Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-24 / 120. szám

1978. MÁJUS 34., SZERDA xJimmí Magyar-NDK együttműfcSdés Bíró József külkereskedelmi miniszter kedden fogadta Horst Sollet, az NDK külke­reskedelmi miniszterét, aki a BNV alkalmából érkezett Bu­dapestre. A szívélyes eszmecserén megállapították, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai töretlenül fejlődnek. Ezt mu­tatja a kétoldalú külkereske­delmi áruforgalom dinamikus növekedése is, amely ez év­ben — az elmúlt évi tényle­ges forgalomhoz képest — várhatóan meghaladja a 8 százalékot. Árucserénk az idén eléri az 1,3 milliárd rubelt. További fejlődés várható 1979 ■—80-ban. Horst Solle kedd délután elutazott Budapestről. A termelőszövetkezetek te­vékenységét jól egészíti ki a 2800 — túlnyomórészt az AFÉSZ-ek keretében működő — mezőgazdasági szakcsoport mintegy 200 ezres tagságának szorgalmas munkája. Az álta­luk termelt és az AFESZ-ek- nek átadott termékek értéke már meghaladja-az évi 3 mil­liárd forintot. A szakcsoportok száma, taglétszámuk, a mező- gazdaságban elfoglalt helyük, növekvő szerepük indokolttá teszi további fokozottabb tá­mogatásukat — vonta le a kö­vetkeztetést keddi ülésén a SZOVOSZ elnöksége. Az elnökség megállapította, hogy 1970 óta az AFÉSZ-ek által összesen felvásárolt me­zőgazdasági termékek értéke 3,6-fól 7,2 milliárd forintra nőtt, s nőttek a termelést elő­segítő szolgáltatások is. A termékforgalom növeke­déséhez hozzájárultak és a szolgáltatásokból is részesed­tek a mezőgazdasági szakcso­portok is, amelyek- száma a múlt évben 200-zal gyarapodott. Az ÁFÉSZ-ek évente több száz millió forint értékű eszközt, szaporítóanyagot juttatnak a szakesoportokhoz. A szakcso­portok által megtermelt és az AFÉSZ-eknél értékesített áruk — zöldség, gyümölcs, kis­állat, tojás, méz, gyógynövény, stb. — értéke egy évtized alatt 630 millió forinttal nőtt. A Mechanikai Művek és az IMI sikere a BNV-n Sztár i rssteKszoro Nem kell hallózni a tele­fonkészüléken, a vonal túl­só végéről kérés nélkül hang­zik fel a szakszerű, pontos tájékoztatás. A Mechanikai Művek kiállítási standján ily módon is segítik a vásárláto­gatók tájékoztatását, s az öt­let tetszik a közönségnek, so­kan élnek a lehetőséggel. Svájci, szovjet, magyar kooperáció Mint minden évben, ezút­tal is gazdag kiállítással sze­repel a gyár a BNV-n, a be­mutató jól illusztrálja ter­mékkínálatukat. A kiraka­tokban színes, új vonalú aszta­li telefonkészülékeik látha­tók, ezüst-cink akkumuláto­raik is. Újdonság az utcai egy- érmés automata távbeszélő- készülék, amely egyszerű elektronikacserével országok közötti távhívásra is alkal­massá tehető. Ám ez már a jövő, maradjunk a jelennél! Simó József, a kiállítás fia­tal szakembere, jól felkészült a legkülönfélébb kérdésekre. Készséggel magyaráz, milyen célokra használhatók a be­mutatott termékek. Elsősorban energiatakaré­kosság szempontjából jelen­tős az automatikus fázisja­vító berendezés, amely transz­formátorokhoz, áramclosz- tóházakhoz csatlakoztatható. Érdeklődéssel szemlélik fő­ként a szakemberek az ugyan­csak automatikus meddőtel­jesítményt kompenzáló elekt­romos készüléket is. De, lát­hatunk a standon egy egész sor különféle típusú és telje, sítményű kondenzátoregysé- get is. — Bemutatónk sztárja ez­úttal a svájci Wágner-cég li­cence alapján, szovjet koo­perációban gyártott, magas- nyomású festékszóró beren­dezés — mondja Szabó Im­re Győrgyné, a kiállítás ve­zetője. — Ez a készülék egy­aránt használható építkezé­seken és . hajcéoítésnél. gép­kocsijavításnál és a bútor­iparban. Vásárdíjas ventillátorok Alig távolodunk néhány lépésre a Mechanikai Művek kiállításától, újabb Pest me­gyei bemutató csábítja meg­állásra a nézelődőket. Az ik- ladi Ipari Műszergyár — IMI — szemre is színes,, tet­szetős árubemutatója, ugyan­csak -ízelítőt ad a gyár tel­jes gyártáskeresztmetszeté­ből. — Több műszaki újdonság­gal leptük meg a közönséget — felel Szegedi Árpád, a ki­állítás reklámszakembere ar­ra a kérdésre, milyen új ter­mékeket hoztak az idei BNV- re. — Közöttük talán legje­lentősebb a nagy teljesítmé­nyű nyomásfokozó berende­zésünk, amelv egy tízemele­tes ház százhúsz lakásának vízellátását szolgálja, a vá­rosi vízhálózatra csatlakoz­tatva. Szintén először szerepel nemzetközi vásáron az auto­matikus szabályozó és sze­lektív egységgel ellá'.ott ven­tillátorcsalád is, s mellette Határozatba foglalt útmutatás Alapvető követelmény Az MSZMP Központi Bizottsága 1978. április 19—20-i ülése határozatának III. fejezete 1. pontja kimondja: A termelési szerkezet olyan változtatása, amely számol a hazai adottságokkal és jobban igazodik a nemzetközi él­vonal mércéjéhez, növeli a társadalmi munka hatékony­ságát, és a dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági nö­vekedésnek jelentős forrása. Nézelődők — az IMI kiállításán ... Halmágyi Péter felvétele az elismerő oklevél: a BNV- díj: Ezek az11 egységek első­sorban a mezőgazdasági üze­mek — keltetők, istállók és hasonlók — szellőztetésére alkalmasak. Továbbfejleszté­sükön máris Törik fejüket a gyár szakemberei. K apcsolatteremtés Említésre méltó az új ter­mékek közül még kettő: a kö­zelmúltban kifejlesztett nagy teljesítményű háztartási por­szívómotor, valamint az Olim- pia-összeadógép-kismotor. — Hagyományosnak nevez­hető berendezéseinket is év­ről évre megújítjuk, tovább­fejlesztjük, s ezek bemutatá­sára is jó alkalom a nemzet­közi vásár — mondja kalau­zolom. — Látható például egy. és háromfázisú, általá­nos célú motorsorunk, ame­lyek már a nemzetközi szab­ványelőírásnak megfelelően fémkapocsfedéllel készülnek. És ismét elhoztuk a közked­velt Thermoflux 1200 típusú automata kézszárító készülé­keinket. Újdonság ezeknél, hogy színesben is gyártjuk már, nemcsak fehérben. Rendszeres kiállítója a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárok­nak az IMI. Sikeres szereplé­seiket díjak fémjelzik. Bár üzletkötésekre ritkán kerül sor a kiállításo’- Wste sdath egyik legfőbb céljukat idén is elérték. S ez pedig nem más, mint a meglevő, kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatok ápo­lása, elmélyítése, illetve kap­csolatteremtés új partnerek­kel. D. Gy. körösi Konzervgyárban, a Ha­zai Fésűs fonó és Szövőgyár gyáregységeiben a termelési érték nagyobb részét ma már olyan áruk alkotják, amelyeK bél- és külföldön egyaránt gazdaságosan értékesíthetők, azaz, amelyeken nemcsak a gyárnak, hanem a népgazda­ságnak is megfelelő haszna van. Következetes és sok tekin­tetben nem népszerű törekvé­sek foglalata ez a változás. Az új termékek műszaki színvo­nala magasabb, mint a koráb­biaké volt, éppen ezért az előállítás minden pontja töb­bet követelt és követel gyár­tóktól, irányítóktól. Aminek következtében új ismereteket kellett elsajátítani, beruházá­sokat lebonyolítani, embereket átcsoportosítani megszokott te­vékenységükről. Az említett és a hozzájuk hasonló munkahe­lyeken a szelektív fejlesztés jó értelmű, de nagyarányú fölfordulással járt, hiszen pél­dául a váci fényforrásgyár ter­melő állóeszközei szinte teljes egészükben kicserélődnek. Szó sincs tehát arról, hogy az eredményeket, a nyereség­forintokban mérhető sikereket könnyen, s főként ingyen ad­nák. Elég itt arra utalni, hogy a Hazai Fésűsfonó és Szövő­gyár 156 millió forintot köl­tött azokra a rekonstrukciós jellegű fejlesztésekre, ame­lyek következménye a kor­szerűbb termékösszetéíeí, a gyártás termelékenységének növekedése, s vele az áru ver­senyképességének fokozása. Dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági növekedést azonban csak akkor mutathat fel a nép­gazdaság, ha a jól megtérülő kiadásokra nem sajnálja a fo­rintokat, sőt, elsősorban ilyen célokra koncentrálja a fejlesz­tési forrásokat. Hatásosabb ösztönzést Május elején tartották a ko­hó- és gépipar vállalatvezetői­nek országos tanácskozását, s ott jogos igényként kapott hangot az a vélemény, ami szerint nagyobb összhangra van szükség a vállalati elkép­zelések és a népgazdasági cé­lok egyeztetésénél. Az export árualap növelésére a tárca huszonegy termékcsoport meg­különböztetett fejlesztését ha­Hid a közösséghez Közügy az utca, a lakótelep A népfront körzeti bizottságai Pest megyében Egy-egy kisebb községben sokan ismerik egymást, kö­zös munkáról, sorsról esik szó nap mint nap a kútnál, a bolt­ban, százféle alkalom nyílik a talákozásra, szinte anélkül is, hogy külön rendezni kelle­ne valamiféle összejövetelt. A falugyűlés, az más. Arra az egész községet egyszerre moz­gósítani már csak megfele­lő szervezéssel lehet. Városokban, különösen a lakótelepek égnek meredő be­tonkockáiban nincs annyi le­hetőség a lakosság kisebb cso­portjainak spontán találko­zásaira, tehát szervezni kell különböző gyűléseket, hogy az emberek megbeszélhessék közös dolgaikat, mert erre igényt tartanak. Az egyes kör­zetek, utcák, háztömbök la­kosságával is törődik tehát a népfront, megfelelő, sajátos szervezeti keretek között, lét­rehozva a körzeti, utca-, il­letve lakóbizottságokat. A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége tegnapi ülé­sén tekintette át két város — Cegléd és Százhalombatta — körzeti bizottságainak mun­káját, eredményeit, további feladatait. Cegléden a körzeti bizott­ságok tevékenysége .kiterjed a város peremkerületeire és a tanyaközpontokra (Cárák-dűlő, Kappanhalom, Kecskéscsár- dá, K.nderföld, Csengeriszél, Szűcstelep), szoros kapcso­latban a lakóterületi párt- alapszervezetekkel, tanácsta­gi csoportokkal, Vöröskereszt­tel, egyéb szervezetekkel, adott tehát a lakóhely fejlő, dését elősegítő egészséges, gyors és közvetlen informá­ciócsere. A körzeti bizottsá­gok kisebb csoportokban be­szélgetésre hívják a területü­kön lakó embereket, szóba ke­rül ilyenkor a szolgáltatás, a bevásárlás, a gyermekintéz­mények, a járda, a park, a játszótér ügye. A ceglédi hét körzeti népfrontbizottság köl­csönösen jó kapcsolatban van a területhez tartozó üze­mekkel, intézményekkel is. A városban 71 utca — il­letve lakóbizottságot válasz­tottak 3,55 taggal, az 1973-as városi tanácsi rendelet értel­mében. Együttműködnek a Városgazdálkodási Vállalat­tal, a házfelügyelőkkel. Ez a szervezet is alkalmas arra, hogy összegyűjtse, mi min­den foglalkoztatja az embe­reket a házak közös hasz­nálatú helyiségeitől a lom­talanításig, s képviselje is a lakók érdekeit. A tanácsi szak- igazgatási szervek igénylik is a lakóbizottságok segítségét., tájékoztatást kérnek tőlük, bevonják őket egyes közér­dekű vizsgálatokba, felmé­résekbe. Százhalombattán mindösz- sze két esztendeje működik három körzeti népfrontbi. zottság, az Övárosban, az Új­telepen és Dunafüreden, de már látható eredménnyel: erősödött, szélesebb körű lett a kapcsolat a lakossággal, an­nál is inkább, mert a bizott­ságok összesen 45 tagja kö­zött képviselteti magát a la­kosság valamennyi ró ’ege. A legösszetettebb feladat a du- nafüredi részen adódik, hi. szén egyrészt üdülőterületről van szó, másrészt gondoskod­ni kell az állandó lakosság­ról is. A másik két körzet munkatervében szintén vál­tozatos a program, egyebek között előadások a földingat­lannal kapcsolatos újabb jo­gi eljárásokról, a családjogi törvényről, a személyi és tár­sadalmi tulajdon védelmé, ről. A bizottságok közösen szervezik a városkörzeti ta­nácskozásokat a tanácstagok­kal és a lakóterületi párt. alapszervezetekkel, együtte­sen készítik elő az ország- gyűlési képviselő és a tanács­tagok fogadóóráit is. Százhalombatta gyorsan fej. lődő város, az utóbbi idő­ben évente százával épülnek új lakások, folyamatosan kell választani újabb és újabb lakóbizottságokat is. Ma már összesen 40 van, 320 taggal. Munkájuk révén például gyorsabban javítják az ott­honok kisebb-nagyobb hibáit a lakásfenntartók, tiszták rendezettek a parkok, játszó­terek, jól szervezettek a ta­nácstagok fogadóórái a lakó­telepen is. 'S aki élt már — vagy most él — lakótelepen, illetve egy- egy város külső kerületében, tudja, milyen jóleső érzés: nincs egyedül. A körzeti nép­frontbizottságok. utca- és la- kóbizottsások révén megta­lálja a hidat a közösséghez, a közélethez. És ez fontos a mai ember életében. B. I. tározta el, de itt — megyei ta­pasztalatok figyelmeztetnek rá — elengedhetetlen a koráb­biaknál szorosabb koordiná­ció, olyan például, amilyet a közúti járműgyártásban már megvalósítottak. Korábban utaltunk arra, hogy az ötödik ötéves terv ed­dig eltelt időszakában a me­gyében meggyorsult a termék- szerkezet korszerűsítése, s ez nemcsak a gépipari, hanem a nehéz- és könnyűipari vállala­tok esetében is igaz. Ugyanak­kor hiba lenne elhallgatni: mind a kivitelben, mind a belföldi értékesítésben sok gond van az áruk minőségé­vel, bizonyos termékcsopor­toknál a kifogásolt cikkek ará­nya a teljes eladáson belül 18—33 százalék! Ez a tény arra figyelmeztet, hogy nincs minden rendben a technoló­giai fegyelemmel, s emiatt a fejlesztési kiadások a vártnál és a lehetségesnél lassabban térülnek meg. A Központi Bi­zottság említett ülésének ha­tározata éppen ezért indokol­tan hangsúlyozza az irányítás — s azon belül az ösztönzés, illetve a számonkérés — eddi-: ginéi nagyobb következetessé­gének szükségességét. A kü­lönböző szervezeti intézkedé­sek ugyanis — amilyenekre például a Csepel Autógyárnál, a Mezőgép Trösztnél, a tégla- és cserépiparban, a kőbányá­szatban került sor — csak az irányítás hatásosabbá tételé­nek kereteit teremtik meg, s e keretek között a munka tar­talmi jegyeinek megváltozta­tása gyakran lassúbb a kívá­natosnál. A termékszerkezet korszerűsítése a vállalatok ál­landó és alapvető feladata, de ehhez szorosan kapcsolódnia kell az érdekeltségi rendszer folyamatos fejlesztésének, mind népgazdasági, mind vállalati méretekben. Napjainkban ugyanis gyakori ellentmondási, hogy a korszerű, s népgazda- ságilag ha'sznot hozó termék minimális nyereséget nyújt csak a vállalatnak, s ugyanak­kor ami a népgazdaságnak nem kifizetődő, az a gyártó cégnek jó kamatokkal fizet. Jelentős anyagi áldozattal önálló vállalati kutatóhelyet szervezett tavaly a Lenfonó és Szövőipari Vállalat a lenrost- termelés és -feldolgozás terv­szerű fejlesztésére. Egyetlen, de jellemző példa arra, mi­ként terjed a fölismerés a ter­melőágazatokban : a termék- szerkezet korszerűsítése el­képzelhetetlen a tudomány se­gítségül hívása nélkül, s hogy a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának mindennapossá kell lennie. Ilyen mindenna­pos, szerződéseken alapuló együttműködést teremtett pél­dául a Híradástechnikai Anya­gok Gyára, a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat, mert az új termékekben, s a friss gyár­tási technológiákban mind ha­tározottabban öltenek testet a tudományos-technikai haladás vívmányai. Társ a tudomány Túlzás lenne általártosnak, mindenütt jellemzőnek tartani tudomány és termelés kapcso­latát — s különösen a mező- gazdaságban lelhetünk bizo­nyítékokat e kapcsolat fejlesz­tésének szükségességére —, az azonban tény, hogy a hatva­nas évtizedhez képest jelentős a változás. A Központi Bizott­ság határozata kiemelkedő fontosságúnak ítéli a tudomá­nyos kutatás hatékonyabbá tételét, s itt éppúgy hatalmas tartalékod vannak, mint a ku-. tatás és a termelés minden­napos ötvöződésében. Ezek­nek a tartalékoknak a feltá­rása eddig nem kapott kellő figyelmet, kutatók és terme­lők együttműködése — igaz, nemcsak a megyében, hanem országosan is — gyakran egy- egy teendőre korlátozódik, megszakad és újrakezdődik. Kiiloiacokon elért üzleti ered­ményeink figyelmeztetnek rá: a’mgy általában a termékszer­kezet korszerűsítését, úgy n tudományos eredmények fel- használását. is gyorsabbá, rd- videbb úton végbemenővé kell tennünk. Mészáros Ottó Két és fél esztendő múlva, 1980 végére a Csepel Autógyár árbevételének teljes egészét olyan termékek szolgáltatják, amelyek előállítását a hetve­nes években kezdték meg. A szigethalmi törzsgyár s Szeg­halomtól Egerig föllelhető gyáregységei az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában az árbevételnél gyorsabban növelték a nyereséget, s ez beszédes tanúja a munka ha­tékonysága javulásának, a termékszerkezet-változtatás gazdasági előnyeinek. Ez a té­nyek egyik csoportja. A másik az, ahol a hogyan jellemzői lelhetők, s kétségtelen, a ter­mékszerkezet átalakítása — vele a gyártás nagy fokú kor­szerűsítése — nem nevezhető sima útnak. Mégis, vállalni kellett a többletterheket, mert a gyárnak ez ígért megalapo­zott jövőt. Amíg korábban az autógyári közösségnek értéke­sítési gondjai voltak, s árui­nak egy része nem ítéltetett gazdaságosnak, napjainkban az igények jóval meghaladják termelési képességeiket, nem kell lámpással keresgélniük a vevőt a szervokormányokra, a padlóvázakra, a ZF-sebesség- váltókra, a Lapplanderekre. Értékesítésük gazdaságos Példánk természetesen csu­pán utalásnyi erejű, de mégis fölvillantja annak igazságát, amit az MSZMP Központi Bi­zottsága 1978. április 19—20-i ülésének határozata — a XI. kongresszus óta végzett mun­káról és a párt feladatairól — így fogalmazott meg: „Előre­hal adásunknak alapvető köve­telménye, hogy olyan jó mi­nőségű és keresett cikkeket termeljünk, amelyek a hazai igényeknek megfelelnek, il­letve a világpiacon gazdaságo­san értékesíthetők.” Pest megye iparában és me­zőgazdaságában az ötödik öt­éves terv első két esztendejé­ben a korábbiakhoz képest meggyorsult a termékszerke­zet átalakítása, s ennek kö­szönhetően a kivitel növeke­dése. A Csepel Autógyár mel­lett az ikladi Ipari Műszer- gyárban, az Egyesült Izzó­lámpa és Villamossági Rt. váci fényforrásgyárában, a Nagy­Kisgészítik a tsz-sket Hasznos szakcsoportok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents