Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-18 / 115. szám
1978. MÁJUS 18.. CSÜTÖRTÖK TMían Környezettanulmány — Érden A Mély utcától a Rózsadombig Buktató kövekkel kirakott, meredek úton baktatunk föl Erd-Öfaluba. Csak a lábunk elé nézünk, sehova máshova, nehogy az előttünk haladó sorsára jussunk: egy vigyázatlan lépés, és térdre esett a bakáig érő sárban. A cigányok, akik erre laknak és eljárnak innen dolgozni, mindennap legalább kétszer megteszik ezt az utat. A látogatócsoport: a cigány lakosság helyzetével foglalkozó Pest megyei koordinációs bizottság tagjai. Saját keresetből Érden 181 családban 788 cigány él. Körülbelül kétharmadukra már nincs gondja a tanácsnak: lakásuk van, a saját keresetükből élnek, a szomszédok befogadták őket. A községben csak négy éve foglalkoznak tervszerűen a cigányok életkörülményeinek javításával. Egyik legnehezebb feladat a mumkába- állítás. Az is baj, hogy Érden kevés a munkahely, tehát az amúgy is nehéz körülmények között élő cigányak ingázni kényszerülnek. Többségük szakképzetlen, sokan nem is bírják a nehéz fizikai munkát. A munkaerő-vándorlás oka az, hogy nem látnak maguk előtt távlatot és nem is mindenütt élvezik a vezetők és a munkatársak bizalmát. Bár Érden csak lassú haladást sikerült elérni, a jelenlegi ötéves terv első két évében a cigányok közül mégis többen jutottak lakáshoz, mint az előző öt év alatt. Nem tudnak spórolni Ofaluban legalább száz cigány él. Többségük életveszélyesen csúszós hegyoldalban. A buktató utcán, ahol most fölfelé kapaszkodunk, hegyi pincék és a hegyoldalba vágott barlangok láthatók. Bizonyára nem egy család húzta meg magát ezekben a barlangokban, amíg a földbe vájt üregekhez képest jobb lakáshoz jutottak. Az egyik rozzant tetejű ház előtt két fiatalasszony áll, intenek a vendégeknek: tessék csak bejönni! A ház belül lehangoló. A hegyoldalon lefolyó víz alámossa az épületet, a nedvesség a plafonig húzódik. — Nincs is kedvünk semmit csinálni! — mondja Németh- né, aki a sógornőjével együtt gyes-en van otthon. — Ezt a házat már nem lehet rendbehozni, szeretnénk minél előbb elköltözni. — Van valami spórolt pénzük? — Hogy lenne? Nyolcán vagyunk, három keresetből élünk, de most ketten is gyes-en vagyunk. A férjem hat hónapot volt kórháziban, a gyerekem is. — Téged hogy hívnak? — Németh Lajosnak — feleli a kisfiú. — Nem jársz óvodába? Az anyja felel helyette: — Nem veszik be, mert gyes-en vagyok... Nagyjából hasonlóan élnek a többiek is a Mély utcában, ahonnan nem is megyünk tovább, mert járhatatlan az út. Innen az idén egy család költözik el Érdligetre, a község Rózsadombjára. Oláhnéf kicserélték Erd-Parkvárosban, ahová tartunk, 106 család 400 tagja él. A felnőttek sátorban, a gyerekek sárkunyhóban alszanak. A putrikba tíz-tizenöten zsúfolódnak be. Oláhnét keressük, akiről legendákat mesélnek. Az asszonytól a lakás- körülményei miatt állami gondozásba vették az öt gyereket. A legkisebb egyéves, a legnagyobb hét. A család, rokonság összefogott, tanácsi segítséggel építettek neki egy házat. Oláhné három hónapja dolgozik, Pestre jár, a bérletét a buszon büszkén mutatja a kalauznak. Azóta két szobát rendezett be. Tiszta a lakás, öt magát is mintha kicserélték volna, most ad magára. Várja haza a gyerekeit, akik óvodába, iskolába járnak majd. Példája talán követőkre talál. Nekünk? Soha! Az újtelepre és a központi kerületibe nem megyünk. Ott már a beilleszkedett és beilleszkedőben levők laknak. A szegény rokonokkal nem szívesen állnak szóba. Innen már rendesen járnak a gyerekek iskolába. — Érd-Parfcváros, Avar utca. Két kis kőház és négy fóliasátor vesz körbe egy kis teret. Itt Rostás István a parancsnok. Negyvenkét éves, százszázalékos rokkant. Tizenhét évet dolgozott, építőbrigád-vezető volt. Társadalmi munkája: cigánybizottsági összekötő. Hogy valójában hány család lakik itt egykupacban, nehéz lenne kibogozni, de összesen tizennyolcán vannak. Most nagy a fölfordulás. Minden holmijuk a szabadban, asztalok, edények, tűzhelyek, az egyiken gusztusos ebéd fő. Két hónapja lebontották a parancsnok agyagkunyhóját, új, nagyobb téglaház épül a helyébe, tanácsi segítséggel. Már alapozzák. Amikor a házat lebontották, felhúztak négy fóliasátrat, azok csak egy-egy ágyat fednek. De ez csupán az esőtől véd, semmi mástól. A sátrakban számos gyerek, egyik szebb, mint a másik. A körülményekhez képest nagy a tisztaság. Tiszta az ágynemű, a felnőttek ruhája is, a gyerekek a homokdombon játszanak, attól piszkolódnak össze. Rostás István felnőtt gyerekei már dolgoznak. Az egyik fia építette az idén az apró, egy helyiségből álló házat. A második gyereket várják, az már kicsi, de tiszta otthonba érkezik. A fiatal apa ágyiban van, sajnáljuk, hogy felébresztettük, éjszaka dolgozott. — Mennyibe került a ház? — Huszonötezerbe. — Kapott valami segítséget? — Nem, semmit. Mindent a két kezemmel hordtam ösz- sze. A fóliasátor előtt négy-öt év körüli kisfiú áll. Érett arcú, okos gyerek. Lakatos Zolinak hívják, mutatja, hogy valódi ágy van a sátorban, negyed- ; magával alszik rajta. — Jársz óvodába, Zoli? —r Igen — mondja bizonyta- i lanul. — Szeretsz ott lenni? — Szeretek. — Mi szeretnél lenni? — Autós. — Apukád sokat keres? — Sokat. — Nektek mikor lesz házatok? — Nekünk? Soha... Vannak példák Érden nehezíti a cigányság építkezéseit, hogy drágák a telkek. Kölcsönt kaphat, aki dolgozik, többen kaphatnának, mint amennyien kérnek, sokszor az is kap, akinek nincs megtakarított pénze. De ez a ! pénz legfeljebb csak telekre j lenne elég. | A látogatást követő megbe- ! szélésen a megyei vezetők j sejtetni engedték, hogy 1980- j tói Érdnek nagyobb lehető- I sége lesz arra, hogy — leg- alább részben — pótolja ne- I gyedszázados lemaradását, s j valamelyest enyhüljenek szo- I ciális, kommunális gondjaik, j Több kell, hogy jusson tehát a cigányoknak is. A tanácstól azonban addig is, máris nagyobb öntevékenységet vár- nak. Érdemes az Örkényi vagy: a nagykőrösi példával alapo-1 sabban megismerkedni. Hatos Erzsébet Körséta a tavaszi vásárén Párt- és állami vezetők tekintették meg a BNV-t Körséta a vásáron... Az rlsö sorban Földes László, a Hungexpo vezérigazgatója, Havasi Fcrenej Borbély Sándor, Bíró József és Borbándi János. A BNV megnyitója után — melyről lapunk első oldalán számolunk be — a párt- és az állami vezetők körsétára indultak a vásár területén. Elsőként az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pavilonját keresték fel, ahol Sebestyén János, az OMFB elnökhelyettese számolt be arról, hogy a műszaki fejlesztés újdonságai megfelelően segítik a hazai ipa. ri vállalatok gyártmányfejlesztését. A beruházási programokat segítve A séta következő állomásán, az Oktatási Minisztérium pavilonjában, Polinszky Károly miniszter tájékoztatta a látogatókat. Elmondta, hogy a felső- oktatási intézményekben kifejlesztett számítógépes rendszer nagymértékben meggyorsíthatja a beruházási programok teljesítését, mert segít kiválasztani a műszakilag alkalmazható legjobb módszereket. A kohászat kiállítási pavi- •íónbaii is'á hazái- technikai új-' donságokra hívta fel a’figyel-! met a vendégeket fogadó, Gá- csi Miklós államtitkár. A Csepel Autó kiállításán: Növik Béla vezérigazgató —. baloldalt —t tájékoztatja Havasi Ferencet és Borbély Sándort Bozsán Péter felvételei A KISZ Központi Bizottságának oklevelét kapták Mindenki egyenlő résit... Ezüstszínű csőkígyók kanyarognak a százhalombattai olajvárosban: az időt pergeti vissza az emlékezet. Tizenhat év alatt hatalmas gyáróriás nőtt ki a földből: 1962-ben pontosan megjelölték a finomító helyét, 1965-ben pedig már működött az évi egymillió tonna kőolaj feldolgozására alkalmas atmoszférikus és vákuumdesztillációs üzem. Két évvel ezelőtt már csaknem nyolcmillió tonna feldolgozott kőolaj hagyta el Százhalombattát. Adandó készenlét A Dunai Kőolajipari Vállalat szüntelenül fejlődő gyáróriás. A gépmonstrumok között emberi sorsok formálódnak. Itt csak egyetlen dolog számít: a munlza. S akik az élenjárók közé tartoznak: a Halász László ifjúsági szocialista brigád. S ha tagjairól, a tizenhat szerkezeti lakatosról elmondjuk azt is, hogy legfontosabb feladatuk a DKV rendkívül értékes berendezéseinek rendszeres karbantartása, a desztillációs tornyok belső szerkezetének tüzetes vizsgálata, teljesen nyilvánvaló: a vegyiparban — s különösen ezen a munkaterületen — univerzálisan képzett mesteremberekre van szükség. Százhalombattán minden- |ki egyöntetűen vallja: a Hadász László ifjúsági szocialista brigád tagjai pontosan ilyen emberek. A brigádvezető, Izsó József látogatásunk idején szabadságát töltötte, így távollétében Németh Mihállyal beszélgettünk a közösség hétköznapjairól. — Munkánk állandó készenlétet igényel: fel kell készülnünk a váratlan üzemzavarok gyors elhárítására. — mondta a rokonszenves, 35 éves szerkezeti lakatos, aki 1969 óta dolgozik a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. — Ilyen esetben nincs mellébeszélés, hazamenetel, bármikor jelentkezik a hiba, gyorsan kell cselekedni. Szerencséire a mi kollektívánkban ez így természetes : mindegyikünk egyenlő részt vállal a munkából... A brigád 1968-ban alakult meg: a hegesztőműhelyből kivált szerkezeti lakatosokból. Tizenhatan dolgoznak együtt: a legfiatalabb a 21 esztendős Kovács József, a rangidős a rövidesen nyugdíjba vonuló 6o éves Plozner Aurél: az ifjabb korosztályhoz tartozók, s az idősebbek mindig remekül megértették és kiegészítették egymást. Névadójuk Halász László lett: az a fiatalember, aki 1968-ban — a Budapesti Kőolajipari Vállalat szerelőiéként — az ÁV—Il-es üzem indulásánál robbanás következtében életét vesztette, árván hagyva akkor négyéves kisfiát. Az újonnan alakult brigád pedig lelkiismeretesen és önzetlenül patronálta — természetesen a DKV egész kollektívájával együtt — az apa nélkül maradt családot. Megértik egymást S a brigád szorgalmas, hibátlan munkájával fokozatosan kivívta az elismerést. Az elmúlt években több alkalommal is elnyerték az aranykoszorús jelvényt, s a vállalat kiváló brigádja címet. Ez persze nem csoda, hiszen egy tavalyi példa jól érzékelteti helytállásukat: a fenolos üzem 102-es tornyának halaszthatatlan átalakításával három hét alatt végeztek, úgy, hogy körültekintő szervezéssel — miközben napi teendőiket is ellátták — vállalták a három műszakot. S persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül egyéb vállalásaikat. Társadalmi munkában napozóstéget építettek a balatonakarattyai vállalati üdülőben, aktívan kivették részüket a Duna-par- ti csónakház felújításában, s a brigád tagjai letették névjegyüket a városi sportpályánál is: a kerítést — csaknem teljes egészében — maguk készítették el. Megtalált közösség S a csőkígyók között — emberi sorsok. Németh Mihály Kiskunfélegyházáról érkezett az olajvárosba: lakást kapott, feleségével nyugodt körülmények között nevelheti két kislányát. Korábbi munkahelyéről csak hét végén járhatott haza. — Nemcsak a fárasztó utazás ért végett százhalombattai letelepedésemmel. A munkahelyemen és a városban ösz- szetartó, egymást segítő közösségre leltem. Ma már úgy tűnik, mintha mindig itt élteim volna... S a kép csak akkor lesz teljes, ha leírjuk: a Halász László ifjúsági szocialista brigád elnyerte a KISZ KB Intéző Bizottsága által alapított — a Nagy Október tiszteletére indult munkaversenyben kitűnt, s ifjúsági brigádok részére alapított — jubileumi oklevelet. F. G. A külföldi cégek áruválasztékát tekintették meg ezután: az Amerikai Egyesült Államok standján ruházát! .cikkek gyártásáról és raktározásáról kaptak ízelítőt, a svájci kiállítók pedig automatikus vezérlésű szerszámgépeket mutattak be. A szovjet pavilon okos gépe Számos látnivaló kínálkozott a BNV legnagyobb csarnokában, az A-pavilonban is. Itt kaptak ugyanis helyet a műszeripar és híradástechnika új termékei. Csupán a magyar vállalatok mintegy 1800 féle cikket sorakoztattak fel. A pavilon szovjet kiállításán sok egyéb technikai újdonság mellett, külön felhívták a figyelmet egy új típusú számítógépre. Ennek külön érdekessége, hogy kifejlesztésében öt szocialista ország mérnökei működtek közre. A Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviselője és a kiállítás igazgatója vezetésével a vendégek megtekintették azt a gazdag dokumentációs bemutatót is, amelyet a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából állítottak össze. Gazdag termékválasztékról kaptak képet a román és csehszlovák kiállításokon, az NDK bemutatóján pedig két újdonság is felkeltette az érdeklődést. Egyik ezek közül az egybeépített automatikus számlázó- és írógép, amelyhez kész programokat is szállít a gyártó cég. Másik pedig az öt-tíz kilométeres körzetben használható korszerű adó-vevő készülék. Megtekintették a séta során a lengyel és a bolgár műszaki cikkeket is, utóbbiak közt különös figyelmet szenteltek a magyar vállalatoknak ajánlott komplett fúrógép családnak. Kooperációban magyar vállalatokkal A tőkésországok külkereskedelmi cégeiknek kiállításai következtek ezután. Korszerű franc.i, olasz, angol műszerek, berendezések kínálták magukat. Nagy-Britannia standján például számítástechnikai és adatelőkészítő- és -feldolgozó eszközöket állított ki 'bárom angol cég. Az NSZK kiállításán arról tájékoztatták az első vásárlátogatókat, hogy a kiállításra érkezett kétszáz vállalat többsége eredményes kooperációt folytat hazai gyárakkal. Először vesz részt a tavaszi BNV-n Brazília. Különféle járműalkatrészeket hoztak a szak- bemutatóra. A svéd Datasaab Electronic társaság pedig számító- és adatfeldolgozó gép; rendszert kínált megtekintés, re. Képet kaptak a párt- és állami vezetők a magyar műszaki cikkek fejlődéséről is. A hagyományoknak megfej lelően idén is berendezték az A-pavilon előtti vitrinsort. Ezúttal tizenkét hazai vállalat KGST integrációban elért eredményeit ismerteti a kiállí. tási anyag. Pest megye sokrétű kínálata Űtbaejtették sétájuk során a vendégek a vásár leglátványosabb kiállítását is: a szabadtéri járműbemutatót. Itt nagy figyelmet szenteltek a Csepel Autógyár korszerű tereoiárói- nak és speciális tehergépkocsijainak is. A D-pavilonban rendezték meg az erősáramú berendezések kiállítását: ide is ellátogattak a vendégek. Nem kerülte el figyelmüket a Mechanikai Müvek úi. svájci licenc alapján. szovjet—magyar kooperációban gyártott, festékszóró berendezése sem. Nagy érdeklődés kísérte a magyar Chemi- mas Külkereskedelmi Vállalat működés közben bemutatott alumíniumtubust gyártó gépsorát. A B-navilonban megálltak a százhalombattai DKV nagydíjas benzol termékénél is. Délután kettőkor nyitotta meg kapuit a BNV a nagyközönségnek. Ezzel egyidőben megteltek a tárgyalótermek, s megkezdődtek az első üzleti tárgyalások. Ma. délután Rét órától tekinthető meg ismét a kiállítás. D. Gy. I 4
