Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-25 / 121. szám

2 ‘szfűriífp 1978. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK A jugoszláv álláspont az ENSZ-kozgyülés vitájában: A megegyezés politikai akarat kérdése Újabb ülés Géniben Brezsnyev üdvözlete Támogatjuk az afrikai haladó erők harcát Szerdán délután Vészelin Gyuranovics jugoszláv mi­niszterelnök beszédével meg­kezdődött az általános vita New Yorkban az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán. A szónokok listá­jára máris több mint 120 kül­döttségvezető iratkozott fel. Tito elnök üzenetben for­dult az ülésszakhoz, amelyre „csak most” került sor, miután a rá vonatkozó kezdeménye­zés 1961-ben történt. A jugo­szláv államfő üdvözölte üze­netében a bizonyos fegyver­fajták korlátozása és ellenőr­zése terén elért eredményeket. Hangsúlyozta, hogy a leszere­lési erőfeszítésekben az ENSZ tevékenységének lényeges és szerves részét látja. A jugoszláv kormányfő, aki felolvasta Tito üzenetét, nagy vívmánynak nevezte, hogy a rendkívüli ülésszakon egyen, lő alapon minden ENSZ_tag- állam véleményt nyilváníthat a leszerelés problematikájáról. Ha megvan a politikai aka­rat a megegyezéshez, lehet­ségesnek kell lennie a meg­felelő ' leszerelés-ellenőrzési intézkedések elfogadásának is — mondotta. ★ Az ENSZ rendkívüli leszere­lési ülésszakán résztvevő And­rej Gromiko szovjet külügymi­niszter és Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök baráti légkörű Prágában szerdán közle­ményt adtak ki egy meghiúsí­tott terrorakcióról, amely elő­ző este a nyugatnémet határ­hoz közeli Jesenice helység tér­ségében zajlott le. Egy csehszlovák állampol­gárokból álló háromtagú, fel­fegyverzett terroristacsoport hatalmába kerített egy autó­buszt, amely kiránduláson le­vő gimnazistákat szállított Megkísérelték elrabolni az au­tóbuszt, hogy a benme levő 39 diákot túszként fogva tartva határátkelőhelyen keresztül az NSZK-ba jussanak. Akciójuk során a terroristák használták is fegyverüket a határőrség és megbeszélést tartott New Yorkban a szovjet—ciprusi vi­szonyról és a szigetország hely­zetével kapcsolatos kérdések- rőL ★ Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök szerdán egy szuperszonikus Concorde-gép fedélzetén elin­dult New Yorkba, ahol az ENSZ-közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkí­vüli ülésszakán ismerteti a francia leszerelési javaslatokat. Ez lesz az első eset, amikor francia köztársasági elnök be­szédet mond az ENSZ-ben. A francia intervenciós csa­patok és a zaire-i kormány hadseregének egységei Shaba tartományban folytatják a harcot a felkelők ellen. A francia ejtőernyősök — pári­zsi jelentések szerint — mind­addig a térségben maradnak, amíg „megfelelő katonai erő nem váltja fel őket.” A francia „párák” parancs­noka kijelentette, hogy képte­a rendőrség ellenük fellépő tagjaival szemben, s ennek so­rán megsebesítettek egy diák­lányt Miután a felszólításokat to­vábbi lövésekkel viszonozták, a hatósági személyek ugyan­csak fegyveresen tették őket ártalmatlanná. Eközben egyi­küket agyonlőtték, a másik ket­tőt pedig megsebesítették és le­tartóztatták. Az esetről kiadott hivatalos csehszlovák közlemény szerint a terroristák többszörösen bün­tetett személyek, lopás útján szereztek fegyvereket. Az ügy részletesebb vizsgá­lata megkezdődött. Szerdán Genfben a hadásza­ti támadó fegyverrendszerek korlátozásáról folyó tárgyalá­sokon résztvevő szovjet és ame­rikai küldöttség megtartotta újabb ülését. A hadászati támadó fegyver­zetek korlátozásáról szóló új szovjet—amerikai szerződés megkötése megfelel a Szovjet­unió és az Egyesült Államok nemzeti érdekeinek, és a két nagyhatalom közötti kapcsola­tok stabilizálásának ügyét szo- gálja — hangsúlyozta az AP hírügynökségnek adott nyilat­kozatában Paul Warnke, a tár­gyalásokon résztvevő amerikai küldöttség vezetője, az ameri­kai kormány fegyverzetellen­őrzési és leszerelési hivatalá­nak igazgatója. Paul Warnke rámutatott: az egyezmény megkötésének el­lenek ilyen hatalmas kiterje­désű területeh felvenni a har­cot a gerilla hadviselést foly­tató felkelőkkel szemben. Francia források szerint a za­ire-i kormánycsapatok a sha- bai Mutshabtsha város közelé­ben megütköztek a felkelők egy osztagával. Kolweziből érkezett jelentések szerint a felkelők egyes csoportjai a tar­tomány központja, Lumbu- bhasi közelében harcolnak. Francia ejtőernyősök néhány tisztje Kolweziben kijelentet, te:, egyáltalán nem kizárt, hogy a tartomány több más térségében fellángolnak a harcok. Kaunda zambiai elnök, aki jelenleg az angolai fővárosban tartózkodik, „alaptalannak” nevezte azokat a zaire_í állítá­sokat, amelyek szerint a KoL wezit elfoglaló felkelők Zam­biából érkeztek Zaire-be. Moses Mabida, az Afrikai Nemzeti Kongresszus Forra­dalmi Tanácsának (Dél-Afri- ka) titkára Moszkvában in­terjút adott a TASZSZ tudósí­tójának a zaire-i fejlemények­ről. Az afrikai politikus hangoz­tatta: az imperializmus nem tud belenyugodni leggazdagabb afrikai gyarmatainak elvesz­mulasztása a nukleáris fegy­verkezési verseny fokozódásá­hoz vezethet, annak valameny- nyi következményével együtt. Az NSZEP KB plénuma Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának főtit­kára terjesztett elő beszámolót a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának szerdán Berlinben megkezdett ülésén. A politikai bizottság jelentésében megállapította, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban nagy munka folyik a XX. kongresszus bél­és külpolitikai határozatainak megvsdósítása érdekében. tésébe, új terveket sző — amint ezt a NATO tagállamok fegyveres zaire-i beavatkozása is tanúsítja. ★ Tindemans belga miniszter- elnök szerdán délelőtt várat­lanul Párizsba érkezett, hogy megbeszélést folytasson Mo­butu zaire-i elnökkel a két or­szág közötti, feszültté vált kapcsolatról. A Mobutu—Tindemans megbeszélés után a belga kormányfő nem volt hajlandó nyilatkozni az újságíróknak, míg a zaire-i államfő csak annyit mondott, hogy „min­den jól megy”. Mobutut előzőleg — rövid­del New Yorkba való eluta­zása előtt — fogadta Giscard d’Estaing köztársasági elnök. ★ Párizsban közzétették a hétfőn és kedden megtartott francia—afrikai csúcsértekez­let záróközleményét, amely — mint azt Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök keddi sajtóértekezletén je­lezte — megállapítja: a részt­vevő államfők kifejezték ösz- szehangolásra irányuló óha­jukat annak érdekében, hogy rövid időn belül elérjék szo­lidaritásuk konkrétizálását. Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége, a szovjet kor­mány, a szovjet nép és a maga nevében szívélyes üdvözletét intézett az afrikai államok kormányaihoz és népeihez Af­rika felszabadulásának napja alkalmából. A Szovjetunió Afrika-poli- tikájáról szólva leonyid Brezsnyev egyebek között hangsúlyozza: — A Szovjetunió világos és határozott álláspontot foglal el Afrika és más kontinensek felszabadult államainak irá­nyában. Országunk mindent elkövet, hogy fejlessze velük a baráti és gyümölcsöző együtt­★ ★ Az afrikai népek és velük együtt az egész haladó embe­riség május 25-én emlékezik meg Afrika felszabadulásának napjáról. Az ENSZ felhívá­sára ezen a napon a dél-afri­kai népekkel való szolidaritási hét kezdődik. Május 25_ére esik az Afrikai Egységszerve­zet (AESZ) megalakulásának 15. évfordulójára is. Az AESZ alapokmányában foglalt és a szervezet határo­zataiban megerősített alapel­vek, nevezetesen az erőszak alkalmazásáról való lemondás, a szuverenitásnak, a területi integritásnak és a határok sérthetetlenségének tisztelet­ben tartása, az egymás bel- ügyeibe való beavatkozás el­utasítása kedvező előfeltétele­ket teremtene az egészséges „Okvetlenül szükséges, hogy senki se akadályozza az ENSZ Biztonsági Tanácsa Dél-Liba- nonra vonatkozó 425. és 426. számú határozatának végre, hajtását” — jelentette ki Eliasz Szárkisz, libanoni államfő szerdán, a kabinet szokásos heti ülésén. Az államfő az 1969. novem­beri kairói megállapodásról szólva — amely egyebek kö- 1 zött a palesztinaiak libanoni működést, támogassa a politi­kai függetlenség és a gazdasá­gi önállóság megszilárdítá­sáért, a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatoknak igazságos, az egyenjogúság alapján törté­nő átszervezéséért vívott har­cukat. Síkraszállunk minden népnek azért a jogáért, hogy maga válassza meg fejlődésé­nek útját... Támogatjuk az afrikai országoknak azokat a követeléseit, hoy atommen- tes övezetté tegyék a konti­nenst és megakadályozzák azt, hogy a Dél-afrikai Köztársa­ság nukleáris fegyverhez jus­son. Biztosítani a szilárd tar­tós békét — a szovjet külpoli­tika legfőbb célja. ★ politikai légkör kialakításához Afrikában. Angola, Mozambik és Bissau Guinea egyaránt kivívta nem­zeti függetlenségét, és a fej­lődés szocialista irányvonalát választotta. Ezeknek a változásoknak nyilvánvalóan nem örülnek az imperialista hatalmak, ame­lyek megpróbálják visszafor.' dítani az események menetét Afrikában. A fajüldözés és az apartheid ellen az afrikai kontinens dé­li részén kibontakozó harc amelynek törvényességét az ENSZ is elismerte — harc egész Afrika felszabadításáért. A fajüldöző rendszerek fel­számolása nélkül lehetetlen minden afrikai nép végleges társadalmi és gazdasági fel- szabadulása. jelenlétéről is intézkedik — hangsúlyozta: „Egy dolog az az álláspont, amelyre a kor­mány e megállapodással kap­csolatban esetleg majd he- —— lyezkedik, s más dolog a BT 425. és 426. számú határoza­tának alkalmazása”. Közölte azt is, hogy a kormánynak „még döntenie kell a libanoni —Palesztinái kapcsolatok jö­vőjéről”. Meghiúsult terrorakció Szórványos harcok Zaire-ben Folytatódik a Szárhisz - a palesztinokról A kormány még nem döntött Pest megyei fiafalok között az NDK-ban (3.) Segítség a szabad időhöz Gyakran bölcsőként emlege­tik az NDK délnyugati vidé­két, a természet szépségekben és különleges látványosságok­ban bővelkedő Thüringiát. Szavakkal aligha lehet érzé­keltetni e táj sajátos, minden mástól eltérő, megkapó, szép­ségét, városainak jellegzetes hangulatát. Történelmi emlé­keinek sokasága csalogatja a látogatót, akit, ha nyugat felé hagyja el Goethe és Schiller városát, Weimart, hamarosan Thüringia legnagyobb, nem kevésbé ismert városa, a Ge­ra folyó partján fekvő Erfurt fogadja, a város, amely az utóbbi harminc évben az NDK legjelentősebb ipari központ­jai egyikévé vált, nagy teljesít­ményű gépgyártó, elektronikai, adatfeldolgozó kombinátjaival. A gépek, melyek Erfurt fel­irattal az egész világon megta­lálhatók, a város legjelentő­sebb szerszámgépgyártó üze­méből, a Kombinat Uniform- technik-ből származnak. Háromszáz magyar Műhelyeiben, hatalmas csar­nokaiban nem ritka a magyar szó. Itt dolgozik a legnépesebb magyar csoport, melynek tag­jai az államközi egyezmény alapján utaztak három eszten­dőre az NDK-ba. Jelenleg 300-an szorgoskodnak a kombi­nát üzemeiben, javarészt fém­ipari szakmunkások, esztergá­lyosok, marósok, gyalusok, kö­szörűsök. S hogy- elismerik munkájukat, bizonyítja: a ha­zautazok helyébe minden esz­tendőben újabb magyar fiata­lokat vár a kombinát vezetősé­ge. — Egyik fontos feladatunk­nak tartjuk a következő időben is a magyar fiatalok szakmai továbbképzésének segítését, az ilyen irányú lehetőségek bőví­tését — mondja az Engels Strasse 52. szám alatti magyar kolónián levő KlSZ-bizottsá- gon Adorján Gábor, a KISZ Erfurt és Suhl megyei bizottsá­gának titkára. Ö maga, bár je­lenlegi feladatát tavaly szep­tembertől látja el, nem érke­zett idegenként: 1969-től há­rom éven át dolgozott az Um- formtechnik-ben. — A képzés elképzelhetetlen kellő nyelvismeret nélkül — teszi hozzá. —, Már csak azért is, mert az üzemekben, a gya­korlati munka során enélkül nem érthetik meg egymást szakmai kérdésekben az együtt dolgozó magyarok és németek. Nagy gondot fordítunk hát a nyelvi képzésre is. Nem feled­kezünk meg arról sem, hogy a kolóniákon élő mintegy 750 fia­talnak megfelelő programról gondoskodjunk a mozgalmi életben és a munlcaidő után. Nagy segítségünkre van ebben az FDJ-vel kötött, évenként megújított megállapodás, amely számos, érdeklődésre számot tartó, közös rendez­vényhez nyújt kellő alapot. Hozzá kell tennem: még ko­rántsem mondhatjuk e kapcso­latot teljesnek, igen sok lehe­tőség vár még kiaknázásra.., S hogy mennyire döntő sze­repe van a közösségnek egy kolónia életének alakításában, formálásában, arra jó példá­val szolgált egy pártcsoport­értekezlet, amelyet ezekben a napokban tartottak az Engels strassei magyar kolónián. Ezen egyebek között a szabad idő eltöltéséről esett szó, s arról, hogyan segíti az otthon vezetősége a fiatalokat a beil­leszkedésben. Nos, aki nem sajnálja az időt, gazdag programból választhat Inten­zív nyelvtanfolyam, nyelvba­rátok köre, összesen 12 külön­féle szakkör, fotó, természet- járó, lövész, horgász, motoros klub várja az érdeklődőket, de az sem unatkozik, aki az iro­dalom, a zene, vagy éppenség­gel a szakácsművészet iránt vonzódik. Az idén mintegy 40 ezer márkát juttat a kombinát a magyaroknak kulturális, sport- és egyéb célokra. Jut ebből természetesen a pince­klubnak is, amelynek zenés rendezvényei méltán népsze­rűek az erfurti magyarok kö­rében. Ketten Nagykőrösről Amikor a klub felől érdek­lődtem, egy fiatalember nevét mondták, Tamasovszky Mihá- lyét. Hozzá forduljanak, ta­nácsolták, ő „mindent tud”. A háromszobás lakásból, mely­ben hatodmagával lakik, messzire hallik a muzsika; je­lezve, otthon van, akit kere­sek. Tamasovszky Mihály ugyanis a pinceklub népszerű discósa. Tevékenysége persze nemcsak ebben merül ki, s aki ismeri, jól tudja, hogy Misi­nek még nagyon sok hasznos dologra jut idejéből. — Könnyen alkalmazkodom az új környezethez, itt Erfurt­ban is hamar otthonosan érez­tem magam — mondja a sza­kállas, norvég fókavadászra emlékeztető fiatalember. Első pillantásra nyoma sincs benne a minden iránt érdeklődő nyugtalanságnak, de megfon. tolt, szabatos mondatait hall­va, a nyugodt, mackós külső mögül előtűnik minden újra odafigyelő, élénk, kiváncsi ter­mészete. Ez hozta az NDK-ba is Nagykőrösről 1975-ben. — Esztergályos voltam a konzervgyárban, itt is az va­gyok. Környezetváltozás után vágytam, ezért jelentkeztem. Megkedveltem ezt a munkát, meg a társaságot, az új közös­séget is. Pedig gyorsan meg­jött a honvágyam, azután va­lahogy túltettem magam raj­ta. Én már az első hetek­ben otthon éreztem magam. Talán ezért is sikerült leküz­deni a gondokat, pedig nem­egyszer voltam úgy, hogy azt mondtam: elég, egy percet sem maradok tovább. Mégis maradtam. Itt vagyok, s most már lassan hazakészülök, el­telik a három év. Nem bán­tam meg, hogy maradtam, azt hiszem jobb is. Mégsem lehet néhány csalódás után megfu­tamodni ... Nem? .,. — Sok német ismerősöm, barátom, van, feltétlen kell a nyelvtudás. Azt mondják, jól bírom a nyelvet. Nos, én nem tudom megítélni, de lehet ben­ne valami. Nem egyszer, be­szédem után maguk a néme­tek is thüringiai . németnek Véltek... Persze nem ez a fontos, bár önmagában már ez is megérte, hogy kijöttem. Sokat tanultam, a szakmám­ban, megismertem egy népet. Misi népszerű ember Erfurt­ban. Nemcsak a kolónián, az, üzemben is jól ismerik, hi­szen immár két esztendeje, hogy a Petőfi Sándor alap­szervezet titkára, az üzemi KISZ-bizottság és a kolónia fegyelmi bizottságának a tag­ja. Társai nem alaptalanul szavaztak neki bizalmat — Mindent megteszünk, hogy barátsággal, szívesen fo­gadjuk az újakat. Szükségük ás van erre, hiszen otthon, a saját és jó néhány társam ta­pasztalatából tudom, otthon igen hiányos a tájékoztatás. A legszükségesebb tudnivalókat is csak közvetlenül a kiutazás előtt kaptuk meg. Például azt, hogy egyáltalán hova, melyik városba, melyik üzembe jö­vünk. Én például ánnak idején Wolfenbe jelentkeztem, s csak a vasúti jegyen láttam, hogy Erfurtba jövök. A hasonló ese­tek sokakban bizonytalanságot keltenek, s aki nem tudja ma­gát ezen túltenni, aki nem tudja ezt az első hetekben le­küzdeni, hazamegy. Pedig megérné, ha maradnának, szakmailag is, emberileg is... Egyszer megszólított egy srác: Ismerlek téged Nagykő­rösről, merthogy ő is odavaló­si. Én nem ismerlek — feleltem —, de ha már találkoztunk, mesélj, mikor jöttél, hogy élsz. Elkeseredve mondta, hogy az elektronikai szakmá­ba jelentkezett, mégis a ne­hézgépekhez osztották be. Bántotta a dolog, haza akart menni, Végül maradt, s át is került a Funkwerk-be, most félvezetőket gyárt... S akiről Misi beszélt, De­meter Dénes, a másik nagy­kőrösi fiatalember, ma csak­ugyan elégedett. Az ismert híradástechnikai üzemben dol­gozik, a Vilniuser strasse egyik toronyházában levő magyar kolónia lakója 30 fiú és 120 lány társával. — Mindig is a híradástech­nika, az elektronika érdekelt, de otthon nem volt alkalmam ezt tanulni. Emiatt nem talál­tam a helyemet, mígnem az NDK-ba jelentkeztem. Első al­kalommal máshová vittek vol­na, nem vállaltam, nem is utaztam ki. Másodízben, 1975- ben Erfurtba kerültem, de az Vmformtechnik-be osztottak be. Átkértem magam ide, mert. hogy ez érdekelt, emiatt jöt­tem ki. Hamarosan azonban már szakemberként tartják számon Demeter Dénesi, hiszen elekt­roműszerésznek tanul egy más­fél éves tanfolyamon. Érthe­tően ennek is feltétele a jó nyelvismeret, ö nem nélkülözi: tavaly országos nyelvi verse­nyen bizonyult a legjobbnak Megfelelően képviselheti hát társai érdekeit, mint az üzemi szakszervezeti bizottság tagja, ,s a kolónia szakszervezeti cso­portjának titkára. — Ősszel Lipcsébe utaztunk a hozzánk érkezett új társaink elé, segítettünk nekik, ahol tudtunk. El is kelt a segítség, hiszen többségében lányok voltak, nehezebben találták fel magukat, mint a fiúk. Jól is­merem ügyes-bajos dolgaikat, gyakran fordulnak hozzám ve. lük. Sajnos, nem értik meg, hogy nincs mindig igazuk, és a szakszervezeti bizottság nem­csak a magyar fiatalok érdekeit képviseli. Rajtuk kívül sokszáz német szerelő is dolgozik az üzem ben... Ahol egyébként elégedettek a magyarokkal, számtalan di­cséret, jutalom erre a bizony­ság. Demeter Dénes ötletére most magyar nyelvtanfolyamot szervez a szakszervezet a né­meteknek. Dénes örömmel új­ságolja, hogy az érdeklődés minden várakozást felülmúl. — Jól érzem-e magam itt? — kérdez vissza. — Igen. Nem bántam meg, sőt örülök, hogy kijöttem. Amikor hazamegyek Nagykőrösre, sok tapasztalat­tal, baráttal és egy szakmával leszek gazdagabb ... Khim Antal KÖVETKEZIK: ÉLET A HEGYEK TÖVÉBEN I > i i

Next

/
Thumbnails
Contents