Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-24 / 120. szám

2 xJtmap 1978. MÄJUS 24., SZERDA Szemtanúk beszámolói a franciák shaba Nyugatbarát afrikai államuk vezetői Párizsban Á Zairédből érkező hírek szerint Shaba tartományban és központjában Kolwezi-ban alábbhagytak a harcok. A francia ejtőernyősök Kolwezi környékén folytatnak haj tóvá- •dászatot a felkelők után. Ugyanakkor a belga interven­ciós csapatok nagyobb részét visszaszállították Belgiumba — mintegy 500 katona maradt csupán a Kolwezitői északra fekvő Kami na városban. Nyugati hírügynökségek tu­dósítása szerint „szellemváros” lett a shabai rézbányászat központjából. A fracia inter­venciósok akciói következté- ■ben az utcákat romok borít­ják, mindenütt holttestek he­vernek. A nyugati tudósítók a helyszínről egybehangzóan cá­folják, hogy a felkelők követ­ték volna el a vérengzéseket. A Reuter diplomáciai forrá­sokra hivatkozva beszámol egy olyan esetről, amikor az in- váziós csapatok 200 feketét mészároltak le egy bányában. A belga sajtó is a francia idegenlégiósokat vádolja, hogy felesleges vérontást rendeztek a polgári lakosság körében és európaiakat is megöltek. An­gol sajtójelentések szerint több szemtanú beszámolt ar­ról, hogy az idegenlégiósok mindenkire lőnek, aki fekete- bőrű, s így pusztítást végeztek Mobutu katonái között is. Az AFP francia hírügynök­ségnek számolt be élményeiről egy belga állampolgár, aki a napokban tér vissza Kolwezi- ból. Megerősítette több más szemtanú véleményét, amely szerint a helyi lakosság nagy örömmel fogadta a felkelő­ket, mivel elegük volt a Mo- butu-rezsimből. Mitterrand, a francia szo­cialisták vezetője kijelentette, hogy „Párizs Zaire-ban egy önkényes és hanyatló rezsimet támogat.” A párizsi Le Matin című lap azt hangsúlyozza, hogy „a francia ejtőernyősök beavatkozása megmentett egy olyan politikust, akit sajátjai elvetnek.’’ ★ A francia ejtőernyősök fel­váltására létrehozandó Afrika- közi intervenciós erők kérdé­se állt azoknak a megbeszélé­seknek a középpontjában, amelyeket Giscard d’Estaing francia elnök folytatott egy sor afrikai állam vezetőjével. A nyugatbarát afrikai orszá­gok vezetői a shabai felkelés kapcsán gyűltek össze, hogy legfőbb támogatójukkal, a francia kormánnyal megvi­tassák egy közös katonai erő felállításának lehetőségeit. Ez az erő lenne hivatott megvé­deni a nyugatbarát rendszere­ket a belső felkelésektől. Ked­den megérkezett Párizsba a legérdekeltebb fél, Mobutu, Zaire-i ’elnök is. ★ A kubai külügyminisztérium határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint kubai katonák harcoltak volna a shaba-i felkelők oldalán. A nyilatkozat leszögezi, hogy semmiféle katonai pgyüttmű- Icödés nem volt Kuba és a felkelők között. Minszkben, Belorusszia fő­városában ülésezik az Ellen­állók Nemzetközi Szervezete, a FIR VIII. kongresszusa. A különböző országok ellenállá­si szervezeteinek képviselői, akik tevékeny részt vettek a fasizmus elleni harcban, a szervezet jelenlegi feladatairól tanácskoznak. XJszta Gyula, a Magyar'Par­tizán Szövetség főtitkára a ta­nácskozásról elmondotta a TASZSZ tudósítójának, hogy a megbeszélés fő célja a moz­galom egységének további megszilárdítása. „Azoknak, akik Európában átélték a má­Edward derek Csehszlovákiában Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Gustáv Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának, Csehszlovákia köztársasági el­nökének meghívására kedden baráti munkalátogatásra, a lengyel határ közelében lévő szlovákiai Poprád városba ér­kezett. Ütjára elkísérte Piotr Jaroszewicz, lengyel miniszter- elnök is. A vendégeket a poprádi re­pülőtéren Gustáv Husák, Lu- bomir Strougal csehszlovák kormányfő, és Vasil Bilak, a CSKP KB titkára — a CSKP KB elnökségének tagjai — va­lamint más vezető személyisé­gek fogadták. sodik világháború iszonyatát, s különösen azoknak, akik tevé­kenyen küzdöttek a fasizmus ellen, kiemelkedően fontos cél­juk, hogy minél inkább kive­gyék részüket a békéért, az általános és teljes leszerelé­sért, a társadalmi haladásért vívott harcból” — mondotta a magyar küldöttség vezetője. Olaszország Újabb terrorista rejtekhelyei fedeztek lel tíz EUenáüók Nemzetközi Szervezetének kongresszusa Általános sztrájk Peruban A Spanyol KP koalíciót javasol Carrillo, a Spanyol KP fő­titkára, a legutóbbi szenátusi pótválasztások eredményét elemezve, egy madridi pártér­tekezleten megállapította: az egyetlen párt, amely jelentős mértékben szavazatokat nyert, a kommunista párt, Carrillo ennek alapján javasolta, hogy kössenek hárompárti megál­lapodást egy többségi kormány alakítására, a jelenlegi kisebb­ségi kormány helyett, a De­mokratikus Centrum Unió, a Spanyol Szocialista Munkás­párt és a Spanyol Kommunis­ta Párt részvételével. A kor­mány alakításában közremű­ködhetnének a baszk és a ka­talán kisebbségi csoportok is. Hivatalos adatok szerint 18 ember meghalt, 50 pedig meg­sebesült, a hétfőn kezdődött perui általános sztrájk első két napján a rendőrök és a kor­mány áremelési intézkedései ellen tüntetők összecsapásai­ban. Az általános munkabeszün­tetés megbénította az egész ország életét. Nem nyitottak ki a bankok, a hivatalok, az üz­letek, a gyárakban szünetel a termelés, leállt a tömegközle­kedés. Hétfőn a gyári munká­sok kilencven százaléka távol­maradt munkahelyétől. Heves összecsapások voltak Limában és Huancavelica vá­rosban. A kormány által a múlt héten életbeléptetett je­lentős áremelések ellen, tilta­kozók a fővárosban barikádo­kat emeltek, gépkocsikat gyúj­tottak fel, benzinzkutakat tá­madtak meg. AZ AMERIKAI képviselőház jóváhagyta az Egyesült Álla­mok és Magyarország kereske­delmi kapcsolatairól aláírt megállapodást. A szerződés ra­tifikálásához a szenátus jóvá­hagyása is szükséges. Az olasz nyomozó szervek a „Vörös Brigádok” újabb rej­tekhelyét fedezték fel Róma tengerparti üdülőhelyén, egy ostiai villában. A búvóhelyet, a „Vörös Bri­gádok” tagjain kívül egy má­sik terrorszervezet, a nápolyi székhellyel működő „NAP” (Fegyveres Proletár Osztagok) terroristái hadianyag utánpót­lási központnak használták. A házkutatáskor nagymennyi­ségű hadianyagot, két gép­puskát, és egy goiyószórót, va­lamint „Vörös Brigádok” és „NAP” aláírással propaganda­anyagokat találtak. Pest megyei fiatalok között az NDK-ban (2.) Dél Afrika Szolidaritási ülés azENSZ-ben A szabadságért, a független­ségért, és az egyenlő jogokért harcoló dél-afrikai népek irán­ti szolidaritás alkalmából New Yorkban ünnepi ülést tartott az ENSZ dekolonizációs bizott­sága. Az ülésen felszólalt Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője, aki felolvasta Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének az afrikai államokhoz és népekhez intézett üdvözletét. Csak röviden... CEAUSESCU román államfő, a Román KP főtitkára kedden hivatalos látogatásra Vietnam fővárosába érkezett. Hanoi, re­pülőterén Le Duan, a Vietnami KP KB főtitkára fogadta. A nap folyamán Ceausescu talál­kozott Ton Duc Thanggal, a VSZK elnökével. A KÍNAI Népköztársaság el­határozta, hogy kivonja a Viet­nami Szocialista Köztársaság­ban tevékenyke'dő szakembere­it. A kínai szakértők 20 blyan létesítményen dolgoztak, ame­lyeket korábban létrejött se­gélynyújtási megállapodások alapján kellett volna felépíteni. A SZOVJETUNIÓ, Japán és az Egyesült Államok képvise­lőinek részvételével gazdasági tanácskozás kezdődött kedden Tokióban. Megvitatják, hogy a három ország miként mű­ködjék együtt a jakutföldi föld- gázlelőhelyek kiaknázásában. Este a klubban A Berlint Lipcsével össze­kötő autópályáról keleti irány­ba letérve érhető el Wolfen városa, a Saale és a Mulde fo­lyó közötti iparvidéken, nem messze a Dübener Heide ked­velt és népszerű kirándulóhe­lyeitől. A nagy történelmi múltú, szomszédos települések, Halle, Wittenberg e kisváros is méltó elismerést vívott ki magának 1909-ben alapított filmgyárával. Az innen kike­rülő termékek a világ 80 or­szágában ismertek és kereset­tek az ORWO név (ORiginal Wölfen — azaz Eredeti Wolfen szavak kezdő szótagjaiból) mindenütt garancia. Az üzem­ben, egy fotokémiai kombinát központjában, amelynek Ber­linben, Drezdában, Wernigero- déban, Calbéban és a közeli Dessauban is vannak telepei, már 1968 óta dolgoznak ma­gyar fiatalok. Több százan sze­reztek itt közülük szakképesí­tést, s szorgalmukkal kiérde­melték a német munkások és műszakiak elismerését. Motor a kapu előtt Jelenleg mintegy százan vannak, s amikor lakóházuk iránt érdeklődtem, a helybe­liek az északi városrész mo­dern épületei felé mutattak. Arrafelé, a legújabb házak környéken, nincs még az ut­cáknak nevük, a látogató az épülettömbök számai alapján tájékozódik. Magam is rájö­hettem volna, hol laknak, hi­szen a bejáratokkal szemben motorkerékpárok . sorakoznak, a magyar fiatalok között oly népszerű járművek. Csendes a délelőtt, a négyemeletes lakó­épület is. — Az éjszakások alszanak, a délutánosok bevásárolnak, a délelőttösök az üzemben van­nak — mondja Zsigri István, a kolónia egyik kényelmesen berendezett kétszobás lakásá­ban. Ű maga reggel jött meg az éjszakai murákból, ma szabadnapos, holnap este kell ismét mennie. — Nehéz ilyenkor megtalál­ni a srácokat, de délután a klubban lesznek. Csaknem mindenki, aki nem dolgozik — ajánlja nekem is. Mit lehet tenni? Várok. Együtt ebédelünk egy közeli étteremben, közben arról fag­gat, mi hír otthon. Hogyne, mentegetőzik, kapnak újságo­kat, de így, szóban, mégis csak más. Én a gyárról, tár­sairól, a városról kérdezem. Szívesen beszél. Jól ismer min­dent, hiszen immár négy esz­tendeje, hogy Wolfenben él. Gödöllőről jött 1974-ben, mint mondja. — Betanított munkás voltam az Építőipari Szövetkezetben. Szerettem a munkámat, de nem kötött le különösebben, másról álmodoztam — mondja a halkszavú fiatalember. — Újságban olvastam a felhívást, s eszembe jutott az NDK-t már megjárt ismerőseim elbe­szélése. Én is megpróbálom, gondoltam, de nehezen tudtam dönteni. Huszonkét éves vol­tam, a szülőknél semmit sem nélkülöztem. Hosszasan mér­legeltem, mit'is tegyek. Azután egyik napról a másikra hatá­roztam: utazom. Legalábbis jelentkezem, azután majd meg­látom. Eltökéltem magamban, hogy ha kijutok, szakmát szer­zek, megtanulok németül. Zsigri Istvánnak mindkét vágya teljesült. Kitűnően be­széli a nyelvet, s az idén ősz­szel, négy év után, vegyipari szakmunkásként térhet haza Gödöllőre. — Négy év, távol az otthon­tól, nem kis idő. Igaz, én ma­gam kértem egy év hosszabbí­tást, de akkor még nem fejez­tem be az iskolát. Nem lett volna szabad félidőben abba­hagyni ... A mozgalmi munka is ma­rasztalta. Még 1975-ben vá­lasztották meg az itteni alap­szervezet titkárává, azóta éle­te egyet jelentett a kolónia életével. Azok közé tartozik, akik itt, idegenben ismerked­tek meg igazán a KISZ-mun- kával. Itt lett vezető, s nem is akármilyen. Bizonyság erre a november 7. alkalmából, Berlinben átvett A népek ba­rátságának erősítéséért kapott kitüntetése. Bármiről beszélünk, mind­untalan visszakanyarodik a mozgalmi munkához. Ez tölti ki napjait, mindent megtalál benne, amire kíváncsi, amire vágyik. Társakat, szórakozást, tanulást, barátokat. — Megérte-e hogy kijöttem? — csodálkozik a kérdésen. Egy másodpercig eltűnődik, utána mondja: „Azt hiszem, igen. Csak nyertem vele ...” Beszé’getés popzenével A többiekkel kora estére megtelt a kolónia pinceklubja, ott váltottam szót néhányuk­Közlemény az iráni császár magyarországi látogatásáról Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének és feleségének meghívására Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr, Irán csá­szára és Farah Pahlavi, Irán császárnője 1978. május 19— 22-e között hivatalos látoga­tást tett a Magyar Népköztár­saságban. A látogatás során Reza Pahlavi találkozott Kádár Já­nossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárával. Őszinte légkörű eszmecserét folytattak a két ország kap­csolatainak helyzetéről és fontos nemzetközi kérdések­ről. A szívélyesség és a kölcsö­nös megértés szellemében át­fogó megbeszélésekre került sor az iráni császár és a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke között Aláhúzva a két állam kép­viselői magas szintű találkozói­nak fontosságát, a két fél megelégedéssel állapította meg, hogy országaik kapcsolatai né­peik javára, a kölcsönös elő­nyök elve alapján, kedvezően fejlődnek, és további lehetősé­gek vannak az együttműködés sokoldalú szélesítésére. Nagy figyelmet szenteltek a kölcsönösen előnyös gazdasá­gi kapcsolatoknak, amelyek az utóbbi években dinamikusan fejlődtek és jelentős mérték­ben bővültek. Nagyra érté­kelték a magyar—iráni gaz­dasági vegyes bizottság tevé­kenységét és kifejezték meg­győződésüket, hogy a bizott­ság a továbbiakban is hozzá fog járulni a gazdasági kap­csolatok szélesítéséhez. Áttekintve országaik kultu­rális, oktatási és tudományos együttműködésének eddigi eredményeit, kedvezően ítél­ték meg e kapcsolatok további gazdagításának lehetőségeit. A tárgyalásokon a felek nagy figyelmet fordítottak a nemzetközi politika időszerű kérdéseire. Egyetértettek. ab­ban, hogy a • 'feszültség, csök­kentése a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának egyetlen járható útja, ezért minden békeszerető, és felelős kormánynak támogatnia kell azoknak az erőfeszítéseknek a további fokozását, amelyek az enyhülésnek a világ minden részére történő kiterjesztésére és visszafordíthatatlanná téte­lére irányulnak. Ezzel össze­függésben nagy jelentőséget tulajdonítanak a feszültséget állandósító és a hidegháborús légkört szító nemzetközi konf­liktusok tárgyalásos megoldá­sának. A két államfő aláhúzta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányában foglaltak vég­rehajtása nagy fontosságú az államok biztonságának meg­szilárdítása és jó kapcsolataik kialakítása szempontjából, nemcsak az európai földrészen, hanem a világ többi részén is. Annak tudatában, hogy a politikai enyhülés katonai tér­re való kiterjesztése a béke és a biztonság megszilárdításá­nak kulcskérdése, a két fél síkraszáll sürgős intézkedések mellett a leszerelés területén. A két fél kifejezte reményét, hogy az ENSZ-közgyűlés le-1- szerelési kérdéseknek szentelt rendkívüli ülésszaka hozzájá­rul a leszerelési tárgyalások meggyorsításához. A két államfő nyugtalansá­gát fejezte ki a veszélyes kö­zel-keleti helyzet miatt. Egyetértettek abban, hogy a konfliktus átfogó rendezése csak úgy lehetséges, ha vég­rehajtják az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának vonatkozó ha­tározatait, ha Izrael kivonja csapatait az 1967-ben megszállt arab területekről, és ha érvé­nyesítik a palesztinai arab nép törvényes jogait. A két államfő a dél-afrikai problémák mielőbbi megoldá­sát sürgette a többségi hata­lom elve alapjain, elítélte a térség népeit sújtó fajüldöző politikát és az apartheid rend­szerét. A két államfő egyetértett ab­ban, hogy az „Afrika szarva” térségében kialakult konflik­tust az érintett országoknak ketl rendezniük a szuverenitás és a területi egység kölcsönös tiszteletben tartása, s az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás alapján. Az iráni császár és császár­nő hivatalos iráni látogatásra hívta meg Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökét és fele­ségét. A meghívást köszönet­tel elfogadták: a látogatás idő­pontját később határozzák meg. kai. A klub semmiben sem különbözik a hasonló otthoni helyiségektől: hangszórókból popmuzsika árad, a falakon színes, tarka plakátok. A bü­fében sört mérnek. Az egyik leggyakoribb • vendég Balázs Lajos, dömsödi fiú. Két éve él Wolfenben, lakatos. — Ráckevén érettségiztem, szakközépiskolában, öntödébe mentem utána dolgozni. Nem tetszett. Gondoltam, megpró­bálom az NDK-t. Eleinte itt sem voltam elragadtatva... Karbantartóként dolgozom egy brigádban, németekkel, öten vagyunk magyarok, nem pa­naszkodhatunk, hogy nincs dolgunk. Az első időben nem is kerestünk valami jól. Most havonta 700 márkára jön ki a kereset, pótlékokkal együtt. Vele egy csoportban érke­zett Kassai Pál Albertirsáról és Gór László Ceglédbercelről. A két barát együtt tanult a ceglédi szakmunkásképző inté­zetben. Palié volt az utazás ötlete, barátja nem sokat töp­rengett, ő is ráállt. — Otthon jóval többet ke­restem. A KÖZGÉP-nél dol­goztam, jó munkám volt. Itt jobban lehet takarékoskodni. A kíváncsiság hozott ide, meg hogy valamivel eltöltsem az időt a katonaságig. Nem vesz­tettem semmit és elmondha­tom: itt is jártam... — Nem mondom, hogy rossz — véli az ötletadó, Kassai Pál —, de másra számítottam. Jobban akartam élni, többel akartam keresni, ám ehhez három műszakot kell vállal­nom, s nem is a szakmámban dolgozom. Időm sincs elkölte­ni a pénzt, örülök, ha pihen­hetek. A német kollégák ben­nünket figyelnek, hogyan dol­gozunk. Hát legalább olyan jól, mint ők. Varga Karolina Szentendré­ről jött 1975-ben, ősszel uta­zik haza. Több lehetett volna — Elégedettek velem a gyárban, én mégis úgy érzem, nem használtam ki kellően a három évet. Igaz, rövidesen, remélem sikerrel, vegyipari szakmunkásvizsgát teszek, de többet szerettem volna... Pél­dául még jobban beszélni a nyelvet, vagy jobban megis­merni az embereket, az orszá­got ... Ehhez nekem kevés volt á három év. Otthon rak­táros voltam, ha hazamegyek, az érettségi vizsga után a vegy­ipari egyetemre jelentkezem. öt is az ismeretlen vonzotta, az idegen ország népe, nyelve, s a remény, hogy másként alakul az élete, azután hogy hazatér. Éppúgy, mint Peszt- ránszki Stefánia, aki tavaly ősszel érkezett a legutóbbi csoporttal Dunakesziről. ö mindennel elégedett, az elhe­lyezéssel, a környezettel,, a társasággal, a . munkára sem panaszkodik. „Remélem, nem fogok csalódni később sem” —• mondja, hiszen elsősorban raj­tam múlik, hogy töltöm el az itteni éveket. Ezzel a többiek is egyetérte­nek, bár ahogy a beszélgetés mind élánkebbé válik, össze­csapnak a vélemények. Valódi vagy vélt sérelmek kerülnek szóba — mintha idehaza nem éppen így lenne —, mások emlékezetes kirándulásokat, közös KISZ—FDJ találkozókat emlegetnek. Vitatkoznak, tré­fálkoznak, szórakoznak. Klub­est a wolfeni .magyar koló­nián. A szavakból érezni: hon­vágyuk van, még ha hallgat­nak is róla. Khim Antal KÖVETKEZIK: SEGÍTSÉG A SZABAD IDÖHÜZ

Next

/
Thumbnails
Contents