Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-25 / 121. szám

1978. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK A felemelkedés útja a munka A megyei pártbizottság határozata nyomán a feladatokról A Pest megyei pártbizottság decemberi ülésén határozatot hozott a cigánylakosság társa­dalmi beilleszkedésének meg­gyorsítására, s megjelölte az ezzel kapcsolatos feladatokat. A határozat egységes értelme­zése, a helyi feladatok konkrét meghatározása érdekében a megyében aktívaüléseket tar­tanak, amelyekre. meghívják az érintett párt-, tanácsi, tö­megszervezeti, gazdasági és intézményi vezetőket, valamint a cigánylakosság képviselőit. Az első ilyen aktívaértekezle- tet tegnap délután Simon Já­nosnak, a szentendrei városi pártbizottság első titkárának elnökletével tartották a szent­endrei városi tanácsházán. A szentendrei és a budai járás­ból összesen mintegy 130 ven­déget hívtak meg. Barinkai Oszkámé, a megyei pártbi­zottság titkára tartott vitain­dító előadást. Nem végzetszerű sors A megyei pártbizottság meg­állapította, hoigy a cigányla­kosság helyzetének javítása, beilleszkedésük elősegítése közüggyé vált a megyében, A megyei pártbizottság úgy ítéli meg, hogy az eredmények lehetővé, a gondok pedig szükségessé teszik, hogy meg­gyorsítsák az előrehaladást. Legfontosabb feladat, hogy kö­vetkezetesen dolgozzunk a ci­gányok munkába állításán. Közülük több mint háromez­ren vonakodnak még a fo­lyamatos és rendszeres mun­kavégzéstől. Ez azért is fe­szítő ellentmondás, mert adott a teljes foglalkoztatottság le­hetősége, szükség is van a munkáskezekre, a cigányok számára pedig fontos a mun­kahelyi közösségek tudatfor­máló hatása. A munkát vállaló réteg mutatja az utat a fel- emelkedéshez; vannak köztük diplomások, szakmunkások, brigádtagok és vezetők is. Hétezer ember példája bizo­nyítja, hogy nem végzetszerű a cigánysors. A cigánycsaládok negyven százaléka még szociális kö­rülményeknek meg nem fe­lelő telepeken él. Egy telepi lakás felszámolása esetén több család lakásgondját kell megoldani, olyan családokét, amelyekben legtöbbször csak egy kereső van, akinek sok ékes embert kod eltartania. Éz évben kormányzati intéz­kedések várhatók a telepek gyorsabb felszámolása érdeké­ben. De szükséges, hogy a sa­ját erőnkre is jobban támasz­kodjunk. Ilyen lehetőség a ci­gányokat foglalkoztató üze­mek bekapcsolása dolgozóik lakáshelyzetének megoldásába. Vannak már jó példák. Az előadó a PÁÉV-et, a DCM_et és az ISG-t említette meg. A CS-lakások építése álta­lában nem kifizetődő az épí­tési vállalkozók számára. De vannak példák, amelyek 1 azt bizonyítják, mint például az Örkényi Építőipari Szövetkeze­té, hogy ezeket a politikai célkitűzéseket úgy is meg le­het oldani, hogy az építők is megtalálják a számításukat. A megyei pártbizottság ajánlásokat dolgozott ki, ame­lyeket eljuttattak a felsőbb szerveknek. Javasolják, hogy a telepek felszámolására biz­tosított hitelkereteket emeljék fel, s indokolt esetben adja­nak állami támogatást az építtetőknek. Javasolják, hogy a helyi tanácsok a hitelkere­teket az eddiginél önállóbban hasznosíthassák, valamint azt, hogy az építési vállalkozói kedvet kedvezmények nyújtá­sával növeljék. Két járás gondjai Három korreferátumot hall­gattak meg ezt követően az ak­tívaértekezlet résztvevői. Tur- csányi Imréné, a Hazafias Népfront szentendrei városi bizottságának titkára a Szent­endrén élő 89 cigánylakos életkörülményeiről beszélt. A 44 eltartásra szoruló gyermek közül 25 az iskolaköteles ko­rú, valamennyien iskolába jár­nak, de az óvodában és a böl­csődében csak egy-egy cigány- gyerek található, pedig minden jelentkezőt felvesznek, s az ellátás ingyenes. Krasznai Lajos, a budai já­rási pártbizottság első titká­ra mondta korreferátumában, hogy a budai járás 160 ezer lakosából 2300 a cigány. Az el­múlt évek nagy eredménye a pátyi cigánytelep felszámolá­sa; Tök községben és Piliscsa- bán is megszűnőben van a te­lep, annál több a gond Pilis- vörösváron, ahol hetven cigány él zárt közösségben, putrikban, elfogadhatatlan körülmények között, s nem is hajlandók semmiféle áldozatvállalásra azért, hogy innen kikerüljenek. Érden él a járás cigánylakos­ságának egyharmada, az el­múlt három évben 16 család jutott itt új otthonhoz — mondta az előadó —, majd azokról a feladatokról be­szélt, amelyeket intézkedési tervekbe foglaltak. A szentendrei járás négy községében 839 cigánycsalád él, mondta korreferátumában Szendrődi Ferencné, a szent­endrei járási hivatal műve­lődési osztályvezetője. A 431 munkaképes emberből 366 dol­gozik, de a családok fele rossz lakáskörülmények között éL Előítéletek nélkül! Az aktívaülésen tizen. je­lentkeztek hozzászólásra. A legnagyobb figyelemmel a négy cigányszármazású felszó­laló szavait hallgatták. Gyön­gyösi Gyula, a PÁÉV dolgo­zója elmondta; vállalatánál 92 cigány dolgozik, közülük 34-en szocialista brigádban, szép számmal vannak köztük párt­tagok és törzsgárdatagok. Mint elmondta, közülük csak kevesen tudnak megbirkózni a mindenütt érezhető előítéle­tekkel, még a munkahelyi közösségben találják fel a leginkább magukat. Horváth Béláné Törökbá­linton él, a saját életút járói beszélt. Nehéz körülmények között nőtt fel, már az isko­lában megtanulta, milyen ne­héz cigánynak lenni. A ki­sebbségi érzést nehezen tudta leküzdeni, mert ennek a gyári munkahely is táptalaja volt. Most, munkahelyén, a tüdő­gyógyintézetben munkája sze­rint becsülik. Elvégezte az ápolónőképzőt, két gyerek mellett tanult, sokat olvasott. Alanyai József, a pomázi szegkovács ktsz dolgozója az eredményeikről szólt. Egyre jobban keresnek, el tudják tartani a családjukat. Nem egy pomázi cigánycsaládnak van fürdőszobája, sőt személy­gépkocsija is. Ez is azt bizo­nyítja — mondta —, hogy a felemelkedéshez a munkán keresztül vezet az út. A pilisvörösvári Sárközi Antal cigányösszekötő szerint neki nincs oka az optimizmus­ra. A gyerekek a térdig érő hóban nem tudnak eljutni az iskolába; nagy eredmény, hogy ő maga el tudta végezni az általános iskola hat osztá­lyát, pedig huszonketten vol­tak testvérek. Vallja — és eb­ben valamennyien egyetértet­tünk vele —, hogy a cigányok tudnak rendes emberek len­ni, lehet belőlük embert farag­ni. De ezt nekik is akarniuk kell. Hatos Erzsébet Az első negyedév eredményei A KSH Pest megyei Igazgatóságának jelentése Ipar Pest megye szocialista ipa­rának termelése — termékso­rok alapján számolva — az országost meghaladóan, 9,3 százalékkal növekedett 1978. I. negyedévében. Az iparon belül a leggyorsabban fejlő­dött a vegyipar és a könnyű­ipar termelése, de a nehézipar­ban is meghaladta a növekedés mértéke a 9 százalékot. A foglalkoztatottak száma mind az állami, mind a szövet­kezeti szektorban emelkedett 1979. I. negyedévéhez képest. Míg az állami ipar foglalkoz­tatottainak száma csak kis­mértékben, %ddig a szövetke. zeti iparé jelentősen nőtt. így a megye szocialista iparának termelékenysége elmaradt a termelés emelkedésétől, és a termelékenység színvonalának növekedése az állami szektor­ban 95, a szövetkezeti szektor­ban pedig mindössze 60 száza­lékban járult hozzá a terme­lés emelkedéséhez. A Pest megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek — összehasonlítható áron szá­molva — 17 százalékkal érté­kesítettek többet, mint 1977. I. negyedévében. Az előző évektől eltérően az idén a kül­kereskedelmi értékesítés csak kismértékben növekedett, ez. zel szemben a nagy- és kiske­reskedelmi értékesítés növe­kedése jelentős, 11 százalékos volt. Különösen megnöveke­dett a gépipar nagy- és kiske. Százhalombatta példája nyomán A járóbetegek ellátása Pest megyében Több-kevésébb okkal mind­annyian megfordultunk már a körzeti orvosi rendelőben, s ha gyógyulásunk úgy kívánta, a szakorvosiban is. Élnek kö. zöttünk kisgyermekek, akikre csecsemőkoruktól a gyermek- gyógyász ügyel, s számosán idősebbek, akik mindennapos vendégek a körzeti orvosnál. Az ország lakóinak állampol­gári jogon jár az ingyenes egészségügyi ellátás. Azt, hogy milyen a véleményük erről, el­sősorban az dönti el: miként fogadnak, gyógyíthatnak min­ket az üzemi, körzeti, vagy szakorvosi rendelőben... Példátlan fejlődés Százhalombattán megye- szerte páratlan fejlődés szem. tanúi lehettünk az elmúlt években. Hét esztendő alatt csaknem kétszeresére nőtt a lakosok száma, s az egészség­ügy gyarapodása kisebb-na- gyobb lemaradással, vagy előresietéssel követte a népes­ség igényeit. így például 1973-ban egyet­len körzeti orvos fogadott na. ponta 57 beteget, hattal töb­bet, mint a megyei átlag. Ma négy felnőtt-körzetben 31 be­tegről gondoskodik egy-egy or­vos. Hét esztendeje egyetlen gyermekorvos sem rendelt, ma leszámítva egy gazdátlan állást, hárman vannak. A két üzemorvos helyett — ennyien voltak 1970-ben — öten fogad­ják a nagyüzemek munkásait, s a szakorvosi ellátás ugrás­szerűen fejlődik: öt éve még nem volt a városban szakor­vos. tavalyelőtt már napi 50 órában fogadtak betegeket, a szakrendelő tavalyi átadása óta pedig 96 a szakorvosi órák száma naponta, s csupán ideg­gyógyászt keresnek a városba. Százhalombatta fiatal vá­ros, s a nagyipar jellemzi. E két tényezőből fakadnak mai egészségügyi gondjai, sajátos vonásai. így például a DHV és a DKV balesetveszélyes mun. kahelyei indokolták a szoká­sosnál alaposabb üzemorvosi hálózat kiépítését. A gyermek- intézmények hiánya viszont sok fejtörést okoz a város­atyáknak: ma több mint ezer bölcsődés korú kisgyermek él Százhalombattán, s mindösz- sze egyötödüknek jut hely ... A gyors fejlődés persze elő­nyöket is hozott a városnak. Például a felszereltség, a mű­szerellátottság aligha hagy kívánnivalót, a vadonatúj szak. orvosi rendelőintézetben pe­dig nemcsak a helyi, de az ér­di, sőt még a távolabbról — így a Fejér megyéből — érke­ző betegeket is fogadhatják. És egyebütt? Százhalombatta mintául szolgálhatna egész Pest megye számára: így kellene megszer­vezni az egészségügyi ellátást. Ezt állapította meg a megyei tanács egészségügyi bizottsá­ga, is, tegnapi ülésén. Igaz, ha a megyei adatokat tekintjük, szintén nagymérvű fejlődés­ről árulkodnak: 1967. óta 288- ról 356-ra nőtt az orvosi kör­zetek száma, s ezzel az orszá­gos átlagra, 2509-re csökkent az egy orvosra jutó betegek száma. Különösképpen csök­kentette a rendelők forgalmát a gyógyszerfelírási módban történt tavalyi változás. Me­gyénkben immár nyolc közpon­ti és 49 összevont ügyeletén oldják meg a betegek munka, időn túli sürgős gyógyítását. Az utóbbi időben egyre je­lentősebb az ipari és mező- gazdasági üzemek, 'helyi ta­nácsok segítsége, amely a rendelők műszerezettségének javítását tűzi célul. Mind töb­ben ismerik fel, hogy egészsé. günk — mindannyiunk ügye. De az integráció. bevezetése óta tovább javuló szakmai szín­vonalon, a szakrendelőkkel és kórházakkal jobb kapcsolatot tartva végzik munkájukat az orvosok is. A gyermekgyógyász körze­tek száma ma már 77, de még mindig nem elegendő. Az elő­zetes számítások szerint a kö­vetkező évtized közepéig tart a folyamat: a városok után az agglomerációs községek és a járási székhelyek gyermek­körzeti szolgálatának kiépítése. Annál is fontosabb ez, mert nemcsak a beteg gyermekek gyógyításáról, hanem a csecse­mők gondozásáról, az iskola- orvosi tennivalókról is a gyer­mekgyógyász-hálózat feladata gondoskodni. *1 Az üzemorvosok ma már a megye 93 üzemének dolgo­zóit vizsgálják rendszeresen, ügyelnek a higiéniai és egész­ségügyi szempontok érvénye­sítésére. S az sem lényegtelen, hogy épül már a Pest megyei üzemegészségügyi szakrendelő. Az orvostudomány újdonsá­gai, korszerű eszközei még nem minden esetben jutnak idejekorán az alapellátásban dolgozó orvosok kezébe. így az EKG-berendezések, vagy a kisebb laboratóriumok nem egy településen hiányoznak, s gyakorta akadozik az ellátás olyan mindennapi orvosi mun, kaeszközökből, mint az egyszer használatos injekcióstűk. Amiben elmaradunk Vitathatatlan, hogy több gond a gyógyító megelőző el­látás „második emeletén” — a szakorvosi hálózatban. Ép­pen ott, ahol Százhalombatta követendő példát mutat. A viszonylag lassú gyarapodás miatt alig változott 1970. óta az egy beteg kezelésére fordí tott idő: ez napjainkban sem több 10 percnél. Pedig új ren­delő épült Gödöllőn, Szentend­rén, s az imént említett Száz­halombattán, bővült a szakor­vosi intézet Nagykátán, Szi­gethalmon, Gyömrőn és Aszó­don. , Mérhető is az eredmény: na­ponta 506-tal több órában fo­gadnak betegeket a megye szak­orvosai, s évefite 1 millióval több esetben. Mégis a teljes szakellátás napjainkban csak a főváros segítségével való­sulhat meg. Sok Budapest kör­nyéki lakos jár- be egy-egy be­tegsége miatt fővárosi intéze­tekbe, 143 ezren pedig minden olyan betegségükkel, amit a körzeti orvos egymaga nem tud gyógyítani. Gondjaink diktálják fel­adatainkat. Épül már a váci szakrendelő, mely a megyében elsőként egy épülettömbbe ke­rül a kórházzal. S a tervek között a dabasi, a ceglédi, a budai járásban, valamint Nagy­kőrösön hasonló intézetek sze­repelnek, melyek járáson­ként több mint 100 ezer lakost fogadnak majd. V. TI. P. reskedelmi értékesítése, mint­egy 40 százalékkal. Építőipar A megyei szocialista építő­ipar saját építési-szerelési munkáinak ez évre előirány­zott összege — folyóáron szá­molva — 7,5 százalékkal ha­ladja meg a tavalyi tényleges teljesítményt. Az éves elő­irányzat 70 százalékát már az év elején szerződésekkel lekö­tötték. Ez az arány kedvezőbb, mint a korábbi években volt. A szocialista építőipar I. negyedévi saját építési-szereié, sí munkáinak értéke az előző év azonos időszakához képest 13 százalékkal emelkedett. Kü­lönösen jelentős, 16 százalékos termelésfelfutás volt az állami vállalatoknál. A szocialista építőipar összes foglalkoztatottainak száma 4,4 százalékkal emelkedett 1977. I. negyedéhez viszonyítva. A termelékenység 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit, s ezzel 66 százalékban járult hozzá a termelés foko­zásához. Mezőgazdaság Pest megye mezőgazdasági üzemei — a késői tavasz el­lenére — április közepéig az előirányzott terület több mint egynegyedén végeztek a tava­szi vetéssel. Ezen belül a bor­só és a tavaszi árpa vetése már befejeződött, a cukorré­páé, a lucernáé, és a zabé pe­dig közvetlenül Befejezés előtt áll. Földbe került a burgonya háromnegyede, a zöldségfélék több mint fele, a napraforgó egyötöde, s megkezdődött a kukorica vetése is. A megye gazdaságai ez év március 31-én 114 ezer darab szarvasmarhát tartottak, 5,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A növekedés a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és az állami-gazda­ságok szarvasmarha-állomá­nyának gyarapodásából adó­dott, mivel a kistermelő gaz­daságok állományukat tovább csökkentették. A kistermelő gazdaságok március 31-én, 3,5 százalékkal tartottak kevesebb szarvasmarhát, mint az előző év azonos időpontjában. Március végén a sertések száma 502 ezer darab volt, 3,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az állo­mány míg a nagyüzemi gazda­ságokban csökkent, addig a kistermelő gazdaságokban 1,7 százalékkal növekedett. Az I. negyedévben a megye gazdaságai 3,9 százalékkal több sertést értékesítettek, miiit egy évvel korábban, ugyanakkor a vágómarha értékesítés 21 szá­zalékkal volt kevesebb, a ta­valyi I. negyedévinél. A vizs­gált Időszakban vágóbaromfi­ból 29 százalékkal növekedett, tehéntejből és tyúktojásból vi­szont 15, illetve 4,2 százalék­kal csökkent a megyében a felvásárlás. Pest megye mezőgazdasági nagyüzemei a tavalyinál több munkaerőt foglalkoztattak az év első három hónapjában. Az összes foglalkoztatottakon be­lül elsősorban a fizikaiak lét: száma emelkedett. A nagyüze­mek közül azonban míg az áh lami gazdaságokban 1,4 szá-- zalékkal kevesebben, addig a mezőgazdasági termelőszövet-, kezetekben 4.8 százalékkal többen dolgoztak, mint az elJ múlt év I. negyedében. Áruellátás Az I. negyedévben a lakost ság készpénzbevételei 11 szá­zalékkal haladták meg az elő-; ző év azonos időszakáét. Ezen belül a bér- és bérjellegű be-, vételek 12 százalékkal emel-; kedtek, amelyben az 1977. év, második felében bevezetett műszakpótlék, valamint a pe-i dagógusok és az egészség-' ügyi dolgozók béremelése is éreztette hatását. A teljes munkaidőben fog-- lalkoztatott fizikai foglalko-; zásúak havi átlagbére a me-; gyében minden népgazdasági ágban — az építőipar kivételé-. vei — erőteljesebben emelke­dett, mint az előző év első három hónapjában. Ennek el­lenére még továbbra is az építőiparban dolgozók havi át,' lagbére volt a legmagasabb. A készpénzbevételek erőteL: jes emelkedése érezteti hatá­sát a lakossági takarékbetétek alakulásában is. Március 31-én a betétállomány 19 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A hitelek állománya a ne­gyedév végén — a korábbi évek növekedési üteménél mér­sékeltebben — 17 százalékkal haladta meg az 1977. március 31-it. A megye kiskereskedelmi egységei az év első három hó-] napjában, fogyasztói folyó­áron 4050 millió Ft forgalmat bonyolítottak le, 10 százalék­kal többet, mint 1977. azonos időszakában. Összehasonlít­ható áron számolva az értékej sítés volumene 5,5 százalékkal emelkedett Ebből a bolti élel­miszerek forgalma az előző évinél erőteljesebben, 4,5 százalékkal nőtt, amelyben je­lentős szerepe volt a nagyobb vásárlást igénylő húsvétnak is. Az iparcikk értékesítésen belül ruházati cikkekből — az évek óta tartó forgalom csökkenése után — a lakosság ebben az évben 7 százalékkal vásárolt többet mint 1977. I; negyedében; a vegyes ipar­cikkeknek pedig 10 százalék-: kai emelkedett az értékesítése.’ A szeszes ital árusítását korlá­tozó — január 1-én életbe lé-' pett — rendelet hatására ez év első három hónapjában a ven­déglátás forgalmának mennyi­sége mintegy 5 százalékkal csökkent. Ezen belül az 58 százalékot képviselő alkohol- tartalmú italok fogyasztása — fogyasztói áron számolva — 7,7 százalékkal visszaesett, ez­zel szemben a szeszmentes italoké 3 százalékkal emelke­dett. A kiskereskedelem foglal­koztatottainak száma 2 száza­lékkal volt több mint tavaly az I. negyedévben. Ezen belül az állami szektorban kisebb mér­tékű, a szövetkezetiben pedig az államit jóval meghaladó mértékű növekedés volt. Kedvező tendenciák PARLAMENTI BIZOTTSÁG A HÚSTERMELÉSRŐL Hazánkban az egy főre jutó évi húsfogyasztás elérte a 70 kg-ot, növekedett a feldolgo­zott húskészítmények aránya és növekszik a minőségi igény — hangoztatták az országgyűlés mezőgazdasági«^ -zárdán a Pápai Húskombinátban meg­tartott ülésén. A tanácskozást Cselőti László (Pest megyei 2. vk.) a bizottság elnöke vezette. Részt vettek á munkájában az országgyűlés kereskedelmi bi­zottságának tagjai is. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, valamint a Belke­reskedelmi- és a Külkereske­delmi Minisztérium együttes jelentését a hústermelés, a fel­dolgozás, a belföldi forgalma­zás és az export féjlesztésének helyzetéről Kovács Sándor, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes ter­jesztette elő. A szarvasmarha-’ tenyésztésről elmondotta, hogy az ösztönző intézkedések hatá­sára javult a termelési kedv, s az állománynövelési program várhatóan teljesül. A vitában szó volt a te­nyésztő gazdaságok, a kister­melők, továbbá a feldolgozó ipar együttműködése javításá­nak szükségességéről és export^ lehetőségeinek bővítéséről. A bizottság ülésének vitájá­ban felszólalt Antal Imre, (Pest megye 19 vk.) Bélák Sándor, Bollók Józsefné, Fójer Imre, Gajdos János, Horváth Lász­ló, Molnár Béla, K. Papp Jó­zsef, Pál Istyán, Szemerits Fe­rencié, Varga B. ’-tván, Var­ga Sándor képviselő és Bíró Ferenc az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese. t i 4 r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents