Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-18 / 115. szám
1978. MÁJUS 18., CSÜTÖRTÖK KIÁLLÍTÁSOK Szokolyai iskolások első díja 5 A mai szovjet kis grafika e. = kiállítás Cegléden május 24-ig = tekinthető meg, az MSZMP- 5 székház előcsarnokában, Radó- £ czi Mária batikjai, tűzzománcai £ a gyömrői művelődési házban g várják a közönséget május 19- £ lg, a Hazánk mezőgazdasága 2 diákszemmel c. tárlat a Mezősi gazdasági Múzeumban július 2- £ lg várja vendégelt. Pest megyében ho! itt, hol ott élénkül a képzőművészeti élet. Most Cegléd szovjet ex libriseket, Gyömrő batikokat ajánl a közönségnek, és az elmúlt időszaknál sikeresebben szerepelnek megyénk ifjú alkotói mezőgazdasági témákkal az országos kiállításon. Szovjet ex librisek Cegléden Az MSZMP járási, városi székházának előcsarnokában láthatjuk ezúttal Nagy László Lázárné pompás ex libris gyűjteményének egy részletét, mely tájékoztat a mai szovjet klsgrafika törekvéseiről. Az ex libris a könyvek rajzi jegye, személyesebbé teszi a kiadványokat, egyidős szinte a könyv történetével. Egyúttal a grafika intim, árnyalatokat és újdonságokat felidéző műfaja. Kalasnyikov tömbszerűsége, Goljahovszkij oldottabb líriz- musa, Setnyev múlt századokba révedé figyelme a maga nemében mind külön érték. Sok a magyar vonatkozású lap, melyet szovjet grafikusok magyar barátaiknak, elsősorban Réthy Istvánnak ajánlottak, és'sort kerítettek arra, hogy megörökítsék Budapest motívumait, Petőfi és László király alakját. Kadóczi Mária új tűzzománcai Raaóczi Mária Budapest, Dabas, Martfű, Celldömölk után Gyömrőn mutatkozik be batikjaival és tűzzománcaival. Változatlanul erős élmények irányítják képeit, a falu, a népköltészet, a gyermek. Ereje abban rejlik, hogy a maga egyéniségére költi át ezen tiszta forrásokat. Belső öröm ál. lanöósága formálja sorozatait, melyekben a népballadák és a tavaszi virágok haladnak önmaguk teljesedéséig. Tűzzománcainak takarékos színfegyelme, szahatosabb rajza a jelkép sűrítettségével érvel, művészete határozott fejlődést mutat. Talán a jövőben arra is sort kerít, hogy Százhalombatta ipari, műszaki alakzatait is elhelyezze batikjainak, tűzzománcainak felületén — új otthona így válhatna új távlatává. Bukta Imre képi elmélkedései A Szentendrén élő Bukta Imre, a Stúdió Galériában mutatja be grafikai alkotásait. Gondolatait rögzíti minden metszetén, vegyes technikával készült lapján. Igazat adunk neki abban, hogy fárasztó ismétlések és leírások helyett töpreng a falu gépi átalakuló' sáról, arról, hogy vajon „kezes állat”-e a gereblye, vasvilla, traktor. Szalmakazal tövében rajzokkal keresi a helyes utat, hogy ne csak technikailag, hanem lelkületileg is sikerüljön új harmóniában átszállni szekérről az emberi robotot helyettesítő okos gépekre. Korszerű képi gondolkodásnak lehetünk tanúi, bátor szemléletnek, szigorú műgondnak, még akkor is, ha a Mezőszemerén 1952-ben született, Szentendrén alkotó Bukta Imre autodi daktának nevezi magát. A jó grafikus megnevezés ponto sabb — jó, új és önálló. Mezőgazdaság diákszemmel A Mezőgazdasági Múzeum pályázata lassan meghonosodik. s örvendetes, hogy az idén a Pest megyei általános isko A. Kalasnyikov metszete £. Tyihaaovics rajza lások előreléptek. Részvételben, sikerben. A csoportos képzőművészeti mű első díját a szokolyai Mányoki-kör szerezte meg Kiss Sándor vezetőtanár irányításával. Tájba helyezett erőteljes portrékat küldtek a kiállításra, élményben, rajzban tisztázott sorozatot. Második díjban részesült a szentendrei Makó Andrea, batikjá- val a harmadik dijat szerezte meg Kövesi Márta Vácról, s jutalmat kapott a halásztelki honismereti szakkör, továbbá Németh Károly Szigetcsépről. örvendetes, hogy Pest megye iskolái ezúttal éltek az alkalommal, és munkára serkentették a tehetséges alsó- és felsőtagozatos diákokat, s az eredmény nem is maradt el. A szép siker mellett megfontolt művekkel jelentkeztek Isaszegröl és Monorról is. Ha így folytatják, jövőre ők lesznek a díjazottak. A Székely Bertalan-csoport jelentkezése A kör tagjai valamennyien rajzpedagógusok, s műveiket ezúttal szintén a Mezőgazdáéi sági Múzeumban láthatjuk má. I jus 22-ig. Pedáns olajfestmé- I nyékét, akvarelleket figyelheti tünk — Dobos Olga gondos Ilii nómetszetét az isaszegi öreg | templomról és temetőről. P. | Kuczora Erzsébet szentendrei I témát dolgozott fel, Máté Já- | nos a zebegényi Duna-part füzesét figyelte, s a Nagymaro- | son festő Juhász Erika ezúttal | is a mértéket jelenti nagyon | alapos és érzékeny vonalveze- i tésével. Losonci Miklós Négy bemutató a jövő évadban Vendégművészek az Operában és íi Erkel Színházban Négy bemutatót — két opera- és két balettpremiert — láthat az 1978—79-es évadban az Operaház és az Erkel Színház közönsége — jelentette be Lukács Miklós igazgató az Állami Operanáz szerdai sajtótájékoztatóján. A társulat új, 95. évadját az Operaházban a Kékszakállú herceg vára, a Fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin című Bartók-művek előadásával szeptember 19-én, az Erkel Színházban pedig a Bánk bánnal szeptember 20-, án nyitják meg. Az első bemutató: Balassa Sándornak Wolfgang Bordiert műve nyomán, Komponált, Az ajtón kívül című operája. A rádióban má» elhangzott mű bemutatója oki tóber 20-án és 22-én lesz. A következő újdonságra januárban az Erkel Színházban kerti sor. A másik operabemutató színhelye az Erkel Színházban lesz: március 17-én és 20-án Janacek A ravasz rókácska című operáját viszik színre. Az évad utolsó ibemu tatóján ismét a balettegyüttes mutatkozik be, Glazunov, Schönberg és Sztravinszkij egyfaivanáso- saival Az új szezonban — a hagyományokhoz híven — jónéhány világhírű külföldi művész — közöttük Irina Arhipova, a Moszkvai Nagy Színház énekesnője, Berit Lindholm svéd Wagner-énekesnő, Christiane Eda-Pierre, a Párizsi Nagyopera tagja vendégszereplésére számítanak. A vertdégtán- cosok sorában többek között Irina Kolpakova szovjet, Merle Park angol és Michel De- nard francia művész látogat Budapestre. HETI FI L MJ EGYZET A spanyol táncosnő Pályaválasztás - tanulságokkal A TANÁCSADÁS MÓDSZEREI BUDÁKALÁSZON A napokban véglegesen eldőlt, hogy a végzős nyolcadikosok jelentkezését elfogadták-e a középfokú iskolákban, illetve szakmunkásképző intézetekben. A budakalászi általános iskolában az idén 75 nyolcadikos diákat búcsúztatnak. Egy kivétellel mindenki továbbtanul. A pályaválasztás segítéséről és irányításáról az iskola igazgatónője, Földesi Gyuláné és a pályaválasztási felelős, Molnár Gusztávné beszéltek. — Sok éves tapasztalat volt iskolánkban, hogy növendékeink személyiségüknek és érdeklődési körüknek megfelelő pályát választottak. Erről a továbbtanulásban elért eredményeik tanúskodtak. Most azonban megtört a jég: visszaküldték néhány tanulónk jelentkezési lapját. Ezt nem hagyhattuk figyelmen kívül. Láttuk, hogy — kellő felkészítés, felvilágosítás ellenére is — akadtak szülők és diákok, akik nem mérték fel megfelelően a képességeket, lehetőségeket — mondja az igazgatónő. Tévedések ellenszere — Miyen tévedések fordultak elő? — Például gyengébb előme- netelű gyerek színvonalas gimnáziumba, vagy szákközépiskolába jelentkezett. A másik azt a hibát követte el, hogy olyan pályát választott, melyre képességei, egyénisége szerint nem alkalmas. Ez kiderült már a felvételi vizsgán. Megtörtént, hogy nem egészségi állapotának, vagy fizikai rátermettségének megfelelő szakmára jelentkezett a gyerek. Már az alkalmassági vizsgán eltanácsolták a pályáról. — Megfelelő tájékoztatással, pedagógiai ráhatással a hibás jelentkezéseket nem lehetett volna elkerülni? — Az ötödik osztálytól rendszeresen látogatják diákjaink a környék üzemeit. Filmeket vetítünk, így a gyerekek még több szakmával ismerkedhetnek meg. A hetedikeseknek és nyolcadikosoknak — a pályaválasztási tanácsadótól érkező — szakmákat bemutató füzeteket adunk. Ezeket szüleikkel otthon is tanulmányozhatják. Az osztályfőnöki órákon rendszeresen beszélgetünk a továbbtanulásról. A szaktanárok is sokat foglalkoznak a diákokkal, szívesen adnak tanácsokat. — Szeptemberben és a második félévben a nyolcadikosok szülői értekezletén arról beszélgettünk, hogy az általános iskola befejezése után a gyerekek előtt milyen lehetőségek vannak — sorolja a pályaválasztási felelős —. Itt szó volt egyebek között az egészségügyi követelményekről is. A szülői értekezletre már úgy mentünk, hogy tudjuk, ki, melyik pályát választotta. A szülőknek ennek ismeretében adtunk tanácsot — Munkánk során tapasztaltuk, hogy a gyerekek többsége maga választja, hol tanul tovább, a szülők pedig elfogadják. Akadt azonban olyan eset is, amikor konfliktus támadt: a család érdeke azit kívánta, a gyerek menjen minél előbb dolgozni. A diák jó képességei alapján, mi úgy találtuk: érdemes lenne felsőbb iskolában tanulnia. Megegyeztünk, s a gyerek szeptembertől középiskolába jár, ahol majd egyetemre is felkészítik. Szakmák és hagyományok — Mi lesz azokkal, akiknek jelentkezési kérelmét elutasították? — Senkinek sem kell elkallódnia! Erre Pék Gyula esete jó példa. Dísznövénykertészek a szülei, ő is ezt akarta tanulni. Szakközépiskolába jelentkezett. Az első és második helyen olyan iskolát jelölt meg lapján, ahol a szakmát oktatják Először a tanulmányi eredménye miatt, másodszor hely hiányában elutasították. Végül sikerült bejutnia a halásztelki kertészeti szakiskolába. Mégis kertész lesz belőle. — Bizonyos szakmáknak vannak-e hagyományaik Bu- dakalászon az iskolások között? — Évek során kialakult bizonyos profil. A már végzettek Conchlta Velasco, A spanyol táncosnő című film főszereplője vissza-visszajámak, mesélnek a növendékeknek, meg családon belül is „öröklődnek” szakmák. Így például egészség- ügyi pályára évek óta sokan jelentkeznek. Óvónőnek szintén többen mennének, de itt nem igen boldogulnak gyerekeink, Énekből a felvételin még a kórusunk tagjai sem válnak be. Pedig ezen. a pályán községünkben kellene a szakember. Jelenleg négy óvónői állás betöltetlen. — A pályairányításhoz milyen központi segítséget kapnak? — Az idén olyan kásiőn kaptuk a tájékoztatókat, hogy ezeket a gyerekek gyakorlatilag már nem használhatták. Hiába kértük, időben küldjék el, mire megérkeztek a füzetek, a jelentkezéseiket továbbítani kellett. Mi pedig nem tudtuk, hogy szeptembertől hány gyereket vesznek fel és hová, milyen iskoláit, illetve tagozatok szűnnek meg, vagy kezdik el működésüket. A késedelem sok különmunkát, feszültséget jelentett a pedagógusoknak és a diákoknak. A járás többi iskoláiban is hasonlóak voltak a gondok. — Évek óta rendszeresen jöttek dolgozók az üzemekből. Látogatásuk korábban inkább toborzás, mint tájékoztatás volt. Minimális ismertető a munka jellegéről, tartalmáról, előbbre jutási lehetőségekről. Annál több szó esett azonban a keresetről. Egy-egy látogatás után csatákat vívtunk, hogy a gyerekek a már választott iskolába menjenek, s ne a pénz után fussanak. Ma már nem jönnek fizetéssel csábítani tanulóinkat. Felelősséggel A nyolcadikosoknak az utolsó nekirugaszkodás, a pálya- választás nem könnyű feladat, egész jövőjüket határozhatja meg. A tanulók pályairányítása tehát alapos, átgondolt, felelősségteljes munkát követel pedagógustól, szülőtől, üzemektől egyaránt. Krasznai Éva Melodramatikus történet a Franco-éra Spanyolországából, anno 1940 (talán). S mivel a rendező, Pedro Olea még Franco életében készítette a filmet, egyúttal azt is hozzátehetjük: a melodráma itt inkább csak arra szolgáló műfaji-formai keret, hogy így „adja el” a film bizonyos haladó politikai gondolatait. Ez a csomagolás bizonyára szükséges volt ahhoz, hogy a fran- coista filmcenzúra egyáltalán átengedje a filmet. Maga a történet egy vándortársulattal turnézó kis táncosnőről szól, aki az egyik vidéki út során véletlenül összeakad egy rokonszenves fiatalemberrel, s ezzel elindítja a fiú és önmaga tragédiáját is. Luisról mihamar kiderül, hogy ellenállóként a hegyekben harcolt, és most Franciaországba igyekszik, illegálisan, papírok nélkül, pénz nélkül. Paca, a lány viszont úgy segíti a fiút — akivel hamarosan egymásba is szeretnek —, hogy egyidejűleg régebbi gazdag barátjával, Juliéval is fenntartja a kapcsolatot, mert így jut jó szerződéshez és lakáshoz, amiből és ahol bujtathatja Luist. A féltékeny Julio azonban különböző fondorlatokkal lerázza, s végül hamis útlevélhez juttatva, a halálba kergeti Luist, de — s itt a látszólagos motiválatlanság — végez Pacával is. A film cselekményének hátterében, néha azonban az előtérbe kerülően is, ott húzódik a Franco-rezsim félelemtől terhes világa. Rettegő kisemberek, karrierjüket, pénzüket a netán gyanút okozó baloldali szknpatizánsság miatt féltő polgárok, kereskedők, pénzemberek, illegális szervezetben működő kommunisták — nyomasztó és az emberi sorsokra meghatározó erővel rátelepedő fasiszta uralom képe bontakozik ki a filmben, noha erőteljes kontúrokkal mindezt — érthető okokból — nem lehetett megrajzolni. A film befejezésének képsorait is ez a „fortélyos félelem” indokolja: Julio nemcsak féltékenységből végez a szép táncosnővel, hanem félelemből is: egy illegális politikai menekülttel és annak ügyével kapcsolatba keveredett lány ennek a „menő” pénzembernek nagyon sok kellemetlenséget -okozhatna. És abban az időben annyian tűntek el rejtélyes módon az élők sorából, hogy egy kis táncosnő halála semmi vizet nem zavart Jülio csak a rendszer normái szerint cselekedett. A filmben fel kell figyelni a Pacát játszó Conchita Velasco egyszerű és természetes játékstílusára. Fogat fogért Tulajdonképpen egy izgalmas krimit látunk, de a rendező, Hubert Cornfield (egyben a forgatókönyv írója), úgy meséli el a sztorit, hogy közben jóízűeket nevet a néző. Van itt minden: családirtás vérbosszúból kifolyólag; újabb várbosszúsorozat három öreg hölgy szellemes ötletei révén „kivitelezve”; előfordulnak változatos halálnemek, a fel- robbantástól kezdve a mérgezésig; feltűnnek szép és cseppet sem tartózkodó lányok, bűnpártoló vendéglősök és boldog elítéltek (mert a börtönben legalább biztonságban lesznek). S mivel mindez a francia Riviérán, gyönyörű környezetben játszódik le, mellesleg még kellemes látványban is részünk lehet, hiszen a szikrázó napsütés és a szembántóan kék tenger ezekben a szeszélyes időjárású napokban legalább némi vigasztalást nyújt. A zöldségkereskedő A stúdiómozik mutatják be a most 32 éves nyugatnémet rendező, Rainer Werner Fassbinder érdekes filmjét. Fassbindert az NSZK filmművészet fenegyerekeként tartják számon. A titulus nem jogtalan, de kissé túlzó, legalábbis a mi fogalmaink szerint. A rendező ugyanis nem tesz egyebet, mint — egész sor filmjében, melyeket maga is írt — leleplezi a mai nyugatnémet kispolgárság, esetenként az úgynevezett nyárspolgárság kiüresült, ellehetetlenült, céltalanná, tartalmatlanná és kisszerűvé vált életét és életformáját. Ez bizonyára nem kellemes némely köröknek, különösen, hogy Fassbinder eredendően tiszteletlen minden fennálló intézménnyel, hivatalosnak minősülő eszménnyel vagy tekintéllyel szemben, s filmjeit is ilyen megfogalmazásban készíti el. A zöldségkereskedő az egyik legjobb alkotása a sorban, bár nem a legújabb, hiszen 1971- ben készült. A főhős, Hans, olyan ember, aki egész életében mindig mást csinált, mint amire kedve és hajlamai predesztinálták, és végül is abba pusztul bele, hogy meg kell érnie: tökéletesen feleslegessé válik mindenki számára. Nem kell sem a családjának, sem a feleségének, sem a gyerekének, sem a barátainak, de nem kell még önmagának sem. A Pál utcai fiúk Felújítják a mozikban — bizonyára az író, a száz éve született Molnár Ferenc emlékezetére is — Fábri Zoltán 1969-ben készült szép filmjét. Annak idején nagy és megérdemelt siker volt a mindenki által ismert ifjúsági regény filmváltozata. Azóta több évjárat — egy fél nemzedék — nőtt mozinézővé, s ez újabb indok a reprizre. S mivel a film az elmúlt kilenc év alatt semmit sem veszített nemes humanizmusából, feltehetőleg most is sok nézőt vonz majd. Takács István 1 i
