragaszkodtak szigorúan az alapszervezetek számszerű arányaihoz. Kovács Antal, a pártbizottság titkára rövid idő alatt megtalálta az összhangot tsz- tagságából adódó termeléscentrikus gondolkodásmódja és a községi problémák megoldását is igénylő új funkciója között. Rendszeres munkakapcsolatban áll a tsz elnökével, tevékeny részese a szövetkezet belső életének. Tolmácsolásában a gazdasági vezetők első kézből értesülnek a falu előtt álló feladatokról, a tanács végrehajtó bizottsági ülésének állandó meghívottjaként pedig módja van ismertetni a szövetkezet terveit, céljait. így a nagyközséget a közös gazdaság optikáján át tudja nézni és megfordítva. Egyeztetett érdekek Az albertirsai Dimitrov MgTsz huszonhárom hektáron termeszt spárgát. A termés betakarítását megkezdték a tsz asszonyai. A spárga zömét exportra szállítják. A képen: Csomagolás előtt gondosan lemossák a frissen szedett spárgát. Király Krisztina felvétel« A pártbizottság különböző érdekek egyeztetésével jó politikai atmoszférát teremtett, s ez kedvez az alkotó munkának. Ennek a megváltozott légkörnek is köszönhető, hogy a szövetkezet egyre többet tesz a három község nyolcezer lakosáért, amelyből másfél ezren a tsz-ben dolgoznak. Szocialista brigádjaik segítséget nyújtottak egy épület óvodává alakításához. Az eredmény: 1978-ban 28 gyerekkel többet tudtak felvenni a gyermekintézménybe. De szaporodott a tantermek száma is. Ennek külön története van. A beruházásra ugyan pénz volt, de kivitelező nem akadt. A pártbizottság az illetékes tanácsi, gazdasági és társadalmi vezetőkkel együtt tanácskozásra hívta a kisiparosokat, kiderült, szívesen vállalkoznak a feladatra. Az elmondottaknál is érzékletesebben \a példázza, .milyen konkrétan, hathatósan tud segíteni egy gazdasági egység, ha arra az irányító pártszerv ösztönzi. Van Délegyházának egy külső tanyai része, négy kilométerre a falutól. Autó- buszjárata eddig nem volt. Gyerek, felnőtt gyalog járt be a központba. Előbbiek az iskolába. utóbbiak ügyes-bajos dolgaikat intézni. S most megszűnőben ez a gond is. Ottjár- tamkor javában folyt az autóbusz-végállomás építése. Kikkel? Hogyan? A tsz építőipari mérnöke megbízást kapott a szakmai teendők bonyolítására. a KISZ-bizottság titkára a társadalmi munkák szervezésére. koordinálására. Jellemző, hogy arra is kiterjedt a figyelmük, hogy a meginduló járat már szerepeljen az új menetrendben. Felpezsdült a szervezeti élet Megtalálták a tervszerűtlen- ség ellenszerét is. A pártbizottság bábáskodása mellett megszületett a fejlesztési bizottság, amely éppen a 15 éves távlati terv kidolgozásán munkálkodik. Tagjai között ott találjuk a tsz szellemi arzenáljának legjobb erőit: mezőgazdászokat, jogászokat, mér. nököket. A cél az, hogy az állami és gazdasági vezetők kölcsönösen ismerjék egymás elképzeléseit: ki mikor, hová akar újabb üzemet, műhelyt, lakótelepet, iskolát építeni. Így elkerülhetővé válnak az egymást keresztező, ésszerűtlen intézkedések. A tsz-pártbizottság megalakulása óta sokat javult a szervezeti élet. Az újjávarázsolt székházban tartják a markista —leninista középiskola előadásait, a taggyűléseket, sőt még a tsz-munkabizottsági üléseket is. Itt találtak otthonra a KISZ-fiatalok, az idősebb, tapasztaltabb párttagok közvetlen közelében. A tanács pártirányítása részben a pártbizottság, részben az alapszervezetek szintjén valósul meg. Ez utóbbi azért jó, mert az irányító szerv meghagyta a községek kisebb kommunista kollektíváinak önállóságát, döntési jogát a helyi kérdésekben. Ismert dolog, hogy a községi alapszervezetekben sok a nyugdíjas. A pártbizottság javaslatára a tsz- ben dolgozó, politikailag képzett párttagok vállaltak a községi szervezetekben vezetőségi funkciót, propagandistamunkát. A tömegszervezetek közül á KISZ-esek munkája volt kirívóan gyenge. Alig két hónapja, hogy az átszervezés megtörtént. A tagság létszáma azóta 15 százalékkal nőtt, s a taggyűléseket munkaterv szerint tartják. Sok az új vezető, ezért fontosságának megfelelően kezelik a képzést. A fiatalok presztízsét az utóbbi hetekben példamutatóan elvégzett társadalmi munka nagymértékben növelte. Egészséges folyamat Az elmondottakból kitűnik, az elmúlt egy évben a pártmunka magasabb szinten folyt Dunavarsányban. A tapasztalatok • összegzése helyett azonban hadd idézzem egy ottani idős kommunista szavait: — Mi, idősek, tudjuk, hogy honnan indultunk el. Dunavarsány pusztai kirendeltség volt a felszabadulás előtt. Jóformán nem volt itt semmi; Azután jött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, és a szemünk láttára nőtt itt ki egy országos jelentőségű termelő- szövetkezet. Közben a falu valahogy elmaradt mögötte. Két évvel ezelőtt még elkeseredett vitáink voltak a vezetőségben, hogy erre sincs, arra sincs pénzünk. Most megindult egy egészséges folyamat, az új szervezeti forma eredményeképpen erősödött a pártirányítás. Mi azt bárjuk a tsz és a nagy-, község pártbizottságától, hogy tovább haladjon ezen az úton. Valkó Béla Földrendezés — cserével Országosan várhatóan, mintegy 150 ezer hektáron hajtanak végre földcseréket a mezőgazdasági nagyüzemek egymás között, továbbá — kisebb mértékben — a nagygazdaságok magánszemélyekkel. Főként beékelődött területekről van szó, ezek zavarják a gépek folyamatos munkáját, és sokszor megközelítésük is nehézkes. Mind gyakoribb, hogy a gazdaságok megállapodnak abban: átengedik egymásnak területeiket, ily módon a nagyüzemi táblák szerkezetét egységessé teszik, és ezzel a művelés, fenntartás költségeit is csökkentik. Az elmúlt évben mintegy 50 ezer hektáron került sor földcserére. Az érdekelt gazdaságok a kölcsönös előnyök figyelembevételével állapodtak meg á területrendezésben. Idén az üzemek egymás között már eddig 12 ezer hektárnyi földet „írattak át”. 110 hektáron magánszemélyek és nagyüzemek között jött létre megállapodás. Amennyiben megegyezés hiányában az önkéntes földcsere nem valósul meg, az ide vonatkozó rendelet lehetőséget ad arra, hogy a cserében érdekelt valamelyik üzem kérelmére a megyei tanács végrehajtó bizottsága — előzetes miniszteri hozzájárulással — az üzemek közötti földrendezést elrendelje. Az országban elsőként a Pápai Állami Gazdaság élt ezzel a lehetőséggel: a környező községekben fekvő, mintegy 2000 hektár különálló területének összevonása érdekében kapott engedélyt a földrendezés végrehajtására. Terv szerint idén mintegy 50 ezer hektáron teszik „áttekinthetőbbé” a határt k
