Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-25 / 121. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZQTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XXII. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1978- MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK A jemeni katonai delegáció Vidéki körúton A hivatalos baráti látogatá­son hazánkban tartózkodó je­meni katonai küldöttség — Ali Ahmed Nasszer Anter, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Nemzeti Frontja Egyesített Politikai Szerveze­te Központi Bizottságának tag­ja, honvédelmi miniszter ve­zetésével — szerdán Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter társaságában vi­déki körútra indult. A jemeni küldöttség egy re­pülőalakulatot is felkeresett, ahol a katonák kiképzésével, sport- és kulturális tevékeny­ségével ismerkedett. Az ezt követő repülőbemutató megte­kintése után helyőrségi kato­nagyűlésre került sor. A katonagyűlést Papp De­zső vezérőrnagy, az MSZMP Néphadseregi Bizottságának titkára nyitotta meg, majd Czinege Lajos honvédelmi mi­niszter és Ali Ahmed Nasszer Anter mondott beszédet. ALBERTIRSÁNAK Átadták az első óriás transzformátort A Ganz Villamossági Művek. toruk 400 kilovoltos volt. A 100 dolgozói szerdán adták át üze- éves tapasztalat alapján fej- mükben az első hazai 750/400 I lesztették ki saját terveik alap kilovoltos transzformátort az Országos Villamostávvezeték Vállalat szakembereinek. A KGST-országok közös beruhá­zásával épülő Albertirsa— Vinnyica közötti 750 kilovoltos távvezeték magyarországi vég­pontján, az albertirsai alállo- máson szerelik fel ezt a transz­formátort, amely a Szovjet­unióból érkező szuperfeszült­ségű áramot alakítja át 400 kilovoltos feszültségűre. így adják tovább a hazai főelosztó­hálózatnak és a Csehszlovákia felé leágazó távvezetéknek a szovjet villamos energiát. A 100 éves Ganz gyár a világ első transzformátorát 1885-t*n mutatta be, s a műszaki fej­lesztés élvonalában haladva jutott el most ehhez az újabb nagyszerű teljesítményhez. Ed­dig a legnagyobb transzformá­ján ezt a 750/400 kilovoltos óriás transzformátort. Giganti­kus alkotás, amely két emelet magas és súlya csaknem 300 tonna. Az üzemi próbák idején, sikeresen állta a 900 kilovoltos magasfeszültséget is. Az új óriás transzformátort néhány nap múlva indítják útnak Al- bertirsára, s megkezdik szere­lését. A Ganz-gyáriak összesen három ilyen nagy transzformá­tort készítenek és szerelnek fel Albertirsán. A tervek sze­rint októberben kerülhet sor a három nagy transzformátor üzembe helyezésére. Ezután már fogadhatja Albertirsa a szovjet villamos energiát, amelyből annyi áram érkezik majd ezen a KGST-távvezeté- ken, mint amennyit a Gagarin Hőerőmű termel. Az ENSZ leszerelési ülésszakán Megkezdődött az általános vita Szerda délután Veszel in Gyuranovics, jugoszláv kor­mányfő, Walter Mondáié amerikai alelnök, Simon Al­berto Consalvi venezuelai kül­ügyminiszter, Szpirosz Kipri- anu ciprusi államfő és Thor- björn Fälldin svéd miniszter- elnök beszédével megkezdte érdemi munkáját New York­ban az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli, leszerelési ülésszaka. Eddigi bejelentések szerint — különböző időszakokban — húsz állam- és kormányfő, öt alelnök vagy miniszterhelyet­tes, ötvenhárom külügyminisz. tér, és három egyéb miniszter vesz részt küldöttségvezető­ként az ülésszak munkájában, amely június 28-ig tart. A magyar delegációt Púja Fri­gyes külügyminiszter vezeti. (Az ülésszak tegnapi ese, ményeiről beszámolónk a 2, oldalon.) Nagykőrösiek — OKiSZ-vá sárdija Akkumulátortöltőtől a röntgenig Új típusú konténerek Vácról A TRAKIS azaz a Transzfor­mátor-, Röntgen- és Villamos­készülékgyártó Szövetkezet központja ugyan a fővárosban található, ahhoz viszont, hogy ilyen gazdag kiállítással jöhet­tek a BNV-re, része van a A rozs már kaiúszol Fáznak a növények Ezidén nincs okuk a gaz­dáknak keveselleni a májusi esőt, melynek — mint köztu­dott — minden cseppje ara­nyat ér. Az elmúlt héten le­esett mintegy 70 milliméter- r>yi csapadék hétfőn-kedden is kapott jócskán utánpótlást így a csapadékszegény tél okozta talajviszonyok most egyenlí­tődnek ki kedvezeőn. A nö­vények számára némi napsü­tés azonban elkelne; a gabo­nafélék kalászolása csak az ország déli részein kezdődött meg erőteljesen, Pest megyében még" csak a rozs hányja a kalászt, a többi gabonaféle mintegy másfél hetes késésben van. Támadja ezekben a hetekben a gabonát a lisztharmat is, s a gombabetegségek közül a fuzárium és a gabonarozsda. (Az utóbbi fellépését azonnal jelenteni kell a Növényvédő Állomásnak.) Az előrelátha­tóan később kezdődő betakarí­tás azonban nem ok arra, hogy az üzemek ne készülje­nek fel gépparkjaikkal már időben a munkára. A jövő hónap elején kez­dődik a zöldborsó-szezon, a laza talaj próbára teszi majd a betakarítógépeket, erre te­hát számítani kell. Ezekben a napokban jelentkezik a zöld­borsószemekben a bagolylep­ke lárvája, s bár a hernyók nem okoznak jelentős termés­veszteséget, a konzervipari feldolgozásnál a borsó minősé­gét a szennyezés erősen meg­nehezíti. Nemcsak a fagyosszentek, hanem az azt követő hűvösebb napok is megtizedelték a ki­ültetett zöldségpalántákat, fáztak a szőlők és a gyümöl­csösök is. A megyében mint­egy 9009 hektárnyi területet éri fagykár, ebből 2100 szőlő, 2400 hektárnyi zöldség, 2700 szántó és 1900 hektáron gyü­mölcs. Különösen erős volt a fagyhatás a dabasd és a ceglédi járás • déli részein, s a ráckevei és a gödöllői járások egy-egy körzetében. Támad a cseresznyelégy is — s mivel az idén csakúgy mint tavaly nem számíthatunk sok termésre —, fokozottabban kell védeni a cseresznyésker­teket. Az őszibarackosak. ro­varkártevői közül a keleti gyümölcsmoly rajzása már megkezdődött, a várható lár­vák elleni védekezés igen­csak indokolt. Be. L Losonczi Pál, az MSZMP l Politikai Bizottságának tagja, I az Elnöki Tanács elnöke szer- I dán a főváros XVII. kerüle- . tébe látogatott. Az egész na- I pos programban részt vett j Méhes bajos, a Központi Bi- j zottság tagja, a budapesti ' pártbizottság első titkára. Losonczi Pál megtekintette a Budapesti Tejipari Vállala­tot. Délután a Rákosmezeje Termelőszövetkezet központ­jába látogatott el. Itt Cselé- nyi Dezső, a\ monori járási pártbizottság első titkára, Tóth József, a tsz elnöke és Fazekas Ernő, a tsz pártbi­zottságának titkára köszön­tötte, és tájékoztatta a közös gazdaság helyzetéről, eredmé­nyeiről, fejlődéséről. A tájé­koztatást követően a vendé­gek megtekintették a takar­mányüzemet, a borjúnevelőt és a szarvasmarha-hizlaló te­lepet. ★ Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja kedden és szerdán Bács-Kis- kun megyében tett látogatást. Kedden Kecskeméten részt vett és felszólalt azon az ér­tekezleten, amelyen a megye városi és járási pártbizottsá­gainak első titkárai, valamint a megyei pártbizottság osz­tályvezetői vettek részt. Ezt követően a kecskeméti ház­gyárat, a város új kulturális intézményeit, majd a Kunba­jai Állami Gazdaságot ke­reste fel. Kétnapos programja szer­dán a bajai járásban folyta­tódott, Csávolyon, a községi pártszékházban, a járás párt­végrehajtóbizottság tag­jaival találkozott, majd kör­utat tett a több nemzetiségi községben. Látogatása Sükös- dön, a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban fejeződött be. ★ Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja szerdán Győr—Sopron me­gyébe látogatott. Felkereste a farádi Felszabadulás Tsz-t, részt vett a közös gazdaság ünnepi közgyűlésén, s átadta a Kiváló szövetkezet cím elnyeréséről szóló oklevelet. Gazdag kínálat TRAKIS-röntgenkészülékekbSl... Halmágyi Péter felvétele nagykőrösi részlegük dolgozói­nak. Ott gyártják ugyanis va­lamennyi készülékükhöz az al­katrészeket, valamint a transz­formátorokat. — Milyen új termékeket hoz­tak az idei árubemutatóra, mit kínálnak az iparnak és a ke­reskedelemnek? — kérdezem Pápay István műszaki osztály- vezetőt, a kiállítás pillanatnyi gazdáját. — Teljes profilválasztékunk­ból ízelítőt adunk, nemcsak az újdonságokat mutatjuk be — feleli. — Hagyományos cik­keinket is évről, évre tovább­fejlesztjük. A nagyközönség érdeklődés­sel nézegeti a HETR A hegesz­tő transzformátor családunkat. Ezek közül ugyanis van ház­tartásban, barkácsoláshoz is használható kis méretű beren­dezés. Üj termékünkre, a tar­goncaakkumulátortöltő-csa- ládra, szintén felfigyeltek a vásárlátogatók. Ezúttal négy különböző típust mutatunk be. Kiállításukon látható még — főként áramellátási zavar esetén nagy szolgálatot tevő — készülékek, egy- és háromfá­zisú biztonsági áramforrások. Ezek elsősorban kórházakban, telefonközpontokban és repü­lőtereken alkalmazhatók ered­ményesen. — Röntgenkészülékeink sorát is bővítettük — mondja Pápay István —, újdonság az ólom­falú BX—150-es röntgenátvilá­gító kabin. Kisebb változatát hoztuk el, ez vámvizsgálatok­nál tehet nagy szolgálatot. Olyan érzékeny műszer, -hogy még a ruhák zsebeibe eldugott papírpénzt is feltárja; nem marad titok a kézitáskák tar­talma. A nagyobb típusból már idén több százat szállítunk ex­portra. — Mire kapták az OKISZ- vásárdíjat? — Szabadtéren látható egy mozgó röntgenlaboratóriumunk, amelyet a Budamobillal közö­sen fejlesztettünk ki. Azért tartjuk jelentősnek, mert egyre nő hazánkban a földgáz- és kőolajfelhasználás, s ezzel a járművel a helyszínen lehet el­lenőrizni a vezetékeket, a rendszereket. Hasonlók ez idáig csak importból jutottak be Ma­gyarországra. Mivel a hazai szövetkezetek több száz ter­méke közül mindössze húszat találtak díjra alkalmasnak az idei BNV-n, különösen örülünk az elismerésnek. Külön elismerést ugyan nem kaptak a Magyar Hajó- és Da­rugyár váci gyárban készített és szintén a járművek szabad­téri kiállításán felvonultatott konténerek, ám ezt nem tekin­tik sikertelenségnek. Idén már háromezer 20 tonnás konténert gyártanak, kétharmadát an­gol megrendelésre. De jelent­keztek már nyugatnémet és holland vevők is. A hazai fel­használók köre szintúgy bő­vül: a MÁV-on kívül az épí­tőanyagiparban is jól használ­hatók a konténerek belső sze­relési anyagok fuvarozására. Folyamatos műszaki fejleszté­süket új prototípus jelzi. Élel­miszerek és húsok szállítására alkalmas termokonténereket kísérleteztek ki Vácott. D. Gy. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke távirat­ban fejezte ki jókívánságait Joszip Broz Titónak, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­ge és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnö­kének 86. születésnapja alkal­mából. Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerdán, a Központi Bi­zottság székházában fogadta George Fernandes indiai ipar­ügyi minisztert, aki a magyar —indiai gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési vegyes bizottság buda­pesti ülésén részt vevő indiai delegációt vezeti. i t < I f Kérdi K örnyezetvédelmi napo_ kát tartottak Vácott, s annak keretein belül tanácskozásokra is sor ke­rült. Előadások, felszólalá­sok hangzottak ed, ahogyan ilyen esetekben ez szokásos, seregnyi hasznos gondolat­tal, észrevétellel, javaslat­tal Mégis, az előadások, felszólalások némelyike azt a benyomást keltette a hallgatóban, mintha csupa nemtörődöm ember irá­nyítaná a termelő üzeme­ket, akiknek kisebb gond­juk is nagyobb, mint a sző­kébb és tágabb környezet­tel törődni. A város a me­gye iparának jelentős pont­ja, s éppen ezért 'tagadha­tatlan a levegő, a víz szeny- nyeződése, ám nagy hiba •lenne elfeledni: a környezet címszó ennél sokkal bonyo­lultabb tartalmat sűrít, ben­ne van a munka* tárgyi környezete is. A kettő ösz- szefügg, ha az egyikben si­kerül előbbre jutni, akkor a másiknál szintén javulás következik be; a munkakö­rülmények korszerűsítése feltétele a tág környezet jobbá tételének, mert ez teremti meg a forrásokat hozzá Ezért figyeljük némi ér­tetlenséggel azok véleke­dését, akik — kétségtelen, telve jószándékkal — elfe­ledkeznek valamiről. Neve­zetesen arról, hogy a sző­kébb és tágabb környezet javítása korántsem kizáró­lag szándékok függvénye. Aligha akad ugyanis Vá­cott olyan ember, aki a Ce­ment és Mészművek helyi gyára vezetőinél jobban tudná, mivel jár a porárta­lom, s az a 138 millió fo­rint, amit ennek mérséklé­sére költenék, szándékaik nyomós bizonyítéka. Koráb_ ban sem e szándékokkal volt a baj, hanem a pénz­zel. Azzal á fedezettel, amelyet a termelőmunka hoz létre. A szóbanforgó 138 millió sem old meg véglegesen mindenfajta gon­dot, marad a hatodik öt­éves terv idejére is fel­adat, legalább ekkora ki­adásokat követelve. A sum­ma tekintélyes, az eredmé­nyek már szerényebbek lesznek. Csodákat ugyanis senki sem tehet. A gyár eszköztára, technológiája eredendően olyan — ne fe­ledjük, a hatvanas évek elején készült el az üzem! —, hogy nem felelhet meg a mai követelményeknek. P usztán az arányok ér­zékeltetésére, s nem magyarázatként bár_ mire, hozakodunk elő a ténnyel: abból a pénzből, melyet az ún. portalanítási programra költött és költ a Cement és Mészművek váci gyára, a mai árakat te­kintve körülbelül hatszáz lakást lehetne felépíteni! A szennyvizek derítésének pénzügyi szükséglete pedig ebben az egyetlen városban forintmilliárdokkal jár, azaz nagyon is meg kell fontolni a lépések egymásutánját, az optimális, az ésszerű és a lehetséges arányát. Bátran tágíthatjuk látó­határunkat, mivel ilyesfajta mérlegelésre szinte minde­nütt rákényszerülnek, mert hiszen nemes cél, fontos feladat környezetünk őrzése, csakhogy ezt nem a foko­zódó termelőtevékenység ellenére, hanem azzal össz­hangban kell megoldani. Vastag kérdőjeleket rajzo­lunk éppen ezért a túlzó vélemények után, mert fjetek ezek hirdetői a környezet ellenfelét látják az iparban, a mezőgazdaságban, a köz­lekedésben, s csak éppen arra nem gondolnak, hogy — például — a mezőgazda­ságban használatos növény­védő szerek nélkül a mai átlagtermések harmadát, felét lehetne elérni csupán. E vegyi anyagok bármelyi­ke kétségtelenül szennyez, de — mert van ilyen! — a megengedhető mérték­ben. Nagy hiba tehát, ha válogatás nélkül össztűz zúdúl mindenre, ami új, ami addig nem észlelt ha­tásokkal jár, hiszen — megmaradva példánknál — a növényvédő szerek embe­rek százezreit szabadították fel mechanikus munkájuk alól, s tették lehetővé át- áramlásukat olyan terüle­tekre, ahol a korábbi több­szörösével járulnak hozzá a nemzeti jövedelem növeke­déséhez. Ezzel egyben arra is forrást teremtve, hogy gyarapodó összegek jussa­nak a szőkébb és tágabb környezet fejlesztésére. T ovább szemlélődve a dimbes-dombos tere­pen: a megye ipará­ban 1970 óta valamivel több, mint hetven száza­lékkal növekedett a hajtó­erő, azaz bővült a gép­park, csökkent az izmok terhelése, feladatok sokasá­gát az embertől a technika vette át. Ez az egyetlen változás lényegesebben ja­vította — a fizikai terhelés csökkentésével is, a kedve­zőtlen munkakörülmények fölszámolásával is — tíz­ezrek mindennapi környe­zetét, mint amennyivel rontotta azt a nagyobb energiaszükséglettel járó légszennyeződés. Vajon az lenne a megoldás, hogy le­mondunk a gépesítésről, mert olaj, szén, benzin, földgáz eltüzelésével jár? Avagy sokkal inkább az a feladat, hogy olyan techno­lógiai, technikai tervezés alapján fejlődjék a terme­lőtevékenység, amely az ésszerűség határáig óvja a környezetet, de tudomásul veszi az elkerülhetetlen megalkuvásokat? A kérdés­ben benne a felelet, járha­tó útnak csakis ez bizor nyul. Mert máskülönben — megengedve a túlzást — aligha élveznék a szép tisz­ta levegőt, a növényzet zöldjét azok a munkásak, akik gépek híján fizikai erejük maximális igénybe­vételével termelnek, s a fá­radtságtól támolyogva hagy­ják el munkahelyüket. Holnapunk lényeges ele­mét ragadta meg tehát az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1977. október 20-i ülé­sének határozata, amikor — a termelési szerkezet és külgazdasági politikánk fej­lesztésének hosszú távú irányelveiről döntve — ki­mondta, a termelő és a nem termelő infrastruktúra korszerűsítése szorosan ösz- szefügg az anyagi ágazatok haladásával, s viszonyuk­ban az egyensúlynak kell érvényesülnie. Akkor le­szünk igazi gazdái környe­zetünknek, ha semmikor és semmiben nem tévesztjük szem elől ezt az összefüg­gést, s az egyensúly köve­telményét. A gazdasági nö­vekedés folyamatossága ugyanis kizárja az ugrások lehetőségét; sürgető gond­jainkat csak fokozatosan tudjuk enyhíteni, betartva az ésszerű sorrendet. Mészáros Ottó j Párt- és állami vezetők látogatásai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents